Lőrincz Lajos Professzori Program
Felhívás Lőrincz Lajos Professzori Programban való részvételre
Tartalomjegyzék:
2016/112/NKE-ÁKK - Premier plan a magyar szerződési jog rendszeréről
2016/31/NKE-NETK - Az államiság eltérő modelljei
------
| Azonosító | 2016/6/NKE-ÁKK |
| Pályázat címe | Közszolgálati szervezetek újratervezése az infokommunikációs technológiák segítségével |
| Benyújtó neve | Prof. Dr. Nemeslaki András CSc |
| Kar | Nemzeti Közszolgálati Egyetem ÁKK Elektronikus Közszolgálati Intézet |
| Tudományos fokozat (benyújtáskor) | Dr. habil. |
| Futamidő | 2017.12 - 2018.09 |
| Összefoglaló | Pályázatom azzal a kiindulással készítettem, hogy MTA Doktori Disszertációm és a 4 elvárt cikket összekapcsolom azzal a három Ludovika Műhellyel, amelyekben közreműködöm. Ezek rendre a közigazgatási innovációval (Makó Csaba professzor), kiberbiztonsággal (Kovács László professzor) és az általam vezetett digitális kormányzással foglalkozó kutatási programok lesznek. A három projektben megtervezett mintegy 15 db MTA IX. Osztály A-B-C kategóriás illetve nemzetközileg jegyzett WoS és SCOPUS cikkek remélhetően a doktori követelményekhez fogják igazítani jelenlegi teljesítményem. Ennek pontos megítélése attól függ, hogy melyik Bizottság fogja tudni fogadni és értékelni a pályázatom. Erre jelen pillanatban a legvalószínűbb a Gazdaságtudomány Bizottság, de a közigazgatás-tudomány megerősödésével ez másik is lehet, akár maga az Állam és Jogtudományi Bizottság. Éppen azért, hogy a szükséges korrekciókat időben meg tudjam majd tenni, a 4 publikációt 2018-ban ennek megfelelően fogom pozicionálni. |
| Jelentőség | A technológia fejlődés Moore törvénnyel jellemezhető exponenciális dinamikája lehetővé tette, hogy az informatikai eszközök (IT)i társadalmunkba beágyazottakká váljanak. Mindennapi tevékenységekeinket és intézményeinket a digitálizáció és a hálózatok jellemzik; korunkban az IT alkotta virtuális és a humán világ összenő, a kettő közötti átmenet eltűnik. Köszönhetően annak, hogy az IT elterjedtté és megfizethetővé vált az innovációs nyomás is egyre több területre terjedt át. Az internet radikális átformáló hatása (disruptive innovation) az 1990-es évek közepétől átalakította pl. a médiaipar, a kereskedelem, az oktatás értéktermelés folyamatait, a szereplők érdekviszonyait, a szolgáltatások jellegét, de a foglalkoztatáshoz szükséges képességeket és ismereteket is. Az állam működésében az IT hatások illetve a technológiai paradigmák vizsgálatai szűk keresztmetszetté váltak, mivel ez a kérdéskör eddig a közigazgatás-tudomány perifériáján húzódott meg nemcsak nálunk, de nemzetközi téren is. |
| Pályázat kapcsolódása az Intézményfejlesztési Tervhez és a Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégiához | (IFT) XII./A. Szervezés- és vezetéstan;(KFIS) Digitális gazdaság;(KFIS) Tudományos ismeretek és módszertan gazdagítása; |
| Kulcsszavak | design science;IKT;információmenedzsment;innováció;szervezeti változás |
| --- | --- |
| Azonosító | 2016/112/NKE-ÁKK |
| Pályázat címe | Premier plan a magyar szerződési jog rendszeréről |
| Benyújtó neve | Prof. Dr. Papp Tekla |
| Kar | Nemzeti Közszolgálati Egyetem ÁKK Civilisztikai Intézet |
| Tudományos fokozat (benyújtáskor) | Dr. habil. |
| Futamidő | 2017.12 - 2018.09 |
| Összefoglaló | A szerződési jog jövőjét napjainkban egyre kevésbé a nemzeti magánjogok alakítják, Európában egyre inkább szupranacionális síkra terelődik a szerződési jog fejlődése, melynek útvesztőiben a szerződéstípusok meghatározásával tudunk eligazodni. A XXI. századra a nemzeti szerződési jogok egy többrétegű magánjog részei, melyet európai és globális hatások befolyásolnak, és erőteljesen közjogi normák alakítanak. Ebből adódóan elképzelhetetlen a magánjog bármely részének kutatása és feldolgozása ezen behatások vizsgálata nélkül. A magánjog szerződéseinek klasszifikálási szempontjaira vonatkozóan az európai szerződési jogi szakirodalomban új megközelítések is feltűntek: az egyedi és az egymással összefüggő megállapodások kategorizálásával (contractual chains, Netzvertrag, umbrella and framework agreements, linked contracts etc.). A pályázat célja az MTA doktora tudományos cím megszerzéséhez szükséges kutatások, és a monográfia, valamint a részpublikációk teljesítése, illetve elkészítése. |
| Jelentőség | A piacgazdaság kialakulása és jelenségei (a XIX. századi természetjogi kódexek deklarálta szerződési szabadságra visszavezethető jogi „képződmények”) a Ptk. szabályozási kereteit szétfeszítik - az üzletszerű gazdálkodás (a rendszeres jellegű termelő, szolgáltató, kereskedelmi tevékenység folytatása nyereségszerzés érdekében), a tömegméretű vagyoni és árukapcsolatok, a nagyméretű beruházások, a nemzeti határokat átlépő jogügyleti viszonyok újabb és újabb szerződések meghonosodását és alkalmazását tették lehetővé, valamint - a hagyományosan intézményesült szerződési alaptípusokat meghaladó, új szerződési technikák jelentek meg: egységesítésre, standardizálásra irányuló, illetve túl részletező, önszabályozó jellegű megállapodások. A timesharing-szerződés egy olyan atipikus kontraktus, amelynek speciális magánjogi jellegzetességei mellett sajátos közjogi vonásai (adó-, pénzügyi és értékpapírjogi, vagyonkezelés) szükségessé teszik jogdogmatikai alapú, koncentrikus megközelítésű elemzését |
| Pályázat kapcsolódása az Intézményfejlesztési Tervhez és a Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégiához | (IFT) X. Közjogi szabályozás-kodifikáció;(KFIS) Jogágak és jogágakon belüli fejlődési folyamatok, specializációk |
| Kulcsszavak | atipikus szerződések;kontraktusok csoportosítása;timeshare;timesharing-szerződés;trust |
| --- | --- |
| Azonosító | 2016/187/NKE-ÁKK |
| Pályázat címe | Az állami szerepvállalás és a jó kormányzás dinamikája Magyarországon, történeti és nemzetközi kontextusban – avagy az állampénzügyek államtudományokba történő integrációja |
| Benyújtó neve | Dr. Lentner Csaba CSc |
| Kar | Nemzeti Közszolgálati Egyetem ÁKK Közpénzügyi és Államháztartási Intézet |
| Tudományos fokozat (benyújtáskor) | Dr. habil. |
| Futamidő | 2018.05 - 2018.11 |
| Összefoglaló | • A kutatás bemutatja: a magyar fiskális és monetáris kormányzás, közpénzügyi ellenőrzés, vagyongazdálkodás, állampénzügyi menedzsment (kincstár, államadósság kezelés) területén bekövetkezett főbb (gyakorlati) változásokat, a válság után, azokat rendszerezi, illetve modellt vázol, • magyar állami beavatkozás történelmi dinamikáját a szocialista tervgazdasági rendszer végétől, de különösen 2010-től, napjainkig bezárólag megvizsgálja, • a fejlett piacgazdaságok (USA, euró-zóna térség) 2007-2016 közötti állampénzügyi (monetáris, fiskális) változásait a szabályozás területén, az intézményi gondolkodás előtérbe kerülésének módját elemzi, • nemzetközi síkban összehasonlító elemzést téve annak megállapítására törekszik, hogy a magyar állampénzügyi menedzsment mennyire modellt alkotó, vagy mennyire modellt (trendet) követő, • kimutatja, hogy a válság utáni magyar hiperaktív intézkedések mennyiben voltak indokoltak, mennyiben nem. |
| Jelentőség | A válság utáni aktív állammodell gazdasági rendszertana átfogó kutatási eredményekben Magyarországon még nem jelent meg. Ennek megírása, történeti és nemzetközi kontextusban történő elemzése a pályázat célja. Kutatási végcél: Az aktív állammodell gyakorlatának leírásával, modellezésével, a jó kormányzás mögé átfogó tudományos rendszertan létrehozása, vagyis a jó kormányzás segítése az állampénzügyek definiálásával, illetve államtudományokba integrálásával. A lezajlott, lezajló folyamatok tudományos állampénzügyi rendszertanba foglalása szükséges, ezáltal az államtudományokon belül az állampénzügyi kataszter fejlesztése. Kiindulási alap: a megváltozó fiskális és monetáris gyakorlatok, bővülő állami vagyonmanagement, feszesebbé váló költségvetési ellenőrzési és bankfelügyeleti eljárások (az állampénzügyi menedzsment, állampénzügyek meghatározó részei) terén az állam gazdaságbefolyásoló, ellenőrző és szabályozó szerepe előtérbe került, nemzetközi és hazai vonatkozásban egyaránt. |
| Pályázat kapcsolódása az Intézményfejlesztési Tervhez és a Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégiához | (IFT) IV. Állami kormányzástan;(IFT) XIII. Közgazdaságtan, közpénzügyek és külgazdaság;(KFIS) Állam, gazdaság és társadalom változásai, új jelenségek és folyamatok [különösen társadalmi kockázatok (szociális krízis), migráció, gazdasági-pénzügyi hálózatok komplexitása, digitalizáció, kibernetika, virtuális terek]; |
| Kulcsszavak | állampénzügyek;államtudományok;jó kormányzás |
---------
| Azonosító | 2016/31/NKE-NETK |
| Pályázat címe | Az államiság eltérő modelljei |
| Benyújtó neve | Nagyné Rózsa Erzsébet |
| Kar | Nemzeti Közszolgálati Egyetem NETK Nemzetközi Kapcsolatok és Diplomácia Tanszék |
| Tudományos fokozat (benyújtáskor) | Dr. habil. |
| Futamidő | 2017.01 - 2017.10 |
| Összefoglaló | Az immár több évtizede folytatott kutatói munka további folytatása, az eddigi tapasztalatok és megszerzett tudás beépítése, az MTA doktora cím megszerzése, disszertáció/könyv elkészítése. Az iszlám és az állam, államiság kapcsolatáról sokat publikáltam az elmúlt évtizedekben, és a Magyar Külügyi Intézetben, illetve annak utódintézményeiben végzett munkám során rendszeresen és folyamatosan részt vettem a KÜM/HM stratégiáinak és anyagainak készítésében, háttéranyagokkal, előadásokkal, konzultációkkal. Pl. én vezettem a „globális nyitás/keleti nyitás” előkészítésének a „Kelettel” folytatott konzultációit, háttéranyagának elkészítését. ( ORIENT projekt) A kutatás során az államiság kérdését kívánom vizsgálni az iszlám politikatörténetének kereteiben, két példán keresztül, Szaúd-Arábia, a szunnita vahhábita monarchia, és a síita Iráni Iszlám Köztársaság példáján. Kutatásom eredményeit eddig is, ezután is felhasználom itthon és külföldön, BA, MA és PhD szinten. |
| Jelentőség | A pályázat a kormányzati kül- és biztonságpolitikához, a keleti/déli nyitáshoz, illetve a migrációs politikához alkalmazkodva, a Közel-Kelet állam-modelljeinek jellegzetességeit és a kapcsolódó jelenségeket, problémákat kívánja feltárni. Különös figyelmet szentel a közel-keleti válsággóc regionális dinamikájának, a nemzetközi napirendet tematizálni képes regionális nagyhatalmaknak, valamint a meglehetősen bonyolult és változó egyensúlyi dinamikáknak. A kutatás során Szaúd-Arábia és Irán államiságával kapcsolatban különöse figyelmet szntelek a migrációs kérdéskörnek, melyben Irán, mint a migráció - akár többéves - tranzitzónája, aza újbóli kibocsátója, Szaúd-Arábia, mint az arab migráció egyik lehetséges, de vajon valós-e? célországa szerepel. Mindezekben a best pratices/worst scenarios fontos lehet a mindenkori magyar politika alakításában is. |
| Pályázat kapcsolódása az Intézményfejlesztési Tervhez és a Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégiához | (IFT) IV. Állami kormányzástan (IFT) XX. Nemzetközi és európai tanulmányok (KFIS) A globalizáció és a nemzetközi/regionális integrációk axiomatikus dilemmái és értékkonfliktusai (KFIS) A nemzetközi szervezetek (ENSZ, EBESZ, ET) |
| Kulcsszavak | állam, iszlám, királyság, köztársaság, vahhábita |