Magánjogi Kutatóműhely

A Magyary Zoltán Szakkollégium keretei között megalakult a Magánjogi Kutatóműhely, amelynek tagjai a polgári jog egyes területeinek alaposabb feltérképezésére vállalkoznak a Civilisztikai Tanszékkel együttműködésben. A Kutatóműhely keretei között a jogág egyes sajátos szegmenseit képviselő személyekkel, oktatókkal és gyakorlati szakemberekkel találkozhatnak, amelyet megelőz egy, az előadó által bemutatott előadáshoz kapcsolódó általánosabb jogszabályi, joggyakorlati és szakirodalmi kutatómunka. A tagok ezáltal az egyetemi képzésben meghatározott tananyagon túlmenő, teoretikus és praktikus tudásra tehetnek szert, amely a későbbi munkavégzés során is hasznosítható.

Alapítás: 2019. március 18.

Alapító tagok: Csibor Ferenc, Czakó Boglárka, Kengyel Réka, Kiss Rebeka, Kolostyák Kamilla, Nyakas Györgyi, Zombori Gréta.

Vezetők: A Civilisztikai Tanszék részéről Dr. Dúl János, a MZSZK részéről Kolostyák Kamilla.

__________________________________________________________________________________________________________

Meghívó

A Civilisztikai Tanszék és a Magánjogi Kutatóműhely tisztelettel meghív minden kedves érdeklődőt Dr. Vogel Barbara (ügyvéd, Magyar Áruküldők Egyesülete) Fogyasztóvédelem a gyakorlatban - a webáruházakat érintő hatósági ellenőrzések című  előadására 2019. december 5-én 16:30 órakor, helyszín az Oktatási Épület 509-es dékáni tárgyalója.

Regisztrációs link

A Magánjogi Kutatóműhely és a Civilisztikai Tanszék szervezésében dr. Vogel Barbara (ügyvéd, Thurzó Ügyvédi Iroda) a Magyar Áruküldők Egyesületével kapcsolatos munkájával összefüggésben az internetes kiskereskedelem fogyasztóvédelmi vonatkozásairól tartott előadást. Prezentációja kezdetén bemutatta a területtel kapcsolatos főbb jogszabályi rendelkezéseket: többek között a Polgári Törvénykönyv, a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet, valamint a 2001. évi CVIII. törvény főbb rendelkezéseit, amelyek ismertetésekor az egyes szabályokkal párhuzamosan saját, joggyakorlatbeli példákat is hozott. Ezt követően konkrét jogeseteket mutatott be röviden; ezek többsége Budapest Főváros Kormányhivatalának V. Kerületi Hivatalának Fogyasztóvédelmi Főosztályának határozatain alapultak. Szó esett az általános szerződési feltételek felülvizsgálatáról, az általános szerződési feltételek próbavásárláson keresztüli vizsgálatáról, a termék nem megfelelő leírásáról, az elállási jogról, továbbá kedvezményről való téves tájékoztatásról, az online vitarendezésről, termékvizsgálatról. Az izgalmas és érdekes előadást követően a hallgatóság tehette fel a kérdéseket, amelyekkel egy érdekes szakmai diskurzus tanúi lehettek a jelenlevők.

__________________________________________________________________________________________________________

Meghívó

A Civilisztikai Tanszék tisztelettel meghív minden kedves érdeklődőt Ötletek és megvalósítás című tudományos workshopra 2019. december 5-én 15:30 órakor, helyszín az Oktatási Épület 509-es dékáni tárgyalója, amelyen az OTDK-ra felkészülő hallgatók tudományos kutatási irányai kerülnek megvitatásra.

A regisztrációs link a későbbiekben lesz elérhető.

__________________________________________________________________________________________________________

Meghívó

A Civilisztikai Tanszék és a Magánjogi Kutatóműhely tisztelettel meghív minden kedves érdeklődőt Prof. Dr. Maria M. Pabón (Loyola University New Orleans, College of Law) The Modern Family in the Law of the United States Part I and Part II című előadásaira 2019. november 26-án 15 órakor és november 28-án 16 órakor, helyszín az Oktatási Épület 509-es dékáni tárgyalója.

Az eseményre regisztráció szükséges:

November 26.

November 28.

 

Invitation

The Department of Civilistics and the Private Law Research Group cordially invite everybody who is interested in the topic The Modern Family in the Law of the United States Part I and Part II. The presentations are held by Prof. Dr. Maria M. Pabón (Loyola University New Orleans, College of Law). Time and place: 26th November 2019, at 15 o'clock and 28th November 2019, at 16 o'clock, Educational Building  Room 509. (1083 Budapest, Üllői út 82.)
 
Registration is necessary:
 

https://www.vanattys.com/practice-areas/family-law/

Az amerikai családjog különféle szempontjairól beszélt a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott előadásában María M. Pabón, a New Orleansi Loyola University professzora. A College of Law korábbi dékánja az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Civilisztikai Tanszék és a Magyary Zoltán Szakkollégium által alapított Magánjogi Kutatóműhely rendezvényén szólt a jogterület aktualitásairól.  

María M. Pabón főbb érdeklődési területei közé tartozik a családjog, a bevándorlási jog, a multikulturalizmus és a diverzitással összefüggő kérdések a jogi szakmában, valamint a női ügyvédek helyzete. Több szervezet, köztük a Hispanic Lawyers Association of Louisiana, elnöke, az American Law Institute választott tagja és számos rangos elismerés birtokosa. Az egyetemi hallgatóknak tartott előadásában felvázolta azokat a hatásokat, amelyek Louisiana állam jogrendszerét érték az évszázadok alatt. A francia gyarmatot a spanyolok szerezték meg, amelyet újabb rövid francia uralom követett, mielőtt megvették volna az amerikaiak, így a francia, a spanyol és az amerikai jog keveredik ennek a tagállamnak a jogában. A louisianai jogrendszerben, amerikai tagállam lévén, az esetjognak nagy szerepe van, ugyanakkor a törvényi szabályozás is jelentős. Erre jellemző, hogy a tagállami szabályok mellett erőteljesen jelen vannak a szövetségi szintű jogszabályok is, amely családjogi viszonylatban például az azonos neműek közötti házasságnál kerül előtérbe.

Az előadó nevezetes eseteket is hozott fel példaként az előadásában. Ilyennek tekinthető a családjog területén a Zablocki-, valamint a Loving-ügy, amelyeknek jellegzetes tételmondata szerint a házasságkötés alapjog, amelyet a tagállam megfelelő indokolás nélkül nem korlátozhat. Ilyen korlátozás lehet például a mormon egyháznál elfogadott többnejűség, amely az amerikai jog közrendi klauzuláját sérti, a vallásszabadságot, annak gyakorlását felülírja a közrend, ezért nem elfogadott az erre történő hivatkozás. A házasságkötést megelőző vagyonjogi szerződések tekintetében megváltozott a korábbi bírósági hozzáállás: az volt az álláspont, miszerint ezek nem elfogadhatóak, csak elősegítik a válásokat, ezzel szemben ma már ezek a szerződések, amennyiben az alapvető szerződési jogi szabályoknak megfelelnek, megköthetőek.

A Sosna vs. Iowa ügy középpontjában a váláshoz szükséges várakozási idő állt, amelynek az alkotmányossága volt a kérdés. A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy nem ütközik az amerikai alkotmányba, mert a felek az idő eltelte után fel tudják bontani a házasságot és újraházasodhatnak. A válásra vonatkozóan korábban csakis valamelyik fél hibájából kerülhetett sor (pl. hűtlen elhagyás, szabadságvesztés), a jelenkorban elegendő a felek ebbéli megállapodása is.

A kiskorú gyermekek elhelyezésével összefüggésben a louisianai Polgári Törvénykönyv 12 tényezőt tartalmaz, amelyek mérlegelésével, figyelembe véve a gyermek legjobb érdekét, kell meghatározni, hogy a házasság felbontását követően a gyermekek mely szülőnél kerüljenek elhelyezésre. Ezek között van például az adott szülő iránti szeretet, ragaszkodás, a neveléshez szükséges erkölcsi környezet, a szülő fizikai és mentális egészsége.

Az öröklési joggal kapcsolatos kérdéseket is megemlített még az előadó, így például a végrendeleten alapuló öröklés lehetőségét, amelyet kiegészít a törvényen alapuló öröklés, alapvetően a rokonok és a házastárs örökölhet ilyen jogcímen. Az élettársak – a magyar joghoz hasonlóan – akkor örökölhetnek egymás után, amennyiben ilyen tartalmú végrendeletet alkottak.

Fotó: Szilágyi Dénes

Az előadás diasora elérhető/You can see the slideshows of the presentations: november 26.; november 28.

 

__________________________________________________________________________________________________________

Meghívó

A Civilisztikai Tanszék és a Magánjogi Kutatóműhely tisztelettel meghív minden kedves érdeklődőt Dr. Dubravka Klasicek (Josip Juraj Strossmayer University of Osijek) Inheritance law in 21st century című előadására 2019. november 13-án 15 órakor, helyszín az Oktatási Épület 509-es dékáni tárgyalója.

Az eseményre itt tud regisztrálni.

 

Invitation

The Department of Civilistics and the Private Law Research Group cordially invite everybody who is interested in the topic Inheritance law in 21st century. The presentation is held by Dr. Dubravka Klasicek (Josip Juraj Strossmayer University of Osijek). Time and place: 13th November 2019, at 15 o'clock, Educational Building  Room 509. (1083 Budapest, Üllői út 82.)
 
Registration is available here.
 

https://prosperitylaw.net/your-last-will-and-testament-securing-and-storing-part-2/

2019. november 13-án a Polgári Jogi TDK és a Magánjogi Kutatóműhely közös szervezésű eseményére került sor az 509-es dékáni tárgyalóban. Az öröklési jogi témájú előadást Dr. Dubravka Klasicek, a University of Osijek (Eszék, Horvátország) tanszékvezető egyetemi docense tartotta.

Az eseményt Prof. Dr. Papp Tekla nyitotta meg, aki köszöntötte az előadót, ezt követően Dr. Dúl János - a Magánjogi Kutatóműhely oktatói vezetője - ismertette röviden a vendégelőadó életútját.

Dr. Dubravka Klasicek több éve foglalkozik az öröklési jog kérdéseivel, különösen a végrendeletekkel. Ebből kifolyólag előadása nem a hagyományos értelemben vett öröklési jog kérdéseivel foglalkozott, hanem egy igazán érdekes, újszerű kontextusba helyezte a végrendeleteket.

Az előadás elején a horvát öröklési jogi szabályozás került ismertetésre, amely meglepően sok hasonlóságot mutat a magyar szabályozással. A prezentáció második részében az előadó nyolc példát mutatott be, melyek mindegyike egy sajátos végrendelkezési formát takart.

A példák során olyan kérdésekre kaphattunk választ, mint például egy megírt, de el nem küldött üzenetet lehet-e végrendeletként értelmezni, vagy egy kinyomtatásra nem kerülő Word dokumentum tekinthető-e végrendeletnek, továbbá egy DVD-re felvett üzenet (melyen kézírással szerepel a végrendelet felirat) tekinthető-e ténylegesen végrendeletnek.

A felvázolt esetek között elhangzott, az a példa is, miszerint egy személy kórházba kerülve jut olyan helyzetbe, hogy nincs más választása, mint a nála levő eszközökkel (ez esetben mobiltelefon) végrendelkezni. (Külön kiemelésre is került, hogy bármilyen váratlan helyzetben ez egy jó megoldásnak tűnhez.)

A fő kérdés mindegyik jogesetnél az volt, hogy a fentebb említett módokon megtett jognyilatkozatokat lehet-e érvényes végrendeletnek tekinteni.

Az esetek egy jelentős része olyan országokban történt, mint például Ausztrália, az Amerikai Egyesült Államok vagy Kanada.

Ahogyan azt az előadásban megtudhattuk Ausztrália egy igazán liberálisnak mondható ország a végrendelet tekintetében, hiszen a helyi bíróságok szinte az összes új végrendelettételi módot elfogadták érvényes végrendeletként.

Külön érdekesség, hogy a példák legnagyobb arányban az öngyilkosságot elkövető személyek végrendelkezési módszereit tartalmazta. Fontos kiemelni, azonban az pusztán a véletlenség műve, hogy ezeket az új módokat ilyen személyek használták.

Konklúzióként kihangsúlyozásra került, hogy ezeket az újszerű végrendelettételi formákat a magyar, illetve a horvát bíróságok nem hagynák jóvá a szabályozás alapján.

Az előadás zárásaként a résztvevők kérdezhettek. Felmerült érdekességként, hogy 20-30 év múlva milyen tendenciák figyelhetőek majd meg a végrendelkezés kapcsán, ezeket egyelőre nehéz megjósolni, a technikai fejlődés azonban valószínűleg utat fog törni magának.

Az előadás igazán elgondolkodtató volt, különösen a felismerés, hogy a technológia már ilyen jellegű személyes jogi aktusok megtételekor is kezd prioritást élvezni a hagyományosnak mondható módszerek helyett.

Ezúton is szeretnénk megköszönni a résztvevőknek a jelenlétet. Továbbra is nagy szeretettel várjuk a tisztelt érdeklődőket soron következő rendezvényeinkre.

Szöveg: Sárdi Adrienn

Fotó: Szilágyi Dénes

__________________________________________________________________________________________________________

Meghívó

A Civilisztikai Tanszék és a Magánjogi Kutatóműhely tisztelettel meghív minden kedves érdeklődőt Prof. Dr. Hugh Beale (University of Warwick, University of Oxford) English and continental contract laws: key differences című előadására 2019. október 1-jén 15 órakor, helyszín az Oktatási Épület 509-es dékáni tárgyalója.

Az eseményre ezen a linken tud regisztrálni.

 

Invitation

The Department of Civilistics and the Private Law Research Group cordially invite everybody who is interested in the topic English and continental contract laws: key differences. The presentation is held by Prof. Dr. Hugh Beale (University of Warwick, University of Oxford). Time and place: 1st October 2019, at 15 o'clock, Educational Building  Room 509. (1083 Budapest, Üllői út 82.)
 
You can register here.
 

Az előadás diasora ezen a linken érhető el.

You can see the slideshow of the presentation on this link.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott előadást Hugh Beale, az angol Parlament volt jogi biztosa. A professzor egyebek mellett a nemzeteken átnyúló szerződésekkel összefüggő kérdésekről szólt.

Az előadást az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Civilisztikai Tanszék, valamint a tanszék és a Magyary Zoltán Szakkollégium közötti kooperáció révén megalapított Magánjogi Kutatóműhely szervezésében tartották. Az előadó, Hugh Beale a Brit Akadémia tagja, a Warwicki Egyetem professor emeritusa, az Oxfordi Egyetem Harris Manchester College Kereskedelmi Jogi Központjának munkatársa. 2000-től 2007-ig az angol Parlament kereskedelmi jogi és common law jogi biztosa volt, ekkor az általa figyelemmel kísért területek közé tartozott többek között a tisztességtelen szerződési feltételek vizsgálata, valamint az elévüléssel összefüggő kérdések. Az angol szerződési jog fontos művei között számon tartott Chitty on Contracts főszerkesztője, 1987 és 2000 között az Európai Szerződési Jogi Bizottság tagja volt, valamint tagja az Európai Polgári Törvénykönyv megalkotására létrejött Study Groupnak, a Közös Európai Adásvételi Jog megvalósíthatósági tanulmányának megszövegezésére létrehozott szakértői csoportnak, továbbá alapító tagja a European Law Institute-nak. Kiemelkedő tevékenységei tartják számon az Európai Szerződési Jogi Alapelvek szerkesztését és kiadását Ole Landóval. Az európai szerződési jogról szóló munkái közül kiemelendő az általa szerkesztett Casebooks on the Common Law of Europe: Contract Law. 2001 óta a Magyar Tudományos Akadémia IX. osztályának tiszteletbeli tagja, az Eötvös Loránd Tudományegyetem díszdoktora.

Előadásának címe English and continental contract laws: key differences volt, amely több gondolati csomópont mentén összpontosult. Manapság gyakran kötnek olyan szerződéseket, amelyeknek alanyai különböző államok állampolgárai, illetve más államokban honosak, gondoljunk például csak az interneten megvásárolt árukra, az ott nyújtott szolgáltatásokra. Az ilyen nemzeteken átnyúló szerződésekkel összefüggő kérdések egy részére a nemzetközi magánjog szabályai választ adnak, itt említhetjük az Európai Unió Róma I. és Róma II. rendeleteit. Amennyiben az uniós joganyagot vizsgáljuk, az is megkönnyíti a nemzetközi szerződések megkötését, ha az egyes tagállamok jogai egymással harmonizáltak, idetartoznak például a fogyasztóvédelemmel összefüggő irányelvek. További eszközök lehetnek az opcionális jogok alkalmazása az ilyen szerződéseknél, olyan jog választása, amely egyik félnek sem „sajátja”, nemzetközi egyezmények használata (pl. az 1980-as Bécsi Vételi Egyezmény), de a soft law kategóriájába eső munkák is idetartoznak, így többek között a PECL vagy az UNIDROIT Principles of International Commercial Contracts. Ez utóbbiak vívmányait a tagállamok jogalkotásuk során is felhasználják, ahogy a hatályos magyar Polgári Törvénykönyv megalkotásánál is figyelemmel voltak ezekre is. Előadásában több olyan jogintézményt is kiemelt, amelyek megnevezésüknél fogva hasonlóak az egyes jogrendszerekben, tartalmuk azonban (jelentősen) eltérnek egymástól. További vizsgálódási pont volt egyes jogintézmények elemzése: a jóhiszeműség kategóriája ismert és használt a német, a francia és a magyar jogban, azonban az angol jog ilyen rendelkezést kifejezetten nem ismer, adott esetben a bírói jog alkothat legfeljebb olyan szabályokat, amelyeken keresztül ez a jogelv érvényre juthat. Az előadó kitért még többek között az utaló magatartásnak, a felek korábban alkalmazott feltételhez képest eltérő szerződési feltételeknek, a szerződéskötési kötelezettségnek, valamint a szerződéskötéshez viszonyítottan a körülmények alapvető megváltozásának megítélésére az említett jogrendszerekben. A német, a francia és a magyar jog ezekben a kérdésekben alapjait tekintve hasonló álláspontot fogadott el, léteznek bennük valamilyen módon, míg az angol jogban több kardinális eltérés tapasztalható.

Fotó: Szilágyi Dénes

__________________________________________________________________________________________________________

Meghívó

A Civilisztikai Intézet tisztelettel meghív minden kedves érdeklődőt Prof. Dr. Dorota Masniak (University of Gdansk) Modern Challanges of Insurance Law című előadására 2019. május 2-án 14 órakor, helyszín az Oktatási Épület 509-es dékáni tárgyalója.

Kép forrása: https://skwealth.com/wp-content/uploads/sites/3/2014/01/Insurance-Planning.jpg

A hallgatók az előadásra különböző témákat dolgoztak fel oktatói segítséggel: 2019. április 15-én a társadalombiztosítás és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás, április 17-én a biztosítási szerződés Polgári Törvénykönyvben foglalt szabályai, április 29-én a biztosítási szerződés európai jogi vonatkozásai képezték a felkészülés tárgyát.

A Magyary Zoltán Szakkollégium Magánjogi Kutatóműhelyének ezen féléves tevékenységének lezárásaként a Műhely tagjai részt vettek Dorota Maśniaknak, a gdansk-i egyetem professzorának előadásán. Az előadás fő témája a biztosítási jog volt, mely során szó esett az európai biztosítási jogról, annak főbb alapelveiről és intézményeiről, valamint külön hangsúly helyeződött a jármű- és balesetbiztosításokra. A professzor asszony előadása rendkívül informatív volt, sikerült mélyebbről megismernünk a témát. A megismerést tovább segítette, hogy a szakkollégium ebben a félévben megrendezett magánjogi kutatóműhelyének keretein belül a résztvevők már korábban foglalkoztak a hazai és az európai gépjármű- és magánbiztosítással. A felkészülésbe fektetett energiának hála az előadást követően képesek voltunk jól megfogalmazott, a témához szorosan kapcsolódó kérdéseket feltenni a professzor asszonynak, melynek köszönhetően tovább tudott növekedni az esemény szakmai minősége. Összegezve elmondható, hogy egy roppantul színvonalas előadásnak lehettünk szem- és fültanúi, amivel tovább mélyíthettük jogi ismereteinket.

Csibor Ferenc