Egyed István Posztdoktori Program
Felhívás Egyed István Posztdoktori Programban való részvételre
Tartalomjegyzék:
2016/27/NKE-NETK - A radikális iszlamizmus hatása a kelet-afrikai államok stabilitására
2016/57/NKE-NETK - Állami kiadások trendjei az Európai Unió tagállamaiban
2016/88/NKE-NETK - Törékeny nagyhatalmiság: a kiberbiztonság
------
| Azonosító | 2016/58/NKE-ÁKK |
| Pályázat címe | Az oktatási, szociális és kulturális szakpolitikák és szakigazgatás kölcsönhatásainak, hatékonyabb együttműködésének új útjai a társadalmi kohézió erősítésében |
| Benyújtó neve | Dr. Bauer Lilla |
| Kar | Nemzeti Közszolgálati Egyetem ÁKK Szakigazgatási és Szakpolitikai Intézet |
| Tudományos fokozat (benyújtáskor) | PhD / CSc |
| Futamidő | 2017.02 - 2018.07 |
| Összefoglaló | Doktori disszertációmban egy ex-post típusú, evalváció jellegű elemzését végeztem el a gyakorlatban működő magyar közoktatási szakigazgatásnak, szakpolitikának.Posztdoktori kutatásomat kiterjesztem egyfelől a magyar oktatási rendszer teljes input-output folyamatára, valamint a társ-ágazatokkal - szociális és kulturális igazgatás és szakpolitikák - közötti kölcsönhatásokra. Feltételezem, hogy az oktatás stratégiai és preventív ágazat, amelynek hatásossága (efficacy) és eredményessége (effectiveness), hatékonysága (efficiency, economy) képes javítani a foglalkoztatottságon, és lefaragni a szociális és egészségügyi kiadásokat. Kutatásomat nemzetközi szintre is kiterjesztem, mert feltételezem, hogy globális világunkban a kulturális mintázatok és attitűdök, valamint a modernitás kihívásai együttesen késztetik a kormányzatokat humán erőforrásra vonatkozó szakpolitikáik és szakigazgatásuk megújítására, a társadalmi kohézió fenntartására illetve erősítésére. |
| Jelentőség | A nemzetközi oktatási rendszerek és a magyar oktatási rendszer igazgatási kihívásainak és az azokra adott válaszoknak összehasonlító elemzése során feltártak alapján ajánlások megfogalmazása a kormányzatok számára az oktatási rendszerek minőségének javítására. Az oktatási, a szociális és a kulturális szakigazgatásra, szakpolitikákra nehezedő kihívások és az azokra adott nemzetközi és magyar válaszok összehasonlító elemzése során elért eredmények alapján ajánlások a társadalmi kohézió erősítésére, a stratégiai szolgáltató ágazatok igazgatási hatékonyságára, a társ ágazatok irányításának hatékonyabbá tételére és együttműködésére vonatkozóan. Posztdoktori kutatásom során az evalvációs szemléletet fenntartva, ex-post elemzést és ex-ante módszert egyaránt alkalmaznék. Exploratív kutatásomban a mélyebbre hatolni képes megértő szociológia, a diskurzus-elméletek és a hermeneutikai megközelítés módszereit egyaránt használni szeretném, frissítve ezzel a pozitív tudományok eszköztárát. |
| Pályázat kapcsolódása az Intézményfejlesztési Tervhez és a Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégiához | (IFT) XI Társadalomszervezés, szociológia kutatás;(IFT) XX. Nemzetközi és európai tanulmányok;(KFIS) A kormányzás és a közigazgatás hatékonyságának szabályozási kérdései;(KFIS) A szakpolitika, a jogpolitika-alkotás és jogi szabályozás komplex folyamatának elemzése, a kodifikáció elveinek, normarendszerének és technikáinak kutatása;(KFIS) Tudományos ismeretek és módszertan gazdagítása; |
| Kulcsszavak | eredményes szakpolitikák;hatékony szakigazgatás;társadalmi kohézió |
| --- | --- |
| Azonosító | 2016/118/NKE-ÁKK |
| Pályázat címe | Az állam rendvédelmi feladatainak társadalmi hatása a kommunikáció tükrében (1988-2018) |
| Benyújtó neve | Kriskó Edina |
| Kar | Nemzeti Közszolgálati Egyetem ÁKK Emberi Erőforrás Intézet |
| Tudományos fokozat (benyújtáskor) | PhD / CSc |
| Futamidő | 2017.03 - 2018.08 |
| Összefoglaló | A kutatás fókuszában a rendőrségek külső kommunikációjának átalakulása áll. A 30 éves időtáv, melyet a kutatás átfog, a technológia oldalán olyan mérföldköveket jár végig, mint az internet megjelenése és széleskörű elterjedése a mindennapokban, a betárcsázós internetről az ADSL és VDSL kapcsolatra való áttérés, a közösségi média hype, a virtuális valóságok (másod)virágzása és az augmentáció mind jelentősebb térhódítása az okos és mobil eszközökön. A dolgozat központi kérdése, hogy milyen változásokat és milyen időbeli késéssel hoz el a rendészet társadalmi kapcsolatai számára a kommunikáció digitális színterek felé történő elmozdulása. Hol tart a magyar rendőrség kommunikációs gyakorlata a tapintható és alakváltó felhasználói interfészek korában? Mit hoz(hat) a jövő? Az alkalmazott kutatási módszer főként dokumentum- és diskurzuselemzés, médiafigyelés és -elemzés, illetőleg interjútechnikák. |
| Jelentőség | A kutatás hozzájárul egy a rendészeti kommunikáció eddig csak részben feltárt, és szisztematikus elemzésnek eddig alá nem vetett területének feltérképezéséhez. Mind rendészettudományi, mind kommunikáció- és médiatudományi hasznokkal jár, s az elkészülő publikációk tananyagként, kötelező és/vagy ajánlott irodalomként szolgálhatnak a rendészeti alapképzésben, a rendészeti szakújságíró, illetve a rendvédelmi szóvivő szakirányú továbbképzésben, valamint a média- és közszolgálati kommunikáció szakirányú továbbképzési szakon. Haszonnal forgatható ismereteket remél a kutatás feltárni a médiatudományi tanulmányokat folytatók számára, ezzel erősítve az NKE presztízsét a multidiszciplináris kutatási területeken. Ugyanakkor a rendészeti professziót hivatásszerűen művelők széles köre számára jelenthetnek a feltárt ismeretek ismeretterjesztő, a szakmai naprakészséget biztosító olvasmányokat. |
| Pályázat kapcsolódása az Intézményfejlesztési Tervhez és a Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégiához | (IFT) XVIII. Rendészettudomány;(KFIS) A rendészeti igazgatás személyzete;(KFIS) A rendészeti igazgatás szervezeteinek vizsgálata;(KFIS) A rendészeti szervek működésének feltárása;(KFIS) Társadalmi nyilvánosság |
| Kulcsszavak | digitalizáció;kommunikáció;média;rendészet;új média |
| --- | --- |
| Azonosító | 2016/140/NKE-ÁKK |
| Pályázat címe | Demokrácia, állam, politika: az athéni közvetlen demokrácia gyakorlatának és néhány kulcsfogalmának értelmezése a kortárs demokráciák válságának tükrében |
| Benyújtó neve | Dr. Horváth Szilvia |
| Kar | Nemzeti Közszolgálati Egyetem ÁKK Molnár Tamás Kutató Központ |
| Tudományos fokozat (benyújtáskor) | PhD / CSc |
| Futamidő | 2017.01 - 2018.06 |
| Összefoglaló | A kutatás politikaelméleti és -filozófiai alapkutatás. Fókuszában két olyan probléma áll, mely releváns a kortárs politika és modern demokratikus állam értelmezése során is. Az első: a klasszikus politika(i tér) konstituálódásának kérdése a nyilvánosságon keresztül, különös tekintettel a politika közösségi természetére. Ehhez kötődően nemcsak a politika, hanem kifejezetten a demokrácia szempontjából alapvető jelentőségű korabeli, a közvetlen demokráciát megalapozó fogalmaknak és intézményes gyakorlatoknak az elemzésére kerül sor. A második: a demokrácia fennmaradásának intézményi és alkotmányos kérdései, melynek során egyfajta „politikai alkotmányvédelemről” beszélhetünk. A kérdés itt az: milyen az a politikai rend, amely demokratikus alapon működik, és el akarja kerülni annak relatív volatilitását, s ehhez tekintetbe veszi a demokrácia politikai jellegét. A kérdésfeltevés kortárs kontextusát a populizmus, a konfliktusok, és a részvétel vs. képviselet dilemmái alkotják. |
| Jelentőség | Hozzájárulás a magyar politika- és államelmélethez. Közhelynek számít, hogy a kortárs demokráciák válságban vannak. Az erre adható elméleti válaszok számára az egyik legfontosabb inspirációs forrás napjainkban is a klasszikus közvetlen athéni demokrácia. A kutatás célja, hogy a kortárs demokráciák problémái szemszögéből áttekintse a klasszikus demokrácia intézményi és eszmei jellemzőit, az állam működését és annak elveit. Felsőoktatási segédanyag. Az elkészülő munka hozzásegítheti az egyetemi hallgatókat ahhoz, hogy a demokratikus gyakorlatokat reflektáltan ismerhessék meg. Nemzetközi integrálódás előkészítése. E problémákat (klasszikus-modern politika), vagy azok részterületeit több helyen, jellemzően interdiszciplinárisan kutatják, politika- és államelméleti, politika- és jogfilozófia illetve mindezek történeti verzióiban. Például: Harvard (alkotmány- és államtan), Stanford (J. Ober, politikaelmélet és ókortörténet), Columbia (N. Urbinati, politika- és demokráciaelmélet). |
| Pályázat kapcsolódása az Intézményfejlesztési Tervhez és a Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégiához | (IFT) XI Társadalomszervezés, szociológia kutatás;(KFIS) Alkotmányelmélet, Államtan |
| Kulcsszavak | állam;demokrácia;konfliktus;politika;rend |
| --- | --- |
| Azonosító | 2017/84/NKE-ÁKK |
| Pályázat címe | A női szempontok érvényesítése a döntéshozatal során - a női jogegyenlőség újabb szabályozási lehetőségei a társadalmi igazságosság és a közérdek tükrében - Incorporating the Women's Issues into Decision-making: Regulatory Options of Gender Equality in the mirror of Public Interest and Social Justice |
| Benyújtó neve | Dr. Borbás Beatrix |
| Kar | Nemzeti Közszolgálati Egyetem ÁKK Civilisztikai Intézet |
| Tudományos fokozat (benyújtáskor) | PhD / CSc |
| Futamidő | 2017.08 - 2018.10 |
| Összefoglaló | Az előterjesztett kutatási terv a női egyenjogúság interdiszciplináris kérdését a jog eszközeivel veszi górcső alá – a jogegyenlőségi tétel érvényesülése mellett a vizsgálat tárgyát képezik a nemi alapú diszkrimináció, a nők jogi és szociális státuszának vizsgálata, a női részvétel a politikai, gazdasági és egyéb szakmai döntéshozatali mechanizmusokban és a női szempont érvényesülése a döntéshozatali mechanizmusokban. A vizsgálat a rendelkezésre álló joganyag hatásmechanizmusainak fényénél azonosítani kívánja az elméleti és gyakorlati akadályokat, számba veszi a létező jogintézményeket, jogi eljárásokat, jó gyakorlatokat, továbbá mindezek tükrében szabályozási koncepció felállítását tűzi ki célul maga elé. |
| Jelentőség | A női jogegyenlőség és az arra vonatkozó jogi szabályozás gyakorlati érvényesülése, mint esélyegyenlőség jelentőségét mutatja, hogy számos társadalomtudomány teszi vizsgálata tárgyává a nemi szempontot. A női jog- és esélyegyenlőség vonatkozásai szerteágazók - szinte az összes társadalomtudományi ágat érintik; a téma alapvetően antropológiai, történelmi, majd később szociológiai gyökerezettségű, de közpolitikai kérdésként politológiai, politikatudományi aspektusban is vizsgálható. A jogtudomány kereteiben a feminista jogelmélet mellett a női egyenjogúság kodifikációja is megjelenik, amely ambíciózus nemzetközi témaként alapvető szerepet játszik az USA politikai és társadalmi kultúrájában, illetve az EU és Magyarország is zászlajára tűzte a női esélyegyenlőséget, mint közpolitikai célkitűzést. A jogegyenlőség mára jogi tény, az mégsem társadalmi valóság, ezértis jelentős az alkotmányos alapokon nyugvó komoly kormányzati célkitűzések mentén létező jogi alap szabályozás érvényesülése. |
| Pályázat kapcsolódása az Intézményfejlesztési Tervhez és a Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégiához | (IFT) X. Közjogi szabályozás-kodifikáció;(KFIS) A jog értékrendszere a kurrens értékfilozófiai viták mentén ;(KFIS) A szakpolitika, a jogpolitika-alkotás és jogi szabályozás komplex folyamatának elemzése, a kodifikáció elveinek, normarendszerének és technikáinak kutatása;(KFIS) Hazai kodifikációs folyamatok (alkotmányozásból következő alapjogi kérdéseket, közjogi és egyéb jogági reformokat, azok szabályozását előkészítő, modellező vagy elemzéső kutatás);(KFIS) Jogelmélet (jog funkciója, értékrendszere és társadalmi kontextusa, érvényessége, jogrendszer és jogalkotás, a jogdogmatika elmélete és módszertana, elmélet és gyakorlat viszonya); |
| Kulcsszavak | Női esélyegyenlőség;Női jogegyenlőség;Női jogok;Női részvétel a döntéshozó testületekben;Női szempontok érvényesítése a döntéshozatal során |
| --- | --- |
| Azonosító | 2017/212/NKE-ÁKK |
| Pályázat címe | Politikai közösség és pluralizmus politikai filozófiai és eszmetörténeti megközelítésben |
| Benyújtó neve | dr. Kevevári István |
| Kar | Nemzeti Közszolgálati Egyetem ÁKK Európai Állam- és Jogtörténeti Intézet |
| Tudományos fokozat (benyújtáskor) | PhD / CSc |
| Futamidő | 2017.09 - 2018.09 |
| Összefoglaló | A kutatás célja, hogy a XXI. században oly sokszor megidézett tolerancia és sokszínűség értékeinek jobb megértése érdekében a pluralizmus különböző jelentésváltozatait és problémáit eszmetörténeti szempontból feldolgozza. A kutatásom során a politikai pluralizmus XIX. századi liberális gondolkodói körében megjelenő tolerancia és lelkiismeret- és vallásszabadságából kinövő értékpluralizmus mibenlétét kutatnám, másfelől pedig a XIX-XX. század fordulójának elméleti vitáival foglalkoznék. Azonban a történeti vizsgálódáson túl egy másik kérdéssel is szeretnék foglalkozni: a politikai közösség egysége, és a jogalkalmazás (így az állami működés) egysége miatt a jogértelmezés kérdése nagyon kényes helyzetbe kerül napjainkban, mivel az uralkodó ideológiai irányzatok alapján napjaink posztmodern, plurális és sokszínű társadalmaiban nehéz az államnak és képviselőinek egységes jelentésekre lelnie, ám ezen „közösen osztott” értékek és jelentések nélkül a politikai közösség egysége értelmezhetetlen. |
| Jelentőség | A XXI. századra az uralkodó politikai, jogi és társadalomelméleti gondolkodás mindinkább a pluralitás és a multikulturalizmus elveinek elfogadásához jutott el. Kutatásom során azt szeretném megvizsgálni, hogy korunk mobilizált és közösségi hálózatok uralta világában, a mégis milyen lehetőségei vannak a kormányzatnak, mi lehet a jó kormányzás etikai mércéje napjaink értékrelativista közegében. Mik a lehetőségei a közjóra irányuló politikai cselekvésnek, ha tagadjuk azt, hogy lehetséges „egyetlen központból” definiálni a politikai közösséget. Bár csábító a multikulturalizmus eszményét egyből elvetni, de bármely eszmével szembeni alternatíva megfogalmazásához elengedhetetlenül szükséges annak eszmetörténeti gyökereit feltárni. Abban bízom, hogy a kérdés feldolgozása és az általam választott központi probléma (jogértelmezés és értékválasztások), hozzájárulhat egy olyan elmélethez, amely képessé tehet minket a közjó megragadására napjaink pluralista társadalmaiban. |
| Pályázat kapcsolódása az Intézményfejlesztési Tervhez és a Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégiához | (IFT) I. Kormányzati hatékonyságot mérő- és értékelőrendszer;(IFT) IV. Állami kormányzástan;(KFIS) A jog értékrendszere a kurrens értékfilozófiai viták mentén ;(KFIS) Jogelmélet (jog funkciója, értékrendszere és társadalmi kontextusa, érvényessége, jogrendszer és jogalkotás, a jogdogmatika elmélete és módszertana, elmélet és gyakorlat viszonya);(KFIS) XX. és XXI. század társadalmi érték- és paradigma-kérdései; |
| Kulcsszavak | alkotmányjog;államtan;jogelmélet;politikai filozófia |
-----
| Azonosító | 2016/27/NKE-NETK |
| Pályázat címe | A radikális iszlamizmus hatása a kelet-afrikai államok stabilitására |
| Benyújtó neve | Marsai Viktor |
| Kar | Nemzeti Közszolgálati Egyetem NETK Nemzetközi Kapcsolatok és Diplomácia Tanszék |
| Tudományos fokozat (benyújtáskor) | PhD / CSc |
| Futamidő | 2016.12 - 2018.05 |
| Összefoglaló | Kelet-Afrika államainak zöme komoly fejlődésen ment keresztül az elmúlt évtizedekben. A radikális iszlamizmus térségbeli előretörése azonban egyre inkább fenyegetni látszik ezt a folyamatot. A térség vezető politikai és gazdasági hatalmai számára egyre nagyobb kihívást jelentenek azok a szervezetek, amelyek radikális, sok esetben kifejezettem dzsihádista ideológiájuk miatt elutasítják a jelenlegi politikai és társadalmi berendezkedést. A régió egyik fő válsággócának tekintett Szomália mellett a radikálisok előretörése egyre nagyobb problémát jelent Kenya és Etiópia számára is. A kutatás fő célja, hogy megvizsgálja a radikális iszlamizmus hatását a kelet-afrikai államiság alakulására, és feltérképezze, hogy milyen mértékben járul-járulhat hozzá az államok destabilizációjához, újabb törékeny államok kialakulásához Kelet-Afrikában. |
| Jelentőség | Európa és benne hazánk szempontjából a szubszaharai régió stabilitása fontos stratégiai érdek. A Déli Nyitás keretében az újranyitott addisz-abebai és a nairobi nagykövetség komoly munkát végez annak érdekében, hogy a magyar nemzetgazdaság számára új exportlehetőségeket találjon. A régió destabilizálódásával ezek az erőfeszítések, a már elért eredmények zömében kárba veszhetnek. Magyarország az EUTM Somalia keretében katonai erővel is részt vesz a szomáliai államépítésben, így a biztonsági helyzet alakulása közvetlenül is érinti katonáinkat. A jelenlegi migrációs válság kapcsán a térség két állama is (Eritrea, Szomália) jelentős kibocsátóként tűnik fel. A radikalizmus előretörése, a Szomáliához hasonló destabilizációs tevékenységük a jelenleg még szilárdnak tűnő országok esetében újabb nagyméretű menekülthullámot generálhat. |
| Pályázat kapcsolódása az Intézményfejlesztési Tervhez és a Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégiához | (IFT) XIX. Migráció (IFT) XX. Nemzetközi és európai tanulmányok (KFIS) Az erő alkalmazása a nemzetközi kapcsolatokban (KFIS) Biztonsági szektor, védelmi szektor (KFIS) Nemzetközi válságkezelés és békefenntartás |
| Kulcsszavak | as-Sabáb, Kelet-Afrika, radikális iszlamizmus, terrorizmus, törékeny államok |
| --- | --- |
| Azonosító | 2016/57/NKE-NETK |
| Pályázat címe | Állami kiadások trendjei az Európai Unió tagállamaiban |
| Benyújtó neve | Dr Orosz Ágnes |
| Kar | Nemzeti Közszolgálati Egyetem NETK Nemzetközi Gazdasági és Közpolitikai Tanulmányok Tanszék |
| Tudományos fokozat (benyújtáskor) | PhD / CSc |
| Futamidő | 2016.12 - 2018.05 |
| Összefoglaló | A kutatás az államháztartási kiadások alakulását vizsgálja az Európai Unió tagállamaiban, különös tekintettel a szociális kiadások alakulására. A kutatás elméleti alapja a Wagner-törvény, amely értelmében a nemzeti össztermelés növekedésével automatikusan növekszik a költségvetési kiadások nagysága, és ezzel együtt a jövedelem-újraelosztás terjedelme. A Wagner-törvény által leírtakat modellezve a folyamat empirikus módon is tesztelhető. A kutatás arra is igyekszik választ adni, hogy a megnövekedett közkiadásokon belül mekkora részt képviselnek a szociális kiadások. A kutatás a társadalomtudományokban leggyakrabban alkalmazott kutatási design mentén épül föl: korábbi elméleti eredményekre építő elméleti keret felvázolása, amit a hipotézisek meghatározása követ, majd az operacionalizálás, illetve a vizsgálati dimenziók kialakítása, adatgyűjtés és az empirikus elemzés, legvégül pedig konklúziók levonása. |
| Jelentőség | A téma időszerűségét egyrészt az adja, hogy a jelenlegi gazdasági folyamatok együttesen a jóléti állam működését megnehezítő öregedő társadalom problematikájával egyértelműen megkérdőjelezik az európai jóléti államok fenntarthatóságát. Válság során alapvető ellentmondás feszegeti a szociális ellátórendszert, a szociális politikák finanszírozására szánt állami bevételek megcsappannak, míg a megnövekedett kereslet (nagyobb számú rászoruló, kedvezményezett) okán a kiadások megugranak. Az elemzés relevanciája abból a szempontból is fontos, hogy a jóléti rendszerek jövőbeni működtetését az egyes országokban különböző mértékű, de mindenütt jelenlévő felerősödött kényszerek mellett kell megoldani. Ezek a folyamatok egyszerre igényelnék az állami kiadások lefaragását, köztük a szociális kiadások visszavágását is, miközben a szociális kiadások immanensen anti-ciklikus jellegűek, nehezítve ezzel a kiadáscsökkentés folyamatát. |
| Pályázat kapcsolódása az Intézményfejlesztési Tervhez és a Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégiához | (IFT) XIII. Közgazdaságtan, közpénzügyek és külgazdaság (KFIS) Állam, államigazgatás, közigazgatás (KFIS) Gazdaságpolitikai kutatások |
| Kulcsszavak | államháztartási kiadások, jóléti állam, szociális kiadások, Wagner-törvény |
| --- | --- |
| Azonosító | 2016/88/NKE-NETK |
| Pályázat címe | Törékeny nagyhatalmiság: a kiberbiztonság |
| Benyújtó neve | Dr. Molnár Dóra |
| Kar | Nemzeti Közszolgálati Egyetem NETK Nemzetközi Kapcsolatok és Diplomácia Tanszék |
| Tudományos fokozat (benyújtáskor) | Dr. habil. |
| Futamidő | 2017.01 - 2018.06 |
| Összefoglaló | A kutatás egy új, még kiforratlan és kevéssé kutatott területet érint. A kiberbiztonság, mint a biztonságpolitika új szektora jelentősége már most sem elhanyagolható, de a jövőben további felértékelődése várható az elmúlt években lezajlott folyamatok alapján. A nemzetközi biztonság- és védelempolitika mesterszakon oktatott Koalíciós és nemzeti biztonsági stratégiák c. tantárgy szerves részét képezi a nagyhatalmi stratégiák ismertetése. Ennek keretében már nem elegendő a nemzeti biztonsági és katonai stratégiák elemző bemutatása, hanem az oktatást olyan fejlődő területekre is ki kell terjeszteni, mint a kiberbiztonság. Ennek során kívánatos a hivatalos állami dokumentumok ismertetése mellett adott állam intézményi-jogi sajátosságainak a bemutatása is a kiberbiztonság területén. A pályázattal célom, hogy elkészítsek egy, a tantárgyhoz kapcsolódó egyetemi jegyzetet, amely a vizsgált regionális és nagyhatalmak vonatkozásában összefoglaló jelleggel ismerteti a kiberbiztonság kérdéskörét. |
| Jelentőség | A kutatás létjogosultságát nem csak az elmúlt években tapasztalt egyre növekvő számú kibertámadás támasztja alá, hanem az egyes államok és a nemzetközi szervezetek utóbbi években tett válaszlépései is. Ezt támasztja alá a kutatási téma szerves kapcsolódása az NKE stratégiai dokumentumaiban lefektetett prioritásokhoz is és az egyetem növekvő aktivitása ezen a szakterületen is. A nemzetközi biztonság- és védelempolitika alap- és mesterszakon több oktatott tárgy esetében is előkerül ez a kérdéskör (mint például a Koalíciós és nemzeti biztonsági stratégiák c. tantárgynál), devalószínűsíthető új, a kiberbiztonság különböző aspektusait vizsgáló tantárgy létrehozása is a közeljövőben. A kutatócsoport célja, hogy kutatásai végén egy olyan, tudományos igénnyel elkészített szakkönyvet készítsen, amely a fent ismertetett kérdéseket elemző-értékelő módon a maguk komplexitásában képes bemutatni, amely igény esetén akár egyetemi tankönyvként vagy jegyzetként is használható. |
| Pályázat kapcsolódása az Intézményfejlesztési Tervhez és a Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégiához | (IFT) XV. Digitális állam és kibervédelem (KFIS) Az EU, mint nemzetközi szereplő (KFIS) Globális dimenziók (KFIS) Kiberbiztonság |
| Kulcsszavak | képességek, kiberbiztonság, nagyhatalom, stratégia |