A Ludovika Scholars Program keretében tartott nyilvános előadást és szűk körű szakmai workshopot az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karon Ruta Petrauskiene, a litvániai Kaunas University of Technology docense, a stratégiai közmenedzsment és a módszertani kérdések, különösen a design thinking módszer elismert kutatója és szakértője.
Nyilvános előadásában Ruta Petrauskiene a hallgatókkal a köz- és magánszervezetek közötti különbséget igyekezett megtalálni, majd a jóléti állam válsága következtében elkerülhetetlenné váló átfogó reformról beszélgettek a közszektorban, ami a kormányzás új alapokra történő helyezésével jár együtt. A fő kérdés mindeközben az volt, hogy a magánszektorban alkalmazott eszközök és módszerek (privatizáció, kiszerződés, versenyeztetés, teljesítménymérés stb.) adaptációja révén orvosolhatók-e a hagyományos közigazgatás hibái? Majd a professzor asszony bemutatta, hogy a mai, modern közmenedzsment olyan eszközök és módszerek sokaságát kínálja, melyek alkalmazása révén a célkitűzés nagyobb hatékonysággal és kisebb ráfordítással valósítható meg. Ebben különösen a stratégiai menedzsment elemeiről beszélt, amelynek keretében hosszú távú célkitűzések valósíthatók meg a szervezeti adottságok és a környezet függvényében meghatározott stratégiai lépések segítségével. Ehhez megkerülhetetlen alapnak feltételezte a küldetés (mission), az elérni kívánt jövőkép meghatározásának képességét, a külső és belső helyzetelemzést, a stratégiai terv megalkotását, mely a megfelelő akciókat, politikákat tartalmazza, továbbá ezek megvalósítását, kivetelezését és végül a végrehajtás ellenőrzését, az elérni kívánt célok és eredmények összevetését. Az elméleti kereteket számos a litván közigazgatásból származó gyakorlati példával illusztrálta a professzorasszony.
A Ludovika Scholars Program keretében ezt követően a Kormányzástani és Közpolitikai Tanszék szervezett szakmai workshopot „Complexity of Public Policy or a Public Policy of Complexity? Design Thinking as a Framework of Identifying, Examining and Addressing Wicked Problems” címmel. A workshop középpontjában a komplex, illetve a szakirodalomban gyakran használt elnevezéssel „komisz” (wicked) problémák természetével, elemzésével és lehetséges megoldások menedzselésével összefüggő kérdések álltak. A téma aktualitását a komplex problémák mindennapossá válása mellet az is mutatja, hogy éppen fél évszázaddal ezelőtt, 1973-ban Melvin Rittel és Horst Webber ikonikus tanulmánya (Dilemmas of in a general theory of planning), amely alapműve lett a nehezen definiálható, szimptomatikus, csupán viszonylagos és rövid távú megoldásokkal kezelhető problémák feltárásának és megértési lehetőségeinek.
Dr. Zachar Péter Krisztián, a Kar nemzetközi dékánhelyettesének köszöntőjét követően Dr. Kaiser Tamás tanszékvezető egyetemi docens vezette be és moderálta a szakmai workshopot, melynek problémafelvető előadását Ruta Petrauskaine tartotta. Professzor asszony mindenekelőtt azt vizsgálta, hogy a design thinking módszer miként alkalmazható a komplex (wicked) problémák menedzselése során. Megállapítása szerint a több szakaszból álló tervezési és elemzési módszertan hasznos abból a szempontból, hogy az érintettek bevonására épülő iteratív probléma-térkép hozzájárul a lehetséges megoldási lehetőségeket megalapozó szempontok megismeréséhez, alkalmas a kidolgozott cselekvési modellek fókuszcsoportos tesztelésére, az esetleges hibás elemek újra tervezésére.
Ezt követően a felkért hozzászólók (Natalia Ermasova Fulbright Professor, Lipták Dóra IFUA Horváth&Horváth Partners Kft, vezető tanácsadó, Dr. Tóth Tamás módszertani szakértő, Tudománystratégiai Iroda, valamint a tanszék munkatársai, Dr, Gellén Márton és Dr. Szerletics Antal egyetemi docensek és Dr. Szabó Máté Csaba adjunktus) reflektáltak az elhangzottakra. Többek között felmerült, hogy egy – egyébként alaposan felmért – probléma megoldása során a kiválasztott megoldási alternatíva gyakran csak egy másik elvetésével valósulhat meg (trade-off hatás), továbbá a nem minden komplex probléma tekinthető „komisznak”, mivel bizonyos feltételek mellett akár hosszabb távon is fenntartható, életképes megoldások születhetnek.
Záró gondolataiban Ruta Petrauskaine kiemelte, hogy a komplex kérdések feltételrendszerének megismerésében fontos szerepet játszik az érintettek igényeinek, elvárásainak, attitűdjeinek feltárása („stakeholder-analízis”), amely egyúttal lényeges eleme a design thinking módszer alkalmazásának.
Szöveg: NKE ÁNTK Nemzetközi Osztály
Fotók: Szabó András, Szilágyi Dénes