Tudományos Diákkör

POLGÁRI JOGI TDK

TDK vezető oktató: Dr. Csitei Béla
TDK titkár: Sárdi Adrienn és Komáromy Dominik
TDK e-mail: nke.polgarijogitdk@gmail.com
Facebook

__________________________________________________________________________________________________________

A Polgári Jogi Tudományos Diákkör 2019. december 6-án megrendezte a VI. Polgári Jogi Activityt. Az előző évekhez hasonlóan idén is egy nagyon izgalmas és szórakoztató verseny alakult ki a csapatok között; a játékban részt vevő csapatokon kívül nagy létszámban jelentek meg nézők is. Dr. Dúl János és Dr. Csitei Béla tanár urak ismertették a játékszabályokat, majd ezután kezdetét is vette az első kör. A versenyen a csapattagok és a nézők is jól szórakoztak. Az utolsó körben végül a Veni Vidi Vici +/- 1 csapat szerezte meg a győzelmet, második helyen az Outlaws csapat, míg harmadik helyen a Res Ipsa csapat végzett. Az Activityn kívül eredményt hirdettünk a TDK-poszterversenyben is. A hallgatóktól a legtöbb szavazatot Szabó Mariann Csilla kapta, Molnár Kamilla második helyezést, Csámpai Attila Ádám pedig harmadik helyezést ért. Az oktatók szavazatai alapján Molnár Kamilla lett a győztes, Sárdi Adrienn második, míg Somogyi Ágota harmadik helyezett lett. Szeretnénk megköszönni mindenkinek a részvételt, és gratulálunk a díjazottoknak! Ezzel az idei félévre véget értek a Diákkör programjai, várunk mindenkit szeretettel a következő félévben is!

Szöveg: Komáromy Dominik

__________________________________________________________________________________________________________

__________________________________________________________________________________________________________

Meghívó

A Civilisztikai Tanszék és a Magánjogi Kutatóműhely tisztelettel meghív minden kedves érdeklődőt Prof. Dr. Maria M. Pabón (Loyola University New Orleans, College of Law) The Modern Family in the Law of the United States Part I and Part II című előadásaira 2019. november 26-án 15 órakor és november 28-án 16 órakor, helyszín az Oktatási Épület 509-es dékáni tárgyalója.

Az eseményre regisztráció szükséges:

November 26.

November 28.

 

Invitation

The Department of Civilistics and the Private Law Research Group cordially invite everybody who is interested in the topic The Modern Family in the Law of the United States Part I and Part II. The presentations are held by Prof. Dr. Maria M. Pabón (Loyola University New Orleans, College of Law). Time and place: 26th November 2019, at 15 o'clock and 28th November 2019, at 16 o'clock, Educational Building  Room 509. (1083 Budapest, Üllői út 82.)

Registration is necessary:

26th November

28th November

https://www.vanattys.com/practice-areas/family-law/

Az amerikai családjog különféle szempontjairól beszélt a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott előadásában María M. Pabón, a New Orleansi Loyola University professzora. A College of Law korábbi dékánja az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Civilisztikai Tanszék és a Magyary Zoltán Szakkollégium által alapított Magánjogi Kutatóműhely rendezvényén szólt a jogterület aktualitásairól.  

María M. Pabón főbb érdeklődési területei közé tartozik a családjog, a bevándorlási jog, a multikulturalizmus és a diverzitással összefüggő kérdések a jogi szakmában, valamint a női ügyvédek helyzete. Több szervezet, köztük a Hispanic Lawyers Association of Louisiana, elnöke, az American Law Institute választott tagja és számos rangos elismerés birtokosa. Az egyetemi hallgatóknak tartott előadásában felvázolta azokat a hatásokat, amelyek Louisiana állam jogrendszerét érték az évszázadok alatt. A francia gyarmatot a spanyolok szerezték meg, amelyet újabb rövid francia uralom követett, mielőtt megvették volna az amerikaiak, így a francia, a spanyol és az amerikai jog keveredik ennek a tagállamnak a jogában. A louisianai jogrendszerben, amerikai tagállam lévén, az esetjognak nagy szerepe van, ugyanakkor a törvényi szabályozás is jelentős. Erre jellemző, hogy a tagállami szabályok mellett erőteljesen jelen vannak a szövetségi szintű jogszabályok is, amely családjogi viszonylatban például az azonos neműek közötti házasságnál kerül előtérbe.

Az előadó nevezetes eseteket is hozott fel példaként az előadásában. Ilyennek tekinthető a családjog területén a Zablocki-, valamint a Loving-ügy, amelyeknek jellegzetes tételmondata szerint a házasságkötés alapjog, amelyet a tagállam megfelelő indokolás nélkül nem korlátozhat. Ilyen korlátozás lehet például a mormon egyháznál elfogadott többnejűség, amely az amerikai jog közrendi klauzuláját sérti, a vallásszabadságot, annak gyakorlását felülírja a közrend, ezért nem elfogadott az erre történő hivatkozás. A házasságkötést megelőző vagyonjogi szerződések tekintetében megváltozott a korábbi bírósági hozzáállás: az volt az álláspont, miszerint ezek nem elfogadhatóak, csak elősegítik a válásokat, ezzel szemben ma már ezek a szerződések, amennyiben az alapvető szerződési jogi szabályoknak megfelelnek, megköthetőek.

A Sosna vs. Iowa ügy középpontjában a váláshoz szükséges várakozási idő állt, amelynek az alkotmányossága volt a kérdés. A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy nem ütközik az amerikai alkotmányba, mert a felek az idő eltelte után fel tudják bontani a házasságot és újraházasodhatnak. A válásra vonatkozóan korábban csakis valamelyik fél hibájából kerülhetett sor (pl. hűtlen elhagyás, szabadságvesztés), a jelenkorban elegendő a felek ebbéli megállapodása is.

A kiskorú gyermekek elhelyezésével összefüggésben a louisianai Polgári Törvénykönyv 12 tényezőt tartalmaz, amelyek mérlegelésével, figyelembe véve a gyermek legjobb érdekét, kell meghatározni, hogy a házasság felbontását követően a gyermekek mely szülőnél kerüljenek elhelyezésre. Ezek között van például az adott szülő iránti szeretet, ragaszkodás, a neveléshez szükséges erkölcsi környezet, a szülő fizikai és mentális egészsége.

Az öröklési joggal kapcsolatos kérdéseket is megemlített még az előadó, így például a végrendeleten alapuló öröklés lehetőségét, amelyet kiegészít a törvényen alapuló öröklés, alapvetően a rokonok és a házastárs örökölhet ilyen jogcímen. Az élettársak – a magyar joghoz hasonlóan – akkor örökölhetnek egymás után, amennyiben ilyen tartalmú végrendeletet alkottak.

Fotó: Szilágyi Dénes

Az előadás diasora elérhető/You can see the slideshows of the presentations: november 26.; november 28.

__________________________________________________________________________________________________________

A Polgári Jogi TDK november 14-i eseményén a Miskolci Egyetem két tudományos segédmunkatársa, Dr. Sápi Edit és Dr. Kriston Edit látogatott el a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre. Az előadásuk a sokak által ismert és kedvelt sorozat, a Trónok harca polgári jogi vonatkozásait taglalta.

Az előadás első részében Dr. Sápi Edit beszélt a sorozat hátteréről, amely során a Trónok harca keletkezési folyamatát ismerhettük meg. Az alaptörténetet egy történelmi esemény (a rózsák háborúja) ihlette, ennek kapcsán merült fel a kérdés, hogy egy történelmi eseményt hogyan lehet irodalmi szempontból feldolgozni. Ezt követte a sorozat filmes feldolgozásának bemutatása, amelyen belül a szerzői jogi vonatkozások mellett a merchandising fogalma került előtérbe.

A szerzői jogokkal összefüggésben nagy hangsúlyt kapott az HBO csatorna: őt illeti meg a megfilmesítés joga és az ehhez köthető többszörözés is, valamint a későbbi kereskedelmi hasznosítás joga. Szó esett a színészek jogairól (például díjazásáról) és kötelezettségeiről, így többek között arról, hogy szerepük kapcsán milyen nyilatkozatokat tehetnek a nyilvánosság felé.

Számos emberben felmerülhet a kérdés, hogy mi a helyzet a filmek, sorozatok online „fogyasztásával” vagy letöltésével. Az előadás kapcsán erre is választ kaphattak a hallgatók, továbbá a sorozat egyes elemeinek a mémkultúrában történő felhasználására is kitért az előadó.

Az előadás második részében Dr. Kriston Edit emelte ki a sorozat családjogi vonatkozásait, különösen a házasság és az apaság tárgyköreiben. Mint kiderült, a sorozatban kilenc házasság kötetett; az előadásban a házasságok érvényességi kérdései kerültek bemutatásra. Az apasági kérdések kapcsán pedig választ kaphattak a hallgatók a sorozat legfontosabb kérdésére: kié lenne a Vastrón (ha a jogász döntené el)?

Reméljük, hogy az előadásnak köszönhetően számos kérdésre választ kapott a hallgatóság, és a későbbi rendezvényeinken is nagy számban fognak megjelenni.

Szöveg: Sárdi Adrienn

__________________________________________________________________________________________________________

Meghívó

A Civilisztikai Tanszék és a Magánjogi Kutatóműhely tisztelettel meghív minden kedves érdeklődőt Dr. Dubravka Klasicek (Josip Juraj Strossmayer University of Osijek) Inheritance law in 21st century című előadására 2019. november 13-án 15 órakor, helyszín az Oktatási Épület 509-es dékáni tárgyalója.

Az eseményre itt tud regisztrálni.

 

Invitation

The Department of Civilistics and the Private Law Research Group cordially invite everybody who is interested in the topic Inheritance law in 21st century. The presentation is held by Dr. Dubravka Klasicek (Josip Juraj Strossmayer University of Osijek). Time and place: 13th November 2019, at 15 o'clock, Educational Building  Room 509. (1083 Budapest, Üllői út 82.)
 
Registration is available here.

https://prosperitylaw.net/your-last-will-and-testament-securing-and-storing-part-2/

2019. november 13-án a Polgári Jogi TDK és a Magánjogi Kutatóműhely közös szervezésű eseményére került sor az 509-es dékáni tárgyalóban. Az öröklési jogi témájú előadást Dr. Dubravka Klasicek, a University of Osijek (Eszék, Horvátország) tanszékvezető egyetemi docense tartotta.

Az eseményt Prof. Dr. Papp Tekla nyitotta meg, aki köszöntötte az előadót, ezt követően Dr. Dúl János - a Magánjogi Kutatóműhely oktatói vezetője - ismertette röviden a vendégelőadó életútját.

Dr. Dubravka Klasicek több éve foglalkozik az öröklési jog kérdéseivel, különösen a végrendeletekkel. Ebből kifolyólag előadása nem a hagyományos értelemben vett öröklési jog kérdéseivel foglalkozott, hanem egy igazán érdekes, újszerű kontextusba helyezte a végrendeleteket.

Az előadás elején a horvát öröklési jogi szabályozás került ismertetésre, amely meglepően sok hasonlóságot mutat a magyar szabályozással. A prezentáció második részében az előadó nyolc példát mutatott be, melyek mindegyike egy sajátos végrendelkezési formát takart.

A példák során olyan kérdésekre kaphattunk választ, mint például egy megírt, de el nem küldött üzenetet lehet-e végrendeletként értelmezni, vagy egy kinyomtatásra nem kerülő Word dokumentum tekinthető-e végrendeletnek, továbbá egy DVD-re felvett üzenet (melyen kézírással szerepel a végrendelet felirat) tekinthető-e ténylegesen végrendeletnek.

A felvázolt esetek között elhangzott, az a példa is, miszerint egy személy kórházba kerülve jut olyan helyzetbe, hogy nincs más választása, mint a nála levő eszközökkel (ez esetben mobiltelefon) végrendelkezni. (Külön kiemelésre is került, hogy bármilyen váratlan helyzetben ez egy jó megoldásnak tűnhez.)

A fő kérdés mindegyik jogesetnél az volt, hogy a fentebb említett módokon megtett jognyilatkozatokat lehet-e érvényes végrendeletnek tekinteni.

Az esetek egy jelentős része olyan országokban történt, mint például Ausztrália, az Amerikai Egyesült Államok vagy Kanada.

Ahogyan azt az előadásban megtudhattuk Ausztrália egy igazán liberálisnak mondható ország a végrendelet tekintetében, hiszen a helyi bíróságok szinte az összes új végrendelettételi módot elfogadták érvényes végrendeletként.

Külön érdekesség, hogy a példák legnagyobb arányban az öngyilkosságot elkövető személyek végrendelkezési módszereit tartalmazta. Fontos kiemelni, azonban az pusztán a véletlenség műve, hogy ezeket az új módokat ilyen személyek használták.

Konklúzióként kihangsúlyozásra került, hogy ezeket az újszerű végrendelettételi formákat a magyar, illetve a horvát bíróságok nem hagynák jóvá a szabályozás alapján.

Az előadás zárásaként a résztvevők kérdezhettek. Felmerült érdekességként, hogy 20-30 év múlva milyen tendenciák figyelhetőek majd meg a végrendelkezés kapcsán, ezeket egyelőre nehéz megjósolni, a technikai fejlődés azonban valószínűleg utat fog törni magának.

Az előadás igazán elgondolkodtató volt, különösen a felismerés, hogy a technológia már ilyen jellegű személyes jogi aktusok megtételekor is kezd prioritást élvezni a hagyományosnak mondható módszerek helyett.

Ezúton is szeretnénk megköszönni a résztvevőknek a jelenlétet. Továbbra is nagy szeretettel várjuk a tisztelt érdeklődőket soron következő rendezvényeinkre.

Szöveg: Sárdi Adrienn

Fotó: Szilágyi Dénes

_________________________________________________________________________________________________________

A Polgári Jogi TDK tagjai - nagy létszámban képviseltetve magukat - október 30-án ellátogattak a Gazdasági Versenyhivatalba, ahol Dr. Csernyánszky Mihály beszélt a hivatalról, illetve a versenyjog alapjairól. Az előadásának kezdetén a GVH történetéről, működésének a céljáról, a szervezeti felépítéséről volt szó, majd rátért olyan aktuális kérdésekre, mint például a hírességek által terjesztett reklámok a  közösségi médiában. Betekintést nyerhettünk abba is, hogy egyszerű fogyasztóként miképp kerüljük el azt, hogy ne váljunk a nagy gazdasági szereplők „prédáivá”.

Sárdi Adrienn

_________________________________________________________________________________________________________

A Polgári Jogi Tudományos Diákkör 2019. október 17-én tartotta meg második programját, melynek keretein belül Dr. Barta Judit, a Civilisztikai Tanszék egyetemi docense adott elő a szerzői jog és az építészet összefüggéseiről.

Az eseményt Papp Tekla professzor asszony nyitotta meg, köszöntötte a Tanszék munkatársait és a TDK tagjait, külön megköszönte a nagy létszámú érdeklődést. Ezután átadta a szót Dr. Csitei Bélának, aki köszöntötte az előadót, majd felvezette a prezentáció témáját.

Az előadás során szó volt többek közt a tudományos, képzőművészeti és építészeti alkotások különbségeiről és ezek esztétikai megítéléséről, illetve a szerzői jogról. Mindezek konkrét jogeseteken keresztül kerültek bemutatásra, ami még érdekesebbé tette az előadást. Hallhattunk Le Corbusier Pessac híres francia munkásnegyedéről, Tadao Ando munkásságairól, valamint természetesen több magyar alkotásról is, például a Szent István Bazilika felépítéséről és társtervezőiről.

Az előadást követően Barta Judit docens asszony megköszönte a megtisztelő figyelmet, majd Papp Tekla professzor asszony zárta a TDK-ülést.

Szöveg: Komáromy Dominik

 

_________________________________________________________________________________________________________

Meghívó

A Civilisztikai Tanszék és a Magánjogi Kutatóműhely tisztelettel meghív minden kedves érdeklődőt Prof. Dr. Hugh Beale (University of Warwick, University of Oxford) English and continental contract laws: key differences című előadására 2019. október 1-jén 15 órakor, helyszín az Oktatási Épület 509-es dékáni tárgyalója.

Az eseményre ezen a linken tud regisztrálni.

 

Invitation

The Department of Civilistics and the Private Law Research Group cordially invite everybody who is interested in the topic English and continental contract laws: key differences. The presentation is held by Prof. Dr. Hugh Beale (University of Warwick, University of Oxford). Time and place: 1st October 2019, at 15 o'clock, Educational Building  Room 509. (1083 Budapest, Üllői út 82.)
 
You can register here.
 

Az előadás diasora ezen a linken érhető el.

You can see the slideshow of the presentation on this link.

Az eseményt Papp Tekla professzor asszony nyitotta meg. A köszöntőben felidézte az oxfordi professzorhoz fűződő évtizedes barátságát. Ezt követően Dúl János tanár úr foglalta össze Hugh Beale professzor életútját, melyből kiderült, hogy a professzor egyik szakterülete a szerződési jog.

Dr. Hugh Beale előadásán elején kiemelte, nagy öröm számára az Egyetemünkön lenni. Egy hallgatókhoz közel álló kérdéssel vezette fel a témáját: manapság nagy hagyománya van az interneten történő vásárlásnak, erre utalt a professzor is, amikor megkérdezte, ki vásárolt már az egyik legismertebb online platformon (Amazon).

A felvezető kérdés tekintetében az egyik kulcspont az, hogy határon átívelő vásárlások kapcsán mely ország joga érvényesül ténylegesen. Lényegében melyik ország jogát kellene alkalmazni, ha különböző országokból származó személyek kötnek szerződést?

Ennél a példánál felvetődött egy olyan gondolatmenet, miszerint mi történne, ha a világ különböző szerződés jogai helyett egy egységes, nemzeteket átfogó szerződési jog lenne? A levezetés során azonban kiderült, hogy bizonyos országspecifikus tényezők miatt ez nem lehetséges. A jogalkotó, illetve a jogalkalmazó személyek is a saját, megszokott rendszerüket ismerik, és tudják alkalmazni a leghatékonyabban (például: „a magyar ügyvédek a magyar joggal kompatibilisek leginkább”).

A fentebb említett egységes jog helyett vannak bizonyos összhangteremtő elemek. Az Európai Unióban ilyen a közösségi jogalkotás, de szóba került a bécsi adásvételi konvenció is.

A jogharmonizációval kapcsolatban felmerült, hogy az Egyesült Államokban is sikerült bizonyos szinten (persze vannak eltérések - ez különösen Észak-Karolina és New York tekintetében lett kiemelve.) Fontos kérdés, hogy mindezt hogyan lehetne Európában is megvalósítani. Az előadó kiemelte, hogy az európai uniós jogi trendeket megfigyelve erős német dominancia érezhető.

A későbbiekben az előadás az elméleti felvázolás mellett nagyrészt gyakorlati példákra helyezte a hangsúlyt. A szemléltetés egyik kulcspéldája a német Polgári Törvénykönyv, a BGB 112. §-a volt, amely nyilvánvalóvá tette azt a három területet, amelyből a legfőbb eltérések származnak.

Az angol jogból hozott precedensek egyike a Villa Jacqueline esete volt, amelyen keresztül a professzor felvázolta, hogy ugyanaz az eset miképp oldható meg például a francia, illetve az angol jog szerint.

Az előadás fő témája az angolszász és kontinentális jogrendszerben (különös tekintettel a szerződési jogra) fellelhető különbségek voltak. Összességében a téma lényegére rávilágító konklúzió az alábbi: „Jogalkalmazás tekintetében a fő különbség abban figyelhető meg, hogy az angol bírák nem csak alkalmazzák a jogot, de ők maguk is jogalkotók, hiszen ő általuk fejlődik a jog.”

Az esemény zárásaként a hallgatóság tett fel kérdéseket a professzornak: elhangzott egy kérdés a Brexitre vonatkozóan, illetve az is, hogy a felvázolt jogrendszerek közül melyik az ideálisabb. A válasz kitért rá, hogy mindegyik jogrendszer a maga országára, vagyis az adott térség problémáira igyekszik választ találni. A professzor úr többször megemlítette, hogy a magyar szabályozás egy kevesebb szereplős modellel dolgozik, másfajta pénzügyi helyzethez igazodva, míg az angol modell számos és különösen nagyobb tényező játszik közre.

Szöveg: Sárdi Adrienn

_________________________________________________________________________________________________________

A Polgári Jogi Tudományos Diákkör 2019. szeptember 19-én 18 órakor tartotta nyitóülését.

Az ülést Prof. Dr. Papp Tekla nyitotta meg. Köszöntette a megjelent hallgatókat, és dr. Csitei Béla személyében bemutatta a Polgári Jogi Tudományos Diákkör új vezető oktatóját.

Ezt követően a tanszék munkatársai ismertették a TDK idei féléves programját. Dr. Csitei Béla kitért arra, hogy a TDK tagjaiként milyen neves magyar és külföldi oktatók előadásain vehetnek részt a hallgatók. Utalt arra is, hogy a TDK az idei évben a Gazdasági Versenyhivatalba szervez kirándulást, amelynek célja, hogy a hallgatók betekintést nyerjenek a versenyjog gyakorlati alkalmazásába. Ezt követően Dr. Dúl János beszélt részletesen a külföldi előadók személyéről, valamint az előadásaik tárgyáról, emellett kitért a félév végén megrendezése kerülő, már hagyománynak számító Polgári Jogi Activity Verseny lényegére, és annak sajátosságaira. Dr. Auer Ádám a TDK-dolgozatokban rejlő lehetőségekre hívta fel a jelenlévők figyelmét, egyúttal olyan témákat jelölt meg, amelyek feldolgozásával a hallgatók eredményesen szerepelhetnek az intézményi TDK-n és az OTDK-n egyaránt.

Az ülést dr. Csitei Béla zárta.

_________________________________________________________________________________________________________

A Polgári Jogi TDK érdeklődő tagjai 2019. május 7-én egy rendhagyó tanulmányi kirándulás keretében Tapolcára utaznak, ahol betekintést nyerhetnek egy végrehajtói iroda működésébe, ezt követően pedig ismeretterjesztő programként látogatást tesznek a Tapolcai tavasbarlangban. A kirándulás célja a szakmai és kulturális programok összekapcsolásával a hallgatók ismereteinek színesítése és bővítése, valamint a programokban bővelkedő tavaszi szemeszter élménydús lezárása.

A 2018/2019. tanév tavaszi szemeszterét a Polgári Jogi TDK egy rendhagyó tanulmányi kirándulással zárta, amelynek keretében a hallgatók Tapolcára látogattak. A délelőtt folyamán Dr. Nótári Tamás végrehajtói irodájában hallgatták meg Végrehajtó Úr átfogó, a gyakorlati munka során tapasztalt érdekességekben és nehézségekben bővelkedő előadását, és megtekintették az iroda egyes helyiségeit is. Az előadás a végrehajtói munka számos aspektusára és a végrehajtási eljárás sajátosságaira is kitért, valamint a hallgatóknak lehetőségük nyílt kérdezni is. Ezt követően a kirándulás a Tapolcai-tavasbarlang Látogatóközpontban folytatódott, ahol a tájegység földrajzi jellegzetességeinek és kialakulása történetének áttekintését követően a barlangrendszer egy részét csónakkal fedezték fel a résztvevők. A szakmai és kulturális ismereteket egyaránt gyarapító kirándulás méltó lezárását jelentette a programokban bővelkedő, eredményes szemeszternek.