Immár második alkalommal rendezték meg a Nizsalovszky Magánjogi Kollokviumot a Gyulai Törvényszék és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar (ÁNTK) Civilisztikai Tanszék közös szervezésében a Magyar Jogász Egylet és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Békés Vármegyei Igazgatósága támogatásával. Az elmúlt évben Nizsalovszky Endre jogtudós születésének 130. évfordulója alkalmából útjára indított konferencia egyszerre tisztelgés a jogtudós életpályája előtt, és alkalom arra, hogy áttekintsük a magánjog aktuális kérdéseit. A tanácskozás az idei évben is lehetőséget nyújtott az állam- és jogtudomány területén elméleti vagy gyakorlati tevékenységet végzők számára, hogy megosszák egymással gondolataikat és megvitathassák a polgári jogot érintő aktuális kérdéseket.
A konferencia szervezői: Bagdi Árpád, a Gyulai Törvényszék elnöke, Kovács Tamás, a NAV Békés Vármegyei főigazgatója és Auer Ádám tanszékvezető köszöntötték az előadókat és a résztvevőket, hangsúlyozva a magánjogi kérdésekről szóló diskurzus és a Nizsalovszky Endre munkáiban tetten érhető módszerek fontosságát. Reményeiket fejezték ki aziránt, hogy a Gyulai Törvényszéken megrendezett konferencia élénk és hasznos eszmecsere lesz mindenki számára.
Kiss György akadémikus, professor emeritus (NKE ÁNTK) a munkajog és a magánjog kapcsolódásait vizsgálta. A magánjog szabályainak és alapelveinek munkajogban való alkalmazhatóságával kapcsolatban kiemelte, hogy elsőként szükséges tisztázni, a munkaszerződést mennyire lehet magánjogi szerződésként kezelni. Emellett a tisztességtelen általános szerződési feltételek érvénytelenségi okának munkaszerződésekre és kollektív szerződésekre való alkalmazhatósága, valamint a munkavállaló fogyasztói minősítése kapott hangsúlyos szerepet előadásában. Az előadás megvizsgálta a kérdés előnyeit és hátrányait.
Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke a magánjogi szerződéseknek az Állami Számvevőszék gyakorlatában való megjelenésével foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy a közpénzekkel és a nemzeti vagyonnal való gazdálkodás vizsgálatánál számos esetben egymáshoz kapcsolódó szerződések bonyolult rendszerét szükséges földeríteni. Az Állami Számvevőszék komplex szemlélettel a jogszerűség, eredményesség és célszerűség szempontjait egyszerre vizsgálja. Az előadás konkrét példákon keresztül mutatta be az értékarányosság gyakorlati alkalmazását és az ellenőrzési tapasztalatokat.
Varga Réka alkotmánybíró, dékán (NKE ÁNTK) előadásában a nemzetközi közjognak a magánjogra kifejtett hatásait vizsgálta. Kiemelte, hogy napjainkban egyre inkább kezdenek elmosódni a határvonalak a közjog és a magánjog között, a folyamat egyes elemei kapcsolatba hozhatók a nemzetközi jog alanyainak polgári jogi jogviszonyokban való megjelenésével.
Barta Judit tanszékvezető egyetemi tanár (Miskolci Egyetem, NKE ÁNTK) a tervezési és a kivitelezési szerződések gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban felmerülő kérdésekkel foglalkozott. E két szerződéstípust részben újraszabályozta a közelmúltban elfogadott magyar építészetről szóló törvény, az új szabályozás pedig a tervező felelősségével kapcsolatban vet fel kérdéseket, továbbá bevezette a tervezőket mint természetes személyeket terhelő kötelező felelősségbiztosítás kötésére irányuló kötelezettséget.
A kávészünetet követő előadást Görög Márta dékán (SZTE ÁJTK) tartotta. Nizsalovszky Endre munkájából a személyiségi jogokkal összefüggésbe hozható elemeket idézte, és utalt arra, a jogtudós 1972-ben a nem vagyoni kártérítés jogintézményének a régi Polgári Törvénykönyvbe történő beemelését szorgalmazta, ami 1977-ben meg is valósult. Emellett azt is hangsúlyozta, hogy az 1928. évi Magánjogi Törvényjavaslatban foglalt személyiségvédelmi generálklauzula megfogalmazásában Nizsalovszky elévülhetetlen érdemeket szerzett, a hatályos törvénykönyv kodifikátorai ezt a szöveget vették alapul, aminél fogva a Polgári Törvénykönyv egy része a tudósnak állít emléket.
Dzsula Marianna kúriai bíró a személyiségvédelemmel kapcsolatos kúriai gyakorlatot tekintette át, és kiemelte, hogy két joggyakorlatelemző csoport is alakult, ami ebben a témakörben fejtette ki tevékenységét. Előadásában rávilágított arra, hogy a Polgári Törvénykönyv hatálybalépése óta a Kúriát megjárt személyiségvédelmi ügyekben milyen változások következtek be példának okáért a sérelemdíj mértékét illetően, vagy éppen abban, mi minősül bagatelligénynek.
Marton Erika, a Gyulai Törvényszék bírája Nizsalovszky gyakorlati munkásságát, ítélkező tevékenységét idézte fel polgári eljárásjogi előadásával a Polgári perrendtartásnak (Pp.) a 2025 nyarán történt módosítását ismertetve, amellyel a bírónő szerint a Pp. korábbi, merevebbnek tűnő írásbeliségétől részben a szóbeliség irányába lépett. A módosítást megelőző szabályozásnak és a módosítás szövegének ismertetésével bemutatta azt, milyen mértékben változhat meg az ítélkező munka, adott esetben milyen nehézségekkel kell majd szembenéznie a bíráknak.
Balogh Judit, a Debreceni Egyetem egyetemi docense Nizsalovszky Endre szellemi hagyatékának kutatójaként azt a kérdést tette fel, vajon az időskori jogtudós szembe tudott-e nézni fiatalkori énjével. Azt a határozott választ adta, hogy Nizsalovszkyt mindig is a széles látókör, az alaposság, a problémaorientáltság és a megoldások keresése jellemezte; életútjának ismertetésével aláhúzta, mindig is az értékek határozták meg az életét (ahogy a címben is fogalmazott, az értékjogoktól az emberi értékekig), amikhez mindvégig ragaszkodott is.
A konferencia lehetőséget teremtett a diskurzusra, így a hallgatóság kérdései alapján élénk eszmecsere alakult, amely bízunk benne, hogy minden résztvevő számára inspiratív volt. A szervezők bejelentették, hogy terveik szerint 2026. szeptember 25-én folytatódik a konferencia sorozat.
Szöveg: Csibor Ferenc – Dúl János
Fotó: Láng-Miticzky András (NAV)