Magánjogi Kutatóműhely

A Magyary Zoltán Szakkollégium keretei között megalakult a Magánjogi Kutatóműhely, amelynek tagjai a polgári jog egyes területeinek alaposabb feltérképezésére vállalkoznak a Civilisztikai Tanszékkel együttműködésben. A Kutatóműhely keretei között a jogág egyes sajátos szegmenseit képviselő személyekkel, oktatókkal és gyakorlati szakemberekkel találkozhatnak, amelyet megelőz egy, az előadó által bemutatott előadáshoz kapcsolódó általánosabb jogszabályi, joggyakorlati és szakirodalmi kutatómunka. A tagok ezáltal az egyetemi képzésben meghatározott tananyagon túlmenő, teoretikus és praktikus tudásra tehetnek szert, amely a későbbi munkavégzés során is hasznosítható.

Alapítás: 2019. március 18.

Alapító tagok: Csibor Ferenc, Czakó Boglárka, Kengyel Réka, Kiss Rebeka, Kolostyák Kamilla, Nyakas Györgyi, Zombori Gréta.

Vezetők: A Civilisztikai Tanszék részéről Dr. Dúl János, a MZSZK részéről Kolostyák Kamilla.

__________________________________________________________________________________________________________

Az eseményre az alábbi linken lehet regisztrálni: Regisztrációs link

Sokszínű öröklési jog

Dúl János, az NKE ÁNTK Civilisztikai Tanszékének adjunktusa Sokszínű öröklési jog című előadásával megnyitotta a Magánjogi Kutatóműhely idei féléves munkáját március 27-én.

Az előadáson szó volt az öröklési jog több szegmenséről, valamint a történelem folyamán alakuló és fejlődő öröklési jog mellett a végrendeletek sokszínűsége és változatos megjelenése is előtérbe került. Az öröklési jog fejlődése és változása szoros viszonyban áll a tulajdoni renddel, azokban a korokban, amikor kötöttebb volt a vagyonnal (annak egyes elemeivel) való rendelkezés, mint például a feudalizmus korában, a végintézkedési lehetőség is szűkebb volt – ismertette Dúl János.

Ennek kapcsánn az adjunktus több művészet ágból említett példát: a végrendeletek irodalomban, filmekben és sorozatokban való megjelenésére számos példát hallhattunk, így például Jókai Mór A kőszívű ember fiai című regény elején a haldokló Baradlay Kazimir feleségének diktálja le végakaratát, amelynek a tartalmával későbbi özvegye teljes mértékben szembemegy. Az idősebb Alexandre Dumas által írt Monte Cristo grófjának szereplője, Noirtier De Villefort betegsége következtében sajátos módon végrendelkezik.

Számos krimiben is megjelennek a végrendeletek, többek között Agatha Christie számos művében központi szerepet töltenek be. A sorozatok közül említhető a magyar Drága örökösök, amelynek fő cselekményszálának szintén egy végrendelet adta az alapját – fogalmazott Dúl János.

A technikai fejlődés miatt előtérbe kerültek a digitális végrendelkezés kérdései és dilemmái, ez pedig új megvilágításba helyezte a témát. Lehet videóban érvényesen végrendelkezni? – merül fel a kérdés, amelyre az adjunktus az ausztrál queenslandi Legfelsőbb Bíróság egyik ítéletét hozta példának, amely alapján érvényes végrendeletként fogadták el az elhunyt által hagyott felvételt.

Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresik a választ a Magyary Zoltán Szakkollégium Magánjogi Kutatóműhelyének tagjai féléves kutatásukban.

Szöveg: Stemler Lili

Fotó: Stemler Lili, Csitei Béla

__________________________________________________________________________________________________________

Az eseményre az alábbi linken lehet regisztrálni: https://ludevent.uni-nke.hu/event/3358/

 

Intelligens technológiák és kártérítési jog – Magánjogi Kutatóműhely

2023/2024. őszi félév

 

2023. október 19-én megrendezésre került a Civilisztikai Tanszék és a Magyary Zoltán Szakkollégium kooperációjában megvalósuló Magánjogi Kutatóműhely első alkalma a félévben, amelyet Dr. Csitei Béla, a Civilisztikai Tanszék tanársegédje tartott meg. Előadása az „Intelligens technológiák és kártérítési jog” címet viselte. A félévi közös munkában a Kutatóműhely tagjai mellett Dr. Dúl János adjunktus is jelen lesz.

Az előadás hét fő pontra lett szétosztva, bevezetésként megismerhettük a mesterséges intelligencia történelmi hátterét, emellett napjainkra nézve a pozitív és negatív hatásai is ismertetve lettek. Ezt követően érdekes gondolatok vetődtek fel a robotok jogalanyiságával kapcsolatban, abból a szempontból, hogyan lehetne szabályozni ezt a kérdést, és mik azok a buktatók, amelyekre egy ilyen szintű szabályozásnál érdemes odafigyelni. Ezek után említésre került pár nemzetközi és magyar jogszabály is, amelyeknél a gépjárművek szabályozásának megoldását láthattuk egyes országok kivitelezésében. Megismerhettük a veszélyes üzem fogalmát és jelentését, szintén ehhez a témához kapcsolódóan az üzembentartó és a kimentésre vonatkozó lényeges információk is ismertetve lettek a hallgatókkal. Az előadás végének a közeledtével pedig a termékfelelősségről is szó esett.

Összességében egy nagyon informatív és hasznos előadást hallgathattak meg a jelenlévők, amelyen belül a hallgatók választani fognak egy számukra megfelelő témát, és a félév során további kidolgozásra kerítenek sort az online konzultációk segítségével. Az elkészült munkákat a december 7-i előadáson lehet majd meghallgatni minden kedves érdeklődő számára.

Szöveg: Kutas Bernadett

__________________________________________________________________________________________________________

Az eseményen való részvétel előzetes regisztrációhoz kötött. Regisztráció az alábbi linken lehetséges a megfelelő résztvevői kört megjelölve: https://ludevent.uni-nke.hu/event/3035/

2023. május 9-én került sor Prof. Dr. Papp Tekla tanszékvezető asszony a „Fenntartható államkormányzás és innovatív közszolgáltatások” projekt „Fenntartható közösségi és családpolitikák” alprojektjének keretében elhangzott Variációk alimentációs kötelmekre című előadására csatlakozó hallgatói előadások megtartására.

A Civilisztikai Tanszék és a Magyary Zoltán Szakkollégium kooperációjában több éve működő Magánjogi Kutatóműhely tagjai ebben a félévben arra vállalkoztak, hogy Professzor Asszony útmutatása alapján kutatásokat végezzenek az alimentációs kötelmekkel kapcsolatos egyes kérdésekről, és a kutatási eredményeket bemutassák.

Stemler Lili Fanni a témakör európai kereteit mutatta be, hangsúlyt fektetve az Európai Gondozási Stratégia egyes sarkköveire. Előadásában ezt a stratégiát a mintamutató Luxemburg Gondozási Stratégiával is összevetette.

Lovász Laura Olimpia a megbízáson alapuló ellátásokat ismertette, és vetette össze a tartási és életjáradéki szerződésekkel. Prezentációjában egyes intézmények szerződéseire tért ki, különös figyelemmel az általuk nyújtott ellátás mint szolgáltatás és az ellenszolgáltatás meghatározásának módjára.

Ficzere Norman János az alapítványok által végzett alimentációs szolgáltatásokat ismertette. A kutatásának súlyponti elemét képezték azok az interjúk, amelyeket az ilyen tevékenységet végző alapítványokkal készített, elsőkézből származó információkat bemutatva az érdeklődő közönségnek.

Ipacs-Szabó Noémi a „Lakásért életjáradékot” program kialakulását és jelenlegi helyzetét mutatta be. Számos konstrukció nem felel meg a jogszabályoknak, amelyek jelentős problémákat vetnek fel, ugyanakkor pozitív példaként ismertette ezen a területen az önkormányzatok lehetséges szerepét.

Németh-Sámik Anna Dorottya azon tartási és életjáradéki szerződések jóerkölcsbe ütközését vizsgálta, amelyeknek érvénytelenségét arra hivatkozással kívánták az egyes perek alanyai megállapíttatni, hogy azt olyan súlyos betegségben szenvedő személyekkel kötötték, akiknek a halálának gyors bekövetkezése nagy valószínűséggel bírt. Előadásában a jóerkölcs fogalmából kiindulva vizsgálta meg a vonatkozó bírói gyakorlatot, ismertetve a korábbi trend pozitív iránynak tekinthető megfordulását.

A jelenlévő közönség rendkívül érdekes és aktuális témákkal foglalkozó előadásokat hallhattak, a kutatómunkát végző előadók alapos munkát végeztek, különösen értékesek voltak a saját vélemények. Ezúton is köszönöm a munkájukat és Papp Tekla professzor asszony lelkiismeretes felkészítését.

Szöveg: Dúl János

„A TKP2021-NKTA-51 számú projekt a Kulturális és Innovációs Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával, a TKP2021-NKTA pályázati program finanszírozásában valósult meg.”

__________________________________________________________________________________________________________

Az eseményre az alábbi linken lehet regisztrálni: https://ludevent.uni-nke.hu/event/2718/

2023. március 7-én tartotta meg Prof. Dr. Papp Tekla tanszékvezető asszony a „Fenntartható államkormányzás és innovatív közszolgáltatások” projekt „Fenntartható közösségi és családpolitikák” alprojektjének keretében Variációk alimentációs kötelmekre című előadását.

Az alimentációs (létfenntartási) kötelmek funkciója napjainkban jelentősen felértékelődött, különös tekintettel a demográfiai változásokra, ezt hangsúlyozza a Bizottság vonatkozó közleménye: az európaiak hosszabb ideig és egészségesebben élnek, viszont a gondozási szolgáltatások iránti igényük is egyre erőteljesebben jelentkezik. Az időskor magával hozza a betegségek, a fogyatékosságok és a fizikai gyengeség kialakulását, szükségessé téve az alimentációs szolgáltatásokat. Professzor Asszony kiemelte, miszerint erre is figyelemmel javasolt megvizsgálni a tartós ápolást-gondozást nyújtó alimentációs kötelmeket, így került bemutatásra többek között a tartási, a gondozási, az életjáradéki, a biztosítási és az öröklési szerződés.

A Magánjogi Kutatóműhely tagjai az előadásban elhangzott egyes témákat fogják kutatni e félév során, amelynek eredményét májusban egy konferencián fogják prezentálni.

„A TKP2021-NKTA-51 számú projekt a Kulturális és Innovációs Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával, a TKP2021-NKTA pályázati program finanszírozásában valósult meg.”

__________________________________________________________________________________________________________

A Magánjogi Kutatóműhely tagjai a 2022/2023. tanév második félévében: Ficzere Norman, Ipacs-Szabó Noémi, Laskovics Ádám, Lovász Laura Olimpia, Németh Anna Dorottya, Stemler Lili.

__________________________________________________________________________________________________________

Az eseményen való részvétel előzetes regisztrációhoz kötött. Regisztráció az alábbi linken lehetséges a megfelelő résztvevői kört megjelölve: https://ludevent.uni-nke.hu/event/2581/

 

A családi vállalkozások differenciált (jog)politikai megközelítése - A Magánjogi Kutatóműhely 2022/2023. őszi félévi konferenciája

Megrendezésre került a Magánjogi Kutatóműhelyben részt vett szakkollégisták által feldolgozott témák prezentálása egy online konferencia keretein belül, amely A családi vállalkozások differenciált (jog)politikai megközelítése címet viselte ebben a félévben. Az idei félévben Dr. Dúl János, a Civilisztikai Tanszék adjunktusa készítette fel a hallgatókat.

A Kutatóműhelyben részt vett hallgatók az alábbi felosztásban mutatták be munkájukat:

1.      Bodor Veronika: A családi vállalkozások egyes gazdasági és társadalmi vonatkozásai

2.      Juhász Marcell: A családi vállalkozások egyes előnyei és hátrányai

3.      Kiss László Botond: Példák a családi vállalkozásokra a múltban és jelenben, külföldön és idehaza

4.      Kutas Bernadett: Gazdasági társaságok öröklési jogi kérdései

A konferenciát Dúl János tanár úr nyitotta meg, és összegezte a féléves eredményt, ezt követően az előadók 10-15 percben tudták prezentálni az elkészült előadásukat. A konferenciára Prof. Dr. Papp Tekla tanszékvezető asszony és Dr. Szabó Máté Csaba, a Magyary Zoltán Szakkollégium igazgatója is becsatlakozott. Az előadáson bárki részt vehetett, aki érdeklődött e témák iránt.

Összeségében elmondható, hogy a konferencia eredményes volt. A hallgatók és az előadók egyaránt jobban megismerhették és beleláthattak az előadott téma rejtelmeibe, és jobban elsajátíthatták azokat. A féléves felkészülés során Tanár Úr nagyon segítőkész és rugalmas volt, és mindvégig próbálta segíteni a szakkollégistákat a felmerülő kérdések és problémák esetén.

Szöveg: Kutas Bernadett

„A TKP2021-NKTA-51 számú projekt a Kulturális és Innovációs Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával, a TKP2021-NKTA pályázati program finanszírozásában valósult meg.”

__________________________________________________________________________________________________________

Az eseményen való részvétel előzetes regisztrációhoz kötött. Regisztráció az alábbi linken lehetséges a megfelelő résztvevői kört megjelölve: https://ludevent.uni-nke.hu/event/2261/

__________________________________________________________________________________________________________

A Magánjogi Kutatóműhely tagjai a 2022/2023. tanév első félévében: Bodor Veronika, Juhász Marcell, Kiss László Botond, Kutas Bernadett.

__________________________________________________________________________________________________________

Az eseményen való részvétel előzetes regisztrációhoz kötött. Regisztráció az alábbi linken lehetséges a megfelelő résztvevői kört megjelölve: https://ludevent.uni-nke.hu/e/szellemitulajdon_2022.05.11.

 

A szellemi tulajdon értéke és védelme – A Magánjogi Kutatóműhely 2021/2022. tavaszi félévi konferenciája

 A Magyary Zoltán Szakkollégium és a Civilisztikai Tanszék koperációjában megvalósuló, immáron negyedik éve működő Magánjogi Kutatóműhely megtartotta idei konferenciáját A szellemi tulajdon értéke és védelme címmel. Az e félévi közös munka Prof. Dr. Barta Judit és Dr. Dúl János tanszéki oktatók koordinálásával valósult meg.

A februárban kezdődő közös munka lezárására május 11-én került sor az online térben megrendezett konferencia keretében, ahol a Kutatóműhely tagjai 10-15 percben mutatták be eddigi kutatási eredményeiket. Az eseményre bármely, a téma iránt érdeklődő személy becsatlakozhatott. A konferenciát Barta Judit tanárnő nyitotta meg: miután röviden ismertette az e félévi Kutatóműhely tevékenységét, bemutatta a tagokat és az általuk választott témaköröket. Az előadásokat az alábbi sorrendben és címmel tartották meg a Kutatóműhely tagjai:

1.      Bodor Veronika: A mesterséges intelligencia és a digitális megoldások a szellemi tulajdonvédelem területén

2.      Vatai Sára: Mi védheti a szellemi tulajdont, ha a jog nem? Az üzleti titok a szellemi alkotások körében

3.      Berzsán Roland Tamás: Merchandising a film és rajzfilmfigurák területén

4.      Torda Sztella: A szellemi tulajdon értéke, különös tekintettel a zeneművek és a kapcsolódó szerzői alkotások felhasználására

5.      Kutas Bernadett: Védjegyek, védjegyoltalom, védjegybitorlás

Szabó Bianka kutatási területe a Design, avagy a formatervezési minta védelme a divat világában volt, aki további egyetemi kötelezettségei miatt nem tudott részt venni a konferencián.

Összességében elmondható, hogy a konferencia eredményesnek bizonyult: a résztvevő tagok lelkiismeretesen végezték munkájukat, élvezetesen és összeszedetten mutatták be előadásaikat, amely a közreműködő oktatók felkészítése nélkül nem mehetett volna végbe.

A korábbi évekhez hasonlóan a tagok által végzett kutatások publikációként jelenhetnek meg a Civilisztikai Tanszék Opuscula Civilia kiadványában. A közös munka tervezetten a következő félévben is folytatódni fog.

Szöveg: Bodor Veronika

__________________________________________________________________________________________________________

Az eseményen való részvétel előzetes regisztrációhoz kötött. Regisztráció az alábbi linken lehetséges a megfelelő résztvevői kört megjelölve: https://ludevent.uni-nke.hu/event/1716/

„Egy jó könyv gondolkodásra késztet. Vékás Lajos könyve, pedig ilyen” – hangzott el a jogtudós Fejezetek a magyar magánjogtudomány történetéből című könyvének bemutatóján a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Ludovika Főépület Zrínyi Termében március 24-én. Az esemény az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar (ÁNTK) Civilisztikai Tanszéke, a Magánjogi Kutatóműhely és a Polgári Jogi Tudományos Diákkör szervezésében valósult meg.

„Azt gondolom, e könyv célja, hogy megszerettesse az ifjú jogászokkal a magánjogtudományt. Akinek van hozzá affinitása és nyitott erre, az a könyvnek köszönhetően különösen meg fogja szeretni magyar magánjogtudományt ” – méltatta köszöntőjében Deli Gergely rektor Vékás Lajos legújabb könyvét. Kiemelte: „Pontosan 350 évvel ezelőtt kezdődött el a magyar magánjog egyetemi szintű oktatása. Vékás Lajos professzor könyve ezzel a három és fél évszázadnyi hagyatékkal, kinccsel és teherrel a vállán egyszerre bálványteremtő és bálványdöntögető.”

A kötet a 19. és a 20. századot öleli fel, és nyolc jogtudós pályamunkájának bemutatásával, tudományos tevékenységének elemzésével és értékelésével kíván képet alkotni a magyar magánjogtudomány elmúlt két évszázadáról. A kiválasztott személyek e tudományterület vezető képviselőiként szerepelnek a könyvben. Emellett minden korszak vezető eszmeáramlatai is támogató vázat adnak az egyes művek értékeléséhez, szétválasztják, illetve összetartják az egyes korszakokat és szerzőket.

„A hálaérzet vezetett engem arra, hogy ezt a könyvet megírjam. Egyrészt hálás voltam azoknak, akiknek tanítványa lehettem, másrészt ezzel a nyolc, általam tárgyalt jogtudóssal érzékeltetni szerettem volna, hogy bár óriási társadalmi kataklizmák zajlottak le az elmúlt kétszáz évben, de a magánjog mégis meg tudta őrizni azt az érzékét, hogy hogyan kell kezelni a magánszemélyek és szervezetek közötti jogvitákat” – fogalmazott Vékás Lajos. „Ha már csak részben sikerült megvalósítani a hálám kifejezését jogtudós elődeim iránt és a társadalmi töréseknek ellenálló folytonosság bemutatását, akkor talán érdemes volt megírnom ezt a könyvet” – tette hozzá. 

Vékás Lajos az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi Tanszékének professor emeritusa, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az Állam- és Jogtudományi Bizottság szavazati jogú tagja. Széchenyi-díjas jogtudós. Egyebek mellett az Academie Internationale de Droit Compare, a Deutsche Gesellschaft für Völkerrecht, a Group Européen de Droit International Privé, a Scientific Advisory Board of the Max Planck Institute for Comparative and International Private Law, valamint a Zivilrechtslehrervereinigung tagja. Az Acta Juridica, az Állam-és Jogtudomány, a European Journal of Law Reform, a European Review of Contract Law, a Zeitschrift für Europarecht, az Internationales Privatrecht und Rechtsvergleichung folyóiratok szerkesztőbizottságának tagja. Bizottsági elnökként részt vett az új Polgári Törvénykönyv megalkotásán munkálkodó Kodifikációs Főbizottság és a Nemzetközi Magánjogi Kodifikációs Bizottság munkájában.

Szöveg: Sallai Zsófia

Fotó: Szilágyi Dénes 

_

_

________________________________________________________________________________________________________

A szellemi tulajdon védelme és értéke - Magánjogi Kutatóműhely

2021/22. tavaszi félév

A Civilisztikai Tanszék és a Magyary Zoltán Szakkollégium együttműködésében szerveződő Magánjogi Kutatóműhely e félévi első foglalkozására 2022. február 23-án 19 órakor online került sor. Az előadást Dr. Barta Judit, a Civilisztikai Tanszék egyetemi tanára tartotta meg „A szellemi tulajdon védelme és értéke” címmel. A foglalkozáson a Kutatóműhely tagjai mellett Dr. Papp Tekla tanszékvezető egyetemi tanár és Dr. Dúl János adjunktus is jelen volt.

Bevezetésképp a szellemi tulajdonjog fogalmának tisztázására került sor. A nemzetközi és hazánk ezért felelős szakosított szervének megnevezése után kifejtésre került ezen szervek feladata és hatásköre is. Ezt követően a szellemi tulajdonjog két fő kategóriájának ismertetésére került sor. Először az iparvédelmi jog, mint a műszaki szellemi alkotások, valamint az árujelzők számára oltalmat adó terület került bemutatásra, nevesített esetkörökön keresztül. Azon túl, hogy megismertük ezen terület jogvédelmi keletkezését és időbeli-, valamint területi korlátait, kifejtésre került az ehhez kapcsolódó védelem által biztosított jog is: milyen területekre terjed ki az oltalom jogosultjának joga, valamint szó volt a licencia mint hasznosítási, használati szerződésről. Mindemellett megemlítésre került a franchise szerződés, illetve a jogátruházás témaköre is. Részletesen átvettük a védjegy mint iparjogvédelmi fogalom és jogi oltalom lényegét és szerepét. Mindemellett konkrét példákon keresztül megismerkedtünk különböző védjegybitorlási ügyekkel, illetve védjegy bejegyzésének megtagadásával.

Ezt követően a szerzői jog, mint a szellemi tulajdonjog másik fő kategóriája került leírásra. Miután a nevesített esetkörökön keresztül megismertük, mely alkotásokra terjed ki, illetve mely jogterületeket fedi le, kifejtésre került létrejötte és érvényesítése mellett az e területhez kapcsolódó védelmi idő és jogvédelem határa is. Ehhez kapcsolódóan pedig megismertük a közkincs fogalmát is.

A külföldön való szellemi termék hasznosításának kérdésköre kapcsán az európai uniós és a nemzetközi viszonylatok leírására került sor: mindkét viszonylat tekintetében szó volt a megnevezett felelős szervekről, kiterjedésükről, a meghatározott időtartamról, a díjbefizetésről, illetve kifejtésre került a design, avagy a formatervezés védelme.

A szellemi tulajdon elleni bűncselekmények konkretizálására is sor került: a bitorlás fogalmának, illetve egy konkrét bitorlási per megismerése után szó esett a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértéséről, a jogkezelési adat meghamisításáról, valamint iparjogvédelmi jogok megsértéséről. Ezután szembesültünk a jogvédelem komplexitásával: kifejtésre került az üzleti titok, mint fogalom, annak jelentősége, megsértése és védelme, valamint a jogi védelemmel való kapcsolata is.

Megismertük a szellemi tulajdon értékét a nagyvállalatok szemén keresztül: milyen szellemi tulajdonuk van, mekkora annak áttételes értéke, illetve az apportálás fogalmáról is szó esett. Ismertetésre kerültek továbbá 2022 legnagyobb márkaértékű vállalatai, illetve értékelési módszerként a pénzügyi mutató, mint az értékesítés, a piaci részesedés vagy a márkaerő. Példával szemléltetve szó esett továbbá a merchandising témájáról a szerzői jog területén, filmfigurák, rajzfilmfigurák felhasználásáról a termékek értékesítéséhez.

Utolsó témaként a digitalizáció és a szerzői jog kapcsolatáról volt szó, amely szintén példák szemléltetésével került leírásra. A technológia hódítása sok kérdést vet fel ebben a témakörben: elsősorban azt a kérdéskört próbáltuk körbejárni, vajon a természetes/jogi személyeken kívül gépek is lehetnek-e szerzők?

Az előadás végeztével a Kutatóműhely tagjai a szellemi tulajdon védelme és értéke témán belül egy-egy konkrét témát választanak maguknak, amelyben kutatni fognak. További konzultációk során lehetősége lesz a résztvevőknek bemutatni először a nyers, majd pedig az elkészült témakidolgozást, valamint a diasort. A kutatási eredmények ismertetése, illetve a hallgatói előadások egy májusi konferencián kerülnek bemutatásra, amelyre szeretettel várjuk a kedves érdeklődőket.

Bodor Veronika

__________________________________________________________________________________________________________

A Magánjogi Kutatóműhely tagjai a 2021/2022. tanév második félévében: Berzsán Tamás, Bodor Veronika, Kutas Bernadett, Szabó Bianka, Torda Sztella, Vatai Sára.

__________________________________________________________________________________________________________

Beszámoló a Magánjogi Kutatóműhely keretében folyt munkáról

 2021. ősz

2021. szeptember 17-én tartottam meg ’Az alapjogok értelmezése, különös tekintettel a magánjogi jogviszonyokra’ című előadásomat a Magánjogi Kutatóműhely hallgatói számára. Az előadás témája kapcsolódott ahhoz a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet keretében 2021. évben folyt kutatási projekthez, amelyben részt vettem, és amelynek témája az ’Alapjogok értelmezése Európában’ volt. Az előadásban kitértem egyrészt a kutatás során elért eredményekre (a magyar Alkotmánybíróság által alkalmazott értelmezési módszerekre), másrészt az értelmezési módszereknek, sajátos megközelítéseknek a polgári jogi jogviszonyban történő alkalmazására. Ez utóbbi kapcsán különös figyelmet szenteltem az alapjogok magánjogi jogviszonyokban való érvényesülésének. Az előadást követően több témát javasoltam a hallgatóknak, amelyekben saját kutatásaikat végezhetik. Ezek közül végül az alábbiakat választották: az alapjogok/alkotmányos rendelkezések érvényesülése magánjogi jogviszonyokban a német Alkotmánybíróság gyakorlatában; a magánjogi normáknak az Alaptörvénnyel összhangban történő értelmezése a rendes bíróságok gyakorlatában; az alapjogok/alkotmányos rendelkezések érvényesülése magánjogi jogviszonyokban az EU jogában és az uniós bíróságok joggyakorlatában; az Alkotmánybíróság gyakorlata magánjogi jogviszonyokat érintő ügyekben; az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlata  magánjogi jogviszonyokat érintő ügyekben.

A hallgatókkal összesen háromszor konzultáltam, mindhárom esetben oktatási időn kívül, online módon, első alkalommal a tanszék további munkatársainak aktív közreműködésével. Az első konzultáción rögzült, melyik hallgató melyik témát dolgozza fel, illetve segítséget kapott a kutatás megkezdéséhez. Oktatótársaimmal azt javasoltuk, hogy törekedjenek eredeti források (különösen hazai, külföldi és nemzetközi bírósági határozatok, jogi normák) közvetlen elemzésére, az elméleti háttér bemutatása mellett a gyakorlati példák szemléletes bemutatására is. A tágabb témákon belül a hallgatók választhatták ki előadásuk szűkebb tárgyát azt követően, hogy forrásokat gyűjtöttek. A második alkalommal az így behatárolt témaköröket beszéltük át, amelynek során a hallgatók visszajelzést kaphattak arról, mire érdemes a hangsúlyt fektetni, illetve milyen kérdések vizsgálata nem indokolt, milyen további kutatásokat kell folytatni, esetleg további forrásokat gyűjteni. Az utolsó alkalommal a hallgatók ismertették előadásuk vázlatát. Ekkor lehetőség nyílt az előadások esetleges hiányosságainak, aránytalanságainak feltárására, a felmerült hallgatói kérdések megválaszolására. A kutatás egy online konferenciával zárult 2021. november 26-án, ahol a hallgatók – diasorok segítségével – 10-15 percben megoszthatták a résztvevőkkel kutatási eredményeiket. Az oktatók röviden értékelték a prezentációkat.

A hallgatók kutatásukat elkötelezetten végezték, összességében a kitűzött célokat jól teljesítették: az előadásaik összeszedettek, tárgyszerűek voltak, önálló kutatómunkán alapultak. A hallgatók az előadások során az időkeretet megtartották, kutatási eredményeiket élvezetesen mutatták be, a diasorokat logikusan és változatosan építették fel. A konzultációk és az előadások alapján leszűrhető következtetés, hogy míg egyes hallgatók önállóan is jól boldogultak a feladatok megoldásával, addig mások több támogatást igényeltek (volna). Egyes esetekben további kommunikációra lett volna szükség a tévedések kiszűrése vagy az előadás koherensebb felépítése érdekében (pl. nem magánjogi tárgyú ügyek kiválasztása az elemzéshez, kevés számú határozat alapján általános következtetések levonása, egymáshoz távolról kapcsolódó témák kibontása egy előadáson belül). Az is megfigyelhető volt, hogy míg egyes hallgatók nyitottnak mutatkoztak a korrekciós oktatói javaslatok megfogadására, addig mások ettől elzárkóztak.

Tervben van a kutatások eredményeinek írásos formában való megjelentetése is az Opuscula Iuvenum Excellentissima nevű kiadványban. Az esetleges hiányosságok, tévedések kiküszöbölése további konzultációkkal megtörténhet.

Köblös Adél

 

Az alapjogok és más alkotmányos rendelkezések érvényesülése a magánjogban – A Magánjogi Kutatóműhely 2021/2022. őszi félévi tevékenysége

 

A Magyary Zoltán Szakkollégium és a Civilisztikai Tanszék együttműködésében megvalósuló Magánjogi Kutatóműhely immár több féléves hagyományra tekinthet vissza, a közös munka 2021 szeptemberében is folytatódott.

A Kutatóműhelyt – Dúl János tanár úr állandó közreműködésével – 2021 őszén most Köblös Adél tanárnő vezette, aki a félév legelején tartott nekünk előadást az alkotmányjog és a magánjog kapcsolatáról. Az előadás alapján körvonalazódtak azok a konkrét témák, amelyek mentén a Kutatóműhely tagjai megkezdhették kutatásukat. Természetesen mi, hallgatók nem voltunk magunkra hagyatva a kutatás sokszor bonyolult labirintusában: rendszeresen egyeztettünk Köblös Adél tanárnővel és Dúl János tanár úrral kutatásaink helyzetéről, egyúttal segítséget kapva a további lehetséges kutatási irányokhoz.

A Kutatóműhely tevékenysége az egész féléven át online keretek között zajlott, azonban hallgatóként sokszor közösen jelentkeztünk be a Teams felületre a szakkollégium irodájából.

A szeptemberben elindult kutatás megkoronázása a 2021. november 26-án megtartott konferencia volt Az alapjogok és más alkotmányos rendelkezések érvényesülése a magánjogban címmel, ahol a Kutatóműhely valamennyi tagja egyenként 10-15 percben bemutatta kutatásának eredményeit. A konferencia a virtuális világban került megrendezésre, így az egyetem bármely, a téma iránt érdeklődő hallgatója bekapcsolódhatott. A körülbelül 50 fő részvételével megtarott konferenciát Köblös Adél tanárnő nyitotta meg, röviden bemutatva a Kutatóműhely féléves tevékenységét, és felvezetve a terítékre kerülő témaköröket. Az előadásokat az alábbi sorrendben és címmel tartották meg a Kutatóműhely tagjai:

1. Sivák Veronika: Alapjogok, alkotmányos rendelkezések érvényesülése a magánjogi jogviszonyokban Németország jogrendszerében;
2. Csibor Ferenc: A tulajdonhoz való jog megjelenése az Európai Unió Bíróságának gyakorlatában;
3. Torda Sztella: Az Alkotmánybíróság gyakorlata a magánjogi jogviszonyokat érintő ügyekben;
4. Szücs Lotti: Az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlata magánjogi jogviszonyokat érintő ügyekben: a közszereplők magánélethez való jogának megsértésével kapcsolatos ügyeknek elemzése;
5. Sárdi Adrienn: A magánjogi normáknak az Alaptörvénnyel összhangban történő értelmezése a rendes bíróságok gyakorlatában: általános jelleggel, illetve konkrét bírói döntés részletes elemzése útján.

A korábbi félévek gyakorlatához hasonlóan a kutatásokból 10-15 oldalas publikációk születnek majd, amelyek a Civilisztikai Tanszék gondozásában fognak megjelenni.

Ezúton is szeretném kifejezni örömömet afelett a munka felett, amelyet a Tanszékkel együttműködésben már lassan 3 éve folytathat a Szakkollégium. Bízom benne, hogy ez a szakmailag kimagasló tevékenység a jövőben is tovább folytatódhat!

 Sivák Veronika

__________________________________________________________________________________________________________

Regisztráció az alábbi linken lehetséges a megfelelő résztvevői kört megjelölve:: https://ludevent.uni-nke.hu/e/vekas_2021.10.08..

Dr. Vékás Lajos akadémikus „A magánjog funkciója és eszközei” címmel előadást tartott az NKE Oktatási Központjában október 8-án. Az eseményt az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Civilisztikai Tanszék, a Polgári Jogi Tudományos Diákkör, valamint a Civilisztikai Tanszék és a Magyary Zoltán Szakkollégium közötti kooperáció révén megalapított Magánjogi Kutatóműhely szervezte.

Dr. Deli Gergely, az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok dékánjának köszöntő szavait követően az akadémikus felvetette, miszerint érdemes elgondolkodni azon, hogy a Polgári Törvénykönyvet alkotó számos paragrafus milyen célt szolgál, hogyan állnak össze ezek egy rendszerbe. A magánjog funkcióját és eszközeit ebben az értelemben érdemes megvizsgálni, és a Polgári Törvénykönyvnek lényegében a tárgyi hatályát megjelölő 1:1. §-ból kell kiindulni („E törvény a mellérendeltség és egyenjogúság elve szerint szabályozza a személyek alapvető vagyoni és személyi viszonyait.”), amiben tulajdonképpen az előadás témáját középpontba helyező magánjogi szabályrendszer szerepei is megtalálhatók. Ezekre fűzte fel a személyi és vagyoni viszonyok sokszínűségét alátámasztó, rendkívül érdekes példákat a személyiségi jogok, a dologi jellegű igények, valamint a kötelmi jog területéről.

Az előadás apró finom morzsái voltak azok a gondolatok, amelyekben Professzor Úr a saját, kodifikációs bizottságbeli meglátásait, élményeit fejtette ki.

Dr. Vékás Lajos az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi Tanszékének professor emeritusa, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az Állam- és Jogtudományi Bizottság szavazati jogú tagja. Széchenyi-díjas jogtudós, a rangos állami elismerést a polgári jog és a nemzetközi magánjog területén megjelent értékes monográfiáiért és tanulmányaiért, az ELTE és a Collegium Budapest rektoraként kifejtett iskolateremtő munkájáért, valamint a magánjog kodifikációjának elméleti irányítójaként és gyakorlati szervezőjeként végzett tevékenységéért kapta 2004-ben. Többek között az Academie Internationale de Droit Compare, a Deutsche Gesellschaft für Völkerrecht, a Group Européen de Droit International Privé, a Scientific Advisory Board of the Max Planck Institute for Comparative and International Private Law, valamint a Zivilrechtslehrervereinigung tagja. Az Acta Juridica, az Állam-és Jogtudomány, a European Journal of Law Reform, a European Review of Contract Law, a Zeitschrift für Europarecht, az Internationales Privatrecht und Rechtsvergleichung folyóiratok szerkesztőbizottságának tagja. Részt vett az új Polgári Törvénykönyv megalkotásán munkálkodó Kodifikációs Főbizottság és a Nemzetközi Magánjogi Kodifikációs Bizottság munkájában mint e bizottságok elnöke.

Az előadás diasora letölthető a https://antk.uni-nke.hu/tanszekek/civilisztikai-tanszek/rendezvenyek oldalon, az esemény alatt.

Szöveg: Dúl János

Vékás Lajos: A magánjog funkciója és eszköztára c. előadás

Vékás Lajos a magyar Polgári Törvénykönyv atyja, Széchenyi-díjas jogtudós, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem egyetemi tanára 2021. október 8-án tartott előadást a Nemzetközi Közszolgálati Egyetem hallgatói számára.

Vékás Professzor Úr a Kodifikációs Főbizottság élén a 2000-es évek elején kezdte meg a törvény átfogó korszerűsítését. Az előadás új kontextusba helyezte az eddigi tanulmányainkat a polgári jogról, átfogóan tekintettük át a magánjog funkcióit. Világossá vált, hogy a piacgazdaságnak köszönhetően létfontosságú a magántulajdon védelme, amelyhez elengedhetetlen a megfelelő jogszabályi háttér. A Kodifikációs Bizottságnak mindenekelőtt meg kellett határoznia, hogy milyen szabályozási elvek mentén épüljön fel a törvény, és milyen kapcsolatba kerüljön majd a többi jogszabállyal.

A Kódex tárgyi hatályát a következőképp határozzák meg: „E törvény a mellérendeltség és egyenjogúság elve szerint szabályozza a személyek alapvető vagyoni és személyi viszonyait.” (Ptk. 1:1. §) A polgári jogi viszonyok teljes körét átfogja, azaz mind az emberi, mind a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező alanyokat is kívánja szabályozni a személyi hatály részeként. Professzor Úr kiemelte „A Ptk. a személyi viszonyokat is főként vagyoni eszközökkel tudja büntetni.” Példaként említette a személyiségi jogok védelmét, ahol a sérelemdíj követelhető. A mellérendeltségi viszonylatú vagyoni viszonyok rendezésére a megfelelő jogi indok nélküli, nem ellentételezett vagyoneltolódások megakadályozása, illetve – bekövetkezésük esetén – azok kiegyenlítése vagy legalább kiegyensúlyozása a Ptk. célja. Vékás Lajos szerint ez a pozitív változás mozdította a törvényszerkesztőket az egységes Kódex irányába, hogy a magánjog szabályai egy helyen legyenek megtalálhatóak.

Felmerült a kérdés, hogy vajon van-e társadalomformáló szerepe a magánjognak? Vékás Professzor Úr ismertette, hogy közvetlenül nincs, de közjogi normák érik el a társadalomformálást, mert a társadalmi változások inkább közjogi törvényekkel jönnek létre. Az alkotmány, államosítási és privatizációs törvények határozták meg a tulajdon fogalmát, de csak későbbi újításként jelent meg az állami és magántulajdon elhatárolása.

A gazdasági élet változásaihoz alkalmazkodva újraszabályozták a társasági jogot, ahol megengedhetővé vált a diszpozitivitás. Az engedékenység oka, nem más, mint a társasági jog sokszínűsége. Egy törvény nem tudja leképezni a társaságok sokaságát, így nem alakulhatott ki taxatív felsorolás a törvényben. A szerződési jog is módosult, elsősorban a szerződésszegéssel okozott károkért fennálló felelősség szabályozásában végeztek a jogalkotók komolyabb módosításokat.

Az előadás végéhez érve Professzor Úr személyes történeteket is megosztott a Polgári Törvénykönyv háttérében zajló szakmai vitákról, egyeztetésekről és a politikai akaratról, amely olykor a munkájukat is nehezítette.

Bizonyos azonban, hogy Vékás Lajos a magyar magánjog egyik legmeghatározóbb tudósa, aki örömmel fordult a hallgatókhoz és közérthetően beszélt egy általunk fel sem fogható szakmai karrierről. A szerencsésebbek még dedikációt is tudtak szerezni Professzor Úr előadása végén.

Köszönettel fordulunk Professzor Úr felé, hogy előadásával megtisztelt minket. Mindemellett hálával tartozunk a Civilisztikai Tanszéknek az áldozatos szervező munkájukért.

Szöveg: Kamrás István

Kép: Csitei Béla, Dúl János, Sivák Veronika

Vékás Lajos professzor úr előadásának diasora erre a szövegre kattintva érhető el.

__________________________________________________________________________________________________________

A Magánjogi Kutatóműhely tagjai a 2021/2022. tanév első félévében: Csibor Ferenc, Sárdi Adrienn, Sivák Veronika, Szücs Lotti, Torda Sztella.

__________________________________________________________________________________________________________

A program regisztrációs felülete a következő hivatkozáson keresztül érhető el: https://ludevent.uni-nke.hu/event/928/ . Regisztrációt követően a meghívó tartalmazni fogja az MS Teams szoba eléréséhez szükséges linket.

A félév lezárásaként a Magyary Zoltán Szakkollégium és a Civilisztikai Tanszék együttműködésében immáron már harmadik éve tevékenykedő Magánjogi Kutatóműhely megtartotta Magánjog és bírói gyakorlat című konferenciáját. A konferencia során lehetőséget kaptak a Kutatóműhely tagságát alkotó hallgatók arra, hogy ismertessék eddigi kutatásaik eredményeit. A Kutatóműhely az idei tanév során a bírói gyakorlat vizsgálatára fókuszált, a tagok is ezen témába illeszkedő területein végezték kutatási tevékenységüket. A műhelymunkát Dr. Auer Ádám és Dr. Dúl János tanszéki oktatók koordinálták a tanév során. A konferencia során a hallgatóságnak lehetősége nyílt szakmailag felkészült, tartalmas előadásokat meghallgatni.

Az előadások sorát Csibor Ferenc nyitotta meg, akinek kutatási témája a bírói precedens angolszász jogban betöltött szerepének vizsgálata volt. Ezen témát egészítette ki a Sivák Veronika által megtartott második előadás, amely szintúgy a bírói precedens szerepét vizsgálta, viszont kifejezetten az Amerikai Egyesült Államokra fókuszálva. A külföldi kitekintést követően hazai vizekre evezve Szűcs Richárd ismertette a döntvényjog magyar jogban betöltött szerepét. Nyakas Györgyi kutatásának témája a hazánkban kialakuló korlátozott precedensrendszer behatóbb vizsgálata volt.

Sárdi Adrienn az új Polgári Törvénykönyv előkészítésének vizsgálatával, ezzel kapcsolatban a szerződés érvénytelenségére vonatkozó szabályokkal foglalkozott. Végül az előadások sorát Torda Sztella zárta, akinek témája a tilos szerződések modelljeinek vizsgálata volt, különös tekintettel a nemzeti vagyon értékesítésére vonatkozó szabályokra. A kutatása során elért eredményeket egy általa kidolgozott fiktív jogeset bemutatásán és megoldásán keresztül ismertette.

A Kutatóműhely célkitűzése, hogy a tagok által végzett egyes kutatások a jövőben publikálásra kerüljenek a Civilisztikai Tanszék Opuscula Civilia kiadványában. Várhatóan a következő félévben tovább fog folytatódni a tartalmas szakmai munka, remélhetőleg már személyes jelenléttel.

Szöveg: Csibor Ferenc

__________________________________________________________________________________________________________

A program regisztrációs felülete a következő hivatkozáson keresztül érhető el: https://antk.uni-nke.hu/esemenyek#2021-03-25. Regisztrációt követően a meghívó tartalmazni fogja az MS Teams szoba eléréséhez szükséges linket.

__________________________________________________________________________________________________________

2020. november 25-én 17 órakor a Civilisztikai Tanszék és a Magyary Zoltán Szakkollégium együttműködésében szerveződő Magánjogi Kutatóműhely e félévi utolsó foglalkozása is megtartásra került, a fennálló vírushelyzetre tekintettel online térben.

Az esemény során Dr. Auer Ádám, a Civilisztikai Tanszék oktatója ismertette a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János Kutatási Ösztöndíjának keretében végzett kutatását, amelynek témája a szerződés érvénytelensége, különös tekintettel a tilos szerződésre.

Az előadás bevezetéseként általános jelleggel kerültek leírásra a szerződések érvénytelenségét övező különféle aktuális kérdések, így annak a megítélése, milyen mértékben lehet magánügyről, illetve közügyről beszélni a tilos szerződések tekintetében, illetve a szerződési jog területén jelentkező kihívásokról is szó esett. Ezen kihívások között említhető a roppantul kiterjedt jogszabályhalmaz, amely a különféle típusú szerződésekre vonatkozik, továbbá azon jelenség, hogy egyre több jogviszony terelődik a szerződéses kapcsolatok területére, amelynek következtében rengeteg szerződéses kapcsolat jön létre, továbbá felmerült a jogi kikényszeríthetőség kérdésköre is.

Ezt követően került bemutatásra a tilos szerződések témaköre, a Polgári Törvénykönyv vonatkozó szakaszának értelmezése, amely kimondja azon szerződés semmisségét, amely jogszabályba ütközik, kivéve, ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményt fűz. Emellett szó esett jogtörténeti szempontból a szabályozás kialakulásáról, arról, hogy míg a korábbi Polgári Törvénykönyvben a tilos szerződés még nem önálló érvénytelenségi ok volt, hanem a szabályozás együtt kezelte a jóerkölcsbe ütköző szerződésekkel, addig a jelenlegi Ptk.-ban már különálló klauzula foglalkozik a kérdéssel.

A tilos szerződések általános bemutatását követően a szabály alkalmazásának három lehetséges modellje került leírásra. Az első modell szerint kizárt a szabály alkalmazása, így például a társasági szerződés esetén nem lehetséges visszamenőlegesen érvényteleníteni a társasági szerződést. A második modell szerint a tilos szerződésről szóló polgári jogi rendelkezést és a különféle jogági speciális rendelkezéseket egyszerre szükséges alkalmazni, erre jelent példát a közbeszerzési szabályok megsértésekor alkalmazandó szankciórendszer. A harmadik modell szerint pedig a tilos szerződések szabályozása egy koherens és zárt rendszert alkot speciális elemek nélkül.

Auer Tanár Úr kutatásának tárgya a fentebb vázolt három lehetséges modell bizonyítása, igazolása. A kutatás módszertani szempontból több megközelítést vegyít, így például a klasszikus jogértelmező módszereket vagy az összehasonlító jogi vizsgálatot, továbbá különös hangsúly helyeződik a  kutatás során a bírói joggyakorlat elemzésére.

A foglalkozás zárásaként az előadás alatt elmondottakra alapozva elkezdődött a Kutatóműhely munkájában résztvevő hallgatók kutatási témáinak kidolgozása. A Kutatóműhely az elkövetkezendő időszakban elsődlegesen a bírói joggyakorlat jelentőségének vizsgálatára fog fókuszálni. Ezen tevékenység keretében a Kutatóműhely tagjai egy-egy konkrét kutatási témát választanak maguknak, amelyen belül a következő félév során kutatómunkát fognak végezni. A kutatások eredményei egy tanulmány formájában  kerülnek majd összegzésre. Néhány példa is elhangzott a lehetséges kutatási témákra, mint például a bírói precedensrendszer általános jellemzőinek vizsgálata, a döntvényjog forrásainak feltárása a magyar magánjogban, illetve a bírói döntések kötelező erejének kérdésköre.

Szöveg: Csibor Ferenc

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-20-5-NKE-53 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.”

__________________________________________________________________________________________________________

Minden kedves érdeklődőt szeretettel várunk!

Figyelem! Az előírásoknak megfelelően a rendezvényen a maszk használata kötelező! Az eseményen való részvétel regisztrációhoz kötött. Az alábbi linken lehet regisztrálni: https://ludevent.uni-nke.hu/event/582/

A Civilisztikai Tanszék és a Hálózattudományi Kutatóműhely együttműködésében október 29-én megrendezésre került esemény során a résztvevők három, a mesterséges intelligencia orvosi alkalmazásának kérdéskörével foglalkozó előadást hallgathattak meg. Az esemény kiindulópontjául a Semmelweis Orvostudományi Egyetem koordinálásával elindult egyetemek közötti projekt szolgált, amelynek célja a mesterséges intelligencia lehetséges orvostudományi felhasználásainak feltérképezése, kidolgozása.

Az előadások sorát a Semmelweis Orvostudományi Egyetemről érkezett Dr. Palicz Tamás kezdte, aki előadásában alapvetően azon konkrét esetkörökre fókuszált, amelyekben a mesterséges intelligenciát sikerült az orvostudomány és az egészségügy szolgálatába állítani. Előadása elején bemutatta az utóbbi időben bekövetkezett paradigmaváltást, ugyanis míg korábban a számítógépekbe az adatok mellett szükséges volt megfelelő modellek bevitele az alkalmazáshoz, addig napjainkban elegendő a számítógép rendelkezésére bocsátani a nagy mennyiségű adatot, amely felhasználásával a mesterséges intelligencia képes megalkotni a saját működéséhez szükséges modelleket.

Ezt követően szó esett azon területről, ahol már képes megvalósulni a mesterséges intelligencia felhasználása az egészségügyben. A vastagbél- és emlődaganatok diagnosztizálásakor a külön erre a célra kifejlesztett mesterséges intelligencia képes külső segítség nélkül megjelölni a leleteken a rákveszélyes területeket, ezzel jelentős segítséget nyújtva az orvosok számára. Az előadás zárásaként még említésre került a mesterséges intelligencia alkalmazásának veszélyes oldala is. Izraeli kutatók ki tudtak fejleszteni egy olyan mesterséges intelligenciát, amely feltűnés nélkül beépült egy kórház belső hálózatába, és eltorzította az ott tárolt leleteket (rákos sejtek eltüntetése a beteg leleténél, rákos sejtek beillesztése.az egészséges ember leletén). A kutatók célja ezzel az volt, hogy rámutassanak, mekkora kockázatot, veszélyforrást jelenthet ez a technológia, amennyiben rossz kezekbe kerül.

A második előadást Olár Alex, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Fizikai Intézetének PhD-hallgatója tartotta, aki elsősorban a mesterséges intelligencia technikai-technológiai hátterének bemutatásával foglalkozott. A prezentáció tartalmából kiemelendő, a legnagyobb különbséget napjaink mesterséges intelligencia technológiájában alapvetően az utóbbi időben drasztikusan megnövekedett számítási kapacitás jelenti, nem pedig új modellek létrehozása, kialakítása.

A harmadik előadást a Civilisztikai Tanszék oktatója, Dr. Auer Ádám tartotta. A záró előadás a mesterséges intelligencia alkalmazási lehetőségeit övező jogi kérdésekkel foglalkozott. Ezen jogi kérdések közül kiemelendő az adat pontos jogi meghatározásának feladata, valamint az algoritmusok megfelelő jogi védelméről való gondoskodás kihívása. Szó esett továbbá a témát övező jogalkotási trendekről, mint például az adatok szabályozását övező fokozott alapjogi védelem, a túl szigorú szabályozás versenyképességre kifejtett hatása, illetve a polgári jogi felelősség ezen technológiára vonatkozó szabályozásának kialakítása.

Elmondható, hogy az esemény során a hallgatóságnak alkalma nyílt betekintést nyernie egy komplex, tudományterületeken átnyúló kérdéskörbe. A három előadás által nyújtott interdiszciplináris nézőpont nagy segítséget jelent a téma áttekintéséhez megértéséhez. Külön pozitívum, hogy mindez három egyetem együttműködésén keresztül valósulhatott meg, ezáltal is elősegítve a tudományterületek közötti kommunikációt.

Szöveg: Csibor Ferenc

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-20-5-NKE-53 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.”

__________________________________________________________________________________________________________

A Magánjogi Kutatóműhely tagjai a 2020/2021. tanévben: Csibor Ferenc, Elter Norbert, Nyakas Györgyi, Sárdi Adrienn, Sivák Veronika, Szűcs Richárd, Torda Sztella.

__________________________________________________________________________________________________________

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen Fogyasztóvédelmi alapvetések az üzlethelyiségen kívüli kereskedés címmel szervezett tudományos előadást az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Civilisztikai Tanszéke, valamint a tanszék és a Magyary Zoltán Szakkollégium közötti kooperáció révén megalapított Magánjogi Kutatóműhely.

Két előadót is köszönthettünk: Dr. Hajnal Zsolt a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi Tanszékének egyetemi docense, valamint a Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesületének elnöke; Dr. Morvay György ügyvéd a Közvetlen Értékesítők Szövetség Etikai Bizottságának tagja.

Hajnal Zsolt előadását magánjoghoz közeli kiindulópontból kezdve a fogyasztóvédelmi jog új irányai, fejlődési útjainak bemutatása köré fonta. A magánjog mindig is ismert és elismert egyensúlyhiányos állapotokat, amelyeknek egy részét mégis bizonyos szinten próbált kiegyenlíteni, ez nagyobb mértékben a fogyasztóvédelem területén európai uniós, maximumharmonizációt előíró jogtechnikai megoldásokkal valósult meg. Az alapvetően magas védelmi szint tagállami jogokba való beültetése során több alkalommal találkoztak azzal a problémával, miszerint az egyes jogokban a fordítási nehézségek miatt eltérően lettek szabályozva ezek a helyzetek. A jogterület kiindulópontjaként kell azt rögzíteni, miszerint a fogyasztók információszegény pozícióban vannak, továbbá egyre kevesebb az „őszinte reklám”, jellemzőek lettek a szponzorált hirdetések, nehezen kategorizálható a sokféle információforrás. A fogyasztókra bármi hatással lehet, elegendő például az, hogy valamely előadó egy adott cégre jellemző színárnyalatú ruhadarabot visel, és előadói kvalitásainak függvényében, amennyiben jó az előadása, igénybe veszik az őt meghallgatók annak a cégnek a szolgáltatásait, ha nem volt jó az előadás, éppen ennek ellenkezőjét is kiválthatja. A vonatkozó uniós fogyasztóvédelmi előírásokat többször módosították, újra alkották, aminek következtében az információs standardok növekedtek, azonban ez már olyan mértékű információáradatot eredményez, amivel meg kell ismertetni a fogyasztót, a fogyasztónak pedig meg kell értenie, amely egyértelműen a túlszabályozottság irányába mutat. A fogyasztóvédelmi jognak, illetve a magánjognak is reagálnia kell a folyamatos technikai megújulásra, tudnia kell azokat kezelni. A napjainkra olyan jellemző online kereskedelem fokozatosan fejlődik; az online boltok helyét lassan felválthatják az online marketplace-ek, eltűnnek a hagyományos kategóriák; ezek a helyek nincsenek tekintettel arra, hogy valaki egyébként fogyasztónak vagy vállalkozónak minősül-e, ám ebben is van némi előrelépés (még ha azt meg is lehet kerülni): az eBay bizonyos forgalom felett olyan adatokat kér be az azt meghaladó eladótól, amely egyértelműen arra utal, hogy a továbbiakban nem természetes személyként, mint fogyasztóra, hanem vállalkozásként tekint arra a felhasználóra. További területként említette még az előadó a devizahitelezés területét, amelynek rendkívül sok kapcsolódási pontja van a fogyasztóvédelemmel, azon belül is a tájékoztatással. Kérdésként merül fel, mindig szükséges-e az ilyen szintű jogszabályi beavatkozás, az európai üzleti kultúrától eltérő felfogások mentén, más működési mechanizmus mellett hasonló, sőt jobb eredményeket lehet felmutatni a fogyasztók védelmével összefüggésben.

Morvay György a közvetlen értékesítéssel kapcsolatban emelte ki azon stílusjegyeket, amelyek azt a szövetséget jellemzik, amelynél etikai bizottsági tag. Magyarországon a közvetlen értékesítést sokan az üzlethelyiségen kívüli (klasszikus elnevezéssel házaló) kereskedéssel azonosítják, ez utóbbit pedig az árubemutatóval egybekötött termékértesítésekkel. Világosan látni kell azonban azt, hogy ezeket egy az egyben egyik úton sem lehet azonosítani: az árubemutatók tekintetében az utóbbi években olyan rendelkezéseket alkottak meg, amelyek azt szolgálták, hogy a korábban tapasztalt visszaéléseket a lehető legalacsonyabb szintre szorítsák vissza, idesorolandó például az, hogy az ilyen eseményeket szervez cégeknek kötelező az ügyfélszolgálati iroda kialakítása, amelynek a hét egy napján legalább este 8 óráig elérhetőnek kell lennie. Ezzel lehetséges például az, hogy a megszerzett pénzzel ne „távozzanak el” az azt megszerzők. A közvetlen értékesítés helyett egyre inkább a személyre szabott értékesítés kifejezést érdemes használni, és folyamatosan egyfajta igényfelmérésnek minősíthető. A közvetlen értékesítésnél azért van a vonatkozó rendelkezésekben fellelhető indokolás nélküli elállási, felmondási jog gyakorlásának lehetősége, mert a vásárlás folyamata során a vevő egyfajta presszió alatt van, amelynek az elmúlásával meggondolhatja magát, ez azonban nem parttalan, nem lehet minden tárgyú szerződéstől elállni. A vásárlónak személyes kapcsolata van az értékesítővel, aki személyre szabottan segít a vevőnek, a termékeket alaposan ismeri, és a vevő számára a legmegfelelőbbet ajánlja. Miután több esetben a vásárló otthonában történik a találkozás, ez a vevő számára kényelmesebb, és termékpróbára is lehetőség van. Azért is érdemes figyelni erre a kereskedelmi területre, mert világszerte nőtt a piaca. A Szövetség etikus működésének biztosítékai között számon lehet tartani azt, miszerint a tagcégek elismerik az ágazat etikai kódexét, az Etikai Bizottság döntését elfogadja, valamint a hatályos jogszabályokat betartja.

Az előadásokat követően a hallgatóságnak alkalma nyílt kérdések feltevésére, amelyek megválaszolásának az előadók örömmel eleget tettek.

Morvay György előadásának diasora az alábbi szövegre kattintva érhető el.

__________________________________________________________________________________________________________

A 2019/2020. tanév tavaszi félévének első TDK-programján Gerencsér Judit, a Kúria Tőry Gusztáv Jogi Szakkönyvtárának vezetője látogatott el az egyetemre, és tartott egy hasznos előadást az egyetem szakdolgozóinak, a Magánjogi Kutatóműhely tagjainak, és azon hallgatóknak, akik a közeljövőben TDK-dolgozatot szeretnének írni. Az előadás három részre volt felbontva. Először az előadó bevezette a hallgatóságot a kutatásmódszertan alapjaiba, kifejtve, mit is értünk ’kutatás’ szó alatt, és milyen tudományos műveket készítenek a kutatók. Ezután jó tanácsokat adott a szak- és tudományos dolgozat megírásához, a konzulens kiválasztásához, a témaválasztáshoz, valamint ismertette a dolgozatokkal szemben támasztott legfontosabb kritériumokat. Az előadás utolsó harmadában az anyaggyűjtésről és a forrásokról, a könyvtárak és a digitális adatbázisok használatáról, a források felhasználásáról és a felhasznált irodalomra való hivatkozásáról volt szó. Végezetül az eladó kitért a szakdolgozat megírásának fő lépéseire, a kezdeti nehézségekre és ezek megoldására, illetve számos olyan adatbázist mutatott, amelyek a forrásgyűjtés során bármikor felhasználhatóak.

A Polgári Jogi TDK nevében szeretnénk megköszönni Gerencsér Juditnak az információdús és hasznos előadást!

Szöveg: Komáromy Dominik

Gerencsér Judit előadásának diasora

__________________________________________________________________________________________________________

Meghívó

A Civilisztikai Tanszék és a Magánjogi Kutatóműhely tisztelettel meghív minden kedves érdeklődőt Dr. Vogel Barbara (ügyvéd, Magyar Áruküldők Egyesülete) Fogyasztóvédelem a gyakorlatban - a webáruházakat érintő hatósági ellenőrzések című  előadására 2019. december 5-én 16:30 órakor, helyszín az Oktatási Épület 509-es dékáni tárgyalója.

Regisztrációs link

A Magánjogi Kutatóműhely és a Civilisztikai Tanszék szervezésében dr. Vogel Barbara (ügyvéd, Thurzó Ügyvédi Iroda) a Magyar Áruküldők Egyesületével kapcsolatos munkájával összefüggésben az internetes kiskereskedelem fogyasztóvédelmi vonatkozásairól tartott előadást. Prezentációja kezdetén bemutatta a területtel kapcsolatos főbb jogszabályi rendelkezéseket: többek között a Polgári Törvénykönyv, a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet, valamint a 2001. évi CVIII. törvény főbb rendelkezéseit, amelyek ismertetésekor az egyes szabályokkal párhuzamosan saját, joggyakorlatbeli példákat is hozott. Ezt követően konkrét jogeseteket mutatott be röviden; ezek többsége Budapest Főváros Kormányhivatalának V. Kerületi Hivatalának Fogyasztóvédelmi Főosztályának határozatain alapultak. Szó esett az általános szerződési feltételek felülvizsgálatáról, az általános szerződési feltételek próbavásárláson keresztüli vizsgálatáról, a termék nem megfelelő leírásáról, az elállási jogról, továbbá kedvezményről való téves tájékoztatásról, az online vitarendezésről, termékvizsgálatról. Az izgalmas és érdekes előadást követően a hallgatóság tehette fel a kérdéseket, amelyekkel egy érdekes szakmai diskurzus tanúi lehettek a jelenlevők.

__________________________________________________________________________________________________________

Meghívó

A Civilisztikai Tanszék tisztelettel meghív minden kedves érdeklődőt Ötletek és megvalósítás című tudományos workshopra 2019. december 5-én 15:30 órakor, helyszín az Oktatási Épület 509-es dékáni tárgyalója, amelyen az OTDK-ra felkészülő hallgatók tudományos kutatási irányai kerülnek megvitatásra.

A regisztrációs link a későbbiekben lesz elérhető.

__________________________________________________________________________________________________________

Meghívó

A Civilisztikai Tanszék és a Magánjogi Kutatóműhely tisztelettel meghív minden kedves érdeklődőt Prof. Dr. Maria M. Pabón (Loyola University New Orleans, College of Law) The Modern Family in the Law of the United States Part I and Part II című előadásaira 2019. november 26-án 15 órakor és november 28-án 16 órakor, helyszín az Oktatási Épület 509-es dékáni tárgyalója.

Az eseményre regisztráció szükséges:

November 26.

November 28.

 

Invitation

Az amerikai családjog különféle szempontjairól beszélt a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott előadásában María M. Pabón, a New Orleansi Loyola University professzora. A College of Law korábbi dékánja az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Civilisztikai Tanszék és a Magyary Zoltán Szakkollégium által alapított Magánjogi Kutatóműhely rendezvényén szólt a jogterület aktualitásairól.  

María M. Pabón főbb érdeklődési területei közé tartozik a családjog, a bevándorlási jog, a multikulturalizmus és a diverzitással összefüggő kérdések a jogi szakmában, valamint a női ügyvédek helyzete. Több szervezet, köztük a Hispanic Lawyers Association of Louisiana, elnöke, az American Law Institute választott tagja és számos rangos elismerés birtokosa. Az egyetemi hallgatóknak tartott előadásában felvázolta azokat a hatásokat, amelyek Louisiana állam jogrendszerét érték az évszázadok alatt. A francia gyarmatot a spanyolok szerezték meg, amelyet újabb rövid francia uralom követett, mielőtt megvették volna az amerikaiak, így a francia, a spanyol és az amerikai jog keveredik ennek a tagállamnak a jogában. A louisianai jogrendszerben, amerikai tagállam lévén, az esetjognak nagy szerepe van, ugyanakkor a törvényi szabályozás is jelentős. Erre jellemző, hogy a tagállami szabályok mellett erőteljesen jelen vannak a szövetségi szintű jogszabályok is, amely családjogi viszonylatban például az azonos neműek közötti házasságnál kerül előtérbe.

Az előadó nevezetes eseteket is hozott fel példaként az előadásában. Ilyennek tekinthető a családjog területén a Zablocki-, valamint a Loving-ügy, amelyeknek jellegzetes tételmondata szerint a házasságkötés alapjog, amelyet a tagállam megfelelő indokolás nélkül nem korlátozhat. Ilyen korlátozás lehet például a mormon egyháznál elfogadott többnejűség, amely az amerikai jog közrendi klauzuláját sérti, a vallásszabadságot, annak gyakorlását felülírja a közrend, ezért nem elfogadott az erre történő hivatkozás. A házasságkötést megelőző vagyonjogi szerződések tekintetében megváltozott a korábbi bírósági hozzáállás: az volt az álláspont, miszerint ezek nem elfogadhatóak, csak elősegítik a válásokat, ezzel szemben ma már ezek a szerződések, amennyiben az alapvető szerződési jogi szabályoknak megfelelnek, megköthetőek.

A Sosna vs. Iowa ügy középpontjában a váláshoz szükséges várakozási idő állt, amelynek az alkotmányossága volt a kérdés. A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy nem ütközik az amerikai alkotmányba, mert a felek az idő eltelte után fel tudják bontani a házasságot és újraházasodhatnak. A válásra vonatkozóan korábban csakis valamelyik fél hibájából kerülhetett sor (pl. hűtlen elhagyás, szabadságvesztés), a jelenkorban elegendő a felek ebbéli megállapodása is.

A kiskorú gyermekek elhelyezésével összefüggésben a louisianai Polgári Törvénykönyv 12 tényezőt tartalmaz, amelyek mérlegelésével, figyelembe véve a gyermek legjobb érdekét, kell meghatározni, hogy a házasság felbontását követően a gyermekek mely szülőnél kerüljenek elhelyezésre. Ezek között van például az adott szülő iránti szeretet, ragaszkodás, a neveléshez szükséges erkölcsi környezet, a szülő fizikai és mentális egészsége.

Az öröklési joggal kapcsolatos kérdéseket is megemlített még az előadó, így például a végrendeleten alapuló öröklés lehetőségét, amelyet kiegészít a törvényen alapuló öröklés, alapvetően a rokonok és a házastárs örökölhet ilyen jogcímen. Az élettársak – a magyar joghoz hasonlóan – akkor örökölhetnek egymás után, amennyiben ilyen tartalmú végrendeletet alkottak.

Fotó: Szilágyi Dénes

Az előadás diasora elérhető/You can download the slideshows of the presentations: november 26.; november 28.

 

__________________________________________________________________________________________________________

Meghívó

A Civilisztikai Tanszék és a Magánjogi Kutatóműhely tisztelettel meghív minden kedves érdeklődőt Dr. Dubravka Klasicek (Josip Juraj Strossmayer University of Osijek) Inheritance law in 21st century című előadására 2019. november 13-án 15 órakor, helyszín az Oktatási Épület 509-es dékáni tárgyalója.

Az eseményre itt tud regisztrálni.

 

Invitation

https://prosperitylaw.net/your-last-will-and-testament-securing-and-storing-part-2/

2019. november 13-án a Polgári Jogi TDK és a Magánjogi Kutatóműhely közös szervezésű eseményére került sor az 509-es dékáni tárgyalóban. Az öröklési jogi témájú előadást Dr. Dubravka Klasicek, a University of Osijek (Eszék, Horvátország) tanszékvezető egyetemi docense tartotta.

Az eseményt Prof. Dr. Papp Tekla nyitotta meg, aki köszöntötte az előadót, ezt követően Dr. Dúl János - a Magánjogi Kutatóműhely oktatói vezetője - ismertette röviden a vendégelőadó életútját.

Dr. Dubravka Klasicek több éve foglalkozik az öröklési jog kérdéseivel, különösen a végrendeletekkel. Ebből kifolyólag előadása nem a hagyományos értelemben vett öröklési jog kérdéseivel foglalkozott, hanem egy igazán érdekes, újszerű kontextusba helyezte a végrendeleteket.

Az előadás elején a horvát öröklési jogi szabályozás került ismertetésre, amely meglepően sok hasonlóságot mutat a magyar szabályozással. A prezentáció második részében az előadó nyolc példát mutatott be, melyek mindegyike egy sajátos végrendelkezési formát takart.

A példák során olyan kérdésekre kaphattunk választ, mint például egy megírt, de el nem küldött üzenetet lehet-e végrendeletként értelmezni, vagy egy kinyomtatásra nem kerülő Word dokumentum tekinthető-e végrendeletnek, továbbá egy DVD-re felvett üzenet (melyen kézírással szerepel a végrendelet felirat) tekinthető-e ténylegesen végrendeletnek.

A felvázolt esetek között elhangzott, az a példa is, miszerint egy személy kórházba kerülve jut olyan helyzetbe, hogy nincs más választása, mint a nála levő eszközökkel (ez esetben mobiltelefon) végrendelkezni. (Külön kiemelésre is került, hogy bármilyen váratlan helyzetben ez egy jó megoldásnak tűnhez.)

A fő kérdés mindegyik jogesetnél az volt, hogy a fentebb említett módokon megtett jognyilatkozatokat lehet-e érvényes végrendeletnek tekinteni.

Az esetek egy jelentős része olyan országokban történt, mint például Ausztrália, az Amerikai Egyesült Államok vagy Kanada.

Ahogyan azt az előadásban megtudhattuk Ausztrália egy igazán liberálisnak mondható ország a végrendelet tekintetében, hiszen a helyi bíróságok szinte az összes új végrendelettételi módot elfogadták érvényes végrendeletként.

Külön érdekesség, hogy a példák legnagyobb arányban az öngyilkosságot elkövető személyek végrendelkezési módszereit tartalmazta. Fontos kiemelni, azonban az pusztán a véletlenség műve, hogy ezeket az új módokat ilyen személyek használták.

Konklúzióként kihangsúlyozásra került, hogy ezeket az újszerű végrendelettételi formákat a magyar, illetve a horvát bíróságok nem hagynák jóvá a szabályozás alapján.

Az előadás zárásaként a résztvevők kérdezhettek. Felmerült érdekességként, hogy 20-30 év múlva milyen tendenciák figyelhetőek majd meg a végrendelkezés kapcsán, ezeket egyelőre nehéz megjósolni, a technikai fejlődés azonban valószínűleg utat fog törni magának.

Az előadás igazán elgondolkodtató volt, különösen a felismerés, hogy a technológia már ilyen jellegű személyes jogi aktusok megtételekor is kezd prioritást élvezni a hagyományosnak mondható módszerek helyett.

Ezúton is szeretnénk megköszönni a résztvevőknek a jelenlétet. Továbbra is nagy szeretettel várjuk a tisztelt érdeklődőket soron következő rendezvényeinkre.

Szöveg: Sárdi Adrienn

Fotó: Szilágyi Dénes

__________________________________________________________________________________________________________

Meghívó

A Civilisztikai Tanszék és a Magánjogi Kutatóműhely tisztelettel meghív minden kedves érdeklődőt Prof. Dr. Hugh Beale (University of Warwick, University of Oxford) English and continental contract laws: key differences című előadására 2019. október 1-jén 15 órakor, helyszín az Oktatási Épület 509-es dékáni tárgyalója.

Az eseményre ezen a linken tud regisztrálni.

 

Invitation

__________________________________________________________________________________________________________

A Magánjogi Kutatóműhely tagjai a 2019/2020. tanévben: Csibor Ferenc, Garamvölgyi Dávid, Nyakas Györgyi, Sivák Veronika, Tőzsér Szintia Dominika, Trnka Norbert.

__________________________________________________________________________________________________________

Meghívó

A Civilisztikai Intézet tisztelettel meghív minden kedves érdeklődőt Prof. Dr. Dorota Masniak (University of Gdansk) Modern Challanges of Insurance Law című előadására 2019. május 2-án 14 órakor, helyszín az Oktatási Épület 509-es dékáni tárgyalója.

Kép forrása: https://skwealth.com/wp-content/uploads/sites/3/2014/01/Insurance-Planning.jpg

A hallgatók az előadásra különböző témákat dolgoztak fel oktatói segítséggel: 2019. április 15-én a társadalombiztosítás és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás, április 17-én a biztosítási szerződés Polgári Törvénykönyvben foglalt szabályai, április 29-én a biztosítási szerződés európai jogi vonatkozásai képezték a felkészülés tárgyát.

A Magyary Zoltán Szakkollégium Magánjogi Kutatóműhelyének ezen féléves tevékenységének lezárásaként a Műhely tagjai részt vettek Dorota Maśniaknak, a gdansk-i egyetem professzorának előadásán. Az előadás fő témája a biztosítási jog volt, mely során szó esett az európai biztosítási jogról, annak főbb alapelveiről és intézményeiről, valamint külön hangsúly helyeződött a jármű- és balesetbiztosításokra. A professzor asszony előadása rendkívül informatív volt, sikerült mélyebbről megismernünk a témát. A megismerést tovább segítette, hogy a szakkollégium ebben a félévben megrendezett magánjogi kutatóműhelyének keretein belül a résztvevők már korábban foglalkoztak a hazai és az európai gépjármű- és magánbiztosítással. A felkészülésbe fektetett energiának hála az előadást követően képesek voltunk jól megfogalmazott, a témához szorosan kapcsolódó kérdéseket feltenni a professzor asszonynak, melynek köszönhetően tovább tudott növekedni az esemény szakmai minősége. Összegezve elmondható, hogy egy roppantul színvonalas előadásnak lehettünk szem- és fültanúi, amivel tovább mélyíthettük jogi ismereteinket.

Csibor Ferenc