Nizsalovszky Magánjogi Kollokvium
II. Nizsalovszky Magánjogi Kollokvium - 2025
Immár második alkalommal rendezték meg a Nizsalovszky Magánjogi Kollokviumot a Gyulai Törvényszék és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar (ÁNTK) Civilisztikai Tanszék közös szervezésében a Magyar Jogász Egylet és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Békés Vármegyei Igazgatósága támogatásával. Az elmúlt évben Nizsalovszky Endre jogtudós születésének 130. évfordulója alkalmából útjára indított konferencia egyszerre tisztelgés a jogtudós életpályája előtt, és alkalom arra, hogy áttekintsük a magánjog aktuális kérdéseit. A tanácskozás az idei évben is lehetőséget nyújtott az állam- és jogtudomány területén elméleti vagy gyakorlati tevékenységet végzők számára, hogy megosszák egymással gondolataikat és megvitathassák a polgári jogot érintő aktuális kérdéseket.
A konferencia szervezői: Bagdi Árpád, a Gyulai Törvényszék elnöke, Kovács Tamás, a NAV Békés Vármegyei főigazgatója és Auer Ádám tanszékvezető köszöntötték az előadókat és a résztvevőket, hangsúlyozva a magánjogi kérdésekről szóló diskurzus és a Nizsalovszky Endre munkáiban tetten érhető módszerek fontosságát. Reményeiket fejezték ki aziránt, hogy a Gyulai Törvényszéken megrendezett konferencia élénk és hasznos eszmecsere lesz mindenki számára.
Kiss György akadémikus, professor emeritus (NKE ÁNTK) a munkajog és a magánjog kapcsolódásait vizsgálta. A magánjog szabályainak és alapelveinek munkajogban való alkalmazhatóságával kapcsolatban kiemelte, hogy elsőként szükséges tisztázni, a munkaszerződést mennyire lehet magánjogi szerződésként kezelni. Emellett a tisztességtelen általános szerződési feltételek érvénytelenségi okának munkaszerződésekre és kollektív szerződésekre való alkalmazhatósága, valamint a munkavállaló fogyasztói minősítése kapott hangsúlyos szerepet előadásában. Az előadás megvizsgálta a kérdés előnyeit és hátrányait.
Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke a magánjogi szerződéseknek az Állami Számvevőszék gyakorlatában való megjelenésével foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy a közpénzekkel és a nemzeti vagyonnal való gazdálkodás vizsgálatánál számos esetben egymáshoz kapcsolódó szerződések bonyolult rendszerét szükséges földeríteni. Az Állami Számvevőszék komplex szemlélettel a jogszerűség, eredményesség és célszerűség szempontjait egyszerre vizsgálja. Az előadás konkrét példákon keresztül mutatta be az értékarányosság gyakorlati alkalmazását és az ellenőrzési tapasztalatokat.
Varga Réka alkotmánybíró, dékán (NKE ÁNTK) előadásában a nemzetközi közjognak a magánjogra kifejtett hatásait vizsgálta. Kiemelte, hogy napjainkban egyre inkább kezdenek elmosódni a határvonalak a közjog és a magánjog között, a folyamat egyes elemei kapcsolatba hozhatók a nemzetközi jog alanyainak polgári jogi jogviszonyokban való megjelenésével.
Barta Judit tanszékvezető egyetemi tanár (Miskolci Egyetem, NKE ÁNTK) a tervezési és a kivitelezési szerződések gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban felmerülő kérdésekkel foglalkozott. E két szerződéstípust részben újraszabályozta a közelmúltban elfogadott magyar építészetről szóló törvény, az új szabályozás pedig a tervező felelősségével kapcsolatban vet fel kérdéseket, továbbá bevezette a tervezőket mint természetes személyeket terhelő kötelező felelősségbiztosítás kötésére irányuló kötelezettséget.
A kávészünetet követő előadást Görög Márta dékán (SZTE ÁJTK) tartotta. Nizsalovszky Endre munkájából a személyiségi jogokkal összefüggésbe hozható elemeket idézte, és utalt arra, a jogtudós 1972-ben a nem vagyoni kártérítés jogintézményének a régi Polgári Törvénykönyvbe történő beemelését szorgalmazta, ami 1977-ben meg is valósult. Emellett azt is hangsúlyozta, hogy az 1928. évi Magánjogi Törvényjavaslatban foglalt személyiségvédelmi generálklauzula megfogalmazásában Nizsalovszky elévülhetetlen érdemeket szerzett, a hatályos törvénykönyv kodifikátorai ezt a szöveget vették alapul, aminél fogva a Polgári Törvénykönyv egy része a tudósnak állít emléket.
Dzsula Marianna kúriai bíró a személyiségvédelemmel kapcsolatos kúriai gyakorlatot tekintette át, és kiemelte, hogy két joggyakorlatelemző csoport is alakult, ami ebben a témakörben fejtette ki tevékenységét. Előadásában rávilágított arra, hogy a Polgári Törvénykönyv hatálybalépése óta a Kúriát megjárt személyiségvédelmi ügyekben milyen változások következtek be példának okáért a sérelemdíj mértékét illetően, vagy éppen abban, mi minősül bagatelligénynek.
Marton Erika, a Gyulai Törvényszék bírája Nizsalovszky gyakorlati munkásságát, ítélkező tevékenységét idézte fel polgári eljárásjogi előadásával a Polgári perrendtartásnak (Pp.) a 2025 nyarán történt módosítását ismertetve, amellyel a bírónő szerint a Pp. korábbi, merevebbnek tűnő írásbeliségétől részben a szóbeliség irányába lépett. A módosítást megelőző szabályozásnak és a módosítás szövegének ismertetésével bemutatta azt, milyen mértékben változhat meg az ítélkező munka, adott esetben milyen nehézségekkel kell majd szembenéznie a bíráknak.
Balogh Judit, a Debreceni Egyetem egyetemi docense Nizsalovszky Endre szellemi hagyatékának kutatójaként azt a kérdést tette fel, vajon az időskori jogtudós szembe tudott-e nézni fiatalkori énjével. Azt a határozott választ adta, hogy Nizsalovszkyt mindig is a széles látókör, az alaposság, a problémaorientáltság és a megoldások keresése jellemezte; életútjának ismertetésével aláhúzta, mindig is az értékek határozták meg az életét (ahogy a címben is fogalmazott, az értékjogoktól az emberi értékekig), amikhez mindvégig ragaszkodott is.
A konferencia lehetőséget teremtett a diskurzusra, így a hallgatóság kérdései alapján élénk eszmecsere alakult, amely bízunk benne, hogy minden résztvevő számára inspiratív volt. A szervezők bejelentették, hogy terveik szerint 2026. szeptember 25-én folytatódik a konferencia sorozat.
Szöveg: Csibor Ferenc – Dúl János
Az eseményen készült képek ezen az oldalon érhetők el.
_______________________________________________________________________________________________
I. Nizsalovszky Magánjogi Kollokvium - 2024
Auer Ádám (szerk.): Nizsalovszky Magánjogi Kollokvium I. Budapest, Ludovika Egyetemi Kiadó, 2025. Elérhető: link és link.
Első alkalommal rendezték meg a Nizsalovszky Magánjogi Kollokviumot, Nizsalovszky Endre születésének 130. évfordulójának tiszteletére szeptember 25-én, amelyen az előadók egyszerre elemeztek örökérvényű és új témákat, jelenségeket. A hagyományteremtő szándékkal életre hívott tudományos konferencia a Gyulai Törvényszék és az Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar (ÁNTK) Civilisztikai Tanszéke szervezésében a Magyar Jogász Egylet támogatásával valósult meg.
A tudományos tanácskozást Bagdi Árpád Gyula, a Gyulai Törvényszék elnökének, Varga Réka, az ÁNTK dékánja, az Alkotmánybíróság elnökhelyettese, Senyei György Barna, az Országos Bírósági Hivatal elnöke és Auer Ádám, a Civilisztikai Tanszékének vezetője nyitották meg.
Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke nyitóelőadásában kiemelte Nizsalovszky Endre (1894-1976) azon tulajdonságait, amely szerint az életében őt ért számos megpróbáltatás ellenére mindig hű maradt értékeihez, humánus, embertársai iránt mindig mély együttérzést tanúsított; jószándék, empátia, szolidaritás jellemezte. Így vált nagytudású tanárrá, aki odafigyelt tanítványaira, felkarolta őket. Részt vett a Magánjogi Törvényjavaslat (Mtj.), az 1952. évi családjogi törvény és az 1959. évi Polgári Törvénykönyv megalkotásában, ezekkel pedig napjaink jogára is ráhatása van.
Vékás Lajos, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) professor emeritusa elmondta, hogy Nizsalovszky Endre őt személyesen már nem taníthatta az egyetemen, mivel az 1956-os forradalomban szerepet vállalt, ezért katedráját elvesztette, ugyanakkor ő volt Vékás Lajos kandidátusi értekezésének egyik opponense. Hangsúlyozta, Nizsalovszky az új jelenségekre megfelelő alapossággal, felkészültséggel hozzá tudott szólni, kreativitását, szellemi frissességét élete végéig megőrizte.
Trócsányi László, a Károli Gáspár Református Egyetem rektora és a Magyar Jogász Egylet elnöke Nizsalovszky összehasonító jogi kutatásait és szemléletmódját emelte ki, megemlítette azt is, hogy mindig kereste a hallgatóságának tekintetét, papírlapokra felírt kérdésekkel pedig a hallgatók is alakíthatták óráit. Előadásának további részeiben a jogcsaládok közötti hasonlóságokat és eltéréseket, az uniós jogra gyakorolt hatásait, az Európai Unió Bíróságának szerepét, valamint mindezeknek a nemzeti jogokra történő hatását mutatta be.
A történeti kapcsolódású előadásokat követően Nizsalvoszky szellemiségében, a magánjog aktuális kihívásati érintő szakmai előadások következtek. Papp Tekla, a Civilisztikai Tanszék egyetemi tanára az alimentációs kötelmekről tartott előadást. Kifejtette, hogy Nizsalovszky Endre az ellátások családjogi alapjait és a nyugdíjjal összefüggő aspektusait vizsgálta, ő a jogügyleti alapú időskori gondoskodásokra helyezte a hangsúlyt egy komplex elméleti rendszert felvázolva, egyúttal ismertetve azoknak gyakorlati életben betöltött és betölthető szerepét.
Darázs Lénárd, az ELTE egyetemi tanára szerint Nizsalovszky úttörő kérdésekkel foglalkozott, és biztos abban, hogy a fogyasztói szerződések részleges érvénytelensége is érdekelte volna. Tudományos előadásában a Polgári Törvénykönyv 6:114. §-át vizsgálta, az alapos elméleti fejtegetések mellett az uniós jogra és a gyakorlatra is kitért.
Futóné Major Mónika, a Gyulai Törvényszék bírája Nizsalovszky Endre 1942-ben Az alanyi magánjog és a perjog címmel megtartott székfoglalójának gondolatiságát idézve a hatályos jogszabályi környezetet helyezte el a ténybeli és a jogi igazság keresztmetszetében. Többek között az újabb bírói gyakorlatot elemezte az anyagi pervezetés tükrében, ami tulajdonképpen a magánjog és a perjog kapcsolódása.
Kovács Tamás, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Békés Vármegyei Adó- és Vámigazgatóságának igazgatója a NAV által megindított megállapítási és marasztalási perek alapján ismertette a társasági jogbeli, a vezető tisztségviselőket terhelő mögöttes felelősséget. Az irányadó, csődtörvénybeli és cégtörvénybeli tényállások ismertetésén túl kitért azoknak gyakorlati megjelenésére, és kiemelte, hogy a perek előkészítésénél mindig teljes mértékben figyelemmel vannak a jogszerűségi és célszerűségi szempontokra, amit az is bizonyít, hogy a hivatal által megindított perek túlnyomó többségében alapos volt a keresetük, eredményesen érvényesítették a költségvetési érdekeket.
Auer Ádám, a Civilisztikai Tanszék vezetője a 21. századi elvárások tükrében vázolt fel összetett képet a vezető tisztségviselő felelősségéről. Ismertette, miért a vezető tisztségviselőkre helyez hangsúlyt többek között a CSRD és a CS3D is, amelyek tulajdonképpen (a CSR-ral és a corporate governance-szal) külső célokat belső kötelezettséggé tett. A társaságokban számos érdeket kell összehangolni (tagok, hitelezők, vezető tisztségviselők, munkavállalók, stakeholderek), amelyek mellé helyezték el a jogalkotók a fenntarthatóságot az emberi jogok és a környezetvédelmi szempontok behozatalával. Mindezek további elméleti és gyakorlati megoldásokat követelnek többek között a felelősségi tényállások területén.
Szöveg: Dúl János