Ludovika Kiemelt Kutatóműhely
Felhívás Ludovika Kiemelt Kutatóműhely alapítására
Tartalomjegyzék:
2016/5/NKE-ÁKK - Digitális Kormányzás és Digitális Állam Kiemelt Kutatóműhely
2016/47/NKE-ÁKK - Innovatív, Tanuló Közigazgatás
2016/66/NKE-ÁKK - Az olasz állam modernkori kihívásai
2016/86/NKE-ÁKFI - Államelméleti alapkutatás 2016-2018
2016/96/NKE-ÁKK - Corporate Governance - köztulajdonban lévő gazdasági társaságok
2016/146/NKE-ÁKK - Közszolgáltatások szolgálatosítása (Servitization of Public Services)
2016/257/NKE-ÁKK - Közszolgálati jogi és HR komplex kutatóműhely
2016/268/NKE-ÁKK - Európai hagyomány: állam és igazgatás történeti megközelítésben
2016/335/NKE-NETK - A modern állam gazdasági szerepének legújabb dimenziói
------
| Azonosító | 2016/5/NKE-ÁKK |
| Pályázat címe | Digitális Kormányzás és Digitális Állam Kiemelt Kutatóműhely |
| Benyújtó neve | Prof. Dr. Nemeslaki András CSc |
| Kar | Nemzeti Közszolgálati Egyetem ÁKK Elektronikus Közszolgálati Intézet |
| Tudományos fokozat (benyújtáskor) | Dr. habil. |
| Futamidő | 2017.04 - 2018.12 |
| Összefoglaló | A kutatóműhely, több nemzetközi és hazai intézmény bevonásával az információ-kommunikációs technológiák (IKT) hatásait vizsgálja az állam működésének vonatkozásában, integrált szemléletben - azaz nem szigetszerű kutatásokkal, hanem a kutatók közösen végzett vizsgálataival és publikációival - a kormányzat és a kormányzás transzformációjának ernyője alá rendezve. A kutatás alapjai a politikatudomány kormányzáselméletei valamint az információ menedzsment releváns IKT-t érintő kérdései. Erre a két területre épülve az állam és kormányzás transzformációjának három hajtóerejét vesszük górcső alá: a) az e-szolgáltatások befogadásának területeit, b) a tudáskormányzás központi, helyi és közpolitikai aspektusait, illetve b) a változásmenedzsment és ehhez szükséges innovációs kapacitás feltárását.A nemzetközi tudományos hálózatépítés mellett, a felmérések, adatbázisok, tény-alapú közpolitikai elemzések hozzá fognak járulni a magyar államreform célkitűzéseiben a közszféra IKT alapú fejlesztéséhez. |
| Jelentőség | Az IKT transzformációs jelentőségét sok nemzetközi program támasztja alá (Digitális Menetrend, IIASA-EGPA Study Group, NISPAcee Working Group, vagy CEEE-Gov E-Dem Days). A magyar államreform is kiemelten kezeli és kb. 50 informatikai jellegű KÖFOP 1. és 2. prioritásban futó fejlesztést irányoz elő. A műhely ezért igen széles hatású kapcsolatrendszert mozgósít: 4 hazai kutatóműhelyt, 5 nemzetközi partner egyetemet köztük Duna Régiós együttműködési kapcsolatot is, A műhely 14 kutatója 5 különböző egyetemen, 2 kutatóintézetben, illetve az e-közigazgatásban dolgozik. Az NKE-n belül az Államelméleti és Kormányzástani Intézet és E-közszolgálati Intézet viszi a vezető szerepet. Mintegy 128 ívnyi és több mint 80 féle eredményterméket vállaltunk a digitális állam KFIS és IFT indikátorhoz való hozzájárulásban. Ezeknek önálló felelősei vannak, de mindegyik közös kutatások, integráltan működő hálózatok, konferenciák, és a műhely egésze által feldolgozott empirikus tudásanyag alapján jön létre. |
| Pályázat kapcsolódása az Intézményfejlesztési Tervhez és a Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégiához | (IFT) IV. Állami kormányzástan;(IFT) XII./A. Szervezés- és vezetéstan;(IFT) XV. Digitális állam és kibervédelem;(KFIS) Kormányzáselmélet; |
| Kulcsszavak | digitális transzformáció;e-közigazgatás;elektronikus szolgáltatások;IKT;okos kormányzás |
| --- | --- |
| Azonosító | 2016/47/NKE-ÁKK |
| Pályázat címe | Innovatív, Tanuló Közigazgatás |
| Benyújtó neve | Prof. Makó Csaba |
| Kar | Nemzeti Közszolgálati Egyetem ÁKK Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola |
| Tudományos fokozat (benyújtáskor) | MTA doktora |
| Futamidő | 2017.07 - 2018.11 |
| Összefoglaló | A kutatóműhely a magyar közigazgatás tanulási és innovációs potenciálját kívánja felmérni kérdőíves vizsgálaton keresztül. Az így nyert empirikus adataink által összevethető lesz a magyar közigazgatás innovációs kapacitása, nem csak a magyar magánszféra vállalatainak innovációs teljesítményével, de nemzetközi kutatások legfrissebb eredményeivel is. A közszféra innovációs teljesítményének mérése viszonylag friss fejlemény az innovációs kutatásokban, azonban a téma fontossága rohamosan nő. A műhely létrehozásával a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egy élenjáró nemzetközi kutatási hálózat aktív tagjává válik, amely jelentős nemzetközi reputációt és fontos tudásbővítési forrást biztosít számára. A műhely tevékenysége során a doktoranduszok számára nem csak nemzetközi publikációs megjelenést biztosítunk, de betekintést nyerhetnek a nemzetközi összehasonlító kutatások módszertanába is. A kutatás eredményei idővel nem csak a doktori, de a graduális képzés curriculumába is beépíthetők. |
| Jelentőség | A legfrissebb kutatási tapasztalatok arra hívják fel a figyelmet, hogy az innováció, a termékek és szolgáltatások minőségének javítása nem csak a magánszektor vállalatainak fontos feladata, hanem a közszolgáltatásokban és a közigazgatásban is kiemelt stratégiai érdek. A globális tanuló gazdaság feltételei között nem képzelhető el hosszabb távon versenyképes gazdaság innovációra és tanulásra képes közigazgatás nélkül. Ez a képessége két irányból is pozitív hatással van a magánszektor versenyképességére: egyrészt hatékonyabban szolgálhatja ki azok igényeit, másrészt saját innovációs aktivitásán keresztül a szektor maga is hozzájárul az innovációs teljesítmény növekedéséhez. Az innováció eredményeként elért magasabb minőségű szolgáltatások, hatékonyabb munkaszervezet általában az ágazatban foglalkoztatottak munkafeltételeire is pozitív hatást gyakorolnak. Márpedig a közszféra jelentős foglalkoztató, Európában átlagban a munkavállalók negyede dolgozik ebben a szektorban. |
| Pályázat kapcsolódása az Intézményfejlesztési Tervhez és a Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégiához | (IFT) VIII. Közszolgálati személyügy;(IFT) XII./A. Szervezés- és vezetéstan;(KFIS) Humán vagyon és innováció; |
| Kulcsszavak | innováció;közigazgatás;nemzetközi összehasonlítás;tanuló munkaszervezetek;versenyképesség |
| --- | --- |
| Azonosító | 2016/63/NKE-ÁKK |
| Pályázat címe | Jó Önkormányzat - a jó állam részét képező teljesítőképes és intelligens önkormányzati menedzsment |
| Benyújtó neve | Prof. Dr. Tózsa István |
| Kar | Nemzeti Közszolgálati Egyetem ÁKK Közszervezési és Közigazgatástani Intézet |
| Tudományos fokozat (benyújtáskor) | Dr. habil. |
| Futamidő | 2017.09 - 2018.10 |
| Összefoglaló | A kutatás kérdései: A változó körülmények között milyen szükségleteket elégítenek ki és elvárásokat támasztanak az önkormányzatok működésével szemben az érdekeltek – az egyén és család, a társadalom, a gazdaság, az állam – szűkebb és tágabb körei, intézményei? Az elvárások milyen fogadott, közvetített és nyújtott szolgáltatásokban és teljesítményekben realizálódnak. Az így meghatározott önkormányzati működés milyen indikátorokkal írható le, amelyek szervesen illeszkednek a jó állam kritérium- és mérési rendszerébe? Az önkormányzatok zárt ciklusú menedzsment rendszere hogyan, milyen szervezeti, működés és egyéb feltételek mellett válik képessé az elvárt teljesítmények megfelelő színvonalú biztosítására? A 4. ipari forradalom hogyan befolyásolja az önkormányzatokkal szemben támasztott igényeket és elvárásokat, az új technológiák milyen alkalmazkodásra kényszerítik, milyen nehézségeket támasztanak, és hogyan segíthetik működésüket és fejlődésüket, teljesítőképességüket és hatékonyságukat? |
| Jelentőség | Az önkormányzati rendszer átalakulása szükségessé teszi a jó állam ismérveinek megfelelő helyi közigazgatási menedzsment tudományos újragondolását. Ennek érdekében a kutatóműhely három pillér - Teljesítmény - Menedzsment - Technológia - köré szervezi programját, s azokon belül egyes – a már látható és a kutatás keretében kiteljesülő – témáit foglalja egységes tematikai rendszerbe. A kutatás e sajátos megközelítésének jelentőségét az adja, hogy tudományosan és módszertanilag megalapozza az önkormányzatok stratégiai és operatív menedzselési képességeinek fejlesztését, a kapcsolódó képzés, továbbképzés és gyakorlat szervezés- és vezetéstudományi szakmai és módszertani támogatását. Különösen jelentős a kutatás a jelen helyzetben, amikor az önkormányzatok szerepének változása a korábbitól alapvetően eltérő menedzsment kompetenciákat, rendszereket, módszerek és technológiák alkalmazását igényli. |
| Pályázat kapcsolódása az Intézményfejlesztési Tervhez és a Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégiához | (IFT) V. Önkormányzatiság;(KFIS) A kormányzás és a közigazgatás hatékonyságának szabályozási kérdései;(KFIS) Hálózatkutatás és helyi önkormányzatok;(KFIS) Közmenedzsment;(KFIS) Önkormányzatok tudásmenedzsentje; |
| Kulcsszavak | menedzsment;önkormányzat;szervezés;technológia;teljesítmény |
| --- | --- |
| Azonosító | 2016/66/NKE-ÁKK |
| Pályázat címe | Az olasz állam modernkori kihívásai |
| Benyújtó neve | Prof. Dr. Paczolay Péter |
| Kar | Nemzeti Közszolgálati Egyetem ÁKK Államelméleti és Kormányzástani Intézet |
| Tudományos fokozat (benyújtáskor) | Dr. habil. |
| Futamidő | 2017.01 - 2018.12 |
| Összefoglaló | Olaszországot számos kihívás érte az 1994-es politikai „terremoto” (földrengés) és az 1990-es évek elején súlyos problémákat okozó gazdasági nehézségek óta. A tökéletes kétkamarás parlamentáris rendszer a második köztársaság idején nem tudott hatékonyan működni, valódi reformjára azonban csak 2015-2016-ban kerülhetett sor. A kutatás hazai és külföldi résztvevői a projekt keretében arra keresik a választ, hogy az elmúlt 20-25 évben milyen külső és belső kihívások, belpolitikai trendek, változások, események befolyásolták, alakították a második világháború óta működő rendszert. A kutatás vizsgálja, hogy a belpolitikai változásokkal párhuzamosan hogyan alakult az ország világpolitikában betöltött pozíciója. |
| Jelentőség | Olaszország Magyarország stratégia partnere, lévén hazánk ötödik legfontosabb kereskedelmi partnere és politikai szövetségese. Olaszország az elmúlt 25 évben számos olyan belső és külső kihívással kellett, hogy szembenézzen, amelyek nem ismeretlenek Magyarország számára sem. A szoros gazdasági és politikai kapcsolatok miatt szükségszerű és hasznos megvizsgálni, hogy a belpolitikai (az alkotmányos berendezkedést, a pártrendszert és a választási rendszert érintő) kihívásokra és a külső problémákra (gazdasági válság, migráció) milyen válaszokat adott Olaszország, s azok mennyire bizonyultak hatékonynak. |
| Pályázat kapcsolódása az Intézményfejlesztési Tervhez és a Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégiához | (IFT) IV. Állami kormányzástan;(KFIS) Alkotmányelmélet, Államtan;(KFIS) Állam- és jogrendszerek összehasonlító vizsgálata;(KFIS) Állam, államigazgatás, közigazgatás;(KFIS) Tudományos ismeretek és módszertan gazdagítása; |
| Kulcsszavak | állam;kormány;Olaszország;pártrendszer;választási rendszer |
| --- | --- |
| Azonosító | 2016/86/NKE-ÁKFI |
| Pályázat címe | Államelméleti alapkutatás 2016-2018 |
| Benyújtó neve | Prof. Dr. Cs. Kiss Lajos CSc |
| Kar | Nemzeti Közszolgálati Egyetem ÁKFI Államkutatási és Fejlesztési Intézet |
| Tudományos fokozat (benyújtáskor) | Dr. habil. |
| Futamidő | 2017.07 - 2018.12 |
| Összefoglaló | A kutatás alapfeltevése: igazság- és konszenzusképes általános államelmélet kidolgozása társadalomelméleti nézőpontból lehetséges. A kutatás alaptörekvése: az államelméleti és társadalomelméleti hagyomány viszonyának pontos eszme- és elmélettörténeti tisztázása, az európai és magyar államfejlődés menetéhez igazodó feldolgozása négy összefüggő, a kutatás mérföldköveit képező kutatási irány, illetve elméletalkotási program keretében: I. általános államelmélet; II. nemzetállamok államelméletei; III. államfunkciók és kormányzás elmélete; IV. „jó állam” elmélete. A kutatási irányokat az államfunkciók (kormányzás) és a „jó állam” elmélete kapcsolja össze, és vezeti át az alkalmazás problémasíkjára. A kutatási irányok a társadalmi, politikai, jogi jelenségként azonosított állam fogalmi megragadásának különböző, egymáshoz kapcsolódó absztrakciós szintjeit körvonalazzák, s együttesen teszik lehetővé az államjelenség teljes, az államfejlődés törvényszerűségeit feltáró elméleti leírását. |
| Jelentőség | A kutatás először vállalkozik a magyar államelmélet állapotának felmérésére, a magyar és az európai államelméleti hagyomány összefüggésébe helyezve először ad átfogó képet az államelméleti irányzatokról, törekvésekről. A kutatás az államelméleti helyzetkép kialakításával új szintre emeli az államelméleti diskurzust, megteremti az általános államelmélet kidolgozásának feltételeit. A kutatás új megvilágításba helyezi a német-osztrák államtani hagyományt: megszabadít a félreértéstől, mely szerint az államtan „sajátosan német pre-demokratikus tradíciókhoz” való kötöttsége miatt az államfogalom „nem alkalmazható tudományos kategóriaként” (Christoph Möllers); világosan megvonja a határokat a tudomány, a politika és jog között, megszünteti az államtudományi kutatások inter-, multi-, transz-diszciplináris jellegével kapcsolatos tisztázatlanságokat. A kutatás az NKE Intézményfejlesztési tervének alapvetésével összhangban a KFIS-ban meghatározott támogatási elveket, prioritásokat valósítja meg. |
| Pályázat kapcsolódása az Intézményfejlesztési Tervhez és a Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégiához | (IFT) IV. Állami kormányzástan;(KFIS) A jog értékrendszere a kurrens értékfilozófiai viták mentén ;(KFIS) Alkotmányelmélet, Államtan;(KFIS) Államépítés és jogrendszer;(KFIS) Az emberi jogok helyzete; |
| Kulcsszavak | államfunkciók;államtan;általános államelmélet;jó állam;kormányzás |
| --- | --- |
| Azonosító | 2016/96/NKE-ÁKK |
| Pályázat címe | Corporate Governance - köztulajdonban lévő gazdasági társaságok |
| Benyújtó neve | Prof. Dr. Papp Tekla |
| Kar | Nemzeti Közszolgálati Egyetem ÁKK Civilisztikai Intézet |
| Tudományos fokozat (benyújtáskor) | Dr. habil. |
| Futamidő | 2016.10 - 2018.09 |
| Összefoglaló | A kutatás során - melynek fókuszában az empíria, a tényadatok gyűjtése és elemzése áll - részletesen feltárjuk a corporate governance magyar sajátosságait. A corporate governance jelenlegi szabályozása a vállalatirányítási jelentés elkészítésére, valamint nyilvánosságra hozatalára fókuszál. Ezeknek a jelentéseknek az alapját olyan kódexek képezik, melyek best practices jelleggel tartalmaznak ajánlásokat. A kutatás kiterjed a releváns hazai kódexek (MNV Zrt., BÉT) szabályanyagainak és a kikényszerítés lehetőségének az elemzésére, továbbá a kódexek alkalmazásának éves vizsgálatára. Ennek részét képezi az állam vállalkozói vagyonának (állami tulajdonban lévő gazdasági társaságoknak) a jogi vizsgálata is, különös tekintettel, a társasági vagyonnal kapcsolatban felmerülő ellentmondások átfogó bemutatására és a megoldási javaslatok kidolgozására. A másik nagyobb területet képezi a szindikátusi szerződések vizsgálata, különös tekintettel az aranyrészvény és szavazási megállapodás esetkörére. |
| Jelentőség | A corporate governance (felelős társaságirányítás) egyike azon témáknak, melyek ma a tudományos érdeklődés középpontjában állnak. A corporate governance azon cél köré összpontosul, hogy: a gazdasági társaságok teljesítménye kihatással van a reálgazdaságra, és ebből fakadóan a rosszul működő társaságoknak jelentős társadalmi költségei vannak. Ha az utóbbi évek vállalati botrányait nézzük (Enron, Parmalat), akkor megállapítható, hogy ezek az anomáliák (Postabank, Questor, Buda-Cash) hazának sem kerülték el. Mivel a társaságok piacról történő kivezetésének a társadalmi költsége kalkulálhatatlan, ezért a tudományos és szabályozói (jogalkotói, szabályalkotói) figyelem a társaságok működése alatti vizsgálatára irányult. A kutatás ebbe a nemzetközi áramlatba kívánja bekapcsolni a magyar helyzet elemzését, jogi értékelését. A kutatás feltárja a corporate governance magyar sajátosságait, nemzetközi kontextusba helyezve azt, ezzel nemzetközi figyelemre is számot tartó eredményeket közzétéve. |
| Pályázat kapcsolódása az Intézményfejlesztési Tervhez és a Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégiához | (IFT) XIV. Állami vagyongazdálkodás és vállalatmenedzsment;(KFIS) A versenyképes állam jogi előfeltevései;(KFIS) Állam, gazdaság és társadalom változásai, új jelenségek és folyamatok [különösen társadalmi kockázatok (szociális krízis), migráció, gazdasági-pénzügyi hálózatok komplexitása, digitalizáció, kibernetika, virtuális terek];(KFIS) Állam, jogrendszer és gazdaság; |
| Kulcsszavak | állami részvétellel működő gazdasági társaság;corporate governance;háttérmegállapodás;szindikátusi szerződés |
| --- | --- |
| Azonosító | 2016/105/NKE-ÁKFI |
| Pályázat címe | Versenyképességjavítás állami eszközrendszere különös tekintettel a kormányzati képességeknek a versenyképesség puha tényezőire gyakorolt hatásaira |
| Benyújtó neve | Prof. Dr. Csath Magdolna |
| Kar | Nemzeti Közszolgálati Egyetem ÁKFI Államkutatási és Fejlesztési Intézet |
| Tudományos fokozat (benyújtáskor) | MTA doktora |
| Futamidő | 2017.08 - 2018.10 |
| Összefoglaló | A pályázat nemzetközi összehasonlításban kívánja vizsgálni a nemzeti versenyképesség és a kormányzati képességek versenyképességre gyakorolt hatásai összefüggésrendszerét, különös tekintettel a versenyképességre ható puha tényezőkre, mint például a társadalmi tőkére, az innovációs ökoszisztémákra és a humán vagyonra. Hazánkban a versenyképesség-mérés elsősorban a makromutatók, közöttük is hangsúlyozottan a GDP alapján történik. A pályázat eredményeként olyan új összefüggésrendszereket keresünk és fogalmazunk meg, amelyek segítségével felszínre hozhatók a versenyképesség mélyebben rejlő, társadalmi jellemzőket is magukban foglaló befolyásoló tényezői, közöttük a regionális eltérések miatti tényezők is. Ezen összefüggésrendszerek bemutatásával hozzá szeretnénk járulni ahhoz, hogy a kormányzati képességek erősödésével a versenyképesség tartós javulási szintje ne csak a gazdaság, de a társadalom fejlettségében is mérhető és ezáltal a döntéshozók számára figyelembe vehető legyen. |
| Jelentőség | A pályázat eredményeként hazai és nemzetközi publikációk születnek, valamint módszertani és szakmai ajánlás készül a versenyképesség új, a hazai adottságokra építő, de a nemzetközi szakmai követelményeknek is megfelelő, a kemény és a puha mutatókat egyaránt értékelő versenyképességi index kialakítására. A nemzetközi összehasonlításoknak köszönhetően „jó gyakorlatokat” keresünk, és megvizsgáljuk azok hazai alkalmazásának lehetőségeit figyelembe véve a fejlettségi, társadalmi és kulturális eltéréseket. Különös figyelmet fordítunk a nemzeti kulturális jegyek, mint például a bizonytalanság- és kockázatkerülés innovációs képességre gyakorolt hatásának vizsgálatára. A kutatás során kreativitási technikákon alapuló műhelymunka zajlik, workshopon vitatjuk meg az elért eredményeket a hazai és külföldi szakmai körök képviselőinek bevonásával. A feldolgozott téma alapján tankönyv és szakkönyv készül, amelyek az NKE képzési- és továbbképzési programjaiban használhatók lesznek. |
| Pályázat kapcsolódása az Intézményfejlesztési Tervhez és a Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégiához | (IFT) I. Kormányzati hatékonyságot mérő- és értékelőrendszer;(IFT) IV. Állami kormányzástan;(KFIS) Gazdaságpolitikai kutatások;(KFIS) Humán vagyon és innováció;(KFIS) Közmenedzsment; |
| Kulcsszavak | humán vagyon;innovációs ökoszisztémák;kormányzati képesség;nemzeti versenyképesség;társadalmi tőke |
| --- | --- |
| Azonosító | 2016/146/NKE-ÁKK |
| Pályázat címe | Közszolgáltatások szolgálatosítása (Servitization of Public Services) |
| Benyújtó neve | Prof. Dr. Vastag Gyula DSc |
| Kar | Nemzeti Közszolgálati Egyetem ÁKK Elektronikus Közszolgálati Intézet |
| Tudományos fokozat (benyújtáskor) | MTA doktora |
| Futamidő | 2017.08 - 2018.10 |
| Összefoglaló | Szolgálatosítás („servitization”), egy általánosan elfogadott definíció szerint, olyan innovatív képességek kifejlesztését jelenti, amelyek szolgáltatásokkal egészítik ki és javítják a vállalatok termék portfóliót. Itt azonban a szolgálatosítást nem termékekre alkalmazzuk, hanem azt vizsgáljuk, hogy a Unified Services Theory keretein belül hogyan lehet a különböző kormányzati szervek (vagy közpénzből finanszírozott egységek) szervezeti képességeit növelni, hogy az általuk ajánlott szolgáltatások jobbak, gazdaságosabbak, hatékonyabbak legyenek. A projekt kiemelten vizsgálja az államigazgatási (pl. járási hivatalok ügyfélszolgálatai által nyújtott közigazgatási szolgáltatások,okmány ügyintézés ) és önkormányzati szervek által nyújtott közszolgáltatások szervezését, melyeknél kiemelten fontos a szolgáltató jelleg, és melyeken keresztül leginkább megítéli az állampolgár a közigazgatás működésének hatékonyságát. |
| Jelentőség | A projekt nemzetközileg is egyedülálló módon, az empirikus kutatási módszerek széles körét alkalmazva nemzetközi összehasonlításban (finn és szlovák kutatók bevonásával) elemzi a szolgáltatások ellátási láncainak folyamatait “ az új közmenedzsment” területén. A projekt az elméleti fogalmi keretek alkalmazásán túl, épít a modern adatelemzés és szimuláció eszköztárára is. A közvetlen cél olyan tankönyv, oktatási anyagok és szimulációs modellek kidolgozása, amelyek az állami szolgáltató központok adataira épülve az állami szolgáltatások további területein is alkalmazhatók. A közszolgáltatások területén ez a projekt mind elméleti mind gyakorlati szinten új eredményeket ígér, továbbá - egyedülálló módon - széles perspektíváját vonultatja fel a hatékonyságnövelésének és az új funkciók fejlesztésének. Az elfogadott elméleti alapokra épülő primer kutatás célja, hogy feltárja a közszolgáltatások hatékonyságának növelésének lehetőségeit, amely nemzetközi szinten is újdonságnak számít. |
| Pályázat kapcsolódása az Intézményfejlesztési Tervhez és a Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégiához | (IFT) VII. Közigazgatás hatékonyságának javítása, adminisztratív tehercsökkentés;(IFT) XII./A. Szervezés- és vezetéstan;(KFIS) Közmenedzsment;(KFIS) Tudományos ismeretek és módszertan gazdagítása; |
| Kulcsszavak | Hatékonyság;Kompetencia;Kormányzat;Oktatás |
| --- | --- |
| Azonosító | 2016/257/NKE-ÁKK |
| Pályázat címe | Közszolgálati jogi és HR komplex kutatóműhely |
| Benyújtó neve | Prof. Dr. Kiss György |
| Kar | Nemzeti Közszolgálati Egyetem ÁKK Emberi Erőforrás Intézet |
| Tudományos fokozat (benyújtáskor) | MTA doktora |
| Futamidő | 2017.08 - 2018.12 |
| Összefoglaló | A kutatás célja, a közszolgálat személyi állományának komplex vizsgálata. Alapkérdése: milyen feltételek mellett alkalmas a személyi állomány a rábízott feladatok eredményes teljesítésére. Hipotézisünk: az állami humántőke fejlesztésével javítható a személyi állomány feladatellátásra való alkalmassága. A fejlesztési igények különösen a jogi szabályozással, a munkaerő-piaci versenyképességgel és az emberierőforrás gazdálkodással összefüggésben vizsgálhatóak. Elérni kívánt eredmény: multidiszciplináris kutatással feltárni a közszolgálat helyzetét, a fejlesztési igényeket, valamint széleskörű nemzetközi, tudományos és oktatási együttműködési hálózat kialakítása hazai és nemzetközi téren egyaránt. Kutatási módszerek: a hazai és a külföldi szakirodalom, valamint korábbi kutatási eredmények feldolgozása, a jogi szabályozás, bírósági ítélkezés vizsgálata, statisztikai adatok elemzése, kérdőíves felmérések, összehasonlító elemzés, jövőbeli trendek prognosztizálása. |
| Jelentőség | A 2014-2020-as időszakra vonatkozó fejlesztéspolitikai stratégiai dokumentumok (Partnerségi Megállapodás, KÖFOP) nevesítve szerepeltetik a közszolgálati életpálya-program megvalósításához kapcsolódó célkitűzéseket, intézkedéseket. Mindezeket a célokat a Közigazgatás- és közszolgáltatás-fejlesztési stratégia 2014-2020 című dokumentum is tartalmazza, ebben az emberi erőforrás menedzsment fejlesztése új, önálló intézkedésként jelenik meg. Az előirányzott fejlesztések megalapozásához szükséges a nemzetközi és hazai megoldások, gyakorlatok és tapasztalatok ismerete, elemzése, mindezek képzésben, képzésfejlesztésben történő hasznosítása. A Kormány kiemelten kezeli az állami humántőke reformját, valamint a fegyveres és a közszolgálati életpálya modell kidolgozását. Átfogó, a közszolgálat viszonyait többféle aspektusból vizsgáló kutatásra a közelmúltban nem került sor. A kutatás jelentősége a közszolgálati jog és HR egységes vizsgálata. |
| Pályázat kapcsolódása az Intézményfejlesztési Tervhez és a Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégiához | (IFT) I. Kormányzati hatékonyságot mérő- és értékelőrendszer;(IFT) VIII. Közszolgálati személyügy;(IFT) X. Közjogi szabályozás-kodifikáció;(KFIS) A közszolgálat humánpolitikája és ennek jogi keretei;(KFIS) Humán és személyügyi munka; |
| Kulcsszavak | életpálya;emberierőforrás menedzsment;közszolgálat;közszolgálati jog |
| --- | --- |
| Azonosító | 2016/268/NKE-ÁKK |
| Pályázat címe | Európai hagyomány: állam és igazgatás történeti megközelítésben |
| Benyújtó neve | Prof. Dr. Jakab Éva DSc |
| Kar | Nemzeti Közszolgálati Egyetem ÁKK Európai Állam- és Jogtörténeti Intézet |
| Tudományos fokozat (benyújtáskor) | MTA doktora |
| Futamidő | 2017.04 - 2018.10 |
| Összefoglaló | A kutatás célja egyrészt az állam kialakulására és működésére vonatkozó elméleti alapvetések történeti áttekintése a nagy ókori civilizációktól (a görög és a római világ) a 20. századig. Kiemelt témakörök ezen belül a bizánci örökség, a korai keresztény gondolkodók tanításai, a reneszánsz és a humanizmus eszmekincse, a természetjog nagy gondolkodói, valamint a francia és a német tudományos iskola. A teoretikus megközelítés mellett a kutatás funkcionális vizsgálatokat is tervez, amelyek fókuszában az állam működésének, a közhatalom gyakorlásának egyes területei állnának. Kiemelt kutatási terület az igazgatás (ezen belül a közigazgatás) intézményrendszerének vizsgálata a különböző korokban, valamint a törvényhozási és igazságszolgáltatási modellek történeti bemutatása. További kiemelt kutatási cél az európai eszmetörténet nagy gondolkodói életművének, az államról vallott nézeteinek összehasonlító-elemző bemutatása. |
| Jelentőség | A 21. századra az állam fogalma és működésének formái lényeges változásokon estek át; ezek a változási folyamatok korunkban is tovább folytatódnak. A gazdasági-társadalmi környezet változásai kihatnak az államtan, államelmélet és igazgatás tanaira is. Ebben a változó világban alapvető jelentősége lennek annak, hogy tudatosan, tudományosan megalapozottan törekedjünk annak feltárására, hogy mely konstans értékek fémjelezték a történelem folyamán az európai állami és jogi kultúrát. Ezek az állandó, a történelem próbáját kiállt értékek alapul szolgálhatnak azon tudáskincs megformáláshoz, amely kivezető utakat lesz képes kidolgozni az állam korunkban megfigyelhető válságjelenségeiből. Ebből az aspektusból fontos az államtan, államelmélet és a közhatalom gyakorlásának normatív kereteit képező dogmatika részletes, a történeti összehasonlítás módszerével való feltárása. A pályázat a fenti célok megvalósításával hozzájárul a KFIS-ben meghatározott kutatási prioritások megvalósításához. |
| Pályázat kapcsolódása az Intézményfejlesztési Tervhez és a Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégiához | (IFT) IV. Állami kormányzástan;(KFIS) A köz szolgálatában a közszolgálatra történő felkészítés;(KFIS) A közigazgatás törvényes működsée;(KFIS) Államszervezeti modellek közjogi modellek;(KFIS) Jogelmélet; |
| Kulcsszavak | államtan;államtörténet;államtudomány;igazgatástörténet |
----------
| Azonosító | 2016/335/NKE-NETK |
| Pályázat címe | A modern állam gazdasági szerepének legújabb dimenziói |
| Benyújtó neve | Prof. Dr. Halmai Péter DSc |
| Kar | Nemzeti Közszolgálati Egyetem NETK Nemzetközi Gazdasági és Közpolitikai Tanulmányok Tanszék |
| Tudományos fokozat (benyújtáskor) | MTA doktora |
| Futamidő | 2017.07 - 2018.12 |
| Összefoglaló | A kutatás alapvető célja a modern állam gazdasági szerepének feltárása, kiemelt figyelemmel a nemzetközi koordinációs mechanizmusok és a nemzeti államok gazdaságszervező funkciói működése kölcsönös összefüggéseire. E témakörön belül hangsúlyos területek a reformpolitikák hatásvizsgálata, illetve az európai és nemzetközi közpolitikák ökonómiájának kidolgozása. A program keretében vizsgálandó fő témakörök a következők: - A gazdasági növekedés intézményi feltételei - A strukturális reformok gazdaságtana - Szupranacionális és nemzeti koordináció a Gazdasági és Monetáris Unió rendszerében - Nemzetközi és európai közpolitikák - Globalizáció, globális gazdasági koordináció A tervezett munka szükségképpen multidiszciplináris jellegű. Annak során kiemelt figyelem irányul a szabályozási és intézményi, illetve a közpolitikai összefüggésekre. Fentiekhez igazodnak az alkalmazni kívánt – jelentős részben empirikus - módszerek. |
| Jelentőség | A kutatás a legkorszerűbb közgazdaságtudományi main-stream és az intézményi megközelítés együttes alkalmazásával vizsgálja a témakört. Fontos adalékokat nyújthat az állam gazdasági funkciói jelen és jövőbeni lehetőségeinek feltárásához, mindenekelőtt a növekedési politika, a felzárkózás és a konvergencia, az európai gazdasági kormányzás és egyes nemzetközi szakpolitikai dimenziók tekintetében. A projekt a magas színvonalú gazdaságelmélet és a gazdaságpolitikai kutatások, s az európai és nemzetközi összefüggések újszerű szintézisét eredményezheti. A hazai és a nemzetközi tudományosság számára releváns eredmények, minőségi publikációk mellett segítséget nyújthat a kormányzat, mindenekelőtt a gazdaságpolitika számára. Szervesen illeszkedik az átfogó államtudományi megközelítés keretébe. Közvetlenül hozzájárulást nyújt az egyetem képzési és továbbképzési programjainak fejlesztéséhez, tananyagok és tanulmányi segédanyagok elkészítéséhez, a közgazdaságtudományi tudásközpont megalapozásához. |
| Pályázat kapcsolódása az Intézményfejlesztési Tervhez és a Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégiához |
(IFT) XIII. Közgazdaságtan, közpénzügyek és külgazdaság |
| Kulcsszavak |
gazdasági kormányzás, gazdasági növekedés, integráció, kereskedelempolitika, strukturális reformok |