Zrínyi Miklós Habilitációs Program
Felhívás Zrínyi Miklós Habilitációs Programban való részvételre
Tartalomjegyzék:
2016/11/NKE-ÁKK - Az integritás fejlesztés szakembereinek oktatása
2016/17/NKE-ÁKK - Azonosítás és adatbiztonság az e-kormányzati szolgáltatásokban
2017/39/NKE-ÁKK - Az állam szociális funkciójának alkotmányos alapjai
2016/144/NKE-NETK - Az Európai Unió költségvetése: úton a fiskális föderalizmus felé?
2016/26/NKE-NETK - Civil hatalom a 21. században: Németország kül- és biztonságpolitikája
2016/95/NKE-NETK - Az EBESZ, mint regionális szervezet, a jövő európai biztonsági modelljében
------
| Azonosító | 2016/11/NKE-ÁKK |
| Pályázat címe | Az integritás fejlesztés szakembereinek oktatása |
| Benyújtó neve | Pallai Katalin |
| Kar | Nemzeti Közszolgálati Egyetem ÁKK Emberi Erőforrás Intézet |
| Tudományos fokozat (benyújtáskor) | PhD / CSc |
| Futamidő | 2017.02 - 2018.01 |
| Összefoglaló | Az integritás fejlesztés olyan komplex tevékenység, amely a szervezeti működés egészét kívánja folyamatos kockázatelemzéssel és kezeléssel, és a szabály-és érték-alapú irányítási eszközök kiegyensúlyozott alkalmazásával, a korrupcióval és integritást sértő cselekedetekkel szemben ellenállóvá tenni. A tevékeny fókuszában a szervezet működése és nem az egyén személyisége áll. A integritásmenedzsment holisztikus megközelítése és komplexitása az elmélet, a gyakorlat és az oktatás számára is komoly kihívást jelent. A kutatás egyrészről az integritásfejlesztés területén folyó elméleti és szakmai viták, és nemzetközi gyakorlatok tudományos igényű rendszerezése alapján elemzi a hazai integritásfejlesztési gyakorlatot, és a hazai és nemzetközi poszt-graduális antikorrupciós oktatások tartalmát, másrészről az oktatás módszertanára vonatkozó elméletek alapján elemzi az antikorrupciós oktatási programok módszertani megközelítéseit. Ebben a keretben helyezi el az NKE gyakorlatát. |
| Jelentőség | Az elmúlt évek során több hazai és nemzetközi publikációm és előadásom foglalkozott az NKE-n folyó integritásoktatás elemzésével és bemutatásával. Eddigi kutatásaim és nemzetközi szakmai tevékenységem során arra a következtetésre jutottam, hogy az NKE integritásoktatását fejlesztő szakmai műhely tartalmi és módszertani szempontból nemcsak korszerű tananyagot hozott létre, de olyan új oktatás módszertani megközelítést is, amely innovatív elemeket tartalmaz az antikorrupciós képzések gyakorlatához képest. Az nemzetközi antikorrupciós és integritásoktatás tervezett összehasonlító elemzése elméleti alapot teremt a hazai integritásfejlesztés és oktatás és az NKE-n folyó integritás tanácsadó képzés tudományos értékeléséhez és nemzetközi tudományos és szakmai színtéren történő további megismertetéséhez, és alkalmas lesz arra is, hogy tudományosan alátámasztott javaslatokat fogalmazzon meg az oktatás továbbfejlesztéséhez. Emellett hozzájárul az interdiszciplináris oktatás elméletéhez. |
| Pályázat kapcsolódása az Intézményfejlesztési Tervhez és a Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégiához | (IFT) XII./B. Antikorrupciós kutatások és integránsmenedzsment;(KFIS) A köz szolgálatában a közszolgálatra történő felkészítés;(KFIS) Egyetemi oktatás színvonalának emelése;(KFIS) Integritás;(KFIS) Közmenedzsment; |
| Kulcsszavak | Integritás fejlesztés;integritás oktatás;integritás tanácsadó;Oktatási módszertan;posztgraduális oktatás |
| --- | --- |
| Azonosító | 2016/17/NKE-ÁKK |
| Pályázat címe | Azonosítás és adatbiztonság az e-kormányzati szolgáltatásokban |
| Benyújtó neve | Dr. Szádeczky Tamás |
| Kar | Nemzeti Közszolgálati Egyetem ÁKK Elektronikus Közszolgálati Intézet |
| Tudományos fokozat (benyújtáskor) | PhD / CSc |
| Futamidő | 2016.12 - 2017.11 |
| Összefoglaló | Az elmúlt évtizedben komoly törekvése a magyar kormánynak, hogy elérhetővé tegye az állampolgárok számára az e-kormányzati és elektronikus közszolgáltatások egyre szélesebb körét. Technikai szempontból kiemelt jelentőségű, hogy hogyan történik meg az állampolgár távoli azonosítása, ugyanis a személyazonosító okmányok (eddig) nem voltak alkalmasak erre. Ebben a témában áttörést ért el a kormányzat az új típusú személyazonosító igazolvány bevezetésével, amelynek funkcióit az e-közszolgáltatások fejlesztésével egyre szélesebb körben teszi alkalmazhatóvá. Kutatásom egyik fókuszában a Magyarországon 2001 óta jogilag is elismert elektronikus aláírás, majd annak igen jelentős 2016-os változása, az eIDAS uniós rendelet áll, másik fő témája pedig az új típusú személyazonosító igazolvány elemzése közigazgatási szervezési és technikai oldalról. Ez utóbbi témát nemzetközi kitekintéssel, a Németországi viszonyok összehasonlító elemzésével végzem. |
| Jelentőség | A tervezett kutatás 2016-ban bekövetkezett e-kormányzati változások közigazgatási hatását és technikai vetületeit vizsgálja. Az időszerű kérdések mellett e változások a társadalomra és a nemzeti biztonságra gyakorolt hatása jelentős. A kutatás célja empirikus módszerekkel valamint összehasonlító elemzéssel bizonyítani azt a tézist, hogy az új típusú személyazonosító igazolvány segítségével nagyobb biztonságot és új e-közszolgáltatási funkciókat érhetünk el. |
| Pályázat kapcsolódása az Intézményfejlesztési Tervhez és a Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégiához | (IFT) XV. Digitális állam és kibervédelem;(KFIS) Digitális állam; |
| Kulcsszavak | adatvédelem;azonosítás;e-kormányzat;információbiztonság |
| --- | --- |
| Azonosító | 2016/38/NKE-ÁKK |
| Pályázat címe | A stratégiai alapú személyzetpolitika jelentősége és szerepe a közigazgatás személyi állományának utánpótlásában |
| Benyújtó neve | Dr. Hazafi Zoltán |
| Kar | Nemzeti Közszolgálati Egyetem ÁKK Emberi Erőforrás Intézet |
| Tudományos fokozat (benyújtáskor) | PhD / CSc |
| Futamidő | 2016.12 - 2017.11 |
| Összefoglaló | A kutatás célja, hogy vizsgálja, milyen szerepet játszik a stratégiai alapú személyzetpolitika a közigazgatás utánpótlásában, illetve feltárja a közigazgatás utánpótlásának jellemzőit, s elősegítse az utánpótlást biztosító HR intézmények, eszközök, módszerek alkalmazását. Alapkérdése: melyek azok a rendszerszintű problémák, amelyek veszélyeztetik a magyar közigazgatás utánpótlását, illetve HR eszközökkel hogyan növelhető munkaerő-vonzó és megtartó képessége. Hipotézisünk: a generációváltás és az utánpótlás problémái a stratégiai működés és a munkakör-alapú integrált emberierőforrás gazdálkodás bevezetésével kezelhetőek. Elérni kíván eredményünk, hogy általános képpel rendelkezzünk a magyar közigazgatás utánpótlási helyzetéről, HR fejlesztési igényeiről, valamint javaslatokat dolgozzunk ki a pálya vonzerejének és megtartóerejének növelésére. Kutatási módszereink: szakirodalom, korábbi kutatási eredmények feldolgozása, statisztikai adatok elemzése, értékelése, kérdőíves felmérések. |
| Jelentőség | A 2014-2020-as időszakra vonatkozó fejlesztéspolitikai stratégiai dokumentumok nevesítve szerepeltetik a közszolgálati életpálya-program megvalósításához kapcsolódó célkitűzéseket, intézkedéseket. Mindezen célokat a Közigazgatás- és közszolgáltatás-fejlesztési stratégia 2014-2020 című dokumentum is tartalmazza, ebben az emberi erőforrás menedzsment fejlesztése új, önálló intézkedésként jelenik meg. A Kormány kiemelten kezeli az állami humántőke reformját, valamint a fegyveres és a közszolgálati életpálya modell kidolgozását. Az ÁROP 2.2.17. keretében megvalósított „Emberi erőforrás gazdálkodás és közszolgálati életpálya” című kutatás már foglalkozott a stratégiai alapú emberierőforrás gazdálkodással, illetve bevezetésének feltételrendszerével. A KÖFOP-2.1.5 – VEKOP-16 „A versenyképes közszolgálat személyzeti utánpótlásának stratégiai támogatása” BM projektben a Nemzeti Közszolgálati Egyetem konzorciumi partnerként kutatást végez a mentori rendszer kialakításával kapcsolatos igényekről. |
| Pályázat kapcsolódása az Intézményfejlesztési Tervhez és a Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégiához | (IFT) VIII. Közszolgálati személyügy;(KFIS) A közszolgálat humánpolitikája és ennek jogi keretei;(KFIS) Humán és személyügyi munka;(KFIS) Közmenedzsment;(KFIS) Személyügyi szolgáltatások és humán-folyamatok vizsgálata; |
| Kulcsszavak | emberierőforrás menedzsment;közszolgálati életpálya;közszolgálati jog;stratégia |
| --- | --- |
| Azonosító | 2016/296/NKE-ÁKK |
| Pályázat címe | Történeti és kartális alkotmány. A magyar közjogi hagyományok, az Alaptörvény és az Egyesült Államok alkotmányos hagyománya alapján. |
| Benyújtó neve | dr Tóth Zoltán |
| Kar | Nemzeti Közszolgálati Egyetem ÁKK Magyar Állam- és Jogtörténeti Intézet |
| Tudományos fokozat (benyújtáskor) | PhD / CSc |
| Futamidő | 2017.06 - 2018.05 |
| Összefoglaló | A pályázat két részből áll. Az első rész a Szent Korona-tan tartalmát, a vitákat, valamint az Alaptörvénnyel való viszonyát vizsgálja és elemzi. Rendszerezi és összegzi a kartális és a történeti alkotmány tartalmi és formai összeegyeztethetőségét. A pályázat második része a történeti és a kartális alkotmányosság összhangjának lehetőségét, működését kívánja kutatni az Egyesült Államok alkotmányának és annak történetének értelmezésén keresztül, mert az a két szempont rendszert ötvözi. A pályázat célja, hogy hozzájáruljon a mai magyar alkotmányos, közjogi élet új útjainak kialakításához, az Alaptörvény törvényhozók által elfogadott szempontok jegyében. Különösen a történeti, és a modern alkotmányosság összhangjának segítése a jogfolytonosság, a szuverenitás, valamint a különböző társadalmi érdekek alkotmányos és közigazgatási tartós összhangjának elősegítése. A kutatás tárgya a Nemzeti hitvallás, az Alapvetés elemzése is. A kutatás az államtudományi kutatások immanens részét képezi. |
| Jelentőség | A Szent Korona a nemzeti összetartozás szimbólumaként önazonosság-tudatunk alakítója és kifejezője. Tartalmilag 1944-ig, formailag 1949-ig Magyarország alkotmányos rendjének, a Szent Koronához kötődő közjogi rendszerünk alapja a Szent Korona-tan, a magyar történeti alkotmány alapelveinek közös elnevezése. Alapja a tradicionális (1848-ig) és a modern jogrendnek is 1867 után. A Szent Korona a legmagasabb rendű törvényességet fejezte ki, valamint azt, hogy Magyarország csak alkotmányosan kormányozható. A magyar közjogi hagyományban a Szent Korona-tan az angolszász "rule of law" (törvények uralma), valamint a német "Rechtsstaat" (jogállam) jelentőségével és hatásával bír. A reformkortól máig több generáció tudományos munkássága kötődik ennek tudományos megalapozásához, az ezzel járó máig tartó vitákkal. A pályázat tudományos és gyakorlati pro és kontra érveket kívánja bemutatni, valamint összevetni az Egyesült Államok alkotmányának történeti alkotmányos, konzervatív jellegzetességeivel. |
| Pályázat kapcsolódása az Intézményfejlesztési Tervhez és a Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégiához | (IFT) IV. Állami kormányzástan;(KFIS) Alkotmányelmélet, Államtan; |
| Kulcsszavak | alkotmány;modern szempontok;Szent Korona-tan |
| --- | --- |
| Azonosító | 2017/39/NKE-ÁKK |
| Pályázat címe | Az állam szociális funkciójának alkotmányos alapjai |
| Benyújtó neve | dr. Téglási András |
| Kar | Nemzeti Közszolgálati Egyetem ÁKK Alkotmányjogi Intézet |
| Tudományos fokozat (benyújtáskor) | PhD / CSc |
| Futamidő | 2017.09 - 2018.08 |
| Összefoglaló | A kutatás során a következő főbb témaköröket kívánom megvizsgálni: a szociális jogok mint alapjogok fogalma, tartalma, kihívásai, a szociális biztonsághoz való jog, az állam szociális funkciójának történeti és összehasonlító aspektusai, a szociális jogokkal kapcsolatos jogelméleti viták, a szociális biztonsággal kapcsolatos alkotmánybírósági gyakorlat az Alaptörvény hatálybalépése előtt és után, a szociális biztonság védelme a globális válságot követően, a szociális jogok nemzetközi jogi védelme. A szociális jogok – és ezáltal a jóléti állam is – sokak szerint az utóbbi időben – különösen a gazdasági világválságot követően – krízishelyzetbe került. Ennek feldolgozása egyelőre csak a nemzetközi szakirodalomban történt meg, hazánkban még nem. A kutatás elsősorban jogi megközelítésből vizsgálja a témát, de időnként szükségszerűen politológiai és szociológiai szempontokat is bevon a vizsgálódás tárgyába. |
| Jelentőség | A pályázat végtermékeként nemcsak új tudományos eredményeket felvonultató tanulmányok (publikációk) jelennek meg, hanem a téma monografikus, szisztematikus feldolgozása is megtörténik, amelyre az alkotmányjogi jogirodalomban már régóta nem került sor (ha egyáltalán sor került rá). A kutatás eredménye jól hasznosíthatók az elmélet és a gyakorlat számára is, valamint az alkotmányjogi, alapjogi oktatásban, alap- és mesterképzésben, sőt még a doktori iskolában is. |
| Pályázat kapcsolódása az Intézményfejlesztési Tervhez és a Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégiához | (IFT) I. Kormányzati hatékonyságot mérő- és értékelőrendszer;(KFIS) Az emberi jogok helyzete; |
| Kulcsszavak | alkotmányjog;emberi jogok;megélhetéshez való jog;szociális biztonsághoz való jog;szociális jogok |
----------------
| Azonosító | 2016/144/NKE-NETK |
| Pályázat címe | Az Európai Unió költségvetése: úton a fiskális föderalizmus felé? |
| Benyújtó neve | Dr. Szemlér Tamás |
| Kar | Nemzeti Közszolgálati Egyetem NETK Nemzetközi Gazdasági és Közpolitikai Tanulmányok Tanszék |
| Tudományos fokozat (benyújtáskor) | PhD / CSc |
| Futamidő | 2017.03 - 2018.02 |
| Összefoglaló | Az Európai Unió költségvetése jól tükrözi az európai integráció sajátos helyzetét; ennek okán a közös költségvetés olyan specialitásokkal rendelkezik, amelyek alapvetően megkülönböztetik más (nemzeti szint alatti, nemzeti vagy nemzetközi) költségvetésektől. Az integráció fejlődése, a közös politikák bővülése ugyanakkor nem járt együtt a közös költségvetés azonos mértékű, szerves fejlődésével; a jelenlegi struktúra javarészt az 1988-as reformok (Delors I. csomag) alapvetésein nyugszik, az azóta felmerült kihívásokra nem születtek átfogó, új, rendszerszintű válaszok. A kutatás során a közös költségvetés kialakulása óta megtett út kapcsán azt kívánom megvizsgálni, hogy látható-e világos irány a fejlődésben: van-e esély az érdemi továbblépésre a fiskális föderalizmus felé (többek között a jelenleginél nagyobb mértékű újraelosztással és a közös(ségi) politikákhoz való közvetlenebb kötődéssel), vagy továbbra is a tagországok nettó pozíciója lesz a viták meghatározó (sokszor: döntő) eleme. |
| Jelentőség | Az EU-költségvetés jövőjének alakulása az európai integráció további fejlődésének egyik fontos kérdése; a költségvetésbe kerülő számok sokszor jól tükrözik az egyes (szak)politikai javaslatok, deklarációk mögötti valódi szándékokat, azok komolyságának fokát. Magyarország, mint a közös költségvetés egyik legnagyobb nettó haszonélvezője számára kiemelten fontos, hogy milyen elvek és prioritások alakítják e költségvetést 2020 után. Az e területen korábban végzett kutatómunkámat folytatva, e kutatás során - a tagállami érdekek feltárásával, illetve a további fejlődés lehetséges forgatókönyveinek elemzésével - támpontokat kívánok adni a 2020 utáni időszakra vonatkozó költségvetési vitákhoz, egyszersmind fel kívánom vázolni a hosszabb távú fejlődés lehetséges forgatókönyveit, azok esélyeit, ill. bekövetkezésük esetén következményeiket. A kutatás eredményeit - didaktikailag megfelelően átalakítva - az NKE-n végzett oktatási tevékenységem során is fel kívánom használni. |
| Pályázat kapcsolódása az Intézményfejlesztési Tervhez és a Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégiához | (IFT) XIII. Közgazdaságtan, közpénzügyek és külgazdaság (IFT) XX. Nemzetközi és európai tanulmányok (KFIS) A globalizáció és a nemzetközi/regionális integrációk axiomatikus dilemmái és értékkonfliktusai (KFIS) Gazdaságpolitikai kutatások (KFIS) Közpénzügyek |
| Kulcsszavak | államháztartás, EU-költségvetés, európai integráció, Európai Unió, fiskális föderalizmus |
| --- | --- |
| Azonosító | 2016/26/NKE-NETK |
| Pályázat címe | Civil hatalom a 21. században: Németország kül- és biztonságpolitikája |
| Benyújtó neve | Hettyey András |
| Kar | Nemzeti Közszolgálati Egyetem NETK Nemzetközi Kapcsolatok és Diplomácia Tanszék |
| Tudományos fokozat (benyújtáskor) | PhD / CSc |
| Futamidő | 2017.09 - 2018.08 |
| Összefoglaló | A kutatás célja Németország kül- és biztonságpolitikájának a bemutatása és elemzése. Németország hazánk legfontosabb kereskedelmi partnere, legnagyobb befektetője, és egyik legfontosabb szövetségese a diplomáciai színtéren, ezért elengedhetetlen, hogy alaposan ismerjük a német kül- és biztonságpolitika érdekeit, mintáit, normáit és céljait. A migrációs válság újra elénk idézte Németország megnövekedett befolyását, de azt is, hogy az eltérő történelmi fejlődés és politikai kultúrák miatt sokszor nehezen értjük meg Berlin külpolitikai célrendszerét. A kutatás szervesen illeszkedik a pályázó eddigi tudományos munkásságába, amelynek keretében 2014. szeptember - 2017. szeptember között az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj keretében az 1990-2004 közötti magyar-német diplomáciai kapcsolatokat kutatta. A kutatás módszertanilag az eredetileg a szociológiából ismert szerepelméleti (Rollentheorie) megközelítésre alapul, és egyaránt igyekszik kitérni a polity-, policy-, és politics szintekre. |
| Jelentőség | A mai magyar közéletben kevesen foglalkoznak tudományos igénnyel és alapossággal Németország politikai, jogi és gazdasági kereteivel. Kiemelten igaz ez Németország kül- és biztonságpolitikájára, amely pedig - vezető magyar politikusok megfogalmazása szerint is - meghatározó jelentőségű, mert zsinórmértékül szolgál a magyar külpolitika irányítói számára. A kutatás két szempontból jár praktikus haszonnal a magyar államigazgatás számra: egyrészt Németország kül- és biztonságpolitikáját elemezve segíti a magyar államigazgatásban dolgozókat a mindenkori német álláspont értelmezésében. Másrészt a kutatás inspirációt és egy lehetséges modellt („szerepet”) kínál a magyar döntéshozók, közigazgatási és államtudományi szakembereknek. Ez utóbbi különösen annak a fényében lehet releváns, hogy a magyar politikai, jogi és közigazgatási rendszer a történelem folyamán többször is német mintára szerveződött. |
| Pályázat kapcsolódása az Intézményfejlesztési Tervhez és a Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégiához | (IFT) IV. Állami kormányzástan (IFT) XX. Nemzetközi és európai tanulmányok (KFIS) Biztonsági szektor, védelmi szektor (KFIS) Földrajzi dimenzió (USA, Oroszország, Kína, UK, Franciaország, Németország) |
| Kulcsszavak | biztonságpolitika, külpolitika, magyar-német kapcsolatok, Németország |
| --- | --- |
| Azonosító | 2016/95/NKE-NETK |
| Pályázat címe | Az EBESZ, mint regionális szervezet, a jövő európai biztonsági modelljében |
| Benyújtó neve | Remek Éva |
| Kar | Nemzeti Közszolgálati Egyetem NETK Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszék |
| Tudományos fokozat (benyújtáskor) | PhD / CSc |
| Futamidő | 2017.01 - 2017.12 |
| Összefoglaló | Célkitűzés: A kutatás céljait tekintve szervesen illeszkedik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Stratégiája 2015-2020 (KFIS) dokumentumban megfogalmazottakhoz. Az új kutatási eredmények egyrészt az egyetemen folyó oktatás, képzés, szakmai továbbképzés és előmeneteli vizsgarendszer tudásanyagának frissülésében öltenek testet (tankönyv, jegyzet). Az eredmények így közvetlenül, de közvetve is alkalmasak lesznek arra, hogy hatékonyan támogassák a magyar állam kormányzását, a szakpolitikai és szakigazgatási döntéshozatalt és feladatellátást, az állami funkciók fejlesztését. Másrészt a kérdést magába foglaló biztonsági tanulmányok oktatási módszertana is új elemekkel gazdagodik (kompetenciaalapú tanulás, „elektronikus tanulás”, az adat-dömping kezelése). A Szervezet régiónk biztonságában játszott jövőbeli szerepe vitathatatlan: a soft diplomacy eszközök adta lehetőségei miatt. |
| Jelentőség | Jelentőségét a kutatás alapkérdése adja: A jelenlegi európai biztonsági helyzet szükségessé teszi az eddigi európai biztonsági modell módosítását. Az új válságok megoldásában (pl. ukrajnai válság) az Európai Unió mellett vagy éppen vele együtt, az Európai Biztonsági és Együttműködés Szervezet is jelentős szerepet játszik (euro-atlanti konzultációs Fórum) szervezet. A kutatás fókusza: az EBESZ feladataira, főleg az ukrajnai válság kapcsán, mint kooperatív Fórum lehetőségeire (megfigyelők, missziók, diplomáciai tevékenység) összpontosít. A kutatás a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen folyó nemzetközi és biztonságpolitikai kutatások része. Összhangban a magyar külpolitika hatályos stratégiai dokumentumaival, geopolitikai vetületben a kutatás az euro-atlanti relációit veszi górcső alá. S végül, ami különösen indokolttá teszi a kutatást az EBESZ szervezetéről nincs külön tankönyv, jegyzet az elmúlt 15 évben nem jelent meg összefoglaló munka. Hiánypótló munkáról van szó. |
| Pályázat kapcsolódása az Intézményfejlesztési Tervhez és a Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégiához | XII. Társadalomismerethez kapcsolódó elméleti/empirikus kutatás XXII. Modern kormányzáshoz kapcsolódó kutatások XXIII. Átfogó kutatások a világgazdasági és külgazdasági kapcsolatok, Európa-tanulmányokhoz kapcsolódóan |
| Kulcsszavak | kooperatív biztonság, regionalizmus, válságkezelés |