2024
A Háború és béke a 21. században: új technológiák és nemzetközi jog címmel immár harmadik alkalommal szervezett nemzetközi konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar (ÁNTK) Nemzetközi Jogi Tanszéke október 4-én. A tudományos tanácskozás a technológiai fejlődés és a nemzetközi jog kapcsolódási pontjainak feltárására összpontosított.
Deli Gergely, az NKE rektora megnyitóbeszédében kiemelte, hogy a konferencia megrendezése tükrözi egyetemünk célkitűzéseit, amelyek különös hangsúlyt fektetnek az intézmény nemzetközi elismertségének és jelenlétének növelésére, a nemzetközi kapcsolatok és partnerségek fenntartására. Deli Gergely hangsúlyozta azt is, hogy a nemzetközi közösség már ráébredt az új technológiák, például a mesterséges intelligencia szabályozásának szükségességére. Hozzátette, hogy tudományos vitát érdemel, miként tudjuk megvédeni az egyéneket, sőt a társadalom egészét az új technológiák negatív hatásaitól. A rektor rámutatott, hogy a konferencia szervezőinek célja volt, hogy az azon részt vevő tudósok és gyakorlati szakemberek megvitassák a feltörekvő technológiák jelenlegi helyzetét a mesterséges intelligencia hatásainak kezelésétől kezdve annak biztosításáig, hogy a világűr végső határai ne váljanak végső csatatérré.
Varga Réka, az ÁNTK dékánja felszólalásában kitért arra, hogy az esemény résztvevői azért gyűltek össze, hogy mélyrehatóan feltárják a világunk előtt álló legkritikusabb és legsürgetőbb problémákat. Elmondta, hogy a világrend változóban és átalakulóban van, rohamosan felgyorsult a technikai fejlődés vívmányainak terjedése, és erre reagálnia kell a világend kereteit adó nemzetközi jognak is. Nem lenne szerencsés ugyanis, ha az egyes államokban vagy régiókban eltérő szabályozást alakítanának ki, ezzel vélt vagy valós helyzetelőnyhöz juttatva egyes államokat. A technikai fejlődéssel együtt, sőt lehetőség szerint előre gondolkodva, foglalkozni kell az egyes új technikai területek átgondolt szabályozásának kialakításával. Azért is fontosak az ilyen konferenciák, hogy jelen helyzetet és a jövőbeli lehetőségeket megvizsgálva elinduljon egy párbeszéd, mely a későbbi szabályozás alapjait adhatja meg.
Nele Verlinden, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának jogi tanácsadója és Jaemin Lee, a Szöuli Nemzeti Egyetem professzora által tartott vitaindító beszédek megalapozták a technológia és a nemzetközi jog metszéspontjainak mélyebb megvitatását. Hangsúlyozták, hogy a nemzetközi jog szabályainak és előírásainak minden körülmények között érvényesülniük kell. Az új technológiák térnyerése összetett kérdéseket vet fel, és új kihívásokat támaszt, amely új szabályozást igényel a lehetséges negatív mellékhatások minimalizálása és az új technológia előnyeinek maximalizálása érdekében mind a nemzeti jogon belül, mind a nemzetközi jogban. A meglévő szabályoknak az új technológiákra való alkalmazása mellett olyan nemzetközi jogi keretrendszerek kialakításának módjait kell keresni, amelyek megfelelően kezelik az új technológiák kihívásait.
A konferencia két szekcióban folytatódott. Az első szekció Szappanyos Melinda, az NKE adjunktusa vezetésével az új technológiák és a világűr nemzetközi szabályozásával foglalkozott. Rachita Agrawal (Guru Gobind Singh Indraprastha Egyetem, India) nyitotta meg a vitát, aki bemutatta az űrtechnológiák stratégiai jelentőségét a modern katonai műveletekben. Ganczer Mónika (Széchenyi István Egyetem) felhívta a figyelmet a nem kormányzati szervezetek növekvő részvételére az űrtevékenységekben. Kiss Mátyás (Pécsi Tudományegyetem) az állami szuverenitás kérdésével foglalkozott a kibertérben. Sulyok Gábor (Széchenyi István Egyetem, Magyarország) az ENSZ Biztonsági Tanácsának szerepét vizsgálta az űrfenyegetések kezelésében. Záró előadásként Turbék Zoltán (Magyarország az ENSZ melletti Állandó Képviselete, Genf) a mesterséges intelligencia rendszerek nemzetközi szabályozására összpontosított az új szabályozási kezdeményezések tükrében.
A második szekcióban, amelyet Vizi Balázs az NKE docense vezetett, az új technológiák nemzetközi humanitárius jogi és büntetőjogi vonatkozásai kerültek a középpontba. Krzysztof Kazmierczak (University of Lodz, Lengyelország) az intelligens eszközök konfliktusövezetekben betöltött szerepét és azt vizsgálta, hogy a használatuk hogyan homályosíthatja el a civilek és a harcosok közötti határokat. Kis Kelemen Bence (Pécsi Tudományegyetem) a hackelés jogi státuszát járta körül a fegyveres konfliktusokban, rámutatva, hogy bizonyos kibertámadások az ellenségeskedésben való közvetlen részvételnek tekinthetők. Kovács Anna Dóra (NKE) az Európai Unió, az Egyesült Államok és Kína mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályozásának összehasonlító elemzését mutatta be. Tamer Morris (University of Sydney, Ausztrália) az információs hadviselés veszélyeit és a civilekre gyakorolt hatását vizsgálta. Végül Maria Varaki (King's College London, Egyesült Királyság) a mesterséges intelligencia konfliktusok kirobbantásában és megelőzésében rejlő lehetőségeit ismertette.
https://antk.uni-nke.hu/hirek/2024/10/10/haboru-es-beke-a-21-szazadban
───────────────────────
https://warandpeace.uni-nke.hu/
