Tudományos Diákkör

A Nemzetközi Kapcsolatok és Diplomácia Tanszék Tudományos Diákkörének alapvető célja, hogy tagjainak az egyetemi tanulmányokon felül tehetséggondozást, pályaorientációt, versenyfelkészítést és közösségi programokat biztosítson a nemzetközi kapcsolatok, a diplomácia, a nemzetközi szervezetek, a bi- és multilaterális egyezmények, valamint mindezek története területén. A diákkör tagjai kiemelten foglalkoznak Magyarország külpolitikájával, diplomáciai kapcsolataival, globális, regionális és lokális szereplőkkel és problémákkal, két- és sokoldalú tárgyalások eredményeivel, a világ válsággócaival és a legfrissebb politikai trendekkel.

A Tudományos Diákkör pártfogó tanára Dr. Hettyey András, aki a TDK hallgatói titkárával szervezi a közös műhelymunkát és a tagok számára konzultációk biztosításával segédkezik terveik megvalósításában.

A tanszék oktatóinak TDK témakörei (javasolt szekciók a témaköröknek: Társadalomtudományi, valamint Had- és Rendészettudományi Szekció)

Bartók András:

1. Nemzetközi Kapcsolatok Kelet-Ázsiában

2. Biztonságpolitika Kelet-Ázsiában

3. A Koreai-félsziget regionális és globális biztonságpolitikai feszültségei

4. Kínai védelempolitika

5. Japán kül- és biztonságpolitika

Prof. Dr. Fülöp Mihály:

1. Európai politikai és területi rend

2. Európai Tanácsadó Bizottság és a Külügyminiszterek Tanácsa

3. Európai békerendezések, határ- és kisebbségi kérdések

4. Európai külpolitikák

5. Magyar külpolitika története

6. A nagyhatalmak és Magyarország

7. Magyar békeszerződések

8. Fegyverszünetek, kapitulációk

9. Franciaország történeti és aktuális kérdései

Dr. Hettyey András:

1. A rendszerváltás utáni magyar külpolitikai választott kérdései

2. Magyar-német politikai kapcsolatok

3. Az 1990 utáni Németország kül- és biztonságpolitikájának választott kérdései.

Dr. Lovászy László Gábor:

1. Emberi jogok a 21.században

2. Emberi jogok a nemzetközi intézmények gyakorlatában

3. Nemzetközi emberi jogi bíróságok és az EUB joggyakorlata az emberi jogok tekintetében

4. Az ENSZ és az Európai Unió emberi jogi és jogállamisági jelentéseiről

5. Emberi jogok és biotechnológia - homo sapiens conrectus koncepciójáról

6. Az asszisztált reprodukció (mesterséges megtermékenyítés) vallási és bioetikai vonatkozásaróli és a család és az ember definíciójáról a nemzetközi jogban

7. Társadalmi jövőképességről és a stratégiai narratívákról a nemzetközi politikában - a jövőkutatás alapvetéseiről

8. Automatizáció, robotika és garantált alapjövedelem alapkérdéseiről és nemzetközi példákról

9. Mesterséges intelligencia társadalompolitikai vonatkozásairól és annak nemzetközi szabályozásáról

10. Modern rehabilitációs irányokról és technológiai perspektívákról és kihívásokról a nemzetközi kapcsolatokban

 

Dr. Marsai Viktor:

1. Az afrikai kontinens aktuális biztonsági kérdései

2. Dzsihádista csoportok az afrikai kontinensen

3. A líbiai válság

4. Az afrikai migráció

5. Klímaváltozás és Afrika

Prof. Dr. Nagyné Rózsa Erzsébet:

1. A Közel-Kelet aktuális kihívásai

2. Tömegpusztító fegyverek leszerelése és non-proliferációja

3. Civilizációs és regionális tanulmányok egyes esettanulmányai

4. Euro-mediterrán együttműködés

Speck Gyula

1. Németország intézményi hatalma, szerepe a nemzetközi és kormányközi szervezetekben (ENSZ, EBESZ, EU, NATO, G7)

2. Németország és a kelet-közép-európai országok kapcsolatai

3. Németország és a nagyhatalmak (USA, Oroszország, Kína)

4. A “Merkel-korszak” kül- és biztonságpolitikai fejleményeinek értékelése

5. A Bundeswehr reformja (fegyverzet, személyzet, infrastruktúra)

Dr. Zachar Péter Krisztián:

1. Német-francia együttműködés az európai integráció érdekében: konkrét példák és sikertörténetek (német nyelvtudás szükséges)

2. Érdekképviseletek, kamarák, szakszervezetek Magyarországon és Európában

3. Az Európai Unió neokorporatív érdekképviseleti szervezetei – tripartit párbeszéd uniós szinten (angol nyelvtudás szükséges)

4. A magyar külpolitika egyes (történeti) korszakainak, lépéseinek elemzése

5. Németnyelvű országok politikai rendszerének elemzése

6. A társadalom megújítására, reformjára tett kísérletek Európában a 20. században

7. A szociális piacgazdaság alapjai és működési elvei, illetve ezek kritikája a 20. században