A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kara (ÁNTK) Nemzetközi Jogi Tanszékének meghívására a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) két főosztályvezetője osztotta meg tapasztalatait a külügyi igazgatás iránt érdeklődő hallgatókkal a diplomácia lehetőségeiről és kihívásairól. A Nemzetközi szervezetek helye a magyar külügyi igazgatásban címmel, 2023. március 8-án megrendezett kerekasztal-beszélgetést Hárs András, az NKE ÁNTK Nemzetközi Jogi Tanszékének adjunktusa moderálta. A meghívott vendégek Kocsis Gergő, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) ENSZ Főosztályának főosztályvezetője és Turbék Zoltán, a KKM Nemzetközi Szervezetek Főosztályának főosztályvezetője voltak.
„A multilaterális diplomácia kiemelten fontos egy olyan kis állam számára, mint Magyarország. Ezért is külön öröm, hogy ezen a területen jártas, a diplomáciában és külügyi igazgatásban nagy tapasztalattal rendelkező diplomatáktól hallgathatunk előadást” – mondta köszöntőjében Varga Réka, az ÁNTK dékánja.
„Mindkét főosztály tevékenysége – koordinatív szerepet is betöltve – a multilaterális diplomácia területéhez tartozik, illetve Sztáray Péter biztonságpolitikáért és energiabiztonságért felelős államtitkárságához, azon belül Hidegh Attila nemzetközi együttműködésért felelős helyettes államtitkársága alá” – emelte ki bevezetőjében Kocsis Gergő.
„A nemzetközi együttműködések tekintetében a Főosztály az ENSZ és számos nemzetközi szervezet tevékenységével foglalkozik, e témakörön belül pedig három referatúrára tagozódik” – hangsúlyozta Kocsis Gergő. Ezek közül az első a New York-i ENSZ-központhoz kapcsolódó folyamatokra fókuszál. A második a nemzetközi migrációs referatúra, amely a genfi székhelyű migrációs szervezetekben és a bécsi ENSZ szervezetekben folyó tevékenység jelentős részéért felel. A harmadik feladata pedig a Budapesten működő ENSZ központok elhelyezése és támogatása.
„A Külgazdasági és Külügyminisztérium Nemzetközi Szervezetek Főosztálya is alapvetően az ENSZ-szel, ezen belül pedig elsődlegesen emberi jogi kérdésekkel foglalkozik. Emellett felügyeljük a genfi, ENSZ és egyéb nemzetközi szervezetek melletti, illetőleg a Párizsban működő UNESCO és OECD melletti magyar állandó képviseletek munkáját” – tette hozzá Turbék Zoltán. A KKM Nemzetközi Szervezetek Főosztálynak vezetője megerősítette, hogy mindkét főosztály főként koordináló és közvetítő feladatokat ellátó szervezeti egység.
Az előadóktól megtudhatták az érdeklődők a külügyi gyakornoki program és az önkéntes külügyi munka részleteit, szó esett a Magyar Közigazgatási Ösztöndíj, valamint a KKM által alapított Magyar Diplomáciai Akadémia programokról is.
„Érdemes gyakornoknak jelentkezni!” – emelte ki Kocsis Gergő, majd kitért a nyelvtudás fontosságára. Kifejtette: angolul kell igazán jól tudni, de az angol mellett a nemzetközi szervezetek hivatalos nyelve a francia, a legtöbb kommunikációs folyamat EU-s körökben ezen a két nyelven folyik. A főosztályvezetők egyetértettek abban, hogy az egyéb nagy világnyelvek, sőt akár specifikusabb nyelvek (pl. holland, horvát, portugál, stb.) elsajátítása is rendkívül hasznos, hiszen, s ezek előnyt jelenthetnek egy-egy külszolgálati pozíció elnyerésekor, valamint nagyban megkönnyítik az adott fogadó országban a kapcsolatépítést és ezzel a diplomata munkáját.
„Lelkes gyakornokokat keresünk, akik nyitottak, illetve általános képük van a világról, követik a világpolitika eseményeit, tehát tájékozottak” – emelte ki az ENSZ Főosztály vezetője.
Turbék Zoltán ehhez hozzátette, hogy a gyakornoki foglalkoztatás valóban nagyszerű lehetőség a külügyi munka mindennapjaiba való betekintésre. A jelentkezés során egy, az önéletrajz mellé csatolt motivációs levélben célszerű kifejteni, hogy mely külügyi területek érdeklik a jelentkezőt. A főosztályvezető szerint „érdemes a mélyvízben kezdeni, mivel így a gyakornokok már viszonylag rövid idő alatt is érdemi és sokféle tapasztalatra tehetnek szert.
Bár a hallgatók körében hagyományosan népszerűbbek a területi és a szakmai (mint pl. az ENSZ-szel, biztonságpolitikával, etc. foglalkozó) főosztályok, Kocsis Gergő szerint kifejezetten hasznos lehet olyan ún. funkcionális főosztálynál kezdeni a szakmai munkát, ahol a teljes szervezetre rálátni, mint például a személyügyi terület, a beszerzés vagy a protokoll.
A végzett hallgatók jelentkezhetnek a hosszabb időtartamú, mind a központban, mind valamelyik választott külképviseleten folytatott munka megismerését lehetővé tevő Magyar Közigazgatási Ösztöndíj-programra, illetőleg a Magyar Diplomáciai Akadémia programra is. A felvételeket általában megelőzi egy kötetlen beszélgetés is a jelölttel. A pályakezdő kormánytisztviselők számára szigorodik az elvárás, számukra kötelező a külügyi szakmai vizsga letétele.
Mindkét vezető egyetértett abban is, hogy az elmúlt évtizedben a közösségi média felületeinek előtérbe kerülésével alapvetően változott meg a külügyi kommunikáció (is). Ennek megfelelően e szektornak is alkalmazkodnia kell az új kihívásokhoz, legyen szó bonyolult nemzetközi ügyek rövid, akár 140-260 karakterben történő megfogalmazásáról, hiszen ki kell szolgálni az új igényeket, ezáltal az üléstermen kívüli közösséget, közönséget is. „A Twitter és társai megjelenése a külpolitikában számos komoly kockázattal járnak, megfelelően használva ugyanakkor nagyon hasznosak lehetnek, az izgalmas és naprakész információk segítenek bekerülni a nemzetközi vérkeringésbe” – mondta Turbék Zoltán.
Szöveg: Páhy Anna
Fotó: Szilágyi Dénes