Hírek, események, rendezvények

Hírek, események, rendezvények

Tudományos láthatósági képzések

Dr. Kaiser Tamás, az ÁNTK tudományos dékánhelyettesének kezdeményezésére és Fási Csaba szervező-koordináló munkájának eredményeképpen 2019 tavaszán kezdődtek, majd hagyományossá váltak az oktatók, kutatók, doktoranduszok és szakkollégisták tudományos láthatóságát erősítő belső képzések.

 A 2019 őszi szemeszterben a képzések négy témakört (a nemzetközi adatbázisokban történő regisztrációs területet, a tudománymetriai ismereteket, a módszertani kompetenciát és tudást, valamint az MTMT használatát) érintve, összesen kilenc alkalommal kerültek meghirdetésre az érdeklődők számára. 2020-ban tavasszal és ősszel online módon kerültek megrendezésre a képzések az alábbi témákban: a tudományos láthatóságot és tudománymetriát érintő kérdések, MTMT kezelés az előmeneteli követelmények tekintetében, valamint az empirikus vizsgálatokat megalapozó Módszertani ismeretek.

 A képzésekben többek között Dr. Sasvári Péter docens úr, Urbanovics Anna doktoranda, az Egyetemi Központi Könyvtár és Levéltár vezetősége, Margit István könyvtáros úr és Csuhai Sándor, valamint kollégáik működtek közre. A képzések iránti nagyszámú érdeklődésnek köszönhetően azok 2019-es indulása óta mintegy 120 fő vett részt, akik jelentős részben az ÁNTK oktatói, kutatói és hallgatói közül kerültek ki.

 2021-ben ismételten meghirdetésre kerülnek a Tudományos láthatósági képzések, melyről tájékoztatjuk az érdeklődőket.

https://antk.uni-nke.hu/kutatas-tudomanyos-elet/tudomanyos-lathatosag/tudomanyos-lathatosagi-kepzesek

 

2021. 07. 02.

Az államtani kutatási program szociológiai fordulata és kritikája

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen 2021. június 29-én Az államtani kutatási program szociológiai fordulata és kritikája címen konferenciával egybekötött könyvbemutatót tartottak, amelyen Szilágyi Péter nemrégiben megjelent, Hermann Heller államelmélete című monográfiáját méltatták. A kötet az Államértelmezések című sorozat harmadik darabjaként jelent meg.

A rendezvény elején Kaiser Tamás tudományos dékánhelyettes köszöntötte az Ünnepeltet, az előadókat, valamint a megjelenteket, kiemelve, hogy az NKE ÁNTK Kormányzástani és Közpolitikai Tanszékén már évek óta kiterjedt államelméleti alapkutatás zajlik.

Cs. Kiss Lajos egyetemi tanár a köszöntőjében kiemelte, hogy a könyvbemutató konferencia résztvevői feltehetőleg Szilágyi Péter egyik legjobb munkáját tarthatják a kezükben. A szóban forgó mű is az NKE-n 2016-ban kezdődött államelméleti alapkutatás színvonalát jelzi – hasonlóan Pongrácz Alex és Sashalmi Endre korábbi, már bemutatott könyveihez. Cs. Kiss hangsúlyozta, hogy a reflexív államelmélet tervezetéhez további szempontokat és ötleteket adott Szilágyi Péter Heller-könyvének újraolvasása. A professzor néhány tudománykritikai tézist is megfogalmazott; ezek – a teljesség igénye nélkül – az alábbiak: a társadalom és az állam újkori-modern megkülönböztetése, az állam és a társadalom normatív megközelítése, a szocialitás államfüggetlen (globális) felfogása, valamint az államelméletet feleslegessé nyilvánító irányzatok tudománykritikai érvénytelenítése, illetve a jogtudományi államtanok tudománykritikai depolitizálása.

Pócza Kálmán a könyv méltatásakor azt emelte ki, hogy a két világháború közötti német államjogtudomány ismerete, kifejezetten pedig Hermann Heller munkásságának ismerete nélkül nehéz megérteni az európai integráció előtt álló jelenlegi kihívásokat. A német államtan jeles képviselője komoly hatást gyakorolt a második világháború utáni német alkotmánybíróság munkájára, Hellert több helyen is idézték. Heller munkáinak elemzése így segíthet megérteni például az Európai Unió Bírósága és a német alkotmánybíróság között kialakult párbeszéd és konfliktus sajátos természetét is.

Koroncai András előadásában két állítást fejtett ki. Az egyik az volt, hogy a weimari köztársaság korának államelméleti vitáiban résztvevők egyik alaptapasztalata szerint az állam – modern értelemben – nem számít már államnak: nem a népet mint egységet reprezentálja, és a reprezentáció – modern értelemben – nem reprezentáció már: nem a nép mint egység reprezentációja. Az akkori vitákban részvevők megkísérlik újragondolni az államot és a politikai reprezentációt. A másik állítás pedig az volt, hogy a „weimari” viták egyik üzenete a mának az alábbi lehet: az állam mint egység nem gondolható el, és nem gondolhaó újra a politikai reprezentáció nélkül.

Révész Béla szerint annak, hogy a Weimari Köztársaság eseményeire viszonylag kevesebb figyelem fordul, elsősorban az a magyarázata, hogy ez a tizennégy év szinte „beszorult” a wilhelmiánus és a nemzetiszocialista Németország két nagy történelmi periódusa közé. Így a reflektorfény is inkább olyankor irányul rá, amikor a Harmadik Birodalom előzményeit kívánják általa értelmezni, vagy ha éppen a Második Birodalom bukásához keresnek magyarázatot. Természetesen egyik korszak sem vizsgálható a másik, vagy éppen a másik kettő nélkül, de akkor is indokolt az 1918 és 1933 közötti időszak bonyolult viszonyait önálló entitásként is vizsgálni.  Erre az első eredményes kísérleteket a politikatudományi, valamint az alkotmány- és államtani kutatások tették meg. Ezek eredményei viszont kissé elhalványították a más irányú, komplex megközelítések lehetőségeit, fontosságát. Ennek a hiánynak a pótlására törekednek azok az újabb interdiszciplináris kutatási irányok, amelyek tágítani igyekeznek a húszas évekbeli Németország megismerésének horizontját. Az előadás ezért két tudományterület – a politikai pszichológia, illetve a kultúrantropológia – ide vonatkozó kutatási eredményeit mutatta be.

Pongrácz Alex előadásában Carl Schmitt, valamint Hermann Heller gazdasággal kapcsolatos felfogását hasonlította össze. Kiemelte, hogy Carl Schmittet pontatlanul szokás időnként a neoliberalizmus egyik előfutárjaként emlegetni. Az igaz, hogy Schmitt a szociális-jóléti állam bírálatakor időnként meglehetősen közel került a neoliberalizmusra jellemző érvelésmódhoz, mégis sokkal inkább a második világháború utáni német ordoliberalizmus egyik előfutárjának tekinthető. Az ordoliberalizmus képviselői ugyanis – miközben világosan elítélték a direkten etatista vagy szocialista megoldásokat – nem zárkóztak el a társadalmi érdekkiegyenlítés gondolata elől. E felfogás szellemében nyilatkozott Schmitt is, meglehet, számára ez csak a polgári berendezkedés és a kapitalista tulajdoni viszonyok egyértelmű veszélyeztetése esetén számított reális opciónak. Heller szerint viszont a diktatúrával szemben csak akkor védhető meg a demokratikus jogállam, ha kiterjeszti a társadalmi bázisát, és a munkásságot közvetlenül is érdekeltté teszi a jogállam védelmében. Ennek érdekében a liberális jogállamot szociális jogállammá kell továbbfejleszteni, azonban a szociáldemokratáknak nem az állam megszüntetésére, hanem annak megnemesítésére kell törekedniük.

A rendezvény zárásaként az Ünnepelt kért szót. Beszédében köszönetét fejezte ki a megjelenteknek, és kiemelten az előadóknak, majd Hermann Heller államelméleti gondolkodását jelentőségét kiemelve méltatta a weimari államelmélet korszakának egyik emblematikus figuráját.

https://antk.uni-nke.hu/hirek/2021/07/02/az-allamtani-kutatasi-program-szociologiai-fordulata-es-kritikaja

 

2021. 05. 10. 

Globális témák is szerepeltek a Magyary konferencián

 

A rendezvény kiváló platformot nyújt a jog-, a társadalom-, és az államtudomány területét összefogó tudományos diskurzusoknak – hangzott el a Nemzeti Közszolgálati Egyetem online rendezvényén. A Magyary Zoltán Szakkollégium idei konferenciáján a szakkollégiumok közötti szakmai és tudományos együttműködés fontosságára hívták fel a figyelmet a résztvevők.

Nagy sikernek könyvelte el a jelentkezők magas számát Szabó Máté Csaba, a szakkollégium igazgatója, aki elmondta, hogy a rendezvénynek idén sokkal több külső résztvevője van, mint az elmúlt években. Kiss Adrienn, a szakkollégium elnöke úgy véli, hogy bár az online tér ellehetetleníti a kötetlenebb szakmai diskurzusokat, abban mindenképpen segít, hogy az ország több pontjáról is becsatlakozhassanak kutatók a diskurzusba, így szélesebb körben nyomon követhetővé válnak a „Magyarys életutak”.

Az e-sport magyarországi gazdasági hatásairól, az angolszász bírói precedens szerepéről, a magyar nemzeti kisebbségek nyelvi jogairól, de az állattartók jogi felelősségéről, fogyasztóvédelmi kérdésekről és az őslakosok környezetvédelmi tevékenységéről is szó volt a jogtudományi és közgazdaságtani szekció ülésén, amelyen 11 pályamunkát ismerhettek meg a résztvevők. A biztonságpolitikai szekció résztvevői a nemzetközi politikai helyzetbe engedtek betekintést: az Orosz Föderáció, Izrael, Ukrajna, Kína, Afrika és India biztonságpolitikai kérdéseinek egy-egy szegmensét vizsgálták a hallgatók, de szó volt a katonai toborzás fajtáiról és arról, hogy milyen szerep jut a videójátékoknak a hadviselésben. Szociológiai, politológiai és nemzetközi politikai kérdésekről tárgyaltak a harmadik szekció résztvevői, akik olyan globális kérdésekre igyekeztek választ találni, mint hogy milyen szabályai vannak a nemzetközi örökbefogadásnak, milyen okok húzódnak meg a 2020-as örmény-azeri háború kirobbanása mögött, vagy arra, hogy van-e létjogosultsága a környezetvédelmi kérdéseknek egy nemzetközi konfliktus idején? A digitális világ változásaira reagáltak a kiberbiztonsági szekció résztvevői, akik egyebek mellett a digitális állami megfigyelés elfogadhatóságáról, etikai kérdésekről, a pszichológiai manipuláció fortélyairól és az otthoni munkavégzés kiberbiztonsági kockázatairól is folytattak eszmecserét a kerekasztal-beszélgetésen.

https://www.uni-nke.hu/hirek/2021/05/10/globalis-temak-is-szerepeltek-a-magyary-konferencian

 

2020. 10. 14.

A globalizáció elméleti paradigmái

A globalizációnak a nemzetállamok szuverenitására vonatkozó hatásait is vizsgálta monográfiájában Pongrácz Alex, az NKE Kormányzástani és Közpolitikai Tanszék oktatója. A könyvbemutatóval egybekötött tudományos konferencián szó volt az intézményben folyó reflexív államtudomány című kutatás legújabb eredményeiről is.

A tanszéken zajló tudományos munka négy jelentősebb alapkutatásra épül: államelméleti-, kormányzáselméleti-, politikatudományi, valamint államtudományi vizsgálatokra. Cs. Kiss Lajos, az NKE kutatóprofesszora elmondta, hogy céljaik között szerepel a többi között az államtudomány értelmének, létjogosultságának tisztázása, a reflexív államelmélet kidolgozása és az állammal kapcsolatos tudományos diskurzus újjászervezése. A kutatómunka egyik eredménye a most bemutatott kiadvány is, amely az Államértelmezések című könyvsorozat részeként jelent meg. „Ez a sorozat évek óta a folyamatban lévő állam- és kormányzáselméleti kutatási program legfrissebb eredményeit jeleníti meg”- hangsúlyozta köszöntőjében Zachar Péter Krisztián. Az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar dékánhelyettese elmondta, hogy a monográfiák és tanulmánykötetek tudományos szempontból elemzik az államfejlődés és az államtudomány alapproblémáit, például az olyan nagy átalakulási folyamatokat, mint a globalizáció. Elhangzott, hogy a most bemutatott kötet a klasszikus nemzetállami szuverenitás globális erőtérben betöltött szerepére irányítja a figyelmet, hiszen a 2008-as globális pénzügyi válság megmutatta, hogy elodázhatatlanul szükségessé vált az állami feladatok és hatáskörök újragondolása. Zachar Péter Krisztián szerint kulcskérdés, hogy a globális világ új kihívásaira a nemzetállamok hogyan és milyen válaszokat tudnak adni.

Stumpf István volt alkotmánybíró szerint a válság világossá tette, hogy a piac önmagában nem képes minden problémát megoldani, így a hibák korrigálása az államra hárul, amely egy nemzeti szolidaritásközösség. A szakember szerint az államnak számos új területet kell az eddigieknél jobban szabályoznia, ilyen például az infotechnológia világa. Az NKE kutatóprofesszora a nemzeti szuverenitás kapcsán megjegyezte: ma már egyre több tagállamban vetődik fel a kérdés, hogy az európai jognak mennyire van elsődlegessége a nemzeti joggal szemben. Példaként hozta fel Németországot, ahol az alkotmánybíróság egy kötvényvásárlási ügyben az Európai Unió Bíróságának döntését is felülbírálta. Stumpf István hangsúlyozta, hogy erős, aktív, intelligens, de alkotmányosan korlátozott államra van szükség a jövőben.

Bogár László közgazdász online bejelentkezésében a most bemutatott könyv erényeit méltatta: szerinte az információkban gazdag kiadvány a globalizáció nemzeti szuverenitásra gyakorolt hatását szisztematikusan, szép történeti ívben mutatja be. A szakember szerint a globalizáció a nyugati modernitás globálissá tágulását jelenti, amely a végéhez közelít, hiszen erkölcsi és szellemi értelemben is kimerültek az energiái.

Pongrácz Alex egyetemi adjunktus, a könyv szerzője elmondta: a globalizáció ellenszere lehet például a fejlesztő-jóléti állam, vagy a hosszú ellátási láncok lerövidítése, a lokalizáció felerősödése, amely a koronavírus járvány idején különösen aktuális feladat.

https://www.uni-nke.hu/hirek/2020/10/14/a-globalizacio-elmeleti-paradigmai

 

2019. 12. 04. 

A kormányzás és kormányzástudás viszonyrendszere

„A cél, hogy a politikai rendszerünk, benne a kormányzás, megfelelő módon reagáljon a kihívásokra, hogy egy innovatív politikai rendszerünk legyen”- fogalmazott Smuk Péter dékán az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Kormányzástani és Közpolitikai Tanszék konferenciáján. A rendezvény az államelméleti, illetve kormányzástani és közpolitikai alapkutatási programokkal összhangban arra vállalkozott, hogy az államfunkciókat és -célokat megvalósító kormányzás alapjául szolgáló tudásformákat.

„Egyre mélyebben és intenzívebben jelenik meg a kormányzástan kérdése, nemcsak a mindennapi kutatásunk szintjén, hanem egyre jobban szembesülünk ezzel az oktatásban is”- hangsúlyozta Kaiser Tamás. Az NKE ÁNTK tudományos dékánhelyettese elmondta, az intézményben egyre több olyan tantárgy van, mely közvetlenül vagy közvetve a kormányzástannal foglalkozik. „A program dimenziója a felsőoktatástól a történeti, államelméleti témákon átívelve a 21. századi kihívásokig húzódik”- jegyezte meg az ÁNTK dékánja. Smuk Péter szerint az emberi civilizáció nemcsak létrehozni tudja a tudást, hanem azt felhalmozni és továbbadni is képes a következő generációknak. „Olyan politikai rendszerre és kormányzásra van szükségünk, amely képes stratégiai távlatokban gondolkozni és a jövőbeli lehetséges kihívásokra is próbál készségeket és tudást felhalmozni”- jelentette ki.

Kis Norbert a hatékony tanulást és az egyéni képességek fejlesztését szolgáló pedagógiai program tükrében mutatta be a kormányzástant a felsőoktatásban. Az NKE fejlesztési rektorhelyettese szerint egy kormány működését -ha folyamatában, modellszerűen nézzük egy-egy kormánydöntés életciklusát- szükséges, de nem elégséges önmagában csak közjogi, gazdasági, szervezési vagy például politológiai megközelítésben szemlélni. „A különböző diszciplinákat ötvözni kell”- hangsúlyozta, majd hozzátette, a szaktudások generalista alkalmazására van szükség. Nagyon fontosnak tartja egy olyan tudásanyag meglétét, mely megkísérli megértetni a hallgatókkal ennek a generalista tudásnak a fontosságát. Kis Norbert szerint ha a tanulás élményén keresztül vezetik át a hallgatókat ebbe a rendszerbe, akkor az  hatékony és maradandó tudásanyagot jelenthet számukra. „Az egyetemünk feladata, hogy a hallgatókat a vezetői feladatok ellátására készítse fel”- jelentette ki.

Cs. Kiss Lajos előadásában a kormányzást, mint államelméleti problémát mutatta be. Véleménye szerint a kormányzás viszonyítási pontja mindig az állam vagy államok szövetsége, a hálózatok nem értelmezhetőek az állam nélkül. Az államtudomány és a politikatudomány kapcsolatáról elmondta, hogy a két diszciplína kölcsönösen egymásra van utalva.

Gyulai Attila előadása arról szólt, hogy az értelmezés és a politika nyelvi természete mit tehet hozzá a kormányzási felfogások bővítéséhez. Az Eötvös József Kutatóközpont Politika- és Államelméleti Kutatóintézet munkatársa a kormányzást egyfajta határfogalomként kezelte és megmutatta, hol távolítható el a kormányzás fogalma leginkább attól a formális – intézményi - jogi megközelítéstől, ahol ma leginkább tárgyaljuk ezt a fogalmat.

Tussay Ákos előadásában azt vizsgálta, hogy az antik gondolkodásban értelmezhető-e a jó kormányzás fogalma. A tanszék tudományos segédmunkatársa szerint vannak olyan antik toposzok és kritériumok, melyek a modern korban nem értelmezhetőek. „A jó kormányzás antik toposzainak vizsgálata azért aktuális, mert olyan természetjogi gondolkodást helyez előtérbe, mely nem az uralkodói méltóságra, hanem az emberi viszonyok megismerésére, a dolog természetének megismerésére fókuszál. Az előadó kiemelte, a jó kormányzáshoz, a materiális kritériumok teljesítéséhez az emberi viszonyokat kell mélyrehatóan ismerni.

Az egész napos konferencián szó volt a többi között a kormányzásmodellekről és tudásformákról a magyar államfejlődésben, valamint államelméleti narratívában beszéltek a globális kormányzásról való gondolkodásról is.

https://antk.uni-nke.hu/hirek/2019/12/04/a-kormanyzas-es-kormanyzastudas-viszonyrendszere

2018. 10. 25.

Valódi értelmiségit ünnepeltek

Egedy Gergely igazi egyetemi tanár, valódi értelmiségi”- hangsúlyozta Imre Miklós a professzor 65. születésnapja tiszteletére rendezett konferencián ma az NKE Oktatási Központjában.

„Szeretettel köszöntök mindenkit, mindenekelőtt az ünnepeltet”- kezdte személyes hangvételű köszöntőjét Kis Norbert. Az NKE ÁKK dékánja felidézte, hogy oktatói munkája kezdetekor rögtön felfigyelt Egedy Gergelyre. „Mindig három-négy kolléga körbevette és azt láttam, hogy hevesen vitatkoznak, vélhetően elméleti és tudományos kérdésekről”- fejtette ki. Kiemelte, ilyen lehetett annak idején Platón Akadémiája is, „ahol sétál a mester, körbeveszi néhány tanítvány és vitatkozva tanulnak”. Hozzátette, ez jó inspiráció volt számára ahhoz, hogy a karon maradjon. „A professzorban mindig az igazi tudós ideáltípust láttam”- fogalmazott. Mint mondta, ez azt jelenti, hogy kicsit különleges, kicsit más, mint az átlag. „Az az egyetem és az a kar, melynek olyan professzora van, aki évtizedeket itt töltött, az büszke és gazdag lehet”- vélekedett. Egedy Gergely három évtizede dolgozik már a karon, eközben számos diszciplínát és tárgyat épített fel. „A professzor alkotó ereje még hosszú ideig építse az intézményt és a magyar tudományt!”- kívánta végezetül.

„Egy kiváló kolléga és barát tiszteletére jöttünk ma itt össze, hogy köszöntsük őt jeles születésnapja alkalmából”- fogalmazott Imre Miklós. Az NKE Lőrincz Lajos Közigazgatási Jogi Intézet mb. intézetvezetője kiemelte, hogy a professzor munkássága jóval gazdagabb annál, hogy azt leszűkíthetné a brit konzervatív gondolkodás politikájára. „Professzor úr hosszú és több évtizedes kutatási tevékenysége és emberi tulajdonságai megjelenítik mindazt, amit az ember egy egyetemi professzorral kapcsolatban elképzel”- jelentette ki. Mint mondta, Egedy Gergely pályafutása során kiemelt felkészültségről és szorgalomról, szakmai igényességről tett tanúbizonyságot. Hozzátette, ehhez páratlan műveltség is társul. Kitért arra is, hogy a professzor szakmai pályafutásának megalapozásához a történelem-angol szakos diploma és három világnyelv ismerete is elegendő lett volna, ő mégis a 2000-es évek elején jogi diplomát is szerzett. Tudományos eredményei között kiemelte, hogy 1991-ben írta és védte meg Bürokrácia és politika Thaiföldön című kandidátusi disszertációját. 2006-ban az ELTE Bölcsészettudományi Karán habilitált, dolgozata címe Nagy-Britannia és az európai integráció volt. „Egedy Gergely 2017-ben szerezte meg az MTA doktori címet”- hívta fel rá a figyelmet. Véleménye szerint az ünnepelt oktató szakmai munkásságát igényes publikációk, néhány önálló kötet és idegen nyelvű írások jellemzik. „Több mint negyed évszázada oktat a karon”- emelte ki. Kifejtette, hogy hosszú éveken át látott el vezetői feladatokat is, az érintettek legnagyobb megelégedésére. Imre Miklós végezetül megköszönte a professzornak a támogatást és mindazt, amit értük tett.

Az NKE ÁKK Államelméleti és Kormányzástani Intézet oktatói a professzor születésnapja alkalmából rendezett „Nemzetközi kapcsolatok, a brit világ és a politikai ideológiák” című eseményen két ülésszakban olyan témákat mutattak be, mint a brit politika fejlődése; Thatcher és Reagan gazdaságpolitikája, a Brexit-tárgyalások legújabb fejleményei, valamint az Európai Unió jövőjének alakulását célzó előadások.

https://www.uni-nke.hu/hirek/2018/10/25/valodi-ertelmisegit-unnepeltek

 

2018. 09. 12.

Fókuszban: a Brexit

„Nagy-Britannia a választások után” címmel tartott workshopot a Történeti kihívások és jelenkori válaszok a XIX-XXI. századi brit államfejlődésben elnevezésű kutatócsoport.

„A 2017 júliusában elkezdődött tárgyalásoknak három alapkérdést kellett rendezniük”- mondta Dr. Egedy Gergely a Brexit-tárgyalások fejleményeiről szóló előadásában. Az NKE egyetemi tanára kiemelte, ezek az uniós állampolgárok jogaira, a vállalási összegekre és az észak-ír határra vonatkozó kérdések voltak. Utóbbit máig megoldatlannak nevezte. Rávilágított, hogy Nagy-Britannia EU-ból való kilépése a határok ellenőrizhetősége szempontjából is problematikus. „A 2017 decemberi tárgyalások elképzelése az volt, hogy Nagy-Britannia átmenetileg alkalmazkodik az EU vámszabályozásához”- mutatott rá. A kérdés az volt, hogy ez csak Észak-Írországra vagy egész Nagy-Britanniára terjedjen-e ki. 2018 februárjában ezt a rendelkezést csak az ír határra akarták érvénybe léptetni. Az előadó Theresa Mayt idézve elmondta, ezt egy brit miniszterelnök sem fogadná el. „Ebben a kérdésben előrelépés tehát nem következett be”- hangsúlyozta Egedy Gergely.

„Az angol kérdéssel folyamatosan foglalkozik a brit belpolitika”- hangsúlyozta Dr. Kaiser Tamás A regionalizációtól a lokalizációig: a "gördülő devolúció" perspektívái az Egyesült Királyságban címmel tartott előadásában. Az angol devolúciót a teljes körű brit devolúción belül a városi régiók funkcionális térségekként és a területi kormányzás sajátos brit változataiként értelmezve mutatta be. Az alkotmányos problémának is nevezett kérdés kapcsán elmondta, hogy az 1990-es évek második felében elindult és 1998 folyamán bevezetett brit devolúcióból az ország legnagyobb része, a lakosság 85% -át magában foglaló Anglia maradt ki. „Így asszimetrikus devolúció alakult ki”- jelentette ki. Meglátása szerint az angol kérdés megkérdőjelezi a jelenlegi centralizált berendezkedést. „Az angol devolúció értelmében meg kell erősíteni az angol önkormányzatokat, valamint tényleges pénzügyi és funkcionális tartalommal kell felruházni a területi középszintet”- világított rá. Területi középszintnek a városrégiót, mint funkcionális térséget jelölte meg az előadó.

Dr. Szabó Máté Csaba a devolúció fényében ismertette a Walesi Nemzeti Párt politikájának sajátosságait. Az 1925-ben megalakult Plaid Cymru véleménye szerint a baloldali hagyomány és a nacionalista vonal ötvözete. „Kezdetben egy walesi nyelvet és kultúrát propagáló nyomáscsoport volt”- ismertette. Az első jelentősebb változás a második világháborút követően következett be. „Ekkor a társadalmi és gazdaságpolitikai kérdések egyre hangsúlyosabbá váltak”- tette hozzá. Ezzel egyidőben a radikális Welsh Republican Movement ki is vált belőle. A párt tevékenységét tekintve rámutatott a kormányzat hibás döntéseire, a nemzetiségi intézmények elégtelen mivoltjára. „Az 1960-as években a Plaid Cymru-t baloldali, de nemzeti célokat követő pártként tartották számon.”- fogalmazott. Egy évtizeddel később a parlamenti jelenlétben kisebb eredményeket értek el, de a devolúció folyamatát nem tudták befolyásolni. „Az 1980-as években stabilizálódott a szavazói köre”- mondta a pártról. Kifejtette, hogy mandátumaikat jellemzően Wales északi és nyugati, rurális körzeteiben szerezték. Meglátása szerint ez azzal magyarázható, hogy ott volt a legnagyobb a walesi nyelvet beszélők aránya. Végezetül a párt sikereire tért ki. Mint mondta, a Plaid Cymru valódi döntéshozói pozícióba került, amikor 2007-ben koalíciót ajánlott számukra a Munkáspárt.

A workshopon kitértek a brit alkotmány politikai vetületeinek, a szabadságkorlátozó elvek rendszerének, a brit pártpolitika kihívásainak, valamint a scrutoni konzervativizmus jellemzőinek bemutatására is. Külföldi kutatóként Dr. Przemyslaw Biskup mutatta be kutatását, az egyetem képviseletében pedig Dr. Szentpéteri Nagy Richard, Dr. Szerletics Antal, Dr. Hoppál Bulcsú, valamint Kaszap Márton adott elő a Ménesi úti Campuson megrendezett eseményen.

A konferencia a KÖFOP-2.1.2.-VEKOP-15-2016-00001 „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” projektből valósult meg.

E témáról bővebben a Bonum Publicum októberi számában olvashatnak.

https://fejlesztesiprogramok.uni-nke.hu/hirek/2018/09/12/fokuszban-a-brexit

 

2017. 12. 06.

Az államelmélet és kormányzástan kihívásait erős koordinációval kell kezelnünk

„Tematikus irányok, tendenciák az államelmélet és a kormányzástan kontextusában” címmel, 5 szekcióban, 11 előadással, a kutatási portfólióját lefedő konferenciát rendezett az NKE Államtudományi és Közigazgatási Karának Államelméleti és Kormányzástani Intézete 2017. december 6-án. A konferencián elhangzott, hogy az állam- és kormányzás kérdésének komplex jelenségét minél szélesebb perspektívából kell vizsgálni; a belső funkcionális differenciálódást erős koordinációval kell kezelni.

Prof. Dr. Kis Norbert köszöntő beszédében a kar és az intézet jó döntéseként emelte ki, hogy az oktatás és a kutatás középpontjába az állam- és kormányzástan kérdésére irányítják rá a figyelmet. Az NKE ÁKK dékánja kitért beszédében arra, az állami szerep, a kormányzás gyakorlata és a demokrácia kérdése földrajzi vagy regionális megközelítésben egyre meghatározóbb. Kihangsúlyozta, ezen kérdésekkel hivatott foglalkozni az ÁKK Államelméleti és Kormányzástani Intézete.

Dr. Kaiser Tamás, a konferencia levező elnökeként bevezető előadásában kitért az intézet kutatási és oktatási területének átfogó keretben, majd kisebb egységekre differenciált bemutatására, valamint a sokrétű tudás- és kutatáshalmaz kezelésének lehetőségeire. Az NKE ÁKK Államelméleti és Kormányzástani Intézetének vezetője az Intézet által végzett munkáról elmondta, hogy az állam működéséhez, vezetéséhez és irányításához kapcsolódó szintek, aspektusok kutatásával foglalkoznak a szélesebb államtudományon belül az államkutatás, a jogtudomány és szűkebben az államelmélet, a politikatudomány és az ahhoz közel álló kormányzástan, a nemzetközi kapcsolatok és a szociológia különböző területeinek tükrében. Hozzátette, hogy intézetük mindezen alterületet nemcsak lefedni képes, hanem egységes keretbe is tudja foglalni a transzdiszciplináris megközelítés segítségével, hiszen egy jelenséget több tudományterület együttes alkalmazásával vizsgálják és vonnak le következtetéseket. Mivel az állam- és kormányzás kérdésének komplex jelenségét minél szélesebb perspektívából kell vizsgálni, az NKE ÁKK egyetemi docense kiemelte, hogy az intézeti kutatók több kutatóműhelyben is dolgoznak, és nagy hangsúlyt fektetnek a hallgatói részvételre a kutatásban, ezt támasztja alá a konferencia Fiatal tehetségek Szekciója.

A konferencián tizenegy előadás került megtartásra az Államelméleti Szekció, a Politikatudományi Szekció, a Kormányzástani Szekció, a Nemzetközi Politika Szekció és a Fiatal Tehetségek Szekció keretében.

https://www.uni-nke.hu/hirek/2017/12/06/az-allamelmelet-es-kormanyzastan-kihivasait-eros-koordinacioval-kell-kezelnunk