Bemutatkozunk

Egyetemünkön 2025. március 21-én rektori utasítással létrejött a „Kormányzat, Kormányzás és Közpolitikai Rendszerek” Kutatóműhely.

A nemzetközi szakirodalomban az utóbbi évtizedekben a politikai hatalom megszerzése és megtartása és annak államgyakorlási módjainak elemzése mellett, vagy egyre inkább ezek helyett az állami kormányzással kezelhető társadalmi problémák és változások problematikája felé terelődött a figyelem. A korábban az államra, s az állami hatalom szerveződésére koncentráló felfogás a politikai közösség céljainak, közjavának formálását és gyakorlati megvalósíthatóságának vizsgálatát célul tűzve az államot képviselő kormányzat kormányzási módjainak, képességeinek és kapacitásainak, valamint a kormányzati teljesítmény mérhetőségének vizsgálata felé kezdett fordulni. A fogyasztói társadalom közjavakra irányuló igényei, s különösen a fejlett politikai közösségek sokrétű közjavára irányuló kormányzás ezt a szemléleti változást követelte meg a tudományos gondolkodásban. Éppen ezért az utóbbi évtizedekben az államhatalom megszerzésének értelme, de annak célja is egyre inkább ebből a szemléleti horizontból kerül megfogalmazásra.  A társadalom és a politikai közösségek diverzifikálódó és egyre kifinomultabb érdekei, közjavai és igényei céljából kívánják tehát a választásokon a politikai jelöltek és pártok megszerezni a kormányzati hatalmat. A választás is egyre inkább a kormányzás tartalmáról szól. Az államhatalom értelmezése és az állam létokának megértése következésképpen immáron főként a politikai kormányzás szemszögéből történik, ami egyébként a kormányzatról való gondolkodás hagyományos, klasszikus fő irányának is tökéletesen megfelel. A kormányzás célja és tartalma szemszögéből szükséges tehát az állam létének értelmét, és annak szerveződése helyességét megítélni.

Az utóbbi két évtizedben a kormányzás módját újabb kihívások érték: fentarthatósági válság, migrációs krízis, COVID, háborúk, s a társadalom, benne a polgárok helyzetének nagymérvű megváltozása, ideértve a hagyományos közpolitikai problémák súlyosbodását is, úgy mint demográfiai és a gazdasági válságok. Miközben az egyes közpolitikai területek egymáshoz való viszonya még összetettebb lett, a régóta nehezen kezelhető társadalmai problémák, a válságok okozta időközbeni további súlyosbodásuk miatt, határozottan új szemléletmódot, s aktualizált kormányzati és közpolitikai tudást igényelnek. Szinte minden közpolitikai területen jelentősen megváltozott a közpolitikaformálás környezete, ideértve a társadalmat és annak elérhetőségét is. Mindeközben a közpolitikák formálói között is masszívan megjelentek a nagy techcégek és a közösségi médiaszolgáltatók is.

Ezért szükséges megvizsgálni, hogy a krízisek utáni érában, illetve az egyes területeken állandósulni látszó válságok időszakában milyen jellegű és szerkezetű a valóban helyes kormányzás. Elodázhatatlan szakmai feladat, hogy ennek kritériumait kidolgozzuk, mindig a politikai közösség teljes közjavát szem előtt tartva. Ezt aligha lehet csupán mérőszámokkal mérni, amiként az állampolgári elégedettség sem lehet önmagában elégséges ismérv a kormányzás helyességének megítéléséhez. Azt az utat lenne szükséges kutatni, amire a Kutatóműhely vállalkozik, hogy miként lehetséges a jó kormányzás hagyományos elveit úgy érvényesíteni, hogy azok a megváltozott, bizonytalanságokkal és összetett összefüggés- és határrendszerekkel terhelt nemzetközi közegben is helytállók legyenek. E tekintetben alapvető fontosságú, hogy miként kell és lehetséges a központi kormányzati hatalmat úgy megszervezni, hogy az a jó kormányzás tartalmi kritériumait elégítse ki. Ehhez a polgári társadalom, a kormányzás nem állami szereplőinek és a kormányzat állami központjainak viszonyrendszerét nemzetközi összehasonlító módon indokolt elemezni.

A fentiek miatt szükségessé vált, hogy egy kutatóműhely jöjjön létre a Kormányzástani és Közpolitikai Tanszék bázisán, a szakterületileg illetékes kari tanszékek bevonásával. A közpolitikai szakemberek képzése hazánk számára csakis megalapozott, aktuális, rendszeres és összehangolt kutatások bázisán keletkezett szakkönyvek és aktuális tankönyvek révén lehetséges, amelyek kutatási kereteit leghatékonyabb formában egy erre fókuszáló kutatóműhely képes biztosítani. A kormányzáselmélet és a közpolitika nemcsak szakterületeket, tantárgyakat fednek, hanem egyszersmind a politikatudomány vezető ágait is jelentik jelenleg külföldön, amelyekre épül a közpolitikai szakemberképzés nemcsak graduális, hanem a doktori képzés szintjén is. Ez is indokolta egy önálló, ilyen tematikájú kutatóműhely létrehozatalát. E szaktudományok az alkotmányjog, az államtan és a közigazgatástudomány diszciplináris önmegértésére is kedvezően hatnak mindenhol a nyugati világban, hiszen az utóbbiak is mind végeredményben a politikai közösség kormányzatáért vannak, s ennek megfelelően szükséges a kormányt, a kormányzatot és a közigazgatást is értelmezni és szervezni.

Dr. Frivaldszky János

Kutatóműhely vezető