Magánjogi Kutatóműhely

A Magyary Zoltán Szakkollégium keretei között megalakult a Magánjogi Kutatóműhely, amelynek tagjai a polgári jog egyes területeinek alaposabb feltérképezésére vállalkoznak a Civilisztikai Intézettel együttműködésben. A Kutatóműhely keretei között a jogág egyes sajátos szegmenseit képviselő személyekkel, oktatókkal és gyakorlati szakemberekkel találkozhatnak, amelyet megelőz egy, az előadó által bemutatott előadáshoz kapcsolódó általánosabb jogszabályi, joggyakorlati és szakirodalmi kutatómunka. A tagok ezáltal az egyetemi képzésben meghatározott tananyagon túlmenő, teoretikus és praktikus tudásra tehetnek szert, amely a későbbi munkavégzés során is hasznosítható.

Alapítás: 2019. március 18.

Alapító tagok: Csibor Ferenc, Czakó Boglárka, Kengyel Réka, Kiss Rebeka, Kolostyák Kamilla, Nyakas Györgyi, Zombori Gréta.

Vezetők: A Civilisztikai Intézet részéről Dr. Dúl János, a MZSZK részéről Kolostyák Kamilla.

__________________________________________________________________________________________________________

Meghívó

A Civilisztikai Tanszék és a Magánjogi Kutatóműhely tisztelettel meghív minden kedves érdeklődőt Prof. Dr. Hugh Beale (University of Warwick, University of Oxford) English and continental contract laws: key differences című előadására 2019. október 1-jén 15 órakor, helyszín az Oktatási Épület 509-es dékáni tárgyalója.

Az eseményre ezen a linken tud regisztrálni.

 

Invitation

The Department of Civilistics and the Private Law Research Group cordially invite everybody who is interested in the topic English and continental contract laws: key differences. The presentation is held by Prof. Dr. Hugh Beale (University of Warwick, University of Oxford). Time and place: 1st October 2019, at 15 o'clock, Educational Building  Room 509. (1083 Budapest, Üllői út 82.)
 
You can register here.
 

Az előadás diasora ezen a linken érhető el.

You can see the slideshow of the presentation on this link.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott előadást Hugh Beale, az angol Parlament volt jogi biztosa. A professzor egyebek mellett a nemzeteken átnyúló szerződésekkel összefüggő kérdésekről szólt.

Az előadást az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Civilisztikai Tanszék, valamint a tanszék és a Magyary Zoltán Szakkollégium közötti kooperáció révén megalapított Magánjogi Kutatóműhely szervezésében tartották. Az előadó, Hugh Beale a Brit Akadémia tagja, a Warwicki Egyetem professor emeritusa, az Oxfordi Egyetem Harris Manchester College Kereskedelmi Jogi Központjának munkatársa. 2000-től 2007-ig az angol Parlament kereskedelmi jogi és common law jogi biztosa volt, ekkor az általa figyelemmel kísért területek közé tartozott többek között a tisztességtelen szerződési feltételek vizsgálata, valamint az elévüléssel összefüggő kérdések. Az angol szerződési jog fontos művei között számon tartott Chitty on Contracts főszerkesztője, 1987 és 2000 között az Európai Szerződési Jogi Bizottság tagja volt, valamint tagja az Európai Polgári Törvénykönyv megalkotására létrejött Study Groupnak, a Közös Európai Adásvételi Jog megvalósíthatósági tanulmányának megszövegezésére létrehozott szakértői csoportnak, továbbá alapító tagja a European Law Institute-nak. Kiemelkedő tevékenységei tartják számon az Európai Szerződési Jogi Alapelvek szerkesztését és kiadását Ole Landóval. Az európai szerződési jogról szóló munkái közül kiemelendő az általa szerkesztett Casebooks on the Common Law of Europe: Contract Law. 2001 óta a Magyar Tudományos Akadémia IX. osztályának tiszteletbeli tagja, az Eötvös Loránd Tudományegyetem díszdoktora.

Előadásának címe English and continental contract laws: key differences volt, amely több gondolati csomópont mentén összpontosult. Manapság gyakran kötnek olyan szerződéseket, amelyeknek alanyai különböző államok állampolgárai, illetve más államokban honosak, gondoljunk például csak az interneten megvásárolt árukra, az ott nyújtott szolgáltatásokra. Az ilyen nemzeteken átnyúló szerződésekkel összefüggő kérdések egy részére a nemzetközi magánjog szabályai választ adnak, itt említhetjük az Európai Unió Róma I. és Róma II. rendeleteit. Amennyiben az uniós joganyagot vizsgáljuk, az is megkönnyíti a nemzetközi szerződések megkötését, ha az egyes tagállamok jogai egymással harmonizáltak, idetartoznak például a fogyasztóvédelemmel összefüggő irányelvek. További eszközök lehetnek az opcionális jogok alkalmazása az ilyen szerződéseknél, olyan jog választása, amely egyik félnek sem „sajátja”, nemzetközi egyezmények használata (pl. az 1980-as Bécsi Vételi Egyezmény), de a soft law kategóriájába eső munkák is idetartoznak, így többek között a PECL vagy az UNIDROIT Principles of International Commercial Contracts. Ez utóbbiak vívmányait a tagállamok jogalkotásuk során is felhasználják, ahogy a hatályos magyar Polgári Törvénykönyv megalkotásánál is figyelemmel voltak ezekre is. Előadásában több olyan jogintézményt is kiemelt, amelyek megnevezésüknél fogva hasonlóak az egyes jogrendszerekben, tartalmuk azonban (jelentősen) eltérnek egymástól. További vizsgálódási pont volt egyes jogintézmények elemzése: a jóhiszeműség kategóriája ismert és használt a német, a francia és a magyar jogban, azonban az angol jog ilyen rendelkezést kifejezetten nem ismer, adott esetben a bírói jog alkothat legfeljebb olyan szabályokat, amelyeken keresztül ez a jogelv érvényre juthat. Az előadó kitért még többek között az utaló magatartásnak, a felek korábban alkalmazott feltételhez képest eltérő szerződési feltételeknek, a szerződéskötési kötelezettségnek, valamint a szerződéskötéshez viszonyítottan a körülmények alapvető megváltozásának megítélésére az említett jogrendszerekben. A német, a francia és a magyar jog ezekben a kérdésekben alapjait tekintve hasonló álláspontot fogadott el, léteznek bennük valamilyen módon, míg az angol jogban több kardinális eltérés tapasztalható.

Fotó: Szilágyi Dénes

__________________________________________________________________________________________________________

Meghívó

A Civilisztikai Intézet tisztelettel meghív minden kedves érdeklődőt Prof. Dr. Dorota Masniak (University of Gdansk) Modern Challanges of Insurance Law című előadására 2019. május 2-án 14 órakor, helyszín az Oktatási Épület 509-es dékáni tárgyalója.

Kép forrása: https://skwealth.com/wp-content/uploads/sites/3/2014/01/Insurance-Planning.jpg

A hallgatók az előadásra különböző témákat dolgoztak fel oktatói segítséggel: 2019. április 15-én a társadalombiztosítás és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás, április 17-én a biztosítási szerződés Polgári Törvénykönyvben foglalt szabályai, április 29-én a biztosítási szerződés európai jogi vonatkozásai képezték a felkészülés tárgyát.

A Magyary Zoltán Szakkollégium Magánjogi Kutatóműhelyének ezen féléves tevékenységének lezárásaként a Műhely tagjai részt vettek Dorota Maśniaknak, a gdansk-i egyetem professzorának előadásán. Az előadás fő témája a biztosítási jog volt, mely során szó esett az európai biztosítási jogról, annak főbb alapelveiről és intézményeiről, valamint külön hangsúly helyeződött a jármű- és balesetbiztosításokra. A professzor asszony előadása rendkívül informatív volt, sikerült mélyebbről megismernünk a témát. A megismerést tovább segítette, hogy a szakkollégium ebben a félévben megrendezett magánjogi kutatóműhelyének keretein belül a résztvevők már korábban foglalkoztak a hazai és az európai gépjármű- és magánbiztosítással. A felkészülésbe fektetett energiának hála az előadást követően képesek voltunk jól megfogalmazott, a témához szorosan kapcsolódó kérdéseket feltenni a professzor asszonynak, melynek köszönhetően tovább tudott növekedni az esemény szakmai minősége. Összegezve elmondható, hogy egy roppantul színvonalas előadásnak lehettünk szem- és fültanúi, amivel tovább mélyíthettük jogi ismereteinket.

Csibor Ferenc