A szak célja és értékrendje

A NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM 

ÁLLAMTUDOMÁNYI ÉS NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK Kar Dékánjának 

1/2026. számú dékáni utasítása 

a Kormányzás és vezetés mesterképzési szak minőségügyi rendszerének működéséről 

 

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (a továbbiakban: NKE vagy Egyetem) rektorának támogatásával az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar (a továbbiakban: NKE ÁNTK) 2026-ban nyújtja be a Kormányzás és vezetés mesterképzési szak (a továbbiakban: KV MA vagy szak) akkreditációs önértékelését a Network of Schools of Public Policy, Affairs, and Administration (a továbbiakban: NASPAA) felsőoktatási intézményeket összefogó nemzetközi non-profit világszervezetnek. A NASPAA a közpolitika és a közigazgatás képzésével foglalkozó egyetemek nemzetközi szövetsége, valamint akkreditáló testülete, amelynek az NKE ÁNTK aktív tagszervezete. A NASPAA akkreditációs követelményei a legmagasabb szinten biztosítják a hallgató-központú, gyakorlatorientált és minőségbiztosított képzés feltételeit. A KV MA akkreditációjához a szak minőségbiztosítási folyamataiban számos ponton szabályozásra van szükség. Az NKE Minőségügyi Szabályzatának (a továbbiakban: NKE MSZ) 6. § (1) és 10. § (5) bekezdései felhatalmazást adnak az Egyetem karainak, hogy minőségbiztosítási rendszerüket és minőségügyi folyamataikat specializálják.  Ebben a szabályozási keretben kerül sor jelen dékáni utasítás kiadására a KV MA minőségügyi rendszerének a NASPAA akkreditáció formai és tartalmi követelményeire is tekintő megfeleltetésére. 

A szabályozás célja 

1. § 

(1) A szabályozás célja, hogy az NKE MSZ 6. § (1) és 10. § (5) bekezdések felhatalmazásai alapján megalapozza az ÁNTK keretében működő KV MA minőségügyi rendszerét és a minőségügyi folyamatokat.   

A képzés célja 

2. § 

(1) A képzés célját az államtudományi képzési terület képzéseiről szóló 534/2023. (XII. 5.) Korm. rendelet határozza meg az alábbiak szerint.  

(2) A képzés célja: 

1. az államkormányzással kapcsolatos tudást komplexen, az állami erőforrásokat rendszerszemlélettel kezelni tudó, magas szintű tervezési, stratégiai, elemzési és vezetői feladatot ellátni képes, 

2. az állami feladatokat nemzetközi és regionális összefüggésekben is értelmezni tudó, 

3. a közpolitikai stratégiai tervezést és hatáselemzést átfogó ágazati, szakpolitikai költségvetési-gazdasági szemlélettel kezelő, 

4. a kormányzati modelleket, technikákat, az alapvető közjogi és közigazgatási jogi kereteket ismerő, 

5. az államszervezet, az államigazgatás hatékony változásmenedzsmentjére képes, 

6. az állami tevékenységet összehasonlító módszerrel és nemzetközi modellek szerint is szervezni tudó, 

7. az állami működést meghatározó és befolyásoló társadalmi és politikai, gazdasági és emberi tényezők átfogó ismeretének és megismerésének képességével rendelkező szakemberek felkészítése kormányzati és a közszférában ellátandó vezetői szakfeladatokra. 

A képzés közszolgálati értékrendje 

3. § 

(1) A képzés közszolgálati értékrendjének alapjai: 

1. a magyar nemzeti érdek képviselete, 

2. az alkotmányosság,  

3. az integrált Európa közpolitikai és közszolgálati értékei,   

4. a globális és regionális gazdasági összekapcsolódás, 

5. az átfogó és összehasonlító nemzetközi megközelítés, 

6. a részvételi kormányzás, 

7. az emberi jogok tisztelete és érvényesítése, 

8. a konszenzus-építés a közszolgálati folyamatokban,  

9. a közszolgálat működési hatékonysága, 

10. a tisztviselői felelősségvállalás, 

11. a döntéshozás elszámoltathatósága, 

12. a tisztviselő pártatlansága, 

13. a közszolgálat transzparenciája, 

14. a közszolgálat reszponzivitása a társadalmi problémákkal szemben,  

15. a közszolgálati integritás és reziliencia, 

16. a közszolgálat szereplői közötti együttműködés, 

17. a környezeti és társadalmi fenntarthatóság érvényesítése, 

18. a kulturális sokféleség tisztelete. 

A képzés logikai modellje 

4. § 

(1) A képzés logikai modelljét a képzés minőségbiztosítási elemeiből felépülő modulok alkotják, így különösen: 

1. a képzési minőség erőforrásai (5. §),  

2. a képzés minőségbiztosítási tevékenységei (6.§),  

3. a képzési kimenetek (7. §),  

4. a képzési hatások (8. §) és  

5. az értékelési folyamatok (9. §). 

(2) A logikai modell az egymásra épülő modulokat és az ezek közötti rendszerkapcsolatokat, folyamatokat és visszacsatolásokat tartalmazza. A képzés logikai modelljét az. 1. sz. melléklet ábrázolja. 

A képzés minőségének erőforrásai 

5. § 

(1) A képzés minőségének közvetlen erőforrásai: 

1. a képzés hallgatói és oktatói,  

2. az ÁNTK kari vezetők, a szakfelelős, a tanszékvezetők,  

3. az ÁNTK Kari Tanács és a Dékáni Hivatal, 

4. az ÁNTK Dékáni Hivatal Tanulmányi Osztálya, 

5. a Stratégiai Tanácsadó Bizottság (a továbbiakban: STB) (12. §),  

6. az Oktatói Tanácsadó Testület (a továbbiakban: OTT) (13. §), 

7. a Hallgatói és Alumni Tanácsadó Testület (a továbbiakban: HATT) (14. §), 

8. a könyvtári, informatikai és kollégiumi menedzsment, 

9. a képzés finanszírozásának menedzsmentje. 

A képzés minőségbiztosítási tevékenységei 

6. § 

(1) A képzés minőségbiztosítási tevékenységei: 

1. a jogszabályi célt és az Egyetem küldetését követő tanulmányi programfejlesztés és annak felülvizsgálata,  

2. a képzés közszolgálati értékrendjének meghatározása, 

3. a hallgatói kompetenciák meghatározása, értelmezése és érvényesítése,  

4. a kompetenciákhoz rendelt tanulási módszerek és eredmények meghatározása és érvényesítése (kompetenciamátrix),  

5. a tanulási kimenetek és hatások értékelési és mérési módszerei, 

6. a szisztematikus információgyűjtés (oktatói, hallgatói, alumni értékelések és visszajelzések formájában), tény - és adatalapú döntéselőkészítés és döntéshozatal, 

7. a minőségbiztosítási tevékenységek elemzés-alapú értékelése, ezek alapján visszacsatolások és intézkedések,  

8. a szakra vonatkozó felvételi követelmények szabályainak érvényesítése,  

9. az esélyegyenlőség, inkluzivitás és kulturális diverzitás érvényesítése, 

10. az oktatási és tanulás támogatási folyamatok,  

11. a hallgatói értékelések, 

12. az oktatói kar teljesítményalapú értékelése, szelekciója, fejlesztése és motivációja, 

13. a megfelelő adminisztratív kapacitás fenntartása, infrastruktúra biztosítása, 

14. a hatékony kommunikáció, belső és külső nyilvánosság elérése és támogatása, 

15. kutatási projektek szervezése, 

16. karriertámogatás, munkáltatói kapcsolatok építése, 

17. alumni kapcsolattartás és visszajelzések fogadása, 

18. a hallgatói jóllét támogatása. 

Képzési kimenetek 

7. § 

(1) A képzés kimeneti tényezői: 

1. a hallgatók száma,  

2. az ösztöndíjjal támogatott hallgatók száma,  

3. a képzéssel és a szolgáltatásokkal elégedett hallgatók aránya,  

4. a képzés céljainak teljesülése, 

5. az oktatók oktatási teljesítménye, 

6. az oktatók kapcsolódó kutatási teljesítménye,  

7. a tantárgyi teljesítmény-követelmények és a tanulási eredmények teljesülése, 

8. a zárókurzus kutatási eredményei,  

9. az eredményes záróvizsga (végzettek hallgatók száma), 

10. a képzéshez kapcsolódó kutatási projektek céljainak és követelményeinek teljesülése. 

Képzési hatások 

8. § 

(1) Képzési hatások: 

1. a végzettek elhelyezkedése a közszolgálatban, 

2. a végzettek munkáján keresztül a közszolgálati értékek érvényesülése, 

3. a közszolgálati hatásokat mérő karrierkövetés,  

4. pozitív munkáltatói visszajelzések,  

5. az alumni kapcsolatok. 

Értékelési folyamatok 

9. § 

(1) A képzés logikai modelljében (1. sz. melléklet) meghatározott kimenetek elkészítéséhez az alábbi értékelési folyamatokra van szükség: 

1. az oktatók tárgyankénti anonim hallgatói értékelése (2. sz. melléklet), 

2. a szolgáltatások anonim hallgatói értékelése (3. sz. melléklet), 

3. összegző ívminta a hallgatók tanulmányi teljesítményéről az érdemjegyek alapján (4. sz. melléklet), 

4. a tárgyfelelősök tárgyankénti önértékelése (5. sz. melléklet), 

5. szakfelelősi beszámoló (6. sz. melléklet), 

6. a Stratégiai Tanácsadó Bizottság féléves értékelésének tartalmi követelményei (7. sz. melléklet), 

7. az Oktatói Tanácsadó Testület féléves értékelésének tartalmi követelményei (8. sz. melléklet), 

8. a Hallgatói és Alumni Tanácsadó Testület féléves értékelésének tartalmi követelményei (9. sz. melléklet), 

9. karrierkövetési kérdőív (10. sz. melléklet), 

10. oktatók teljesítményértékelési rendszere (TÉR). 

Kompetenciamátrix 

10. § 

(1) A képzés kompetenciamátrixa tartalmazza: 

1. az átfogó és a specifikus kompetenciák kapcsolatát,  

2. a kurzusokat hozzárendelve az elsődlegesen fejlesztendő kompetenciákhoz,   

3. a tanulás eredményt az adott kurzuson, valamint 

4. a tanulási eredmény mérésének módszerét. 

(2) A kompetenciamátrixot az STB véleménye alapján, a szakfelelős felterjesztésére az ÁNTK dékánja kiadmányozza.  

A képzés irányítása és vezetése 

11. § 

(1) A képzés szakmai színvonalának biztosítása az NKE Szervezeti és Működési Szabályzatában (a továbbiakban: NKE SzMR) és azon belül az egyes testületek ügyrendjében meghatározott feladatok és felelősségi körök végrehajtása szerint, valamint a vonatkozó rektori utasításban meghatározott felelősök minőségbiztosítása során valósul meg. A fenntartó, a Fenntartói Tanácsadó Testület, a rektor, a szenátus, az ÁNTK dékán, a kari tanács és a dékáni hivatal feladat- és hatásköreiről a 11. sz. melléklet tartalmaz összefoglaló kivonatot a hatályos jogszabályok és szabályzatok alapján.  

A szakfelelős feladatai 

12. § 

(1) A szakfelelős felelőssége a jelen utasításban foglalt minőségügyi folyamatok nyomon követése és évente szakfelelősi beszámolóban történő értékelése, hatáskörében intézkedések és javaslatok tétele.  

(2) A képzés értékelési folyamatainak koordinálása, így különösen a 9. § a)-h) pontjaiban meghatározott értékelések előkészítésének szervezése, továbbá 

1. az oktatók tárgyankénti hallgatói értékelésének begyűjtése, összegzés és értékelés készítése, 

2. a szolgáltatások hallgatói értékelésének begyűjtése, összegzés és értékelés készítése,  

3. összegzés és értékelés a hallgatók tanulmányi teljesítményének oktatói értékeléséről, 

4. összegzés és értékelés a tárgyfelelősök tárgyankénti önértékeléséről, továbbá 

5. begyűjti és összegzi a végzett hallgatók karrierkövetési adatait. 

(3) A tárgy hallgatók általi értékelésének eredményéről a kurzus lezárása után a félév végén a tárgyfelelőssel közös csoportos konzultációt folytat a tárgyat felvett hallgatókkal.  

(4) A hallgatók tanulmányi teljesítmény oktatói értékelésének és a tárgyfelelősök tárgyankénti önértékelésének eredményéről egyéni konzultációt folytat a tárgyfelelőssel. 

A szakfelelős hatásköre 

13. § 

(1) A szakfelelős hatáskörébe a következők tartoznak:  

a) ellenőrzi és koordinálja a szakon oktatott tantárgyak tantárgyfelelőseivel, továbbá a szakon képzést folytató oktatókkal a szak tantervének kidolgozásával, fejlesztésével, valamint a minőség- és fejlesztéspolitikával kapcsolatos ügyeit,  

b) javaslattételi joga van a kar vezetése felé a szak és a szakirány(ok) minőségügyi fejlesztési, tantervfejlesztő tevékenysége tekintetében; 

c) javaslattételi és véleményezési joga van a szak részére biztosított anyagi és tárgyi eszközök elosztása és felhasználása tekintetében; 

e) félévenként beszámoltatja a szakmai tárgyak tantárgyfelelőseit (oktatók) a szakirány és a tantárgy képzési és fejlesztési tevékenységéről, minőségbiztosításáról (5. sz. melléklet); 

f) jogosult a szak tanóráit megtekinteni;  

g) a szakon folyó képzésben résztvevő tanszékekkel, intézetekkel, a szak tantervi fejlesztésére, módosítására vonatkozó feladatokban való együttműködés megszervezése; 

h) a szakirány-felelősök bevonásával közreműködés a szakirányok megrendelőivel történő kapcsolattartásban, a felmerülő igények összegyűjtése, érvényesítése, 

i) a szak képzésével összefüggő kutatási területek és feladatok elemzése, a tanterv fejlesztésére irányuló kutatások koordinálása és gyakorlatban történő alkalmazása, 

j) közreműködés a jóváhagyott tervek alapján a hazai és külföldi katonai, rendészeti (rendvédelmi) és polgári felsőoktatási intézményekkel és kutatóhelyekkel való kapcsolatok kiépítésében, a megszerzett tapasztalatok alkalmazása a gyakorlatban, 

k) a szak akkreditációjával, illetve akkreditációjának fenntartásával kapcsolatos feladatok tervezése, végrehajtásuk szervezése és irányítása,  

l) kapcsolattartás a szak hallgatóival, véleményeik, javaslataik összegyűjtése, összegzése és felhasználása a szak fejlesztésében. 

(2) A szakfelelőst távollétében átmenetileg az OTT vezető tárgyfelelős oktató helyettesíti. 

Szakfelelősi beszámoló 

14. § 

A szakfelelős félévente átfogó beszámolót készít az STB részére a minőségbiztosítási rendszer elemeiről. A beszámolóban intézkedési javaslatokat fogalmaz meg a HATT és az OTT értékelő jelentése alapján, valamint további javaslatokat határozhat meg. 

Stratégiai Tanácsadó Bizottság 

15. § 

1. Az STB a szakkal kapcsolatos stratégiai döntéselőkészítésért felelős testület. 

2. Az STB feladata: 

1. véleményezi a KV MA programját érintő szabályozási javaslatokat,  

2. javaslatokat fogalmaz meg a program céljaival, a felvételi feltételekkel, a tantervvel, a hallgatói szolgáltatásokkal, az oktatói erőforrásokkal és az oktatás minőségével, valamint a munkaerőpiaci kapcsolódással és a karriermenedzsmenttel kapcsolatban,  

3. értékeli az OTT és a HATT féléves jelentéseit, valamint a szakfelelősi beszámolóit,  

4. további értékelést kezdeményez a szakfelelősnél és javaslatokat fogalmaz meg az NKE MSZ minőségbiztosítási rendszerének egyes elemeivel kapcsolatban. 

3. Az STB javaslatok címzettjei az ÁNTK dékánja, valamint az NKE rektora, továbbá szükség szerint konzultál az NKE Fenntartói Testületével, illetve a közszolgálati munkáltatókkal. 

4. Az STB saját ügyrendje szerint működik és elnökét egyszerű szótöbbséggel választja meg. A Bizottság ülésein állandó meghívott a KV MA szakfelelőse.  

5. Az STB tagjait az ÁNTK dékánja és a szakfelelős közös döntéssel kérik fel. A tagok megbízását az ÁNTK dékánja adja ki határozatlan időre visszavonásig.  

Oktatói Tanácsadó Testület 

16. § 

1. A szak oktatási minőségbiztosításával kapcsolatos tanácsadó testülete az OTT.  

2. Az OTT feladata, hogy félévente értékelő jelentést készítsen a hallgatók tanulmányi teljesítményéről az érdemjegyek alapján, a tárgyfelelősök tárgyankénti önértékeléséről, valamint javaslatokat fogalmaz meg a tantervvel, a felvételi feltételekkel, az oktatási szolgáltatásokkal, az oktatói erőforrásokkal és az oktatás minőségével kapcsolatban. Az OTT az oktatás minőségével kapcsolatos további értékelést kezdeményezhet a szakfelelősnél és javaslatokat fogalmaz meg az NKE MSZ minőségbiztosítási rendszerének egyes elemeivel kapcsolatban. 

3. Az OTT által elkészített értékelő javaslatok címzettjei a szak STB-je, az ÁNTK dékánja, illetve a szakfelelős. 

4. Az OTT tagjai a szak oktatásában és fejlesztésében meghatározó szerepet játszó tárgyfelelősök. A STB tagjait az ÁNTK dékánja és a szakfelelős közös döntéssel kérik fel. A tagok megbízását az ÁNTK dékánja adja ki határozatlan időre, visszavonásig.  

Hallgatói és Alumni Tanácsadó Testület 

17. § 

1. A szak minőségbiztosításával kapcsolatos tanácsadó testület a HATT. 

2. A HATT feladata, hogy 

1. félévente értékelő jelentést készítsen az oktatók tárgyankénti hallgatók általi értékeléséről (a szakfelelős adja át az íveket és az összegzést), a szolgáltatások hallgatói értékeléséről (a szakfelelős adja át az íveket és az összegzést), a hallgatók tanulmányi teljesítményéről az érdemjegyek alapján (a szakfelelős adja át az az összegzést), valamint  

2. további értékelést kezdeményez a szakfelelősnél és javaslatokat fogalmaz meg az NKE MSZ minőségbiztosítási rendszerének egyes elemeivel kapcsolatban. 

3. A HATT által elkészített javaslatok címzettjei a szak STB-je, az ÁNTK dékánja, illetve a szakfelelős. 

4. A HATT hallgató tagjainak kiválasztása önkéntes jelentkezésen alapul. Amennyiben egy adott évfolyamon vagy képzési formában egynél több hallgató jelentkezik, a HATT tagjai szavazással döntik el, hogy ki képviselje őket a HATT-ban. A hallgató jelöltet és a szak alumniai közül további tagokat az ÁNTK dékánja és a szakfelelős közös döntéssel kérik fel. A HATT tagjait az ÁNTK dékánja bízza meg határozatlan időre. A megbízás visszavonásig tart, a visszavonásról az ÁNTK dékánja és a szakfelelős közösen dönt.  

A zárókurzus 

18. § 

A képzés zárókurzusa az utolsó félév azon tantárgya, amelyben a hallgatók a megtanult ismereteket és a fejlesztett kompetenciákat felhasználva empirikus kutatómunkát végeznek egy közintézménynél. A zárókurzus során a kutatási eredményeiket egyidőben mutatják be a közintézménynek és a tantárgyat felügyelő értékelő testületnek. A zárókurzus szintetizálja az elméleti és gyakorlati ismereteket, az osztálytermi és az empirikus közszolgálati tapasztalatokat.     

Záró rendelkezés 

19. § 

Jelen utasítást a folyamatban lévő ügyekre a kiadmányozást követő naptól kell alkalmazni.  

 

1. sz. melléklet - Logikai modell