NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM
Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar

Alumni közösség, karrierutak

Alumni és karrierutak 

 

1. A képzés és a munkaerőpiac kapcsolata  

A Kormányzás és vezetés mesterképzési szak (KVMA) küldetésének tekintjük, hogy hallgatóinkat ne csak a vizsgákra, hanem a sikeres közszolgálati vezetői pályára készítsük fel. Hiszünk abban, hogy az Alumni Közösség nem csupán a program múltja, hanem aktív szereplője jelenének és jövőbeli fejlesztésének. 

2. Hol helyezkednek el végzettjeink? 

A KVMA diplomával rendelkezők jellemzően a közszolgálat stratégiai szintjein és a nemzetközi térben érvényesülnek. Az elmúlt évek tapasztalatai és pályakövetési adatai alapján végzettjeink karrierútja három fő irányba mutat: 

  • Kormányzati és közigazgatási szektor: stratégiai tervezés, elemzés és vezetői támogatás minisztériumokban és háttérintézményekben. 

  • Nemzetközi szervezetek: diplomáciai testületek és EU-s intézmények, ahol a program során megszerzett interkulturális és kormányzási kompetenciák közvetlenül hasznosulnak. 

  • Közpolitikai tanácsadás és elemzés: elemzőintézetek (think-tanks) és a közszférával együttműködő magánvállalatok. 

A felmérés során a Kormányzás és Vezetés Mesterszak valamennyi volt hallgatóját (N = 119 fő) e-mailes megkeresés útján kerestük meg egy rövid, online Google Forms-alapú alumni kérdőív kitöltésére. A felmérésre 2026 januárjában került sor. Összesen 27 válasz érkezett, ami 22,7%-os válaszadási arányt jelent (27/119). A kérdőív részben anonim volt: a kitöltők számára opcionálisan biztosítottuk a név megadásának lehetőségét. A válaszadási arány alapján a minta nem tekinthető teljes mértékben reprezentatívnak, ugyanakkor az alumni kutatásokban jellemző, önkéntes részvételen alapuló válaszadási arányokhoz viszonyítva közepesnek mondható. 

 

1. Milyen típusú munkát végez jelenleg? 

 

 

A válaszadók közel fele (44,4%) a kormányzati igazgatásban dolgozik, ami a minta domináns csoportját jelenti. További 11,1% a közigazgatás más területén, míg kisebb arányban jelennek meg a helyi önkormányzati szereplők. A közszolgálaton kívül, de a közszolgálathoz kapcsolódó területen dolgozók aránya 18,5%, a versenyszférában dolgozók aránya 14,8%. Az állami cégnél és think-tanknél dolgozók aránya alacsony. 

2. Ha jelenleg nem a közigazgatásban vagy a közszolgálat más területén végez munkát, dolgozott-e korábban ilyen intézményben? Ha igen, akkor mennyi ideig? 

 

A 27 válasz alapján a kitöltők túlnyomó többsége rendelkezik közigazgatási tapasztalattal, és jelentős részük jelenleg is a közszolgálatban dolgozik. A megadott szolgálati idő széles skálán mozog: a legrövidebb tapasztalat 10 hónap, míg a leghosszabb 27 év, több válaszadó 10–23 év közötti szakmai múlttal. A közigazgatási háttérrel nem rendelkezők aránya alacsony, így a minta alapvetően tapasztalt, intézményi ismerettel bíró közszolgálati szereplőkből áll. 

 

 

3. Milyen mértékben használja a mesterképzés során szerzett tudást a jelenlegi munkájában?  

 

 

A válaszok alapján a tudás munkahelyi hasznosulása összességében mérsékelten pozitív képet mutat. A válaszadók 33,3%-a nagymértékben, míg 3,7%-a teljes mértékben használja a megszerzett tudást. Ugyanakkor 25,9% csak kismértékben, 25,9% közepes mértékben alkalmazza azt, és 11,1% egyáltalán nem használja. 

Az eredmények arra utalnak, hogy bár a képzés sokak számára releváns és jól hasznosítható, a tudás munkaerőpiaci beágyazottsága nem egységes, és jelentős különbségek tapasztalhatók az alkalmazás intenzitásában. 

 

 

4. Ha közszolgálatban dolgozik, milyen típusú munkakört tölt be? 

 
A 27 válasz alapján a kitöltők túlnyomó többsége közigazgatási vagy közszolgálati munkakörben dolgozik, jellemzően ügyintézői, referensi, szakreferensi, tanácsadói és vezetői pozíciókban (pl. főosztályvezető, gazdasági vezető, titkárságvezető, kormánytisztviselő, miniszteri tanácsadó). A minta több szintet lefed az operatív ügyintézői szerepektől a közép- és felsővezetői pozíciókig, valamint speciális területeket (honvédelem, rendészet, nemzetközi kapcsolatok, költségvetési és jogalkotási terület). 

 

 

5. Milyen mértékben segítette a mesterképzésben megszerzett tudás a szakmai előrehaladását? 
 

 

A válaszok megoszlása erősen polarizált: 9 fő (33,3%) szerint egyáltalán nem segítette, míg 9 fő (33,3%) szerint nagymértékben segítette a szakmai előrehaladást. Kismértékben 4 fő (14,8%), közepes mértékben 5 fő (18,5%) értékelte, teljes mértékben segítő hatást senki nem jelölt. Ez arra utal, hogy a képzés munkaerőpiaci hasznosulása nem egységes. 

 

 

6. Mennyire relevánsak a mesterképzés során szerzett készségek a jelenlegi munkájában? (1–5 skála) 

 

 

A készségek relevanciáját a válaszadók többsége közepesnél magasabb szintre értékelte: 4-es értéket 8 fő (29,6%), 5-öst 7 fő (25,9%) adott. Ugyanakkor 3 fő (11,1%) 1-es, 6 fő (22,2%) 2-es értékelést jelölt. A minta így összességében mérsékelt, de nem egyértelműen pozitív készségrelevanciát mutat. 

3. Intézményesített visszacsatolás: HATT  

Hogyan biztosítjuk, hogy a képzés mindig naprakész legyen? A Hallgatói és Alumni Tanácsadó Testület (HATT) keretében az alumni tagok és vezető munkáltatók közvetlen ráhatással bírnak a tanterv fejlesztésére. Ez a strukturált párbeszéd garantálja, hogy amit ma tanítunk, az holnap a munkaerőpiacon is értékes tudás legyen. 

4. Csatlakozás és Hálózatépítés 

 A szakmai fejlődés a diplomával nem ér véget. A KVMA végzett és végzős hallgatóit várja a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Alumni Közössége. 

  • Miért érdemes csatlakozni? - Szakmai networking, exkluzív rendezvények, mentori lehetőségek és részvétel a szak fejlesztésében. 

További részletek és adatkezelési tájékoztatók az NKE alumni honlapján