Hírek, események, rendezvények
Hírek, események, rendezvények
2024.12.13.
Reziliencia a közszolgáltatásokban c. online konferencia
Nem új keletű annak szükségessége, hogy a közszolgáltatásokat minden valószínűség ellenére és minden körülmények között működtessük. Úgy tűnik azonban, hogy a kihívások könyörtelenül megújulnak és jellegüket megváltoztatják: a lakosság instabilitá
sa, a környezeti vészhelyzetek, a költségvetési nehézségek és a technológiai változások hajlamosak a közszolgáltatókat a szakadék szélére sodorni.
A közszolgáltatások működtetése jelentős alkalmazkodó és befogadó képességekkel rendelkezik, amelyek ugyan jelentősek lehetnek, de korántsem végtelenek. A komplex tervezés, a kockázatok minimalizálása, a szolgáltatások innovációja, a személyzet kiválasztása és motiválása, valamint a közbizalom fenntartása terén alkalmazott konkrét adaptív megoldások számtalanok, miközben a végső célok változatlanok maradnak: a közoktatás, a szegények, elesettek segítése, a betegek gyógyítása és az ártatlanok védelme.
Gellén Márton, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, ÁNTK, Kormányzástani és Közpolitikai Tanszéke képviseletében, üdvözölte a résztvevőket és a hallgatóságot, valamint bemutatta javaslatait a közszolgáltatások ellenálló képességéről, figyelembe véve a kortárs szolgáltatók által tapasztalt folyamatos és folyamatosan megújuló kihívásokat.
Diana-Gabriela Reianu a Babes-Bolyai Egyetemről bemutatta eredményeit a romániai új közszolgáltatási modellekről, abban a perspektívában, hogy hogyan épülnek be az új technológiák a közszolgáltatásokba.
Natalia Ermasova a Governors State University közigazgatási szakfelelőse (program igazgatója), bemutatta kutatási eredményeit az Illinois-beli Mattisoni önkormányzati pénzügyi válság gyakorlati megoldásairól.
Younhee Kim, a Penn State Egyetem docense, bemutatta kutatási eredményeit azzal kapcsolatban, hogyan lehet kihasználni a szervezeti agilitást a pénzügyi ellenálló képesség erősítésére az Egyesült Államok digitális pénzügyi rendszereiben.
Erica Ceka, a Governors State University docense, bemutatta kutatását az alkalmazkodóképességek fejlesztéséről, amelyet a wisconsini nonprofit szervezetek COVID-19-re adott válaszainak tapasztalataiból vontak le.
2024.11.28.
„Együttműködés és konfliktusok a bizonytalanság korában” – a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Granadai Egyetemen közös konferenciája
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) és a Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálata (CESCI) által közösen létrehozott Határmenti Együttműködések Kutatóműhely, a Granadai Egyetem Béke- és Konfliktuskutató Intézetével (UGR IPAZ) együtt nemzetközi hibrid konferenciát szervezett a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében „Együttműködés és konfliktusok a bizonytalanság korában” (Cooperation and Conflicts in the Age of Uncertainty) címen, november 28-án.
Az egész napos esemény hibrid jellegét az adta, hogy az előadások két egymással online összekapcsolt előadóteremben zajlottak: az egyik helyszín az NKE Szárnyépületében volt, Budapesten, a másik a Granadai Egyetemen, Dél-Andalúziában. Voltak továbbá előadók, akik más helyszínről kapcsolódtak be online, például Chiléből és Erdélyből.
A konferencia célja az egyetemek közötti együttműködés megerősítése volt szakmai tapasztalatcsere révén. Témája a határok és a határokon átnyúló együttműködés kérdéseire fókuszált. Az utóbbi évek eseményei, a 2015-ös menekülthullám, a COVID-19 világjárvány, az orosz–ukrán háború és a közel-keleti konfliktusok, valamint ezek társadalmi, gazdasági hatásai a határok újragondolásához vezettek. Az európai diskurzus alapvetően megváltozott: a határok és a határakadályok eltörlésének gondolata helyett a biztonság kérdése került előtérbe, ami a határok újbóli lezárásához, új határok felépítéséhez és szigorúbb határellenőrzések alkalmazásához vezetett. A konferencia szervezői ezekre a tapasztalatokra alapozva hirdették meg a nemzetközi eseményt.
A konferenciát Varga Réka, az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karának (ÁNTK) dékánja nyitotta meg. Beszédében üdvözölte a két egyetem közötti kapcsolat létrehozását, és külön hangsúlyozta a konferencia témájának aktualitását, valamint annak fontosságát a Kar tudományos tevékenysége szempontjából.
Ezt követően José Ángel Ruiz Jiménez, az UGR IPAZ igazgatója mondott köszöntő beszédet, melyben kiemelte, hogy a Granadai Egyetem keretében több évtizede működő kutatóintézetnek ez az első közös projektje budapesti intézménnyel.
Végül Gazsó Dániel, a konferencia ötletadója és főszervezője, az NKE ÁNTK Kormányzástani és Közpolitikai Tanszék (KKT) tudományos munkatársa, oktatója, az NKE–CESCI Határmenti Együttműködések Kutatóműhely tagja köszöntötte az előadókat angol és spanyol nyelven. Beszédében kiemelte továbbá a konferencia multidiszciplináris jellegét. Az egymást követő szekciók három tudományterületet kapcsoltak össze. Egyrészt a határokon átnyúló tanulmányok (cross-border studies) területét, amely egyben az NKE–CESCI közös kutatóműhelyének legfőbb területe. Másrészt a békekutatást (peace research), amely a Granadai Egyetem kutatóintézetének területe. Harmadrészt a kisebbségkutatást (minority studies), ami magában foglalja a határokon átnyúló anyaországi támogatásokat is.
A konferencia első paneljében José Ángel Ruiz Jiménez a fegyveres konfliktusok világrendre gyakorolt hatásairól tartott előadást történeti megközelítésből. Fejes Zsuzsanna, az NKE ÁNTK KKT docense, az NKE–CESCI közös kutatóműhelyének vezetője a határon átnyúló területi együttműködések fejlődéséről és jövőbeli kihívásairól adott számot. Istenes-Benczi Melinda, aki szintén a kutatóműhely tagja a kisebbségek kulturális és politikai reprezentációinak összehasonlító elemzéséhez nyújtott különféle módszertani megközelítéseket. Andrea Barrientos-Soto a Granadai Egyetemről a kulturális másság percepciójának 1996 és 2024 közötti alakulását ismertette a granadai fiatalok vonatkozásában.
A konferencia második paneljében Juan F. Gamella a Granadai Egyetem antropológus professzora a romák sajátos igazságszolgáltatási rendszerét, a „Romani Krisz” rendszert mutatta be Romániából származó roma diaszpóraközösségek körében folytatott etnográfiai kutatások eredményein keresztül. Ezt követően Gazsó Dániel, majd Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója a kelet-közép-európai anyaországok nemzetpolitikai gyakorlatait ismertették, különös tekintettel Magyarország külhoni magyarok felé irányuló támogatáspolitikájára. Végül Antonio Ruiz Padilla és Alberto Bueno, a Granadai Egyetem munkatársai hibrid konfliktusok fogalmi kereteiről tartottak előadást.
A konferencia harmadik paneljében Pilar Morales-Giner és Carolina Rebollo-Díaz, a Granadai Egyetem posztdoktori kutatói a klímaváltozás és a népvándorlás spanyol médiában való megjelenését elemezték. Kalmár Ádám, a Baranya Vármegyei Rendőr-főkapitányság Határrendészeti és Idegenrendészeti Osztályának vezető-helyettese, az NKE–CESCI közös kutatóműhelyének tagja Magyarország schengeni belső és külső határvédelméről adott elő. Soós Edit, a Szegedi Tudományegyetem docense, szintén az NKE–CESCI kutatóműhelyének tagja pedig az európai integráció kérdését ismertette a visegrádi országok együttműködésének tükrében.
A témákat Andrea Barrientos-Soto moderálta.
Gazsó Dániel a konferencia lezárásaként reményét fejezte ki, hogy ez az esemény csupán a kezdete a két egyetem közötti együttműködésnek. Hozzátette: „kapcsolatainkat tovább bővíthetjük egy olyan hálózattá, amely összeköti a mediterrán térséget Kelet-Közép-Európával a békés párbeszéd és a tapasztalatcsere szellemében”.
Az esemény szervezésében Gazsó Dániel mellett részt vett: Fejes Zsuzsanna, Istenes-Benczi Melinda, valamint a Granadai Egyetemről Andrea Barrientos-Soto és Francisco Jiménez Bautista.
2024.11.21.
„WIW” - ugródeszka a nemzetközi indikátorokhoz
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársai 2024 november 21-én, online workshop keretében mutatták be a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság támogatásával létrehozott WIW (World Indicators Watchers) nemzetközi indikátor kereső rendszer 2024-évi projekt időszak alatt továbbfejlesztett változatát.
A keresőalkalmazás az Állami Szolgáltatások Digitális Mérőrendszere („ÁSZDM”) projekt kutatási és demo működési szakaszának lezárását követően válik majd elérhetővé. A WIW mintegy 66 nemzetközi mérő- és mutatórendszer, közel 3800 indikátorát teszi kereshetővé, valamint tematikus címkék, időszak és területi érvény szerint szűrhetővé, illetve részben az EUROSTAT közel 8000 indikátora is bekapcsolásra került.
A rendezvény résztvevőit Kovács Endre Miklós köszöntötte. Az NMHH stratégiai igazgatója beszédében hangsúlyozta, hogy a digitalizációból eredő folyamatos változás állandó feladatot jelent minden érintett számára közös felelősséget telepítve mind az állami szervekre, mind a piaci szereplőkre és sok esetben magukra a felhasználókra fogyasztókra is. Ezen felismerés okán az NMHH olyan partnerséget ajánl a polgárok, valamint a hírközlési és médiapaci szereplők, továbbá az érintett állami szervek és nem utolsó sorban pedig a tudományos egyetemi intézmények számára, amelyben együtt járulhatnak hozzá Magyarország és Európa digitális jövőjének építéséhez.
Az NMHH stratégiai szintre emelte az egyetemi tudományos kapcsolatait annak érdekében, hogy naprakész szakértelmet és kompetenciákat tudjon becsatornázni mindennapi feladatellátásába. Az NKE központi szerepet tölt be az NMHH egyetemi tudományos együttműködéseiben, az ÁSZDM kutatási program szorosan kapcsolódik a hatóság 2023-26-os stratégiájához, a közös munka 2025-ben már a negyedik évébe lép. Az ÁSZDM projekt széles szakmai spektrumot felölelő jelentős volumenű, illetve ami nagyon fontos gyakorlati alkalmazhatóságú szempontokat középpontba helyező programja egyik legékesebb példája az NKE és az NMHH kutatási közfeladatellátási metszéspontjainak.
Kis Norbert, az Állami Szolgáltatások Digitális Mérőrendszere (ÁSZDM) kutatási program szakmai vezetője foglalta keretbe a korábbi és az ez évi fejlesztéseket a továbblépési célokkal. Hangsúlyozta, hogy nemcsak a projekt szakmai hátterébe tartozó Kormányzástani és Közpolitikai Tanszék számára fontos, hogyan tudjuk ezeket a mérőrendszereket átláthatóvá, jól kereshetővé és felhasználhatóvá tenni, hanem minden tanszék minden kutatóegység kihívásként éli meg azt, hogy az adat vezérelt tudomány korában hogyan lehet ezeket nagy indikátorrendszereket, statisztikai rendszereket jól használni. Továbbmenve nemcsak az NKE kutatói és oktatói a program célcsoportjai, hanem az egész hazai akadémiai világ, illetve mivel ez egy angol nyelvű rendszer és a tudomány nem ismer határokat, így tulajdonképpen a világ tudományos közössége, akinek a figyelmére számot tarthatna a rendszer.
Másik célcsoport a magyar közszolgálat, itt jól definiálható az a nemzeti érdek, az a közérdek, közjó, amelynek érdekében készül a fejlesztés, nevezetesen kormányzati döntések előkészítése közigazgatási, közszolgálati munka, amely szintén egyre inkább adatvezérelt és egyre nagyobb mértékben épít azokra az indikátorrendszerekre, mérőrendszerekre, amelyek itthon és külföldön készülnek. Nemzeti érdek, hogy az NKE ezen keresztül is próbálja segíteni a közszolgálati döntéselőkészítést, döntéshozatalt, elemzések, hatástanulmányok elkészítését.
A fejlesztési folyamatban 2025-ös évre tervezhető a rendszer optimalizálása és finomhangolása és fokozatosan kerülnek bekapcsolásra azok a felhasználói körök, akiktől munkájuk révén, a használat révén a rendszer is tanulni, fejlődni tud.
Az NKE körében történő elérhetővé tétel várhatóan februárban történik meg, jövő májusban pedig minden hazai egyetem és kutató számára megnyílik a rendszer. Ezt követően 2025 szeptemberében a hazai központi közigazgatásban dolgozók számára is felkínálják a WIW használatát.
A használat során a jelenlegi állapotához képest egyre okosabb lesz a rendszer, egyre jobb egyezéssel tudja majd adni a kérdező által kért adatokat - nem sokkal többet és nem sokkal kevesebbet, mint amit a kutató vár.
Kovács Magor, aki az ez évi informatikai fejlesztőmunkát összefogta, előadásában bemutatta a WIW felépítését, főbb funkcióit, majd ezt követően Bozsó Gábor szakértő néhány példán keresztül mutatta meg, hogyan lehet kutatói kulcsszavak használatával eljutni azokhoz a találati listákhoz, amik a kutatók munkáját segíteni tudják. Kaiser Tamás felhasználói lehetőségeket hangsúlyozó hozzászólása után, a 2024-év fejlesztéseit és a 2025-ös évre kidolgozás alatt lévő tervek felé mutató irányokat összegezte Csuhai Sándor.
Az ÁSZDM projekt vezetése és megvalósító munkatársai bíznak benne, hogy aktívan támogatni tudják majd a hazai felhasználói köröket (akadémiai és közigazgatási oldalon is), emellett októberben már angol nyelvű promóciós eseményt is tudnak szervezni és meg tudják szólítani különböző csatornákon a nemzetközi akadémiai közvéleményt, hogy használják a Ludovika honlapján a WIW rendszert.
2024.11.20.
A modern közszolgálati képzések kihívásai és jó gyakorlatai
A Ludovika Scholars Program keretében látogatott az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karra Dr. Wojciech Federczyk, a varsói Cardinal Stefan Wyszyński Egyetem oktatója. A közjog és a közigazgatás-tudomány szakértőjeként Dr. Federczyk nyilvános előadásában a lengyel közigazgatási szervezetrendszer felépítésével és a közszolgálati szakember-képzés aktuális kérdéseivel foglalkozott, míg szűk körű szakmai beszélgetésen a lengyel közszolgálati továbbképzés specifikumait ismertette.
A nyilvános előadás keretében az előadó a közszolgálatban dolgozó közalkalmazottak és köztisztviselők kinevezésének feltételeivel kapcsolatban részletesen elemezte a köztisztviselőkkel szemben támasztott többletkövetelményeket, illetve a kiszámítható közszolgálati életpályamodell által kínált előnyöket és perspektívákat. Előadásában kitért a modern közszolgálat megteremtésének és a szolgáltatásközpontúság megteremtésének lengyel jógyakorlataira.
A délutáni workshop a közszolgálati továbbképzési rendszerek tapasztalataira és perspektíváira összpontosított a Lech Kaczyński National School of Public Administration (KSAP) működése alapján. Dr. Kaiser Tamás, a rendezvényt szervező Kormányzástani és Közpolitikai Tanszék vezetőjének köszöntőjét követően Dr. Federczyk, az intézmény korábbi igazgatója bevezető előadásában felidézte, hogy az intézmény a rendszerváltást követően, 1991. szeptemberétől vált a lengyel közszolgálati továbbképzés meghatározó szereplőjévé, mivel jelenleg az egyetlen olyan intézmény Lengyelországban, amely specializáltan a közszolgálati dolgozók oktatásával és továbbképzésével foglalkozik. A miniszterelnök közvetlen felügyelete alatt működő intézmény nem része a lengyel felsőoktatásnak, de az akadémiai képzésekhez hasonló, erősen gyakorlat-orientált képzéseket kínál a jelentkezőknek. A KSAP képzési portfóliójából kiemelendő a 18 hónapos, ösztöndíjas intramurális program és a munka mellett végezhető, 17 hetes kétciklusú képzés. A változatos formákban – posztgraduális, célcsoportos, e-learning – zajló oktatás során az akadémiai tudásátadás mellett meghatározó szerepet töltenek be az idegen nyelveken tartott kurzusok, valamint a hazai és külföldi intézményekben töltött szakmai gyakorlatok.
Dr. Federczyk kiemelte az egyéni és csoportos igényekhez mért elemzési módszerek és stratégia-orientált vezetői képességek elsajátításának fontosságát, amelynek érdekében az intézmény mentor- és coaching támogatást biztosít.
Ezt követően Dr. Szabó Máté moderálása mellett az előadó a workshop résztvevői – a Kormányzástani és Közpolitikai Tanszék, a Közigazgatási Továbbképző Intézet szakértői, valamint a Közigazgatás-Tudományi Doktori Iskola hallgatói – által feltett kérdésekre válaszolt, amelyek a képzések hatékonyságának mérhetőségére, a projekt-menedzsment ismeretek képzésekbe történő integrálására, a potenciális hallgatói célcsoportok megszólítására, valamint a megszerzett diploma hasznosíthatóságára irányultak. Zárszóként Dr. Wojchiech Federczyk és Dr. Szabó Máté a jó gyakorlatok terjesztésének fontosságára, valamint az innovatív megoldások gyakorlatba történő adaptív átültetésére hívták fel a figyelmet.
2024.11.08.
A „rossz uralkodó” és a „zsarnok” az orosz eszmetörténetben
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Oroszország Története Kutatóműhelye és az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karának Kormányzástani és Közpolitikai Tanszéke A „rossz uralkodó” és a „zsarnok” az orosz eszmetörténetben címmel, külső kutatók bevonásával, könyvbemutató konferenciát szervezett.
Az államelméleti alapkutatás rendezvénysorozatának (Az államelmélet alapkérdési XII.) keretében szervezett konferencia Sashalmi Endre A „rossz uralkodó” az orosz eszmetörténetben (1700-1825): európai kontextusban, különös tekintettel a zsarnokság problematikájára címmel a Ludovika Egyetemi Kiadó gondozásában, az Államértelmezések sorozatában megjelent könyvének bemutatására és megvitatására vállalkozott.
Kaiser Tamás, a Kormányzástani és Közpolitikai Tanszék bevezető előadásában kiemelte az állam- és kormányzáskutatások multidiszciplináris jellegét, amelynek a Cs. Kiss Lajos által bevezetett reflexív államelmélet mint koncepció és kutatási módszer ad közös államdiskurzusban egyesülő keretet. Sashalmi Endre legújabb, itt bemutatott munkája egyaránt kapcsolódik az államtudomány alapproblémáihoz és az államfejlődés tükrében értelmezhető önmegértés meghatározó elemeinek feltárásához. A tanszékvezető hangsúlyozta, hogy a kötet újszerűsége három fontos tényezőben ragadható meg, így a megszokott, pozitív üzeneteket hordozó absztrakt értéknormákkal (jó állam, jó kormányzás) szemben a „rossz uralkodó” jegyeinek kontextusba helyezett azonosításában, a szorosabb, interdiszciplináris megközelítés felé vezető műfaji sokszínűség integrált alkalmazásában, valamint a nyugati keresztény kultúrkör fogalmainak oroszországi recepcióján keresztül az alapfogalmak (állam, monarchia, autokrácia) érvényességi körének feltárásában. Végezetül köszönetet mondott a szerzőnek és a Ludovika Kiadónak a kötet megjelenéséért, valamint reményét fejezte ki a tanszék és a kutatóműhely együttműködésének folytatását illetően.
Cs. Kiss Lajos előadásában elmondta: Sashalmi Endre monográfiája az Államértelmezések könyvsorozat hatodik kötete, amely az orosz „birodalmi államtan” történeti-szemantikai elemzésével hézagpótló műnek tekinthető mind a hazai, mind a nemzetközi Oroszország-kutatásban. Ehhez kapcsolódva hangsúlyozta, hogy Sashalmi Endre könyve a sorozat második köteteként megjelent monográfiájával (A hatalom és az állam problematikája Oroszországban 1462-1725) az alapkutatásban kidolgozott reflexív államelmélet alapjául szolgáló előfeltevések és fogalmi konstrukciók (állam kettős differenciafogalma, „államelmélet” és „államtan” megkülönböztetése stb.) helyességének empirikus bizonyítékai. Cs. Kiss Lajos az előadás zárásaként köszönetet mondott a Ludovika Egyetemi Kiadó konferencián jelenlevő főszerkesztőjének, Kilián Zsoltnak az Államértelmezés sorozat hozzáértő szerkeszetői gondozásáért, a megjelenés eredeti tipográfiájáért.
Sashalmi Endre előadásában mint szerző köszönetet mondott mindazoknak, akik a könyv megírását, illetve megjelenését segítették: a Politika- és Államelméleti Kutatótintézet vezetőjének, Hörcher Ferenc azon ösztöndíj támogatásáért, amelynek keretében a kötet 2022 elkészült, valamint Cs. Kiss Lajosnak, hogy beemelte az írást az Államértelmezések könyvsorozatba, és végül, de nem utolsó sorban Kilián Zsolt főszerkesztőnek a könyv gondos és szép kivitelezéséért. A szerző ezután röviden vázolta azokat a kihívásokat, amelyekkel a „rossz uralkodóra” vonatkozó orosz források összegyűjtése kapcsán szembesült, minthogy a Napóleonra vonatkozó írott és képi anyagon kívül az effajta források leginkább a „szamizdat” kategóriába tartoztak. Ezen belül pedig az egyik leggazdagabb terepet az óhitű irodalom képviselte, akik az orosz gondolkodás „szemantikai modernizációját” kezdeményező Nagy Pétert, sőt az utána következő uralkodókat is az Antikrisztussal azonosították.
Tussay Ákos előadásában kiemelte, hogy a „rossz uralkodó” fogalmának megközelítése tulajdonképpen a királyság mint kormányforma lényegére kell, hogy épüljön és éppen ezért a két diskurzus valójában elválaszthatatlan egymástól. Ezt követően a királyság mint intézmény szakrális jelentőségével és ennek középkori és koramodern értelmezéseivel foglalkozott, különösen az ószövetségi értelmezésekre és a krisztocentrikus királyságideálra koncentrálva. Az előadás második felében a „rossz uralkodó” és különösen a zsarnok egyes antik és koramodern megközelítései kerültek elő, így kiváltképp a türannisz mint zsarnokság problémaköre, Jean Bodin De republicája és Robert Filmer John Miltonnal szemben írt pamfletje.
Kiss Lajos András reflektált Tussay Ákos előadására, egyetértve az abban elhangzottakkal, de kiegészítve a „jó uralkodó” zsidó-keresztény tradíciójának lehetséges értelmezéseivel. Amíg a keresztény felfogás alapvetően nem vitatta, hogy az uralkodó (király, császár, fejedelem) sok szempontból Isten evilági inkarnációjának vagy hasonmásának tekinthető, amint az a Márk evangéliumából jól ismert példabeszédből is kiderül („Adjátok meg a császárnak, ami a császáré, és az Istennek, ami az Istené”). Ugyanakkor a korábbi zsidó hagyomány szigorúbb álláspontot képvisel, és óva inti az uralkodót attól, hogy Isten „szerepében tetszelegjen”, és ezzel az általa megszemélyesített államot minden lehetséges kritika fölé helyezze. Az Ószövetség számos helyen, elsősorban az egyiptomi fáraó és babiloni királyok negatív példáin keresztül illusztrálja, hogy milyen lehetséges veszélyeket hordoz magában, ha egy evilági hatalmasság istennek képzeli magát. Nyikolaj Alekszejev A „földi város” eszméje a keresztény hittanításban című tanulmányában (1931) írja, hogy a királyi hatalom jellegének problematikája először a Bírák könyvében jelenik meg: Amikor Gedeon győzelmet arat a madianiták fölött, Izrael fiai királlyá szerették volna választani („Uralkodjál rajtunk mi te, mind a fiad fia, mert...” Bírák 8, 23); de Gedeon először visszautasítja a felkérést (Bír, 3, 24), mert a földi király nem jelenhet meg Isten szerepében. Az evilági teokratikus hatalom hatalommal, az állammal szembeni kétely sok helyen megjelenik az Ószövetségben.
Kolontári Attila előadásában hangsúlyozta, hogy a magyar történetírásban nagyon fontos alapmű született a hatalomról való orosz gondolkodás témájában. A szerző a tőle megszokott alapossággal, teljességre törekedve dolgozza fel a választott problémakört. Vizsgálatának tárgyát, a címben meghatározott időkeretekből kilépve, európai kontextusba helyezi, részletesen taglalja az előzményeket, amennyiben szükséges, visszamegy a 16. század elejéig. A „rossz uralkodó” fogalmának idézőjelbe tételével jelzi, hogy történészként nem akar ítéletet mondani egyik vagy másik uralkodó teljesítményéről, hanem azt vizsgálja, hogy a „rossz uralkodó” mint toposz milyen tartalommal töltődött meg, milyen kritériumok kapcsolódtak hozzá, milyen legitimáló, illetve delegitimáló funkcióval bírt a vizsgált korszakban. Feltétlenül ki kell emeli, hogy korábban nem ismert forrásokat tesz hozzáférhetővé teljes terjedelmében a magyar olvasók számára, illetve új típusú forrásokat (szépirodalmi, színpadi műveket) von be a vizsgálatokba, melyeknek az esztétikain túl nagyon fontos közéleti mondanivalójuk is volt. Összességében Sashalmi Endre könyve hozzásegít minket ahhoz, hogy jobban megértsük, miként gondolkodtak az oroszok (és részben miként gondolkodnak ma is) olyan fogalmakról, mint állam, államiság, közjó, hogyan épülnek rá a nyugati politikai eszmék az ortodox kulturális talapzatra, a kétfajta, lényegüket tekintve eltérő politikai gondolkodás elemei miként hatnak egymásra az orosz közegben.
2024.10.16.
A határrégiók az európai integráció "élő laboratóriumai"
A határokon átnyúló együttműködés és kormányzás újragondolása a válságok időszakában címmel szervezte meg nemzetközi konferenciáját a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar (ÁNTK) Kormányzástani és Közpolitikai Tanszéke (KKT) a karon működő LUPS-CESCI Határmenti Együttműködések Kutatóműhellyel közösen október 16-án, a Ludovika Főépület Szent László Kápolnájában.
Deli Gergely, az NKE rektora köszöntőjében emlékeztetett: az Európai Unió számára kulcsfontosságú az európai területi együttműködés – mind a külső, mind a belső, tagállami határok mentén. A különböző válságok az elmúlt évtizedben azonban új tendenciákat eredményeztek: a 2015–2016-os migrációs válság és a terrortámadások, a 2020-as Brexit, a 2020–2021-es vírusjárvány, valamint a 2022 óta zajló orosz–ukrán háború és mindezek társadalmi-gazdasági hatásai a határok újrafelfedezéséhez és újra értelmezéséhez vezettek. A legkézzelfoghatóbb tapasztalat a polgárok számára az államhatárok újraélesztése, a határellenőrzési intézkedések bevezetése és a szigorúbb határkezelés. Éppen ezért a határon átnyúló kapcsolatok átalakulásának vizsgálata rendkívül fontos téma, amely folyamatos hatással van a határ mentén élők hétköznapi életére.
Az egyetem és a Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálata (CESCI) már 2021-ben közös kutatóműhelyt hozott létre, hogy összekapcsolja az akadémiai szférát a gyakorlati szakemberekkel és átfogó kutatásokat végezzen e témákban. Mindkét fél a tudományos kutatások gyakorlatba ültetésének fontosságát hangsúlyozza, ami egybecseng az egyetem fő törekvésével, hogy hatékony modellt biztosítson a társadalmi igények, a nemzeti stratégiai kormányzati célok és a felsőoktatás közötti együttműködésre. Az egyetem nemzetköziesítési stratégiájának részeként a kutatóműhely célja a közép- és kelet-európai határkutatók hálózatának kiépítése, a tapasztalatcserék és a közös kutatási projektek előmozdítása annak érdekében, hogy jobban megértsük a határok keletkezését, jelentőségét és hatásait mindennapjainkra. Ennek megfelelően a magyar EU-elnökség ideje alatt megrendezett konferencia a határok és a határon átnyúló kormányzás kérdésével foglalkozik, különös tekintettel Magyarország részvételére az európai területi együttműködésben és az új európai határpolitika formálásában – mondta el a rektor.
A konferencián a meghívott nemzetközi szakértők az EU Kohéziós Politikájának 2027 utáni jövőjéről, az Európai Területi Társulások szabályozásának esetleges felülvizsgálatáról, a határok mentén kialakuló új jogi és intézményi megoldásokról, valamint a schengeni vívmányok felülvizsgálatáról és végrehajtásáról cseréltek eszmét Gazsó Dániel, az NKE ÁNTK KKT tudományos munkatársa, az NKE–CESCI Határon Átnyúló Együttműködés Kutatócsoport tagja moderálásával. „A határ egy vonalnak látszik a térképen, de valóban korlátot jelent? Nem inkább lehetőség a fejlesztésekre?” – kérdezte előadásában Ricardo Ferreira, az Európai Bizottság Regionális és Várospolitikai Főigazgatóságának képviselője, a határügyi fókuszpont (Border Focal Point) koordinátora. Az EU INTERREG programja például olyan határokat, területeket és embereket kötött össze anyagi támogatásával, ahol már régóta nem beszéltek egymással. A határ ugyanis hagyományosan megszakítja a körkörös gazdasági és kulturális kapcsolatokat, így a határterületek féloldalasan fejlődnek. Ha sikerülne a mai akadályoknak csak egy részét eltávolítani e régiókban – túllépve a költségvetési támogatáson, akár politikai, jogi és technikai segítséget is nyújtva –, akkor a határrégiókban növekedne a GDP és akár egymillió új munkahely is létrejöhetne. A határvidékek, ahol egyébként az EU polgárainak 30%-a él, ezért is számítanak integrációs laboratóriumoknak az EU számára.
A magyar kormányzat határmenti és európai együttműködését mutatta be gyakorlati szempontból Kiss-Parciu Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium regionális és határ menti gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkára. Emlékeztetett arra, hogy hazánk hét határvidéke nem homogén: vannak schengeni, nem schengeni uniós, illetve tagjelölt szomszédok. A korábbi történelmi együttműködéseket, amelyek virágzóvá tették számos vidéki városunkat, gyakran fizikailag is elvágta a történelem, amit ma a magyar kormány megpróbál helyreállítani – ez hidakat, utakat, vasutakat is jelent. E régiók nem csupán gazdasági előnyöket nyerhetnek az együttműködésekkel, de megállítható lehet e területekről az elvándorlás is. „Határainkon túl több millió magyar él, sorsuk a kormánynak nem csupán gazdasági értelemben fontos” – hangsúlyozta a helyettes államtitkár. Szintén tény, hogy Magyarország gazdasága nyitott, ezért is létfontosságú hazánknak a másokkal való együttműködés, amiben a kormányzat számít az akadémiai szféra hozzájárulására is egy sikeresebb Európa érdekében – zárta előadását Kiss-Parciu Péter.
„A határvidéken szintén választópolgárok élnek, az ottani uniós projektek fenntarthatósága létfontosságú lenne” – emelte ki Daniel Klimovsky, a pozsonyi Comenius Egyetem Politológia Tanszékének egyetemi docense, aki a szlovák önkormányzatok határmenti együttműködéseit vizsgálta. Kutatása szerint a támogatott projektek ma ritkán szolgálják a helyi közösségek valódi igényeit vagy kívánságait, így nem fenntarthatók. A projektek inkább történelmi, kulturális, sport vagy turisztikai fókusszal rendelkeznek. Bár létrejöhetnek a projekt során közös – leginkább adminisztrációs – csoportok, de valóban működő helyi közösségek nem tudtak kialakulni. Ehelyett a legfőbb cél ma a helyi költségvetés kiegészítése, illetve kisebb részben egy külső, már máshol bevált megoldás megszerzése vagy épp kiemelkedés a nemzetközi marketing segítségével a többi apró önkormányzat közül. Az együttműködést tovább nehezíti, hogy a határ két oldalán nem csak eltérő célokat, de gyakran eltérő (jogi) lehetőségeket is találnak a helyhatóságok. Érdemes lenne azt is átgondolni, hogy mi számít sikeres uniós projektnek. Az előadásokat követő vita során valamennyi fél egyetértett abban, hogy a hatékonyabb jogi szabályozás és a támogatáspolitikai eszközök újragondolása jelentősen segítheti és javíthatja a határon átnyúló együttműködések eredményességét.
A konferencia délután a Határokon átnyúló kormányzás Közép- és Kelet-Európában című panelbeszélgetésen ukrán, szlovák, román és hazai szakértők eszmecseréjével zárult
2024. 07. 04.
„Példa voltál számunkra és példa vagy ma is” – Egedy Gergely 70 éves
Tanulmánykötettel köszöntötték a 70. születésnapját ünneplő Egedy Gergelyt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar (ÁNTK) Kormányzástani és Közpolitikai, illetve Alkotmányjogi és Összehasonlító Közjogi Tanszékének munkatársai július 4-én. A Ludovika Egyetemi Kiadó gondozásában megjelent Állam-civilizáció-eszme. Ünnepi tanulmányok a 70 éves Egedy Gergely tiszteletére című könyv 12 írást tartalmaz.
Közel másfél éve annak, hogy Halász Ivánnal, az ÁNTK Alkotmányjogi és Összehasonlító Közjogi Tanszékének vezetőjével elhatározták, Egedy Gergelyt egy tanulmánykötettel köszöntik 70. születésnapja alkalmából – idézte fel megnyitóbeszédében Kaiser Tamás, az ÁNTK Kormányzástani és Közpolitikai Tanszékének vezetője. Az ünnepeltről személyes emlékeket idézve elmondta: korábban a brit politikai rendszer tanulmányozása kötötte össze őket, személyesen viszont csak egy évtizeddel ezelőtt ismerték meg egymást, amikor az NKE-n kezdtek el együtt dolgozni. A kötet szerzőit idézve kiemelte: Egedy Gergely személyét és munkásságát az angolszász elegancia jellemzi. Kaiser Tamás úgy fogalmazott: az élet néha a legjobb rendező, hiszen a könyvbemutató olyan napra esik, amely az Egyesült Államokban a legnagyobb állami ünnep, a britek pedig ezen a napon tartanak parlamenti választásokat.
Mind az angol, mind a történelem szak komoly hatással volt rá, igazi „angol úriemberré” vált – erősítette meg köszöntőjében Méhes Tamás, az ÁNTK oktatási dékánhelyettese.
„Ebben a formában nemcsak a mértéktartás, az udvariasság, a finom humor, hanem a rendkívüli lojalitás is jellemző rá” – mondta egykori tanítványa az ünnepeltről, aki 1993 óta oktatója az NKE-nek, illetve jogelőd intézményeinek, ahol politikatudományról, szociológiáról és nemzetközi kapcsolatokról szóló tárgyakat tanított, valamint sokáig a Társadalomelméleti Tanszéket is vezette. Hozzátette: Egedy Gergely jelenleg a Kormányzástani és Közpolitikai Tanszék oktatója, illetve részt vesz a Közigazgatástudományi Doktori Iskola munkájában is. A dékánhelyettes úr kiemelte Egedy Gergely kiváló angol nyelvtudását, amely mellett felsőfokú német és középfokú orosz nyelvvizsgával is rendelkezik. Beszélt arról is, hogy noha az ünnepelt szakdolgozata és kandidátusi értekezése témájául nem európai témát választott, később mégis az angolszász országokra koncentrálódott a figyelme, így a brit és észak-amerikai konzervatívizmus egyik legjobb magyarországi szakértőjévé vált, a témában pedig több könyvet, illetve tanulmányt is írt.
„Oktatóként számára legfontosabb a hatás volt: hatást gyakorolni a tanítványaira és a kollégáira” – fogalmazott Méhes Tamás, aki visszaemlékezett arra, hogy Egedy Gergely óráinak hatására vállaltak társaival tanulószobavezetést szociális otthonban, vagy felolvasást gyermekkórházban. „Példa voltál számunkra és példa vagy ma is” – jelentette ki a dékánhelyettes.
Egedy Gergellyel kapcsolatos személyes élményeit idézte Halász Iván is, aki 2002-ben kollégaként ismerte meg az ünnepeltet, majd barátokká is váltak. A tanszékvezető megerősítette, hogy Budapest milyen fontos szerepet játszik Egedy Gergely életében. Kitért arra is, hogy az ünnepelt szülei orvosok voltak, de ő nem ezt a pályát választotta, mert a budapesti Fazekas Mihály Gimnázium befejezése után az ELTE Bölcsészettudományi Karán kezdte meg tanulmányait.
A Magyar Politikai Társaságtól a brit konzervativizmusról írott könyvéért Egedy Gergely 2006-ban Kolnai Aurél-díjat nyert, amellyel kapcsolatban Halász Iván Körösényi Andrást idézte, aki szerint a mű „hazánkban úttörő jellegű munka, de a nemzetközi szakirodalomban sem akad sok párja”. Beszélt arról is, hogy az amerikai konzervativizmusról szóló monumentális monográfiája elismeréseként az ünnepeltet 2017-ben az MTA doktorává avatták. A nemzetközi kapcsolatokról szólt könyve pedig számos hazai egyetemen kötelező tananyag lett – tette hozzá a tanszékvezető, aki kitért arra is, hogy Egedy Gergely Magyarországon egyedülálló és úttörő módon a közelmúltban elkezdett foglalkozni a civilizációs államok elméletével.
„Egedy Gergely néha talán elefántcsonttoronyban élő tudósnak tűnik, de nem az, mert élénken figyeli a belpolitikai eseményeket, a világpolitikát és a mélyebb társadalmi politikai folyamatokat is, sőt, a maga diszkrét és visszafogott módján a tanulmányaiban konkrét és előremutató javaslatokat is tesz” – fogalmazott Halász Iván.
A 12 tanulmányt tartalmazó ünnepi kötetet Takács Albert, a mű egyik szerzője mutatta be. Az alkotmányjog professzora kifejtette: ugyan nem minden szerző vall egyformán konzervatív nézeteket, a céljuk mégis az volt, hogy az írások összességéből kibontakozzon az igazi konzervativizmus képe. A méltató emlékeztetett: a tanulmányok foglalkoznak egyebek mellett a magyar politikai gondolkodással, a „Nyugat alkonyával”, az európai civilizációs állam gondolatával, az iszlám és a területi állam fogalmával, vagy a brit politikai tradíció továbbélésével, de szó esik a könyvben a mesterséges intelligenciáról is.
Egedy Gergely köszönetet mondott a szerzőknek a kötet összeállításáért és a rendezvény megszervezéséért.
2024. 05. 14.
Regionális-nemzeti identitásképződés és az állam
A személyes, regionális, nemzeti, állami identitás, nacionalizmus fogalmakkal jelzett problémákat vitattak meg a filozófia és az államtudomány művelői a Regionális-nemzeti identitásképződés és az állam címmel, az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karának Kormányzástani és Közpolitikai Tanszéke és az ELTE BTK Filozófia Intézete által szervezett konferencián. Az államelméleti alapkutatás rendezvénysorozatának (Az államelmélet alapkérdési XI.) keretében szervezett konferencia témája Olay Csaba Regionális és nemzeti identitás. Egy hermeneutikai megközelítés címmel a L’Harmattan Kiadó gondozásában megjelent könyvének bemutatása és megvitatása.
A könyvbemutató konferenciát Deli Gergely rektor úr nyitotta meg, aki bevezető előadásában hangsúlyozta, hogy az NKE az alapítók szándéka szerint az „tudományos világra nyitottság és együttműködés egyetemeként” jött létre. Az államtudomány helyzetével, értelmével, feladataival kapcsolatos vitákban ennek az alapítói szándéknak a kifejezéseként és igazolásaként fogalmazódott meg a „reflexív államtudomány” vezéreszméje, amely meghatározza meg az egyetemen folyó kutatások irányultságát, kifejezi az alapítók azon törekvését, hogy egy átfogó, közös értelmezési horizontot teremtsenek az államjelenség tudományos vizsgálata számára, hogy az államot közvetlenül vagy közvetve kutató valamennyi tudományágat – ideértve természetesen a filozófiát is – egy közös államdiskurzusban egyesítsék. Deli Gergely, eddigi vezetői tapasztalataira hivatkozva megerősítette, hogy az NKE hazai és nemzetközi tudományos kapcsolatrendszere, az egyetemen folyó kutatások a nyitottság és együttműködés szellemének egyértelmű bizonyítékai; így az együttműködést illetően maximálisan nyitott a filozófia irányába, művelik is a filozófiát az államtudományok tudományelméleti-módszertani megalapozásában, az államelmélet oktatásában és kutatásában. Kiemelte, hogy Olay Csaba könyvének témája és javasolt elméleti megoldása belép abba a diskurzusba, amely az NKE küldetését, hivatását értelmezi. Az NKE hivatása, mint az elnevezés is jelzi, a magyar nemzet közjavának szolgálata; az egyetem hivatása ezért csak a nemzeti és az állami identitás egységének az összefüggésében értelmezhető.
Cs. Kiss Lajos előadásában (A modern állam identitása: az államelmélet provokációja) kiemelte, hogy a bemutatásra, megvitatásra kerülő kötet filozófus szerzőjét a közös problémafelvetések és kutatások közvetlenül kapcsolják az egyetemen folyó államelméleti alapkutatáshoz. A könyv csatlakozóképességét illetően hangsúlyozta, hogy az nemcsak a politika- és államelmélethez kapcsolódik, hanem az államjelenség történelmi-szociológiai nézőpontú leírásaihoz is, amelyek kifejezetten az államtudományok megismerési körébe tartoznak. Olay Csaba könyve a személyes és kollektív (regionális-nemzeti) identitást, illetve annak képződését komplex – a világ természeti létezésének időbeliségétől radikálisan különböző – történelmi folyamatként fogja fel, amely egyének és csoportok történetmondásaiból, azaz egyének és csoportok narratív ön- és idegenértelmezéseiből épül fel; a nemzeti identitás szerkezete kielégítően azonban csak „az adott nemzeti közösséghez tartozó egyén nemzeti identitása felől”, azaz a személyes identitásképződés belső nézőpontból írható le. Ez párhozamos az államjelenség teljes leírására törekvő reflexív államelmélet megközelítésével; eszerint minden állam, konkrét létezésében, történelmi individuum, s minden államindividuum a saját történelmi önazonosságát – az egyéni-személyes identitásképződéssel analóg módon – narratív módon hozza létre.
Kiss Lajos András előadásában (Változatok a kollektív identitásra: etnopluralizmus versus multikulturalizmus) amellett érvelt, hogy a politikatudomány, az államtudományok, a szociológia, a filozófia és a pedagógia különféle területein dolgozó szakemberek számára alapvető feladat, hogy szembesüljenek a sokszínűvé és sokkultúrájúvá lett világ tényével, továbbá állást kell foglalniuk, illetve megoldási javaslatokat kell megfogalmazniuk az összefoglalóan multikulturalizmusnak nevezett jelenséghez köthető problémák sokaságával kapcsolatban. A feladat nehéz, a multikulturalizmust elsőként el kell tudni határolni az interkulturalitás, hibridkultúra, esetleg hibridkulturalitás vagy transzkultúra kifejezésekkel összefüggésektől. A legizgalmasabb kérdés az általában baloldalinak tekintett multikulturalizmus és az általában jobboldalinak tekintett etnopluralizmus egymástól radikálisan eltérő identitásfelfogásainak szembesítése. Az előadás azt tekinti legfontosabb feladatának, hogy árnyalja ezt leegyszerűsítő „baloldali/jobboldali” oppozícióra összpontosító interpretációt, s a bemutatásra kerülő kötethez kapcsolódva és az utóbbi két évtized releváns szakirodalmára támaszkodva hitelesebb képpel szolgáljon a multikulturalizmus és/vagy etnopluralizmus problematikához kapcsolódó vitákról.
Az előadásokról bővebben itt olvashat.
2024. 03. 24.
Együttműködési megállapodás a CESKI-vel
Március 24-én tartotta alakuló ülését a Határmenti Együttműködések Kutatóműhely (HEK), amelyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) és a Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálata (CESCI) hozott létre, annak érdekében, hogy összekapcsolja a civil és az akadémiai szférát, valamint ötvözze az elméleti kutatásokat a gyakorlati megvalósítással.
Az alakuló ülés évfordulója alkalmából a fenti együttműködés elmélyítését célzó intézményi megállapodást írt alá az egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kara (ÁNTK) és a CESCI március 25-én az NKE-n, amelyet követően a felek megkezdték az operatív munkát.
A Bartóki-Gönczy Balázs egyetemi docens, a kar tudományos dékánhelyettese, valamint Ocskay Gyula, a CESCI főtitkára kézjegyével ellátott együttműködés célja, hogy a közép-európai térségben Budapesten jöjjön létre a legjelentősebb határtannal (Border Studies) foglalkozó műhely, ezzel egyszersmind betöltve a jelenlegi hiátust és vezető szerepet vállalva Közép-Európában. Az NKE multidiszciplináris jellege biztosítja a határkutatás széles körű elméleti hátterét és egyben az egyetemi oktatásba is be tudja építeni a határtani képzést. Ehhez a CESCI egyrészt a gyakorlatban szerzett tudást és tapasztalatot tudja biztosítani, másrészt pedig a kapcsolatrendszerén keresztül az európai, de akár észak-amerikai és ázsiai vezető kutatókat is meg tudja nyerni előadónak, kutatónak.
Bartóki-Gönczy Balázs beszédében hangsúlyozta a nyitott határok kettős jellegének jelentőségét. Egyfelől lehetséges kockázatokat jelenthetnek olyan területeken, mint például a migráció, vagy a terrorizmus szabadabb áramlása. Másfelől azonban, a nyitott határok témája fontos nemzetpolitikai kérdésként is megjelenik, mivel jelentős magyar nemzeti kisebbségek élnek a szomszédos országokban. Következésképpen, a nyitott vagy zárt határok alapvető kapcsolódási kereteket határoznak meg Magyarország és a szomszédos országokban élő nemzeti kisebbségek között.
A megállapodásban a felek célul tűzik ki a szoros szakmai együttműködés és támogatás kiépítését és fenntartását, a Fejes Zsuzsanna egyetemi docens vezetésével működő Határmenti Együttműködések Kutatóműhely megjelenésének és külső kapcsolatainak fejlesztését, valamint szakmai rendezvények szervezését. A felek támogatják egymás publikációs munkáját, a Kutatóműhely saját periodikájának elindítását, fejlesztését, hazai és nemzetközi pályázatok összeállítását és megvalósítását. A CESCI nemzetközi szakmai kapcsolatrendszere lehetőséget biztosít arra is, hogy a felek rendszeresen részt vehessenek jelentősebb méretű nemzetközi kutatási projektekben, hálózatokban.
Ocskay Gyula beszédében elmondta, hogy az együttműködés aláírását alapos előkészítő munka előzte meg. A többi között kiemelte, hogy egy új, nemzetközileg is jegyzett tudományos és szakmai folyóirat elindításának munkálatai is már folyamatban vannak: a Journal of Advanced Studies on Borders, Cooperation & Development (the ABCD Journal) című periodikát már benyújtották az Elsevier Kiadóhoz. A folyóirat szerkesztőségét a téma nemzetközi hírű kutatói alkotják, a főszerkesztői feladatokat James Wesley Scott professzor, a Magyar Tudományos Akadémia IX. Osztályának tiszteleti tagja látja el.
A Határmenti Együttműködések Kutatóműhely legfrissebb hírei ITT olvashatók.
2024. 02. 15.
A jog mögötti akarat
Természetjog, jogpozitivizmus, szuverenitás, kivételes állapot, döntés, akarat, az állam „visszafoglalása” – e fogalmakat és témákat vitatták meg hazai társadalomtudósok egy csütörtöki egyetemi konferencián.
Jog mögötti akarat és az állam címmel rendezett könyvbemutatóval egybekötött tudományos konferenciát külső kutatók bevonásával a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karának (ÁNTK) Kormányzástani és Közpolitikai Tanszéke az Állam- és Kormányzáselméleti Alapkutatás keretében, Az államelmélet alapkérdései című sorozatában február 15-én a Ludovika Szárnyépület John Lukacs Társalgójában. Az esemény apropóját Techet Péter Jog mögötti akarat című, a Ludovika Egyetemi Kiadó gondozásában megjelent új könyvének megjelenése adta.
Az eseményen Varga Réka, az NKE ÁNTK dékánja köszöntötte a résztvevőket. Beszédében elsőként a kar tanárai, Cs. Kiss Lajos és Kis Norbert által gondozott Államértelmezések című sorozatot méltatta, amely voltaképpen felhívás az államra vonatkozó elméleti hagyományok értő és kritikus tanulmányozására. E terület megvitatása hazánkban célzottan az NKE ÁNTK rendeltetése és feladata – hangsúlyozta a dékán.
A konferencián Az állam „visszafoglalása” címmel tartott előadást Stumpf István, korábbi miniszter és alkotmánybíró, az NKE emeritus kutatóprofesszora. Azt hangsúlyozta, ma karcsúbb, de hatékonyabb kormányzásra, az innovációban való állami szerepvállalásra, illetve az állami cégek szerepének újragondolására van szükség. Nem a piacnak, inkább az államnak kell kormányoznia, hiszen az állam nem vállalkozás, hanem nemzeti szolidaritásközösség.
Az előadások sorát Techet Péter, a recenzált kötet szerzője zárta, aki azt a kérdést vetette fel, hogy ha a jog akarat, akkor mi a feladata a jogtudománynak. Bizonyos csoportok ugyanis megpróbálják az elméletet megszerezni ahhoz, hogy befolyásolni legyenek képesek a törvényhozást, így a valóságot – figyelmeztetett a szerző.
Az esemény végén Kaiser Tamás tanszékvezető, habilitált egyetemi docens összegezte a konferenciát. Hangsúlyozta, nem biztos, hogy a bevett fogalmakat, hagyományokat, narratívákat el kell vetni, ehelyett érdemes ezeket reflexív módon újragondolni – ahogyan azt napjainkban például a fine dining csinálja.
A konferencia további előadásairól bővebben az egyetem tudományos portálján, ludovika.hu-n olvashatnak.
2023. 12. 07.
Acta Humana – a fenntarthatósági paradigma
A fenntarthatóságról tartottak konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) december 7-én. Az NKE Környezeti Fenntarthatósági Intézete által rendezett esemény társszervezője az Acta Humana folyóirat szerkesztősége volt.
„A jelen nemzedékek egészsége, jóléte és a jövő nemzedékek életfeltétele szempontjából kulcskérdés az információ lehető legszélesebb körű, bárki számára elérhetővé tétele” – jelentette ki köszöntőjében Péterfalvi Attila András, az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karának egyetemi docense. Hozzátette: az információhoz való jog önmagában is a jó kormányzás, az állami szervek átlátható és elszámoltatható működésének alapfeltétele.
Az UNESCO 2022-es jelentése az információhoz való hozzáférést a fenntartható fejlődés egyik mutatójának tekinti – emlékeztetett. A közérdekű információhoz való hozzáférést sokszor számtalan, akár globális méretű probléma is gátolhatja – figyelmeztetett az Acta Humana című folyóirat főszerkesztője. Példaként említette az éghajlatváltozás okozta aszályokat és árvizeket, amelyek nyomást gyakorolhatnak az élelmiszerbiztonságra, gátolva a fejlesztési célok elérését. Kitért arra, hogy hazánk első adatvédelmi biztosa már egy 1998-as ajánlásában úgy fogalmazott: a környezeti tevékenységgel kapcsolatos információk minősítetten közérdekű adatok, ugyanis azok az országhatárok figyelembe vétele nélkül mindenkire hatással vannak.
A fenntarthatóság három legfontosabb területe a környezet, a gazdaság, illetve a társadalom, és mindegyik hatással van egymásra – fejtette ki előadásában Csath Magdolna, az NKE kutatóprofesszora. Ha hosszú távon eredményt akarunk elérni, egyszerre kell a három területtel foglalkozni – hangsúlyozta. Véleménye szerint a GDP mutatói már nem alkalmasak a növekedés mérésére, ezért a mérési rendszereket meg kellene változtatni. A különböző cégekkel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy közülük sokan inkább a profitot részesítik előnyben a fenntarthatóság helyett. Ellenpéldaként említette Franciaországot, ahol viszont büntetik azokat a vállalatokat, amelyek olyan termékeket gyártanak, amiket nem lehet megjavítani. Kitért a mesterséges intelligencia vásárlásra gyakorolt hatásaira is.
Csath Magdolna beszélt egyebek mellett arról is, a társadalmi fenntarthatóság része a bér, illetve az, hogy a cégek milyen innovációkat valósítanak meg a foglalkoztatottak jóléte érdekében. Emlékeztetett: nagyon alacsony azoknak a munkahelyeknek a száma, ahol továbbképzéseket szerveznek a kollégáknak, pedig az innováció és a továbbképzés összefüggésben van.
„Az államadósság is fenntarthatósági kérdés, mert a kamat nem költhető el másra” – mutatott rá a kutatóprofesszor. Nem az a lényeg, hogy mennyit költünk, hanem, hogy mi az eredménye – fogalmazott. A természeti környezetet szeretnénk megvédeni, hogy ne vegyünk ki belőle annál többet, mint amennyit vissza tudunk pótolni, ebben pedig nagy szerepe van a kílambarát gazdaságnak – zárta előadását.
„A legfontosabb kérdés a társadalom fenntarthatósága, mert a környezetünk fenntartja saját magát” – fogalmazott Kiss Norbert, a konferenciát szervező Környezeti Fenntarthatósági Intézet vezetője. Véleménye szerint érdemesebb inkább paradigmaként tekinteni a fenntarthatóságra, viszont közmegegyezésnek kell kialakulnia a klímaváltozással, az emberi beavatkozással, a gyorsulási trendekkel és a billenőpontokkal kapcsolatban is.
Felidézte: a társadalomtudományra a legnagyobb hatással Darwin evolúciós elmélete volt, jelenleg azonban túl gyors és komplex az a változás, amelyre választ kell adni. Kiemelte: átléptük a kognitív feldolgozhatóság határait, mert a mobiltelefonok és az egyéb infotechnikai eszközök komoly veszélyt jelentenek, illetve káros hatással vannak a gondolkodásukra, valamint a gyermekek szocializációjára is. A mesterséges intelligenciával kapcsolatban megerősítette: a későbbiekben akár egy új fajként is tekinthetünk rá, mert előbb-utóbb elkezdi megsokszorozni önmagát, ami komoly kihívást jelent majd az emberiség számára.
„Azzal kell szembesülnünk, hogy az egyensúlyi állapotnak vége van, ami új kihívást támaszt a tudománnyal szemben is” – jelentette ki Pálvölgyi Tamás. Az NKE Víztudományi Karának dékánhelyettese beszámolt arról az egy évvel ezelőtti kutatásról, amelyben hallgatókat és különböző tisztviselőket kérdeztek a fenntarthatóságról. Kiemelte, hogy mindkét válaszadói csoport elítélte az értelmetlen túlfogyasztást.
A fenntarthatósági intézkedések történetét és az ezzel kapcsolatos álláspontokat tekintette át Fási Csaba, az ÁNTK Fejlesztési Osztályának vezetője. Példaként említett több egyetemi rangsort, amelyekbe magyar felsőoktatási intézmények is bekerültek fenntarthatósági intézkedéseikkel.
A regionális fenntarthatóság és a társadalmi tőke viszonyáról Kormos Zoltán, a Központi Statisztikai Hivatal főtanácsosa beszélt. Kifejtette: a versenyképességet a kutatások, a humán tőke fejlesztése, a befektetések, a helyi vállalkozások és megfelelő a jövedelemszint is befolyásolja. A V4-es államok mutatóit vizsgálva úgy fogalmazott: látható a nyugat-európai országokhoz való felzárkózási folyamat.
Az Európai Unió fenntarthatósági stratégiáiról és a zöld átállás esélyeiről Varga János, az Óbudai Egyetem dékánhelyettese számolt be. Fontosnak nevezte, hogy a különböző fejlettségű országok feltételrendszereit összehangolják a 2050-ig elérendő karbonsemleges gazdaság érdekében.
https://www.uni-nke.hu/hirek/2023/12/08/acta-humana-a-fenntarthatosagi-paradigma
2023. 12. 06.
WIW: új keresőalkalmazást fejlesztenek az NKE és az NMHH közös kutatásában
Az állami közszolgáltatások tematikus és komplex elemzését célzó mérőrendszerek digitális ökoszisztémáját építi fel a WIW (World Indicators Watcher) keresőrendszer, amelyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) munkatársai fejlesztenek a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) támogatásával. A WIW célja hatékonyan támogatni a kutatói és szakterületi, vagy ágazati szakértői, valamint döntéselőkészítő feladatokat.
Az Állami Szolgáltatások Digitális Mérőrendszere (ÁSZDM) kutatási program első szakaszának eredményeit november 30-án online workshopon mutatták be az érdeklődő kutatók számára.
A rendezvény résztvevőit Kovács Endre Miklós köszöntötte. Az NMHH stratégiai igazgatója beszédében hangsúlyozta, hogy a kutatási program szorosan kapcsolódik a hatóság 2023–26-os stratégiájához, amely az egyetemi és oktatási szereplőkkel kötött partnerségi együttműködések bővítését és mélyítését kívánja elérni. Ennek az akciónak a része a digitális ökoszisztéma mérése projekt is, amely az állami szolgáltatások teljesítménymérésének komplex elemzését célozza, ezzel is hatékonyan hozzájárulva az állami hatóságok önértékeléséhez, illetve hatékony értékeléséhez. Kovács Endre Miklós kiemelte, hogy a digitalizáció vívmányai elengedhetetlenek a közszféra szolgáltatásainak méréséhez, hozzájárulnak a különböző országelemzésekhez és alkalmasak a kutatási célú hasznosítás mellett a napi közfeladatellátásban történő alkalmazásra is.
A kutatás szakmai eredményeit összegezve Kis Norbert, a kutatási program szakmai vezetője elmondta, hogy a kezdeményezés első szakaszában elkészült a kutatás megalapozása, és elindul az angol nyelvű keresőalkalmazás demó szintű működése. Az állami szolgáltatások és a digitalizáció számos ponton összekapcsolódik – fogalmazott az NKE egyetemi tanára. A világban létrejövő komplex adathalmazok elemzésének korába léptünk, a Big Data elemzőképesség kulcskérdéssé vált, így az állami és kutatói érdekeltség és érdeklődés ezek iránt jól belátható. A projektben kifejlesztett pilot alkalmazás, munkanevén World Indicators Watchers (WIW), a mutatórendszerek jól kereshető ökoszisztémáját alakítja ki.
A program szakmai vezetője kitért arra is, hogy a kutatás-fejlesztés első szakasza zárul most le, amely során létrejött a rendszer és az adatbázisok alapszerkezete, emellett jelentős adatbázisépítés történt, és létrejött az a fogalmi nomenklatúra, amely a keresőrendszerek és algoritmusaik alapját képezi. Az alkalmazás 2024-ben kezdődő második szakaszban készül el és válik elérhetővé az NKE kutatói számára, amely a fogalmi és asszociációs finomhangolásokat követően a keresések által platformképessé válik a tanuló és öntanuló mechanizmusokra. A harmadik szakasz céljai közé tartozik, hogy a WIW open acces keresőalkalmazásként lépjen a nemzetközi publikum elé.
„Mérési forradalomként” aposztrofálta Kaiser Tamás, a Kormányzástani és Közpolitikai Tanszék vezetője azt az elmúlt három évtizedet, mely a nemzetközi mérőrendszerek alkalmazását és széles körben elterjedését hozta. Az ÁNTK egyetemi docense előadásában kiemelte, hogy a teljesítményértékelés virágzása számos kérdést és korlátot is felvet: ilyen a szakmai és tudományos minőségük és értékelhetőségük, az előállító szervezetek céljai és legitimitása, vagy az alkalmazott módszertan korlátai. Az előadó összegzésében azt is hangsúlyozta, hogy ezek a nemzetközi mérőrendszerek vitathatatlanul szerves részei a kormányzás stratégiai és operatív dimenziójának.
A projekt a mérőrendszerek és adatok között bolyongó és eligazodni kívánó felhasználói igényeket célozza – fogalmazta meg Csuhai Sándor, az ÁSZDM kutatási projekt vezetője, aki előadásában a kutatás-fejlesztés koncepcionális alapjairól és annak gyakorlati megvalósításáról beszélt. A projektvezető kiemelte, hogy az ÁSZDM projekt egyfelől egy kutatás, amely áttekinti a digitális ökoszisztémát és elvégzett egy adatgyűjtést az informatikai fejlesztés előkészítése érdekében, másfelől egy rendszerfejlesztés, amely az informatikai platform létrehozása mellett a gyűjtött adatokat adattárba szervezte, és mint egy gondos könyvtár, a katalogizálást és a címkézést is elvégezte. A rendszer korlátai közül ő is kiemelte, hogy az alkalmazás az eredeti adatokat nem tartalmazza, hivatkozások útján segíti a felhasználókat azok megtalálásában.
Bozsó Gábor és Demeter Endre előadásaikban bemutatták a WIW-alkalmazás felépítését, főbb funkcióit, valamint kutatói helyzeteket szimulálva demókeresésekkel illusztrálták, milyen kutatói, felhasználói problémákra tud megoldást adni a rendszer, valamint kitértek a jövőbeni fejlesztési tervekre és lehetőségekre. Ilyen kutatói kérdés volt például a digitális biztonság mutatóinak megtalálása, Észak- és Dél-Korea összehasonlítására alkalmas mutatók listájának kiexportálása, valamint a média és hírfogyasztási szokásokhoz kapcsolódó adatforrások összegyűjtése.
2023. 11. 15.
A stratégiai közmenedzsment aktuális kérdései és a „komisz” problémák menedzsmentje
A Ludovika Scholars Program keretében tartott nyilvános előadást és szűk körű szakmai workshopot az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karon Ruta Petrauskiene, a litvániai Kaunas University of Technology docense, a stratégiai közmenedzsment és a módszertani kérdések, különösen a design thinking módszer elismert kutatója és szakértője.
Nyilvános előadásában Ruta Petrauskiene a hallgatókkal a köz- és magánszervezetek közötti különbséget igyekezett megtalálni, majd a jóléti állam válsága következtében elkerülhetetlenné váló átfogó reformról beszélgettek a közszektorban, ami a kormányzás új alapokra történő helyezésével jár együtt. A fő kérdés mindeközben az volt, hogy a magánszektorban alkalmazott eszközök és módszerek (privatizáció, kiszerződés, versenyeztetés, teljesítménymérés stb.) adaptációja révén orvosolhatók-e a hagyományos közigazgatás hibái? Majd a professzor asszony bemutatta, hogy a mai, modern közmenedzsment olyan eszközök és módszerek sokaságát kínálja, melyek alkalmazása révén a célkitűzés nagyobb hatékonysággal és kisebb ráfordítással valósítható meg. Ebben különösen a stratégiai menedzsment elemeiről beszélt, amelynek keretében hosszú távú célkitűzések valósíthatók meg a szervezeti adottságok és a környezet függvényében meghatározott stratégiai lépések segítségével. Ehhez megkerülhetetlen alapnak feltételezte a küldetés (mission), az elérni kívánt jövőkép meghatározásának képességét, a külső és belső helyzetelemzést, a stratégiai terv megalkotását, mely a megfelelő akciókat, politikákat tartalmazza, továbbá ezek megvalósítását, kivetelezését és végül a végrehajtás ellenőrzését, az elérni kívánt célok és eredmények összevetését. Az elméleti kereteket számos a litván közigazgatásból származó gyakorlati példával illusztrálta a professzorasszony.
A Ludovika Scholars Program keretében ezt követően a Kormányzástani és Közpolitikai Tanszék szervezett szakmai workshopot „Complexity of Public Policy or a Public Policy of Complexity? Design Thinking as a Framework of Identifying, Examining and Addressing Wicked Problems” címmel. A workshop középpontjában a komplex, illetve a szakirodalomban gyakran használt elnevezéssel „komisz” (wicked) problémák természetével, elemzésével és lehetséges megoldások menedzselésével összefüggő kérdések álltak. A téma aktualitását a komplex problémák mindennapossá válása mellet az is mutatja, hogy éppen fél évszázaddal ezelőtt, 1973-ban Melvin Rittel és Horst Webber ikonikus tanulmánya (Dilemmas of in a general theory of planning), amely alapműve lett a nehezen definiálható, szimptomatikus, csupán viszonylagos és rövid távú megoldásokkal kezelhető problémák feltárásának és megértési lehetőségeinek.
Dr. Zachar Péter Krisztián, a Kar nemzetközi dékánhelyettesének köszöntőjét követően Dr. Kaiser Tamás tanszékvezető egyetemi docens vezette be és moderálta a szakmai workshopot, melynek problémafelvető előadását Ruta Petrauskaine tartotta. Professzor asszony mindenekelőtt azt vizsgálta, hogy a design thinking módszer miként alkalmazható a komplex (wicked) problémák menedzselése során. Megállapítása szerint a több szakaszból álló tervezési és elemzési módszertan hasznos abból a szempontból, hogy az érintettek bevonására épülő iteratív probléma-térkép hozzájárul a lehetséges megoldási lehetőségeket megalapozó szempontok megismeréséhez, alkalmas a kidolgozott cselekvési modellek fókuszcsoportos tesztelésére, az esetleges hibás elemek újra tervezésére.
Ezt követően a felkért hozzászólók (Natalia Ermasova Fulbright Professor, Lipták Dóra IFUA Horváth&Horváth Partners Kft, vezető tanácsadó, Dr. Tóth Tamás módszertani szakértő, Tudománystratégiai Iroda, valamint a tanszék munkatársai, Dr, Gellén Márton és Dr. Szerletics Antal egyetemi docensek és Dr. Szabó Máté Csaba adjunktus) reflektáltak az elhangzottakra. Többek között felmerült, hogy egy – egyébként alaposan felmért – probléma megoldása során a kiválasztott megoldási alternatíva gyakran csak egy másik elvetésével valósulhat meg (trade-off hatás), továbbá a nem minden komplex probléma tekinthető „komisznak”, mivel bizonyos feltételek mellett akár hosszabb távon is fenntartható, életképes megoldások születhetnek.
Záró gondolataiban Ruta Petrauskaine kiemelte, hogy a komplex kérdések feltételrendszerének megismerésében fontos szerepet játszik az érintettek igényeinek, elvárásainak, attitűdjeinek feltárása („stakeholder-analízis”), amely egyúttal lényeges eleme a design thinking módszer alkalmazásának.
2023. 04. 07.
Carl Schmitt fogadtatása a társadalomtudományokban
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar (ÁNTK) Kormányzástani és Közpolitikai Tanszéke, valamint az NKE Eötvös József Kutatóközpont Politika- és Államelméleti Kutatóintézete szervezésében április 6-án rendezték meg a Carl Schmitt fogadtatása a társadalomtudományokban című, könyvbemutatóval egybekötött tudományos konferenciát.
Deli Gergely rektor megnyitóbeszédében kiemelte, hogy a monumentális, két kötetet kitévő tanulmánykötet az Államértelmezések könyvsorozat részeként jelent meg, amely a 2016-ban megkezdett és azóta is folyamatban lévő állam- és kormányzáselméleti alapkutatási program eredményeinek közlésére vállalkozik. A kutatási programot hét esztendővel ezelőtt az államelméleti megismerés terméketlensége, az államtudományok értelmével, hasznával, tudományrendszertani státusával, valamint a tudomány és a politika közötti kapcsolat értelmezésével kapcsolatos tisztázatlanságok hívták életre. A kutatási program, illetve az annak részeként létrehozott könyvsorozat célkitűzéseit ez a problémahelyzet indokolja. Deli Gergely elmondta, hogy a kötetben fellelhető tanulmányok azt bizonyítják, hogy az objektív, tény- és tárgyszerű, eredményes tudományos megismerés csakis a tudományos és politikai diskurzusok közötti határok egyértelmű és markáns megvonásával, a határátlépési tilalmak kölcsönös tiszteletben tartásával lehetséges.
Az ÁNTK képviseletében Zachar Péter Krisztián dékánhelyettes köszöntötte a rendezvény előadóit és a megjelenteket, aki reményét fejezte ki, hogy a problémafelvetéseiben, tematikáiban, valamint a résztvevői kört tekintve is egyre bővülő magyar Schmitt-kutatás sikerrel tudja majd óvni és erősíteni a tudományos megismerés autonómiáját, anélkül, hogy feladná kritikai viszonyát Carl Schmitthez, aki a teoretikus teljesítményeit és politikai szerepvállalásának vitatható értelmezéseit tekintve is a modernitás megkerülhetetlen szerzőjévé vált.
A kötetet szakmai szempontból először Hörcher Ferenc, az EJKK Politika- és Államelméleti Kutatóintézet vezetője mutatta be, kiemelve a realista fordulat jelentőségét, amelynek révén a rendszerváltozás idején Schmitt kulcsszerzővé válhatott a különböző diszciplínák (államtudomány, jogtudomány, politikatudomány, nemzetközi kapcsolatok, politikai filozófia) számára. Schmitt a különböző politikai felfogást reprezentáló tudósok, konzervatívok, liberálisok és baloldaliak számára is egyfajta referenciaponttá vált. Kérdésként merül fel, hogy miért lehet izgalmas minden politikai tábor számára egy szerző, aki a nemzetiszocializmus igazolójává vált – a válasz pedig a realizmus fetisizálásában rejlik. Schmitt számára az állammal kapcsolatban a politikai fogalma bizonyult relevánsnak. A barát ellenség felosztással kapcsolatos tézise igaznak bizonyul, azonban kiegészítésekre is szorul; Arisztotelész nyomán kiemelhetjük, hogy a politikai barátság fontosabb, s az ellenség csupán az elszalasztott, vagy még meg nem nyert barátként aposztrofálható, ahogy Szent Ágoston pedig a gonoszt a jó hiányaként határozta meg.
A kötet másik bemutatója Hidas Zoltán volt, aki Leo Strauss Max Weberrel szembeni kritikájából indult ki, amelyet természetjogi álláspontból fejtett ki a szerinte nihilizmushoz vezető historizmus felett. Carl Schmitt politikairól alkotott elgondolásai száz éve hasonlóan éles vitákat lobbantanak fel. Feltűnő, hogy a legmélyebbre hatoló gondolkodók is a maguk ügyének tartották ezt a kihívást. Minden különbség ellenére mindketten radikális kérdéseket tettek fel világunk fundamentumairól, ezért térünk vissza hozzájuk újra és újra.
A konferencia első szekcióját Cs. Kiss Lajos előadása nyitotta meg. Az előadás első része a kötet szerzőinek és támogatóinak szóló köszönetnyilvánítás volt, különös tekintettel a magyar Schmitt-recepcióban az 1990-es években bekövetkezett pozitív fordulatra, amelynek központi alakja, Heller Ágnes, érvénytelenítette a Lukács György és iskolája által Carl Schmittre kirótt beszéd-, kutatás- és diskurzustilalmat. Az előadás második része három állítást és egy kérdést bocsátott vitára: 1. A Schmitt-szövegek „hermeneutikai provokációk”, azaz olyan értelmezési kihívások, amelyek a megszokottnál nagyobb figyelemre, erőfeszítésre, önreflexióra kényszerítik az interpretátorokat. 2. Az életmű központját a jogtudományi államtani kutatási program jelenti, azaz Schmitt elsődlegesen egy államelmélet kidolgozására törekedett. 3. Az életműben nincs törés, kontinuitását az államtani kutatási program végrehajtása teremti meg. 4. Végül a kérdés: lehetséges-e konszenzus a Schmitt-kutatásban?
https://antk.uni-nke.hu/hirek/2023/04/07/carl-schmitt-fogadtatasa-a-tarsadalomtudomanyokban
2022. 11. 18.
A társadalomelmélet alapkérdései - konferencia a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen