Hírek, események, rendezvények
Hírek, események, rendezvények
2023. 04. 07.
Carl Schmitt fogadtatása a társadalomtudományokban
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar (ÁNTK) Kormányzástani és Közpolitikai Tanszéke, valamint az NKE Eötvös József Kutatóközpont Politika- és Államelméleti Kutatóintézete szervezésében április 6-án rendezték meg a Carl Schmitt fogadtatása a társadalomtudományokban című, könyvbemutatóval egybekötött tudományos konferenciát.
Deli Gergely rektor megnyitóbeszédében kiemelte, hogy a monumentális, két kötetet kitévő tanulmánykötet az Államértelmezések könyvsorozat részeként jelent meg, amely a 2016-ban megkezdett és azóta is folyamatban lévő állam- és kormányzáselméleti alapkutatási program eredményeinek közlésére vállalkozik. A kutatási programot hét esztendővel ezelőtt az államelméleti megismerés terméketlensége, az államtudományok értelmével, hasznával, tudományrendszertani státusával, valamint a tudomány és a politika közötti kapcsolat értelmezésével kapcsolatos tisztázatlanságok hívták életre. A kutatási program, illetve az annak részeként létrehozott könyvsorozat célkitűzéseit ez a problémahelyzet indokolja. Deli Gergely elmondta, hogy a kötetben fellelhető tanulmányok azt bizonyítják, hogy az objektív, tény- és tárgyszerű, eredményes tudományos megismerés csakis a tudományos és politikai diskurzusok közötti határok egyértelmű és markáns megvonásával, a határátlépési tilalmak kölcsönös tiszteletben tartásával lehetséges.
Az ÁNTK képviseletében Zachar Péter Krisztián dékánhelyettes köszöntötte a rendezvény előadóit és a megjelenteket, aki reményét fejezte ki, hogy a problémafelvetéseiben, tematikáiban, valamint a résztvevői kört tekintve is egyre bővülő magyar Schmitt-kutatás sikerrel tudja majd óvni és erősíteni a tudományos megismerés autonómiáját, anélkül, hogy feladná kritikai viszonyát Carl Schmitthez, aki a teoretikus teljesítményeit és politikai szerepvállalásának vitatható értelmezéseit tekintve is a modernitás megkerülhetetlen szerzőjévé vált.
A kötetet szakmai szempontból először Hörcher Ferenc, az EJKK Politika- és Államelméleti Kutatóintézet vezetője mutatta be, kiemelve a realista fordulat jelentőségét, amelynek révén a rendszerváltozás idején Schmitt kulcsszerzővé válhatott a különböző diszciplínák (államtudomány, jogtudomány, politikatudomány, nemzetközi kapcsolatok, politikai filozófia) számára. Schmitt a különböző politikai felfogást reprezentáló tudósok, konzervatívok, liberálisok és baloldaliak számára is egyfajta referenciaponttá vált. Kérdésként merül fel, hogy miért lehet izgalmas minden politikai tábor számára egy szerző, aki a nemzetiszocializmus igazolójává vált – a válasz pedig a realizmus fetisizálásában rejlik. Schmitt számára az állammal kapcsolatban a politikai fogalma bizonyult relevánsnak. A barát ellenség felosztással kapcsolatos tézise igaznak bizonyul, azonban kiegészítésekre is szorul; Arisztotelész nyomán kiemelhetjük, hogy a politikai barátság fontosabb, s az ellenség csupán az elszalasztott, vagy még meg nem nyert barátként aposztrofálható, ahogy Szent Ágoston pedig a gonoszt a jó hiányaként határozta meg.
A kötet másik bemutatója Hidas Zoltán volt, aki Leo Strauss Max Weberrel szembeni kritikájából indult ki, amelyet természetjogi álláspontból fejtett ki a szerinte nihilizmushoz vezető historizmus felett. Carl Schmitt politikairól alkotott elgondolásai száz éve hasonlóan éles vitákat lobbantanak fel. Feltűnő, hogy a legmélyebbre hatoló gondolkodók is a maguk ügyének tartották ezt a kihívást. Minden különbség ellenére mindketten radikális kérdéseket tettek fel világunk fundamentumairól, ezért térünk vissza hozzájuk újra és újra.
A konferencia első szekcióját Cs. Kiss Lajos előadása nyitotta meg. Az előadás első része a kötet szerzőinek és támogatóinak szóló köszönetnyilvánítás volt, különös tekintettel a magyar Schmitt-recepcióban az 1990-es években bekövetkezett pozitív fordulatra, amelynek központi alakja, Heller Ágnes, érvénytelenítette a Lukács György és iskolája által Carl Schmittre kirótt beszéd-, kutatás- és diskurzustilalmat. Az előadás második része három állítást és egy kérdést bocsátott vitára: 1. A Schmitt-szövegek „hermeneutikai provokációk”, azaz olyan értelmezési kihívások, amelyek a megszokottnál nagyobb figyelemre, erőfeszítésre, önreflexióra kényszerítik az interpretátorokat. 2. Az életmű központját a jogtudományi államtani kutatási program jelenti, azaz Schmitt elsődlegesen egy államelmélet kidolgozására törekedett. 3. Az életműben nincs törés, kontinuitását az államtani kutatási program végrehajtása teremti meg. 4. Végül a kérdés: lehetséges-e konszenzus a Schmitt-kutatásban?
https://antk.uni-nke.hu/hirek/2023/04/07/carl-schmitt-fogadtatasa-a-tarsadalomtudomanyokban
2022. 11. 18.
A társadalomelmélet alapkérdései - konferencia a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen