Tudományos Diákkör
Tudományos Diákkör
TDK vezető oktató: dr. Hárs András adjunktus
TDK titkár: Csepcsényi Georgina Zsófia
TDK elérhetőség: hars.andras@uni-nke.hu
Facebook elérhetőség: https://www.facebook.com/NemzetkoziJogiTDK/
Instagram elérhetőség: https://www.instagram.com/nke_nkijog_tdk/
Izgalmas témák, szuper hangulat május utolsó TDK eseményén: Anviksha Pachori, az indiai Nirma University oktatója látogatott el hozzánk, aki teltházas előadásában a humanitárius nemzetközi jog aktuális kihívásairól, különösen a kombattánsok és polgári személyek közti elhatárolásról beszélt hallgatóinknak.
A Nemzetközi Jogi TDK hallgatóink kimagasló sikereket értek el pályaműveikkel a 2024. május 2-án megrendezett ITDK-n.
Mátyás Zoé: The Interplay between Croatia and the ICTY regarding War Crimes c. dolgozatával I. helyet szerzett.
Pőcze Kinga: The Narrative of Human Rights – Unveiling the Nexus between Statelessness and Human Trafficking in Thailand c. munkájával II. helyezést ért el.
Kettejük mellett Besenyei Vivien és Oláh Rebeka is továbbjutottak a 2025. őszi OTDK-ra. Témavezető: Hárs András
Az eredményekhez gratulálunk!
Ebben a félévben is megrendezésre kerül az ITDK, amelyen 5 hallgató is a Nemzetközi Jogi TDK színeiben mérkőzik meg csoporttársaival.
Hallgatóink és témáik:
Besenyei Vivien: United Nations Peacekeeping Operations – The Protection of Civilians in the Wider Sudan Region
Csepcsényi Zsófia Georgina: Japán a háborús bűnök árnyékában
Mátyás Zoé: The Interplay between Croatia and the ICTY regarding War Crimes
Oláh Rebeka: A politikai döntéshozatal lecsapódása a magyar külügyi igazgatásban, Magyarország kolozsvári és isztambuli főkonzulátusának példáján keresztül
Pőcze Kinga: The Narrative of Human Rights – Unveiling the Nexus between Statelessness and Human Trafficking in Thailand
Témavezető: Hárs András
Drukkoljunk együtt május 2-án a Nemzetközi Jogi TDK tagjainak!
A Nemzetközi Jogi TDK hallgatói taroltak az idei ITDK-n. Mind a hat, pályamunkát benyújtó hallgató sikeresen továbbjutott a 2025-ös OTDK-ra, valamint közülük öten helyezést is értek el.
Az eredményekhez ezúton is gratulálunk!
Hallgatóink és témáik:
- Szabó Anna Viktória: ÁNTK 1. hely; Breaking a Nation’s Backbone: Rape as a Form of Genocide in the Context of Russo-Ukrainian War; témavezető: Hárs András
- Szóláth Ákos: ÁNTK 2. hely; Mission Impossible? The Dilemmas of Applying International Criminal Law Regarding the Russo-Ukrainian War; témavezető: Csapó Zsuzsanna
- Krüzsely Gergő: HHK 2. hely; Gátelmélet, avagy az erőszakkorlátozás kiterjesztett története és értelmezése; témavezető: Csapó Zsuzsanna
- Kovács Anna Dóra: ÁNTK 3. hely; A mesterséges intelligencia etikus szabályozásának lehetőségei az Európai Unió, az Amerikai Egyesült Államok és Kína szabályozásnak összehasonlításán keresztül; témavezető: Hárs András
- Maár Zsolt: HHK különdíj; A gyermekkatonaság jelenségének nemzetközi jogi szempontú vizsgálata, különös tekintettel Dominic Ongwen nemzetközi büntetőbírósági perére; témavezető: Csapó Zsuzsanna
- Parádi Cintia: ÁNTK - sikerrel bemutatta dolgozatát és továbbjutott az OTDK-ra; Statehood in Crisis: A Comparative Analysis of Afghanistan and Yemen; témavezető: Hárs András
Kedves Érdeklődők!
Novemberben az alábbi programokat ajánlom figyelmükbe:
November 7. 16 óra: Rights of the Children in the Family: Ensuring the Human Rights of the Child - Shreya Srivastava, az indiai Nirma University oktatójának tolmácsolásában; Ludevent regisztráció: https://ludevent.uni-nke.hu/event/3429/
November 8. 18 óra: Élménybeszámoló Magyarország New York-i állandó képviseletéről - Frankó Dániel, KKM; Helyszín: O-305-ös.
November 16. 16 óra: Nelson Mandela verseny - a válogató utolsó fordulójába jutott 4 hallgató méri össze érvelési és előadói készségeit; Helyszín: O-303-as.
November 21. 16 óra: Efficiency and Efficacy of the International Criminal Court - Maja Munivrana, a University of Zagreb oktatója előadásában; Ludevent regisztráció: https://ludevent.uni-nke.hu/event/3436/
November 22. 16 óra: ITDK felkészülési alkalom. A korábbi félévekhez hasonlóan főpróbát tartunk az ITDK-ra nevezett hallgatók számára, hogy előadhassák kutatási témáikat és visszajelzést kapjanak a Nemzetközi Jogi Tanszék munkatársaitól, valamint csoporttársaiktól. Helyszín: O-407; Ludevent pontszerző esemény: https://ludevent.uni-nke.hu/event/3435/.
A fenti eseményekre mindenkit szeretettel várunk.
Nagyszabású nemzetközi jogi konferenciára került sor szeptember 29-30-án az ÁNTK Nemzetközi Jogi Tanszék munkatársainak szervezésében.
- Keynote speech: Hurst Hannum, Tufts University, USA
- 36 előadó 6 kontinensről a legkülönfélébb témákban: emberi jogok védelme, fegyveres konfliktusok joga, környezetvédelem, menekültek, nemzetközi büntetőjog és még számos más, izgalmas terület.
Rövid beszámoló:Háború és béke a nemzetközi jogban
Az NKE csapata bejutott a genfi középdöntőbe, ahol a világ 24 legjobbja mérkőzik meg egymással az ENSZ patinás központjában.
A csapat tagjai: Kiss Fanni és Oláh Rebeka
Felkészítők: Hárs András, Koncsik Marcell, Schultz Balázs
Drukkoljunk együtt kiváló hallgatóinknak!
IRÁNY A DÖNTŐ
Hallgatóink, Oláh Rebeka és Kiss Fanni a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar csapataként a világ valamennyi egyetemének hallgatóival szállt versenybe a Nelson Mandela nemzetközi emberi jogi perbeszédversenyen, amelynek döntőjére az ENSZ genfi székhelyén kerül sor júliusban.
Hajrá lányok!
2.jpg)
Megjelent: Hárs András kollégánk írása a ludovika.hu felületén az ENSZ lehetőségeiről az orosz-ukrán fegyveres konfliktusban.
Az ENSZ lehetőségei az orosz–ukrán háborúban
Megjelent: Nagy Noémi kolléganő írása a ludovika.hu felületén az őslakos népek nemzetközi jogi helyzetéről.
Könyvbemutató: Tóth Norbert tanszékvezető úr társszerzőségével megjelent kiváló mű bemutatójára invitáljuk az érdeklődőket.
Nagy Noémi és Tóth Norbert tanszéki kollégák podcastja a mesterséges intelligencia (MI) által felvetett emberi jogi problémákat elemezve
Kell-e féltenünk jogainkat a mesterséges intelligenciától?
Csapó Zsuzsanna kolléganőnk tegnap megjelent blogbejegyzésében az államfői immunitás és a Nemzetközi Büntetőbíróság által kiadott letartóztatási parancs összefüggéseit járta körül.
Kellene, de – jelen állás szerint – nem lehet: Putyin esetleges letartóztatása
A 36. OTDK-n helyezést elért hallgatók és dolgozataik bemutatását Érsek Kittivel zárjuk, aki pályamunkájával első helyet szerzett. Az elért eredményekhez ezúton is gratulálunk!
"Az OTDK-n a "Sexual Offenses Committed in UN Peacekeeping - in Particular the Mandates of MINUSCA and MONUSCO" című kutatásommal vettem részt. A dolgozatban az ENSZ Közép-Afrikai Köztársaságban és Kongói Demokratikus Köztársaságban zajló misszióiban elkövetett visszaélések okait és az elkövetők elszámoltathatóságának kérdéskörét elemeztem Dr. Hárs András témavezetésével.
Úgy vélem, a konferencia remek lehetőséget biztosított azon hallgatók számára, akiket érdekel a tudományos pálya és szerettek volna betekintést nyerni ennek egy szegletébe. Emellett, az alkalmat arra is igyekeztem felhasználni, hogy felhívjam a figyelmet választott kutatási témám fontosságára.
Anno, alapszakos hallgatóként az ENSZ békefenntartói tevékenysége egy szinte ismeretlen terület volt számomra. Akkor még gondolni sem mertem arra, hogy 5 évvel, 3 dolgozattal és 2 OTDK-val később első helyezést érek majd el egy igen színvonalas tagozatban.
A versenyen résztvevő összes hallgatónak szeretnék ezúton is gratulálni. Az elszánt érdeklődőket pedig bátorítanám, hogy igyekezzenek minden fejlődési lehetőséget megragadni!"
.jpg)
Az OTDK-n helyezést elért hallgatók és dolgozataik bemutatását Horváth Zitával folytatjuk.
Elöljárói felelősség az ad hoc törvényszékek és a Nemzetközi Büntetőbíróság joggyakorlatában című pályamunkámmal indultam a 2022-es ITDK-n, Hárs Tanár Úr bátorítására. A témával alapszakos szakdolgozatom keretein belül kezdtem el foglalkozni és az NKE-s mesterképzésre felvételt nyerve, szerettem volna tovább fejleszteni kutatásomat.
Nem volt egyértelmű, hogy az állam és jogtudományi szekcióban indulok, hiszen bár a téma egyértelműen a nemzetközi büntetőjog területéhez sorolható, nem joghallgatóként méretettem meg magam. Jó döntésnek bizonyult a szekcióválasztás, hiszen a tavalyi ITDK-n első, az idei OTDK-n második helyezést értem el.
Aki érdeklődik annyira egy téma iránt, hogy alaposan beleássa magát abba, bátorítanám a TDK-n való részvételre, hiszen a későbbi pályafutásához hasznos tapasztalatot szerezhet, mégha nem is akadémiai pályán látja jövőjét.
Az OTDK-n helyezést elért hallgatók és dolgozataik bemutatását Jászfalvi Orsival kezdjük.
A pályamunkám címe: A kék az új rózsaszín - avagy a nők szerepe az ENSZ békefenntartó műveleteiben, konzulensem Dr. Hárs András adjunktus. A kutatásom során azokra a kérdésekre kerestem a választ, hogy milyen a női jelenlét hatása a békefenntartó műveletekre, a csak nőkből álló rendőri egységeknek milyen jövője lehet, illetve megvizsgáltam a női létszám növelésének akadályait is. Ez a kérdéskör rendkívül érdekesnek bizonyult számomra, így külön öröm, hogy egy TDK dolgozat formájában vethettem papírra. Az ITDK-t követően egy évvel később került sor az OTDK-ra Debrecenben, ahol az ország legjobb pályaműveit mérettethettük meg egymással, így egy igazán izgalmas, ám annál fárasztóbb konferenciát tudhatunk magunk mögött. Elismerés számomra a III. helyezés, erős tagozatok alakultak ki a versenyben, éppen ezért a gratuláció minden résztvevőt megilleti!
Rekordot döntött a Nemzetközi Jogi TDK az Országos Tudományos Diákköri Konferencián való részvétel kapcsán. 7 hallgatónk mérettette meg magát az elmúlt hetekben: Barják Dorka, Érsek Kitti, Horváth Zita, Jászfalvi Orsi, Kerényi Dávid, Guilherme Lira és Papp Veronika. Derekasan állták a sarat és kiváló dolgozatokkal és prezentációkkal képviselték a Nemzetközi Jogi TDK-t. Büszkék vagyunk rájuk.
Közülük is hárman szereztek helyezést:
Érsek Kitti - Társadalomtudományi Szekció - I. helyezés
Horváth Zita - Jogtudományi Szekció - II. helyezés
Jászfalvi Orsi - Társadalomtudományi Szekció - III. helyezés
Témavezető: Hárs András
Gratulálunk az elért eredményhez!
A Nemzetközi Jogi TDK vendége volt őexcellenciája Christo Stefanov Polendakov, Bulgária rendkívüli és meghatalmazott magyarországi nagykövete április 12-én, aki a bolgár-magyar kapcsolatokról, valamint a diplomata pálya rejtelmeiről mesélt az érdeklődőknek.
„A bolgár-magyar kapcsolatok problémamentesek” – szögezte le expozéjában a nagykövet, amely részben a két állam közti mentalitás-, történelem- és lakosságszámbeli hasonlóságokkal igazolható. Ez azt is jelenti, hogy a hagyományos diplomáciai feladatok közül a „tűzoltás”, vagyis a két állam közti nézeteltérések tompítása és feloldása nem kap hangsúlyt. Ebben a helyzetben viszont egy nagykövet számára lehetőség nyílik kiterjedt kultúrdiplomáciára, kapcsolatépítésre, sőt, új, hosszú távú projektek elindítására, mint például a magyar-bolgár rendészeti szervek együttműködése Európai Unión kívülről érkező áruk határátlépése terén.
A hallgatóság betekintést nyerhetett egy diplomata mindennapjaiba, amelyek sok esetben megbeszélések sorozatából és váratlan helyzetek orvoslásából állnak. Nincs azonban két egyforma nap, mindig érkezik egy előre nem látott szituáció, amelyet kezelni kell. Éppen ezért nem is való mindenkinek a diplomáciai pálya: a gyors reagálási képesség, valamint a stresszkezelés kiemelt fontosságú. Gyorsan megmutatkozik, ha egy diplomáciai képviseletvezető nem az elvártak szerint látja el a munkáját: az esetleges fiaskók akár már másnap az újságok címlapján köszönhetnek vissza, jelentősen visszavetve a kétoldalú kapcsolatokat. Szerencsére a küldő állam nem hagyja magára diplomáciai képviselőjét – politikai, gazdasági-pénzügyi, katonai, kulturális, kommunikációs és egyéb területeken tevékenykedő szakdiplomaták segítik munkáját. A jó diplomata támaszkodik a körülötte lévőkre, valamint naprakész, nyitott és legfőképp motivált saját munkája és állomáshelyének megismerése iránt.
Fontos, hogy azok a hallgatók, akik külügyi pályára készülnek, tisztában legyenek a pálya sajátosságaival és a rájuk nehezedő feladatokkal. A nagyköveti intelem szerint elsődleges, hogy a külügybe aspiráló hallgató tisztában legyen saját képességeivel és erősségeivel, vagyis, magában is tudatosítania kell, hogy kommunikációs, elemző vagy operatív jellegű feladatok között érzi otthon magát. Minél előbb belevág valaki a külügyi pályába, annál hamarabb léphet fel a ranglétre különböző fokaira, azonban később, más pályáról már nehéz bekapcsolódni a külügyi igazgatás struktúrájába. Elengedhetetlen a nyelvtanulás is, mert ezáltal ismerhető meg a fogadó állam kultúrája, mentalitása, történelme – maga a néplélek. Szintén előnyt jelent az egzotikusabb nyelvek ismerete is, ha valaki egy speciális állomáshelyet nézett ki magának, ahol az adott nyelvet beszélik.
Egy tiszteletbeli konzul mindennapjai címmel tartott előadást a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) Karsai Krisztina, Ausztria tiszteletbeli konzulja, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Büntetőjogi és Büntető Eljárásjogi Tanszékének intézetvezető egyetemi tanára, a Magyar Tudományos Akadémia tagja március 29-én.
Az előadót Hárs András, az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Nemzetközi Jogi Tanszékének adjunktusa mutatta be. A hallgatók megtudhatták, hogy Karsai Krisztina a többi között négy nyelven – angol, német, spanyol, kínai – beszél, de oroszul is tanul, egy sikeres TikTok csatornát működtet, a tiszteletbeli konzuli tisztségért pedig semmilyen díjazásban nem részesül.
A dél-alföldi régió három vármegyéjéért felelős tiszteletbeli konzul elmondta: Ausztria sajátos hivatali hálózatba szervezi a hasonló tisztviselőket. Az osztrákok arra törekszenek, hogy minél több országban foglalkoztassanak tiszteletbeli konzulokat, ezért 170 államban, köztük Magyarországon is dolgoznak összesen heten – fejtette ki. Úgy fogalmazott: a cél az, hogy ha egy osztrák állampolgárnak szüksége van valamilyen segítsége, akkor a tiszteletbeli konzul minél hamarabb a rendelkezésére álljon. Hozzátette: 75 éves kor felett már nem lehet betölteni ezt a tisztséget.
Karsai Krisztina beszélt arról is, hogy a legtöbb tiszteletbeli konzult Ausztria foglalkoztatja. Kiemelte: általánosságban egy-egy ilyen tisztviselő működik hazánkban 49 állam képviseletében, Ausztria mellett azonban Lengyelország, Finnország, Olaszország és Törökország is többeket foglalkoztat hazánkban, így a nálunk dolgozó tiszteletbeli konzulok száma összesen hatvanhat.
Felidézte, hogy a szocialista vezetés 1950-től megtiltotta, hogy Magyarországon tiszteletbeli konzulok működjenek, de Norvégia például már 1965-ben kísérletet tett arra, hogy újra legyen hasonló tisztviselője hazánkban. 1990-ben azonban már újra négy tiszteletbeli konzul tevékenykedett nálunk – tette hozzá. Kiemelte, hogy a tiszteletbeli konzulok általában olyan személyek, akik gazdasági, vagy kulturális területen dolgoznak, utóbbi része az oktatás is.
Hangsúlyozta: a diplomáciai képviselet sok problémás ügyet megold, ugyanakkor a tiszteletbeli konzulok feladatkörét korlátozhatja, vagy koordinálhatja is. Kitért arra is, hogy a hasonló tisztviselők többsége olyan országot képvisel, amelynek nincs diplomáciai képviselete Magyarországon. Ilyen Uruguay és Banglades is – mondta. Szólt arról is, hogy a legtöbb tiszteletbeli konzul Budapesten tevékenykedik, de egyebek mellett Szegeden, Nyíregyházán, Miskolcon, Debrecenben és Karcagon is többen dolgoznak.
Karsai Krisztina emlékeztetett: 2003-ban felülvizsgálták a tiszteletbeli konzulok addigi juttatásait, mert számtalan visszaélés történt, majd az elhíresült Kulcsár Attila-ügy után visszavonták az adókedvezményüket, a diplomata rendszámukat és az alkalmazotti igazolványukat is. Emellett kitért a közjogi tisztségen alapuló mentelmi és a diplomáciai, vagy nemzetközi jogon alapuló mentesség fogalmának különbségeire is.
Az előadó a szegedi osztrák tiszteletbeli konzulátusról elmondta, hogy 2000 óta működik, és első vezetője Sulyok Tamás volt, akit 2014-ben neveztek ki alkotmánybírónak, a két tisztség pedig összeférhetetlen volt. Karsai Krisztina – aki 2016 óta tiszteletbeli konzul – feladatai között említette a többi között a magyar-osztrák együttműködés elősegítését kulturális és oktatási területeken, a letartóztatásban vagy fogva tartásban lévő személyek látogatását, bírósági tárgyalásokon való részvételt, valamint az egyéb segítségnyújtást osztrák személyeknek és az osztrák hatóságnak.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a Dél-Alföldön megnövekedett az embercsempészettel foglalkozók száma, akik közül több osztrák állampolgársággal rendelkezik vagy Ausztria által kibocsátott útlevele van.
Múlt szerdán a Nemzetközi Jogi TDK vendégei voltak Kocsis Gergő, a KKM ENSZ Főosztályának vezetője és Turbék Zoltán, a KKM Nemzetközi Szervezetek Főosztály vezetője, akik a külügyi munkáról, valamint a nemzetközi szervezetek szerepéről meséltek hallgatóinknak.
A rövid beszámoló elérhető az alábbi linken: Cél a külügy!
A keddi Nemzetközi Jogi TDK vendége Molnár Tamás volt, az EU Alapjogi Ügynökségének kutató munkatársa és a Budapest Corvinus Egyetem oktatója, aki a nemzetközi menekültjog dilemmáiról beszélt a hallgatóságnak.
Akit érdekel a téma, de esetleg nem volt lehetősége eljönni, azok számára az esemény rövid összefoglalója immár elérhető a ludovika.hu felületén.
Humánus hozzáállás gyakorlati akadályokkal
Kedves Hallgatók!
Az NKE 2023-ban első alkalommal vesz részt a Nelson Mandela nemzetközi emberi jogi perbeszédversenyen. A csapatba két, angolul jól tudó, nyilvános szereplés és emberi jogi kérdések iránt érdeklődő hallgató jelentkezését várjuk.
Jelentkezni március 8-ig a hars.andras@uni-nke.hu email címre küldött önéletrajzzal és motivációs levéllel lehet.
Tájékoztató február 28-án 16 órakor a MSTeams felületén, amelyhez a fenti email címre írt üzenetben lehet linket kapni.
További részletek a csatolt kiírásban.
Győzzön a legjobb!
Az Ukrajna ellen indított háború miatt milliók indultak Európa felé. De milyen jogszabályok vonatkoznak rájuk? A nemzetközi térben vajon hányféle nehézséggel és lehetőséggel szembesülnek? E kérdésekről hallhattak előadást egyetemünk hallgatói március 7-én.
Menekültügyi dilemmák Európában – Az ukrajnai menekültek elmúlt egy éve címmel szervezett eszmecserét a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar (ÁNTK) Nemzetközi Jogi Tanszéke az NKE Oktatási Központjában.
Horváth Valéria köszöntőjében arról szólt, az orosz-ukrán háború első éve után immár érdemes megvizsgálni, mi történik az Ukrajnából menekültekkel. A tanszék tanársegédje ismertette: 2022 februárjától 2022 áprilisáig 7,1 millió ukrajnai ember menekült el otthonából, amelyből 4,4 millió fő meg is érkezett az EU-ba. Hazánkba összesen 2,2 millió ukrán érkezett a háború alatt, amelyből csaknem 35 ezer fő maradt Magyarországon.
Az esemény előadója, Molnár Tamás elmondta, jelenlegi munkahelye, az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) elsősorban összehasonlító jogi-szociológiai tudományos munkákat készít az unió joganyagához tartozó tématerületeken, mint például a migráció. Az FRA migrációs jogi szakértője kiemelte, a kényszerű migráció nemzetközi szabályozását csak a II. világháború után, 1951-ben fogadták el az országok. A genfi egyezmény univerzálisan elismert, nemzetközi szokásjogi normákat tartalmaz a menekültek jogairól. Molnár Tamás azt is hangsúlyozta, hogy a köznyelv sokféle jogállásra használja a menekült szót, gyakran pontatlanul. A genfi egyezmény alapján menekült az, aki faji, vallási okok, nemzeti hovatartozása, meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozása vagy politikai meggyőződése miatti üldöztetéstől való megalapozott félelme miatt az állampolgársága szerinti országon kívül tartózkodik, és nem tudja, vagy az üldözéstől való félelmében nem kívánja annak az országnak a védelmét igénybe venni.
A genfi egyezményben részletezett okokon túli, nem egyéniesített üldöztetés miatt, például egy polgárháború okán menekülők kiegészítő védelemre jogosultak (ők a magyar fogalom szerint oltalmazottak). Az Átmeneti védelemről szóló (EU 2001/55/EK) irányelv tovább bővíti a nemzetközi védelem formáit az átmeneti védelemre jogosultak körével (ami magyarul: menedékes). Az irányelv szerint, ha a kialakult krízis miatt egy országból emberek tömegei fognak elmenekülni, akkor az Európai Bizottság javaslatára a Tanács úgy dönthet, nekik külön, egyéni eljárás nélkül jár az átmeneti védelem.
Kétségtelen, 2022-ben tömegével menekültek emberek az EU felé Ukrajnából. A FRA négy, Ukrajnával közvetlen szomszédos uniós tagállam határvidékén végzett missziót, tapasztalataikat jelentésekben foglalták össze. A kutatók a központi, uniós koordináció mellett a helyi szereplők aktív részvételét tapasztalták, illetőleg egy váratlanul befogadó, humanitárius hozzáállást a menekülők irányába. A FRA munkatársai sok praktikus akadályt is azonosítottak a misszió során. Jelentésükben így arra is kérik a tagállamok döntéshozóit, fordítsanak arra is gondot, hogy az ott maradni szándékozó Ukrajnából menekülők beilleszkedésük során valódi menekültügyi védelemben részesüljenek.
„Egy hagyományos nemzetközi büntetőeljárásban az áldozatok sokáig nem feltétlenül bírtak jelentős szereppel. Ez a szemlélet változott meg a büntetőjogi felelősségre vonásban, így az áldozatok nézőpontjai is megjelentek a Nemzetközi Büntetőbíróság előtti eljárásban” — hangzott el az orosz-ukrán konfliktus nemzetközi büntetőjogi aspektusait körbejáró kerekasztalbeszélgetésen a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) december 1-én Hárs András, az NKE egyetemi adjunktusának moderálásával. A nemzetközi büntetőjog szakértői egyebek mellett a négy nemzetközi bűncselekményt: az agresszió, a háborús bűncselekmény, az emberiesség ellenes bűncselekmény, valamint a népírtás jogi definícióit is értelmezték.
„A büntetőeljárások alapvetően az elkövetők megbüntetéséről szólnak, tehát hagyományosan nem áldozatközpontú eljárásokról beszélünk. Ám a tudományos szervezetek tevékenysége és a nemzetközi figyelemfelhívások (Nemzetközi Vöröskereszt és egyéb humanitárius szervezetek) az áldozatok igényeire irányították a hangsúlyt” – mondta Varga Réka, az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar (ÁNTK) Nemzetközi Jogi Tanszék egyetemi docense. Az ÁNTK dékánja arról is beszélt, az áldozatoknak nem csupán anyagi segítségnyújtásra van szükségünk. Arra is szükségük van, hogy a konfliktus utáni újjáépítés részeként ne csak fizikai újjáépítés történjen, hanem a társadalmi gyógyulás is megtörténjen, melynek része az áldozatok, de az egész társadalom, esetleg a nemzetközi közösségnek igazságérzete, igazság igénye alapján annak kimondása, hogy itt és itt, ez és eztörtént. A traumát követően a társadalmi túlélés meghatározó eleme az igazságszolgáltatás, aminek az egyik, de nem az egyetlen, eszköze a büntetőeljárás. Varga Réka az áldozatok szempontjainak figyelembe vételének tekintetében hozzátette: a tendencia a Nemzetközi Büntetőbíróságon belül is megfigyelhető. Az áldozatok már nemcsak tanúként szerepelnek, hanem kártérítésre is jogot formálhatnak. Ennek fedezetét a Nemzetközi Büntetőbíróság által létrehozott Áldozatvédelmi Alap biztosítja. Magyarország is része a kárpótlási alapot támogató „befizető államok” sorának.
Ezzel kapcsolatos kulcskérdés, hogyan képes a bíróság eljutni az áldozatokhoz, mennyire képes kommunikálni velük, megszólítani őket, szó szerint, az anyanyelvükön. „Nagyon sokszor ezek a konfliktusos társadalmak, illetve a társadalmaknak jó része különféle, ha nem is törzsi, de féltörzsi keretek között él, és azok a nyelvjárások, nyelvek, melyeken kommunikálnak tolmácsolást igényelnek. Tehát ehhez kapcsolódó kérdés, hogy a bíróság, illetve az áldozatok között a hídképző szerep hogyan működik” – hívta fel a figyelmet Béres Nóra, a Miskolci Egyetem tanársegéde. A Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet munkatársa hozzátette: a másik érdekes kérdése, elgondolkodtató aspektusa az áldozatvédelemnek, áldozatok kezelésének az, hogy a sérelmek, amiket az áldozatok elszenvednek, a kártérítés során hogyan, mennyiben válthatók pénzre.
A nemzetközi jogi alapvetések felvázolása után a szakértők a továbbiakban arról beszéltek, hogy az orosz-ukrán konfliktus során milyen nemzetközi bűncselekmény bizonyítása valószínűsíthető.
Ennek kapcsán a szakértők fontosnak tartották tisztázni az ezzel kapcsolatos fogalmakat és definíciókat.
Háborús bűncselekményt (emberölés, erőszak, fosztogatás, stb.) háborúban lehet elkövetni, de nem csak katonák lehetnek elkövetők. Az orosz-ukrán háború során valószínűsíthetően mind a két oldalon történik, főleg orosz, de ukrán katonák részéről is.
Az Emberiesség ellen bűncselekmények tekintetében a polgári lakosság van célkeresztben, a velük szemben módszeresen alkalmazott, átfogó, szisztematikus támadásokat nevezik így.
A Népirtás definíciója szerint akkor beszélhetünk népirtásról, ha az emberöléssel, vagy más bűncselekménnyel az elkövetők szándéka faji, vallási vagy más alapon (etnikai, nemzeti) egy vagy több csoport részben vagy egészben történő megsemmisítése. Ebben a tekintetben a Nemzetközi Büntetőbíróság előtt erre vonatkozó szándékot, erre a célra kiadott parancsot kell bizonyítani.
Ezen vádpontok mérlegelésekor a bizonyítási eljárást a dokumentumok mellett tömegsírok feltárása is segítheti. Egy-egy tömegsír vizsgálata során az is kiderülhet, hogy adott esetben jogi értelemben történt-e bűncselekmény. Ha ugyanis a fegyveres konfliktus során az egyik harcoló fél megöli a másik harcoló fél katonáit a genfi- és a hágai jog ’előírásainak megfelelően’, akkor az emberölés ebben az értelemben nem háborús bűncselekmény. Jogi értelemben a kombattánsok megölése jogszerű is lehet, járulékos kár a polgári lakosság körében keletkezhet. A társadalmi igazságérzet azonban azt kívánja, hogy ha a nemzetközi jogon alapuló fenti három bűncselekmény közül bármelyik bizonyításra kerül, akkor azt hivatalosan meg kell fogalmazni, ki kell mondani.
A szakértők abban is egyetértettek, hogy a negyedik nemzetközi jogon alapuló bűncselekmény tekintetében, az agresszió kapcsán történő felelősségre vonás problémás terület. Bár benne foglaltatik ma már a Nemzetközi Büntetőbíróság (NBB) statútumában, a nemzetközi szerződés a négy bűncselekmény közül elfogadásakor csak hármat fejtett ki, ugyanis az agresszió tényállása politikailag terhelt, érzékenyebb terület. „Mindezt nehezíti az a tény, hogy alapvetően az NBB akkor járhat el az agresszió tekintetében, ha egy részes állam, tagállam területén és részes, tagállami állampolgár által elkövetett bűncselekményről van szó” — hangsúlyozta Csapó Zsuzsanna. Az NKE ÁNTK Nemzetközi Jogi Tanszék egyetemi docense ismertette: ha csak az agresszió esetét vizsgáljuk az orosz-ukrán konfliktusban, tudvalevő, hogy sem Ukrajna, sem Oroszország nem részese a ratifikáló államok körének. A szakértők hozzátették, Ukrajna 2014-ben tett egy önkéntes alávetési nyilatkozatot, mely szerint egy területén zajló konfliktus során az NBB vizsgálódhat, tehát ez alapján már van felhatalmazása a NBB főügyészének az eljárás lehetséges megkezdéséhez, de ez az agresszió bűncselekményére nem vonatkozik, tehát azzal kapcsolatban az alávetési nyilatkozat dacára sem járhat el az NBB.
A Nemzetközi Büntetőbíróság egy állandó bíróság, amely népirtással, emberiesség elleni bűncselekményekkel, háborús bűncselekményekkel és az agresszió bűntettével gyanúsított egyének felelősségre vonására alakult. Az agresszió bűntette miatt vádolt személyek ügyeinek lefolytatására 2018 óta van hatásköre. Alapokmánya a Római Statútum, ratifikációját követően, 2002. július 1-jén lépett hatályba, és ezzel jött létre hivatalosan a Nemzetközi Büntetőbíróság.
A Nemzetközi Büntetőbíróság előtt az ENSZ Biztonsági Tanácsa döntése alapján is indulhatna eljárás, mely kezdeményezhetné a jogi eljárást Oroszország ellen, attól függetlenül, hogy Oroszország vagy Ukrajna területén van-e joghatósága a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, azonban erre az állandó tagsággal együtt járó vétójog miatt gyakorlatilag nincs lehetőség.
A beszélgetés hallgatói kérdések megválaszolásával zárult. Arra a kérdésre, hogy Vlagyimir Putyin, Oroszország elnöke hazánk területén miként volna felelősségre vonható, a szakértőktől azt a választ kaptuk a regnáló államfővel kapcsolatban, hogy a nemzetközi jog nemcsak nemzetközi büntetőjogból áll, hanem sok más jogterületből, így például az államfői immunitás kérdése tovább bonyolítja az amúgy sem egyszerű felállást.
Folytatódik a blogcunami: ezúttal Nagy Noémi kolléganő rövid bejegyzését ajánljuk az érdeklődők figyelmébe, aki a mesterséges intelligencia emberi jogi kockázatait veszi szemügyre.
A Rubiconon túl: a mesterséges intelligencia emberi jogi kockázatai
Január végi blogeső: Csapó Zsuzsanna kolléganőnk írása is elérhető a ludovika.hu felületén, amely a kógens normák és a semlegesség kérdését elemzi röviden az orosz-ukrán háború kapcsán.
Segíteni vagy nem segíteni: ez itt nem lehet kérdés
Megjelent: Szappanyos Melinda kolléganőnk blogbejegyzése a mesterséges intelligenciával kapcsolatos ügyekről az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt.
Mesterséges intelligencia és az Emberi Jogok Európai Bírósága
„A szárazföldi létünk lehetetlen lenne a tenger nélkül” – hangzott el egyebek mellett a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Nemzetközi Jogi Tanszék Tudományos Diákköre által szervezett eseményen október 20-án az Oktatási Központban. A tengeri kalózkodás nemzetközi jogi aspektusait Kiss Amarilla, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) tanársegéde mutatta be.
A nemzetközi jog számára a tenger több mint hatalmas víztömeg vagy geopolitikai jelentőségű terület. Mivel a világon összesen negyvennégy állam nem rendelkezik tengerparttal és az össznépesség mintegy 93 százaléka parti államban él, ezért kiemelt jelentősége van a tengereken folyó tevékenységek szabályozásának. A lakosság nagyrésze ugyanakkor nem képes felmérni, mivel is jár a tenger közelsége: egyebek mellett itt zajlik a világkereskedelem 90 százaléka, így megkerülhetetlen a kalózkodás felszámolása. Ha akadályoztatva van a tengeri kereskedelem, akkor bizonyos szolgáltatások és áruk értéke emelkedik, miközben pedig sérül a hajózáshoz való jog, azzal a globalizációt veszélyeztetjük – hangsúlyozta Kiss Amarilla.
„Aki a tengert uralja, az uralja a kereskedelmet, aki a kereskedelmet uralja, az uralja a gazdagokat, aki pedig a gazdagokat uralja, az uralja az egész világot” – idézte Sir Walter Raleigh-et a PPKE szakértője, hozzátéve: ezért olyan fontos, hogy a kalózkodás volt az első bűncselekmény, amely az univerzális joghatóságot megalapozta. Az előadáson elhangzott, bár a tevékenységnek több típusa is van, a nemzetközi jog szempontjából elsőként a kalózkodás megfoghatatlansága jelent problémát, hiszen sokszor keveredik más bűncselekményekkel, így például terrorizmussal, fegyver- és embercsempészettel.
„Kalózkodás leginkább ott fordul elő, ahol az adott ország nem képes megbirkózni a joghatóság kikényszerítésével” – mondta Kiss Amarilla, és ezért „geopolitikai szempontból nézve érdemes úgy tekinteni rá, mint egy betegség tünetére”. A bosszantó és kimondottan veszélyes „foglalkozást” azért sem könnyű megfékezni, mivel nem mindenhol ugyanazon okokra vezethető vissza. Így például a Karib-térségben az ember- és drogcsempészettel keveredik, míg ezzel szemben Kelet- és Nyugat-Afrikában találhatók azok a kalózkodással összeköthető cselekmények, amelyek közelebbről tekintve nem nevezhetők klasszikus kalózkodásnak, hiszen van köztük politikai és ideológiai motivációból fakadó eset is.
Problémát jelent a nemzetközi jog szempontjából az eljárás folyamata is. A szakértő hangsúlyozta: egyebek mellett India elfogadja az ezen esetekre vonatkozó szabályozásokat, de a belső jogrendszerükben nem jelenítik meg a témában legfontosabb nemzetközi egyezményt. Megoldás jelenthet az 1982-es ENSZ Tengerjogi Egyezmény (UNCLOS), amelyben a 101. cikk szabályozza a kalózkodás fogalmi kereteit.
Az UNCLOS kimondja, hogy a kalózkodás a nyílt tengeren megvalósuló cselekmény, de továbbra is szürkezónát hagy a gazdasági zónára és a parti vizekre vonatkozó kalózkodás esetében. Így az egyezmény értelmében a parti tengeren történő bűncselekmények nem számítanak kalózkodásnak, azonban a 2003. évi tengerhajózási biztonsága elleni jogellenes cselekmények visszaszorításáról szóló törvény nem határoz meg földrajzi korlátokat és fogalmi keretek helyett cselekvésformákat definiál – hívta fel a figyelmet Kiss Amarilla.
„Ha sikerül is a joghatóságot kikényszeríteni, abban az esetben sem biztos, hogy eljutunk a bíróság elé állításig, hiszen bármi történhet az oda vezető úton és az adott ország szabályozása sem biztos, hogy egyezik a nemzetközi keretrendszerrel” – emelte ki a PPKE tanársegéde, hozzátéve, „realitása annak van, hogy a helyi bíróságok vonják felelősségre az elkövetőket”.
Köszönjük szépen a magas számú részvételt a 2022. szeptember 23-án megrendezésre kerülő "War and Peace in the 21st century - Lifecycle of a Modern Armed Conflict" című egész napos angol konferencián, ahol a Nemzetközi Jogi Tanszék munkatársai is részt vettek előadókként.
Az eseményről szóló cikket az alábbi linken olvashatjátok: Nemzetközi konferencia a fegyveres konfliktusokról
A Nemzetközi Jogi TDK tagjai taroltak a 2022 tavaszi ITDK-n, amellyel a diákkör fennállásának eddigi legjobb teljesítményét érték el.
Horváth Zita: Állam- és Jogtudományi Szekció I. helyezés; Téma: Parancsnoki felelősség a nemzetközi büntetőjogban - Az ad hoc törvényszékek és a Nemzetközi Büntetőbíróság joggyakorlatának komparatív vizsgálata; konzulens: Hárs András.
Pálinkás Petra: Állam- és Jogtudományi Szekció II. helyezés; Téma: A nőkereskedelem mint a szervezett bűnözés egyik fajtája és a rabszolgaság új formája; konzulens: Nagy Noémi.
Érsek Kitti: Társadalomtudományi Szekció: III. helyezés; Téma: Sexual Offenses Committed in UN Peacekeeping – in Particular the Mandates of MINUSCA and MONUSCO; konzulens: Hárs András
Összesen 4 hallgatónk indult a 2022 tavaszi ITDK-n: Érsek Kitti, Horváth Zita, Jászfalvi Orsolya, Pálinkás Petra és mind a négyen továbbjutottak az országos döntőbe.
Ezúton is gratulálunk mind a négy hallgatónknak az ITDK-n való hihetlenül magas szintű helytállásért, továbbjutásért és az elért eredményekért.
Kedves TDK-tagok! Kedves Kollégák!
2021 novembere az eddigi legtermékenyebb hónapnak ígérkezik a TDK szempontjából. Eddig előre láthatólag legalább 4 programmal készülünk, amelyek közül a jövő héten megrendezésre kerülő első kettőt szeretném nagy örömmel megosztani.
November 3. 16:00-17:30
Responsibility to Protect in Theory and Practice - The Chinese Approach
Mauro Barelli, reader, City, University of London angol nyelvű előadása Teamsen
Elérés: ide kattintva
Regisztráció: https://ludevent.uni-nke.hu/event/1354/
Facebook esemény: https://www.facebook.com/events/625454145276776?ref=newsfeed
Figyelem: az esemény kollégiumi pontszerző is egyben!
November 4. 16:00-17:30
Hallgatói Előadások az ITDK-ra felkészülés jegyében (2 nyelven)
Előadóink és témáik:
Papp Veronika: Az örmény népirtáshoz vezető út és a népirtás emlékezete a nemzetközi közösségben
Pálinkás Petra: A nőkereskedelem mint a szervezett bűnözés egyik fajtája és a rabszolgaság új formája
Guilherme Lira: The Canadian System of Protecting LGBTQ Refugees
Helyszín: Oktatási Épület III. előadó
Regisztráció: https://ludevent.uni-nke.hu/event/1383/
Facebook esemény: https://www.facebook.com/events/625454145276776?ref=newsfeed
Rendezvényeinkre minden érdeklődőt szeretettel várunk!
.png)
Kedves Érdeklődők!
Soron következő TDK eseményünkre október 19-én 16 órakor kerül sor, amelyen Nagy Noémi tanárnő tart előadást "Egy soha véget nem érő történet? - Menekültválság és kudarcba fulladt dekolonizáció Nyugat-Szaharában" címmel. Helyszíne az Oktatási Épület 212-213-as terme.
Regisztrációs platform: https://ludevent.uni-nke.hu/event/1284/
Figyelem: a rendezvény kollégiumi pontszerző lehetőség.
A programra minden érdeklődőt szeretettel várunk!
Üdvözlettel:
Hárs András
Kedves Érdeklődők!
A Nemzetközi Jogi Tudományos Diákkör 2021 tavaszi félévi utolsó rendezvényére április 26-án 18 órai kezdettel kerül sor, témánk pedig a mianmari helyzet nemzetközi jogi vonatkozásai lesz.
A Nemzetközi Jogi Tanszék munkatársai közül Dr. Nagy Noémi adjunktus az emberi jogok és kisebbségi jogok helyzetéről, Dr. Szappanyos Melinda adjunktus a Nemzetközi Bíróság előtti eljárásról, valamint Dr. Csapó Zsuzsanna egyetemi docens a Nemzetközi Büntetőbíróság előtti eljárásról tart rövid prezentációt Dr. Hárs András tanársegéd moderálása mellett. A rendezvény online kerül megrendezésre a MSTeams felületén, míg a csatlakozáshoz szükséges link ludevent regisztrációt követően kerül kiküldésre.
Bővebb információért látogassanak el a TDK facebook felületére. Kérdés esetén pedig írjanak nyugodtan a hars.andras@uni-nke.hu email címre.
Programunkra minden érdeklődőt szeretettel várunk!
Üdvözlettel:
Szervezők
Kedves TDK-tagok! Kedves Érdeklődők!
Április 12-én (hétfőn) 16 órakor kerül sor az első angol nyelvű előadásra a Nemzetközi Jogi TDK szervezésében, amelynek témája az őshonos népek jogainak védelme. Előadó a kenyai Daniel Kobei lesz, aki az ogiek népcsoport küzdelmét fogja bemutatni az afrikai emberi jogi rendszer tükrében. Az esemény moderátori feladatait Nagy Noémi kolléganő látja el. Alkalmazott platformként szokás szerint a MSTeams felületét fogjuk használni.
A rendezvény ingyenesen látogatható, azonban ludevent regisztrációhoz kötött.
Programunkra minden érdeklődőt szeretettel várunk.
Kedves Érdeklődők!
A Nemzetközi Jogi TDK következő rendezvényére március 24-én (szerdán) 16 órakor kerül sor a MSTeams felületén. Az online kerekasztal-beszélgetés során a Külgazdasági és Külügyminisztérium munkatársai közül:
Dr. Paczuk Miklós ecuadori nagykövet,
Zalaföldi Alexandra nagyköveti házastárs, korábban Külföldi Magyar Intézetek és Évadok Főosztály referense, valamint
Dr. Papp Zoltán a Nemzetközi Jogi Főosztály munkatársa, leendő ottawai főkonzul
osztják meg tapasztalataikat a KKM-ben való karrier lehetőségéről. Az előadás végén természetesen a hallgatóság is kérdezhet a panel tagjaitól.
Az esemény Ludevent regisztrációhoz kötött. A rendezvényre minden érdeklődőt szeretettel várunk!
Kedves Érdeklődők!
A Nemzetközi Jogi TDK következő állomására március 18-án (csütörtökön) 18 órakor kerül sor a MSTeams felületén. Az eseményen az ITDK-ra való felkészülés jegyében a diákkör három tagja fog prezentálni: Horváth Zita a parancsnoki felelősség nemzetközi büntetőjogi aspektusairól, Salamin Kata a kulturális népirtás megítéléséről, Szentkereszti Dóra pedig a családon belüli erőszak univerzális és regionális szabályozásáról osztja meg kutatási tapasztalatait.
Az eseményre az alábbi linken tudnak regisztrálni valamint erre a linkre kattintva csatlakozhatnak.
A rendezvényre minden érdeklődőt szeretettel várunk.
Kedves TDK-tagok! Kedves Érdeklődők!
A Nemzetközi Jogi TDK következő ülésére március 4-én 16 órai kezdettel A Teams felületén kerül sor, amelynek keretén belül "Mikor, ha nem most? A nemzetközi környezetvédelmi jog kihívásai 2021-ben" címmel tartunk kerekasztal-beszélgetést. Meghívott beszélgetőpartnereink lesznek: Dr. Horváth Valéria, tanszékünkön oktató tanársegéd, Dr. Kecskés Gábor, egyetemi docens, Széchenyi István Egyetem és Dr. Sziebig Orsolya Johanna, adjunktus, Szegedi Tudományegyetem. A rendezvény során természetesen lesz lehetőség kérdezni is a panel tagjaitól.
Facebook esemény: https://www.facebook.com/events/522250772081526/
Regisztráció: https://ludevent.uni-nke.hu/event/752/
A programra minden érdeklődőt szeretettel várunk. Amennyiben az eseménnyel kapcsolatban kérdésük merülne fel, írjanak bátran a hars.andras@uni-nke.hu email címre.
Üdvözlettel:
Hárs András
Kedves Érdeklődő!
A Nemzetközi Jogi Tudományos Diákkör TDK (újjá)alakuló ülésére 2021. február 16-án 16:00 órakor kerül sor. Az ülés keretei között Dr. Szappanyos Melinda, a Nemzetközi Jogi Tanszék adjunktusa tart előadást (Sok)Minden ami emberi jog - kutatási lehetőségek és nehézségek címmel.
Ha érdeklődsz
-
az emberi jogok;
-
a nemzetközi jog;
-
a nemzetközi szervezetek;
világa iránt, vagy nemzetközi jogi témában írnál szakdolgozatot, akkor gyere el előadásunkra, és csatlakozz te is a Nemzetközi Jogi Tudományos Diákkör csapatához!
A részvétel előzetes regisztrációhoz kötött, amelyet a LudEvent rendszeren keresztül lehet megtenni.
Az előadáshoz ezen a linken lehet csatlakozni.
Érdekel a nemzetközi jog? Csatlakozz a TDK-hoz!
/document/akk-copy-uni-nke-hu/nki-jogi-tdk_fin (1).mp4
-
2020. október 20. (kedd) 18:00-19:30: ITDK-ra való felkészülés
Helyszín: online - a MS Teams rendszerén keresztül
Előadók és témakörök: Gyomlai Lili, Pálinkás Petra, Szaplonczay Eufémia és Vladár Veronika adnak elő nyelvi jogok, nők elleni erőszak, a humanitárius jog és az emberi jogok kapcsolata, valamint mesterséges intelligencia témakörökben.
-
2020. október 22. (csütörtök) 18:00-19:30: ITDK-ra való felkészülés
Helyszín: online - a MS Teams rendszerén keresztül
Előadók és témakörök: Érsek Kitti, Pallós Vivien és Sári Lilla prezentálnak a nők helyzete békeműveletekben, az ENSZ békefenntartás aktuális kihívásai és nők védelme fegyveres konfliktusban témakörökben.
-
2020. november 10. (kedd) 18:00-19:30: Kerekasztal-beszélgetés, amelynek témája "A nemzetközi bíróságok tevékenységének hatása a tudományra, döntéshozatalra és a mindennapokra"
Helyszín: online - a MS Teams rendszerén keresztül
Leírás: Tanszéki kollégák (Csapó Zsuzsanna, Hárs András, Horváth Valéria, Szappanyos Melinda) a nemzetközi bírói fórumok jogfejlesztő tevékenységéből egy-egy szeletet vázolva mutatják be, miként fejlesztik e fórumok a jogtudományt, valamint ez a fejlődés hogyan mutatkozik meg a mindennapi életre és a belső jogalkotásra. Ezt követően kerül sor a szakmai vitára, valamint a hallgatóság által feltett kérdések megválaszolására. Az eseményt Vizi Balázs tanszékvezető úr moderálja.