Ludovika Kutatócsoport
Felhívás Ludovika Kutatócsoport alapítására
Tartalomjegyzék:
2016/92/NKE-ÁKK - Magyar közigazgatási szervek kommunikációs fejlesztését megalapozó kutatás
2017/38/NKE-ÁKK - Választás és demokrácia
2016/94/NKE-NETK - Afrika a globalizált világban - lehetőségek és kihívások
2016/99/NKE-NETK - Az államiság kérdései a Közel-Keleten I.
2016/168/NKE-NETK - Európaizáció a Balkánon
2016/192/NKE-NETK - Az Európai Unió külkapcsolati rendszere és biztonságpolitikája
2016/236/NKE-NETK - Latin-Amerika és Magyarország - metszéspontok
2016/297/NKE-NETK - Az államiság kérdései a Közel-Keleten II.
2016/344/NKE-NETK - A megosztott kormányzás jogi aspektusai az Európai Unióban
------
| Azonosító | 2016/92/NKE-ÁKK |
| Pályázat címe | Magyar közigazgatási szervek kommunikációs fejlesztését megalapozó kutatás |
| Benyújtó neve | Dr. Jenei Ágnes |
| Kar | Nemzeti Közszolgálati Egyetem ÁKK Közszervezési és Közigazgatástani Intézet |
| Tudományos fokozat (benyújtáskor) | PhD / CSc |
| Futamidő | 2017.09 - 2018.08 |
| Összefoglaló | A kutatás célja magyar közigazgatási szervek kommunikációjának vizsgálata és javaslatok megfogalmazása a Közigazgatás- és Közszolgálatfejlesztési Stratégia 2014-2020 célkitűzéseivel összhangban álló kommunikációs fejlesztésekre vonatkozóan (a kommunikáció legyen proaktív, professzionális, az átláthatóságot támogató, etikus, ügyfélbarát, részvételre ösztönző). A vizsgálat kiterjed a) nagy célcsoportot elérő önkormányzatokra: megyei jogú városok önkormányzai, Budapest kerületi önkormányzatai, Fővárosi Önkormányzat) b) kormányhivatalok ügyfélszolgálataira (kormányablakok) c) konzulátusokra. További cél, néhány olyan külföldi jó gyakorlat vizsgálata, amely (korábban végzett saját empirikus kutatások és szekunder források alapján) példaértékű lehet. Az adatgyűjtés a társadalomtudományi kutatás eszközeit (fókuszcsoport, kérdőíves adatfelvétel, interjúkészítés, appreciative inquiry) alkalmazza. |
| Jelentőség | A Közigazgatási Stratégiában megfogalmazott célok egy új közigazgatási kultúra megvalósításáról szólnak. A kultúraváltás kulcsa a kommunikáció. A kutatás a nagy célcsoportot elérő magyar közigazgatási szervek jelenlegi kommunikációs gyakorlatainak elemzését, inspiráló jó gyakorlatok megismerését, és fejlesztési javaslatok megfogalmazását tűzi ki célul. A kutatások eredményei az NKE ÁKK és NETK BA és MA kommunikációs tantárgyainak tananyagaiban hasznosulnak, ezzel a közigazgatás jelenlegi és jövőbeli személyi állományának képzéséhez járulnak hozzá. |
| Pályázat kapcsolódása az Intézményfejlesztési Tervhez és a Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégiához | (IFT) XII./A. Szervezés- és vezetéstan;(KFIS) Integritás;(KFIS) Társadalmi nyilvánosság; |
| Kulcsszavak | Etikus kommunikáció;Közszolgálati kommunikációmenedzsment;Társadalmi bizalomépítés |
| --- | --- |
| Azonosító | 2016/172/NKE-ÁKK |
| Pályázat címe | Történeti kihívások és jelenkori válaszok a XIX-XXI. századi brit államfejlődésben |
| Benyújtó neve | Prof. Dr. Egedy Gergely |
| Kar | Nemzeti Közszolgálati Egyetem ÁKK Államelméleti és Kormányzástani Intézet |
| Tudományos fokozat (benyújtáskor) | Dr. habil. |
| Futamidő | 2017.09 - 2018.08 |
| Összefoglaló | Kutatócsoportunk célja a modern állam szerepének multidiszciplináris, elsősorban történettudományi, politikatudományi és jogtudományi szempontú vizsgálata. A kutatás kiindulópontjául a brit államfejlődés olyan történelmi indíttatású, de máig aktuális elméleti kérdései szolgálnak, mint a kortárs brit állameszme bölcselet-történeti megalapozása (Hoppál Bulcsú), a brit jóléti állam kérdései (Gulyás Éva), illetve az angol politikaigondolkodásra jellemző szabadságkorlátozó elvek analitikus elemzése (Szerletics Antal). Ezekhez az elméleti kérdésekhez kapcsolódóan, a kutatás Nagy-Britannia példáján keresztül igyekszik bemutatni a modern államokat érő gyakorlati kihívásokat, ideértve a közélet fragmentálódásának (Kaszap Márton), az európai integráció megtorpanásának (Egedy Gergely), az alkotmányosság (Szentpéteri Nagy Richard) vagy a Brexit kontextusában formálódó szub-nacionális intézményi formák (Kaiser Tamás) és identitások (Szabó Máté Csaba) elterjedésének problémáit. |
| Jelentőség | A kutatás jelentősége a modern államokat érő kihívások pontosabb megismerésében és a lehetséges megoldások, alternatívák és fejlődési utak felvázolásában rejlik. A kutatás előfeltevése az, hogy az elmúlt kétszáz év brit politikumának jól körülhatárolható karaktere van, mely példaként szolgálhat a „jó államot” érintő kihívások elemzésekor. Célkitűzéseink szerint a Kutatócsoport munkájának eredményeképpen olyan új tudományos eredmények születnek, amelyek hozzájárulnak a modern állam társadalmi, politikai és jogi szerepének részbeni újraértelmezéséhez. Ezek az eredmények hazánk szempontjából is relevánsak, amennyiben szemléletformáló potenciáljuk révén elősegítik a hazai közszolgálati képzés fejlesztését. A kutatás nyolc, szorosan együtt dolgozó kutató munkája, mely eredménytermékei közvetlenül hasznosulhatnak az NKE államelméleti és politikatudományi tárgyainak oktatásában. |
| Pályázat kapcsolódása az Intézményfejlesztési Tervhez és a Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégiához | (IFT) IV. Állami kormányzástan;(IFT) XX. Nemzetközi és európai tanulmányok;(KFIS) Alkotmányelmélet, Államtan;(KFIS) Állam- és jogrendszerek összehasonlító vizsgálata;(KFIS) Állam, gazdaság és társadalom változásai, új jelenségek és folyamatok [különösen társadalmi kockázatok (szociális krízis), migráció, gazdasági-pénzügyi hálózatok komplexitása, digitalizáció, kibernetika, virtuális terek];(IFT) IV. Állami kormányzástan;(IFT) XX. Nemzetközi és európai tanulmányok;(KFIS) Alkotmányelmélet, Államtan;(KFIS) Állam- és jogrendszerek összehasonlító vizsgálata;(KFIS) Állam, gazdaság és társadalom változásai, új jelenségek és folyamatok [különösen társadalmi kockázatok (szociális krízis), migráció, gazdasági-pénzügyi hálózatok komplexitása, digitalizáció, kibernetika, virtuális terek] |
| Kulcsszavak | államfejlődés;modern állam;Nagy-Britannia |
| --- | --- |
| Azonosító | 2016/345/NKE-ÁKK |
| Pályázat címe | Társadalmi közfelelősség – Társadalmi felelősségvállalás a közszférában, a közigazgatás szerepe a szektorközi partnerségek hatékony működésében |
| Benyújtó neve | Dr. Budai Balázs |
| Kar | Nemzeti Közszolgálati Egyetem ÁKK Szakigazgatási és Szakpolitikai Intézet |
| Tudományos fokozat (benyújtáskor) | PhD / CSc |
| Futamidő | 2017.11 - 2018.10 |
| Összefoglaló | A jó állam kritériumrendszerének mind a hat területén beazonosíthatók olyan tevékenységek, amelyek adott közigazgatási szervezet működési köréhez kapcsolódnak, ténylegesen megjelennek, ill. megjelenhetnek olyan pozitív vagy negatív hatásaik, utóbbi esetben többlet teljesítmények, de nem képezik azok kötelező feladatát, s kezelésük, ill. megoldásuk, csak más állami, civil vagy üzleti szervezettel, ill. közvetlenül az egyes emberek önkéntes közreműködésével oldhatók meg. A kutatás módszeresen feltárja a társadalmi közfelelősség (PSR – Public Social Responsibility) tartalmát és helyzetét, s a funkciót különböző szinteken és ágazatokban, szakterületeken beillesztve a közigazgatás szervezeti, működési rendszerébe megvizsgálja annak összefüggéseit a jó állam kritériumaival, megjelenését annak értékelési rendszerében. |
| Jelentőség | A költségvetés által finanszírozott intézményekben jelenleg hiányzik a tudományos, elvi és módszertani, jogszabályi alap ahhoz, hogy a társadalmi felelősségvállalás címén mit és hogyan tehet a közigazgatási szervezet. Ugyanakkor, a közszféra intézményei hagyományosan és széles körben vállalnak jellemzően az alaptevékenységhez kapcsolódó többletfeladatokat. Ezekhez azonban többségük nem készít PSR stratégiákat, így e körbe tartozó tevékenységeik nem állnak össze egységes, módszertanilag megalapozott és célrendszereikhez, indikátoraikhoz illeszkedő funkcióvá, s ez helyi közösségi, össztársadalmi szinten hátrányos, „elmaradó haszonként” jelenik meg. A fejlett országokban az utóbb évtized felszínre hozta a közszféra társadalmi felelőssége értelmezésének és tevékenységének kérdését. A folyamat Magyarországon is elindult az EU csatlakozással, de 2008 körül elakadt. 2015-ben a kormányzati CSR cselekvési tervvel újra központi lendületet kapott, de a megalapozó tudományos kutatás nem indult be |
| Pályázat kapcsolódása az Intézményfejlesztési Tervhez és a Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégiához | (IFT) I. Kormányzati hatékonyságot mérő- és értékelőrendszer;(IFT) V. Önkormányzatiság;(IFT) XII./A. Szervezés- és vezetéstan;(IFT) XXI. Fenntartható fejlődés, sérülékeny erőforrások;(KFIS) Közmenedzsment;(IFT) I. Kormányzati hatékonyságot mérő- és értékelőrendszer;(IFT) V. Önkormányzatiság;(IFT) XII./A. Szervezés- és vezetéstan;(IFT) XXI. Fenntartható fejlődés, sérülékeny erőforrások;(KFIS) Közmenedzsment; |
| Kulcsszavak | CSR;közszféra;PSR;társadalmi közfelelősség;többletfeladat |
| --- | --- |
| Azonosító | 2017/38/NKE-ÁKK |
| Pályázat címe | Választás és demokrácia |
| Benyújtó neve | dr. Téglási András |
| Kar | Nemzeti Közszolgálati Egyetem ÁKK Alkotmányjogi Intézet |
| Tudományos fokozat (benyújtáskor) | PhD / CSc |
| Futamidő | 2017.06 - 2018.05 |
| Összefoglaló | Célunk a választójog és a választási rendszerek témakörében átfogóbb, mélyebb, hazai és nemzetközi, történeti és összehasonlító kutatása, amely olyan új, önálló tudományos kutatási eredményeket hoz napvilágra, melyek mind a választójog elméleti, mind gyakorlati területén hasznosítható eredményeket jelentenek. Elsődlegesen jogi aspektusból kívánjuk vizsgálni a témát, de a téma tágabb (politológiai, szociológiai) vetületeit is bevonnánk vizsgálati körünkbe, vagyis a kutatást ezáltal interdiszciplinárissá is tennénk. Tagjaink között megtalálhatók az NKE oktatói, kutatói mellett több neves választási kutató, külföldi professzor is és két MTA doktora. A kutatócsoport tevékenysége során együttműködik az ország jogi karainak legjelentősebb választási kutatóműhelyeivel, ezzel erősíti a szakmai kapcsolatokat az NKE és más egyetemek között. Együttműködünk a Nemzeti Választási Irodával is, így gyakorlati szempontok is megjelennek az elméleti kutatásainkban. |
| Jelentőség | 2010 után a közjogi berendezkedés változásaival a magyar választójogi szabályozás és a választási rendszer is átalakult. Az átalakulással együtt járó közjogi viták nemzetközi visszhangot is kaptak, melyek egy része a magyar jogirodalomban még reflektálatlanul maradt. A szabályozással kapcsolatos problémák egy része csak a megváltozott szabályok gyakorlati alkalmazása – így különösen a 2014. évi országgyűlési, választások során láttak napvilágot. A kellő távolság a legutóbbi, 2014-es és a következő, 2018-as választásoktól teszi lehetővé, hogy egyes kérdéseket ne aktuálpolitikai kontextusban, hanem az aktuálpolitikai eseményektől kellő távolságtartással, és megfelelő objektivitással vizsgáljunk meg. A kutatási eredményeink felhasználhatók alap- és mesterképzésben, valamint a Vezető- és Továbbképző Intézetében meghirdetett Választási szakirányú továbbképzési szakon is. |
| Pályázat kapcsolódása az Intézményfejlesztési Tervhez és a Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégiához | (IFT) IV. Állami kormányzástan;(KFIS) Alkotmányelmélet, Államtan; |
| Kulcsszavak | demokratikus legitimáció;közvetlen és közvetett demokrácia;népszavazás;választási rendszerek;választójog |
------
| Azonosító | 2016/94/NKE-NETK |
| Pályázat címe | Afrika a globalizált világban - lehetőségek és kihívások |
| Benyújtó neve | Marsai Viktor |
| Kar | Nemzeti Közszolgálati Egyetem NETK Nemzetközi Kapcsolatok és Diplomácia Tanszék |
| Tudományos fokozat (benyújtáskor) | PhD / CSc |
| Futamidő | 2017.03 - 2018.02 |
| Összefoglaló | Sokan vélekednek úgy, hogy a 21. század ,,Afrika évszázada" lesz. Az ezredforduló után az afro-pesszimizmust egyre inkább felváltotta az afro-optimizmus, a kontinens növekedésébe és fejlődésébe vetett hit. Másfél évtized elmúltával azonban egyre inkább felmerül az igény, hogy az érzelmi megközelítésen túllépve a tényleges adatok, folyamatok feltérképezésével ítéljük meg Afrika globális szerepét és súlyát. A kutatócsoport arra tesz kísérletet, hogy munkája során elemezze a kontinens legfontosabb trendjeit (demográfiai folyamatok, az államiság helyzete, klímaváltozás, migráció, gazdasági folyamatok, harc az erőforrásokért, demokratizálódás, radikalizmus, fegyveres konfliktusok stb.), és azokból próbáljon következtetéseket levonni a jövőre nézve. A hazai és külföldi afrikanisták (Institute for Global Studies stb.) európaibevonásával a kutatás azt is szeretné feltérképezni, hogy melyek azok a területek, amelyeken a következő években, évtizedekben alaposabb kutatások lesznek szükségesek. |
| Jelentőség | A globalizáció folyamatai alól hazánk sem vonhatja ki magát. Ennek felismerése táplálta a 2011-es ,,globális", majd a 2012-es ,,keleti nyitást". Ezt követte 2015-ben a ,,déli nyitás", amelynek egyik oszlopát a szubszaharai térség jelentette. A Külgazdasági- és Külügyminisztérium többek között két Budapesti Afrika Fórum megszervezésével, az önálló Afrika Főosztály megalakításával, illetve szubszaharai nagykövetségek újranyitásával támogatja a folyamatot, amelynek egyik fő célja az Afrikába irányuló magyar exporttevékenység erősítése. E folyamatok sikere azonban elképzelhetetlen a kontinens mélyebb ismerete nélkül. A kutatócsoport munkája - a maga szerény kereti között - ezt a tevékenységet igyekszik elősegíteni. A projekt a lehetőségeken túlmenően a kihívásokkal is foglalkozni kíván, amelyek ismerete és megértése - különösen a migrációs válság tükrében - hazánk számára is elengedhetetlen. A projekt a külföldi szereplők bevonásával az NKE nemzetköziesítését is elősegíti. |
| Pályázat kapcsolódása az Intézményfejlesztési Tervhez és a Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégiához | (IFT) XIX. Migráció (IFT) XX. Nemzetközi és európai tanulmányok (IFT) XXI. Fenntartható fejlődés, sérülékeny erőforrások (KFIS) Biztonsági szektor, védelmi szektor (KFIS) Globális dimenziók |
| Kulcsszavak | Afrika, globalizáció, migráció, törékeny államok, túlnépesedés |
| --- | --- |
| Azonosító | 2016/99/NKE-NETK |
| Pályázat címe | Az államiság kérdései a Közel-Keleten I. |
| Benyújtó neve | Nagyné Rózsa Erzsébet |
| Kar | Nemzeti Közszolgálati Egyetem NETK Nemzetközi Kapcsolatok és Diplomácia Tanszék |
| Tudományos fokozat (benyújtáskor) | Dr. habil. |
| Futamidő | 2017.02 - 2018.01 |
| Összefoglaló | A Közel-Keleten az államiság kialakulásában fontos szerepet játszottak az európai nagyhatalmak (gyarmatok, protektorátusok, mandátumok). A térség újonnan függetlenné váló államai importálták az európai államisággal összefonódó intézményi struktúrákat, ez azonban nem jelentette a régi társadalmi rend és erőviszonyok eltűnését. Egyfajta kettős rend jött létre, amennyiben a hagyományos erők alkalmazkodva az új intézményi keretekhez, felvették és betöltötték az új szerepeket, miközben a döntéshozatal, a politikai és társadalmi folyamatok továbbra is a hagyományos rend szabályai szerint zajlottak, és részben zajlanak ma is (reális tér/virtuális tér). Mindezek számtalan államformában nyilvánultak és nyilvánulnak meg, a monarchiától a köztársaságig, a felekezeti államtól az iszlám köztársaságok (legalább) háromféle típusáig. A kutatás során nemcsak közvetlenül az államiságra, de olyan kérdésekre is keressük a választ mint a nemzeti stratégiák, az államérdek és a közjó fogalma a térségben. |
| Jelentőség | A Közel-Kelet I Kutatócsoport a magyar külpolitikai és külgazdasági irányokkal szoros összhangban kíván az államtudományi oktatáshoz, a közszféra továbbképzéséhez, és az államtudomány műveléséhez hozzájárulni – a magyar és a nemzetközi oktatási, képzési és tudományos kutatói térben. A fókuszban a Közel-Kelet vizsgálata áll, elsősorban az államtudomány és az ahhoz kapcsolódó más tudományok (nemzetközi kapcsolatok, nemzetközi jog, politológia, biztonságpolitika, hadtudomány) kérdéseinek vizsgálatával. |
| Pályázat kapcsolódása az Intézményfejlesztési Tervhez és a Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégiához | (IFT) IV. Állami kormányzástan (IFT) XIX. Migráció (IFT) XX. Nemzetközi és európai tanulmányok (KFIS) A nemzetközi jog hatékonysága és annak kritikája napjaink globális kihívásai (fenntartható fejlődés, migráció, terrorizmus, biztonsági kockázatok) tükrében |
| Kulcsszavak | állam, állammodell, iszlám, modernizáció, posztkoloniális |
| --- | --- |
| Azonosító | 2016/168/NKE-NETK |
| Pályázat címe | Európaizáció a Balkánon |
| Benyújtó neve | Ördögh Tibor |
| Kar | Nemzeti Közszolgálati Egyetem NETK Európa-tanulmányok Tanszék |
| Tudományos fokozat (benyújtáskor) | PhD / CSc |
| Futamidő | 2017.03 - 2018.02 |
| Összefoglaló | Az NKE-NETK Európa-tanulmányok Tanszékén multidiszciplináris társadalomtudományi megközelítéssel a politika-, a jog- és közgazdaságtudomány módszertanával, átfogó elemzést kívánunk nyújtani a Balkán térség általános politikai és európai integrációs helyzetéről. A kutatás egyik iránya az európaizáció elméleti keretrendszere által az Európai Unió bővítési perspektíváját követi nyomon, melyben a térség biztonságpolitikai jellemzésével, a regionális kapcsolatok és a demokrácia régió-specifikus vizsgálatával, az EU bővítéspolitikájának változásával, és az egyes államok helyzetének elemzésével foglalkozunk, kitérve a stabilitási és társulási egyezmények, valamint a csatlakozási tárgyalások bemutatására. A kutatás másik iránya a térség államainak politikai rendszereit elemzi komparatív kormányzati módszerrel, rámutatva a szereplők súlyára a döntéshozatal folyamatában, az egyes intézmények jellemzésére, valamint áttekintést nyújtani az 1990-től napjainkig tartó politikai változásokról. |
| Jelentőség | A pályázat célja, hogy a hazai egyetemeken zajló Balkán-kutatásokat összefogja, közös tudásbázist hozzon létre, melynek köszönhetően biztosítottá válik a legkorszerűbb ismeretanyag átadása. Az egyetem értékalapjához igazodva elsődleges feladatként olyan alapkutatások elvégzésére kerül sor, melyek hiányoznak a mai felsőoktatásból. Ennek eredményeként a legkorszerűbb tananyag-fejlesztéseket valósítjuk meg, melynek segítségével az oktatásban is felhasználható szakkönyvek kerülnek kidolgozásra. A kutatás eredményeként megszülető szakkönyvek segítik az egyetemen folyó oktatást oly módon, hogy a különböző képzési formákban megjelenő kurzusok esetében is korszerű ismerettel segítjük az oktatókat és hallgatókat, továbbá a párhuzamok kiszűrésével növeljük a hallgatói elégedettséget. A publikációk az oktatók és a szakemberek számára is fontos eredményeket közölnek. Az angol nyelvű szakkönyv kiadása az egyetem folyó angol nyelvű oktatásban való alkalmazás is nagymértékben indokolja. |
| Pályázat kapcsolódása az Intézményfejlesztési Tervhez és a Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégiához | (IFT) XX. Nemzetközi és európai tanulmányok (KFIS) A globalizáció és a nemzetközi/regionális integrációk axiomatikus dilemmái és értékkonfliktusai (KFIS) Államszervezeti modellek közjogi modellek (KFIS) Egyetemi oktatás színvonalának emelése |
| Kulcsszavak | Balkán, EU bővítéspolitika, európaizáció, Nyugat-Balkán, politikai rendszerek |
| --- | --- |
| Azonosító | 2016/192/NKE-NETK |
| Pályázat címe | Az Európai Unió külkapcsolati rendszere és biztonságpolitikája |
| Benyújtó neve | Dr. Molnár Anna |
| Kar | Nemzeti Közszolgálati Egyetem NETK Nemzetközi Kapcsolatok és Diplomácia Tanszék |
| Tudományos fokozat (benyújtáskor) | Dr. habil. |
| Futamidő | 2017.03 - 2018.02 |
| Összefoglaló | A tervezett kutatócsoport elsődleges célja, hogy multidiszciplináris kutatási keretek között az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai rendszerét elemezze és vizsgálja, illetve elősegítse a kutatási eredmények (tananyagfejlesztés, tanulmánykötet, szakkönyv stb.) széleskörű, hazai és nemzetközi disszeminációjának megvalósítását. Kutatási irányok: 1) az EU és a mediterrán térség kapcsolatrendszerének vizsgálata (párbeszéd, konfliktusok és migráció, az Anna Lindh Alapítvány hálózatával együttműködésben); 2) az EU regionális és bilaterális kapcsolatrendszerének vizsgálata (EU-USA, EU-Afrika, EU-Latin-Amerika, EU-Japán, EU-Oroszország, EU-NATO, EU-ENSZ stb.); 3) a nemzetközi biztonsági szervezetek (EU, NATO, EBESZ stb.) működésének elemzése esettanulmányokon keresztül. A Brexit, az ukrajnai helyzet és a menekült- és migránsválság mind-mind rámutattak arra, hogy az Unió külkapcsolati rendszerének főbb elemei (a fejlesztéspolitikától a KKBP-ig), komoly átgondolásra szorulnak. |
| Jelentőség | A kutatás hozzá kíván járulni az Európai Unió külkapcsolati rendszerének magas szintű vizsgálatához, illetve a magas színvonalú szakirodalmi háttér és tananyag-fejlesztéssel az eredmények hasznosulásához nem csupán a szakmai és tudományos közegben, hanem a nemzeti és nemzetközi egyetemi oktatásban is. A tervezett nemzetközi és hazai workshopok és konferencia, illetve a kutatócsoport tagjainak részvétele más hazai és nemzetközi konferenciákon elősegítik a tudományos eredmények minél szélesebb körű disszeminációját, az NKE tudományos beágyazottságának növekedését. A mediterrán térséget vizsgáló kutatás kiemelt figyelmet szentel a V4+ országokban végbemenő folyamatoknak is. A kutatócsoport tevékenységének másik fő célja, hogy az eddigi tapasztalatok és levonható tanulságok alapján impulzusokat adjon a magyar államigazgatás számára, hogyan tehetné hatékonyabbá a KKBP-működését, ami nem csupán az Unió, de hazánk számára is alapvető kül- és biztonságpolitikai érdek. |
| Pályázat kapcsolódása az Intézményfejlesztési Tervhez és a Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégiához | (IFT) XIX. Migráció (IFT) XX. Nemzetközi és európai tanulmányok (KFIS) A menekültjog, migráció (KFIS) A nemzetközi szervezetek (ENSZ, EBESZ, ET) (KFIS) Az EU, mint nemzetközi szereplő |
| Kulcsszavak | Biztonságpolitika, Európai Unió, külpolitika, migráció, nemzetközi szervezet |
| --- | --- |
| Azonosító | 2016/236/NKE-NETK |
| Pályázat címe | Latin-Amerika és Magyarország - metszéspontok |
| Benyújtó neve | Dr. Szente-Varga Mónika |
| Kar | Nemzeti Közszolgálati Egyetem NETK Nemzetközi Kapcsolatok és Diplomácia Tanszék |
| Tudományos fokozat (benyújtáskor) | Dr. habil. |
| Futamidő | 2017.03 - 2018.02 |
| Összefoglaló | A kutatásnak két fő iránya van. Az egyik Magyarország és a latin-amerikai államok között kialakult kapcsolati háló történelmi, diplomáciai, gazdasági és kulturális aspektusait vizsgálja. Az eredmények spanyol és angol nyelven kerülnek publikálásra, hogy a szubkontinensen megismerhetővé váljanak, mind a szakma, mind a kormányzati szervek nemzetközi területein dolgozók számára, ezáltal a Magyarországgal kapcsolatos ismeretek bővülhessenek. A kutatás másik iránya a jelenre és Dél-Amerikára fókuszál. Kiindulópontja az aktuális válság, a szubkontinens államainak legitimitás-deficitje. A kutatócsoport az okokat a társadalmi, gazdasági, politikai és biztonságpolitikai tendenciák elemzésével kívánja feltárni országtanulmányok formájában, amelyeket a csoporttagok egységes szempontrendszer alapján készítenek el. |
| Jelentőség | A déli nyitáshoz elengedhetetlen a tudományos háttér. A magyar külpolitikai és gazdasági tevékenység sikeréhez szükséges a hazai tudásbázis növelése a dél-amerikai és általánosságban, a latin-amerikai országokkal kapcsolatban. Másrészt, spanyol és angol nyelven elérhető tudományos munkák révén Magyarországot jobban láthatóvá és megismerhetővé kell tenni Latin-Amerikában. Mivel a kétoldalú magyar-latin-amerikai kapcsolatokra jellemző az aszimmetria, azaz az érdeklődés Magyarországon nagyobb a szubkontinens iránt, mint fordítva, ezért a kapcsolati háló bővítése érdekében a magyar félnek kell kezdeményeznie. A kutatási projekt ebben segít. Illeszkedik a nemzetközileg egyre népszerűbb, de Magyarországon még ritka kapcsolattörténeti kutatásokba, alapját az 1999-ben Latin-Amerika és az Európai Unió között létrejött stratégiai partnerség adja. Eredményei hasznosíthatók mind külföldön mind itthon, a külképviseleteken, a közigazgatásban és a felsőoktatásban. |
| Pályázat kapcsolódása az Intézményfejlesztési Tervhez és a Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégiához | (IFT) XIX. Migráció (IFT) XX. Nemzetközi és európai tanulmányok (KFIS) A globalizáció és a nemzetközi/regionális integrációk axiomatikus dilemmái és értékkonfliktusai (KFIS) Állam, gazdaság és társadalom változásai, új jelenségek és folyamatok [különösen társadalmi kockázatok (szociális krízis), migráció, gazdasági-pénzügyi hálózatok komplexitása, digitalizáció, kibernetika, virtuális terek] (KFIS) Egyetemi oktatás színvonalának emelése |
| Kulcsszavak | állami legitimitás, bilaterális kapcsolatok, déli nyitás, Latin-Amerika |
| --- | --- |
| Azonosító | 2016/297/NKE-NETK |
| Pályázat címe | Az államiság kérdései a Közel-Keleten II. |
| Benyújtó neve | Nagyné Rózsa Erzsébet |
| Kar | Nemzeti Közszolgálati Egyetem NETK Nemzetközi Kapcsolatok és Diplomácia Tanszék |
| Tudományos fokozat (benyújtáskor) | Dr. habil. |
| Futamidő | 2018.05 - 2018.09 |
| Összefoglaló | A pályázat az előző, a KÖFOP rendszerében már pályázott Az államiság eltérő modelljei (Közel-Kelet Műhely I) kutatás folytatása. Olyan kérdésekre keresi a választ mint a modernizáció és az integráció, a hadsereg szerepe az államban, állam és nem-állami szereplők közötti konfliktusok, valamint az iszlamizmus. Az állammodellek között külön kutatás foglalkozik a kisállamisággal, emellett gazdasági modellek vizsgálatát is tervezzük. Az elméleti kutatás részeként a hagyomány és a modernitás, valamint a konzervatív és liberális értékek megjelenését is vizsgáljuk a modern közel-keleti gondolkodásban. |
| Jelentőség | A pályázat egyrészt átfogja és rendszerezi az iszlám világ olyan legfontosabb kérdéseivel kapcsolatos tudást, melyek az állam mint intézmény, illetve konkrétan a közel-keleti államok legfontosabb jellemzői és/vagy kihívásai. Másrészt a közszolgálati továbbképzés számára tananyagokat állít elő, melyek elsősorban a külszolgálati továbbképzésben, valamint az egyetemi oktatásban kerülnek felhasználásra. A szélesebb közönség számára könyvbemutató workshopokon ismertetjük az elért eredeményeket. Továbbá, egy nemzetközi konferencia keretében megalakítjuk a közép-európai Közel-Kelet szakértők hálózatát, melyhez egy honlap működtetése is csatlakozik. Ez egyrészt a tudás áramlását, másrészt a kutatási eredmények disszeminációját is megsokszorozza, valamint az NKE nemzetközi kapcsolatépítését is szolgálja. |
| Pályázat kapcsolódása az Intézményfejlesztési Tervhez és a Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégiához | (IFT) XI Társadalomszervezés, szociológia kutatás (IFT) XX. Nemzetközi és európai tanulmányok (KFIS) A köz szolgálatában a közszolgálatra történő felkészítés (KFIS) A globalizáció és a nemzetközi/regionális integrációk axiomatikus dilemmái és értékkonfliktusai (KFIS) Államépítés és jogrendszer |
| Kulcsszavak | állammodell, gazdasági modell, hadsereg, iszlamizmus, Közel-Kelet |
| --- | --- |
| Azonosító | 2016/344/NKE-NETK |
| Pályázat címe | A megosztott kormányzás jogi aspektusai az Európai Unióban |
| Benyújtó neve | Dr. Simonné Dr. Gombos Katalin |
| Kar | Nemzeti Közszolgálati Egyetem NETK Európai Köz- és Magánjogi Tanszék |
| Tudományos fokozat (benyújtáskor) | Dr. habil. |
| Futamidő | 2017.06 - 2018.05 |
| Összefoglaló | "Megosztott kormányzás az Európai Unióban" című pályázat keretében a kutatócsoport, illetve annak tajgai azt a jelenséget kívánják megvizsgálni, hogy az Európai Unió létrejötte fejlődése, illetve jelenkori átalakulása milyen módon hatott és hat ki a jogalkotási és szabályozási együttműködésre a tagállamok és az Európai Unió között. Ennek keretében létrejött az az intézményrendszer, amelynek keretében a tagállamok közösen gyakorolják egyes szuverenitási jogaikat. Ez felöleli az EU intézményrendszerének újszerű bemutatását a csoport kutatói által, a jogvédelem uniós és tagállami szintű vizsgálatát, a tagállami jogharmonizáció irányába mutató tendenciák elemzését, végül pedig a határokon átnyúló együttműködések mélyebb, elemző jellegű feltárását. A pályázat a belső piaci mechanizmusok vizsgálatán is túlmutató megközelítéssel az Európai Köz- és Magánjogi Tanszék profiljához illeszkedő alapjogvédelmi elemzéssel kíván szolgálni a vizsgált témakörben. |
| Jelentőség | A kutatás egy olyan témakört ölel fel, amelynek részletes vizsgálata újszerű. Bár születtek korábban e tematikát feldolgozó művek, de azok inkább a közösségi szintű jogfejlődésre, vagy a tagállami változási tendenciák leírására fókuszáltak. A csoport az uniós szint és a tagállami szint együttes vizsgálatát tűzte ki célként. A kutatás rávilágít arra, hogy az uniós kormányzati modell komplex megközelítése szükséges, amelynek vizsgálata nem nélkülözheti az Unió intézményrendszerének oldaláról való megközelítést, a tagállami változások elemzését. Ezt kell kiegészíteni az egyes jogvédelmi követelmények vizsgálatával, valamint a belső piac létéből egyértelműen fakadó határon átnyúló együttműködések feltárásával. E tematika bővebb feldolgozása mindenképpen a további tananyagfejlesztés alapját képezheti a hazai és uniós tisztviselők képzésekor, kiindulópontként szolgálhat az Unió és a tagállamok viszonyának interdiszciplináris tanulmányozásakor. |
| Pályázat kapcsolódása az Intézményfejlesztési Tervhez és a Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégiához | (IFT) XX. Nemzetközi és európai tanulmányok (KFIS) A jogszolgáltatás és jogérvényesítés, mint a joggyakorlat rétegére kiterjedő módszertan [közigazgatási jogszolgáltatás, közigazgatási jogérvényesítés és a közigazgatás törvényessége (jó állam, jó közigazgatás, e-kormányzás, alternatív vitamegoldási módok] (KFIS) Az EU joga és a nemzeti jogok közötti kapcsolat szuverenitása (KFIS) Uniós jogforrásrendszer, jogalkotás, alapjogvédelem és a jogelvek uniós szintje (az EU jog és a nemzetközi jog viszonyrendszere, az EU jog harmonizációja és konfliktusa a nemzeti jogi hagyományokkal és alkotmányos identitással, az EU bíróság esetjogának tükrében történő elemzés) |
| Kulcsszavak | jogharmonizáció, jogvédelem az Európai Unióban, megosztott kormányzás, nemzetközi igazgatási együttműködés, versenyjog |
| --- | --- |
| Azonosító | 2017/42/NKE-NETK |
| Pályázat címe | Politika és állam Franciaországban. Franciaország és Közép-Európa. Magyar-francia kapcsolatok |
| Benyújtó neve | Prof. Dr. Gazdag Ferenc |
| Kar | Nemzeti Közszolgálati Egyetem NETK Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszék |
| Tudományos fokozat (benyújtáskor) | MTA doktora |
| Futamidő | 2017.08 - 2018.07 |
| Összefoglaló | A kutatócsoport projektjének első fázisa a választások előtt álló Franciaország állapotát kívánja rögzíteni szakterületenként: -belpolitikai erőviszonyok alakulása és az elnökjelöltek profiljai, -a francia gazdasági és társadalmi modell válsága, -a francia vezető szerep erodálódása az EU-ban, - Franciaország a nemzetközi mozgástere, - a francia védelmi stratégia modernizációja, katonai képességek alakulása, - bevándorláspolitika, - francia-magyar kapcsolatok, A projekt második fázisa a francia Európa politikával, ezen belül kiemelten Közép-Európával és a francia-magyar kapcsolatokkal foglalkozik. Az elért eredményeket nemzetközi konferencián kívánjuk bemutatni. A kutatás zárójelentése a jelenleginél pontosabb képet rajzol a mai Franciaország közép-európai törekvéseiről és ezen belül magyar kapcsolatairól. Módszertanilag a projekt a levéltári alapkutatásoktól a szakterületi és szakirodalmi komparatisztikáig terjed. |
| Jelentőség | Magyarország nemzetközi kapcsolatrendszerének szempontjából Franciaország kiemelt jelentőséggel bír: a Biztonsági Tanács állandó tagjaként, nukleáris nagyhatalomként a világpolitika első vonalába tartozik. Az EU alapító tagjaként az európai integráció fejlődési irányainak meghatározója, befektetései révén a magyar gazdaság kiemelt szereplője. Kulturális kisugárzása globális. 2017-ben elnök- és parlamenti választásokra kerül sor, tehát mind a politika, mind a szélesebb közvélemény számára érdek minél pontosabb áttekintést készíteni Franciaország állapotáról, illetve hozzá fűződő kapcsolatainkról, amelyek tipikusan aszimmetrikusak. A projekt második fázisába bekapcsolódó francia kollégák hozzájárulása kiegyensúlyozottabb értékelések elkészítését teszi lehetővé. A magyar és francia nyelven elkészülő kiadványok hasznosíthatók lesznek az oktatásban, igazgatásban és a politikai döntéshozatalban egyaránt. A projekt az NKE intézményi kapcsolatait is bővíti. |
| Pályázat kapcsolódása az Intézményfejlesztési Tervhez és a Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégiához | (IFT) XX. Nemzetközi és európai tanulmányok (KFIS) A nemzetközi jog hatékonysága és annak kritikája napjaink globális kihívásai (fenntartható fejlődés, migráció, terrorizmus, biztonsági kockázatok) tükrében (KFIS) Az államközi kapcsolatok és a globális hálózatok növekvő komplexitása (KFIS) Gazdaságpolitikai kutatások |
| Kulcsszavak | francia állam működése, francia gazdaság, Franciaország nemzetközi pozíciója, Franciország védelmi stratégiája, magyar-francia kapcsolatok |
| --- | --- |
| Azonosító | 2016/189/NKE-KKGTK |
| Pályázat címe | Lehetőségek és kihívások a magyar-kínai politikai és gazdasági kapcsolatok területén |
| Benyújtó neve | Dr. P. Szabó Sándor |
| Kar | Nemzeti Közszolgálati Egyetem NETK Kínai Közigazgatás, Gazdaság- és Társadalomkutató Központ |
| Tudományos fokozat (benyújtáskor) | PhD / CSc |
| Futamidő | 2017.09 - 2018.08 |
| Összefoglaló | A Magyarország számos neves Kína-szakértőjének részvételével megvalósítani tervezett kutatás elsősorban arra a kérdésre keresi a választ, hogy a magyar-kínai gazdasági és politikai kapcsolatok területén a magyar közigazgatás, közszolgálat szereplői (közigazgatási szervezetek, a közigazgatásban dolgozók) (1) miként tudják sikeresen kezelni a Kína felől érkező kihívásokat, (2) miként tudják sikeresen kiaknázni a Kínában rejlő lehetőségeket. A kutatás multidiszciplináris megközelítést alkalmazva a sinológia, a közgazdaságtan, a nemzetközi tanulmányok, a közigazgatás-tudomány és más diszciplínák bevett kutatási módszereinek alkalmazásával vizsgálja megjelölt témakörét, miközben – eltérően a világ más országaiban zajló kutatásoktól – kifejezetten a magyar közigazgatás, közszolgálat igényeire, szükségleteire fókuszál, azzal a céllal, hogy kutatási eredményein keresztül hozzájáruljon a magyar közigazgatás fejlesztéséhez, és ezáltal Magyarország nemzetközi versenyképességének fokozásához. |
| Jelentőség | A Kínai Népköztársaság jelenleg a világrendet, a globális gazdasági és politikai folyamatokat alapvetően meghatározó gazdasági, politikai és katonai nagyhatalom. Ezzel összefüggésben a magyar közigazgatás (mind a központi, mind a helyi közigazgatás) számára komoly problémát jelent, hogy (1) miként lehetséges sikeresen kezelni a Kína felől érkező kihívásokat, (2) miként lehetséges sikeresen kiaknázni a Kínában rejlő lehetőségeket. Miközben a magyar közigazgatás napi szinten szembesül ezekkel a problémákkal, megoldandó feladatokkal, aközben a közigazgatás szereplői jelenleg rendkívül kevés olyan szakmai anyagra támaszkodhatnak, amely kifejezetten a magyar közigazgatás igényeire, szükségleteire koncentráló tudományos kutatások alapján előállított naprakész információkat, elemzéseket, helyzetleírásokat tartalmaz, és segíti a közigazgatás szereplőit abban, hogy választ kapjanak a gyakorlati munkavégzésük során felmerülő kérdéseikre, és ezáltal képesek legyenek sikeresen végezni munkájukat. |
| Pályázat kapcsolódása az Intézményfejlesztési Tervhez és a Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégiához | (IFT) XIII. Közgazdaságtan, közpénzügyek és külgazdaság (IFT) XX. Nemzetközi és európai tanulmányok (KFIS) Földrajzi dimenzió (USA, Oroszország, Kína, UK, Franciaország, Németország) (KFIS) Globális dimenziók (KFIS) Kína-kutatás |
| Kulcsszavak | Kína, közigazgatás, külgazdaság, külpolitika, nemzetközi kapcsolatok |