NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM
Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar

Hírek, események, rendezvények

Hírek, események, rendezvények

2024. 07. 04.

„Példa voltál számunkra és példa vagy ma is” – Egedy Gergely 70 éves

Tanulmánykötettel köszöntötték a 70. születésnapját ünneplő Egedy Gergelyt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar (ÁNTK) Kormányzástani és Közpolitikai, illetve Alkotmányjogi és Összehasonlító Közjogi Tanszékének munkatársai július 4-én. A Ludovika Egyetemi Kiadó gondozásában megjelent Állam-civilizáció-eszme. Ünnepi tanulmányok a 70 éves Egedy Gergely tiszteletére című könyv 12 írást tartalmaz.

Közel másfél éve annak, hogy Halász Ivánnal, az ÁNTK Alkotmányjogi és Összehasonlító Közjogi Tanszékének vezetőjével elhatározták, Egedy Gergelyt egy tanulmánykötettel köszöntik 70. születésnapja alkalmából – idézte fel megnyitóbeszédében Kaiser Tamás, az ÁNTK Kormányzástani és Közpolitikai Tanszékének vezetője. Az ünnepeltről személyes emlékeket idézve elmondta: korábban a brit politikai rendszer tanulmányozása kötötte össze őket, személyesen viszont csak egy évtizeddel ezelőtt ismerték meg egymást, amikor az NKE-n kezdtek el együtt dolgozni. A kötet szerzőit idézve kiemelte: Egedy Gergely személyét és munkásságát az angolszász elegancia jellemzi. Kaiser Tamás úgy fogalmazott: az élet néha a legjobb rendező, hiszen a könyvbemutató olyan napra esik, amely az Egyesült Államokban a legnagyobb állami ünnep, a britek pedig ezen a napon tartanak parlamenti választásokat.

Mind az angol, mind a történelem szak komoly hatással volt rá, igazi „angol úriemberré” vált – erősítette meg köszöntőjében Méhes Tamás, az ÁNTK oktatási dékánhelyettese.

„Ebben a formában nemcsak a mértéktartás, az udvariasság, a finom humor, hanem a rendkívüli lojalitás is jellemző rá” – mondta egykori tanítványa az ünnepeltről, aki 1993 óta oktatója az NKE-nek, illetve jogelőd intézményeinek, ahol politikatudományról, szociológiáról és nemzetközi kapcsolatokról szóló tárgyakat tanított, valamint sokáig a Társadalomelméleti Tanszéket is vezette. Hozzátette: Egedy Gergely jelenleg a Kormányzástani és Közpolitikai Tanszék oktatója, illetve részt vesz a Közigazgatástudományi Doktori Iskola munkájában is. A dékánhelyettes úr kiemelte Egedy Gergely kiváló angol nyelvtudását, amely mellett felsőfokú német és középfokú orosz nyelvvizsgával is rendelkezik. Beszélt arról is, hogy noha az ünnepelt szakdolgozata és kandidátusi értekezése témájául nem európai témát választott, később mégis az angolszász országokra koncentrálódott a figyelme, így a brit és észak-amerikai konzervatívizmus egyik legjobb magyarországi szakértőjévé vált, a témában pedig több könyvet, illetve tanulmányt is írt.

„Oktatóként számára legfontosabb a hatás volt: hatást gyakorolni a tanítványaira és a kollégáira” – fogalmazott Méhes Tamás, aki visszaemlékezett arra, hogy Egedy Gergely óráinak hatására vállaltak társaival tanulószobavezetést szociális otthonban, vagy felolvasást gyermekkórházban. „Példa voltál számunkra és példa vagy ma is” – jelentette ki a dékánhelyettes.

Egedy Gergellyel kapcsolatos személyes élményeit idézte Halász Iván is, aki 2002-ben kollégaként ismerte meg az ünnepeltet, majd barátokká is váltak. A tanszékvezető megerősítette, hogy Budapest milyen fontos szerepet játszik Egedy Gergely életében. Kitért arra is, hogy az ünnepelt szülei orvosok voltak, de ő nem ezt a pályát választotta, mert a budapesti Fazekas Mihály Gimnázium befejezése után az ELTE Bölcsészettudományi Karán kezdte meg tanulmányait.

A Magyar Politikai Társaságtól a brit konzervativizmusról írott könyvéért Egedy Gergely 2006-ban Kolnai Aurél-díjat nyert, amellyel kapcsolatban Halász Iván Körösényi Andrást idézte, aki szerint a mű „hazánkban úttörő jellegű munka, de a nemzetközi szakirodalomban sem akad sok párja”. Beszélt arról is, hogy az amerikai konzervativizmusról szóló monumentális monográfiája elismeréseként az ünnepeltet 2017-ben az MTA doktorává avatták. A nemzetközi kapcsolatokról szólt könyve pedig számos hazai egyetemen kötelező tananyag lett – tette hozzá a tanszékvezető, aki kitért arra is, hogy Egedy Gergely Magyarországon egyedülálló és úttörő módon a közelmúltban elkezdett foglalkozni a civilizációs államok elméletével.

„Egedy Gergely néha talán elefántcsonttoronyban élő tudósnak tűnik, de nem az, mert élénken figyeli a belpolitikai eseményeket, a világpolitikát és a mélyebb társadalmi politikai folyamatokat is, sőt, a maga diszkrét és visszafogott módján a tanulmányaiban konkrét és előremutató javaslatokat is tesz” – fogalmazott Halász Iván.

A 12 tanulmányt tartalmazó ünnepi kötetet Takács Albert, a mű egyik szerzője mutatta be. Az alkotmányjog professzora kifejtette: ugyan nem minden szerző vall egyformán konzervatív nézeteket, a céljuk mégis az volt, hogy az írások összességéből kibontakozzon az igazi konzervativizmus képe. A méltató emlékeztetett: a tanulmányok foglalkoznak egyebek mellett a magyar politikai gondolkodással, a „Nyugat alkonyával”, az európai civilizációs állam gondolatával, az iszlám és a területi állam fogalmával, vagy a brit politikai tradíció továbbélésével, de szó esik a könyvben a mesterséges intelligenciáról is.

Egedy Gergely köszönetet mondott a szerzőknek a kötet összeállításáért és a rendezvény megszervezéséért.

 

2024. 05. 14.

Regionális-nemzeti identitásképződés és az állam

00 Első Panel Cs. Kiss Lajos

A személyes, regionális, nemzeti, állami identitás, nacionalizmus fogalmakkal jelzett problémákat vitattak meg a filozófia és az államtudomány művelői a Regionális-nemzeti identitásképződés és az állam címmel, az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karának Kormányzástani és Közpolitikai Tanszéke és az ELTE BTK Filozófia Intézete által szervezett konferencián. Az államelméleti alapkutatás rendezvénysorozatának (Az államelmélet alapkérdési XI.) keretében szervezett konferencia témája Olay Csaba Regionális és nemzeti identitás. Egy hermeneutikai megközelítés címmel a L’Harmattan Kiadó gondozásában megjelent könyvének bemutatása és megvitatása.

A könyvbemutató konferenciát Deli Gergely rektor úr nyitotta meg, aki bevezető előadásában hangsúlyozta, hogy az NKE az alapítók szándéka szerint az „tudományos világra nyitottság és együttműködés egyetemeként” jött létre. Az államtudomány helyzetével, értelmével, feladataival kapcsolatos vitákban ennek az alapítói szándéknak a kifejezéseként és igazolásaként fogalmazódott meg a „reflexív államtudomány” vezéreszméje, amely meghatározza meg az egyetemen folyó kutatások irányultságát, kifejezi az alapítók azon törekvését, hogy egy átfogó, közös értelmezési horizontot teremtsenek az államjelenség tudományos vizsgálata számára, hogy az államot közvetlenül vagy közvetve kutató valamennyi tudományágat – ideértve természetesen a filozófiát is – egy közös államdiskurzusban egyesítsék. Deli Gergely, eddigi vezetői tapasztalataira hivatkozva megerősítette, hogy az NKE hazai és nemzetközi tudományos kapcsolatrendszere, az egyetemen folyó kutatások a nyitottság és együttműködés szellemének egyértelmű bizonyítékai; így az együttműködést illetően maximálisan nyitott a filozófia irányába, művelik is a filozófiát az államtudományok tudományelméleti-módszertani megalapozásában, az államelmélet oktatásában és kutatásában. Kiemelte, hogy Olay Csaba könyvének témája és javasolt elméleti megoldása belép abba a diskurzusba, amely az NKE küldetését, hivatását értelmezi. Az NKE hivatása, mint az elnevezés is jelzi, a magyar nemzet közjavának szolgálata; az egyetem hivatása ezért csak a nemzeti és az állami identitás egységének az összefüggésében értelmezhető.

Cs. Kiss Lajos előadásában (A modern állam identitása: az államelmélet provokációja) kiemelte, hogy a bemutatásra, megvitatásra kerülő kötet filozófus szerzőjét a közös problémafelvetések és kutatások közvetlenül kapcsolják az egyetemen folyó államelméleti alapkutatáshoz. A könyv csatlakozóképességét illetően hangsúlyozta, hogy az nemcsak a politika- és államelmélethez kapcsolódik, hanem az államjelenség történelmi-szociológiai nézőpontú leírásaihoz is, amelyek kifejezetten az államtudományok megismerési körébe tartoznak. Olay Csaba könyve a személyes és kollektív (regionális-nemzeti) identitást, illetve annak képződését komplex – a világ természeti létezésének időbeliségétől radikálisan különböző – történelmi folyamatként fogja fel, amely egyének és csoportok történetmondásaiból, azaz egyének és csoportok narratív ön- és idegenértelmezéseiből épül fel; a nemzeti identitás szerkezete kielégítően azonban csak „az adott nemzeti közösséghez tartozó egyén nemzeti identitása felől”, azaz a személyes identitásképződés belső nézőpontból írható le. Ez párhozamos az államjelenség teljes leírására törekvő reflexív államelmélet megközelítésével; eszerint minden állam, konkrét létezésében, történelmi individuum, s minden államindividuum a saját történelmi önazonosságát – az egyéni-személyes identitásképződéssel analóg módon – narratív módon hozza létre.

Kiss Lajos András előadásában (Változatok a kollektív identitásra: etnopluralizmus versus multikulturalizmus) amellett érvelt, hogy a politikatudomány, az államtudományok, a szociológia, a filozófia és a pedagógia különféle területein dolgozó szakemberek számára alapvető feladat, hogy szembesüljenek a sokszínűvé és sokkultúrájúvá lett világ tényével, továbbá állást kell foglalniuk, illetve megoldási javaslatokat kell megfogalmazniuk az összefoglalóan multikulturalizmusnak nevezett jelenséghez köthető problémák sokaságával kapcsolatban. A feladat nehéz, a multikulturalizmust elsőként el kell tudni határolni az interkulturalitás, hibridkultúra, esetleg hibridkulturalitás vagy transzkultúra kifejezésekkel összefüggésektől. A legizgalmasabb kérdés az általában baloldalinak tekintett multikulturalizmus és az általában jobboldalinak tekintett etnopluralizmus egymástól radikálisan eltérő identitásfelfogásainak szembesítése. Az előadás azt tekinti legfontosabb feladatának, hogy árnyalja ezt leegyszerűsítő „baloldali/jobboldali” oppozícióra összpontosító interpretációt, s a bemutatásra kerülő kötethez kapcsolódva és az utóbbi két évtized releváns szakirodalmára támaszkodva hitelesebb képpel szolgáljon a multikulturalizmus és/vagy etnopluralizmus problematikához kapcsolódó vitákról.

Az előadásokról bővebben itt olvashat. 

 

2024. 03. 24.

Együttműködési megállapodás a CESKI-vel