Rendezvények

 

 

Az eseményre az alábbi linken lehet regisztrálni: https://ludevent.uni-nke.hu/e/a_koz_es_a_magan_hataran_2024_11_22

_______________________________________________________________________________________________________________

Az eseményre az alábbi linken lehet regisztrálni: https://ludevent.uni-nke.hu/e/csaladi_vallalkozasok_jogkerdesei_2024_11_14

2024. november 14-én 16 órai kezdettel került sor a Civilisztikai Tanszék oktatóinak szervezésében a „Családi vállalkozások egyes jogkérdései a kutatás célpontjában” című workshopra. A szakmai programon a téma iránt érdeklődő kutatók, oktatók, gyakorló szakemberek, PhD hallgatók és egyetemi hallgatók vettek részt, a moderátori teendőket Prof. Dr. Barta Judit látta el. Az előadások alapján a jelenlévők megismerkedhettek a családi vállalkozások definiálásának nehézségeivel, az arra tett uniós és hazai kísérletekkel, a fogalmi kategorizálás szükségességének indokaival, a családi vállalkozások jogutódlásának jogi, szociológiai, gazdasági és akár pszichológiai nehézségeivel, buktatóival, a bizalmi vagyonkezelés mint a jogutódlás egyik megoldási lehetőségének előnyeivel és hátrányaival, illetve a szindikátusi szerződés mint családi alkotmány társasági jogi alkalmazásnak kérdéseivel. Megtudhattuk, hogy az uniós országok közül először Magyarországon került sor a családi gazdaságok fogalmi meghatározására az agráriumban, a családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvénnyel, majd 2021-ben sor került az agrárgazdaságok átadásáról szóló törvény elfogadására is, amely szintén előremutató módon biztosít egy megoldási lehetőséget a családi gazdaságok jogutódlásának problémájára.

Az előadásokat intenzív szakmai eszmecsere kísérte, amely során a résztvevők ismertették álláspontjaikat, ütköztették azokat az előadókkal, ezentúl számos területen hasznos észrevételekkel járultak hozzá a kutatás eredményességéhez.

Szöveg: Barta Judit

____________________________________________________________________________________________________________________

Az eseményre az alábbi linken lehet regisztrálni: https://ludevent.uni-nke.hu/e/societas_cee_co_2024_10_10

Október tizedikén a Civilisztikai Tanszék szervezésében került megtartásra a Central and Eastern European Company Law Research Network (Közép- és Kelet-Európai Társasági Jogi Kutatóhálózat) éves konferenciája. A konferencia témája a társaság ügyvezetésének felelőssége a fizetésképtelenséggel összefüggésben volt. A konferenciát a Konrad Adenauer Stiftung támogatta. A keynote előadást Dr. Veress Emőd, a Miskolci Egyetem és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem egyetemi tanára tartotta, aki előadásában alapvetően azzal foglalkozott, hogyan merülhet fel a társaság ügyvezetésének felelőssége a fizetésképtelenséget megelőzően, majd azt követően, hogy elindulnak a társasággal szemben a különböző fizetésképtelenségi eljárások.

A következő előadásban Prof. Dr. Joanna Kruczalak-Jankowska, a Gdański Egyetem professzora a Lengyelországban a társaság fizetésképtelenségéhez kapcsolódó különféle eljárások rendszerét mutatta be. Őt követte doc. JUDr. Bohumil Havel, a prágai Károly Egyetemről, aki az új cseh polgári törvénykönyv felelősségi rendszerének a gazdasági társaságok ügyvezetéséhez kapcsolódó elemeit ismertette. Drd. Ilyés Kinga, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Közép-Európai Akadémia kutatója előadásában kiemelte, hogy Románia jogrendszerében a fizetésképtelenséghez kapcsolódó eljárásoknak központi célkitűzése a gazdasági társaság megmentése és a hitelezők védelme. A következő előadást Dr. Vecsey Márk, a Bécsi Közgazdaságtudományi Egyetem kutatója tartotta, amelyben bemutatta, hogy az osztrák jogban a gazdasági társaság fizetésképtelenségével összefüggő eljárások időben hogyan viszonyulnak egymáshoz. Végül Dr. Auer Ádám, a Civilisztikai Tanszék tanszékvezetője előadásában a magyar jogban a gazdasági társaságok megszűnésének módjait ismertette, valamint külön foglalkozott a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezténél a tényleges vezető tisztségviselő és az úgynevezett árnyék-igazgató („shadow director”) felelősségének kapcsolatával.

A konferencia kiváló lehetőséget biztosított arra, hogy a társasági joggal foglalkozó egyetemi oktatók és kutatók megoszthassák egymással eredményeiket és megvitathassák az aktuális tudományos és gyakorlati kérdéseket.

A Central and Eastern European Company Law Research Network honlapja:

https://www.societas-cee.org

Szerző: Csibor Ferenc

 

On the 10th of October the Department of Civilistics hosted the annual conference of the Central and Eastern European Company Law Research Network. The main topic of the conference was the director's liability in insolvency proceedings. The conference was supported by the Konrad Adenauer Stiftung. The keynote speech was given by Professor Emőd Veress from the University of Miskolc and Sapientia Hungarian University of Transylvania, who mainly focused on the issue of the potential responsibility of the company’s director in case of insolvency, and later during bankruptcy proceedings.

The following presentation was given by dr hab. Joanna Kruczalak-Jankowska, professor of Gdańsk University who explained the system of different legal proceedings related to the insolvency of companies. Doc. JUDr. Bohumil Havel from Charles University of Prague explained the rules of liability of the new Czech Civil Code in connection with the directors of companies.  Drd. Kinga Ilyés, who is a researcher at Sapientia Hungarian University of Transylvania and the Central European Academy, stressed that special attention is given in Romanian law to saving an insolvent company and to the protection of creditors. The following lecturer was Dr. Marc Vecsey, researcher at Vienna University of Economics and Business, who presented the relationship of the different procedures related to the insolvency of companies in Austrian law. The final presenter was Dr. Ádám Auer, head of the Department of Civilistics, who explained the procedures of the termination of companies in Hungary, and also gave special attention to the de facto director’s and the so-called shadow director’s liability during the threat of insolvency.

It can be concluded, that the conference gave a unique opportunity for university staff and researchers to share and discuss their scientific results.

Webpage of the Central and Eastern European Company Law Research Network:

https://www.societas-cee.org

Written by Ferenc Csibor

______________________________________________________________________________________________________________________

Első alkalommal rendezték meg a Nizsalovszky Magánjogi Kollokviumot, Nizsalovszky Endre születésének 130. évfordulójának tiszteletére szeptember 25-én, amelyen az előadók egyszerre elemeztek örökérvényű és új témákat, jelenségeket. A hagyományteremtő szándékkal életre hívott tudományos konferencia a Gyulai Törvényszék és az Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar (ÁNTK) Civilisztikai Tanszéke szervezésében a Magyar Jogász Egylet támogatásával valósult meg.

A tudományos tanácskozást Bagdi Árpád Gyula, a Gyulai Törvényszék elnökének, Varga Réka, az ÁNTK dékánja, az Alkotmánybíróság elnökhelyettese, Senyei György Barna, az Országos Bírósági Hivatal elnöke és Auer Ádám, a Civilisztikai Tanszékének vezetője nyitották meg.

Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke nyitóelőadásában kiemelte Nizsalovszky Endre (1894-1976) azon tulajdonságait, amely szerint az életében őt ért számos megpróbáltatás ellenére mindig hű maradt értékeihez, humánus, embertársai iránt mindig mély együttérzést tanúsított; jószándék, empátia, szolidaritás jellemezte. Így vált nagytudású tanárrá, aki odafigyelt tanítványaira, felkarolta őket. Részt vett a Magánjogi Törvényjavaslat (Mtj.), az 1952. évi családjogi törvény és az 1959. évi Polgári Törvénykönyv megalkotásában, ezekkel pedig napjaink jogára is ráhatása van.

Vékás Lajos, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) professor emeritusa elmondta, hogy Nizsalovszky Endre őt személyesen már nem taníthatta az egyetemen, mivel az 1956-os forradalomban szerepet vállalt, ezért katedráját elvesztette, ugyanakkor ő volt Vékás Lajos kandidátusi értekezésének egyik opponense. Hangsúlyozta, Nizsalovszky az új jelenségekre megfelelő alapossággal, felkészültséggel hozzá tudott szólni, kreativitását, szellemi frissességét élete végéig megőrizte.

Trócsányi László, a Károli Gáspár Református Egyetem rektora és a Magyar Jogász Egylet elnöke Nizsalovszky összehasonító jogi kutatásait és szemléletmódját emelte ki, megemlítette azt is, hogy mindig kereste a hallgatóságának tekintetét, papírlapokra felírt kérdésekkel pedig a hallgatók is alakíthatták óráit. Előadásának további részeiben a jogcsaládok közötti hasonlóságokat és eltéréseket, az uniós jogra gyakorolt hatásait, az Európai Unió Bíróságának szerepét, valamint mindezeknek a nemzeti jogokra történő hatását mutatta be.

A történeti kapcsolódású előadásokat követően Nizsalvoszky szellemiségében, a magánjog aktuális kihívásati érintő szakmai előadások következtek. Papp Tekla, a Civilisztikai Tanszék egyetemi tanára az alimentációs kötelmekről tartott előadást. Kifejtette, hogy Nizsalovszky Endre az ellátások családjogi alapjait és a nyugdíjjal összefüggő aspektusait vizsgálta, ő a jogügyleti alapú időskori gondoskodásokra helyezte a hangsúlyt egy komplex elméleti rendszert felvázolva, egyúttal ismertetve azoknak gyakorlati életben betöltött és betölthető szerepét.

Darázs Lénárd, az ELTE egyetemi tanára szerint Nizsalovszky úttörő kérdésekkel foglalkozott, és biztos abban, hogy a fogyasztói szerződések részleges érvénytelensége is érdekelte volna. Tudományos előadásában a Polgári Törvénykönyv 6:114. §-át vizsgálta, az alapos elméleti fejtegetések mellett az uniós jogra és a gyakorlatra is kitért.

Futóné Major Mónika, a Gyulai Törvényszék bírája Nizsalovszky Endre 1942-ben Az alanyi magánjog és a perjog címmel megtartott székfoglalójának gondolatiságát idézve a hatályos jogszabályi környezetet helyezte el a ténybeli és a jogi igazság keresztmetszetében. Többek között az újabb bírói gyakorlatot elemezte az anyagi pervezetés tükrében, ami tulajdonképpen a magánjog és a perjog kapcsolódása.

Kovács Tamás, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Békés Vármegyei Adó- és Vámigazgatóságának igazgatója a NAV által megindított megállapítási és marasztalási perek alapján ismertette a társasági jogbeli, a vezető tisztségviselőket terhelő mögöttes felelősséget. Az irányadó, csődtörvénybeli és cégtörvénybeli tényállások ismertetésén túl kitért azoknak gyakorlati megjelenésére, és kiemelte, hogy a perek előkészítésénél mindig teljes mértékben figyelemmel vannak a jogszerűségi és célszerűségi szempontokra, amit az is bizonyít, hogy a hivatal által megindított perek túlnyomó többségében alapos volt a keresetük, eredményesen érvényesítették a költségvetési érdekeket.

Auer Ádám, a Civilisztikai Tanszék vezetője a 21. századi elvárások tükrében vázolt fel összetett képet a vezető tisztségviselő felelősségéről. Ismertette, miért a vezető tisztségviselőkre helyez hangsúlyt többek között a CSRD és a CS3D is, amelyek tulajdonképpen (a CSR-ral és a corporate governance-szal) külső célokat belső kötelezettséggé tett. A társaságokban számos érdeket kell összehangolni (tagok, hitelezők, vezető tisztségviselők, munkavállalók, stakeholderek), amelyek mellé helyezték el a jogalkotók a fenntarthatóságot az emberi jogok és a környezetvédelmi szempontok behozatalával. Mindezek további elméleti és gyakorlati megoldásokat követelnek többek között a felelősségi tényállások területén.

Szöveg: Dúl János

_________________________________________________________________________________________________________________________

 

 

Az eseményre az alábbi linken lehet regisztrálni: https://ludevent.uni-nke.hu/event/4097/

_____________________________________________________________________________________________________________________

Az eseményre az alábbi linken lehet regisztrálni: https://ludevent.uni-nke.hu/e/polgari_jog_biroi_gyak_2024_04_29

_________________________________________________________________________________________________________

 

 

Az eseményre az alábbi linken lehet regisztrálni: https://ludevent.uni-nke.hu/e/polgari_jog_biroi_gyak_2024_04_23

___________________________________________________________________________________________________

 

 

Az eseményre az alábbi linken lehet regisztrálni: https://ludevent.uni-nke.hu/e/maganjog_es_a_kozjog_dichotomiaja_2024_03_12

___________________________________________________________________________________________________________________

Az eseményre az alábbi linken lehet regisztrálni: https://ludevent.uni-nke.hu/e/gvh_vendegea_2023_12_07

______________________________________________________________________________________________________________

Az eseményre az alábbi linken lehet regisztrálni: https://ludevent.uni-nke.hu/e/gvh_vendegea_2023_11_29

__________________________________________________________________________________________________________

 

Az eseményre az alábbi linken lehet regisztrálni: https://ludevent.uni-nke.hu/e/polgari_jog_biroi_gyak_2023_11_21

___________________________________________________________________________________________________________

Rendezvény címe:„Kezed a kezemben. Pénzed a zsebemben?”workshop, és TDK ülés.

Időpont: 2023. november 16. 16,30-19,00 óra

Moderátor: Prof. Dr. Barta Judit és Prof. Dr. Barzó Tímea

Résztvevők száma: 27 hallgató és 11 résztvevő

 

Program:

Prof. Dr. Barta Judit és Prof. Dr. Barzó Tímea szervezők a hallgatókat játékos formában, a KAHOOT segítségével „faggatták” az előadások témájában. A játkos kvíz eredménye tükrözte a hallgatók attitűdjét és ismereteit, az előadók ennek megfelelően alakították előadásaik tartalmát.

 

 

 

Előadások

Prof. Dr. Barzó Tímea NKE ÁNTK Civilisztikai Tanszék egyetemi tanár: A párkapcsolati formák.

A jelenlévők megismerték a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény által szabályozott párkapcsolati formákat, a szerződések között elhelyezkedő élettársi kapcsolat rejtelmeit és a családjogi szabályok által védett házasság jogintézményét. A hallgatóság megtudta mi a jogi különbség az élettársi kapcsolat és a bejegyzett élettársak között.

 

Dr. Makács Adrienn közjegyzőhelyettes, Budapest: A bejegyzett élettársi kapcsolatok és a közjegyzők előtt kötött családi vagyonjogi szerződések gyakorlati kérdései.

A közjegyző helyettes asszony először a bejegyzett élettársi kapcsolatok megszüntetését illető érdekes gyakorlati tapasztalatait osztotta meg a jelenlévőkkel, majd a közjegyzők előtt kötött házassági vagyonjogi szerződések praxisáról beszélt, annak technikai kérdései mellett, ismertette azon okokat, amelyek miatt kötik ezeket. Ezt követően az előadó betekintést engedett a Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Országos Nyilvántartásába, annak működésébe és az abból történő adatszolgáltatás szabályaiba.

 

Prof. Dr. Barta Judit NKE ÁNTK Civilisztikai Tanszék egyetemi tanár: Társasági részesedés a házastársi vagyonközösségben.

A professzor röviden ismertette, hogy a közös vagyonból az egyik házastárs által alapított gazdasági társaságban hogyan történik a tagsági jogok gyakorlása, kié az osztalék, mi történik e vagyonnal egy válás esetén.

A jelenlévők megismerték a közös vagyonhoz tartozó vállalkozások tartozásaiért viselt helytállás szabályait, illetve a házastársi helytállás elkerülését célzó jogintézményeket.

 

Az előadásokat, a hallgatók záporozó kérdései által fűszerezett, szakmai beszélgetés követte.

A rendezvény a TKP2021-NKTA-51 azonosítószámú, „Fenntartható államkormányzás és innovatív közszolgáltatások” című projekt keretében valósult meg.

 

 

Az eseményre az alábbi linken lehet regisztrálni: https://ludevent.uni-nke.hu/e/kezed_a_kezemben_2023_11_16

 

_____________________________________________________________________________________________________________________

Az eseményre az alábbi linken lehet regisztrálni: https://ludevent.uni-nke.hu/e/polgari_jog_biroi_gyak_2023_11_13

_____________________________________________________________________________________________________________________

Az eseményre az alábbi linken lehet regisztrálni: https://ludevent.uni-nke.hu/event/3358/

__________________________________________________________________________________________________________

Az eseményre az alábbi linken lehet regisztrálni: https://ludevent.uni-nke.hu/event/3329/

______________________________________________________________________________________________________________________

Az eseményre az alábbi linken lehet regisztrálni: https://ludevent.uni-nke.hu/event/3327/

______________________________________________________________________________________________________________________

Fogyasztóvédelem a harmadik évezredben: komplex kihívások és innovatív jogi megoldások címmel a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Civilisztikai és Lőrincz Lajos Közigazgatási Jogi Tanszéke, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szervezett konferenciát június 2-án egyetemünk Széchenyi Dísztermében.

A rendezvényt Varga Réka, az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karának dékánja nyitotta meg. Beszédében elmondta: e szakmai fórum kiváló példa arra, amikor a tudományos világ reagál a mindennapokban felmerülő problémákra. Megköszönte a társszervező intézmények támogatását, mint mondta, e közös szervezés is jele az eltérő profilú tanszékek közti sikeres együttműködésnek. A konferencia témája mindenkit érint – fogalmazott. Hiszen bármelyikünkkel megtörténhet, hogy például egy online megrendelt termék helyett másikat szállítanak ki, vagy egy étteremben nem kapunk tájékoztatást a szervíz- vagy a felszolgálási díjról. A kormány fogyasztóvédelmi politikája ennek nyomán négy elemre fókuszál, az e pillérek kapcsán felmerülő szakmai dilemmák megvitatására is remek alkalmat kínál e konferencia, jelezte Varga Réka. Hozzátette: az EU is reagál korunk fogyasztóvédelemmel kapcsolatos kihívásaira, ennek mérföldkövei például a digitális piacokról és digitális szolgáltatásokról szóló rendeletek.

Nagyon fontos továbbá az ismeretterjesztés, az oktatás, a fogyasztói tudatosság szerepének erősítése, miközben optimalizálni szükséges a fogyasztóvédelem szintjét a versenyhátrányok elkerülése érdekében. E mai alkalom hozzájárulhat ahhoz, hogy tudatosabbak legyünk e téren, valamint gyümölcsöző együttműködés és vita alakulhasson ki – zárta beszédét Varga Réka.

Salgó László Péter,  az Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára, az NKE címzetes egyetemi docense Új utakon a hazai fogyasztóvédelem – a cselekvő fogyasztóvédelem jogalkotói és szakmai irányító szemmel címmel tartott előadást. A fogyasztóvédelmi jog átszövi életünket, még ha ennek nem is feltétlenül vagyunk tudatában – fogalmazott az államtitkár annak kapcsán, hogy középiskolásokkal beszélgetve jellemzően az derül ki, sokan nincsenek tisztában azzal, milyen kapcsolódó jogaik vannak. Az új kihívásokra az Igazságügyi Minisztérium, amelyhez bő egy éve került a fogyasztóvédelem területe, igyekszik reagálni. A szakember felsorolta a terület fontosabb szereplőit – a minisztérium és a kormány mellett ide tartoznak a békéltető testületek, a társszervek és civil szervezetek –, és elmondta: szoros együttműködésben állnak a Gazdasági Versenyhivatallal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósággal és a Magyar Nemzeti Bankkal is.  A sikeres együttműködés érdekében hozták létre a Fogyasztóvédelmi Kerekasztalt és a Fogyasztóvédelmi Tanácsot, e fórumok rendszeres ülésein tekintik át a törvényjavaslatokat és beszélik át a kapcsolódó tapasztalatokat.

2022 őszén fogalmazták meg a kormány fogyasztóvédelmi politikáját. Ennek hátterében a technológia fejlődése és a digitalizáció álltak, amelyek rendkívüli kihívások elé állították, állítják a fogyasztóvédelmet. Olyan garanciákat kell tehát kialakítani, amelyek biztosítják a magyar fogyasztók védelmét. Ennek kapcsán feladatot jelent az egységes jogalkalmazás; nagyon fontos a közös álláspontok kialakítása az állami hatóságok és a kormányhivatalok között – utalt a párbeszéd fontosságára Salgó László Péter. Hozzátette: új alapokra helyezték a fogyasztóvédelmi civil szervezetek és a kormány kapcsolatát is. A gyermektáborok ellenőrzését például előbbiek felvetésére karoltuk fel – mondott példát. Az EU kapcsán elhangzott: a 2024-es magyar uniós elnökség révén e téren is megsokszorozódtak a feladatok, emellett szóba került egy közelmúltbeli nemzetközi tanácskozás is, amelyen Szerbiával kapcsolatban elhangzott: jóllehet déli szomszédunk nem uniós tag, a fogyasztóvédelmi joganyag mintegy 80 százalékát ők is átvették. Végül három fő irányvonalat említett az államtitkár a téma kapcsán: a családok védelmét – az inflációval szembeni eljárások formájában –, az energiahatékonyság növelését, valamint a veszélyes termékek kiszűrését.

Lévayné Fazekas Judit, a Széchenyi István Egyetem egyetemi tanára A feltörekvő technológiákhoz igazodó felelősségi keretek harmonizálása című előadásában  áttekintette azokat a kihívásokat, amelyek egyaránt kapcsolódnak a feltörekvő technológia elterjedéséhez és a fogyasztóvédelemhez kötődő kezdeményezésekhez. A jogi keretek átalakulásáról is szólt mind a felelősségi rendszert, mind a mesterséges intelligenciát illetően. Az EU-ban szimbiózisban fejlődnek a magán- és a közjogi javaslatok – hangsúlyozta. Részletesen szólt a 2020-2025 között érvényben lévő uniós stratégia öt kiemelt területéről. Ezek a zöld átállás, a digitális transzformáció, a jogorvoslat és a fogyasztói jogok kérdéskörei, az egyes fogyasztói rétegek (gyerekek, idősek, fogyatékkal élők) speciális védelme, valamint a nemzetközi együttműködés fontossága a globális fogyasztóvédelem szintjének emelése érdekében.

Csehi Zoltán, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi tanára, az Európai Unió Bíróságának bírája az uniós fogyasztóvédelem irányairól szólt. Előadásában először áttekintést – „szubjektív pillanatfelvételt” – adott a jelenlegi peres ügyekről, majd néhány konkrét esetet ismertetett. A több említett jogeset egyikének fókuszában egy 2006-os, a gépekről szóló uniós irányelv állt: egy amerikai berendezést betiltott Svédország, mert nem találta azt elég biztonságosnak. Az Egyesült Államok számára azonban nem volt érthető, hogy az adott objektum miért működhet gond nélkül más uniós tagállamokban – az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Dániában –, ezért megtámadta e lépést. Az eset eredménye az a megállapítás volt, hogy az egységes jog nem jelenti azt, hogy minden tagállamban ugyanazokat a technológiai megoldásokat lehet alkalmazni.  Egy másik per érintettje a Mercedes Benz csoport volt, amelynek egyik gyártott típusával kapcsolatban merült fel, hogy kár érhette a vevőt, mert gond lehetett a kipufogógázt visszavezető szeleppel. Itt a kiadható típusengedélyekre vonatkozó irányelv került az ügy homlokterébe. Összességében eddig 127 ítélet és 80 végzés született a témában. Célszerű, ha a megkereső nemzeti bíróság ismeri az Európai Bíróság gyakorlatát, és ennek ismeretében fordul az uniós szervhez – zárta gondolatait a szakember.

Barta Judit, az NKE és a Miskolci Egyetem egyetemi tanára Kiskorú fogyasztók védelme a digitális szolgáltatások területén című előadásában paradigmaváltásra hívta fel a figyelmet. A gyerekekre sokáig nem jogi és gazdasági szereplőkként gondoltunk, ám ebben óriásit változott a világ. Ezért fontossá vált, hogy immár a fogyasztói jogaikra is odafigyeljünk. Kérdés persze, miképpen lehetnek ők fogyasztók, amikor a polgári jogban velük kapcsolatban korlátozott cselekvőképesség szerepel, s szerződési feltételeket sem képesek értelmezni. Az online térben azonban mindez már nem lehet kiindulópont, hiszen ellenőrizhetetlen, milyen „ügyleteket” köt e felületeken a kiskorú. A gyerekek fogyasztóvédelme érdekében uniós szintű fellépés szükséges, hangsúlyozta Barta Judit, miközben egységes definíció sincs érvényben, az uniós jogban 0-18 éves kor között hol gyerekként, hol kiskorúként hivatkoznak e korcsoport tagjaira. Az uniós szabályozás áttekintése után elhangzott: jóllehet számtalan stratégia és joganyag született már, de ezek nem álltak össze jogalkotási folyamattá, megmaradtak a soft law eszközeként. Eközben a gyerekek folyamatosan ki vannak téve rejtett hirdetéseknek, érzelmi alapú reklámoknak és fizetésre ösztökélésnek, annak érdekében, hogy egy-egy játékban nyerhessenek.

A 2012-es Alfa generáció tagjai pedig már gyakorlatilag okostelefonnal a kezükben születtek, ráadásul több mint kétmilliárdnyian vannak. A hirdetők aligha fogják majd vissza magukat, amikor az e nemzedékhez kapcsolódó üzleti lehetőségek kiaknázásáról van szó. Megoldást a vállalatok önszabályozása, a hatóságok kompetenciájának növelése és a fogyasztói jogok tudatosítása, a szülők edukációja jelenthet.

Hajnal Zsolt, a Debreceni Egyetem habilitált egyetemi docense Az internetes sötét praktikák megítélése a hatályos jogalkotás tükrében című előadásában elmondta: a digitalizáció zászlaja alatt immár nemcsak a magán-, de a közjogi elemeket is felül kell vizsgálni. Érik az idő egy önálló fogyasztóvédelmi kódexre – jegyezte meg. Mit értünk internetes sötét mintázatok alatt? Mi a fogyasztóvédelmi jogi szabályozás alapja? E kérdésekre kereste a választ az előadás. Hajnal Zsolt áttekintést adott a fogyasztói megtévesztések alakulásáról, bemutatva számos fals honlapot és elterjedt megtévesztési gyakorlatot. Az Európai Bizottság idén januári beszámolója szerint 400 vizsgált online boltból 150 alkalmazott manipulatív online gyakorlatot – hangzott el. Az internet sötét mintáinak, praktikáinak egyébként olyan, weboldalakba és alkalmazásokba épített trükköket értünk, amelyek hatására eredeti szándékunk ellenére hozunk üzleti döntéseket, azaz vásárolunk, feliratkozunk, megadjuk személyes adatainkat. A fogyasztói csoport összetételével kapcsolatban az előadó rámutatott: a korábban, a 90-es években kialakított fogyasztói attribútumok felett eljárt már az idő. Akkor még nevesítettek néhány, fizikai vagy mentális értelemben sérülékenyebb csoportot, a digitalizáció nyomán azonban e dogma differenciálódott, s ma már bármelyikünk lehet sebezhető fogyasztási szempontból. A közgazdaságtanból ismert racionális fogyasztó képe is a múlté, az irracionalitás rendszerszintű immár. Segíthet, ha tudjuk, melyek a leggyakoribb „sötét” trükkök – becsapós, kettős tagadással operáló kérdések, közösségi megerősítéssel való manipulálás („mások is ezt vették meg”), stb. –, és ezekre tudatosan figyelünk. 

Csitei Béla, az NKE Civilisztikai Tanszékének egyetemi tanársegédje A fogyasztói adásvételek hibás teljesítésével kapcsolatos jogalkotás neuralgikus pontjai címmel tartott előadást. A prezentáció az érintett jogszabályok – egy 2021-es, a tartós fogyasztási cikkekre kötelező jótállásról és egy 2022-es, a fogyasztó és a vállalkozás közötti, az áruk adásvételére, valamint a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására vonatkozó kormányrendelet – ismertetésével kezdődött. Az előadó három kérdésre kereste a választ. Az egyik, hogy van-e arra példa a Polgári Törvénykönyv és a két említett rendelet összevetésekor, amikor a rendelkezések egymással összetűzésbe kerülnek? E tekintetben az előadó levezette, hogy valójában nincs ilyen. Olyan azonban – derült ki a második kérdés vizsgálatakor – előfordul, hogy a Ptk.-ban szabályozott dolgot egyik vagy másik rendelet is megismétli. Ami pedig a harmadik kérdést illeti, tartalmi kifogás is merülhet fel: a hibás teljesítés vélelmével kapcsolatban a Ptk. 6, míg a rendelet 12 hónapot említ. Célszerű lenne a Ptk.-ban meghosszabbítani az időtartamot, a rendeletben pedig eltörölni – tette hozzá Csitei Béla.

A konferencia második részénének elején Patyi András, az NKE prorektora, a Kúria elnökhelyettese köszöntötte a jelenlévőket, majd a 2022-2023-as fogyasztóvédelmi jogalkotásról Kupecki Nóra, az Igazságügyi Minisztérium alkotmányjogi jogalkotásért és fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkára beszélt. Elmondta, hogy tavaly nyáron a főispánokkal és az ispánokkal, illetve a Békéltető Testülettel is egyeztettek, elvégezték a jogharmonizációt, valamint meghatározták a jövőbeni célokat. Kifejtette: idén június 25-én lép életbe az uniós jogból átültetett szabályozás, amelynek célja, hogy a fogyasztók hatékonyan és eredményes eljárásban tudják jogaikat érvényesíteni. Fontos, hogy ezután a kijelölt nonprofit szervezetek és közjogi szervezetek eljárhatnak a fogyasztók érdekében a fogyasztókat ért jogsérelem miatt, a fogyasztóvédelmi portálon pedig minden határozatot megtalálhatnak az érdeklődők – tette hozzá.

Cél volt az is, hogy minél több terméket és szolgáltatást akadálymentessé tegyenek – hangsúlyozta a helyettes államtitkár, leszögezve: 2025-ig kell befejezniük ezt a folyamatot. Kitért arra is, hogy május 3-án fogadta el az Országgyűlés a fogyasztóvédelmi törvény módosítását annak érdekében, hogy hatékonyabb és elérhetőbb legyen a Békéltető Testület működése. Így már nemcsak személyesen, hanem online formában is részt vehetnek a fogyasztók a meghallgatásokon – emelte ki.

Hogy milyen kihívások elé állítja a digitális gazdaság és a fenntarthatóság a Gazdasági Versenyhivatalt a fogyasztóvédelmi gyakorlatban, arról Tóth András, a Versenytanács elnöke, a Gazdasági Versenyhivatal elnökhelyettese, a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának Infokommunikációs jogi tanszékvezető-helyettese beszélt. Ezután Lapsánszky András, a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság elnökhelyettese, a Széchenyi István Egyetem habilitált egyetemi docense egyebek mellett a hírközlés és a médiaigazgatás speciális fogyasztóvédelmi eseteit részletezte. Balogh Virág, az ELTE egyetemi tanársegédje, a Magyar Telekom a szabályozási osztályvezetője Fogyasztóvédelem, mint a piac szabályozásának eszköze a hírközlési és digitális piacokon címmel tartott előadást.

A pénzügyi fogyasztóvédelem aktuális kérdéseiről is beszélt Vértesy László, az NKE egyetemi docense. A fokozott jogérvényesítést szeretné előtérbe helyezni a legtöbb fogyasztóvédelmi hatóság 2023-ban, ezért figyelnek a jogellenes megkülönböztetésre – fogalmazott. Rámutatott: problémát jelent, hogy meddig tart a pénzügyi szektor, és hol kezdődik a FinTech (pénzügyi technológia) tevékenység, ami nem engedélyköteles. Szerinte a pénzügyi fogyasztóvédelemben inkább strukturális elemekre lenne szükség, mert a hagyományos bírságoknak nincs visszatartó ereje. A bankok és a biztosítók ugyanis a bírságok összegét eleve beépítik az árképzési politikájukba – részletezte. Kitért az adatgyűjtésre, valamint a kibertámadásokra is, amelyek a lakosságra, a vállalkozásokra és a pénzintézetekre egyaránt veszélyt jelentenek. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a mesterséges intelligencia hogyan befolyásolhatja a pénzügyi szektort.

A fogyasztóvédelmi tárgyú közigazgatási perekről tartott előadást Pollák Kitti, az NKE ÁNTK Lőrincz Lajos Közigazgatási Jogi Tanszékének egyetemi adjunktusa. Hangsúlyozta: a vizsgált ügyekben a fogyasztók csak közvetve voltak érintve, mert a per tárgya mindig a fogyasztóvédelmet ellátó hatóság határozatának a jogszerűsége volt. Példaként említette egy légitársaság járatának kését, egy áruházlánc helyszíni ellenőrzését, valamint egy olyan esetet, amikor egy termékbemutatókat szervező cég megtévesztette a fogyasztókat.

A fogyasztóvédelem és a fogyasztóvédelmi jog a köz és a magánjogon is átível – hangsúlyozta zárszavában Papp Tekla, az NKE ÁNTK Civilisztikai Tanészékének vezetője. Patyi András szerint ugyanakkor újfajta és egyre bonyolultabb jogi megoldásokat tesz szükségessé mind az Európai Unió, mind a tagállami jogalkotás szintjén az a sok kihívás, amely a fogyasztók védelmének és jogainak megvédésével függ össze.

 

Szöveg: Kovács Lilla, Szabó Réka Zsuzsanna

Fotó: Szilágyi Dénes

 

 

 

 

 

_______________________________________________________________________________________________________

 

Tisztelettel hívjuk és várjuk 2023. június 2-án a Lőrincz Lajos Közigazgatási Jogi Tanszék és az NMHH-val közösen szervezett ,,A FOGYASZTÓVÉDELEM A HARMADIK ÉVEZREDBEN: KOMPLEX KIHÍVÁSOK ÉS INNOVATÍV JOGI MEGOLDÁSOK,, című konferenciára.

A részletes programot itt tudják megtekinteni.

A rendezvényen való részvétel regisztrációhoz kötött, melyre az alábbi linken keresztül tudnak regisztrálni:

https://ludevent.uni-nke.hu/e/fogyasztovedelem_2023.06.02.

______________________________________________________________________________________________________________

A Civilisztikai Tanszék 2023. május 30-án a Civilisták III. szimpózium után rendhagyó rendezvényt szervezett.

Az Internetes Jogtudományi Enciklopédia (IJOTEN) Társasági jogi rovatának első műhelykonferenciáját tartották, melyen két szócikket vitattak meg a résztvevők. Dr. Bakos-Kovács Kitt az SZTE ÁJTK adjunktusa által készített „A jogi személyek átalakulása” szócikket Prof. Dr. Szikora Veronika a DE ÁJTK dékánja, tanszékvezető egyetemi tanára opponálta, Dr. Dziuba Leszek az Andrássy Universität adjunktusa „A társasági szerződés tartalomszabadsága” című munkáját, Dr. Auer Ádám egyetemi docens, a Társasági jogi rovat szerkesztője opponálta. Az elkészült szócikkek mutatják a műfaj nehézségeit és ugyanakkor hiánypótló jellegét. A résztvevők bepillantást nyerhettek a szócikkek elkészítésének munkafolyamatába és az egyes tudományos problémákat közösen vitatták meg. Az elhangzott észrevételeket követően, a szócikkek publikálására kerül hamarosan sor.

A rendezvény második részében két, a tanszékhez kötődő kötet bemutatására került sor. Elsőként Auer Ádám (szerk.): Köz-szerződési jogi koncepciók (Akadémiai Kiadó, 2022) című tanulmánykötetet mutatták be. A kötet alapja a Civilisztikai Tanszék 2021. december 10-én tartott konferenciája, melyen a téma közjogi és magánjogi szakértőit hívta a Tanszék egy rendezvényre abból a célból, hogy a témát átfogó jelleggel közelítsék meg, és teret nyújtsanak egy olyan vitára, amely a köz-szerződési jelenségek vizsgálatát tűzte ki célul. A kötet logikájához illeszkedően, a bemutatón is köz- és egy magánjogi megközelítést hallhattak a résztvevők. Dr. Lapsánszky András, tanszékvezető egyetemi docens (SZE DF ÁJK) és az NMHH elnök-helyettese a kötet átfogó jellegét emelte ki és kitért arra, hogy a közigazgatási jogi feladatok ellátásában hol lehet helye a kötetben szereplő megoldásoknak. Az elemzés során ki kell térni a gazdasági megfontolásokra és arra, hogy az állam mint szabályozó és szerződő fél milyen rendszert alakít ki ezekben a megállapodásokban. Az állampolgárok védelme elsőrendű feladat ezeknél a megoldásoknál, és egy hatékony szerződési megoldás, megfelelő törvényi szabályokkal ehhez adekvát keretet tud nyújtani. Prof. Dr. Menyhárd Attila egyetemi tanár (ELTE ÁJK) a kötetet elsősorban magánjogi szempontból értékelte. A kötet véleménye szerint rávilágít arra, hogy a köz-szerződések jelenségét érdemes mélyebben kutatni, és lehet, hogy olyan alapvető kérdések átgondolását is szükségessé teszik mint az állam magánjogi jogalanyisága, vagy pedig a szerződés mint kategória alkalmazását a köz-szerződéses megállapodásokra. Megfigyelhető az is, hogy a szerződési jog fejlődésének egy olyan szakaszában tartunk, ami azt eredményezi, hogy egyes dogmatikai premisszák átgondolása szükséges, amelyek a köz-szerződési témán keresztül is látszik, hogy jelenlegi gondolkodásunkban nem feltétlenül tarthatók fenn jelenlegi tartalommal. A résztvevők és a recenzensek is egyetértettek abban, hogy a kötet hiánypótló jellegű, és a további viták lefolytatásához is kiindulópont lehet. A további vitákat pedig érdemes folytatni, mert ez a területe a jogrendszernek megkerülhetetlen és a felmerülő kérdések mind társadalmi, mind gazdasági szempontból jelentősek. A kötet egyik tanulmányának szerzője, Prof. Dr. Horváth M. Tamás professzor úr (DE ÁJTK) ezzel a céllal folytatta a kötet alapgondolatát és indított vitát a Jogtudományi Közlöny hasábjain.

A rendezvényen bemutatták tanszéki kollégánk, Muzsalyi Róbert Az európai számlazárolási rendelet kommentárja című új könyvét. A művet egyfajta dialógus formájában, felváltva és kiemelve annak főbb sajátosságait Prof. Dr. Osztovits András (KRE ÁJK) elsősorban EU-jogi, Prof. Dr. Udvary Sándor (KRE ÁJK) pedig eljárásjogi szempontból ismertette. Mindkét recenzens kitért a mű hiánypótló jellegére: hangsúlyozták, nagy szükség van olyan elméleti és gyakorlati szempontból is megalapozott munkákra, amelyek elősegítik az olyan komplex, sui generis eljárásokat szabályozó uniós jogszabályoknak a megértését és alkalmazását, mint amilyen az európai számlazárolási rendelet. Osztovits András hozzászólásában rámutatott a rendelet alapszerződésekben megfogalmazott célkitűzéseire, emellett hangsúlyozta annak gazdasági jelentőségét is az összeurópai szinten meg nem térülő, kifizetetlen követelések határon átnyúló behajtásának nehézségei vonatkozásában.

Udvary Sándor a könyv kommentár jellegét emelte ki, álláspontja szerint a szerző megfelelően igazodott a műfaj sajátosságaihoz, mindemellett olyan fontos nóvumokat is megjelenít, amelyek a magyar polgári eljárásjog és a végrehajtási eljárás szabályainak új jogintézményekkel való kiegészítését is elősegíthetik. E körben szót ejtett – többek között – arról, hogy a rendelet alkalmazása során a bankszámlák zárolására egyszerre több tagállamban az adós meghallgatása nélküli, ex parte eljárásban, és a számlainformációk beszerzésére irányuló mechanizmus alkalmazása mellett is sor kerülhet.

Mindkét recenzens felhívta a figyelmet egy-egy olyan komplex jogkérdésre is a rendelet kapcsán, amely további kutatás és elemzés tárgya lehet, így elsősorban fontos lenne tisztázni az uniós rendelet autonóm fogalomhasználatból eredő nyelvi félreértéseket, továbbá bemutatni a magyar jogalkalmazás tapasztalatait is.

Fotó: Szilágyi Dénes

 

_________________________________________________________________________________________________________________

 

___

A rendezvényen való részvétel regisztrációhoz kötött, melyre az alábbi linken keresztül tudnak regisztrálni:

https://ludevent.uni-nke.hu/e/konyvbemutato_2023.05.30.

________________________________________________________________________________________________________________

Május 30-án rendezték meg a Pályakezdő Civilisták III. Szimpóziumát, amelynek célja egy olyan platform biztosítása, amellyel a szakmai pályájuk első felében járó fiatalok – adjunktusok, tudományos munkatársak, egyetemi tanársegédek és tudományos segédmunkatársak – lehetőséget kapnak arra, hogy legújabb tudományos kutatási eredményeiket bemutathassák.

A konferencia témája ebben az évben a Polgári Törvénykönyv elfogadásának 10. évfordulójához kapcsolódott.

Papp Tekla tanszékvezető egyetemi tanár köszöntőjét követően változatos témákat mutattak be az előadók: Halász Csenge (egyetemi tanársegéd, Miskolci Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, Civilisztikai Tudományok Intézete, Kereskedelmi Jogi Tanszék) a személyiségvédelem legfontosabb változásaira hívta fel a figyelmet; Sápi Edit (egyetemi adjunktus, Miskolci Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, Civilisztikai Tudományok Intézete, Polgári Jogi Tanszék) a know-how jogi szabályozásának főbb csomópontjait ismertette. Muzsalyi Róbert (adjunktus, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar, Civilisztikai Tanszék) a jogi személyek szabályozásának megváltozott koncepcióját leképező felsőbírósági gyakorlatot mutatta be, Mélypataki Gábor (egyetemi adjunktus, Miskolci Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, Civilisztikai Tudományok Intézete, Agrár- és Munkajogi Tanszék) a munkajog és a polgári jog határán lévő foglalkoztatási szövetkezetek foglalkoztatási jogviszonyait tekintette át előadásában.

Kriston Edit (egyetemi tanársegéd, Miskolci Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, Civilisztikai Tudományok Intézete, Polgári Jogi Tanszék) a gyermektartás aktuális kérdéseiről, a jó gyakorlatokról és a problémás pontokról, míg Csirszki Martin Milán (óraadó, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar, Civilisztikai Tanszék) olyan, a Polgári Törvénykönyv hatálybalépését követő, versenyjogalkalmazásban felmerült versenyügyekről beszélt, amelyeknél releváns volt a (közeli) hozzátartozói minőség. Csitei Béla (tanársegéd, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar, Civilisztikai Tanszék) az autonóm járművek által okozott károkért való veszélyes üzemi felelősséggel kapcsolatos gondolatait osztotta meg, míg Dúl János (adjunktus, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar, Civilisztikai Tanszék) a társasági jog és az öröklési jog változásait ismertette a Polgári Törvénykönyv tükrében.

Az előadásokat tudományos diskurzus követte, ahol a jelenlevők megosztották reflexióikat az egyes előadásokkal kapcsolatban.

 

Szöveg: Dúl János

Fotó: Szilágyi Dénes

 

 

 

____________________________________________________________________________________________________

 

 

A program- és absztraktfüzet innen tölthető le.

 _____________________________________________________________________________________________________

Az eseményre az alábbi linken lehet regisztrálni: https://ludevent.uni-nke.hu/event/2745/

 _____________________________________________________________________________________________________

Az eseményre az alábbi linken lehet regisztrálni: https://ludevent.uni-nke.hu/e/polgarijog_2023.03.13.

_____________________________________________________________________________________________________

Az eseményre az alábbi linken lehet regisztrálni: https://ludevent.uni-nke.hu/event/2718/

_____________________________________________________________________________________________________

Az eseményre az alábbi linken lehet regisztrálni: https://ludevent.uni-nke.hu/e/polgarijog_2022.11.29

_____________________________________________________________________________________________________

 

Az eseményre az alábbi linken lehet regisztrálni: https://ludevent.uni-nke.hu/e/polgarijog_2022.10.19.

2022. október 19-én került sor az első, nyitó előadásra a Polgári jog a bírói gyakorlatban című program-sorozatban. Előadóként Dr. Völcsey Balázst, a Fővárosi Törvényszék polgári ügyszakos bíróját láttunk vendégül, aki egy rendkívül gyakorlatias és lendületes előadást tartott a hibás teljesítés és a kártérítés viszonyáról. Számtalan jogesettel és gyakorlati példákkal színesített előadásában megismerhettük – többek között – a kártérítési perek bírói gyakorlatának aktuális jogértelmezési kérdéseit, azon belül a szakértői bizonyítás nehézségeit is. Az építési vállalkozási szerződésekkel kapcsolatos hibás teljesítéstől, az egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos műhibaperekig több pertípust is érintett előadásában. Összehasonlításként bemutatta, hogy milyen a viszonya egymáshoz a hibás teljesítésnek, a kellékszavatosságnak, a jótállásnak és a kártérítésnek.

A hallgatók érdeklődésére beszélt a bírói munka kihívásairól, nehézségeiről, továbbá a polgári igazságszolgáltatás különbözőségeit is bemutatta a más szakágakhoz tartozó bírósági eljárásokhoz képest. A bíró úr ígéretet tett arra is, hogy nagyon szívesen várja az érdeklődőket egy-egy konkrét tárgyalásra is hallgatóságként, ezért a program-sorozat további rendezvényei mellett lehetőség lesz a bírói tárgyalóterem közelségéből is megismerni a polgári jog bírói gyakorlatát. 

__________________________________________________________________________________________________

Az eseményre alábbi linken lehet regisztrálni: https://ludevent.uni-nke.hu/event/2210/

A Tématerületi Kiválósági Program „Fenntartható államkormányzás és innovatív közszolgáltatások” projekt „Fenntartható közösségi és családpolitikák” alprojektjének keretében 2022. október 14-én rendezte meg a Nemzeti Közszolgálati Egyem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Civilisztikai Tanszéke „A családtagok közötti jogviszonyok sokszínűsége” elnevezésű konferenciát.

Dr. Barzó Tímea (egyetemi tanár, NKE-ÁNTK Civilisztikai Tanszék), a projekt vezető szakmai kutatójának moderálásával megtartott esemény megnyitójában kiemelte, hogy a családdal összefüggő gondolatok nagymértékben megváltoztak: egyre fogyasztóközpontúbb szemlélet uralkodik, a fiatalabb generációk tagjai minél inkább a drágább, újabb eszközöket, luxuscikkeket akarják. A családnak jelentős funkciói vannak, amelyekből kiemelkedik az, miszerint az egyik családtag segíteni tud a másiknak, ha ez utóbbi személy válságban van, később fordítva, és ez a kölcsönös segítség egy egészséges családban kiegyenlítődik. Ha a társadalom legkisebb alapegysége, azaz a család is egészséges, akkor maga az egész társadalom is az lehet.

Dr. Lenkovics Barnabás (professor emeritus, Széchenyi István Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, Polgári Jogi és Polgári Eljárásjogi Tanszék) „Fenntartandó értékek a családban” című előadásában kifejtette, hogy a család közösséget jelent, és mint ilyet, elemezni kell, hogy a jog mit szabályozzon a családdal összefüggésben. Jogászi körben ismert mondás, hogy ott kezdődik a családjog, ahol a család végződik. A család tagjainak lehetősége van arra, hogy a magánszférájukat megvédjék, megoltalmazzák személyiségi jogi keretek között (abszolút szerkezetű jogviszonyként, amelyben a kívülállóknak tartózkodniuk kell az esetleges jogsértéstől). A családtagok eldönthetik, hol húzzák meg családi életük határait, mennyire engedik be a jogot ebbe a körbe. A családtagok közötti viszonyok nem mind jogi viszonyok, így például döntés kérdése az is, hogy a házastársak kötnek-e házassági vagyonjogi szerződést vagy sem, ugyanakkor sok olyan tényező van, amelynek családjogi kihatása van, jogi tények lehetnek, mivel jogviszonyt keletkeztetnek, módosítanak vagy megszüntetnek (például hűség és hűtlenség, bizalom és bizalomvesztés, harag és megbocsátás, összetartozás és elhidegülés érzése, hála és hálátlanság, szeretet gesztusa és erőszak). A családvédelem középpontjában ezen ellentétpárok pozitív oldalainak a támogatása áll. Minden család célja az, illetve az kell, hogy legyen, hogy jó embert „faragjon” a gyermekből: minden márványtömbben ott van egy szép szobor, ám jó művésznek kell lenni ahhoz, hogy azok meg is mutatkozzanak.

Fűrész Tünde (elnök, Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért, KINCS) „A hazai családpolitikai intézkedések és programok hatékonysága és eredményei” előadásának bevezetőjében a KINCS-et és annak hitvallását mutatta be, majd a családot, mint védő és védendő értéket emelte ki. Demográfiai adatok alapján a magyar lakosság folyamatosan csökken, ahogy a gyermekvállalási kedv is. Fűrész Tünde kiemelte, hogy a gyermekvállalás a legszemélyesebb közügy azáltal, hogy a gyermekek felnőtté válásukat követően a gazdaság motorjai lesznek, ezért a gyermekvállalás támogatása végső soron versenyképességi kérdés is. A gyermekvállalás és a munkavállalás egymást elősegítő tényezők, hiszen, Kopp Mária szavaival élve, „[a] leghasznosabb, legfontosabb erőforrásunk az egészséges, kiegyensúlyozott családba születő gyermek. A gyermek vállalása és felelős felnevelése a legfontosabb befektetés a jövőbe”. Az Alaptörvény XVIII. cikk (2) bekezdése rögzíti, hogy Magyarország külön intézkedésekkel biztosítja a szülők munkahelyi védelmét, illetve a családok védelméről szóló 2011. évi CCXI. törvény (Csvt.) preambuluma alapján az állam segíti a munkavállalás és a családi élet összeegyeztetését. Az előadó ezt követően ismertette a családpolitika alappilléreit és főbb területeit, amelyek egymásra épülnek. Ezekből kiemelhetők például a pénzbeli családtámogatások (adókedvezmények), gyermekjóléti intézkedések, a munka és a család jobb összeegyeztethetősége nemzedékek közötti szolidaritással, illetve az otthonteremtési program.

Dr. Katonáné Dr. Pehr Erika (c. egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, Polgári Jogi Tanszék) az örökbefogadás jogtörténeti és hatályos jogi szabályait, eszmei világát jelenítette meg „Az örökbefogadás céljának jogtörténeti aspektusai az egyetemes és a magyar jogi kultúrában” címet viselő előadásában. A téma aktualitása vitathatatlan, hiszen a családi kapcsolatok kialakításában fontos szerepet tölt be az örökbefogadás: a világ 173 országában engedélyezett, valamint 22 muzulmán országban az ún. kafala intézményét szabályozzák. Az örökbefogadás az utóbbi évtizedekben mindinkább gyakoribbá és elfogadottabbá vált, ám mind az örökbefogadott gyermekek, mind az örökbefogadó szülők, sőt a vérszerinti szülők is gyakran szembesülnek diszkriminációval és stigmatizációval, ezért fontos e téren a társadalom edukációja. Az örökbefogadás tudományági besorolásával összefüggésben el lehet mondani, hogy több jogterületet érint, magánjogi elemek mellett közigazgatási jogi-alkotmányjogi aspektusai is vannak. Az örökbefogadás célja, tartalma, keletkezése és különféle joghatása változatos volt a történeti fejlődés során. Így például a családban vallási szertartások végzésére férfi volt a méltó, ha a családban nem volt férfi, be kellett fogadni valakit. Példaként említhető továbbá, hogy az örökbefogadott feladata volt a családi vagyon megőrzése/továbbvitele, illetve az elárvult, elhagyott, veszélyeztető családi környezetben lévő gyerekek felnevelése. A magyar feudális jogban az örökbefogadás alapvetően az öröklést elősegítő, nemességet származtató eszköz volt. A 19-20. században következett be jelentős változás, amelynek eredményeképpen a gyermek családban való nevelkedésének egy lehetséges eszközévé vált világszerte, Magyarországon is a polgári átalakulástól kezdtek az örökbefogadásra családi kapcsolatot létrehozó intézményként tekinteni. Jelenleg sikeres örökbefogadásról akkor lehet beszélni, ha a szereplők helyzete és motivációja ismertté válik, erről tudnak beszélni, ezek miatt nagyon fontos az előkészítés és a felkészítés. A gyermekjogok fejlődése és a gyermekek családon belüli helyzetének változása kihatott az örökbefogadás szabályaira is, mindezeket nem lehet elszakítani az adott kor társadalmi képétől, családképétől, szülői képétől.

Reiderné Dr. Bánki Erika (egyetemi docens, Széchenyi István Egyetem, Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar, Polgári Jogi és Polgári Eljárásjogi Tanszék) „Nagyszülői jogok és kötelezettségek a családjogban” címmel tartotta meg előadását. Előadását elsősorban a hatósági, bírósági jogalkalmazás, illetve a mindennapok felől közelítette meg, abból a szemszögből, hogy milyen szerepet töltenek be a nagyszülők az unokák életében. A Csvt. alapján is kitüntetett szerepe van a nemzedékeken átívelő – így a nagyszülők és unokák közötti – kapcsolatnak, amelynek jogi „kiszüremkedéseit” rendszerezte. Általánosságban el lehet mondani, hogy a szülő után a második legerősebb kötődése a gyermeknek a nagyszüleihez van. Megfelelő minőségi együtt eltöltött idő esetén bizalmi kapcsolat alakulhat ki közöttük, a gyermek megtapasztalhatja a feltétel nélküli szeretetet és elfogadást, ugyanakkor az idősebb generációk testi és lelki regenerálódását is elősegíti. Vannak azonban olyan élethelyzetek (például megszakad a szülők életközössége, valamely szülő elhalálozik), amikor a nagyszülő és az unoka közötti kapcsolat is meglazulhat, illetve megszakadhat, vagy éppen ennek ellenkezője valósul meg, amikor a szülői gondoskodás helyébe a nagyszülő lép. Ezek az élethelyzetek igénylik a jogi szabályozást, a bíróságok és a hatóságok „beavatkozását”.  Reiderné Dr. Bánki Erika a jogi szabályozásból a gondozás, nevelés, a kapcsolattartás és a rokontartás nagyszülőkkel összefüggő aspektusait mutatta be.

Dr. Papp Tekla (tanszékvezető egyetemi tanár, NKE-ÁNTK Civilisztikai Tanszék) alprojektvezető zárszavában röviden ismertette a kutatócsoport munkáját, bemutatta annak tagjait és kutatási területeit. Hangsúlyozta, hogy e konferenciának az előadásai jelentős mértékben szemléletformáló erővel bírnak a kutatások során. Jelentős tanulságként vonható le, hogy a családjog az a jogterület, amelyben az érzelmeknek, az egyéniségnek, a személyiségnek, az emberséges embernek a lehető legnagyobb szerepe van.

Szöveg: Dúl János

„A TKP2021-NKTA-51 számú projekt az Innovációs és Technológiai Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával, a TKP2021-NKTA pályázati program finanszírozásában valósult meg.”

 

Fűrész Tünde előadásának diasora itt érhető el.

Dr. Katonáné Dr. Pehr Erika előadásának diasora itt érhető el.

Reiderné Dr. Bánki Erika előadásának diasora itt érhető el.

_____________________________________________________________________________________________________

Az eseményre alábbi linken lehet regisztrálni: https://ludevent.uni-nke.hu/event/2261/

_____________________________________________________________________________________________________

2022. május 16-án 9 órakor kerül megrendezésre a Pályakezdő Civilisták II. Szimpóziuma, amelyre szeretettel várjuk az érdeklődőket!

A konferencia program- és absztraktfüzete ITT érhető el.

A program regisztrációs felülete a következő hivatkozáson keresztül érhető el: https://ludevent.uni-nke.hu/event/1869/. Regisztrációt követően a meghívó tartalmazni fogja az MS Teams szoba eléréséhez szükséges linket.

2022. május 16-án került megrendezésre a Pályakezdő Civilisták II. Szimpóziuma. A szimpózium célja egy olyan platform biztosítása, amellyel a szakmai pályájuk első felében járó fiatalok lehetőséget kapnak arra, hogy legújabb tudományos kutatási eredményeiket bemutathassák és publikálhassák.

Az előadóink ebben az évben „A családok és a családpolitika szinergiái a jogban” témaköréhez kapcsolódóan prezentálhattak. Az online módon megrendezett konferencián értékes gondolatokat hallhattunk a résztvevőktől, köszönjük szépen mindenkinek, aki jelenlétével, illetve előadásával megtisztelte a napot.

„A TKP2021-NKTA-51 számú projekt az Innovációs és Technológiai Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával, a TKP2021-NKTA pályázati program finanszírozásában valósult meg.”

_____________________________________________________________________________________________________

Az eseményen való részvétel előzetes regisztrációhoz kötött. Regisztráció az alábbi linken lehetséges a megfelelő résztvevői kört megjelölve: https://ludevent.uni-nke.hu/event/1716/

„Egy jó könyv gondolkodásra késztet. Vékás Lajos könyve, pedig ilyen” – hangzott el a jogtudós Fejezetek a magyar magánjogtudomány történetéből című könyvének bemutatóján a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Ludovika Főépület Zrínyi Termében március 24-én. Az esemény az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar (ÁNTK) Civilisztikai Tanszéke, a Magánjogi Kutatóműhely és a Polgári Jogi Tudományos Diákkör szervezésében valósult meg.

„Azt gondolom, e könyv célja, hogy megszerettesse az ifjú jogászokkal a magánjogtudományt. Akinek van hozzá affinitása és nyitott erre, az a könyvnek köszönhetően különösen meg fogja szeretni magyar magánjogtudományt ” – méltatta köszöntőjében Deli Gergely rektor Vékás Lajos legújabb könyvét. Kiemelte: „Pontosan 350 évvel ezelőtt kezdődött el a magyar magánjog egyetemi szintű oktatása. Vékás Lajos professzor könyve ezzel a három és fél évszázadnyi hagyatékkal, kinccsel és teherrel a vállán egyszerre bálványteremtő és bálványdöntögető.”

A kötet a 19. és a 20. századot öleli fel, és nyolc jogtudós pályamunkájának bemutatásával, tudományos tevékenységének elemzésével és értékelésével kíván képet alkotni a magyar magánjogtudomány elmúlt két évszázadáról. A kiválasztott személyek e tudományterület vezető képviselőiként szerepelnek a könyvben. Emellett minden korszak vezető eszmeáramlatai is támogató vázat adnak az egyes művek értékeléséhez, szétválasztják, illetve összetartják az egyes korszakokat és szerzőket.

„A hálaérzet vezetett engem arra, hogy ezt a könyvet megírjam. Egyrészt hálás voltam azoknak, akiknek tanítványa lehettem, másrészt ezzel a nyolc, általam tárgyalt jogtudóssal érzékeltetni szerettem volna, hogy bár óriási társadalmi kataklizmák zajlottak le az elmúlt kétszáz évben, de a magánjog mégis meg tudta őrizni azt az érzékét, hogy hogyan kell kezelni a magánszemélyek és szervezetek közötti jogvitákat” – fogalmazott Vékás Lajos. „Ha már csak részben sikerült megvalósítani a hálám kifejezését jogtudós elődeim iránt és a társadalmi töréseknek ellenálló folytonosság bemutatását, akkor talán érdemes volt megírnom ezt a könyvet” – tette hozzá. 

Vékás Lajos az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi Tanszékének professor emeritusa, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az Állam- és Jogtudományi Bizottság szavazati jogú tagja. Széchenyi-díjas jogtudós. Egyebek mellett az Academie Internationale de Droit Compare, a Deutsche Gesellschaft für Völkerrecht, a Group Européen de Droit International Privé, a Scientific Advisory Board of the Max Planck Institute for Comparative and International Private Law, valamint a Zivilrechtslehrervereinigung tagja. Az Acta Juridica, az Állam-és Jogtudomány, a European Journal of Law Reform, a European Review of Contract Law, a Zeitschrift für Europarecht, az Internationales Privatrecht und Rechtsvergleichung folyóiratok szerkesztőbizottságának tagja. Bizottsági elnökként részt vett az új Polgári Törvénykönyv megalkotásán munkálkodó Kodifikációs Főbizottság és a Nemzetközi Magánjogi Kodifikációs Bizottság munkájában.

Szöveg: Sallai Zsófia

Fotó: Szilágyi Dénes 

_

_

___________________________________________________________________________________________________

Kártérítési mozaikok a vadászati jog területéről

2021. október 8-án rendezte meg a Civilisztikai Tanszék és a Polgári Jogi Tudományos Diákkör második nyílt eseményét, amelyet Prof. Dr. Barta Judit, a Civilisztikai Tanszék oktatója tartott. Hétköznapi emberként, laikusként talán távol érezhetjük magunkat a vadászati jog területétől, pedig egészen biztosak lehetünk abban, hogy beszéltünk már olyan ismerőssel, esetleg szomszéddal, akinek a kertjében randalírozó vad tönkretette a veteményesét, vagy még valószínűbb, hogy a hírekben találkoztunk szarvassal vagy rókával ütköző személygépkocsival. Barta Judit tanárnő az alapvető jogi fogalmak ismertetésével kezdte előadását, illetve bemutatta a vadászati jog hátteréül szolgáló jogszabályokat, a vadászati törvényt, valamint a Polgári Törvénykönyv egyes rendelkezéseit. Az alapvető jogi fogalmak megismerése elengedhetetlen ahhoz, hogy megértsük az egyes kártérítési eseteknél felmerülő felelősségi szabályokat. Az előadás során először azokkal a helyzetekkel foglalkoztunk, amikor a vadállományban okoz kárt egy kutya vagy esetleg macska. Megdöbbentők voltak azok a jogesetek, amikor egy vadász érthetetlen módon lőtt le egy-egy, a gazdájával vagy gazdáival sétáló kutyát, felvetve a büntetőjogi felelősség kérdését is. Következő nagyobb témakörként a vadászható állatok által okozott károk egyes eseteit vettük górcső alá. Ezen a területen a vadászati törvény a Ptk. deliktuális felelősségi alakzatát rendeli alkalmazni, és egy objektivizált felelősséget jelenít meg. Az előadás során az a példa hangzott el, amikor Németországban egy őz egy lakás nyitott ablakán beugrott, és 4000 euró értékben kárt tett a bútorokban és a berendezésben. Érdekességként említhető az a magyar szabályozási megoldás, amely szerint az erdőtörvény rendelkezései alapján az erdőben való tartózkodásunk egyéni felelősségünk. Ez felveti azt a kérdést, hogy az erdőben való kirándulás során minket érő esetleges vadállat általi támadásért nem vonható felelősségre a vadászatra jogosult? Az előadás folytatásában a vadütközések területét boncolgattuk: sajnos évente körülbelül 5200 alkalommal kerül sor egy gépjármű és egy vad nem várt találkozására. Ezekre az esetekre a vadászati törvény egy másik felelősségi szabályt alkalmaz, és jogi fikciót rendel alkalmazni, amikor a helyzetet két veszélyes üzem találkozásaként értelmezi. Az előadás utolsóként a vadászati jog további két területét villantotta még fel a felelősség kérdésének szempontjából, mégpedig a természetvédelmi oltalom alatt álló állatok által okozott károk eseteit, valamint a vadászbaleseteket.

Barta Judit tanárnőtől egy rendkívül érdekes előadást hallhattunk a vadászati jog területéről, saját tapasztalatokkal is színesítve a prezentációt, amelynek megtartását ezúton is köszönjük, illetve a Tanszék és a TDK nevében szeretnénk megköszönni azoknak a hallgatóknak az érdeklődését, akik részt vettek eseményünkön!

Az előadás alapján rendezzük meg IV. Civilisztikai Poszterversenyünket november 18-án, amelyre invitálunk minden kedves érdeklődőt.

Szöveg: Sivák Veronika

_____________________________________________________________________________________________________

Regisztráció az alábbi linken lehetséges a megfelelő résztvevői kört megjelölve: https://ludevent.uni-nke.hu/e/vekas_2021.10.08. .

Dr. Vékás Lajos akadémikus „A magánjog funkciója és eszközei” címmel előadást tartott az NKE Oktatási Központjában október 8-án. Az eseményt az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Civilisztikai Tanszék, a Polgári Jogi Tudományos Diákkör, valamint a Civilisztikai Tanszék és a Magyary Zoltán Szakkollégium közötti kooperáció révén megalapított Magánjogi Kutatóműhely szervezte.

Dr. Deli Gergely, az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok dékánjának köszöntő szavait követően az akadémikus felvetette, miszerint érdemes elgondolkodni azon, hogy a Polgári Törvénykönyvet alkotó számos paragrafus milyen célt szolgál, hogyan állnak össze ezek egy rendszerbe. A magánjog funkcióját és eszközeit ebben az értelemben érdemes megvizsgálni, és a Polgári Törvénykönyvnek lényegében a tárgyi hatályát megjelölő 1:1. §-ból kell kiindulni („E törvény a mellérendeltség és egyenjogúság elve szerint szabályozza a személyek alapvető vagyoni és személyi viszonyait.”), amiben tulajdonképpen az előadás témáját középpontba helyező magánjogi szabályrendszer szerepei is megtalálhatók. Ezekre fűzte fel a személyi és vagyoni viszonyok sokszínűségét alátámasztó, rendkívül érdekes példákat a személyiségi jogok, a dologi jellegű igények, valamint a kötelmi jog területéről.

Az előadás apró finom morzsái voltak azok a gondolatok, amelyekben Professzor Úr a saját, kodifikációs bizottságbeli meglátásait, élményeit fejtette ki.

Dr. Vékás Lajos az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi Tanszékének professor emeritusa, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az Állam- és Jogtudományi Bizottság szavazati jogú tagja. Széchenyi-díjas jogtudós, a rangos állami elismerést a polgári jog és a nemzetközi magánjog területén megjelent értékes monográfiáiért és tanulmányaiért, az ELTE és a Collegium Budapest rektoraként kifejtett iskolateremtő munkájáért, valamint a magánjog kodifikációjának elméleti irányítójaként és gyakorlati szervezőjeként végzett tevékenységéért kapta 2004-ben. Többek között az Academie Internationale de Droit Compare, a Deutsche Gesellschaft für Völkerrecht, a Group Européen de Droit International Privé, a Scientific Advisory Board of the Max Planck Institute for Comparative and International Private Law, valamint a Zivilrechtslehrervereinigung tagja. Az Acta Juridica, az Állam-és Jogtudomány, a European Journal of Law Reform, a European Review of Contract Law, a Zeitschrift für Europarecht, az Internationales Privatrecht und Rechtsvergleichung folyóiratok szerkesztőbizottságának tagja. Részt vett az új Polgári Törvénykönyv megalkotásán munkálkodó Kodifikációs Főbizottság és a Nemzetközi Magánjogi Kodifikációs Bizottság munkájában mint e bizottságok elnöke.

Szöveg: Dúl János

Vékás Lajos: A magánjog funkciója és eszköztára c. előadás

Vékás Lajos a magyar Polgári Törvénykönyv atyja, Széchenyi-díjas jogtudós, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem egyetemi tanára 2021. október 8-án tartott előadást a Nemzetközi Közszolgálati Egyetem hallgatói számára.

Vékás Professzor Úr a Kodifikációs Főbizottság élén a 2000-es évek elején kezdte meg a törvény átfogó korszerűsítését. Az előadás új kontextusba helyezte az eddigi tanulmányainkat a polgári jogról, átfogóan tekintettük át a magánjog funkcióit. Világossá vált, hogy a piacgazdaságnak köszönhetően létfontosságú a magántulajdon védelme, amelyhez elengedhetetlen a megfelelő jogszabályi háttér. A Kodifikációs Bizottságnak mindenekelőtt meg kellett határoznia, hogy milyen szabályozási elvek mentén épüljön fel a törvény, és milyen kapcsolatba kerüljön majd a többi jogszabállyal.

A Kódex tárgyi hatályát a következőképp határozzák meg: „E törvény a mellérendeltség és egyenjogúság elve szerint szabályozza a személyek alapvető vagyoni és személyi viszonyait.” (Ptk. 1:1. §) A polgári jogi viszonyok teljes körét átfogja, azaz mind az emberi, mind a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező alanyokat is kívánja szabályozni a személyi hatály részeként. Professzor Úr kiemelte „A Ptk. a személyi viszonyokat is főként vagyoni eszközökkel tudja büntetni.” Példaként említette a személyiségi jogok védelmét, ahol a sérelemdíj követelhető. A mellérendeltségi viszonylatú vagyoni viszonyok rendezésére a megfelelő jogi indok nélküli, nem ellentételezett vagyoneltolódások megakadályozása, illetve – bekövetkezésük esetén – azok kiegyenlítése vagy legalább kiegyensúlyozása a Ptk. célja. Vékás Lajos szerint ez a pozitív változás mozdította a törvényszerkesztőket az egységes Kódex irányába, hogy a magánjog szabályai egy helyen legyenek megtalálhatóak.

Felmerült a kérdés, hogy vajon van-e társadalomformáló szerepe a magánjognak? Vékás Professzor Úr ismertette, hogy közvetlenül nincs, de közjogi normák érik el a társadalomformálást, mert a társadalmi változások inkább közjogi törvényekkel jönnek létre. Az alkotmány, államosítási és privatizációs törvények határozták meg a tulajdon fogalmát, de csak későbbi újításként jelent meg az állami és magántulajdon elhatárolása.

A gazdasági élet változásaihoz alkalmazkodva újraszabályozták a társasági jogot, ahol megengedhetővé vált a diszpozitivitás. Az engedékenység oka, nem más, mint a társasági jog sokszínűsége. Egy törvény nem tudja leképezni a társaságok sokaságát, így nem alakulhatott ki taxatív felsorolás a törvényben. A szerződési jog is módosult, elsősorban a szerződésszegéssel okozott károkért fennálló felelősség szabályozásában végeztek a jogalkotók komolyabb módosításokat.

Az előadás végéhez érve Professzor Úr személyes történeteket is megosztott a Polgári Törvénykönyv háttérében zajló szakmai vitákról, egyeztetésekről és a politikai akaratról, amely olykor a munkájukat is nehezítette.

Bizonyos azonban, hogy Vékás Lajos a magyar magánjog egyik legmeghatározóbb tudósa, aki örömmel fordult a hallgatókhoz és közérthetően beszélt egy általunk fel sem fogható szakmai karrierről. A szerencsésebbek még dedikációt is tudtak szerezni Professzor Úr előadása végén.

Köszönettel fordulunk Professzor Úr felé, hogy előadásával megtisztelt minket. Mindemellett hálával tartozunk a Civilisztikai Tanszéknek az áldozatos szervező munkájukért.

Szöveg: Kamrás István

Kép: Csitei Béla, Dúl János, Sivák Veronika

Vékás Lajos professzor úr előadásának diasora erre a szövegre kattintva érhető el.

_____________________________________________________________________________________________________

A program regisztrációs felülete a következő hivatkozáson keresztül érhető el: https://ludevent.uni-nke.hu/event/954/. Regisztrációt követően a meghívó tartalmazni fogja az MS Teams szoba eléréséhez szükséges linket.

 

 

A rendezvény részletes programját és az előadások absztrakjait tartalmazó dokumentumot az alábbi linken érheti el.

_____________________________________________________________________________________________________

A program regisztrációs felülete a következő hivatkozáson keresztül érhető el: https://ludevent.uni-nke.hu/event/928/ . Regisztrációt követően a meghívó tartalmazni fogja az MS Teams szoba eléréséhez szükséges linket.

A félév lezárásaként a Magyary Zoltán Szakkollégium és a Civilisztikai Tanszék együttműködésében immáron már harmadik éve tevékenykedő Magánjogi Kutatóműhely megtartotta Magánjog és bírói gyakorlat című konferenciáját. A konferencia során lehetőséget kaptak a Kutatóműhely tagságát alkotó hallgatók arra, hogy ismertessék eddigi kutatásaik eredményeit. A Kutatóműhely az idei tanév során a bírói gyakorlat vizsgálatára fókuszált, a tagok is ezen témába illeszkedő területein végezték kutatási tevékenységüket. A műhelymunkát Dr. Auer Ádám és Dr. Dúl János tanszéki oktatók koordinálták a tanév során. A konferencia során a hallgatóságnak lehetősége nyílt szakmailag felkészült, tartalmas előadásokat meghallgatni.

Az előadások sorát Csibor Ferenc nyitotta meg, akinek kutatási témája a bírói precedens angolszász jogban betöltött szerepének vizsgálata volt. Ezen témát egészítette ki a Sivák Veronika által megtartott második előadás, amely szintúgy a bírói precedens szerepét vizsgálta, viszont kifejezetten az Amerikai Egyesült Államokra fókuszálva. A külföldi kitekintést követően hazai vizekre evezve Szűcs Richárd ismertette a döntvényjog magyar jogban betöltött szerepét. Nyakas Györgyi kutatásának témája a hazánkban kialakuló korlátozott precedensrendszer behatóbb vizsgálata volt.

Sárdi Adrienn az új Polgári Törvénykönyv előkészítésének vizsgálatával, ezzel kapcsolatban a szerződés érvénytelenségére vonatkozó szabályokkal foglalkozott. Végül az előadások sorát Torda Sztella zárta, akinek témája a tilos szerződések modelljeinek vizsgálata volt, különös tekintettel a nemzeti vagyon értékesítésére vonatkozó szabályokra. A kutatása során elért eredményeket egy általa kidolgozott fiktív jogeset bemutatásán és megoldásán keresztül ismertette.

A Kutatóműhely célkitűzése, hogy a tagok által végzett egyes kutatások a jövőben publikálásra kerüljenek a Civilisztikai Tanszék Opuscula Civilia kiadványában. Várhatóan a következő félévben tovább fog folytatódni a tartalmas szakmai munka, remélhetőleg már személyes jelenléttel.

Szöveg: Csibor Ferenc

__________________________________________________________________________________________________________

A program regisztrációs felülete a következő hivatkozáson keresztül érhető el: https://antk.uni-nke.hu/esemenyek#2021-03-25. Regisztrációt követően a meghívó tartalmazni fogja az MS Teams szoba eléréséhez szükséges linket.

A Polgári Jogi Tudományos Diákkör 2020/2021. tanév II. félévének első programja Dúl János tanár úr Családi vállalkozásokról jogi szemüveggel című előadása volt. A programra március 25-én, csütörtökön 17 órakor a Microsoft Teams felületén került sor. Az eseményen nagyszámban vettek részt hallgatók, oktatók. Ezúton is köszönjük mindenkinek a részvételt.

Dúl tanár úr előadását a családi vállalkozások rövid történeti bemutatásával kezdte. Itt olyan érdekes történeteket hallhatunk, mint például a Château de Goulaine kastély családi borászatának megalakulása.

A rövid történeti bevezetőt, illetve egy általános helyzetkép kialakítását követően az előadás során betekintést nyertünk a családi vállalkozások erősségeibe, gyengeségeibe. Tanár úr szerint például a családi vállalkozások egyik gyengeségét az utódlás körében felmerült jogi problémák adhatják.

Az előadás központi elemét a családi vállalkozások fogalmának lehetséges megközelítései, értelmezési lehetőségei adták. A családi vállalkozások fogalmi megközelítése során érdemes kiemelni a magyar bírói gyakorlatot, illetve az osztrák jogirodalmi álláspontokat. Előadása során Dúl tanár úr javaslatot tett egy önálló „családi vállalkozás” fogalom meghatározására, amelyhez a Ptk. rokoni kapcsolatokra vonatkozó szakaszát, továbbá az értelmező rendelkezéseket vette alapul. A fogalmi kísérlet megállapítása során azonban az előadó hangsúlyozta, hogy a fogalmi meghatározásokhoz fontos további speciális jogkövetkezményeket is fűzni, ezek hiányában ugyanis a családi vállalkozás fogalom értelmét veszti.

Zárásként Tanár úr számos példával tette színesebbé az előadását. Néhány európai ország, például Németország, Franciaország világhírű családi vállalkozásai kerültek ismertetésre.

Az előadás végeztével a Civilisztikai Tanszék oktatóitól egyéb érdekességeket is megtudhattunk, például Barzó Tímea tanárnő felvetette a családi vállalkozások és a családi gazdaságok elhatárolásának kérdését.

Szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt további rendezvényeinkre!

Szöveg: Komáromy Dominik

__________________________________________________________________________________________________________

Minden kedves érdeklődőt szeretettel várunk!

Figyelem! Az előírásoknak megfelelően a rendezvényen a maszk használata kötelező! Az eseményen való részvétel regisztrációhoz kötött. Az alábbi linken lehet regisztrálni: https://ludevent.uni-nke.hu/event/582/

A Civilisztikai Tanszék és a Hálózattudományi Kutatóműhely együttműködésében október 29-én megrendezésre került esemény során a résztvevők három, a mesterséges intelligencia orvosi alkalmazásának kérdéskörével foglalkozó előadást hallgathattak meg. Az esemény kiindulópontjául a Semmelweis Orvostudományi Egyetem koordinálásával elindult egyetemek közötti projekt szolgált, amelynek célja a mesterséges intelligencia lehetséges orvostudományi felhasználásainak feltérképezése, kidolgozása.

Az előadások sorát a Semmelweis Orvostudományi Egyetemről érkezett Dr. Palicz Tamás kezdte, aki előadásában alapvetően azon konkrét esetkörökre fókuszált, amelyekben a mesterséges intelligenciát sikerült az orvostudomány és az egészségügy szolgálatába állítani. Előadása elején bemutatta az utóbbi időben bekövetkezett paradigmaváltást, ugyanis míg korábban a számítógépekbe az adatok mellett szükséges volt megfelelő modellek bevitele az alkalmazáshoz, addig napjainkban elegendő a számítógép rendelkezésére bocsátani a nagy mennyiségű adatot, amely felhasználásával a mesterséges intelligencia képes megalkotni a saját működéséhez szükséges modelleket.

Ezt követően szó esett azon területről, ahol már képes megvalósulni a mesterséges intelligencia felhasználása az egészségügyben. A vastagbél- és emlődaganatok diagnosztizálásakor a külön erre a célra kifejlesztett mesterséges intelligencia képes külső segítség nélkül megjelölni a leleteken a rákveszélyes területeket, ezzel jelentős segítséget nyújtva az orvosok számára. Az előadás zárásaként még említésre került a mesterséges intelligencia alkalmazásának veszélyes oldala is. Izraeli kutatók ki tudtak fejleszteni egy olyan mesterséges intelligenciát, amely feltűnés nélkül beépült egy kórház belső hálózatába, és eltorzította az ott tárolt leleteket (rákos sejtek eltüntetése a beteg leleténél, rákos sejtek beillesztése.az egészséges ember leletén). A kutatók célja ezzel az volt, hogy rámutassanak, mekkora kockázatot, veszélyforrást jelenthet ez a technológia, amennyiben rossz kezekbe kerül.

A második előadást Olár Alex, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Fizikai Intézetének PhD-hallgatója tartotta, aki elsősorban a mesterséges intelligencia technikai-technológiai hátterének bemutatásával foglalkozott. A prezentáció tartalmából kiemelendő, a legnagyobb különbséget napjaink mesterséges intelligencia technológiájában alapvetően az utóbbi időben drasztikusan megnövekedett számítási kapacitás jelenti, nem pedig új modellek létrehozása, kialakítása.

A harmadik előadást a Civilisztikai Tanszék oktatója, Dr. Auer Ádám tartotta. A záró előadás a mesterséges intelligencia alkalmazási lehetőségeit övező jogi kérdésekkel foglalkozott. Ezen jogi kérdések közül kiemelendő az adat pontos jogi meghatározásának feladata, valamint az algoritmusok megfelelő jogi védelméről való gondoskodás kihívása. Szó esett továbbá a témát övező jogalkotási trendekről, mint például az adatok szabályozását övező fokozott alapjogi védelem, a túl szigorú szabályozás versenyképességre kifejtett hatása, illetve a polgári jogi felelősség ezen technológiára vonatkozó szabályozásának kialakítása.

Elmondható, hogy az esemény során a hallgatóságnak alkalma nyílt betekintést nyernie egy komplex, tudományterületeken átnyúló kérdéskörbe. A három előadás által nyújtott interdiszciplináris nézőpont nagy segítséget jelent a téma áttekintéséhez megértéséhez. Külön pozitívum, hogy mindez három egyetem együttműködésén keresztül valósulhatott meg, ezáltal is elősegítve a tudományterületek közötti kommunikációt.

Szöveg: Csibor Ferenc

__________________________________________________________________________________________________________

Figyelem! Az előírásoknak megfelelően a rendezvényen a maszk használata kötelező! Az eseményen való részvétel regisztrációhoz kötött, helyszíni regisztrációra nem lesz lehetőség. Részvételi szándékukat az alábbi linken jelezhetik: https://ludevent.uni-nke.hu/e/maganjogi_konyvmustra

Hat, közelmúltban megjelent könyvet mutatott be az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Civilisztikai Tanszéke. A tanszék oktatóinak munkái a tankönyvtől a monográfián át a kézikönyvig széles skálán mozognak.

A könyvbemutatón Papp Tekla egyetemi tanár, tanszékvezető elmondta, hogy a bemutatott munkák egyfajta lenyomatát jelentik egy szakmai közösség munkájának, de kiindulópontként is szolgálhatnak további kutatásokhoz és az oktatáshoz is hasznos eszközök lehetnek. Ilyen például Barzó Tímea és Papp Tekla közös műve, amely a Civilisztika II. Dologi jog – Felelősségtan címet viseli és amelyet Nochta Tibor professzor mutatott be az eseményen. A Miskolczi-Bodnár Péter egyetemi tanár által méltatott Társasági jogi lexikon Dúl János, Lehoczki Zóra Zsófia, Papp Tekla, és Veress Emőd szerkesztésében jelent meg. Nochta Tibor és Papp Tekla a szerződéses viszonyokban meglévő üzleti kockázatokról írt, a könyvet Vékás Lajos akadémikus mutatta be az érdeklődőknek. Barzó Tímea könyvéról, a magyar család jogi rendjéről Hegedűs Andrea egyetemi docens, míg Barta Judit építészeti, műszaki alkotások és terveik szerzői jogvédelmével kapcsolatos művéről Grad-Gyenge Anikó tanszékvezető fejtette ki gondolatait. Az eseményen Papp Tekla Atipikus szerződések című könyvét is bemutatták, amelyhez Leszkován László egyetemi docens fűzött véleményt.   

Záró gondolataiban Auer Ádám elmondta, hogy a tankönyvtől a monográfián át a kézikönyvig számos kiadványt ismerhettek meg a résztvevők. A Civilisztikai Tanszék adjunktusa hangsúlyozta, hogy a tankönyv egy szemléletformáló eszköz, amely a gondolkodásmódot is valamilyen módon strukturálja és befolyásolja. A szakember örömét fejezte ki, hogy paradigma jellegű, tudatformáló könyvek születtek és sikerült a projektnek a szélesebb tudományos közösséget is megszólítani és bevonni az alkotói munkába.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

 

Beszámoló a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Civilisztikai Tanszékének „Magánjogi Könyvmustra” című könyvbemutatójáról

 

A „Magánjogi Könyvmustra” című könyvbemutató megrendezésére 2020. október 16-án (pénteken) 11 órakor került sor a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Oktatási Központjában.

Dr. Papp Tekla (tanszékvezető egyetemi tanár, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar, Civilisztikai Tanszék) megnyitja a rendezvényt, köszönti az egybegyűlteket. Kifejti, hogy egy könyvbemutató többféle célt is szolgál: egyrészt alkalmas arra, hogy ismertesse egy szakmai közösség eredményeit, egyúttal promotálja az elkészült könyveket, emellett kutatási támpontokkal szolgál a hallgatóság számára, inspirálja a jelenlévőket a tudományos munkára. Végül gyakran eredője a baráti beszélgetéseknek, amelyekre az elmúlt fél évben a járványhelyzetre tekintettel – személyes jelenlét mellett – nem nagyon volt mód. Ezt követően a rendezvény házigazdája egy-egy Vörösmarty Mihály és Juhász Gyula idézettel keretbe foglalva összegzi saját élményeit és gondolatait a könyvbemutatón bemutatásra kerülő kiadványokról.

Dr. Nochta Tibor (tanszékvezető egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, Polgári Jogi Tanszék) Barzó Tímea és Papp Tekla Civilisztika II. Dologi jog – Felelősségtan című könyvét mutatja be.

Az előadó véleménye szerint egy tankönyvtől elvárható, hogy elősegítse a magánjogi gondolkodás hallgatók általi elsajátítását, és a szerzők az egyes dologi jogi és felelősségi kérdéseket ennek megfelelően tárgyalják. Az egyetemi tankönyveknek kiemelt jelentőségük van abban, hogy stabil dogmatikai alapokat fektessenek le a hallgatókban, biztosítva, hogy későbbi munkájuk során se tévedjenek el a polgári jog világában. A jó és időtálló tankönyv akár később is jó útitárs marad.

A szerzők egy-egy téma tárgyalása során a magánjog elmozdíthatatlan intézményeivel magyarázzák meg a jelen kor gazdasági és társadalmi összefüggéseit, megfelelve korunk követelményeinek. A tankönyv előremutató, mivel a ma élő polgári jogból is táplálkozik. A szerzők az egyes jogintézmények bemutatása során számoltak az esetjogot meghatározó jogértelmezési nehézségekkel, egyértelműsítve, miszerint a jogi normák puszta ismerete mellett azt is szükséges látni, hogy az életbeli helyzetekre milyen módon reagál a magánjogi szabály.

A tankönyv célja, hogy egységben láttassa a hallgatókkal az egyes dologi jogi és felelősségi intézményeknek az elméleti, a jogalkotási és a jogalkalmazási megjelenését. A jogintézmények tárgyalása helyes módszertant követ: az adott intézmény magánjogban elfoglalt helyének bemutatását követően a jogszabályi rendelkezések egyszerre statikus és dinamikus szemléletben kerülnek elemzésre.

Egy tankönyv tekintetében alapvető dilemma annak terjedelme, vagy másképpen megfogalmazva: tartalmilag mi szerepeljen feltétlenül az adott könyvben. Az előadó kiemeli, hogy az előadások „varázsa” napjainkban már nem a régi, ez pedig felértékeli a tankönyvek szerepét, amelyek könnyebben elnyerik a hallgatók szimpátiáját, ha képesek a joggyakorlatba is betekintést nyújtani. Ennek a követelménynek a bemutatott tankönyv jól megfelel, hiszen sokszor nem pusztán utalás történik egy-egy eseti döntésre, hanem a bírói döntés lényegét is megismerheti az olvasó.

A tankönyv alapos munka eredménye: kézikönyvként, sőt, egy-egy része akár kiskommentárként is alkalmazható, megjelenésével tovább gazdagodott a hazai magánjog oktatása.

Dr. Miskolczi-Bodnár Péter (dékán, tanszékvezető egyetemi tanár, Károli Gáspár Református Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, Kereskedelmi Jogi és Pénzügyi Jogi Tanszék) Dúl János, Lehoczki Zóra Zsófia, Papp Tekla és Veress Emőd által szerkesztett Társasági jogi lexikon című könyvet mutatja be.

A könyv különleges és hézagpótló mű, mivel társasági jogi lexikon nem készült Magyarországon az elmúlt időszakban. Szükség van egy ilyen kötetre, hiszen a társasági jog folyamatosan változik, valamint sajátos terminológiát használ, amely nem automatikusan érthető a tanulmányok, de akár a jogalkalmazás során sem.

A könyv valójában többet tartalmaz, mint amit a cím ígér, mert nem csupán társasági jogi kérdésekkel, hanem történeti előzményekkel is foglalkozik, valamint erőteljes nemzetközi kitekintéssel is él, Magyarországon felül számos más ország – Ausztria, Franciaország, Nagy-Britannia, Németország és Olaszország – társasági jogának fejlődését is bemutatja. Különösen gazdag a címszavaknak az a vonulata, amely az Európai Unió jogát, illetve az irányadó európai jogi fogalmakat ismerteti. Számos közösségi jogszabály és jogszabálytervezet – európai uniós rendeletek és irányelvek – kerültek feldolgozásra; ugyanez igaz az uniós joggyakorlatra is.

A lexikon a történeti előzményeken, valamint a nemzetközi és az európai uniós kitekintésen felül ismerteti az egyes magyar jogágak kapcsolódó fogalmait is. Bemutatásra kerülnek többek között a legfontosabb polgári jogi fogalmak, a fizetésképtelenségi jog alapvető szabályai, valamint az értékpapírjogi alapfogalmak, sőt, még a családjogra is történik utalás. Az eljárásjogok sem maradhatnak el egy teljes körű lexikonból: a szerzők egy-egy szócikket szántak a cégbejegyzési eljárásra, a csődeljárásra, a felszámolási eljárásra, a vagyonrendezési eljárásra és az átalakulási eljárásra. A lexikon nem nélkülözi a közgazdasági címszavakat sem.

Az egyes szócikkek feltüntetik a szerzők monogramját, azonos stílusban, azonos részletességgel – bár eltérő terjedelemben –, egymáshoz hasonló módon készültek el. Valamennyi szócikk végén megtalálható a vonatkozó jogszabály(ok) elérhetősége és a kapcsolódó magyar joggyakorlat. A szövegben egységesen dőlt betűvel szerepelnek azok a szavak, amelyeket más címszavak részletesen bemutatnak. A címszavak gyakran visszautalnak egymásra ahelyett, hogy megismételnék az egyszer már leírtakat; átfedések csak elvétve figyelhetők meg, azonban olykor lehetett volna kereszthivatkozásokat alkalmazni. A szerzők úgy csoportosítják az egyes szócikkeket, hogy elsőként egy áttekintő szócikk kerül bemutatásra, majd ezt követően következik az egyes részterületek bemutatása. A lexikon olyan szócikkeket is tartalmaz, amelyek dogmatikai kérdésekkel foglalkoznak. Az előadó megjegyzi, hogy álláspontja szerint az egyes szócikkek megfogalmazása nincs mindig tekintettel a potenciális olvasókra, azonban feltételezhető, hogy azok – még ha csak közvetve is – meg fogják találni az általuk keresett tartalmat.

Minden könyvnek az idő a nagy kritikusa. Az előadó gratulál a szerzőknek és kiemeli, hogy az elvégzett munka eredménye egy olyan kötet lett, amely nemcsak a hallgatóknak nyújt segítséget, hanem a gyakorló jogászok számára is plusz információkat tartalmaz.

Dr. Vékás Lajos (akadémikus, professor emeritus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, Polgári Jogi Tanszék) Nochta Tibor és Papp Tekla Üzleti kockázat a szerződéses viszonyokban című könyvét mutatja be.

Az előadó mindenekelőtt gratulál Papp Teklának a könyvbemutató megszervezéséhez, kiemelve és példaként állítva a magyar jogtudományon belül betöltött integratív szerepét valamennyi magánjogász számára. Szintén elismerésre méltó, hogy a könyvmustrán nemcsak a Nemzeti Közszolgálati Egyetemhez, hanem például a Miskolci Egyetemhez köthető számos kötet is bemutatásra kerül.

Bár a könyv 2018 augusztusában került lezárásra, azonban annak tárgya 2020 októberében aktuálisabb, mint valaha. 2018 augusztusában még úgy tűnt, hogy a világ kilábalt a 2008-as gazdasági válságból, most mégis azt látjuk, hogy minden bizonnyal egy újabb – a korábbinál is nagyobb – pénzügyi válság felé haladunk.

Maga a könyv három szerkezeti elemre bonható. Az első négy fejezet a téma exponálása: annak feldolgozása, hogy a klasszikus magánjog – a 2008-as válság alapján – milyen lehetőséget biztosít a válságnak a szerződésekre kiható hatásával kapcsolatban. Az első rész világosan bemutatja, hogy a pénzügyi válság milyen kihívások indukál a magánszemélyek vagy a magánszemélyek társulásai közötti szerződéses viszonyokra. Az előadó megjegyzi, hogy a magyar jog ismertetése mellett rövid kitekintéssel lehetett volna élni arra, más jogrendszerek hogyan próbálkozták kezelni a válság okozta problémákat.

Az ötödik és a hatodik fejezet összefoglalja, hogy a magyar jog miképp reagált ezekre a kihívásokra: az ötödik fejezet a jogalkotó, míg a hatodik fejezet a judikatúra válaszait mutatja be. A törvényhozói reakcióra azért volt szükség, mert a magánjog eszköztára az ilyen válságok kezelésére szerény lehetőségeket biztosít; jogalkotói beavatkozás hiányában a Kúria munkája nem vezetett volna sikerre. A kötet a bírói gyakorlat elemzése során az 1930-as évek joggyakorlatát is megvizsgálja, és szinte hiánytalanul feldolgozza az ítélőtáblák és a Curia gyakorlatát.

A hetedik, nyolcadik, kilencedik és tizedik fejezetek részben más logikát követnek: azt vizsgálják, hogyan jelenik meg az üzleti kockázat a szerződési jog, a társasági jog, illetve a versenyjog szabályaiban. A könyvnek ez a része egyfajta „rövidített” szerződési jog: megjelennek az alapelvek, a szerződés létrejöttével és megerősítésével kapcsolatos szabályok, a szerződésszegési normák, majd sorban a nevesített szerződések.

Összegezve kijelenthető, hogy a kötet egy egyedi megközelítésben fogant és mindenkinek ajánlható könyv, amely szinte teljes terjedelmében ragaszkodik a szerzők eredeti célkitűzéseihez, azoktól csak kis mértékben távolodik el.

Dr. Hegedűs Andrea (egyetemi docens, Szegedi Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, Civilisztikai Tudományok Intézete) Barzó Tímea A magyar család jogi rendje című könyvét mutatja be.

Az időzítés kiváló, hiszen a Ptk. hatálybalépését követően a kötet lezárásáig eltelt három év alkalmas volt arra, hogy számos kérdés letisztuljon a joggyakorlatban. Több kommentár és szakkönyv is megjelent a témában, de a kötethez hasonló, átfogó jellegű monográfia korábban még nem került megírásra, nem is beszélve arról, hogy a mű a gyakorlat számára is számos támpontot ad.

A szerző a teljesség igényével dolgozza fel a magyar családjogot. A monográfia olyannyira figyelemreméltó, mint amilyen közel fél évszázaddal korábban Nizsalovszky Endre A család jogi rendjének alapjai című műve volt. A könyv átfogóan, kellő mélységben, tudományos igénnyel mutatja be a magyar családjog rendjét.

A cím már sejteti, hogy a feldolgozás monografikus. A szerző nagyrészt a Ptk. rendszerét követi az egyes jogintézmények bemutatásakor; ismerteti a történeti előzményeket és a joggyakorlatot, ugyanakkor kitér a jogalkotó által el nem fogadott élettársi és bejegyzett élettársi kapcsolatra is. A könyv újszerű problémák sokasága között vezeti az olvasót a helyes jogértelmezés irányába.

A kötet a jogterület bemutatását a rendszertani alapoktól kezdi, ez pedig a családi jog jogágiságának elhelyezése kapcsán rendkívül aktuális kérdés. Ezt követően az alapelvek mélyreható vizsgálatára tér ki a szerző, egyben elemzi azok családjogi hatásait, majd sor kerül az egyes párkapcsolati formák részletes bemutatására is. Valamennyi részben történeti visszatekintést és nemzetközi kitekintést alkalmaz a könyv, különös tekintettel az Európai Unió szabályaira, de párhuzamot von a Ptk. klasszikus területeivel (az ember mint jogalany, dologi jog, kötelmi jog) is. Az érintett fejezetekhez kapcsolódóan megjelennek a Ptké. irányadó szabályai. Mivel a Ptk. kapcsán a kialakuló bírói gyakorlat a kötet elkészítésekor még „visszafogott” volt, ezért a szerző többségében olyan korábbi eseti döntéseket mutat be, amelyek a Ptk. keretei között is helytállónak bizonyulnak, valamint megjelöli az irányadó elvi iránymutatásokat.

A feldolgozott szakirodalom szinte teljes körűnek mondható. A tartalomjegyzék részletes, segít eligazodni a terjedelmes kötet áttekintésében és a gyors keresésben; a tagolás áttekinthető és következetes. A könyv megjelenése impozáns, stílusa olvasmányos, megfogalmazása közérthető és logikus. Akár a laikus érdeklődő is örömmel forgathatja, de az elsődleges célközönség egyértelműen a szakmai közönség. A szerző könyve hiánypótló munka, alapmű, a magyar családjog egyik mértékadó forrásmunkája, amelyet az előadó bátran ajánl bárki számára.

Dr. Grad-Gyenge Anikó (tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Üzleti Jog Tanszék) Barta Judit A tervezői tevékenység komplex bemutatása, valamint az építészeti, műszaki alkotások és terveik szerzői jogvédelme című könyvét mutatja be.

Már a címből is sejthető, hogy valójában két könyv is megbújik a kötetben. A szerző nem tudja titkolni, milyen szemüvegen át tekint a szerzői jogi kérdésekre: munkája jócskán merít építészkamarai gyakorlatából, aminek köszönhetően olyan értékes és bőséges esetjoghoz fér hozzá az olvasó, amely más szerző tollából kevésbé lenne hiteles.

A szöveg két jól elhatárolható, terjedelmes részre tagolódik. A monografikus igénnyel feldolgozott szerzői jogi kérdéseket egy általános magánjogi, de lényegében véve szerződési jogi rész előzi meg, rövidebb közjogi kitekintéssel. Az építész az alapvető szerzői jogi problémákkal nem önmagukban, hanem egy szerződési környezetben találkozik, éppen emiatt különös értékkel bír az az elemzés, amely pontról pontra tekinti át, hogy az építészethez kapcsolódóan milyen szerződési jogi kérdések merülhetnek fel. A szerző olyan jogesetekkel és építészeti projektekkel támasztja alá állításait, amelyek fokozzák a kötet hitelességét.

Igen fontos az az építészettörténeti és az építészetre vonatkozó nemzetközi szabályozás fejlődéséről szóló áttekintés, amelyet a szerző annak a kérdésnek szentel, hogy az építészet tudománynak vagy művészetnek tekintendő-e. Bár a probléma filozófiai természetű, azonban egyáltalán nem lényegtelen; a dilemma ma sincs feloldva. Talán fogalmazhatunk úgy, hogy az építész a mérnöki pontossággal alkotó művész.

További nagy értéke a műnek, hogy a szerző számos ponton világít rá a szabályozatlansági bizonytalanságokra és hiátusokra (létesítmények szerzői jogi védelmének hiánya, építészek közötti alkotói együttműködés, az építész személyhez fűződő jogai, integritásvédelmi klauzula, a szerzői mű tulajdonos általi megsemmisítésének kérdése). A kutatómunka talán legértékesebb eredménye mégis a kötet zárása: egy javaslatcsomag a jogalkotó számára az építészeti alkotásokkal kapcsolatos szabályok módosítására, többek között az építészeti tevékenységre vonatkozó jogszabályok fogalmi egységesítésére, elősegítve a könnyebb érthetőséget. A javaslatok között több olyan is szerepel, amely már meghallgatásra talált.

Zárásként az előadó köszönetet mond a szerzőnek a kötet elkészítéséért, és a könyvet – a lektorok véleményét megerősítve – olyan komoly intellektuális teljesítménynek értékeli, amely képes az elméletet és a gyakorlatot szerves egységben láttatni.

Dr. Leszkoven László (egyetemi docens, Miskolci Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, Polgári Jogi Tanszék) Papp Tekla Atipikus szerződések című könyvét mutatja be.

Az előadó kifejti, miszerint az atipikus szerződések legfőbb sajátossága, hogy általános értelemben véve nem tipizálhatók; közös jellemvonásuk a különcség, a sehova nem sorolhatóság. Nem is igénylik külön típus kialakítását, mert jobban szeretik a kötetlenség szabadságát. Bár az atipikus szerződések is támaszkodnak már kész megoldásokra, azonban azok hiányosságait képesek pótolni, bizonyos elemeiket pedig elhagyni. Nem tekinthetőek minden elemükben egyedinek, ugyanakkor nagyfokú önállósággal bírnak.

A szerző egyértelművé teszi, hogy az atipikus szerződések nem sorolhatóak be a vegyes szerződések egyik alfajába sem, hanem önálló, sui generis megállapodás-csoportot alkotnak; többek és mások, mint a vegyes szerződések. A kötet átfogó szerződési klasszifikációt tartalmaz, rendszerbe illesztve többek között a vegyes jogági szerződéseket, a tipikus és atipikus szerződéseket, valamint az ál-atipikus szerződéseket. Ezt követően a mű részletesen ismerteti az olyan atipikus szerződések szabályait, mint a franchise szerződés, a merchandising szerződés, az outsourcing konstrukció, a szindikátusi szerződés, az esernyő-megállapodás vagy éppen az „előfizetői hurok átengedésére” kötött szerződés.

A könyv négy fő szerkezeti egységre tagolódik. Az A) rész a szerződések tipizálásának alapkérdéseit tartalmazza. A B) rész csoportosítja az atipikus szerződéseket aszerint, hogy azok milyen mértékben függetlenek a tipikus szerződésektől. A C) rész bemutatja előbb a fogyasztóvédelmi vonatkozású atipikus szerződéseket, majd a gazdasági társaságok létesítéséhez és működéséhez kapcsolható atipikus szerződéseket, a szellemi tulajdonhoz kapcsolódó atipikus szerződéseket, végül pedig a szolgáltatási jellegű atipikus szerződéseket. A D) rész timeshare-jelenség problémakörét elemzi.

Az atipikus szerződések rendszerbe illesztése amiatt is különösen jelentős munka, mert az érintett szerződések elemzése és rendszerbe foglalása a rendszer több elemének vizsgálatát is szükségképpen igényli, így az ismert szerződéstípusok több, eddig rejtett jellemvonása is feltárul az olvasó előtt. Az elemzés mélységeiről a megszámlálhatatlanul sok lábjegyzet tesz tanúbizonyságot.

A szerződéstípusok vizsgálata hasznára válik a jogélet valamennyi résztvevője számára, beleértve a praktikumot, a jogalkotást és az oktatást. Az előadó szükséges és vitathatatlanul hasznos munkának ítéli az elkészült monográfiát, és őszinte gratulációját fejezi ki a szerzőnek.

Dr. Auer Ádám (egyetemi adjunktus, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar, Civilisztikai Tanszék) a rendezvény zárásaként kiemeli, hogy a tankönyvtől a monográfiákon át a gyakorló jogászok számára is hasznosítható kézikönyvekig mindenfajta kötet szerepelt a könyvbemutatón bemutatott könyvek között. Külön is utal arra, hogy a tankönyv szemléletformáló eszköz: maga is vissza tud emlékezni azokra a tankönyveire, amelyek a gondolkodását hallgatóként jelentős mértékben strukturálták, és a mai napig is befolyásolják. Megjegyzi, hogy a Civilisztika II. Dologi jog – Felelősségtan tankönyv és a Társasági jogi lexikonnak összeállítása során tudatos cél volt az országos szintű együttműködés, azaz minél szélesebb jogtudósi kör bevonása a közös munkába.

Útravalóként egy Molnár Ferencről szóló – és a könyvek utóéletét érintő – anekdotát oszt meg a hallgatósággal, majd megköszöni a jelenlévők részvételét a Civilisztikai Tanszék könyvbemutatóján.

Szöveg: dr. Csitei Béla

__________________________________________________________________________________________________________

Meghívó

A Civilisztikai Tanszék tisztelettel meghív minden kedves érdeklődőt Prof. Dr. Papp Tekla tanszékvezető asszony Atipikus szerződések című könyvének (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2019.) megvitatására 2019. december 12-én 16 órakor, helyszín az Oktatási Épület 508-as tárgyalója.

Regisztrációs link

__________________________________________________________________________________________________________

Meghívó

A Civilisztikai Tanszék és a Magánjogi Kutatóműhely tisztelettel meghív minden kedves érdeklődőt Dr. Vogel Barbara (ügyvéd, Magyar Áruküldők Egyesülete) Fogyasztóvédelem a gyakorlatban - a webáruházakat érintő hatósági ellenőrzések című  előadására 2019. december 5-én 16:30 órakor, helyszín az Oktatási Épület 509-es dékáni tárgyalója.

Regisztrációs link

A Magánjogi Kutatóműhely és a Civilisztikai Tanszék szervezésében dr. Vogel Barbara (ügyvéd, Thurzó Ügyvédi Iroda) a Magyar Áruküldők Egyesületével kapcsolatos munkájával összefüggésben az internetes kiskereskedelem fogyasztóvédelmi vonatkozásairól tartott előadást. Prezentációja kezdetén bemutatta a területtel kapcsolatos főbb jogszabályi rendelkezéseket: többek között a Polgári Törvénykönyv, a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet, valamint a 2001. évi CVIII. törvény főbb rendelkezéseit, amelyek ismertetésekor az egyes szabályokkal párhuzamosan saját, joggyakorlatbeli példákat is hozott. Ezt követően konkrét jogeseteket mutatott be röviden; ezek többsége Budapest Főváros Kormányhivatalának V. Kerületi Hivatalának Fogyasztóvédelmi Főosztályának határozatain alapultak. Szó esett az általános szerződési feltételek felülvizsgálatáról, az általános szerződési feltételek próbavásárláson keresztüli vizsgálatáról, a termék nem megfelelő leírásáról, az elállási jogról, továbbá kedvezményről való téves tájékoztatásról, az online vitarendezésről, termékvizsgálatról. Az izgalmas és érdekes előadást követően a hallgatóság tehette fel a kérdéseket, amelyekkel egy érdekes szakmai diskurzus tanúi lehettek a jelenlevők.

__________________________________________________________________________________________________________

Meghívó

A Civilisztikai Tanszék tisztelettel meghív minden kedves érdeklődőt Ötletek és megvalósítás című tudományos workshopra 2019. december 5-én 15:30 órakor, helyszín az Oktatási Épület 509-es dékáni tárgyalója, amelyen az OTDK-ra felkészülő hallgatók tudományos kutatási irányai kerülnek megvitatásra.

A regisztrációs link a későbbiekben lesz elérhető.

__________________________________________________________________________________________________________

https://ludevent.uni-nke.hu/event/148/

Családjogi konferencia az NKE-n

 

„Párkapcsolati formák – formális párkapcsolatok” címmel került megrendezésre 2019. december 5-én a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Civilisztikai Tanszékének szervezésében az a családjogi konferencia, amelynek témáját a napjainkban megjelenő párkapcsolati és családi formák jogi hátterének megvitatása képezte. A konferencia programjában szereplő előadások sokszínűsége is megerősítette azt az álláspontot, miszerint a családi kapcsolatok hagyományos alapokon nyugvó formái mellett egyre nagyobb hangsúlyt kapnak mind a jogelméletben, mind a joggyakorlatban a szociológiai értelemben vett és tágabb kört magába foglaló kapcsolatrendszerek. Az előadók között kúriai bírók, gyakorlati szakemberek és az egyetemek professzorai, kutatói szemléltették előadásaikban a felmerülő jogi kihívásokat, illetve a gyakorlatból eredő bizonytalanságokat és az erre adott lehetséges válaszokat. A konferencia megnyitását követően Dr. Kőrös András nyugalmazott kúriai tanácselnök beszélt a házasság mellett szabályozott de facto élettársi kapcsolat és a bejegyzett élettársi kapcsolat kodifikációs folyamatáról, a hatályos szabályanyag megszületéséről. Ezt követően Dr. Kövesné Dr. Kósa Zsuzsanna kúriai bíró szemléltette a de facto élettársi kapcsolat fogalmi elemeinek bírói gyakorlatban bekövetkező változásait, a Ptk. hatálybalépése ugyanis jelentősen átalakította a vonatkozó szabályanyagot, aminek következtében a korábbi bírói gyakorlat alkalmazása új szemléletmódot követel meg. Ezt követően a konferencia házigazdája, Dr. Heinerné Dr. Barzó Tímea, az NKE-ÁNTK habilitált egyetemi docense tartotta meg előadását, aki a közszerzeményi rendszer jogtörténeti vonásainak összevetésével tért ki a hatályos joganyag neuralgikus elemeire, előrevetítve a gyakorlat lehetséges irányait. Őt követte Prof. Dr. Szeibert Orsolya, az ELTE-ÁJK professzorának előadása, aki a házasságok bírói utat mellőző felbontását mutatta be több európai ország példáján keresztül, kiemelve a francia és egyes szomszédos országok megoldásait. A Ptk. szabályozásából eredő életkori dilemmákról értekezett Dr. Hegedűs Andrea a SZTE-ÁJTK egyetemi docense, aki a különböző párkapcsolati formákból származó életkori sajátosságok magánjogi jogintézményekre gyakorolt hatásait vizsgálta. A délutáni részben elsőként Dr. Katonáné Dr. Pehr Erika, a PTE-ÁJK címzetes egyetemi docense foglalta össze az egyedülálló szülőség és az örökbefogadás közötti problémás kérdésköröket. Őt követte Dr. Visontai-Szabó Katalin, az SZTE-ÁJTK adjunktusa, aki Család 3.0 című előadásában a társadalmi változások hatására a családok összetételében bekövetkező újdonságokat ismertette. A konferencia zárásaként az előadásokhoz kapcsolódó tudományos vitára került sor, amely során az érdeklődők kérdéseket tehettek fel az előadóknak.

__________________________________________________________________________________________________________

Meghívó

A Civilisztikai Tanszék és a Magánjogi Kutatóműhely tisztelettel meghív minden kedves érdeklődőt Prof. Dr. Maria M. Pabón (Loyola University New Orleans, College of Law) The Modern Family in the Law of the United States Part I and Part II című előadásaira 2019. november 26-án 15 órakor és november 28-án 16 órakor, helyszín az Oktatási Épület 509-es dékáni tárgyalója.

Az eseményre regisztráció szükséges:

November 26.

November 28.

 

Invitation

The Department of Civilistics and the Private Law Research Group cordially invite everybody who is interested in the topic The Modern Family in the Law of the United States Part I and Part II. The presentations are held by Prof. Dr. Maria M. Pabón (Loyola University New Orleans, College of Law). Time and place: 26th November 2019, at 15 o'clock and 28th November 2019, at 16 o'clock, Educational Building  Room 509. (1083 Budapest, Üllői út 82.)

Registration is necessary:

26th November

28th November

https://www.vanattys.com/practice-areas/family-law/

Az amerikai családjog különféle szempontjairól beszélt a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott előadásában María M. Pabón, a New Orleansi Loyola University professzora. A College of Law korábbi dékánja az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Civilisztikai Tanszék és a Magyary Zoltán Szakkollégium által alapított Magánjogi Kutatóműhely rendezvényén szólt a jogterület aktualitásairól.  

María M. Pabón főbb érdeklődési területei közé tartozik a családjog, a bevándorlási jog, a multikulturalizmus és a diverzitással összefüggő kérdések a jogi szakmában, valamint a női ügyvédek helyzete. Több szervezet, köztük a Hispanic Lawyers Association of Louisiana, elnöke, az American Law Institute választott tagja és számos rangos elismerés birtokosa. Az egyetemi hallgatóknak tartott előadásában felvázolta azokat a hatásokat, amelyek Louisiana állam jogrendszerét érték az évszázadok alatt. A francia gyarmatot a spanyolok szerezték meg, amelyet újabb rövid francia uralom követett, mielőtt megvették volna az amerikaiak, így a francia, a spanyol és az amerikai jog keveredik ennek a tagállamnak a jogában. A louisianai jogrendszerben, amerikai tagállam lévén, az esetjognak nagy szerepe van, ugyanakkor a törvényi szabályozás is jelentős. Erre jellemző, hogy a tagállami szabályok mellett erőteljesen jelen vannak a szövetségi szintű jogszabályok is, amely családjogi viszonylatban például az azonos neműek közötti házasságnál kerül előtérbe.

Az előadó nevezetes eseteket is hozott fel példaként az előadásában. Ilyennek tekinthető a családjog területén a Zablocki-, valamint a Loving-ügy, amelyeknek jellegzetes tételmondata szerint a házasságkötés alapjog, amelyet a tagállam megfelelő indokolás nélkül nem korlátozhat. Ilyen korlátozás lehet például a mormon egyháznál elfogadott többnejűség, amely az amerikai jog közrendi klauzuláját sérti, a vallásszabadságot, annak gyakorlását felülírja a közrend, ezért nem elfogadott az erre történő hivatkozás. A házasságkötést megelőző vagyonjogi szerződések tekintetében megváltozott a korábbi bírósági hozzáállás: az volt az álláspont, miszerint ezek nem elfogadhatóak, csak elősegítik a válásokat, ezzel szemben ma már ezek a szerződések, amennyiben az alapvető szerződési jogi szabályoknak megfelelnek, megköthetőek.

A Sosna vs. Iowa ügy középpontjában a váláshoz szükséges várakozási idő állt, amelynek az alkotmányossága volt a kérdés. A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy nem ütközik az amerikai alkotmányba, mert a felek az idő eltelte után fel tudják bontani a házasságot és újraházasodhatnak. A válásra vonatkozóan korábban csakis valamelyik fél hibájából kerülhetett sor (pl. hűtlen elhagyás, szabadságvesztés), a jelenkorban elegendő a felek ebbéli megállapodása is.

A kiskorú gyermekek elhelyezésével összefüggésben a louisianai Polgári Törvénykönyv 12 tényezőt tartalmaz, amelyek mérlegelésével, figyelembe véve a gyermek legjobb érdekét, kell meghatározni, hogy a házasság felbontását követően a gyermekek mely szülőnél kerüljenek elhelyezésre. Ezek között van például az adott szülő iránti szeretet, ragaszkodás, a neveléshez szükséges erkölcsi környezet, a szülő fizikai és mentális egészsége.

Az öröklési joggal kapcsolatos kérdéseket is megemlített még az előadó, így például a végrendeleten alapuló öröklés lehetőségét, amelyet kiegészít a törvényen alapuló öröklés, alapvetően a rokonok és a házastárs örökölhet ilyen jogcímen. Az élettársak – a magyar joghoz hasonlóan – akkor örökölhetnek egymás után, amennyiben ilyen tartalmú végrendeletet alkottak.

Fotó: Szilágyi Dénes

Az előadás diasora elérhető/You can see the slideshows of the presentations: november 26.; november 28.

__________________________________________________________________________________________________________

Meghívó

A Civilisztikai Tanszék és a Magánjogi Kutatóműhely tisztelettel meghív minden kedves érdeklődőt Dr. Dubravka Klasicek (Josip Juraj Strossmayer University of Osijek) Inheritance law in 21st century című előadására 2019. november 13-án 15 órakor, helyszín az Oktatási Épület 509-es dékáni tárgyalója.

Az eseményre itt regisztrálhat.

 

Invitation

Meghívó

A Civilisztikai Tanszék és a Magánjogi Kutatóműhely tisztelettel meghív minden kedves érdeklődőt Prof. Dr. Hugh Beale (University of Warwick, University of Oxford) English and continental contract laws: key differences című előadására 2019. október 1-jén 15 órakor, helyszín az Oktatási Épület 509-es dékáni tárgyalója.

Az eseményre ezen a linken tud regisztrálni.

 

Invitation

__________________________________________________________________________________________________________

https://www.uni-nke.hu/hirek/2019/06/17/uj-alapokon-a-magyar-vadgazdalkodas

Dúl János beszámolója

Fotó: Halápi Katinka

_________________________________________________________________________________________________________

Fotó: Szilágyi Dénes

_________________________________________________________________________________________________________

 

Az eseményről készült összefoglaló az alábbi linken olvasható.

_________________________________________________________________________________________________________

Meghívó

A Civilisztikai Intézet tisztelettel meghív minden kedves érdeklődőt Prof. Dr. Dorota Masniak (University of Gdansk) Modern Challanges of Insurance Law című előadására 2019. május 2-án 14 órakor, helyszín az Oktatási Épület 509-es dékáni tárgyalója.

Kép forrása: https://skwealth.com/wp-content/uploads/sites/3/2014/01/Insurance-Planning.jpg

_________________________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________________________

MEGHÍVÓ

"Egészségügyi jog a magánjog és a közjog határán" konferencia

2018. december 7. 9:30

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Főépület - 1083 Budapest, Ludovika tér 2. Zrínyi terem

Regisztrálni a fenti linken elérhető plakáton feltüntetett módon lehetséges.

Megtisztelő megjelenésére számítunk!

A konferenciáról készített összefoglalót erre a linkre kattintva olvashatják el.

 

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

 

MEGHÍVÓ

ZÁRÓ PTK. MÓDSZERTANI WORKSHOP

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Karának Civilisztikai Intézete kerekasztal megbeszélést szervez, amelyre szeretettel várjuk az érdeklődőket.

A 2016/96/NKE-ÁKK Corporate Governance – köztulajdonban lévő gazdasági társaságok elnevezésű kutatóműhely fontos küldetése, hogy az államtudományi képzéssel összhangban lévő egyedülálló profilú civilisztikai képzést alakítsunk ki.

A záró workshop címe: „Ptk. módszertani workshop – Poszteres bemutató, tanulságok levonása, összegző gondolatok, a kooperáció perspektívái”.

A rendezvény időpontja:     2018. szeptember 26. 11.00 – 13.00

A rendezvény helyszíne:      NKE Államtudományi és Közigazgatási Kar, Oktatási Központ, 510. iroda, Dékáni nagy tanácsterem (1083 Budapest, Üllői út 82.)

 

PROGRAM:

 

11:00 - 11:30          Megnyitó                           Prof. Dr. Papp Tekla, intézetvezető, egyetemi tanár

11:30 - 12:00          Dr. Nagy Barna Krisztina egyetemi tanársegéd és Dr. Dúl János tudományos segédmunkatárs a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Államtudományi és Közigazgatási Kar Civilisztikai Intézetének munkatársai tartanak poszteres bemutatót

12:00 - 13:00          Hozzászólások, megbeszélés

 

Regisztrálni a civilisztikaiintezet@gmail.com email címen lehet.

Megtisztelő megjelenésére számítunk!

 

Prof. Dr. Papp Tekla

intézetvezető, egyetemi tanár

NKE Államtudományi és Közigazgatási Kar Civilisztikai Intézet

 

Egység a sokszínűségben? – Záró Ptk. módszertani workshop

A Corporate Governance – köztulajdonban lévő gazdasági társaságok című Ludovika Kiemelt Kutatóműhely 2017-ben kezdte meg a hazai jogi karok és más, magánjogot oktató egyetemek polgári jogi tanszékeinek részvételével zajló workshop-sorozatát, amelynek tizedik, egyben záró rendezvényére 2018. 09. 26-án került sor. A rendezvényen számos polgári jogot oktató tanszék vezetője és oktatója, kutatója vett részt. A projekt célja a hazai polgári jogi oktatás feltérképezése, az egyes oktatási struktúrák, oktatói gárdák, kutatási területek, tehetséggondozási stratégiák megismerése és összevetése útján többek között közös kutatások, hallgatói és oktatói együttműködések kiépítése, szinergia lehetőségek feltérképezése volt.

A rendezvényt megnyitó gondolataiban az NKE ÁKK dékánja, Prof. Dr. Kis Norbert kiemelte a közigazgatási felsőoktatás 40 éves történetében a civilisztikai oktatás folyamatos jelenlétét, kontinuitását, valamint hangsúlyozta a más egyetemekkel történő együttműködés fontosságát.

Prof. Dr. Papp Tekla, a Civilisztikai Intézet és a Kutatóműhely vezetője köszöntő gondolatiban összefoglalta a workshop-sorozat történetét és célját, bemutatta a kutatási eredmények értékelését végző kollégáit, Dr. Nagy Barna Krisztina egyetemi tanársegédet és Dr. Dúl János tudományos segédmunkatársat, valamint rögzítette, hogy a kutatást feldolgozó tanulmány várhatóan 2019. elején, a Polgári Jog című folyóiratban kerül publikálásra.

Dr. Dúl János előadásában ismertette többek között az egyes egyetemek polgári jogi oktatásának struktúráját, az egyes tantárgyak összekapcsolásának és egymásra épülésének módját, a tanszékek által kínált szakdolgozati témák összetételét, a számonkérések módját, az ajánlott és a kötelező irodalmak körét, az egyes intézetek saját oktatók által írt tananyagokkal való ellátottságát, valamint bemutatta az osztott képzések magánjogi oktatásának főbb jellemzőit is.

Dr. Nagy Barna Krisztina prezentációjában bemutatta többek között, hogy az egyes egyetemeken milyen lehetőségek biztosítottak a hallgatók specializációjának elősegítésére, továbbá ismertette az egyes polgári jogot oktató tanszékek mellett működő tudományos diákkörök jellemzőit, a polgári jogot oktatók átlagos, valamint az egyes beosztásokhoz kapcsolódó életkori sajátosságait, valamint a nagyobb jogterületeknek az oktatók kutatási területei általi lefedettségét is. Az előadók kutatási eredményeiket táblázatok, diagramok és ábrák segítségével tették szemléletesebbé.

Az előadásokat számos észrevétel, hozzászólás követte és aktív párbeszéd, diskurzus alakult ki a jelenlévők között. Több megjegyzés fogalmazódott meg a Kutatóműhely által vizsgált szempontokkal és az eredményekkel kapcsolatban, egyúttal javaslatok érkeztek a vizsgált adatok körének bővítésére is. A résztvevők egyöntetűen hangsúlyozták a kutatás jelentőségét, valamint a feltárt eredményekben, a kapcsolódási pontok, közös elemek kiaknázásában rejlő lehetőségeket is. A rendezvény a Kutatóműhely által megkezdett workshop-sorozat utolsó állomása volt, azonban a kutatási eredmények hasznosságára és hasznosíthatóságára tekintettel a szervezők és a résztvevők bíznak a kutatómunka jövőbeli, más intézmények általi folytatásában is.

Szöveg: Lehoczki Zóra Zsófia

Fotó: Szilágyi Dénes

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

KORMÁNYZÁSI TRADÍCIÓK, MODERNITÁS ÉS JÖVŐKÉP

A rendezvény időpontja: 2018. szeptember 20. (csütörtök) 10:00 – 16:00
A nemzetközi konferencia helyszíne: Debreceni Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, „C” épület, (4028 Debrecen, Kassai út 26.)

13:00 - 13:30       Vitaindító

Dr. Papp Tekla (egyetemi tanár, NKE ÁKK): Törvényi szinergiák - sajátos új jogterület?

13:30 - 14:30       Felkért hozzászólÁSOK

Dr. Horváth M. Tamás (egyetemi tanár, DE ÁJK): Kormányzati tulajdonosi igazgatás

Dr. Dúl János (tudományos segédmunkatárs, NKE ÁKK): Az állam társasági részesedései és az öröklési jog kapcsolata

Dr. Lehoczki Zóra Zsófia (PhD hallgató, NKE ÁKK): A társasági vagyon szerepe a közfeladatok ellátásában

 

A konferenciáról készített összefoglaló a Debreceni Egyetem honlapján olvasható:

http://hirek.unideb.hu/hu/node/5706

Az eseményről a Debreceni TV Siker című műsorában is beszámoltak, amelyet az alábbi linken nézhető meg:

http://www.dehir.hu/dtv/siker-2018-09-21/

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

MEGHÍVÓ

KEREKASZTAL MEGBESZÉLÉS

 

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Karának Civilisztikai Intézete kerekasztal megbeszélést szervez, amelyre szeretettel várjuk az érdeklődőket.

A 2016/96/NKE-ÁKK Corporate Governance – köztulajdonban lévő gazdasági társaságok elnevezésű kutatóműhely fontos küldetése, hogy az államtudományi képzéssel összhangban lévő egyedülálló profilú civilisztikai képzést alakítsunk ki.

A kerekasztal megbeszélésen Dr. Dúl János „A vagyonkezelési szerződés alapjairól” című tanulmányát elemzi ki az Intézet és a felkért hozzászólók.

 A rendezvény időpontja: 2018. május 9. (szerda) 16.00 óra

A rendezvény helyszíne: : NKE Államtudományi és Közigazgatási Kar, 1083 Budapest, Üllői út 82.

Oktatási épület 509. iroda, dékáni kis tanácsterem

 

PROGRAM:

16:00 - 16:30             Megnyitó
                                  Prof. Dr. Papp Tekla, intézetvezető, egyetemi tanár

16:30 - 17:20             Vitaindító
                                   Dr. Dúl János, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Államtudományi és Közigazgatási Kar,
                                   Civilisztikai Intézet

                                   Felkért hozzászólók:
                                   Dr. habil Boros Anita egyetemi docens, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és
                                   Közigazgatási Kar, Lőrincz Lajos Közigazgatási Jogi Intézet oktatója
                                   Dr. Molnár Hella egyetemi adjunktus, az ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszékének oktatója

17:20 - 18:00             Hozzászólások, megbeszélés

 

Megtisztelő megjelenésére számítunk!

 

Prof. Dr. Papp Tekla

intézetvezető, egyetemi tanár

NKE Államtudományi és Közigazgatási Kar

Civilisztikai Intézet

 

Az eseményről készült összefoglaló ezen a linken keresztül olvasható.

-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

MEGHÍVÓ

TUDOMÁNYOS VITAÜLÉS

 

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Karának Civilisztikai Intézete tudományos vitaülést szervez, amelyre szeretettel várjuk az érdeklődőket.

A 2016/96/NKE-ÁKK Corporate Governance – köztulajdonban lévő gazdasági társaságok elnevezésű kutatóműhely fontos küldetése, hogy az államtudományi képzéssel összhangban lévő egyedülálló profilú civilisztikai képzést alakítsunk ki.

A vitaülésre érkező vendégelőadó Dr. Cseh Attila kúriai bíró.

Előadásának címe: Társasházi jogviták aktuális kérdései (joggyakorlat elemzés)

 

A rendezvény időpontja: 2018. április 18. (szerda) 16.30 óra

A rendezvény helyszíne: NKE Államtudományi és Közigazgatási Kar, 1083 Budapest, Üllői út 82.

Oktatási épület 509. iroda

 

PROGRAM:

16:30 - 16:45            Megnyitó
                                  Prof. Dr. Papp Tekla, Intézetvezető, egyetemi tanár

16:45 - 17:30            Vitaindító
                                  Dr. Cseh Attila előadása

17:30 - 18:00             Hozzászólások, megbeszélés

 

Megtisztelő megjelenésére számítunk!

 

Prof. Dr. Papp Tekla

intézetvezető, egyetemi tanár

NKE Államtudományi és Közigazgatási Kar

Civilisztikai Intézet

 

Az eseményről készült összefoglaló ezen a linken keresztül olvasható.

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

MEGHÍVÓ

PTK. MÓDSZERTANI WORKSHOP

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Karának Civilisztikai Intézete Ptk. módszertani workshopot szervez, amelyre szeretettel várjuk az érdeklődőket.
A 2016/96/NKE-ÁKK Corporate Governance –köztulajdonban lévő gazdasági társaságok elnevezésű kutatóműhely fontos küldetése, hogy az államtudományi képzéssel összhangban lévő egyedülálló profilú civilisztikai képzést alakítsunk ki.
A workshop célja, hogy megismertessük a jogi kari társtanszékekkel az államtudományi képzésben az intézet által kezelt és oktatandó tárgyakat, valamint az új Ptk. oktatásának módszertani megbeszélése (egyetemi jegyzetek és tankönyvek tartalma, mi az előadások, a szemináriumok, a gyakorlatok, a tehetséggondozás, a szakdolgozatok tárgya).
A workshopon a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdasági Jogi Tanszéke, a Budapesti Műszaki Egyetem Üzleti Jogi Tanszéke és a Neumann János Egyetem Közgazdaságtan és Jog Tanszék munkatársai vesznek részt.

A rendezvény időpontja: 2018. április 11.    14.00 – 16.00
A rendezvény helyszíne: NKE Államtudományi és Közigazgatási Kar Oktatási épület, (1083 Budapest, Üllői út 82.) 402-es terem

PROGRAM:

14:00 - 14:15             Megnyitó
                                  Prof. Dr. Papp Tekla, Intézetvezető, tanszékvezető egyetemi tanár

14:15 - 15:00             Vitaindító
                                   Dr. Pázmándi Kinga, a Neumann János Egyetem Gazdaságtudományi Kar dékánja, Dr. Grad-Gyenge Anikó, a  BME Üzleti Jogi Tanszék vezetője és Dr. Bodzási Balázs, Budapesti Corvinus Egyetem Gazdsági Jogi Tanszék vezetője

15:00 - 16:00             Hozzászólások, megbeszélés

 

Megtisztelő megjelenésére számítunk!

Prof. Dr. Papp Tekla

intézetvezető egyetemi tanár

NKE Államtudományi és Közigazgatási Kar

Civilisztikai Intézet

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

MEGHÍVÓ

TUDOMÁNYOS VITAÜLÉS

 

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Karának Civilisztikai Intézete tudományos vitaülést szervez, amelyre szeretettel várjuk az érdeklődőket.

A 2016/96/NKE-ÁKK Corporate Governance – köztulajdonban lévő gazdasági társaságok elnevezésű kutatóműhely fontos küldetése, hogy az államtudományi képzéssel összhangban lévő egyedülálló profilú civilisztikai képzést alakítsunk ki.

A vitaülésre érkező vendégelőadó Dr. Vecsey Márk ügyvéd Ausztriában (Gálffy és Vecsey Rechtsanwalte) és a Bécsi Gazdaságtudományi Egyetem magyar jogért felelős elemzője.

Előadásának címe: Válságban lévő cégek restrukturálásának jogi kerete Magyarországon és Ausztriában

 

A rendezvény időpontja: 2018. március 21. (szerda) 17.00 óra

 A rendezvény helyszíne: : NKE Államtudományi és Közigazgatási Kar, 1083 Budapest, Üllői út 82.

Oktatási épület 510. iroda

 

PROGRAM:

17:00 - 17:15             Megnyitó
                                  Prof. Dr. Papp Tekla, Intézetvezető, egyetemi tanár

17:15 - 18:00             Vitaindító
                                  Dr. Vecsey Márk előadása

18:00 - 18:30             Hozzászólások, megbeszélés

 

Megtisztelő megjelenésére számítunk!

Prof. Dr. Papp Tekla

intézetvezető, egyetemi tanár

NKE Államtudományi és Közigazgatási Kar

Civilisztikai Intézet

 

Az eseményről készült összefoglaló ezen a linken keresztül olvasható.

Szöveg: Lehoczki Zóra Zsófia

Fotó: Szilágyi Dénes

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

MEGHÍVÓ

PTK. MÓDSZERTANI WORKSHOP

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Karának Civilisztikai Intézete Ptk. módszertani workshopot szervez, amelyre szeretettel várjuk az érdeklődőket.

A 2016/96/NKE-ÁKK Corporate Governance –köztulajdonban lévő gazdasági társaságok elnevezésű kutatóműhely fontos küldetése, hogy az államtudományi képzéssel összhangban lévő egyedülálló profilú civilisztikai képzést alakítsunk ki.

A workshop célja, hogy megismertessük a jogi kari társtanszékekkel az államtudományi képzésben az intézet által kezelt és oktatandó tárgyakat, valamint az új Ptk. oktatásának módszertani megbeszélése (egyetemi jegyzetek és tankönyvek tartalma, mi az előadások, a szemináriumok, a gyakorlatok, a tehetséggondozás, a szakdolgozatok tárgya).

A workshopon a győri Széchenyi István Egyetem Nemzetközi Köz- és Magánjogi Tanszék, a Kereskedelmi, Agrár- és Munkajogi Tanszék  ill. a Polgári Jogi és Polgári Eljárásjogi Tanszék munkatársai vesznek részt.

 

A rendezvény időpontja: 2018. március 9.    10.00 – 12.00

 

A rendezvény helyszíne: : NKE Államtudományi és Közigazgatási Kar Oktatási épület, (1083 Budapest, Üllői út 82.)  509. iroda

 

PROGRAM:

10:00 - 10:15             Megnyitó
                                  Prof. Dr. Papp Tekla, Intézetvezető, tanszékvezető egyetemi tanár

10:15 - 11:00             Vitaindító
                                   Dr. Glavanits Judit tanszékvezető egyetemi docens, Nemzetközi Köz- és Magánjogi Tanszék

11:00 - 11:45             Hozzászólások, megbeszélés

 

Megtisztelő megjelenésére számítunk!

Prof. Dr. Papp Tekla

intézetvezető egyetemi tanár

NKE Államtudományi és Közigazgatási Kar

Civilisztikai Intézet

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

MEGHÍVÓ CÉGALAPÍTÁSI KÉRDŐJELEK A VERSENYKÉPESSÉG PERSPEKTÍVÁJÁBAN - „ALLEGRO RUBATO”

A Jó Állam Jelentés 2017 versenyképességi indikátorként (H 2.2.) határozza meg a cégalapítás gyorsaságát. A Világbank Doing Business jelentése rendszeresen méri azokat az indikátorokat, amelyek a cégalapítás gyorsaságát megítélik, és ezek alapján rangsorolja az egyes nemzetállamokat. A magyar jogalkotó 2006-ban alkotta meg azokat a törvényeket, amelyek a cégalapítás versenyképességét javították. Több, mint tíz évvel ezen szabályok bevezetése után érdemes megvizsgálni ezt a kérdéskört: vajon gyorsabb lett-e a cégalapítás? Vannak-e olyan jogi kockázatok melyek árnyalják ezt a gyorsaságot? A jogszabálykörnyezet kapcsán milyen változások voltak, milyen de lege ferenda javaslatok lennének ezen a területen?

A rendezvény időpontja: 2018. március 1., csütörtök 9:00 óra
A rendezvény helyszíne: NKE Ludovika Főépület, Zrínyi terem (1083 Budapest, Ludovika tér 2.)
Az étkezések helyszíne: NKE Ludovika Főépület, Zsibongó (1083 Budapest, Ludovika tér 2.)

PROGRAM:
08.30-9.00 Regisztráció
09.00-9.15 Megnyitó Prof. Dr. Kis Norbert dékán NKE Államtudományi és Közigazgatási Kar
09.15-9.30 Szakmai megnyitó Dr. Auer Ádám egyetemi adjunktus, szervezési igazgató NKE ÁKK, ÁKFI
09.30-9.50 Mennyi van beleírva?! Mutatószámok a közigazgatási teljesítmény mérésére Dr. Kádár Krisztián címzetes egyetemi docens, Jó Állam Jelentés hatásterületi vezető, Nemzeti Közszolgálati Egyetem
09.50-10.10 Egyszerűsített cégeljárás - versenyképesség, elméleti szemszögből Prof. Dr. Papp Tekla intézetvezető egyetemi tanár NKE ÁKK Civilisztikai Intézet
10.10-10.30 Cégeljárási tapasztalatok és a fejlesztés lehetséges irányai Dr. Gál Judit egyetemi docens, tanácselnök Fővárosi Ítélőtábla
10.30-10.50 A cégeljárás kiszámíthatósága a gyakorlatban Dr. Horváth Dóra ügyvédi irodai tag Réti, Antall, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal
10:50-11:10 Szünet

11.10-11.30 Algoritmusok és humán elem a cégeljárásban, avagy a „konvertálható emberi tudás” Dr. Parti Tamás közjegyző, elnök Budapesti Közjegyzői Kamara
11.30-11.50 A cégalapítás és eljárása Szerbiában, és hatása a versenyképességre Prof. Dr. Branislaw Malagurski Educons University, Újvidék
11.50-12.10 Cégeljárás Romániában: eredmények és problémák Prof. Dr. Veress Emőd intézetigazgató egyetemi tanár Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Jogtudományi Intézet, Kolozsvár
12.10-13.00 Kérdések, vita
13.00 - Ebéd

A rendezvényen való részvétel a korlátozott férőhelyek miatt előzetes regisztrációhoz kötött.
Részvételi szándékát kérjük, az alábbi linken jelezze 2018.02.27-ig:
#Allegro Rubato
Öltözet: Alkalomhoz illő.

 

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

MEGHÍVÓ

PTK. MÓDSZERTANI WORKSHOP

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Karának Civilisztikai Intézete Ptk. módszertani workshopot szervez, amelyre szeretettel várjuk az érdeklődőket.

A 2016/96/NKE-ÁKK Corporate Governance –köztulajdonban lévő gazdasági társaságok elnevezésű kutatóműhely fontos küldetése, hogy az államtudományi képzéssel összhangban lévő egyedülálló profilú civilisztikai képzést alakítsunk ki.

A workshop célja, hogy megismertessük a jogi kari társtanszékekkel az államtudományi képzésben az intézet által kezelt és oktatandó tárgyakat, valamint az új Ptk. oktatásának módszertani megbeszélése (egyetemi jegyzetek és tankönyvek tartalma, mi az előadások, a szemináriumok, a gyakorlatok, a tehetséggondozás, a szakdolgozatok tárgya).

A workshopon a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Polgári Jogi Tanszék munkatársai vesznek részt.

 

A rendezvény időpontja: 2018. február 21.    15.00 – 17.00

 

A rendezvény helyszíne: : NKE Államtudományi és Közigazgatási Kar Oktatási épület, (1083 Budapest, Üllői út 82.)  509. iroda

 

PROGRAM:

15:00 – 15:15            Megnyitó
                                  Prof. Dr. Papp Tekla intézetvezető, egyetemi tanár

15:15 - 16:00             Vitaindító
                                   Dr. Koltay András tanszékvezető, egyetemi docens

16:00 - 16:45             Hozzászólások, megbeszélés

 

Megtisztelő megjelenésére számítunk!

Prof. Dr. Papp Tekla

intézetvezető egyetemi tanár

NKE Államtudományi és Közigazgatási Kar

Civilisztikai Intézet

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

MEGHÍVÓ

KEREKASZTAL MEGBESZÉLÉSRE

 

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Karának Civilisztikai Intézete kerekasztal megbeszélést szervez, amelyre szeretettel várjuk az érdeklődőket.

A kerekasztal megbeszélés vendégei az NKE ÁKK Államháztartástani és Pénzügyi Jogi Intézet vezetője, Dr. Nyikos Györgyi és kollégái. Cél az intézeti kutatási profilok egyeztetése és a jövőbeli kooperáció kidolgozása.

A rendezvény időpontja: 2018. február 6.        14.00 – 16.00

A rendezvény helyszíne: NKE Oktatási épület 509. iroda, dékáni kis tanácsterem

 

PROGRAM:

14.00 – 14.15             Megnyitó
                                   Prof. Dr. Papp Tekla, intézetvezető, egyetemi tanár

Dr. habil Nyikos Györgyi intézetvezető, egyetemi docens                         

14.15 – 15.10             Vitaindító 

15.10 – 15.45             Hozzászólások, megbeszélés

Megtisztelő megjelenésére számítunk!

 

Prof. Dr. Papp Tekla
intézetvezető, egyetemi tanár
NKE Államtudományi és Közigazgatási Kar
Civilisztikai Intézet

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

MEGHÍVÓ

„Immunitási tünetek a közhatalom felelőssége körében -nemzetközi vonások és joggyakorlat”

konferencia és tudományos ülés

Az „Immunitási tünetek a közhatalom felelőssége körében – nemzetközi vonások és joggyakorlat” címmel, a Ludovika Campuson megrendezendő szakmai esemény a gondolati folytatása a 2015. évben sikerrel megrendezett konferenciának.”

A rendezvény időpontja: 2017. november 23. 9.00 óra
A konferencia helyszíne: NKE Oktatási épület 510. tárgyaló, 1083 Bp. Üllői út 82.

PROGRAM:

KONFERENCIA:

• 8:00 - 8:30 Regisztráció
• 8:30 - 8:40 Megnyitó Prof. Dr. Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora
• 8:40 - 8:50 Dékáni köszöntő Prof. Dr. Kis Norbert, az NKE ÁKK dékánja

I. szekció

• 8:50 - 9:10 Az állam jogalanyiságának heterogenitása és korlátai Prof. Dr. Menyhárd Attila, az ELTE ÁJK dékánja, egyetemi tanár, ELTE ÁJK
• 9:10 - 9:30 Az eltűnt határidő nyomában, avagy van-e a hatáskörnek időbeli korlátja? Dr. Réti László, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke
• 9:30 - 9:50 Adalékok a public trust doktrínájához, különös tekintettel egyes angolszász államok . . szabályozására Dr. habil. Sándor István, egyetemi docens, ELTE ÁJK
• 9:50 - 10:10 Hozzászólások, vita
• 10:10 - 10:30 Kávészünet

II. szekció

• 10:30 - 10:50 A közhatalmi felelősség a közigazgatási bíró szemszögéből . . Dr. Kalas Tibor, a Kúria Közigazgatási és Munkaügyi Kollégiumának vezetője
• 10:50 - 11:10 A magyar és az uniós közszolgálat, különösen a lojalitás kérdése Tálné Dr. Molnár Erika, a Kúria Közigazgatási és Munkaügyi Kollégiumának vezető helyettese
• 11:10 - 11:30 A közigazgatási jogkörben okozott károkért való . felelősség . változása a közigazgatási .perrendtartásról szóló .2017. évi I. törvény .hatályba lépését követően Dr. Sipos Balázs, a Dél-Dunántúli Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégium vezetője
• 11:30 - 11:50 Hozzászólások, vita Felkért hozzászóló: Dr. Uttó György, a Kúria ny. Tanácselnöke
• 11:50 - 12:40 Ebéd

III. szekció

• 12:40 - 13:00 A jogalkotással okozott kár néhány kérdése
• Prof. Dr. Kiss László, volt alkotmánybíró, egyetemi tanár, PTE ÁJK
• 13:00 - 13:20 A jogalkotással okozott kár uniós jogi kérdései
• Dr. habil. Gombos Katalin, a Kúria bírája, intézetvezető egyetemi docens, NKE
• NETK
• 13:20 - 13:40 Jóvátétel vagy igazságtétel? A rendszerváltozás problematikái
• Prof. Dr. Horváth Attila, alkotmánybíró, egyetemi tanár, NKE ÁKK
• 13:40 - 14:00 A jogalkotásért viselendő felelősségről
• Prof. Dr. Tamás András, az MTA doktora, egyetemi tanár, NKE ÁKK
• 14:00 - 14:30 A jogellenesség és alkotmányosság egyes problémái a közhatalmi kártérítési
• perekben
• Prof. Dr. Varga Zs. András, alkotmánybíró, egyetemi tanár, PPKKE JÁK
• 14:30 - 14:50 Kávészünet

IV. szekció

• 14:50 - 15:10 A tisztviselők hivatali felelőssége, uniós kitekintéssel
• Dr. habil. Fábián Adrián, egyetemi docens, PTE ÁJK
• 15:10 - 15:30 Normaalkotás, jogalkotás a társasági jogban
• Dr. Auer Ádám, adjunktus, NKE ÁKK
• 15:30 - 15:50 Törvényhozási eljárás, mint a megfontolt jogalkotásért való alkotmányos felelősség
• Dr. Orbán Balázs, adjunktus, NKE ÁKK
• 15.50 – 16.10 Az állami kárfelelősség hazai és uniós gyakorlata
• Dr. Borbás Beatrix, adjunktus, NKE ÁKK
• 16.10 - 16:20 Hozzászólások, vita
• Felkért hozzászóló: Dr. Udvary Sándor, tanszékvezető egyetemi docens KRE ÁJK
• 16:20 Zárás, összegzés

Kérjük, hogy részvételi szándékát 2017. november 20-ig jelezze az alábbi linken: Regisztráció

__________________________________________________________________________________________________________

MEGHÍVÓ

tudományos vitaülés

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Karának Civilisztikai Intézete tudományos vitaülést szervez, amelyre szeretettel várjuk az érdeklődőket.

A 2016/96/NKE-ÁKK Corporate Governance – köztulajdonban lévő gazdasági társaságok elnevezésű kutatóműhely fontos küldetése, hogy az államtudományi képzéssel összhangban lévő egyedülálló profilú civilisztikai képzést alakítsunk ki.

A vitaülésre érkező vendégelőadó Kecskemét város aljegyzője

Előadásának címe: Önkormányzati corporate governance: felelős társaságirányítási joggyakorlatok Kecskeméten

A rendezvény időpontja: 2017. november 21. (kedd) 11.00 óra 

A rendezvény helyszíne: : NKE Államtudományi és Közigazgatási Kar, 1083 Budapest, Üllői út 82.

Oktatási épület 509. iroda

PROGRAM:

11:00 - 11:15             Megnyitó
                                  Prof. Dr. Papp Tekla, Intézetvezető, egyetemi tanár

11:15 - 11:50             Vitaindító
                                   Dr. Mayer Endre előadása

11:50 - 12:30             Hozzászólások, megbeszélés

Megtisztelő megjelenésére számítunk!

Prof. Dr. Papp Tekla
intézetvezető, egyetemi tanár
NKE Államtudományi és Közigazgatási Kar
Civilisztikai Intézet

__________________________________________________________________________________________________________

MEGHÍVÓ

PTK. MÓDSZERTANI WORKSHOP

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Karának Civilisztikai Intézete Ptk. módszertani workshopot szervez, amelyre szeretettel várjuk az érdeklődőket.

A 2016/96/NKE-ÁKK Corporate Governance – köztulajdonban lévő gazdasági társaságok elnevezésű kutatóműhely fontos küldetése, hogy az államtudományi képzéssel összhangban lévő egyedülálló profilú civilisztikai képzést alakítsunk ki.

A workshop célja, hogy megismertessük a jogi kari társtanszékekkel az államtudományi képzésben az intézet által kezelt és oktatandó tárgyakat, valamint az új Ptk. oktatásának módszertani megbeszélése (egyetemi jegyzetek és tankönyvek tartalma, mi az előadások, a szemináriumok, a gyakorlatok, a tehetséggondozás, a szakdolgozatok tárgya).

A workshopon a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának Oktatási Dékánhelyettese, a Kereskedelmi Jogi és Pénzügyi Jogi Tanszék ill. a Polgári Jogi Tanszék munkatársai a résztvevők.

A rendezvény időpontja: 2017. november 15.        16.00 – 18.00 

A rendezvény helyszíne: : NKE Oktatási épület 509. iroda, dékáni kis tanácsterem

PROGRAM:

16.00 - 16.15             Megnyitó
                                  Prof. Dr. Papp Tekla, Intézetvezető, egyetemi tanár

16.15 – 16.50            Vitaindító
                                  Dr. habil. Szuchy Róbert a KRE Állam- és Jogtudományi Karának Oktatási dékánhelyettese, Prof. Dr. Miskolczi-Bodnár Péter egyetemi tanár, a KRE Kereskedelmi Jogi és Pénzügyi                                                Jogi tanszék vezetője és Dr. Boóc Ádám egyetemi docens, a KRE Polgári Jogi Tanszék vezetője

16.50 – 17.30            Hozzászólások, megbeszélés

Megtisztelő megjelenésére számítunk!

Prof. Dr. Papp Tekla
intézetvezető, egyetemi tanár
NKE Államtudományi és Közigazgatási Kar
Civilisztikai Intézet

__________________________________________________________________________________________________________

MEGHÍVÓ

tudományos vitaülés

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Karának Civilisztikai Intézete tudományos vitaülést szervez, amelyre szeretettel várjuk az érdeklődőket.

A 2016/96/NKE-ÁKK Corporate Governance – köztulajdonban lévő gazdasági társaságok elnevezésű kutatóműhely fontos küldetése, hogy az államtudományi képzéssel összhangban lévő egyedülálló profilú civilisztikai képzést alakítsunk ki.

A vitaülésre érkező vendégelőadó Szerbiából érkezik.

Előadásának címe: „A készülő új szerb polgári törvénykönyvről”

A rendezvény időpontja: 2017. november 14. (kedd) 11.00 óra
A rendezvény helyszíne: : NKE Államtudományi és Közigazgatási Kar, 1083 Budapest, Üllői út 82.
Oktatási épület 509. iroda

PROGRAM:

11:00 - 11:15             Megnyitó
                                  Prof. Dr. Papp Tekla, Intézetvezető, egyetemi tanár

11:15 - 11:50             Vitaindító
                                   Dr. Dudás Attila előadása

11:50 - 12:30             Hozzászólások, megbeszélés

Megtisztelő megjelenésére számítunk!

Prof. Dr. Papp Tekla
intézetvezető, egyetemi tanár
NKE Államtudományi és Közigazgatási Kar
Civilisztikai Intézet

__________________________________________________________________________________________________________

MEGHÍVÓ

PTK. MÓDSZERTANI WORKSHOP

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Karának Civilisztikai Intézete Ptk. módszertani workshopot szervez, amelyre szeretettel várjuk az érdeklődőket.

A 2016/96/NKE-ÁKK Corporate Governance – köztulajdonban lévő gazdasági társaságok elnevezésű kutatóműhely fontos küldetése, hogy az államtudományi képzéssel összhangban lévő egyedülálló profilú civilisztikai képzést alakítsunk ki.

A workshop célja, hogy megismertessük a jogi kari társtanszékekkel az államtudományi képzésben az intézet által kezelt és oktatandó tárgyakat, valamint az új Ptk. oktatásának módszertani megbeszélése (egyetemi jegyzetek és tankönyvek tartalma, mi az előadások, a szemináriumok, a gyakorlatok, a tehetséggondozás, a szakdolgozatok tárgya).

A workshopon a Szegedi Tudományegyetem Civilisztikai Tudományok Intézetének munkatársai a résztvevők.

A rendezvény időpontja: 2017. október 25.        14.00 – 16.00

A rendezvény helyszíne: : NKE Oktatási épület 509. iroda, dékáni kis tanácsterem

PROGRAM:

14:00 - 14:15             Megnyitó
                                   Prof. Dr. Papp Tekla, Intézetvezető, egyetemi tanár

14:15 - 14:50             Vitaindító
                                   Prof. Dr. Görög Márta  Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Civilisztikai Tudományok Intézete, intézetvezető egyetemi tanár

14:50 - 16:00             Hozzászólások, megbeszélés

Megtisztelő megjelenésére számítunk!

Prof. Dr. Papp Tekla
intézetvezető, egyetemi tanár
NKE Államtudományi és Közigazgatási Kar
Civilisztikai Intézet

__________________________________________________________________________________________________________

Beszámoló

2017. október 10-én került sor az Intézet doktoranduszának, dr. Lehoczki Zóra Zsófiának az Opuscula Civilia hasábjain Fogalmi tévedések vígjátéka – a tulajdonjog közvetett tárgyának szerepében: a jogi személy címmel megjelentetett tanulmányának (elérhető az alábbi címen: https://akk.uni-nke.hu/intezetek/civilisztikai-intezet/opuscula-civilia) kerekasztal-beszélgetésére.

Papp Tekla intézetvezető egyetemi tanár köszöntő szavai után a beszélgetés elején a szerző röviden összefoglalta a tanulmány lényegét: elmondta, hogy a téma mind a doktori értekezésének, mind pedig a Papp Tekla professzor asszony által vezetett, az Intézet munkatársai közreműködésével működő Corporate governance – köztulajdonban lévő gazdasági társaságok elnevezésű Ludovika Kiemelt Kutatóműhely kutatási témájába illeszkedik. Egyik legfontosabb célkitűzése az volt, hogy a releváns jogszabályokban és a jogirodalomban fellelhető fogalomhasználatot a magyar magánjogi dogmatikai hagyományokkal összeegyeztesse az állam, illetve helyi önkormányzat részvételével működő gazdasági társaságok részesedései vonatkozásában. Eszerint az Alaptörvény 38. cikkének (5) bekezdésében, valamint a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvényben szereplő „tulajdon” kifejezés a korábbi bírói gyakorlatbeli, valamint szakirodalmi állásfoglalásoknak ellentmond, miután a gazdasági társaságok abszolút jogalanyisággal rendelkező jogi személyek, jogalanyon pedig nem állhat fenn tulajdon. Ezt az álláspontját a beszélgetés alapjául szolgáló munkában a személyek joga és a dologi jog felől kívánta alátámasztani, utóbbi körében a tulajdonost megillető egyes részjogosítványok vonatkozásában, ez a típusú megközelítés pedig újdonság a magyar jogirodalomban. Tanulmányát összegezve kiemelte, hogy ez alapvetően dogmatikai kérdésnek minősül, a konkrét gyakorlatra azért nincs hatása, mert ugyanazt a típusú jogviszonyt írják le, ugyanarra gondolnak, viszont a jogtudománynak és a jogalkotásnak megfelelő dogmatikai alátámasztás szükséges, ennek megteremtésére törekedett.

Török Gábor professzor úr, a Civilisztikai Intézet emeritus professzora előzetesen felkért hozzászólásában kiemelte, hogy a cím is, és a téma is egyáltalán nem unalmas, nem száraz; ellenkezőleg, nagyon érdekes elgondolkodni azon, hogy ugyanarra a dologra, fogalomra csak egy adott kifejezést szabad alkalmazni, ami ugyan „lapossá” teheti a jogszabályt, de nem lehet pusztán a köznyelvben egyébként használt szinonimát egy az egyben átvenni, mert nem feltétlen ugyanarról a tartalomról lenne már szó. A pontos fogalomhasználat vonatkozásában kiemelte, hogy például a római jogban is alapelv volt az, hogy jogalanyon nem állhat fenn tulajdon, a rabszolgákat is csak azért lehetett adni-venni, mert dologként kezelték ezeket az embereket. Különös figyelmet érdemel az, hogy elképzelhető az a helyzet, miszerint kialakul egy, a tagoktól teljesen független döntéshozó szerv, és nem a közgyűlés határoz fontos kérdésekről, miképp lehetne kezelni ezt, ha csupán a tulajdon felől közelítenénk meg.

Pusztahelyi Réka, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi Tanszékének adjunktusa elmondta, hogy a tanulmány olvasóját egy alaptételként lefektetett tézisből kiindulva alapos gondolatmeneten keresztül vezeti a szerző, melyet annak pontossága miatt nehéz kritikai szempontból nézni. Maga a munka teljesen egységes, de más, további irányvonalak is lehetnek, ilyen például az ún. uralmi típusú elemzés, ebből a szempontból érdemes megvizsgálni a közgazdaságtani irányzatokat is. Az uralmi elemzésből kiindulva (ki az, aki ténylegesen ellenőriz) magasabbra kell emelni a nézőpontot, mert a főleg a gazdasági társaságoknál megfigyelhető sajátos többszörözött tulajdonhoz hasonlítva (egy jogalany a tulajdonában álló dolgot, vagy a jogai közé tartozó követelést, stb. átruházhatja a társaság részére, amelynek konstitutív hatályú bejegyzésével a tagjává válik, részesedése lesz a társaság vagyonából, holott a társaság a vagyonával szabadon rendelkezhet, a társaság a vagyonának tulajdonosa) haszonélvezet tárgya is lehet jog, követelés, nemcsak dolog, és eltérő személy a tulajdonos és a haszonélvező is. A társaság vagyonának keletkezésére hasznos kiindulópont lehet az 1928. évi Magánjogi Törvényjavaslat közös tulajdon megszüntetésére vonatkozó szabályai, amelyek az ún. jogközösség felől közelítenek, mintegy felajánlva a vagyont a közösség számára.

A felkért hozzászólásokat követően az Intézet megjelent munkatársai és a felkért hozzászólók között intenzív, több szempontbeli megközelítésű, kellemes hangvételű szakmai beszélgetés indukálódott.

MEGHÍVÓ

KEREKASZTAL MEGBESZÉLÉS

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Karának Civilisztikai Intézete kerekasztal megbeszélést szervez, amelyre szeretettel várjuk az érdeklődőket.

A 2016/96/NKE-ÁKK Corporate Governance – köztulajdonban lévő gazdasági társaságok elnevezésű kutatóműhely fontos küldetése, hogy az államtudományi képzéssel összhangban lévő egyedülálló profilú civilisztikai képzést alakítsunk ki.

A kerekasztal megbeszélésen dr. Lehoczki Zóra Zsófia „Fogalmi tévedések vígjátéka – a tulajdonjog közvetett tárgyának szerepében: a jogi személy” című tanulmányát elemzi ki az Intézet és a felkért hozzászólók. A tanulmány az Opuscula Civilia c. folyóirat 2017. évi 3. számában jelent meg és elérhető a Civilisztikai Intézet honlapján a folyóirat címével megegyező menüpont alatt.

A rendezvény időpontja: 2017. október 10.        13.30 – 16.00 

A rendezvény helyszíne: : NKE Oktatási épület 509. iroda, dékáni kis tanácsterem

PROGRAM:

13:30 - 13:45             Megnyitó
                                   Prof. Dr. Papp Tekla, Intézetvezető, egyetemi tanár

13:45 - 14:20             Vitaindító  dr. Lehoczki Zóra Zsófia, PhD-hallgató, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Államtudományi és Közigazgatási Kar, Civilisztikai Intézet
                                    Felkért hozzászólók: Prof. Dr. Török Gábor a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Karának professor emeritusa és Gondosné Dr. Pusztahelyi Réka a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának adjunktusa

14:20 - 15:30             Hozzászólások, megbeszélés

Megtisztelő megjelenésére számítunk!

Prof. Dr. Papp Tekla
intézetvezető, egyetemi tanár
NKE Államtudományi és Közigazgatási Kar
Civilisztikai Intézet

__________________________________________________________________________________________________________

MEGHÍVÓ

Az ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszéke az NKE ÁKK Civilisztikai Intézetével együttműködésben konferenciát szervez a „350 éves az ELTE Jogi Kara” című rendezvénysorozat keretében.

A konferencia témája: Az állam szerepe a magánjogi jogviszonyokban

A konferencia időpontja: 2017. október 5.

Az állam szerepéről a magánjogi jogviszonyokban – egy konferencia margójára

__________________________________________________________________________________________________________

MEGHÍVÓ

PTK. MÓDSZERTANI WORKSHOP

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Karának Civilisztikai Intézete Ptk. módszertani workshopot szervez, amelyre szeretettel várjuk az érdeklődőket.

A 2016/96/NKE-ÁKK Corporate Governance – köztulajdonban lévő gazdasági társaságok elnevezésű kutatóműhely fontos küldetése, hogy az államtudományi képzéssel összhangban lévő egyedülálló profilú civilisztikai képzést alakítsunk ki.

A workshop célja, hogy megismertessük a jogi kari társtanszékekkel az államtudományi képzésben az intézet által kezelt és oktatandó tárgyakat, valamint az új Ptk. oktatásának módszertani megbeszélése (egyetemi jegyzetek és tankönyvek tartalma, mi az előadások, a szemináriumok, a gyakorlatok, a tehetséggondozás, a szakdolgozatok tárgya).

A workshopon a Pécsi Tudományegyetem Polgári Jogi Tanszékének és a Gazdasági- és Kereskedelmi Jogi Tanszék munkatársai a résztvevők.

A rendezvény időpontja: 2017. szeptember 13.        14.00 – 16.00 

A rendezvény helyszíne: : NKE Oktatási épület 509. iroda, dékáni kis tanácsterem

PROGRAM:

14:00 - 14:15             Megnyitó
                                   Prof. Dr. Papp Tekla, Intézetvezető, egyetemi tanár

14:15 - 14:50             Vitaindító
                                   Prof. Dr. Nochta Tibor Pécsi Tudománygyetem,  Polgári Jogi Tanszék tanszékvezető egyetemi tanár, Dr. habil Kecskés András Pécsi Tudományegyetem Gazdasági- és Kereskedelmi Jogi                                        Tanszék tanszékvezető egyetemi docens

14:50 - 16:00             Hozzászólások, megbeszélés

Megtisztelő megjelenésére számítunk!

Prof. Dr. Papp Tekla
intézetvezető, egyetemi tanár
NKE Államtudományi és Közigazgatási Kar
Civilisztikai Intézet
______________________________________________________________________________________________________

Fogyasztóvédelem: közjog és a magánjog metszetében

A fogyasztóvédelem aktuális kérdéseivel kapcsolatban szervezett konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Karának Civilisztikai Intézete a Ludovika Campuson. A rendezvényen egyaránt részt vettek a terület tudományos és gyakorlati szakemberei, akik előadások és viták alkalmával folytattak diskurzust a fogyasztóvédelem komplex közjogi és magánjogi tudományos kérdéseiről, a fogyasztóvédelemi gyakorlatról és fejlesztési lehetőségekről.

„A fogyasztóvédelem az egy olyan terület, ahol az állam feladata– szerepkörében és kormányzati felelősséget tekintve– a legszélesebb spektrumban van jelen” – fejtette ki nyitóbeszédjében Prof. Dr. Kis Norbert, az NKE ÁKK dékánja. Kiemelte, itt nemcsak egy jogtudományi problémáról van szó, hanem az állam beavatkozásának és felelősségének horizontális szerepéről. A fogyasztóvédelem túlmutat a jogi szabályozás és jogi szankcionálás témakörén: egy komplex problémát kell megoldania az államnak, amely közjog, magánjog vetület mellett gazdaságtani, pszichológiai és szociológiai tudományos szempontú megközelítést igényel.  A téma egyik alapkérdése, hogy hogyan és milyen módon változik az állam szerepe és feladata ezen a területen. Példaként az internetes kereskedelem fogyasztóvédelmi problematikáját vetette fel, ahol a jogi kérdések mellett megjelennek az adatvédelmi és adatbiztonsági problémakörök is.

A fogyasztóvédelem modern jogrendszeri komplexitásáról Dr. Darázs Lénárd, az ELTE Polgári Jogi Tanszék és az NKE Civilisztikai Intézet habilitált egyetemi docense tartott előadást. „Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit, fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait” – idézte az Alaptörvényt, amelyben a jogalkotó már beemelte a fogyasztók védelmét mint alkotmányos államcélt. Kiemelte, hogy a fogyasztóvédelem megjelenik mind a hazai, mind a nemzetközi jogforrásokban és politikában egyaránt. Ismertette, hogy nem beszélhetünk egyszerű jogágról, egyetlen vonatkozó törvényről a fogyasztóvédelmi szabályokkal kapcsolatban: „Horizontális jogágról van szó, amely számos aspektusból, számos területen érinti a fogyasztók védelmét.”

Keszthelyi Nikoletta, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkára ismertette a fogyasztóvédelem átalakult hatósági szervezetrendszerét és állami irányítását. 2017. január elsejétől a fogyasztóvédelem elsőfokú pillére átkerült a járási hivatalokhoz, míg a másodfokot országos illetékességgel a Pest Megyei Kormányhivatalhoz helyezték. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság a minisztériumba integrálódott a stratégiai és szakmai irányítási területekkel, míg a hatósági ügyek egy része a már említett kormányhivatalhoz került. Rávilágított, hogy az év kihívása az internetes kereskedelem szabályozása. Az eladás során bemutatta az EVP-t, az ellenőrzési és vizsgálati programot, amelynek keretében a járási hivatalok kollégái járják a különböző üzlethelységeket, majd a helyettes államtitkár kitért a bírságolási gyakorlatra is. „A fogyasztóvédelemi hatóságoknak nem az a feladata, hogy bírságoljanak, hanem hogy jogkövető vállalkozási rendszer és kereskedelmi kultúra alakuljon ki Magyarországon” – mondta.

Dr. Oravecz Márton, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal elnöke az élelmiszerbiztonság és a fogyasztók személyi védelméről tartotta meg szakmai előadását. Kiemelte, hogy a NÉBIH struktúraváltáson esett át az elmúlt években közel 40 szerv összeolvadásával. Ahogy a nevében is jelzi, nagyobb hangsúlyt fektettek az élelmiszerekkel kapcsolatos szabályozásra. A hivatal főbb szakterületei az élelmiszerlánc, növénytermesztés, talajvédelem, erdészet, vadászat, halászat, mezőgazdaság, borászat, valamint a pálinka ellenőrzése és felügyelete. Az élelmiszerlánc-biztonsági stratégiáról elmondta, hogy egy hármas pilléren, felelősségi rendszeren nyugszik, amelynek alapja a vállalkozások, a vásárlók, valamint az állam. Felhívta a figyelmet, hogy a NÉBIH küldetésének tekinti a fogyasztók védelmét és képviseletét, amelyben döntő szerepet játszanak a hivatali kommunikációs kampányok. Kiemelte, rengeteg energiával jár, hogy a szükséges és fontos információ megfelelően célba érjen: „Közérthetőnek kell lenni. Nem elég jogi nyelven megfogalmazni az üzenetet, a fiatalokat a fiatalok nyelvén, az idősebbeket pedig az idősek nyelvén kell megszólítani” – fejtette ki.

Dr. Tóth András, a Károli Gáspár Református Egyetem egyetemi docense, a Gazdasági Versenyhivatal elnökhelyettese, valamint a Versenytanács elnöke a fogyasztók mint piaci szereplők védelméről, a tisztességtelen kereskedelem elleni fellépésről, valamint a GVH gyakorlatáról tartott előadást. „Az, hogy a fogyasztók döntéshozatalát befolyásolják a vállalkozások, egy teljesen természetes folyamat. Ha tisztességes eszközökkel történik, akkor hasznos és jó a fogyasztó számára. Azonban akkor nem az, ha ez a gyakorlat a fogyasztói döntéshozatal eltérítésének az eszköze lesz, megtévesztő információkat állítva” – mondta. Legfőbb kérdés, hogy vajon mi az a mérce, ahol a vállalkozások ésszerűen tájékoztatják a fogyasztókat. Az előadás alkalmával Tóth András ismertette a legújabb reklámpszichológiai trendeket is, amelyek már nem explicit módon szólítják meg a vásárlókat, hanem csak sugalmaznak, mivel így sokkal erősebb hatást tud kifejteni egy reklám a fogyasztóra. A GVH szerint ez a gyakorlat sokszor feszegeti a fogyasztói megtévesztés határát, a szabályozás kérdése jelenleg a Kúria előtt van. 2017 kihívásai közé sorolta a celebek online közösségi oldalakon megosztott posztjaiban elrejtett, fizetett hirdetések szabályozásának kérdését, továbbá bemutatott egy jelenleg is folyó vitát, ahol a GVH az eddigi legnagyobb, 600 millió forintos büntetést szabta ki az egyik legnagyobb telekommunikációs cégre a megtévesztő reklámja miatt.

A konferencia délutáni óráiban könyvbemutatókra került sor, ahol Auer Ádám „Corporate Governance – A felelős társaságirányítás jelenkori dimenziói” c. tudományos munkásságát, valamint a Pro Publico Bono – Public Administration legújabb kötetében megjelenő „Corporate Governance ol State-owned enterprises in central and eastern Europe Special Edition” szakanyagot Prof. Dr. Nochta Tibor, Prof. Dr. Kiss György, valamint Dr. Szuchy Róbert mutatta be és méltatta.

A rendezvény a KÖFOP 2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 számú „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” című projekt keretében valósult meg.

Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

__________________________________________________________________________________________________________

KONFERENCIA MEGHÍVÓ

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Kar Civilisztikai Intézet a fogyasztóvédelem közjogi és magánjogi szempontjait vizsgáló konferenciát szervez.

FOGYASZTÓVÉDELEM A KÖZJOG ÉS A MAGÁNJOG METSZETÉBEN

2017. június 16. (péntek) 09.00 – 13.15 óra

NKE Ludovika Campus, Zrínyi Terem

1083 Budapest, Ludovika tér 2.

PROGRAM

A konferencia levezető elnöke:

Prof. Dr. Papp Tekla intézetvezető, egyetemi tanár, NKE ÁKK Civilisztikai Intézet

• 08.45-08.55        Érkezés, regisztráció
• 09.00-09.10        Köszöntő

Prof. Dr. Patyi András egyetemi tanár, az NKE rektora (szervezés alatt)

• 09.10-09.20        Megnyitó

Prof. Dr. Kis Norbert egyetemi tanár, az NKE ÁKK dékánja

• 09.20-09.35        Szakmai megnyitó: A fogyasztóvédelem komplexitása a modern jogrendszerekben

Dr. Darázs Lénárd habilitált egyetemi docens, ELTE Polgári Jogi Tanszék, NKE Civilisztikai Intézet

• 09.35-10.00.       A fogyasztóvédelem átalakult hatósági szervezetrendszere és állami irányítása

Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

• 10.00-10.25        Élelmiszerbiztonság és a fogyasztók személyének védelme

Dr. Oravecz Márton elnök, Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH)

• 10.25-10.40        Kérdések, vita
• 10.40-11.00        Kávészünet
• 11.00-11.30        A fogyasztó, mint piaci szereplő védelme, fellépés a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlattal szemben

Dr. Tóth András egyetemi docens (KRE), a GVH elnökhelyettese, a Versenytanács elnöke

• 11.30-12.00        A fogyasztók magánjogi védelme, a fogyasztóvédelmi magánjog dimenziói

Dr. Darázs Lénárd habilitált egyetemi docens, ELTE Polgári Jogi Tanszék, NKE Civilisztikai Intézet

• 12.00-12.15        Kérdések, vita
• 12.15-13.15        Kapcsolódó program - könyvbemutató

Auer Ádám: Corporate Governance – A felelős társaságirányítás jelenkori dimenziói

Dialóg Campus Bp. 2017.

Corporate Governance of State-owned enterprises in Central and Eastern Europe

Pro Publico Bono- Public Administration, Special Edition 2017/1.

A könyveket bemutatja:

Prof. Dr. Nochta Tibor a Pécsi Tudományegyetem Polgári Jogi Tanszékének tanszékvezetője

Dr. Szuchy Róbert dékánhelyettes, Károli Gáspár Református Egyetem Állam és Jogtudományi Kar

Prof. Dr. Kiss György akadémikus, az NKE Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola vezetője

• 13.15-14.00 Állófogadás

Megtisztelő megjelenésére feltétlenül számítunk!

A konferencián való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

A regisztrációt 2017. június 12-ig várjuk a civilisztikaiintezet@gmail.com email címen.

Tisztelettel várunk minden érdeklődőt!

__________________________________________________________________________________________________________

MEGHÍVÓ

TUDOMÁNYOS VITAÜLÉS

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Karának Civilisztikai Intézete tudományos vitaülést szervez, amelyre szeretettel várjuk az érdeklődőket.

A 2016/96/NKE-ÁKK Corporate Governance – köztulajdonban lévő gazdasági társaságok elnevezésű kutatóműhely fontos küldetése, hogy az államtudományi képzéssel összhangban lévő egyedülálló profilú civilisztikai képzést alakítsunk ki.

A vitaülésre érkező vendégelőadó a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem professzora.

Előadásának címe: Az állami vállalat Romániában – kérdések és válasz kísérletek

A rendezvény időpontja: 2017. június 6.   10.00 – 12.00

A rendezvény helyszíne: : NKE Államtudományi és Közigazgatási Kar, 1118 Budapest, Ménesi út 5., kollégiumi épület 515. iroda

PROGRAM:

10:00 - 10:15             Megnyitó
                                   Prof. Dr. Papp Tekla, Intézetvezető, egyetemi tanár                            

10:15 - 10:50             Vitaindító
                                   Prof. Dr. Veress Emőd a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem   professzorának               előadása

10:50 - 12:00             Hozzászólások, megbeszélés

Megtisztelő megjelenésére számítunk!

Prof. Dr. Papp Tekla
intézetvezető, egyetemi tanár
NKE Államtudományi és Közigazgatási Kar
Civilisztikai Intézet

__________________________________________________________________________________________________________

MEGHÍVÓ

TUDOMÁNYOS VITAÜLÉS

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Karának Civilisztikai Intézete tudományos vitaülést szervez, amelyre szeretettel várjuk az érdeklődőket.

A 2016/96/NKE-ÁKK Corporate Governance – köztulajdonban lévő gazdasági társaságok elnevezésű kutatóműhely fontos küldetése, hogy az államtudományi képzéssel összhangban lévő egyedülálló profilú civilisztikai képzést alakítsunk ki.

Az előadást a Debreceni Egyetem Pénzügyi Jogi és Közmenedzsment Tanszékének munkatársai tartják. Az előadás címe: Rendelkezés és láthatóság. A Corporate governance feszültségei köztulajdonú gazdasági társaságoknál

A rendezvény időpontja: 2017. május 31. 14.00 – 16.00

A rendezvény helyszíne: : NKE Államtudományi és Közigazgatási Kar, 1118 Budapest, Ménesi út 5.,   Dékáni  tanácsterem

PROGRAM:

14:00 - 14:15               Megnyitó
                                     Prof. Dr. Papp Tekla, Intézetvezető, egyetemi tanár

14:15 - 14:50               Vitaindító
                                     Prof. Dr. Horváth M.Tamás a Debreceni Egyetem Pénzügyi Jog és Közmenedzsment  Tanszék vezetőjének előadása

14:50 - 16:00               Hozzászólások, megbeszélés

Megtisztelő megjelenésére számítunk!

Prof. Dr. Papp Tekla intézetvezető, egyetemi tanár
NKE Államtudományi és Közigazgatási Kar
Civilisztikai Intézet

__________________________________________________________________________________________________________

MEGHÍVÓ

PTK. MÓDSZERTANI WORKSHOP

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Karának Civilisztikai Intézete Ptk. módszertani workshopot szervez, amelyre szeretettel várjuk az érdeklődőket.

A 2016/96/NKE-ÁKK Corporate Governance – köztulajdonban lévő gazdasági társaságok elnevezésű kutatóműhely fontos küldetése, hogy az államtudományi képzéssel összhangban lévő egyedülálló profilú civilisztikai képzést alakítsunk ki.

A workshop célja, hogy megismertessük a jogi kari társtanszékekkel az államtudományi képzésben az intézet által kezelt és oktatandó tárgyakat, valamint az új Ptk. oktatásának módszertani megbeszélése (egyetemi jegyzetek és tankönyvek tartalma, mi az előadások, a szemináriumok, a gyakorlatok, a tehetséggondozás, a szakdolgozatok tárgya).

A harmadik workshopon a Debreceni Egyetem Polgári Jogi Tanszékének munkatársai a résztvevők.

A rendezvény időpontja: 2017. május 10. 14.00 – 16.00

A rendezvény helyszíne: : NKE Államtudományi és Közigazgatási Kar, 1188 Budapest, Ménesi út 5., Kollégiumi épület 515. iroda

PROGRAM:

14:00 - 14:15                   Megnyitó
                                         Prof. Dr. Papp Tekla, Intézetvezető, egyetemi tanár

14:15 - 14:50                   Vitaindító
                                         Prof. Dr. Csécsy György a Debreceni Egyetem Polgári Jogi Tanszék tanszékvezető,  egyetemi tanár, Dr. habil   Szikora Veronika a Debreceni Egyetem Jogi Karának dékánja

14:50 - 16:00                   Hozzászólások, megbeszélés

Megtisztelő megjelenésére számítunk!

Prof. Dr. Papp Tekla
intézetvezető, egyetemi tanár
NKE Államtudományi és Közigazgatási Kar
Civilisztikai Intézet

__________________________________________________________________________________________________________

Meghívó

Az NKE szervezésében az Államtudományi és Közigazgatási Karra érkezik és vendégelőadást tart Olga Lvova, a Lomonosov Moscow State Universityről Oroszországból, ERASMUS oktatóként.

Az előadás időpontja: 2017. április 26-án 13.30 óra

Helyszíne: kollégiumi épület 317. iroda

Az előadás témája a következő lesz: Corporate Governance in state - owned enterprises in Russia

__________________________________________________________________________________________________________

BESZÁMOLÓ

2017. április 26-án látta vendégül a Civilisztikai Intézet Olga Lvova (PhD) adjunktus asszonyt, a Lomonoszov Moszkvai Állami Egyetem Közigazgatási Iskola Pénzügyi Menedzsment Tanszékének munkatársát. Olga Lvova több, fizetésképtelenségi joggal foglalkozó nemzetközi szervezet tagja, ezen kívül vállalati finanszírozással, krízismenedzsmenttel, társasági joggal, valamint kőolajjal és földgázzal kapcsolatos tevékenységet ellátó orosz állami tulajdonú társaságokkal foglalkozik. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen Erasmus+ mobilitási program alkalmával részt vevő kutató az Intézet, valamint a Corporate governance magyar sajátosságai, különös tekintettel a köztulajdonban lévő gazdasági társaságokra elnevezésű Ludovika Kiemelt Műhely munkatársai számára Corporate Governance in state-owned enterprises in Russia címmel tartott előadást. Ennek keretei között az alapvető fogalmak (corporate management és a corporate governance egymástól való elhatárolása, az állami tulajdonban lévő vállalatokra irányadó OECD-besorolás az állam és a vállalat közötti kapcsolat alapján) után a témával összefüggő orosz vonatkozású alapvetéseket mondta el. Az orosz állami vállalatok jelentős többségének tevékenységei között szerepel a gáz-, üzemanyag-, áramszolgáltatás, de a személyszállításban is jelentős kapacitással rendelkeznek. A vendégelőadó beszélt személyes tapasztalatairól a Rosatomnál, ahol a többi, gyakornoki programban résztvevővel együtt az volt a feladata, hogy lehetőség szerint megmagyarázzák és elemezzék a társaságnál jelentkező főbb fejlődési tendenciákat, lehetőségeket.

Ezután bemutatta az orosz állami tulajdonú vállalatokra irányadó alapvető szabályokat, azok típusait, kiemelve azt, hogy több ilyen társaság kap költségvetési támogatást a fizetőképességének megőrzése érdekében annak ellenére, hogy egyébként nem nyereségesek. Ennek egyik indoka az, hogy több állami cég egy adott település vagy kisebb régió lakosságának jelentős részét foglalkoztatja, e cégek megszűnése e vidékekre nézve hátránnyal járna, ugyanakkor ezek a támogatások bizonyos mértékben adók, illetékek formájában visszajutnak a központi költségvetésbe.

Részletesebben került prezentálásra, példaként kiemelve a Gazprom, a Rosatom, a Rosneft, az Alrosa, a RusHydro és az Aeroflot vállalatok tevékenysége, további főbb jellemzőik, szervezeti struktúrájuk ismertetése.

Az előadás a kutatóműhely szempontjából is fontos volt, nemcsak önmagában az adjunktus asszony által ismertetett corporate governance miatt, hanem mert a téma orosz vonatkozásairól első kézből értesülhettek a megjelentek.

__________________________________________________________________________________________________________

A női jogegyenlőségért a gazdasági döntéshozatal terén

„Az Európai Uniós nagyvállalkozások igazgatótestületeit a nemek közötti egyensúly tartós és nyilvánvaló hiánya jellemzi, a státusz-inkonzisztencia kézzelfogható, az Európai Unió Bizottsága ezt az alulreprezentáltságot kifejezetten elszalasztott lehetőségként minősíti az uniós humántőke kiaknázása szempontjából, amely miatt az egész gazdaságra kiható pozitív externáliák vesznek el” - mondta Dr. Borbás Beatrix, akinek a „Felelős társaságirányítás és női participáció a gazdasági döntéshozatalban, Európában és Magyarországon, elméletben és gyakorlatban” című tanulmánya alapján tartott „A női jogegyenlőségért a gazdasági döntéshozatal terén” című workshopot és szakmai ülést a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Karának Civilisztikai Intézete 2017. március 22-én a Ménesi úti Campus Dékáni tanácstermében.

Az eseményt Prof. Dr. Papp Tekla intézetvezető asszony nyitotta meg, aki a Civilisztikai Intézet nevében köszöntötte az egybegyűlteket, majd ismertette, hogy az újdonságként, de hagyományteremtő jelleggel megrendezett workshop ötlete az előadótól, Dr. Borbás Beatrix adjunktustól származik. Ő vetette fel, hogy a honlapon 2016 márciusa óta megjelenő, az intézet munkatársainak kutatási eredményeit publikáló Opuscula Civilia címszó alatt működő havi periodika tanulmányai közül válasszanak ki mindig egyet, amit egy workshop keretén belül megvitatnak, hogy mindenki el tudja mondani a szakmai véleményét az adott témához kapcsolódóan.

Dr. Borbás Beatrix PhD. egyetemi adjunktus „Az esélyegyenlőség női esélyei” és a „Felelős társaságirányítás és női részvétel a gazdasági döntéshozatalban - egykor és most - Európában és Magyarországon” című előadásait tartotta meg a program keretében. Az előadó  megköszönte a szakmai esemény házigazdájának, Prof. Dr. Papp Teklának, hogy a kezdetektől fogva mellette állt és a női jogegyenlőségi kutatási terveit megalapozott tudományos témaként kezelte és támogatta. Az esemény házigazdajaként mutatta be Dr. Peres Zsuzsannát, az Államtudományi Kar tudományos és nemzetközi dékánhelyettesét, akivel a női jogegyenlőség támogatójaként és művelőjeként a Kutatók Éjszakáján egy nagyon sikeres közös előadást is tartottak. Köszöntötte továbbá a European Women Lawyers Association magyar tagszervezeteként működő Magyar Ügyvédnő Egyesület tagjait, köztük Dr. Szűcs Andrea elnököt és Dr. Bánátiné dr. Makray Ilona tiszteletbeli elnököt, akikhez tizenhárom évnyi, a női jogérvényesítés gyakorlatában eltöltött közös munka fűzi. Közösen dolgoznak azon, hogy az ügyvédi szakma berkein belül szervezett fóruma legyen a női érdekképviseletnek. Külön köszöntötte a workshopon részt vevő férfi kollegáit, akiknek részvételét különösen fontosnak tartja, hiszen elvi jelentősége van annak, hogy ahogy a jogegyenlőség általános kérdése, úgy a női jogegyenlőség kérdése is az egész humán társadalom ügyeként kerüljön megközelítésre, kiemelte, hogy enélkül „az egyenlőtlenségek nem vagy csak nagyon lassan fognak eltűnni, illetve az egyenlőség nem, vagy csak nagyon lassan fog társadalmi valósággá válni.”

„Gender equality is not a women’s issue, it’s human issue, it affects us all”- ezzel a gondolattal előadását Dr. Borbás Beatrix. Ez a témakör ugyanis nem egy nőknek szóló női téma, hanem az egész társadalmat érintő ügy. Nemzetközi példaként Carlos Moedast, a European Women Rectors Association kutatási biztosának alig egy éve elhangzott beszédét idézte, amelynek szintén ez a mondat volt a mottója, és amelyben sorra tisztázta azokat az elértéseket, amelyek a nemi egyenlőség kérdését kísérik - ahogy ő látja, az a valódi feminizmus egyszerűen csak az egyenlőségért való kiállást jelenti. A téma interdiszciplináris jellegét taglalta a különböző tudományágak megközelítését felvonultatva, majd a nemzetközi, az európai és hazai jogszabályi környezet a bemutatására került sor a vonatkozó kormányzati stratégiák és szakpolitikák tükrében. Ebben a körben került sor az ENSZ és az Európai Unió keretében végzett munka részletezésére, és olyan jelenségek megvilágítására, mint a státusz-inkonzisztencia, a vertikális és horizontális szegregáció, a női participációs jogok a politikai, gazdasági és szakmai – szakmai kamarai vagy akár akadémiai - döntéshozatalban is. Az európai és magyar statisztikai adatok – amelyek azok több évtizedes változásaival kerültek bemutatásra - a nők megbecsültségének és reprezentáltságának alacsony szintjét tükrözték az előadásban.

Dr. György István, az NKE mesteroktatója gratulált az előadáshoz, ugyanakkor kifejezte aggályait is a pozitív diszkriminációval kapcsolatban, majd építő kritikai jelleggel felhívta a figyelmet a nemi alapú jogegyenlőtlenség mellett a származási, a vagyoni és a politikai jellegű jogegyenlőség fontosságára is, mely sok esetben nemtől függetlenül ugyanúgy érinti az embereket.

 „Az egyenjogúság, egyenrangúság kérdését össze szokták mosni, pedig a kettő nem ugyanaz: az egyenjogúság az a jogegyenlőség, a de iure, az egyenrangúság, az a de facto és az esélyegyenlőség a de facto megvalósulása” - mondta Dr. Gyergyák Ferenc, az NKE mesteroktatója.

Dér Ágnes, a közszolgálati média új kulturális, tudományos és ismeretterjesztő M5 csatornájának igazgatója azt fejezte ki, hogy ennek a témának a fontossága megköveteli, hogy közérthetően beszéljünk róla, ezért meghívta Dr. Borbás Beatrixot a „Mindenki Akadémiája” című műsorba, hogy ott is ismertesse tudományos kutatásának eredményét.

Dr, Szűcs Andrea, mint az ügyvédi kamarában mintegy négy évtizedes vezetői munkája tapasztalatairól beszélt és arról, hogyan találták meg az alkalmas női vezetők a helyüket egy, egyértelműen férfi-dominanciát hordozó szakmában és a kamarai vezetésben egyaránt.

Románné Dr. Kolozsi Klára ügyvéd az egyesület tagjaként mesélt a MÜE tavalyi európai szintű kutatási projektjéről, a European Women Shareholders Demand Gender Equality projektről, amelynek hazai végrehajtásában Borbás Beatrix előadóval közösen vettek részt, és a Franciaországban elfogadott 40%-os kvótáról.

Dr. Paksi Piroska, egy 1800 főt foglalkoztató nagyvállalat értékesítési és ügyfélszolgálati igazgatójaként, a gazdasági szektort képviselve volt jelent a workshopon, és a saját vállalata példájával támasztotta alá adjunktus asszony által hivatkozott, makroökonómiai alapú státusz-inkonzisztencia elméletet.  

Komlós Attila, az Ügyvédek Lapja című folyóirat főszerkesztője és lapigazgatója szólt hozzá a szakmai vitához: ismertette a kereszténységhez köthető, bibliai teremtéstörténet jelentőségét az emberről és a számára teremtett társról, a férfi és nő egyenlőségéről, mely a katolikus egyházban úgy jelenik meg, hogy a férfiak válhatnak egyházi méltósággá, a nők tiszteletét pedig a Szűz Mária-kultusz alapozta meg, míg a protestáns egyházakban már a nők is vállalhatnak papi hivatást.

Utolsó hozzászólóként Dr. Barzó Tímea, a Civilisztikai Intézet munkatársa azon álláspontjának adott hangot, hogy az említett szerepelosztásnál figyelembe kell venni, hogy a nők adottságai mennyit fejlődtek az idők során; figyelembe kell venni, hogy már egyszerre lehetnek jó anyák, feleségek, szakemberek és vezetők is.

Végezetül Dr. Borbás Beatrix megköszönte a jelenlévőknek a szakmai workshopon való értékes részvételüket, hozzászólásaikat és megtisztelő szakmai figyelmüket, amellyel a női jogegyenlőség témáját, egyben az ő személyes kutatási munkáját támogatják, és a jövőre nézve ehhez hasonló szakmai megbeszélések, viták folytatását szorgalmazta.

Szöveg: Fecser Zsuzsanna

Fotó: Szilágyi Dénes 
__________________________________________________________________________________________________________

A női jogegyenlőségért a gazdasági döntéshozatal terén

MEGHÍVÓ

A női jogegyenlőségért a gazdasági döntéshozatal terén c. szakmai ülés és workshop

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Kar Civilisztikai Intézete

ezúton meghívja Önt a 2017. március 22. napján (szerdán) délután 17.00. órakor az NKE ÁKK Ménesi úti Campusán tartandó (1118 Budapest, Ménesi út 5., Dékáni tanácsterem) workshopra és szakmai ülésre.

Szakmai program

• 16.30. – 17.00. – Regisztráció
• 17.00. – 17.10. – Prof. Dr. Papp Tekla megnyitója
• 17.10. – 17.30. – Dr. Borbás Beatrix Ph.D. egyetemi adjunktus előadása „Az esélyegyenlőség esélyei” címmel
• 17.30. – 17.40. – kávészünet
• 17.40. – 18.00. – Dr. Borbás Beatrix Ph.D. egyetemi adjunktus tanulmányismertetője az Opuscula Civilia folyóiratban megjelent „Felelős társaságirányítás és női részvétel a gazdasági döntéshozatalban – egykor és most – Európában és Magyarországon”
• 18.00. – 18.40.  – hozzászólások, vita

__________________________________________________________________________________________________________

MEGHÍVÓ

PTK. MÓDSZERTANI WORKSHOP

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Karának Civilisztikai Intézete Ptk. módszertani workshopot szervez, amelyre szeretettel várjuk az érdeklődőket.

A 2016/96/NKE-ÁKK Corporate Governance – köztulajdonban lévő gazdasági társaságok elnevezésű kutatóműhely fontos küldetése, hogy az államtudományi képzéssel összhangban lévő egyedülálló profilú civilisztikai képzést alakítsunk ki.

A workshop célja, hogy megismertessük a jogi kari társtanszékekkel az államtudományi képzésben az intézet által kezelt és oktatandó tárgyakat, valamint az új Ptk. oktatásának módszertani megbeszélése (egyetemi jegyzetek és tankönyvek tartalma, mi az előadások, a szemináriumok, a gyakorlatok, a tehetséggondozás, a szakdolgozatok tárgya).

A második workshopon az ELTE jogi kar Polgári Jogi Tanszékének munkatársai a résztvevők.

A rendezvény időpontja: 2017. március 9. 14.00 – 17.00

A rendezvény helyszíne: : NKE Államtudományi és Közigazgatási Kar, 1188 Budapest, Ménesi út 5., Kollégiumi épület 515. iroda

PROGRAM:

14:00 - 14:15 Megnyitó
Prof. Dr. Papp Tekla, Intézetvezető, egyetemi tanár

14:15 - 14:50 Vitaindító
Prof. Dr. Menyhárd Attila dékán, ELTE Állam és Jogtudományi Kar Polgári Jogi Tanszék vezetője

14:50 - 17:00 Hozzászólások, megbeszélés

Megtisztelő megjelenésére számítunk!

Prof. Dr. Papp Tekla
intézetvezető egyetemi tanár
NKE Államtudományi és Közigazgatási Kar
Civilisztikai Intézet

__________________________________________________________________________________________________________

MEGHÍVÓ

PTK. MÓDSZERTANI WORKSHOP

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Karának Civilisztikai Intézete Ptk. módszertani workshopot szervez, amelyre szeretettel várjuk az érdeklődőket.

A 2016/96/NKE-ÁKK Corporate Governance –köztulajdonban lévő gazdasági társaságok elnevezésű kutatóműhely fontos küldetése, hogy az államtudományi képzéssel összhangban lévő egyedülálló profilú civilisztikai képzést alakítsunk ki.

A workshop célja, hogy megismertessük a jogi kari társtanszékekkel az államtudományi képzésben az intézet által kezelt és oktatandó tárgyakat, valamint az új Ptk. oktatásának módszertani megbeszélése (egyetemi jegyzetek és tankönyvek tartalma, mi az előadások, a szemináriumok, a gyakorlatok, a tehetséggondozás, a szakdolgozatok tárgya).

Az első workshopon a miskolci jogi kar Polgári Jogi és Kereskedelmi Jogi Tanszékei munkatársai is részt vesznek.

A rendezvény időpontja: 2017. február 15. 14.00 – 17.00

A rendezvény helyszíne: : NKE Államtudományi és Közigazgatási Kar, 1188 Budapest, Ménesi út 5., Kollégiumi épület 515. iroda

PROGRAM:

14:00 - 14:15             Megnyitó
                                   Prof. Dr. Papp Tekla, Intézetvezető, tanszékvezető egyetemi tanár

14:15 - 14:50             Vitaindító
                                   Dr. Heinerné Dr. Barzó Tímea tanszékvezető egyetemi docens és Dr. Barta Judit  tanszékvezető egyetemi docens

14:50 - 17:00             Hozzászólások, megbeszélés

Prof. Dr. Papp Tekla
intézetvezető egyetemi tanár
NKE Államtudományi és Közigazgatási Kar
Civilisztikai Intézet

__________________________________________________________________________________________________________

MEGHÍVÓ

TÁRSASÁGI JOGI KISLEXIKON

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Karának Civilisztikai Intézete Társasági Jogi Kislexikon Nemzetközi kerekasztal megbeszélést szervez, amelyre szeretettel várjuk az érdeklődőket.

A 2016/96/NKE-ÁKK Corporate Governance –köztulajdonban lévő gazdasági társaságok elnevezésű kutatóműhely alapvető célkitűzése, hogy az államtudományi képzéssel összhangban levő a XXI. századi kihívásoknak megfelelő modern társasági jogi képzés alapjait rakja le. Ennek része a társasági jogi jogintézmények – beleértve az állami és önkormányzati érintettségű (tagságú, befolyású, részesedésű etc.) gazdasági társaságokkal kapcsolatos definíciókat is – cizellált lexikonszerű tisztázása és közzététele.

A nemzetközi kerekasztal megbeszélés résztvevői e tekintetben is szakmai tapasztalatokkal rendelkező külföldi kollégák és a kislexikon leendő szerzői.

A kerekasztal megbeszélés időpontja: 2017. február 3.  11.00 – 14.00

Helyszíne: NKE Államtudományi és Közigazgatási Kar, 1188 Budapest, Ménesi út 5., Kollégiumi épület 515. iroda

PROGRAM:

 11:00 - 11:15             Megnyitó
                                   Prof. Dr. Papp Tekla, Intézetvezető, egyetemi tanár

 11:15 – 11:30            Vitaindító
                                   Prof. Dr. Veress Emőd Sapientia EMTE Jogtudományi Intézet,  intézetvezető egyetemi tanár

11:30 - 14:00              Hozzászólások, megbeszélés

Megtisztelő megjelenésére számítunk!

Prof. Dr. Papp Tekla
intézetvezető egyetemi tanár
NKE Államtudományi és Közigazgatási Kar
Civilisztikai Intézet

__________________________________________________________________________________________________________

Nemzetközi konferencia a Civilisztikai Intézet szervezésében

2016. október 14-én pénteken, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Campus-án az Államtudományi és Közigazgatási Kar Civilisztikai Intézete, valamint a Societas – Central and Eastern European Company Law Research Network közös szervezésében került megrendezésre a „Corporate Governance of State-owned Enterprises in Central and Eastern Europe” című nemzetközi konferencia, melynek fő szervezői Prof. Dr. Papp Tekla, az Intézet vezetője, illetve Dr. Auer Ádám, az Intézet adjunktusa voltak.

A rendezvényt Prof. Dr. Kis Norbert, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettese nyitotta meg, aki köszöntőjében kiemelte a konferencia témájának a fontosságát az egyetem profiljának, illetve az állami vállalatok megfelelő szabályozásának a szempontjából és leszögezte, hogy az előadások nem csak a hallgatók, hanem az oktatók számára szintén hasznos ismereteket tartalmaznak. Ezt követően dr. Szutrély Gergely, az MNV Zrt. jogi főigazgatója előadásában bemutatta az állam, valamint az állami vállalatok kapcsolatát Magyarországon, ismertette az MNV Zrt. működésének legfőbb alapelveit, a Nemzeti Vagyonkezelő társasági portfólióját, a legfontosabb állami tulajdonban lévő vállalatokat, valamint felhívta a figyelmet az átláthatóság, a transzparencia biztosításának fontosságára.

Prof. Martin Winner előadásában az autonómia és a függetlenség elveinek az érvényesülését vizsgálta az állami tulajdonban lévő vállalatok vonatkozásában, felhívta a figyelmet arra, hogy mivel ezek a vállalatok jelentős pénzügyi, gazdasági befolyással bírnak, így fontos, hogy valamennyi részvényesre azonos szabályok vonatkozzanak, kiemelte a transzparencia, valamint a politikai befolyásmentesség érvényesülésének a fontosságát. Véleménye szerint annak ellenére, hogy a legfontosabb, alapvető szabályokat a kormány állapítja meg, a mindennapi működés során, az egyes döntések meghozatalakor engednie kell az autonómia érvényesülését, ezt a követelményt azonban nehéz teljesíteni, leszögezte azonban, hogy a beavatkozás tilalma és a passzivitás nem szinonim fogalmak. Winner professzor ezt követően ismertette az elmúlt években lezajlott szabályozásbéli változásokat és ezek hatásait, majd kiemelte, hogy a legfontosabb feladat megtalálni az egyensúlyt a függetlenség és az irányítottság között és az állami tulajdonban lévő vállalkozások megfelelő működéséhez nem csak a jogi szabályok betartása, hanem a megfelelő, kompetens vezetők kiválasztása lenne a legfontosabb.

Kateřina Eichlerová előadásában a kérdéskör csehországi vonatkozásait ismertette a hallgatósággal. Bemutatta az állami érintettséggel működő vállalatok rendszerét, valamint komplex szempontrendszer alapján összehasonlította az állami vállalatokat, illetve az állami tulajdonban lévő részvénytársaságokat, külön kiemelve, hogy az állami vállalatok nem rendelkeznek saját tulajdonnal, az állami vállalatok minden vagyona állami tulajdon.

Ezt követően Kaja Zaleska-Korziuk és Bartłomiej Gliniecki közös prezentációjában mutatta be a lengyel szabályozásban alig egy hónapja bekövetkezett, jelentős változásokat. Az előadás első felében Kaja Zeleska-Korziuk felhívta a figyelmet, hogy Lengyelországban az állami tulajdonban lévő vállalatok jelentős politikai befolyás alatt állnak, néhány évvel ezelőtt született egy kezdeményezés, hogy az operatív szerv tagjait egy független jelölőbizottság nevezze ki, azonban a javaslat nem vezetett eredményre, többek között az előzőekben kifejtettek miatt is az állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek nem vonzzák a befektetőket sem. Az előadás második felében az igazgatótanács tagjainak a díjazására vonatkozó szabályokat és a rendelkezésekben bekövetkezett változásokat ismertette Bartłomiej Gliniecki. Az új törvény az állami részesedéssel működő vállalatokat öt kategóriába sorolja és minden kategóriánál meghatározza, hogy a havi átlagkereset milyen mértékű többszöröse adható az igazgatótanács tagjainak. Az előadók kiemelték, hogy az átlagkereset többszörösét jelentő bér is jelentősen elmarad a versenyszférában alkalmazott bérekhez képest, így a jól képzett szakemberek számára továbbra sem vonzó az igazgatótanácsi pozíció.

Edvardas Juchnevicius a litván szabályozás sajátosságait ismertette, kiemelte, hogy Litvániában a gazdasági válságot követően szigorúbb a szabályozás és az állami tulajdonban lévő vállalkozások vonatkozásában az irányítási és döntéshozatali jogosultságok decentralizáltak. Az előadást követően lehetőség nyílt a hallgatóság számára kérdéseik feltételére, majd rövid szüntet követően folytatódtak az előadások.

Professzor Branislav Malagurski a téma szerbiai vonatkozásait ismertette, különös tekintettel az OECD Ajánlás C és F pontjainak az érvényesülésére. Kiemelte, hogy Szerbiában számtalan, különböző szinten elhelyezkedő jogszabályi rendelkezés vonatkozik az állami részvétellel működő gazdálkodó szervezetekre és ezek a szabályok folyamatosan változnak. Előadásában rámutatott továbbá, hogy azáltal, hogy a legfontosabb döntések nem a részvényesek kezében, hanem az állam által kinevezett személyek kezében vannak, így jelentős a politikai befolyás, illetve az ellenőrzés sem a legmegfelelőbb, mivel a beszámolók mindig csak egy év adatait tartalmazzák és sok esetben nem objektívek.

Veress Emőd professzor ismertette a Romániában 2011-ben bevezetett, állami vállalatokra vonatkozó rendeleti szabályozás lényegét, illetve a rendelet 2016. nyarán bevezetett módosításait is és kiemelte, hogy az új rendelkezések célja a transzparencia biztosítása.

A konferencia utolsó előadásában Prof. Dr. Papp Tekla és Dr. Auer Ádám a téma magyarországi vonatkozásait mutatták be, kiemelve, hogy rengeteg a nyitott kérdés a problémakör kapcsán, amelyek még megválaszolásra várnak. A hazai jogszabályi környezet problematikája, hogy nagyon kevés szabályt tartalmaz az állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek működésére, illetve Magyarországon nem alakult ki olyan sajátos társasági forma, amely formában kizárólagosan az állami vállalatok működnének. Az irányadó előírások összefoglaló ismertetése mellett az előadók kételyüket fejezték ki a transzparencia követelményének tényleges megvalósulása kapcsán hazánkban.

Az utolsó előadást követően a hallgatóság tagjainak ismét lehetősége nyílt kérdéseik feltételére, amelyekre az előadók örömmel válaszoltak. Összegzésként elmondható, hogy a nemzetközi konferencia kiváló alkalmat biztosított a környező országokban működő állami tulajdonban lévő vállalkozásokkal kapcsolatos jogszabályoknak, valamint azok gyakorlatban történő megvalósulásának megismerésére, remek lehetőség volt az ismeretszerzésre és a meglévő ismeretek további bővítésére, valamint jól példázta a téma aktualitását és fontosságát, hiszen továbbra is rengeteg a nyitott kérdés és az ellentmondás a kérdéskör kapcsán.

Budapest, 2016. 10. 14.       

__________________________________________________________________________________________________________

Invitation

„CORPORATE GOVERNANCE OF STATE-OWNED ENTERPRISES IN CENTRAL AND EASTERN EUROPE” conference

14 October 2016
9.30 a.m. – 2.00 p.m. National University of Public Service, Ludovika Campus, Hunyadi Hall
(H-1083, Budapest, Ludovika tér 2.)

• 9:30–9:40 Welcome and Opening Norbert KIS,Professor, Vice-Rector for Continuing Education and International Affairs, National University of Public Service
• 9:40–10:20 Keynotes State as Owner – The State and SOEs Relations in Hungary Anita BOROS, Associate Professor Deputy State Secretary of the Ministry of National Development responsible for asset management Autonomy and Independence in SOEs Martin WINNER, Professor Vienna University of Economics and BusinessTopics
• 10:20–10:40 Corporate Governance of State-Owned Enterprises in the Czech Republic Katerina EICHLEROVÁ, Assistant Professor Charles University in Prague
• 10:40–11:00 Current Fundamental Changes of the Ownership Policy and Boards’ Remuneration in Poland Kaja ZALESKA-KORZIUK, Research and teaching assistant University of Gdansk Bartłomiej GLINIECKI, Post-doctoral fellow University of Gdansk
• 11:00–11.20 OECD Principles of Corporate Governance in the Light of Lithuanian Law Edvardas JUCHNEVICIUS, Associate Professor University of Gdansk
• 11:20–11:40 Discussion
• 11:40–12:00 Break
• 12:00–12:20 Challenges of Serbian Public Enterprises in the Light of Points C and F of OECD Guidelines on Corporate Governance of State-Owned Enterprises Branislav MALAGURSKI, Professor University of Educons, Novi Sad
• 12:20–12:40 The State’s Role as Owner of Enterprises: Mandatory Rules of Corporate Governance in Romania Emod VERESS, Professor Sapientia University
• 12:40–13:00 Corporate Governance in State-owned Companies in Hungary Tekla PAPP, Professor National University of Public Service Ádám AUER, Assistant Professor National University of Public Service
• 13:00–13:40 Discussion
• 13:40– Farewell Reception

For further information and registration follow the website of National Universtiy of Public Service at http://en.uni-nke.hu.
Registration is open until 4 October 2016. https://goo.gl/forms/RRjhzJLKDxd6hTfJ2
The conference is organized in cooperation with Societas-Central and Eastern European Company Law Research Network.