NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM
Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar

Tudományos Diákkör

 POLGÁRI JOGI TDK

TDK vezető oktató: Dr. Csitei Béla
TDK titkár: Kiss Dorina
TDK e-mail: csitei.bela@uni-nke.hu
Facebook

 

 

Az eseményre regisztrálni kell, a link a későbbiekben válik elérhetővé.

_________________________________________________________________________________________________________________________

2024. április 16-án a Polgári Jogi TDK tagjai adták elő kutatómunkáik eredményét, amely alapja Kajó Cecília és Gaál János Amit eddig nem tudtál a birtokvédelemről című előadása volt. A prezentációk érdekessége, hogy filmek, illetve sorozatok esetein keresztül került feldolgozásra a birtokvédelem témaköre. Hallhattuk, hogy a Három kismalac miként védekezhetett jogosan a farkassal szemben; hogyan kérhetett birtokvédelmet Phineas és Ferb szomszédja; Boba Fett páncéljának birtoklási kérdéseit; fiktív esetet a Trónok harca világából, amelyben Sansa Stark nyújtott be birtokvédelmi igényt Ramsey Boltonnal szemben; a Netflix You című sorozatában megjelenő jogi kérdéseket; illetve azt, hogy mit tehetünk, ha egy zombi jelenik meg a kertünk végében.

Köszönjük a kreatív kutatómunkát a TDK minden tagjának!

Szöveg: Kiss Dorina

 

 

______________________________________________________________________________________________________________________

 

2024. április 2-án a Polgári Jogi TDK tagjai látogatást tettek a Gazdasági Versenyhivatalnál. Érkezésünk után Dr. Sipos Attila főtitkár és Dr. Csirszki Martin irodavezető tartottak előadást a Hivatal működéséről.

Elmondták, hogy a Hivatal jelenlegi formájában 1991 óta áll fenn, valamint autonóm államigazgatási szerv. Megtudhattuk, hogy főtevékenységei a versenypártolás, a versenyfelügyelet és a versenykultúra-fejlesztés. Ezen kívül szóba került, hogy az európai versenyhálózat tagja, valamint nemzetközi oktatóközpont is. Az előadás részletesen érintette a versenyfelügyeleti eljárásokat, amelyek tárgya igen széleskörű lehet. A versenyfelügyelet három alappillérét is megismerhettük: ezek a versenykorlátozó megállapodások joga, a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma és a fúziókontroll.

Az intézménylátogatás értékes tapasztalatokat adott a TDK tagjai számára, a lehetőségét pedig ezúton is köszönjük a Gazdasági Versenyhivatal munkatársainak, Dr. Sipos Attilának és Dr. Csirszki Martinnak!

Szöveg: Kiss Dorina

 

 

 

 

 

____________________________________________________________________________________________________________________________

2024. március 12-én a Civilisztikai Tanszék és a Polgári Jogi TDK vendégeként Kajó Cecília és Gaál János tartottak előadást Amit eddig nem tudtál a birtokvédelemről címmel.

Az előadás keretében gyakorlati példákon keresztül ismerkedhettünk meg a jegyzők feladatkörébe tartozó birtokvédelemmel, valamint statisztikai adatokon keresztül láthattuk, hogy milyen hatékony ezen intézmény. Az alapfogalmak bemutatása azok számára is kontextusba helyezte a témát, akik esetlegesen nem szereztek még ilyen jellegű ismereteket. A példák, amelyeket a két előadó saját szakmai tapasztalata alapján tárt elénk, jól szemléltették, hogy milyen esetekben érdemes a jegyzőhöz fordulni, és melyek azok az ezesetek, amikor a szomszéddal való kommunikáció vezet megoldásra.

Összességében egy olyan előadást hallhattunk, amely a hétköznapokban is kifizetődő ismeretekkel gazdagította a hallgatóságot, és amelyet ezúton is köszönünk Kajó Cecíliának és Gaál Jánosnak a Civilisztikai Tanszék és a Polgári Jogi TDK nevében!

 

Szöveg: Kiss Dorina

 

_________________________________________________________________________________________________________________

Az eseményre az alábbi linken keresztül lehet regisztrálni: Regisztráció

_________________________________________________________________________________________________________________

2023. november 30-án a Polgári Jogi TDK tagjai bemutatták kutatómunkáik eredményét, amelynek alapja Dr. Kiss-Benedek Damarisz Hogyan lehetünk tudatos fogyasztók az elektronikus kereskedelem útvesztőiben? című előadása volt. A kiválasztott esetek is megmutatták a fogyasztóvédelem sokszínűségét: hallhattunk prezentációt a fogyasztók megtévesztéséről, tisztességtelen és megtévesztő kereskedelmi gyakorlatokról, mindezt különböző kereskedők, weboldalak példáján keresztül bemutatva.

Ezúton is köszönjük a részvételt valamennyi előadónak, valamint Papp Tekla, Csitei Béla és Dúl János megjegyzéseit, amelyek hozzájárultak a hallgatók fogyasztóvédelmi jogi ismereteinek bővítéséhez!

Szöveg: Kiss Dorina

 

 

_________________________________________________________________________________________________________________

2023. október 12-én a Civilisztikai Tanszék és a Polgári Jogi TDK vendégeként Dr. Kiss-Benedek Damarisz fogyasztóvédelmi szakjogász tartott előadást Hogyan lehetünk tudatos fogyasztók az elektronikus kereskedelem útvesztőiben? címmel.

Az előadás elején egy interaktív feladat keretében kiderítettük, hogy a jelenlévő hallgatók közül ki a legtudatosabb fogyasztó. Az előadó az alapvető fogalmak bemutatásával - ki a fogyasztó, a vállalkozás és milyen jogviszonyok tartoznak a fogyasztóvédelmi jog területéhez, mi is az elektronikus kereskedelem - kezdte kibontani a témát. Az előadó felhívta a figyelmet egy nulladik lépésre, ha elektronikus úton vásárolunk: meg kell bizonyosodnunk arról, hogy ki is az eladó. Szóba kerültek az úgynevezett sötét mintázatok, amelyek a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok gyakori eszközei. A fogyasztóvédelem szervezeti hátterének egy részét is megismerhettük, főként a Békéltető Testületeket.

Összességében egy olyan előadást hallhattunk, amely hétköznapi és szakmai szempontból is fontos ismereteket adott, és amelyet ezúton is köszönünk Dr. Kiss-Benedek Damarisznak a Civilisztikai Tanszék és a Polgári Jogi TDK nevében!

Szöveg: Kiss Dorina

 

_______________________________________________________________________________________________________

Az eseményre az alábbi linken lehet regisztrálni: https://ludevent.uni-nke.hu/event/3329/

_________________________________________________________________________________________________________

2023. május 19-én a Polgári Jogi TDK tagjai tanulmányi kiránduláson vettek részt a Budapesti Műszaki Egyetemen, ahol Hödl Emil Viktor, a Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék mérnöke mutatta be a BME „E” épületének tetején felállított műholdkövető és vezérlő földi állomást. Ízelítőt kaphattunk a Masat1, SMOG-1 és SMOG-P műholdakról, amelyek közül a Masat Magyarország első hűholdja volt.

Ezúton is köszönjük Hödl Emilnek a körbevezetést és a színes előadást. A téma iránt érdeklődők a www.gnd.bme.hu weboldalon részletesen is olvashatnak ezekről a műholdakról.

Szöveg: Kiss Dorina

 

___________________________________________________________________________________________________

2023. április 27-én a Polgári Jogi TDK tagjai bemutatták kutatómunkáik eredményét, amelyek alapja Dr. Turi Veronika bírónő „A szerződések érvénytelensége” című előadása volt. A kiválasztott esetek is megmutatták az érvénytelenség sokszínűségét: hallhattunk prezentációt élettársak közötti haszonélvezeti szerződésről, devizahitelről és ingatlan adásvételről, amelyeken keresztül a jóerkölcsbe ütközésről, a tisztességtelen szerződési feltételekről és a szerződő fél cselekvőképessége miatti érvénytelenségről is sokat megtudhatott a hallgatóság. Papp Tekla Professzor Asszony külön kiemelte, hogy a TDK tagjai olyan eseteket választottak az előadásaik tárgyául, amelyek értelmezése sok munkával és kutatással járt.

Ezúton is köszönjük a részvételt valamennyi előadónak, valamint Papp Tekla, Csitei Béla és Dúl János megjegyzéseit, amelyek hozzájárultak a hallgatók polgári jogi ismereteinek bővítéséhez!

Szöveg: Kiss Dorina

_______

______

____________________________________________________________________________________________

2023. március 23-án rendezte meg a Civilisztikai Tanszék és a Polgári Jogi Tudományos Diákkör a félév első nyilvános eseményét, amelyen Dr. Turi Veronika, a a Szentendrei Járásbíróság bírónője tartott előadást A szerződések érvénytelensége címmel.

A bírónő bemutatta, hogy mi a szerződés fogalma, az hogyan jön létre, mikor érvényes és mikor hatályos. Külön is hangsúlyozta, hogy csak létrejött szerződés lehet érvénytelen, majd eseti döntéseken keresztül mutatta be a szerződések feltételes és feltétlen érvénytelenségét. Az érvénytelenség kapcsán részletesen kitért az érvénytelenségi okokra: mind az akarathibákra, mind a jognyilatkozati hibákra, mind pedig a célzott joghatás hibájára. Az eseti döntések rendkívül sokszínűek voltak, hiszen volt közöttük versenyló eladására irányuló adásvételi szerződés, valamint ingatlan tulajdonjogának átruházására vonatkozó színlelt szerződés is.

Összességében egy olyan előadást hallhattunk Dr. Turi Veronikától, amely hasznos és érdekes tudást adott a megjelentek számára, és amelynek megtartását ezúton is köszönjük a bírónőnek! Szintén köszönjük a megjelentek érdeklődését a Civilisztikai Tanszék és a Polgári Jogi TDK nevében!

Szöveg: Kiss Dorina és Lengyel Bernadett

 

 

 

__________________________________________________________________________________________________________

Az eseményree az alábbi linken lehet regisztrálni: https://ludevent.uni-nke.hu/event/2745/

 

Az előadás diasora az alábbi linkről tölthető le.

__________________________________________________________________________________________________________

2022. november 24-én került megrendezésre az V. Civilisztikai Poszterverseny, melynek keretén belül a TDK tagjai prezentálták dr. Daczi Diána A műholdas nemzetközi szervezetek privatizációja című előadása alapján készített posztereiket. Tizenkettő munka került bemutatásra, melyek között a zsűri (Prof. Dr. Papp Tekla, Dr. Auer Ádám, Dr. Dúl János és Dr. Csitei Béla) az alábbi sorrendet állította fel:

I. helyezés: Csépke Soma

II. helyezés: Fischer Júlia és Treszkony Péter

III. helyezés: Doncsecz Patrícia és Gaál Nikolett

Köszönjük szépen mindenki munkáját, egy színvonalas rendezvény részesei lehettünk. Reméljük a jövőben is hasonlóan nagy lesz a tagok lelkesedése a Poszterverseny iránt. Minden résztvevőnek gratulálunk!

Szöveg: Kiss Dorina

______________________________________________________________________________________________________

2022. november 16-án a Polgári jogi TDK tagjai látogatást tettek a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Irodánál, ami Budapest ötödik legnagyobb ügyvédi irodája. Érkezésünk után Dr. Horváth Dóra körbevezetett minket: megnézhettük, hol dolgoznak az ügyvédjelöltek és az ügyvédek, majd három előadást hallgathattunk meg.

Először Dr. Kövér Csenge Anna ügyvédjelölt mutatta be, hogy milyen gyakornoknak, valamint ügyvédjelöltnek lenni az irodánál. Megtudhattuk, hogy ügyvédjelöltként három hónap próbaidőt kell eltölteni, majd három év elteltét követően lehet szakvizsgázni, ezt követően pedig ügyvédként dolgozni. Ezután Dr. Matits Kornél ügyvéd beszélt a közjogi ügyvédkedés kereteiről és határairól, amely speciális ügyfélkörrel, ügytípusokkal és eljárásokkal jellemezhető. A közjogi ügyvédkedést nagy vonalakban egy esettanulmányon keresztül ismerhettük meg. Végül Dr. Klenanc Miklós a felelősségről és kártérítésről tartott előadást, amelyben a büntetőjogi és polgári jogi felelősség intézményét is érintette.

A tanulmányi kiránduláson amellett, hogy nagyon jól éreztük magunkat, valamennyien értékes tapasztalatokkal is gazdagodtunk. A lehetőséget és a színvonalas előadásokat ezúton is köszönjük a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Irodának!

Szöveg: Kiss Dorina

 

______________________________________________________________________________

___________________________________________________________________________

2022. november 3-án rendezte meg a Civilisztikai Tanszék és a Polgári Jogi Tudományos Diákkör a félév első nyilvános eseményét, amelyen Dr. Daczi Diána, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság munkatársa tartott előadást A műholdas nemzetközi szervezetek privatizációja címmel.

Az előadó először röviden összefoglalta, mit értünk műholdas szervezet, rádióspektrum, spektrumgazdálkodás és frekvenciatartomány alatt. Megtudhattuk azt is, hogy Magyarország négy műholdas szervezetnek tagja, melyek az Intersputnik, az IMSO, az Eutelsat és az Intelsat. Daczi Diána ezután az egyes szervezeteket mutatta be, mely során szó volt röviden a történetükről, a felépítésükről és a feladataikról. Kiemelte az ENSZ Közgyűlés azon határozatát, mely a műholdak jelentőségét állapította meg. Azért is érdekes ezekkel a szervezetekkel foglalkozni, mivel mindegyik privatizáción esett át, ezzel együtt pedig sok esetben azok szervezete, működése is változott. A felmerülő problémák igen változatosak az egyes szervezeteknél, ezekről is részletesen beszélt az előadó. Kiemelném az Intelsat esetében a reorganizációs csődöt és a mobil 5G miatti frekvenciakiürítést; az Eutelsatnál a felvásárlásokat; az IMSO vonatkozásában pedig az aranyrészvények megjelenését.

Összességében egy olyan előadást hallhattunk Dr. Daczi Diánától, mely kivételes és érdekes témával szolgált a résztvevők számára, és amelynek megtartását ezúton is köszönjük! Szintén köszönjük a megjelentek érdeklődését a Tanszék és a TDK nevében!

Szöveg: Kiss Dorina

 

 

______________________________________________________________________________________

Az előadás diasora az alábbi linkről tölthető le.

__________________________________________________________________________________________________________

________________________________________________________________________________________________________________

A Civilisztikai Tanszék 2022. április 28-án polgári jogi jogesetmegoldó versenyt rendezett, amelyen részt vettek a Polgári Jogi Tudományos Diákkör hallgatói is. A versenyzők párokba rendeződve, felperesi és alperesi pozícióban érvelve törekedtek meggyőzni a háromtagú zsűrit álláspontjuk igazáról, felhasználva polgári anyag jogi tudásukat és retorikai képességeiket egyaránt.

A zsűrit Dr. Horváth Dóra ügyvéd, a PwC Legal keretein belül működő Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda szenior tagja, Dr. Simonné Dr. Gombos Katalin kúriai tanácselnök, az NKE-ÁNTK Európai Köz- és Magánjogi Tanszékének tanszékvezetője, valamint Dr. Csitei Béla, az NKE-ÁNTK Civilisztikai Tanszékének tanársegéde alkották. Dr. Horváth Dórának és Dr. Simonné Dr. Gombos Katalinnak ezúton is köszönjük, hogy elvállalták a zsűribe való felkérésüket!

Felperesi pozícióban első helyen Sárdi Adrienn, második helyen Lengyel Bernadett, harmadik helyen pedig Molnár Anna végzett, míg alperesként Mészáros Dóra első helyezést, Pécsi Panna második helyezést, Fügedi Kitti pedig harmadik helyezést ért el. Valamennyi versenyzőnek szívből gratulálunk, bízva abban, hogy a jövőben – akár egyetemünk falain kívül is – szívesen vesznek majd részt hasonló megmérettetéseken!

Szöveg: Csitei Béla

 

___________________________________________________________________________________

__________________________________________________________________________________________________________

2022. április 20-án a Polgári Jogi Tudományos Diákkör tagjai és a Civilisztikai Tanszék oktatói látogatást tettek az Alkotmánybíróságon, melynek keretében Dr. Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke tartott előadást, majd ezt követően bemutatta az épület főbb termeit.

Előadása alatt kitért az Alkotmánybíróság történeti előzményeire, majd bepillantást nyertünk az Alkotmánybíróság működésébe. Többek között megtudhattuk, hogyan vezették be Magyarországon az Alkotmánybíróság intézményét, és mennyiben különbözik annak munkája az általános bíróságokétól. Előadását azzal folytatta, hogyan zajlik egy döntés meghozatalának folyamata a kezdetektől egészen a kihirdetésig. Egyaránt kitért a magyar és külföldi jogrendszerek hasonlóságaira és különbözőségeire is, különös figyelmet szánva az eljárás menetére és a személyzeti létszámban való eltérésekre.

A körbevezetés során a munkafolyamatok állomásainak három legfontosabb helyszínén nézhettünk körbe. Az első terem az ötfős tanácsok terme volt, itt tartotta meg Elnök Úr a látogatás nyitóbeszédét. Ezt követően léphettünk be talán az egyik legizgalmasabb terembe, az Ülésterembe, ahol az Alkotmánybíróság 15 tagja együtt hozza meg végső határozatát. Elnök Úr érdekességként hívta fel a figyelmünket az ülésterem központi részére, az egyedülálló, cseppalakú asztalra, mely csupán hazánkban alkalmazott forma: célja, hogy az elnök minden alkotmánybíró arcát jól lássa az ülések alatt. Ezek után a Hirdetőterem következett, ahol a határozatok nyilvános kihirdetésére kerül sor. Végül a látogatás lezárásaként engedélyt kaptunk arra, hogy beleképzeljük magunkat az alkotmánybírák szerepébe, és egy kép erejéig elfoglalhattuk helyeiket a pódiumon.

Dr. Sulyok Tamás előadása és a látogatás egésze egy emlékezetes délutánná vált számunkra. Utólag is nagyon szépen köszönjük a lehetőséget és Dr. Auer Ádám tanár úr közreműködését!

Szöveg: Kiss Dorina, Lengyel Bernadett, Molnár Anna Mária

 

 

__________________________________________________________________________________________________________

Az eseményen való részvétel előzetes regisztrációhoz kötött. Regisztráció az alábbi linken lehetséges a megfelelő résztvevői kört megjelölve: https://ludevent.uni-nke.hu/event/1716/

 

„Egy jó könyv gondolkodásra késztet. Vékás Lajos könyve, pedig ilyen” – hangzott el a jogtudós Fejezetek a magyar magánjogtudomány történetéből című könyvének bemutatóján a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Ludovika Főépület Zrínyi Termében március 24-én. Az esemény az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar (ÁNTK) Civilisztikai Tanszéke, a Magánjogi Kutatóműhely és a Polgári Jogi Tudományos Diákkör szervezésében valósult meg.

„Azt gondolom, e könyv célja, hogy megszerettesse az ifjú jogászokkal a magánjogtudományt. Akinek van hozzá affinitása és nyitott erre, az a könyvnek köszönhetően különösen meg fogja szeretni magyar magánjogtudományt ” – méltatta köszöntőjében Deli Gergely rektor Vékás Lajos legújabb könyvét. Kiemelte: „Pontosan 350 évvel ezelőtt kezdődött el a magyar magánjog egyetemi szintű oktatása. Vékás Lajos professzor könyve ezzel a három és fél évszázadnyi hagyatékkal, kinccsel és teherrel a vállán egyszerre bálványteremtő és bálványdöntögető.”

A kötet a 19. és a 20. századot öleli fel, és nyolc jogtudós pályamunkájának bemutatásával, tudományos tevékenységének elemzésével és értékelésével kíván képet alkotni a magyar magánjogtudomány elmúlt két évszázadáról. A kiválasztott személyek e tudományterület vezető képviselőiként szerepelnek a könyvben. Emellett minden korszak vezető eszmeáramlatai is támogató vázat adnak az egyes művek értékeléséhez, szétválasztják, illetve összetartják az egyes korszakokat és szerzőket.

„A hálaérzet vezetett engem arra, hogy ezt a könyvet megírjam. Egyrészt hálás voltam azoknak, akiknek tanítványa lehettem, másrészt ezzel a nyolc, általam tárgyalt jogtudóssal érzékeltetni szerettem volna, hogy bár óriási társadalmi kataklizmák zajlottak le az elmúlt kétszáz évben, de a magánjog mégis meg tudta őrizni azt az érzékét, hogy hogyan kell kezelni a magánszemélyek és szervezetek közötti jogvitákat” – fogalmazott Vékás Lajos. „Ha már csak részben sikerült megvalósítani a hálám kifejezését jogtudós elődeim iránt és a társadalmi töréseknek ellenálló folytonosság bemutatását, akkor talán érdemes volt megírnom ezt a könyvet” – tette hozzá. 

Vékás Lajos az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi Tanszékének professor emeritusa, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az Állam- és Jogtudományi Bizottság szavazati jogú tagja. Széchenyi-díjas jogtudós. Egyebek mellett az Academie Internationale de Droit Compare, a Deutsche Gesellschaft für Völkerrecht, a Group Européen de Droit International Privé, a Scientific Advisory Board of the Max Planck Institute for Comparative and International Private Law, valamint a Zivilrechtslehrervereinigung tagja. Az Acta Juridica, az Állam-és Jogtudomány, a European Journal of Law Reform, a European Review of Contract Law, a Zeitschrift für Europarecht, az Internationales Privatrecht und Rechtsvergleichung folyóiratok szerkesztőbizottságának tagja. Bizottsági elnökként részt vett az új Polgári Törvénykönyv megalkotásán munkálkodó Kodifikációs Főbizottság és a Nemzetközi Magánjogi Kodifikációs Bizottság munkájában.

Szöveg: Sallai Zsófia

Fotó: Szilágyi Dénes 

__

______________________________________________________________________________________________________

Az eseményen való részvétel előzetes regisztrációhoz kötött. Regisztráció az alábbi linken lehetséges a megfelelő résztvevői kört megjelölve: https://ludevent.uni-nke.hu/event/1709/

2022. március 17-én rendezte meg a Civilisztikai Tanszék és a Polgári Jogi Tudományos Diákkör a félév első nyilvános eseményét, amelyen Dr. Ujhelyi Dávid, az Igazságügyi Minisztérium Versenyjogi és Szellemi Tulajdonjogi Főosztályának főosztályvezetője tartott előadást.

Az előadó először röviden összefoglalta, mit értünk szerzői jog alatt, így az is kaphatott egy képet erről a területről, aki korábban még nem tanult polgári jogot. Megtudhattuk azt is, hogy 2016-ig Magyarországon nem létezett paródiakivétel, tehát ez is mutatja, hogy nem volt egy egységes kerete a szabad felhasználásnak. Ujhelyi Dávid ezután az európai szabályozást mutatta be, amelyben kidolgozták a paródiakivételeket; ez szolgált a magyar szabályozás elfogadásának alapjául is. Az előadó több példát prezentált, ezek közül csak néhányat említenénk: érdekesnek találtuk azt az esetet, amikor a Pretty Woman betétdalából egy rapzenekar készített feldolgozást, melyhez először hozzájárulást kértek az eredeti szerzőtől, aki ezt nem adta meg. A rapzenekar mégis felhasználta a dal alapját, amiből bírósági per is lett. Ez volt az első eset, amikor nem marasztalták el az eredeti mű felhasználóját, ugyanis a paródia – habár kereskedelmi céllal hasznosították – nem volt összetéveszthető az eredeti verzióval, vagyis nem rontotta le az eredeti mű piacát. Több Seuss-ügy is említésre került, többek között a "Cat in the Hat", illetve a "How the Grinch stole Christmas" kapcsán. Érdekességként elhangzott, ritkán fordul elő, hogy egy angolszász ország figyelembe veszi a kontinentális jogot, de Kanada hivatkozta az Európai Bíróságnak egy paródiakivétel ügyében hozott ítéletét.

Összességében Ujhelyi Dávidtól egy rendkívül érdekes és tartalmas előadást hallhattunk a szerzői jog egy speciális területéről, amelynek megtartását ezúton is köszönjük, illetve szeretnénk megköszönni a megjelentek érdeklődését a Tanszék és a TDK nevében.

Szöveg: Kiss Dorina, Lengyel Bernadett, Molnár Anna Mária

 

 

 

__________________________________________________________________________________________________________

IV. Civilisztikai Poszterverseny – Mozaikok a vadászati jog területéről

 

 

 

 

 

 

 

 

 

November 18-án tartotta meg a Polgári Jogi TDK a IV. Civilisztikai Poszterversenyt, ahol a TDK-tagok a több mint 50 főből álló hallgatóság előtt mutathatták be posztereiket. A már hagyománnyá vált eseményen a vadászati jog különböző aspektusai jelentek meg a posztereken, amelyek prezentálása azonban nem hagyományos módon történt: idén az online térben valósult meg a rendezvény.

Révai Orsolya és Csugány Eszter közös posztert készítettek "Vadütközések – Segítség, ember!" címmel, bemutatva az utakon történő vadbaleseteket övező jogi szabályozást. Hasonló témát prezentált Kiss Dorina "Vad-gépjármű ütközések" címmel. Lengyel Bernadett azt az etikai kérdést feszegette, hogy lelőheti-e a vadász a kutyát azokban az esetekben, ha az állatot veszélyesnek ítéli vadászterületén. Mészáros Lili a háziállat által okozott károkat mutatta be, Molnár Anna pedig a mátranováki farkastámadás példáján keresztül vetette fel a kárfelelősség kérdését. Sárdi Adrienn történelmi kitekintést tett, átfogó betekintést nyújtva a vadak általi károkozás történetébe. Sivák Veronika az Egyesült Államok szabályozását ismertette az elütött vadat övező jogi megoldásokat illetően. Mészáros Dóra egy fiktív jogeseten keresztül a "Vadorzó a vaddisznó?" kérdéskörét jelenítette meg.

Köszönjük az érdeklődőknek, hogy jelenlétükkel megtisztelték rendezvényünket, a TDK-tagoknak pedig azt, hogy kutatómunkájuk által ilyen gazdag, sokszínű és izgalmas témákat prezentáltak a vadászati jog szerteágazó területéről.

Szöveg: Sivák Veronika

 

 Az oktatók által megállapított helyezések a következőképpen alakultak:

I. helyezés: Sivák Veronika

II. helyezés: Mészáros Dóra

III. helyezés: Kiss Dorina és Lengyel Bernadett

Gratulálunk!

__________________________________________________________________________________________________________

__________________________________________________________________________________________________________

Kártérítési mozaikok a vadászati jog területéről

2021. október 8-án rendezte meg a Civilisztikai Tanszék és a Polgári Jogi Tudományos Diákkör második nyílt eseményét, amelyet Prof. Dr. Barta Judit, a Civilisztikai Tanszék oktatója tartott. Hétköznapi emberként, laikusként talán távol érezhetjük magunkat a vadászati jog területétől, pedig egészen biztosak lehetünk abban, hogy beszéltünk már olyan ismerőssel, esetleg szomszéddal, akinek a kertjében randalírozó vad tönkretette a veteményesét, vagy még valószínűbb, hogy a hírekben találkoztunk szarvassal vagy rókával ütköző személygépkocsival. Barta Judit tanárnő az alapvető jogi fogalmak ismertetésével kezdte előadását, illetve bemutatta a vadászati jog hátteréül szolgáló jogszabályokat, a vadászati törvényt, valamint a Polgári Törvénykönyv egyes rendelkezéseit. Az alapvető jogi fogalmak megismerése elengedhetetlen ahhoz, hogy megértsük az egyes kártérítési eseteknél felmerülő felelősségi szabályokat. Az előadás során először azokkal a helyzetekkel foglalkoztunk, amikor a vadállományban okoz kárt egy kutya vagy esetleg macska. Megdöbbentők voltak azok a jogesetek, amikor egy vadász érthetetlen módon lőtt le egy-egy, a gazdájával vagy gazdáival sétáló kutyát, felvetve a büntetőjogi felelősség kérdését is. Következő nagyobb témakörként a vadászható állatok által okozott károk egyes eseteit vettük górcső alá. Ezen a területen a vadászati törvény a Ptk. deliktuális felelősségi alakzatát rendeli alkalmazni, és egy objektivizált felelősséget jelenít meg. Az előadás során az a példa hangzott el, amikor Németországban egy őz egy lakás nyitott ablakán beugrott, és 4000 euró értékben kárt tett a bútorokban és a berendezésben. Érdekességként említhető az a magyar szabályozási megoldás, amely szerint az erdőtörvény rendelkezései alapján az erdőben való tartózkodásunk egyéni felelősségünk. Ez felveti azt a kérdést, hogy az erdőben való kirándulás során minket érő esetleges vadállat általi támadásért nem vonható felelősségre a vadászatra jogosult? Az előadás folytatásában a vadütközések területét boncolgattuk: sajnos évente körülbelül 5200 alkalommal kerül sor egy gépjármű és egy vad nem várt találkozására. Ezekre az esetekre a vadászati törvény egy másik felelősségi szabályt alkalmaz, és jogi fikciót rendel alkalmazni, amikor a helyzetet két veszélyes üzem találkozásaként értelmezi. Az előadás utolsóként a vadászati jog további két területét villantotta még fel a felelősség kérdésének szempontjából, mégpedig a természetvédelmi oltalom alatt álló állatok által okozott károk eseteit, valamint a vadászbaleseteket.

Barta Judit tanárnőtől egy rendkívül érdekes előadást hallhattunk a vadászati jog területéről, saját tapasztalatokkal is színesítve a prezentációt, amelynek megtartását ezúton is köszönjük, illetve a Tanszék és a TDK nevében szeretnénk megköszönni azoknak a hallgatóknak az érdeklődését, akik részt vettek eseményünkön!

Az előadás alapján rendezzük meg IV. Civilisztikai Poszterversenyünket november 18-án, amelyre invitálunk minden kedves érdeklődőt.

Szöveg: Sivák Veronika

__________________________________________________________________________________________________________

Regisztráció az alábbi linken lehetséges a megfelelő résztvevői kört megjelölve: https://ludevent.uni-nke.hu/e/vekas_2021.10.08..

Dr. Vékás Lajos akadémikus „A magánjog funkciója és eszközei” címmel előadást tartott az NKE Oktatási Központjában október 8-án. Az eseményt az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Civilisztikai Tanszék, a Polgári Jogi Tudományos Diákkör, valamint a Civilisztikai Tanszék és a Magyary Zoltán Szakkollégium közötti kooperáció révén megalapított Magánjogi Kutatóműhely szervezte.

Dr. Deli Gergely, az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok dékánjának köszöntő szavait követően az akadémikus felvetette, miszerint érdemes elgondolkodni azon, hogy a Polgári Törvénykönyvet alkotó számos paragrafus milyen célt szolgál, hogyan állnak össze ezek egy rendszerbe. A magánjog funkcióját és eszközeit ebben az értelemben érdemes megvizsgálni, és a Polgári Törvénykönyvnek lényegében a tárgyi hatályát megjelölő 1:1. §-ból kell kiindulni („E törvény a mellérendeltség és egyenjogúság elve szerint szabályozza a személyek alapvető vagyoni és személyi viszonyait.”), amiben tulajdonképpen az előadás témáját középpontba helyező magánjogi szabályrendszer szerepei is megtalálhatók. Ezekre fűzte fel a személyi és vagyoni viszonyok sokszínűségét alátámasztó, rendkívül érdekes példákat a személyiségi jogok, a dologi jellegű igények, valamint a kötelmi jog területéről.

Az előadás apró finom morzsái voltak azok a gondolatok, amelyekben Professzor Úr a saját, kodifikációs bizottságbeli meglátásait, élményeit fejtette ki.

Dr. Vékás Lajos az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi Tanszékének professor emeritusa, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az Állam- és Jogtudományi Bizottság szavazati jogú tagja. Széchenyi-díjas jogtudós, a rangos állami elismerést a polgári jog és a nemzetközi magánjog területén megjelent értékes monográfiáiért és tanulmányaiért, az ELTE és a Collegium Budapest rektoraként kifejtett iskolateremtő munkájáért, valamint a magánjog kodifikációjának elméleti irányítójaként és gyakorlati szervezőjeként végzett tevékenységéért kapta 2004-ben. Többek között az Academie Internationale de Droit Compare, a Deutsche Gesellschaft für Völkerrecht, a Group Européen de Droit International Privé, a Scientific Advisory Board of the Max Planck Institute for Comparative and International Private Law, valamint a Zivilrechtslehrervereinigung tagja. Az Acta Juridica, az Állam-és Jogtudomány, a European Journal of Law Reform, a European Review of Contract Law, a Zeitschrift für Europarecht, az Internationales Privatrecht und Rechtsvergleichung folyóiratok szerkesztőbizottságának tagja. Részt vett az új Polgári Törvénykönyv megalkotásán munkálkodó Kodifikációs Főbizottság és a Nemzetközi Magánjogi Kodifikációs Bizottság munkájában mint e bizottságok elnöke.

Szöveg: Dúl János

Vékás Lajos: A magánjog funkciója és eszköztára c. előadás

Vékás Lajos a magyar Polgári Törvénykönyv atyja, Széchenyi-díjas jogtudós, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem egyetemi tanára 2021. október 8-án tartott előadást a Nemzetközi Közszolgálati Egyetem hallgatói számára.

Vékás Professzor Úr a Kodifikációs Főbizottság élén a 2000-es évek elején kezdte meg a törvény átfogó korszerűsítését. Az előadás új kontextusba helyezte az eddigi tanulmányainkat a polgári jogról, átfogóan tekintettük át a magánjog funkcióit. Világossá vált, hogy a piacgazdaságnak köszönhetően létfontosságú a magántulajdon védelme, amelyhez elengedhetetlen a megfelelő jogszabályi háttér. A Kodifikációs Bizottságnak mindenekelőtt meg kellett határoznia, hogy milyen szabályozási elvek mentén épüljön fel a törvény, és milyen kapcsolatba kerüljön majd a többi jogszabállyal.

A Kódex tárgyi hatályát a következőképp határozzák meg: „E törvény a mellérendeltség és egyenjogúság elve szerint szabályozza a személyek alapvető vagyoni és személyi viszonyait.” (Ptk. 1:1. §) A polgári jogi viszonyok teljes körét átfogja, azaz mind az emberi, mind a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező alanyokat is kívánja szabályozni a személyi hatály részeként. Professzor Úr kiemelte „A Ptk. a személyi viszonyokat is főként vagyoni eszközökkel tudja büntetni.” Példaként említette a személyiségi jogok védelmét, ahol a sérelemdíj követelhető. A mellérendeltségi viszonylatú vagyoni viszonyok rendezésére a megfelelő jogi indok nélküli, nem ellentételezett vagyoneltolódások megakadályozása, illetve – bekövetkezésük esetén – azok kiegyenlítése vagy legalább kiegyensúlyozása a Ptk. célja. Vékás Lajos szerint ez a pozitív változás mozdította a törvényszerkesztőket az egységes Kódex irányába, hogy a magánjog szabályai egy helyen legyenek megtalálhatóak.

Felmerült a kérdés, hogy vajon van-e társadalomformáló szerepe a magánjognak? Vékás Professzor Úr ismertette, hogy közvetlenül nincs, de közjogi normák érik el a társadalomformálást, mert a társadalmi változások inkább közjogi törvényekkel jönnek létre. Az alkotmány, államosítási és privatizációs törvények határozták meg a tulajdon fogalmát, de csak későbbi újításként jelent meg az állami és magántulajdon elhatárolása.

A gazdasági élet változásaihoz alkalmazkodva újraszabályozták a társasági jogot, ahol megengedhetővé vált a diszpozitivitás. Az engedékenység oka, nem más, mint a társasági jog sokszínűsége. Egy törvény nem tudja leképezni a társaságok sokaságát, így nem alakulhatott ki taxatív felsorolás a törvényben. A szerződési jog is módosult, elsősorban a szerződésszegéssel okozott károkért fennálló felelősség szabályozásában végeztek a jogalkotók komolyabb módosításokat.

Az előadás végéhez érve Professzor Úr személyes történeteket is megosztott a Polgári Törvénykönyv háttérében zajló szakmai vitákról, egyeztetésekről és a politikai akaratról, amely olykor a munkájukat is nehezítette.

Bizonyos azonban, hogy Vékás Lajos a magyar magánjog egyik legmeghatározóbb tudósa, aki örömmel fordult a hallgatókhoz és közérthetően beszélt egy általunk fel sem fogható szakmai karrierről. A szerencsésebbek még dedikációt is tudtak szerezni Professzor Úr előadása végén.

Köszönettel fordulunk Professzor Úr felé, hogy előadásával megtisztelt minket. Mindemellett hálával tartozunk a Civilisztikai Tanszéknek az áldozatos szervező munkájukért.

Szöveg: Kamrás István

Kép: Csitei Béla, Dúl János, Sivák Veronika

Vékás Lajos professzor úr előadásának diasora erre a szövegre kattintva érhető el.

__________________________________________________________________________________________________________

__________________________________________________________________________________________________________

 

Tisztelt Hallgató!

 Felhívjuk a figyelmét, hogy a rendezvényen kizárólag a TDK tagjai és az ÁNTK Civilisztikai Tanszék által meghívott vendégek vehetnek részt, így a rendezvény NEM "kollégiumi pontszerző esemény".

Üdvözlettel: a Szervezők

Immáron harmadik alkalommal került megrendezésre a Polgári Jogi TDK szervezésében a Civilisztikai Poszterverseny. A Poszterversenyre ezúttal online, 2021. április 29-én 17 órától került sor. A hallgatók posztereiken Dr. Dúl János „A családi vállalkozások jogi szemmel” című előadásának témáját dolgozták fel. Az eseményen a TDK hét tagja (Mészáros Dóra, Mészáros Lili, Molnár Zsófia, Novák Nóra, Pátkai Jázmin, Sárdi Adrienn és Sipos Edit Evelin) mutatta be a témához kapcsolódó poszterét.

Mészáros Dóra a „Nem esik messze az alma a fájától? Avagy a generációváltás folyamatának nehézségei” című posztert mutatta be. Dóra több pillérben építette fel az előadását, számos példát hozott a vállalkozásokon belüli generációváltásra. A generációváltás egyik problémájaként például az a jelenség is kiemelésre került, miszerint a női utódok kevésbé viszik tovább a vállalkozásokat.

Mészáros Lili a „Családi vállalkozások jogi buktatói” című posztert mutatta be. Lili egy igazán színes posztert készített: részletesen kifejtette a családi vállalkozások alapításának, működtetésének egyes jogi nehézségeit.

Molnár Zsófia „A családi vállalkozás előnyei és hátrányai” című poszterében több pontba szedve gyakorlatias alapokra helyezte a családi vállalkozások hétköznapi működésének mind pozitív, mind negatív vonatkozásait.

Novák Nóra a „Családi alkotmány. Gondoskodás a jövőről” című posztert mutatta be. Előadásában Nóra ismertette a családi alkotmány nemzetközi eredetét. A poszter piros színe a vérségen alapuló családi kötelékre utalt.

Pátkai Jázmin „Jogi eszközök a családi vállalkozások generációváltásához” című posztere egy több elemből álló, igazán részletes munka volt. Jázmin előadása során több megoldási javaslatot is bemutatott a generációváltás okozta jogi problémák orvoslásaként.

Sárdi Adrienn „Családi vállalkozások koreai módra – Chaebol családok és vállalatok” című posztere egy külföldi családi vállalkozási modellt, az úgynevezett koreai chaebolokat mutatta be.

A hallgatói előadások sorát Sipos Edit Evelin zárta a „Hazai családi vállalkozások történeti áttekintése” című poszterrel. Edit egy sötétkék, az Országházat ábrázoló poszteren a magyarországi családi vállalkozások történetét ismertette három lépcsőfokban.

Az esemény zárásaként a Civilisztikai Tanszék oktatói osztották meg gondolataikat a poszterek kapcsán. Dr. Auer Ádám tanár úr például kiemelte, hogy a posztereken szemléltetett témák kiváló alapul szolgálnának egy-egy TDK dolgozatnak, Dr. Papp Tekla professzor asszony pedig megköszönte a tagságnak, hogy rendkívül színvonalas posztereket készítettek.

Az oktatók által megállapított helyezések a következőképpen alakultak:

-        I. helyezés: Pátkai Jázmin és Sárdi Adrienn;

-        II. helyezés: Mészáros Lili;

-        III. helyezés: Mészáros Dóra.

A hallgatók szintén értékelték egymás teljesítményét, ami a következő eredménnyel zárult:

-        I. helyezés: Novák Nóra és Pátkai Jázmin;

-        II. helyezés: Mészáros Dóra;

-        III. helyezés: Sárdi Adrienn.

Ezúton köszönjük minden résztvevő hallgatónak az igényes, szép posztereket és a tartalmas előadásokat!

Szöveg: Sárdi Adrienn

__________________________________________________________________________________________________________

A program regisztrációs felülete a következő hivatkozáson keresztül érhető el: https://antk.uni-nke.hu/esemenyek#2021-03-25. Regisztrációt követően a meghívó tartalmazni fogja az MS Teams szoba eléréséhez szükséges linket.

A Polgári Jogi Tudományos Diákkör 2020/2021. tanév II. félévének első programja Dúl János tanár úr Családi vállalkozásokról jogi szemüveggel című előadása volt. A programra március 25-én, csütörtökön 17 órakor a Microsoft Teams felületén került sor. Az eseményen nagyszámban vettek részt hallgatók, oktatók. Ezúton is köszönjük mindenkinek a részvételt.

Dúl tanár úr előadását a családi vállalkozások rövid történeti bemutatásával kezdte. Itt olyan érdekes történeteket hallhatunk, mint például a Château de Goulaine kastély családi borászatának megalakulása.

A rövid történeti bevezetőt, illetve egy általános helyzetkép kialakítását követően az előadás során betekintést nyertünk a családi vállalkozások erősségeibe, gyengeségeibe. Tanár úr szerint például a családi vállalkozások egyik gyengeségét az utódlás körében felmerült jogi problémák adhatják.

Az előadás központi elemét a családi vállalkozások fogalmának lehetséges megközelítései, értelmezési lehetőségei adták. A családi vállalkozások fogalmi megközelítése során érdemes kiemelni a magyar bírói gyakorlatot, illetve az osztrák jogirodalmi álláspontokat. Előadása során Dúl tanár úr javaslatot tett egy önálló „családi vállalkozás” fogalom meghatározására, amelyhez a Ptk. rokoni kapcsolatokra vonatkozó szakaszát, továbbá az értelmező rendelkezéseket vette alapul. A fogalmi kísérlet megállapítása során azonban az előadó hangsúlyozta, hogy a fogalmi meghatározásokhoz fontos további speciális jogkövetkezményeket is fűzni, ezek hiányában ugyanis a családi vállalkozás fogalom értelmét veszti.

Zárásként Tanár úr számos példával tette színesebbé az előadását. Néhány európai ország, például Németország, Franciaország világhírű családi vállalkozásai kerültek ismertetésre.

Az előadás végeztével a Civilisztikai Tanszék oktatóitól egyéb érdekességeket is megtudhattunk, például Barzó Tímea tanárnő felvetette a családi vállalkozások és a családi gazdaságok elhatárolásának kérdését.

Szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt további rendezvényeinkre!

Szöveg: Komáromy Dominik

__________________________________________________________________________________________________________

__________________________________________________________________________________________________________

A Polgári Jogi TDK tavaszi nyitóülését 2021. március 11-én (csütörtökön) 17 órakor tartja az online térben.

A regisztrációs felület a következő hivatkozáson keresztül érhető el: https://antk.uni-nke.hu/esemenyek#2021-03-11. Regisztrációt követően a meghívó tartalmazza az MS Teams szoba eléréséhez szükséges linket.

Valamennyi TDK-tagot szeretettel várunk!

Tisztelt Hallgató!

Felhívjuk a figyelmét, hogy a rendezvényen való részvétel Egyetemünk hallgatói számára "kollégiumi pontszerző esemény", de csak abban az esetben, ha a hallgató beazonosítható módon jelentkezik be az eseményre (NKE hallgatói fiókját használva lép be a Microsoft Teams-be, Neptun kódját is megadja), valamint a rendezvény teljes időtartama alatt követi az eseményt.

Üdvözlettel: a Szervezők

__________________________________________________________________________________________________________

Minden kedves érdeklődőt szeretettel várunk!

Figyelem! Az előírásoknak megfelelően a rendezvényen a maszk használata kötelező! Az eseményen való részvétel regisztrációhoz kötött. Az alábbi linken lehet regisztrálni: https://ludevent.uni-nke.hu/event/582/

A Civilisztikai Tanszék és a Hálózattudományi Kutatóműhely együttműködésében október 29-én megrendezésre került esemény során a résztvevők három, a mesterséges intelligencia orvosi alkalmazásának kérdéskörével foglalkozó előadást hallgathattak meg. Az esemény kiindulópontjául a Semmelweis Orvostudományi Egyetem koordinálásával elindult egyetemek közötti projekt szolgált, amelynek célja a mesterséges intelligencia lehetséges orvostudományi felhasználásainak feltérképezése, kidolgozása.

Az előadások sorát a Semmelweis Orvostudományi Egyetemről érkezett Dr. Palicz Tamás kezdte, aki előadásában alapvetően azon konkrét esetkörökre fókuszált, amelyekben a mesterséges intelligenciát sikerült az orvostudomány és az egészségügy szolgálatába állítani. Előadása elején bemutatta az utóbbi időben bekövetkezett paradigmaváltást, ugyanis míg korábban a számítógépekbe az adatok mellett szükséges volt megfelelő modellek bevitele az alkalmazáshoz, addig napjainkban elegendő a számítógép rendelkezésére bocsátani a nagy mennyiségű adatot, amely felhasználásával a mesterséges intelligencia képes megalkotni a saját működéséhez szükséges modelleket.

Ezt követően szó esett azon területről, ahol már képes megvalósulni a mesterséges intelligencia felhasználása az egészségügyben. A vastagbél- és emlődaganatok diagnosztizálásakor a külön erre a célra kifejlesztett mesterséges intelligencia képes külső segítség nélkül megjelölni a leleteken a rákveszélyes területeket, ezzel jelentős segítséget nyújtva az orvosok számára. Az előadás zárásaként még említésre került a mesterséges intelligencia alkalmazásának veszélyes oldala is. Izraeli kutatók ki tudtak fejleszteni egy olyan mesterséges intelligenciát, amely feltűnés nélkül beépült egy kórház belső hálózatába, és eltorzította az ott tárolt leleteket (rákos sejtek eltüntetése a beteg leleténél, rákos sejtek beillesztése.az egészséges ember leletén). A kutatók célja ezzel az volt, hogy rámutassanak, mekkora kockázatot, veszélyforrást jelenthet ez a technológia, amennyiben rossz kezekbe kerül.

A második előadást Olár Alex, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Fizikai Intézetének PhD-hallgatója tartotta, aki elsősorban a mesterséges intelligencia technikai-technológiai hátterének bemutatásával foglalkozott. A prezentáció tartalmából kiemelendő, a legnagyobb különbséget napjaink mesterséges intelligencia technológiájában alapvetően az utóbbi időben drasztikusan megnövekedett számítási kapacitás jelenti, nem pedig új modellek létrehozása, kialakítása.

A harmadik előadást a Civilisztikai Tanszék oktatója, Dr. Auer Ádám tartotta. A záró előadás a mesterséges intelligencia alkalmazási lehetőségeit övező jogi kérdésekkel foglalkozott. Ezen jogi kérdések közül kiemelendő az adat pontos jogi meghatározásának feladata, valamint az algoritmusok megfelelő jogi védelméről való gondoskodás kihívása. Szó esett továbbá a témát övező jogalkotási trendekről, mint például az adatok szabályozását övező fokozott alapjogi védelem, a túl szigorú szabályozás versenyképességre kifejtett hatása, illetve a polgári jogi felelősség ezen technológiára vonatkozó szabályozásának kialakítása.

Elmondható, hogy az esemény során a hallgatóságnak alkalma nyílt betekintést nyernie egy komplex, tudományterületeken átnyúló kérdéskörbe. A három előadás által nyújtott interdiszciplináris nézőpont nagy segítséget jelent a téma áttekintéséhez megértéséhez. Külön pozitívum, hogy mindez három egyetem együttműködésén keresztül valósulhatott meg, ezáltal is elősegítve a tudományterületek közötti kommunikációt.

Szöveg: Csibor Ferenc

__________________________________________________________________________________________________________

A Polgári Jogi Tudományos Diákkör a 2020/2021. tanév őszi félévében – a tavalyi sikerre való tekintettel – megszervezte a II. Civilisztikai Poszterversenyt.

2020. október 15-én (csütörtökön) az Oktatási Központban került sor a verseny lebonyolítására. A téma ez alkalommal a polgári jog és a digitalizáció kapcsolata volt. A versenyen szebbnél szebb poszterek kerültek bemutatásra, számos érdekes ötlet, fejlesztési lehetőség merült fel a polgári jog és a digitalizáció összefüggéseiről.

Az est legkedveltebb, legtöbbet feldolgozott témája a közösségi média és a személyiségi jogok kapcsolódási pontja volt.

A versenyen első helyezést ért el Mészáros Dóra, Mészáros Lili és Pátkai Jázmin csapata a „Közösségi média térnyerése személyes adataink árnyékában” című poszterükkel. A második helyezett Novák Nóra („Személyiségi jogok védelme a digitalizáció korában”) lett, míg a harmadik helyezést Somogyi Ágota („Digitalizált jog – avagy az e-jognyilatkozatok problematikája a magyar jogban”) szerezte meg.

Köszönjük mindenkinek a részvételt, gratulálunk a díjazottaknak!

A továbbiakban is szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt a Polgári Jogi Tudományos Diákkör rendezvényeire!

Szöveg: Sárdi Adrienn

 

A címre kattintva megtekinthetők az alábbi poszterek:

Mészáros Dóra - Mészáros Lili - Pátkai Jázmin: "Közösségi média térnyerése személyes adataink árnyékában”

Novák Nóra: "Személyiségi jogok védelme a digitalizáció korában"

Sárdi Adrienn: "Anyag(=papír)mentes részvényesek"

__________________________________________________________________________________________________________

Figyelem! Az előírásoknak megfelelően a rendezvényen a maszk használata kötelező! Az eseményen való részvétel regisztrációhoz kötött, helyszíni regisztrációra nem lesz lehetőség. Részvételi szándékukat az alábbi linken jelezhetik: https://ludevent.uni-nke.hu/event/445/

__________________________________________________________________________________________________________

2020. március 5-én a Polgári Jogi TDK szervezésében dr. Csitei Béla tartott előadást arról, hogy a negyedik ipari forradalom új technológiái miként kapcsolódnak a polgári joghoz. Az előadás elején ismertette az ipari forradalmakra jellemző vonásokat, majd a napjainkat meghatározó negyedik ipari forradalomra tért át: az új eszközök nyomán megjelenő teljes automatizációnak vannak pozitív és negatív hatásai egyaránt. A gazdasági fellendüléssel párhuzamosan sok munkakör feleslegessé válhat, hiszen az automatizáció nélkülözhetővé teheti az emberi beavatkozást. Tanár úr beszélt a mesterséges intelligencia fogalmáról, annak gyenge és erős formájáról, a gyenge mesterséges intelligencia jelenleg is létezik, míg az erős még technológiai korlátokba ütközik. Előadásának két fő témája a blokkláncon alapuló okos szerződések és az önvezető járművek voltak. A blokklánc működésének alapja, hogy egy adatbázist megosztunk a hálózat valamennyi felhasználójával, ezzel biztosítva, hogy a rendszert ne lehessen feltörni. Az okos szerződések alkalmazása elsősorban olyan szituációkban előnyös, ahol a szerződő felek személyesen nem találkoznak. Az előadó ezt követően áttért előadásának másik fő témájára, az önvezető járművekre. Mindenekelőtt megkülönböztette az autonóm, az automatizált és az önvezető járműveket, az automatizált járműveken belül pedig különböző szintek szerint kategorizálta az egyes járműveket aszerint, hogy a járművezető milyen mértékben avatkozik be a jármű irányításába. Az önvezető járműveknél az egyik leggyakrabban megfogalmazott kérdés, hogy kié a felelősség. Az előadó a büntetőjogi és a polgári jogi szabályozást összehasonlítva fogalmazta meg a legfontosabb jogkérdéseket. A Polgári Jogi TDK nevében szeretnénk megköszönni a jelenlétet, és szeretettel várjuk az érdeklődőket további programjainkra!

Szöveg és kép: Komáromy Dominik

Csitei Béla előadásának diasora erre a szövegre kattintva érhető el.

__________________________________________________________________________________________________________

A 2019/2020. tanév tavaszi félévének első TDK-programján Gerencsér Judit, a Kúria Tőry Gusztáv Jogi Szakkönyvtárának vezetője látogatott el az egyetemre, és tartott egy hasznos előadást az egyetem szakdolgozóinak, a Magánjogi Kutatóműhely tagjainak, és azon hallgatóknak, akik a közeljövőben TDK-dolgozatot szeretnének írni. Az előadás három részre volt felbontva. Először az előadó bevezette a hallgatóságot a kutatásmódszertan alapjaiba, kifejtve, mit is értünk ’kutatás’ szó alatt, és milyen tudományos műveket készítenek a kutatók. Ezután jó tanácsokat adott a szak- és tudományos dolgozat megírásához, a konzulens kiválasztásához, a témaválasztáshoz, valamint ismertette a dolgozatokkal szemben támasztott legfontosabb kritériumokat. Az előadás utolsó harmadában az anyaggyűjtésről és a forrásokról, a könyvtárak és a digitális adatbázisok használatáról, a források felhasználásáról és a felhasznált irodalomra való hivatkozásáról volt szó. Végezetül az eladó kitért a szakdolgozat megírásának fő lépéseire, a kezdeti nehézségekre és ezek megoldására, illetve számos olyan adatbázist mutatott, amelyek a forrásgyűjtés során bármikor felhasználhatóak.

A Polgári Jogi TDK nevében szeretnénk megköszönni Gerencsér Juditnak az információdús és hasznos előadást!

Szöveg: Komáromy Dominik

Gerencsér Judit előadásának diasora

__________________________________________________________________________________________________________

A Polgári Jogi Tudományos Diákkör 2019. december 6-án megrendezte a VI. Polgári Jogi Activityt. Az előző évekhez hasonlóan idén is egy nagyon izgalmas és szórakoztató verseny alakult ki a csapatok között; a játékban részt vevő csapatokon kívül nagy létszámban jelentek meg nézők is. Dr. Dúl János és Dr. Csitei Béla tanár urak ismertették a játékszabályokat, majd ezután kezdetét is vette az első kör. A versenyen a csapattagok és a nézők is jól szórakoztak. Az utolsó körben végül a Veni Vidi Vici +/- 1 csapat szerezte meg a győzelmet, második helyen az Outlaws csapat, míg harmadik helyen a Res Ipsa csapat végzett. Az Activityn kívül eredményt hirdettünk a TDK-poszterversenyben is. A hallgatóktól a legtöbb szavazatot Szabó Mariann Csilla kapta, Molnár Kamilla második helyezést, Csámpai Attila Ádám pedig harmadik helyezést ért. Az oktatók szavazatai alapján Molnár Kamilla lett a győztes, Sárdi Adrienn második, míg Somogyi Ágota harmadik helyezett lett. Szeretnénk megköszönni mindenkinek a részvételt, és gratulálunk a díjazottoknak! Ezzel az idei félévre véget értek a Diákkör programjai, várunk mindenkit szeretettel a következő félévben is!

Szöveg: Komáromy Dominik

__________________________________________________________________________________________________________

__________________________________________________________________________________________________________

Meghívó

A Civilisztikai Tanszék és a Magánjogi Kutatóműhely tisztelettel meghív minden kedves érdeklődőt Prof. Dr. Maria M. Pabón (Loyola University New Orleans, College of Law) The Modern Family in the Law of the United States Part I and Part II című előadásaira 2019. november 26-án 15 órakor és november 28-án 16 órakor, helyszín az Oktatási Épület 509-es dékáni tárgyalója.

Az eseményre regisztráció szükséges:

November 26.

November 28.

 

Invitation

The Department of Civilistics and the Private Law Research Group cordially invite everybody who is interested in the topic The Modern Family in the Law of the United States Part I and Part II. The presentations are held by Prof. Dr. Maria M. Pabón (Loyola University New Orleans, College of Law). Time and place: 26th November 2019, at 15 o'clock and 28th November 2019, at 16 o'clock, Educational Building  Room 509. (1083 Budapest, Üllői út 82.)

Registration is necessary:

26th November

28th November

https://www.vanattys.com/practice-areas/family-law/

Az amerikai családjog különféle szempontjairól beszélt a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott előadásában María M. Pabón, a New Orleansi Loyola University professzora. A College of Law korábbi dékánja az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Civilisztikai Tanszék és a Magyary Zoltán Szakkollégium által alapított Magánjogi Kutatóműhely rendezvényén szólt a jogterület aktualitásairól.  

María M. Pabón főbb érdeklődési területei közé tartozik a családjog, a bevándorlási jog, a multikulturalizmus és a diverzitással összefüggő kérdések a jogi szakmában, valamint a női ügyvédek helyzete. Több szervezet, köztük a Hispanic Lawyers Association of Louisiana, elnöke, az American Law Institute választott tagja és számos rangos elismerés birtokosa. Az egyetemi hallgatóknak tartott előadásában felvázolta azokat a hatásokat, amelyek Louisiana állam jogrendszerét érték az évszázadok alatt. A francia gyarmatot a spanyolok szerezték meg, amelyet újabb rövid francia uralom követett, mielőtt megvették volna az amerikaiak, így a francia, a spanyol és az amerikai jog keveredik ennek a tagállamnak a jogában. A louisianai jogrendszerben, amerikai tagállam lévén, az esetjognak nagy szerepe van, ugyanakkor a törvényi szabályozás is jelentős. Erre jellemző, hogy a tagállami szabályok mellett erőteljesen jelen vannak a szövetségi szintű jogszabályok is, amely családjogi viszonylatban például az azonos neműek közötti házasságnál kerül előtérbe.

Az előadó nevezetes eseteket is hozott fel példaként az előadásában. Ilyennek tekinthető a családjog területén a Zablocki-, valamint a Loving-ügy, amelyeknek jellegzetes tételmondata szerint a házasságkötés alapjog, amelyet a tagállam megfelelő indokolás nélkül nem korlátozhat. Ilyen korlátozás lehet például a mormon egyháznál elfogadott többnejűség, amely az amerikai jog közrendi klauzuláját sérti, a vallásszabadságot, annak gyakorlását felülírja a közrend, ezért nem elfogadott az erre történő hivatkozás. A házasságkötést megelőző vagyonjogi szerződések tekintetében megváltozott a korábbi bírósági hozzáállás: az volt az álláspont, miszerint ezek nem elfogadhatóak, csak elősegítik a válásokat, ezzel szemben ma már ezek a szerződések, amennyiben az alapvető szerződési jogi szabályoknak megfelelnek, megköthetőek.

A Sosna vs. Iowa ügy középpontjában a váláshoz szükséges várakozási idő állt, amelynek az alkotmányossága volt a kérdés. A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy nem ütközik az amerikai alkotmányba, mert a felek az idő eltelte után fel tudják bontani a házasságot és újraházasodhatnak. A válásra vonatkozóan korábban csakis valamelyik fél hibájából kerülhetett sor (pl. hűtlen elhagyás, szabadságvesztés), a jelenkorban elegendő a felek ebbéli megállapodása is.

A kiskorú gyermekek elhelyezésével összefüggésben a louisianai Polgári Törvénykönyv 12 tényezőt tartalmaz, amelyek mérlegelésével, figyelembe véve a gyermek legjobb érdekét, kell meghatározni, hogy a házasság felbontását követően a gyermekek mely szülőnél kerüljenek elhelyezésre. Ezek között van például az adott szülő iránti szeretet, ragaszkodás, a neveléshez szükséges erkölcsi környezet, a szülő fizikai és mentális egészsége.

Az öröklési joggal kapcsolatos kérdéseket is megemlített még az előadó, így például a végrendeleten alapuló öröklés lehetőségét, amelyet kiegészít a törvényen alapuló öröklés, alapvetően a rokonok és a házastárs örökölhet ilyen jogcímen. Az élettársak – a magyar joghoz hasonlóan – akkor örökölhetnek egymás után, amennyiben ilyen tartalmú végrendeletet alkottak.

Fotó: Szilágyi Dénes

Az előadás diasora elérhető/You can see the slideshows of the presentations: november 26.; november 28.

__________________________________________________________________________________________________________

A Polgári Jogi TDK november 14-i eseményén a Miskolci Egyetem két tudományos segédmunkatársa, Dr. Sápi Edit és Dr. Kriston Edit látogatott el a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre. Az előadásuk a sokak által ismert és kedvelt sorozat, a Trónok harca polgári jogi vonatkozásait taglalta.

Az előadás első részében Dr. Sápi Edit beszélt a sorozat hátteréről, amely során a Trónok harca keletkezési folyamatát ismerhettük meg. Az alaptörténetet egy történelmi esemény (a rózsák háborúja) ihlette, ennek kapcsán merült fel a kérdés, hogy egy történelmi eseményt hogyan lehet irodalmi szempontból feldolgozni. Ezt követte a sorozat filmes feldolgozásának bemutatása, amelyen belül a szerzői jogi vonatkozások mellett a merchandising fogalma került előtérbe.

A szerzői jogokkal összefüggésben nagy hangsúlyt kapott az HBO csatorna: őt illeti meg a megfilmesítés joga és az ehhez köthető többszörözés is, valamint a későbbi kereskedelmi hasznosítás joga. Szó esett a színészek jogairól (például díjazásáról) és kötelezettségeiről, így többek között arról, hogy szerepük kapcsán milyen nyilatkozatokat tehetnek a nyilvánosság felé.

Számos emberben felmerülhet a kérdés, hogy mi a helyzet a filmek, sorozatok online „fogyasztásával” vagy letöltésével. Az előadás kapcsán erre is választ kaphattak a hallgatók, továbbá a sorozat egyes elemeinek a mémkultúrában történő felhasználására is kitért az előadó.

Az előadás második részében Dr. Kriston Edit emelte ki a sorozat családjogi vonatkozásait, különösen a házasság és az apaság tárgyköreiben. Mint kiderült, a sorozatban kilenc házasság kötetett; az előadásban a házasságok érvényességi kérdései kerültek bemutatásra. Az apasági kérdések kapcsán pedig választ kaphattak a hallgatók a sorozat legfontosabb kérdésére: kié lenne a Vastrón (ha a jogász döntené el)?

Reméljük, hogy az előadásnak köszönhetően számos kérdésre választ kapott a hallgatóság, és a későbbi rendezvényeinken is nagy számban fognak megjelenni.

Szöveg: Sárdi Adrienn

__________________________________________________________________________________________________________

Meghívó

A Civilisztikai Tanszék és a Magánjogi Kutatóműhely tisztelettel meghív minden kedves érdeklődőt Dr. Dubravka Klasicek (Josip Juraj Strossmayer University of Osijek) Inheritance law in 21st century című előadására 2019. november 13-án 15 órakor, helyszín az Oktatási Épület 509-es dékáni tárgyalója.

Az eseményre itt tud regisztrálni.

 

Invitation

The Department of Civilistics and the Private Law Research Group cordially invite everybody who is interested in the topic Inheritance law in 21st century. The presentation is held by Dr. Dubravka Klasicek (Josip Juraj Strossmayer University of Osijek). Time and place: 13th November 2019, at 15 o'clock, Educational Building  Room 509. (1083 Budapest, Üllői út 82.)
 
Registration is available here.

https://prosperitylaw.net/your-last-will-and-testament-securing-and-storing-part-2/

2019. november 13-án a Polgári Jogi TDK és a Magánjogi Kutatóműhely közös szervezésű eseményére került sor az 509-es dékáni tárgyalóban. Az öröklési jogi témájú előadást Dr. Dubravka Klasicek, a University of Osijek (Eszék, Horvátország) tanszékvezető egyetemi docense tartotta.

Az eseményt Prof. Dr. Papp Tekla nyitotta meg, aki köszöntötte az előadót, ezt követően Dr. Dúl János - a Magánjogi Kutatóműhely oktatói vezetője - ismertette röviden a vendégelőadó életútját.

Dr. Dubravka Klasicek több éve foglalkozik az öröklési jog kérdéseivel, különösen a végrendeletekkel. Ebből kifolyólag előadása nem a hagyományos értelemben vett öröklési jog kérdéseivel foglalkozott, hanem egy igazán érdekes, újszerű kontextusba helyezte a végrendeleteket.

Az előadás elején a horvát öröklési jogi szabályozás került ismertetésre, amely meglepően sok hasonlóságot mutat a magyar szabályozással. A prezentáció második részében az előadó nyolc példát mutatott be, melyek mindegyike egy sajátos végrendelkezési formát takart.

A példák során olyan kérdésekre kaphattunk választ, mint például egy megírt, de el nem küldött üzenetet lehet-e végrendeletként értelmezni, vagy egy kinyomtatásra nem kerülő Word dokumentum tekinthető-e végrendeletnek, továbbá egy DVD-re felvett üzenet (melyen kézírással szerepel a végrendelet felirat) tekinthető-e ténylegesen végrendeletnek.

A felvázolt esetek között elhangzott, az a példa is, miszerint egy személy kórházba kerülve jut olyan helyzetbe, hogy nincs más választása, mint a nála levő eszközökkel (ez esetben mobiltelefon) végrendelkezni. (Külön kiemelésre is került, hogy bármilyen váratlan helyzetben ez egy jó megoldásnak tűnhez.)

A fő kérdés mindegyik jogesetnél az volt, hogy a fentebb említett módokon megtett jognyilatkozatokat lehet-e érvényes végrendeletnek tekinteni.

Az esetek egy jelentős része olyan országokban történt, mint például Ausztrália, az Amerikai Egyesült Államok vagy Kanada.

Ahogyan azt az előadásban megtudhattuk Ausztrália egy igazán liberálisnak mondható ország a végrendelet tekintetében, hiszen a helyi bíróságok szinte az összes új végrendelettételi módot elfogadták érvényes végrendeletként.

Külön érdekesség, hogy a példák legnagyobb arányban az öngyilkosságot elkövető személyek végrendelkezési módszereit tartalmazta. Fontos kiemelni, azonban az pusztán a véletlenség műve, hogy ezeket az új módokat ilyen személyek használták.

Konklúzióként kihangsúlyozásra került, hogy ezeket az újszerű végrendelettételi formákat a magyar, illetve a horvát bíróságok nem hagynák jóvá a szabályozás alapján.

Az előadás zárásaként a résztvevők kérdezhettek. Felmerült érdekességként, hogy 20-30 év múlva milyen tendenciák figyelhetőek majd meg a végrendelkezés kapcsán, ezeket egyelőre nehéz megjósolni, a technikai fejlődés azonban valószínűleg utat fog törni magának.

Az előadás igazán elgondolkodtató volt, különösen a felismerés, hogy a technológia már ilyen jellegű személyes jogi aktusok megtételekor is kezd prioritást élvezni a hagyományosnak mondható módszerek helyett.

Ezúton is szeretnénk megköszönni a résztvevőknek a jelenlétet. Továbbra is nagy szeretettel várjuk a tisztelt érdeklődőket soron következő rendezvényeinkre.

Szöveg: Sárdi Adrienn

Fotó: Szilágyi Dénes

_________________________________________________________________________________________________________

A Polgári Jogi TDK tagjai - nagy létszámban képviseltetve magukat - október 30-án ellátogattak a Gazdasági Versenyhivatalba, ahol Dr. Csernyánszky Mihály beszélt a hivatalról, illetve a versenyjog alapjairól. Az előadásának kezdetén a GVH történetéről, működésének a céljáról, a szervezeti felépítéséről volt szó, majd rátért olyan aktuális kérdésekre, mint például a hírességek által terjesztett reklámok a  közösségi médiában. Betekintést nyerhettünk abba is, hogy egyszerű fogyasztóként miképp kerüljük el azt, hogy ne váljunk a nagy gazdasági szereplők „prédáivá”.

Sárdi Adrienn

_________________________________________________________________________________________________________

A Polgári Jogi Tudományos Diákkör 2019. október 17-én tartotta meg második programját, melynek keretein belül Dr. Barta Judit, a Civilisztikai Tanszék egyetemi docense adott elő a szerzői jog és az építészet összefüggéseiről.

Az eseményt Papp Tekla professzor asszony nyitotta meg, köszöntötte a Tanszék munkatársait és a TDK tagjait, külön megköszönte a nagy létszámú érdeklődést. Ezután átadta a szót Dr. Csitei Bélának, aki köszöntötte az előadót, majd felvezette a prezentáció témáját.

Az előadás során szó volt többek közt a tudományos, képzőművészeti és építészeti alkotások különbségeiről és ezek esztétikai megítéléséről, illetve a szerzői jogról. Mindezek konkrét jogeseteken keresztül kerültek bemutatásra, ami még érdekesebbé tette az előadást. Hallhattunk Le Corbusier Pessac híres francia munkásnegyedéről, Tadao Ando munkásságairól, valamint természetesen több magyar alkotásról is, például a Szent István Bazilika felépítéséről és társtervezőiről.

Az előadást követően Barta Judit docens asszony megköszönte a megtisztelő figyelmet, majd Papp Tekla professzor asszony zárta a TDK-ülést.

Szöveg: Komáromy Dominik

 

_________________________________________________________________________________________________________

Meghívó

A Civilisztikai Tanszék és a Magánjogi Kutatóműhely tisztelettel meghív minden kedves érdeklődőt Prof. Dr. Hugh Beale (University of Warwick, University of Oxford) English and continental contract laws: key differences című előadására 2019. október 1-jén 15 órakor, helyszín az Oktatási Épület 509-es dékáni tárgyalója.

Az eseményre ezen a linken tud regisztrálni.

 

Invitation

The Department of Civilistics and the Private Law Research Group cordially invite everybody who is interested in the topic English and continental contract laws: key differences. The presentation is held by Prof. Dr. Hugh Beale (University of Warwick, University of Oxford). Time and place: 1st October 2019, at 15 o'clock, Educational Building  Room 509. (1083 Budapest, Üllői út 82.)
 
You can register here.
 

Az előadás diasora ezen a linken érhető el.

You can see the slideshow of the presentation on this link.

Az eseményt Papp Tekla professzor asszony nyitotta meg. A köszöntőben felidézte az oxfordi professzorhoz fűződő évtizedes barátságát. Ezt követően Dúl János tanár úr foglalta össze Hugh Beale professzor életútját, melyből kiderült, hogy a professzor egyik szakterülete a szerződési jog.

Dr. Hugh Beale előadásán elején kiemelte, nagy öröm számára az Egyetemünkön lenni. Egy hallgatókhoz közel álló kérdéssel vezette fel a témáját: manapság nagy hagyománya van az interneten történő vásárlásnak, erre utalt a professzor is, amikor megkérdezte, ki vásárolt már az egyik legismertebb online platformon (Amazon).

A felvezető kérdés tekintetében az egyik kulcspont az, hogy határon átívelő vásárlások kapcsán mely ország joga érvényesül ténylegesen. Lényegében melyik ország jogát kellene alkalmazni, ha különböző országokból származó személyek kötnek szerződést?

Ennél a példánál felvetődött egy olyan gondolatmenet, miszerint mi történne, ha a világ különböző szerződés jogai helyett egy egységes, nemzeteket átfogó szerződési jog lenne? A levezetés során azonban kiderült, hogy bizonyos országspecifikus tényezők miatt ez nem lehetséges. A jogalkotó, illetve a jogalkalmazó személyek is a saját, megszokott rendszerüket ismerik, és tudják alkalmazni a leghatékonyabban (például: „a magyar ügyvédek a magyar joggal kompatibilisek leginkább”).

A fentebb említett egységes jog helyett vannak bizonyos összhangteremtő elemek. Az Európai Unióban ilyen a közösségi jogalkotás, de szóba került a bécsi adásvételi konvenció is.

A jogharmonizációval kapcsolatban felmerült, hogy az Egyesült Államokban is sikerült bizonyos szinten (persze vannak eltérések - ez különösen Észak-Karolina és New York tekintetében lett kiemelve.) Fontos kérdés, hogy mindezt hogyan lehetne Európában is megvalósítani. Az előadó kiemelte, hogy az európai uniós jogi trendeket megfigyelve erős német dominancia érezhető.

A későbbiekben az előadás az elméleti felvázolás mellett nagyrészt gyakorlati példákra helyezte a hangsúlyt. A szemléltetés egyik kulcspéldája a német Polgári Törvénykönyv, a BGB 112. §-a volt, amely nyilvánvalóvá tette azt a három területet, amelyből a legfőbb eltérések származnak.

Az angol jogból hozott precedensek egyike a Villa Jacqueline esete volt, amelyen keresztül a professzor felvázolta, hogy ugyanaz az eset miképp oldható meg például a francia, illetve az angol jog szerint.

Az előadás fő témája az angolszász és kontinentális jogrendszerben (különös tekintettel a szerződési jogra) fellelhető különbségek voltak. Összességében a téma lényegére rávilágító konklúzió az alábbi: „Jogalkalmazás tekintetében a fő különbség abban figyelhető meg, hogy az angol bírák nem csak alkalmazzák a jogot, de ők maguk is jogalkotók, hiszen ő általuk fejlődik a jog.”

Az esemény zárásaként a hallgatóság tett fel kérdéseket a professzornak: elhangzott egy kérdés a Brexitre vonatkozóan, illetve az is, hogy a felvázolt jogrendszerek közül melyik az ideálisabb. A válasz kitért rá, hogy mindegyik jogrendszer a maga országára, vagyis az adott térség problémáira igyekszik választ találni. A professzor úr többször megemlítette, hogy a magyar szabályozás egy kevesebb szereplős modellel dolgozik, másfajta pénzügyi helyzethez igazodva, míg az angol modell számos és különösen nagyobb tényező játszik közre.

Szöveg: Sárdi Adrienn

_________________________________________________________________________________________________________

A Polgári Jogi Tudományos Diákkör 2019. szeptember 19-én 18 órakor tartotta nyitóülését.

Az ülést Prof. Dr. Papp Tekla nyitotta meg. Köszöntette a megjelent hallgatókat, és dr. Csitei Béla személyében bemutatta a Polgári Jogi Tudományos Diákkör új vezető oktatóját.

Ezt követően a tanszék munkatársai ismertették a TDK idei féléves programját. Dr. Csitei Béla kitért arra, hogy a TDK tagjaiként milyen neves magyar és külföldi oktatók előadásain vehetnek részt a hallgatók. Utalt arra is, hogy a TDK az idei évben a Gazdasági Versenyhivatalba szervez kirándulást, amelynek célja, hogy a hallgatók betekintést nyerjenek a versenyjog gyakorlati alkalmazásába. Ezt követően Dr. Dúl János beszélt részletesen a külföldi előadók személyéről, valamint az előadásaik tárgyáról, emellett kitért a félév végén megrendezése kerülő, már hagyománynak számító Polgári Jogi Activity Verseny lényegére, és annak sajátosságaira. Dr. Auer Ádám a TDK-dolgozatokban rejlő lehetőségekre hívta fel a jelenlévők figyelmét, egyúttal olyan témákat jelölt meg, amelyek feldolgozásával a hallgatók eredményesen szerepelhetnek az intézményi TDK-n és az OTDK-n egyaránt.

Az ülést dr. Csitei Béla zárta.

_________________________________________________________________________________________________________

A Polgári Jogi TDK érdeklődő tagjai 2019. május 7-én egy rendhagyó tanulmányi kirándulás keretében Tapolcára utaznak, ahol betekintést nyerhetnek egy végrehajtói iroda működésébe, ezt követően pedig ismeretterjesztő programként látogatást tesznek a Tapolcai tavasbarlangban. A kirándulás célja a szakmai és kulturális programok összekapcsolásával a hallgatók ismereteinek színesítése és bővítése, valamint a programokban bővelkedő tavaszi szemeszter élménydús lezárása.

A 2018/2019. tanév tavaszi szemeszterét a Polgári Jogi TDK egy rendhagyó tanulmányi kirándulással zárta, amelynek keretében a hallgatók Tapolcára látogattak. A délelőtt folyamán Dr. Nótári Tamás végrehajtói irodájában hallgatták meg Végrehajtó Úr átfogó, a gyakorlati munka során tapasztalt érdekességekben és nehézségekben bővelkedő előadását, és megtekintették az iroda egyes helyiségeit is. Az előadás a végrehajtói munka számos aspektusára és a végrehajtási eljárás sajátosságaira is kitért, valamint a hallgatóknak lehetőségük nyílt kérdezni is. Ezt követően a kirándulás a Tapolcai-tavasbarlang Látogatóközpontban folytatódott, ahol a tájegység földrajzi jellegzetességeinek és kialakulása történetének áttekintését követően a barlangrendszer egy részét csónakkal fedezték fel a résztvevők. A szakmai és kulturális ismereteket egyaránt gyarapító kirándulás méltó lezárását jelentette a programokban bővelkedő, eredményes szemeszternek.