Gyelník Teodor előadása a Határmenti Együttműködések Kutatóműhely keretében

Gyelník Teodor előadása a Határmenti Együttműködések Kutatóműhely keretében

2025. január 20.

A Határmenti Együttműködések Kutatóműhely 2023-ban előadás-sorozatot indított, egyrészt a Kutatóműhely tagjainak bemutatkozására, másrészt pedig a kutatási témák kölcsönös és alapos megismerésére. 

Az idei év első előadását Gyelník Teodor a szlovák nemzeti narratíva formálódásáról és annak szlovák-magyar vonatkozásairól fogja tartani 2025. február 25-én 10:00 órától az online térben.

Regisztráció: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSeS558UF6dQ8nyp6FdjMkRSjLUXcdEkFPuVYRdiCYBMMudV-A/viewform 

 

A Kutatóműhely és a Granadai Egyetem konferenciája: "Együttműködés és konfliktusok a bizonytalanság korában"

 2024. december 03.

A Határmenti Együttműködések Kutatóműhely és a Granadai Egyetem Béke- és Konfliktuskutatási Intézetével közösen 2024. november 28-án nemzetközi hibrid konferenciát szervezett „Együttműködés és konfliktusok a bizonytalanság korában” címmel a Magyar Tudomány Ünnepe keretében.

Az egész napos rendezvény hibrid jellege abból adódott, hogy az előadások két valós időben online összekapcsolt előadóteremben zajlottak: az egyik a budapesti NKE Szárnyépületében, a másik pedig a dél-andalúziai Granadai Egyetemen. Ezenkívül néhány előadó online csatlakozott az eseményhez más helyekről, például Chiléből és Erdélyből.

A konferencia célja az egyetemek közötti együttműködés erősítése volt a szakmai tapasztalatcserén keresztül. Fókuszában a határok és a határon átnyúló együttműködés kérdései voltak. A közelmúlt eseményei, mint például a 2015-ös menekültválság, a COVID-19 világjárvány, az orosz-ukrán háború és a közel-keleti konfliktusok, valamint ezek társadalmi-gazdasági hatásai a határok újragondolásához vezettek. Alapvetően változott meg az európai diskurzus: a határok és határakadályok felszámolása helyett a biztonság kérdése vált prioritássá, ami a határok lezárását, újak építését, szigorúbb határellenőrzés alkalmazását eredményezte. Ezen tapasztalatok alapján hirdették meg a szervezők a nemzetközi eseményt.

A konferenciát Varga Réka, az NKE Közigazgatási és Nemzetközi Tanulmányok Karának dékánja nyitotta meg. Beszédében üdvözölte a két egyetem közötti együttműködés létrejöttét, és hangsúlyozta a konferencia témájának aktualitását és jelentőségét a kar tudományos tevékenységében.

Ezt José Ángel Ruiz Jiménez, az UGR IPAZ igazgatója követte, aki köszöntőjében kiemelte, hogy a Granadai Egyetemen évtizedek óta működő IPAZ számára ez az első alkalom, hogy egy budapesti intézménnyel működött együtt.

Végül Gazsó Dániel, a konferencia kezdeményezője és főszervezője, az NKE Kormányzási és Közpolitikai Tanszékének tudományos munkatársa, oktatója, valamint az NKE-CESCI közös kutatóműhely tagja köszöntötte az angol és spanyol nyelvű előadókat, majd beszédében a konferencia multidiszciplináris jellegét is hangsúlyozta. Az egymást követő ülések három akadémiai területet kapcsoltak össze: határtudomány, amely az NKE-CESCI közös kutatóműhely fő területe; békekutatás, amely a Granadai Egyetem kutatóintézetének fókuszában áll; és kisebbségkutatás, amely magában foglalja a rokonállami aktivizmust.

A konferencia első paneljében José Ángel Ruiz Jiménez a fegyveres konfliktusok világrendre gyakorolt ​​hatását mutatta be történelmi szemszögből. Fejes Zsuzsanna, az NKE Kormányzási és Közpolitikai Tanszékének docense, az NKE-CESCI közös kutatóműhely vezetője a határon átnyúló területi együttműködés alakulásáról és jövőbeli kihívásairól beszélt. Istenes-Benczi Melinda, aki szintén a kutatóműhely alapítótagja, különféle módszertani megközelítéseket adott a kisebbségek kulturális és politikai reprezentációinak összehasonlító elemzéséhez. Andrea Barrientos-Soto, a Granadai Egyetem munkatársa a kulturális másság felfogásának alakulását mutatta be a granadai fiatalok körében 1996-tól 2024-ig.

A második panelben Juan F. Gamella, a Granadai Egyetem antropológia professzora a romániai roma diaszpóra közösségekben végzett néprajzi kutatásokon keresztül mutatta be a romák egyedülálló igazságszolgáltatási rendszerét, a „Romani Kris”-et. Ezt követte Gazsó Dániel és Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója, akik mindketten a feltörekvő kelet-közép-európai rokonállami aktivizmusról beszéltek, különös tekintettel a határon túli magyarság támogatására. Végül Antonio Ruiz Padilla és Alberto Bueno, a Granadai Egyetemről tartottak előadást a hibrid konfliktusok fogalmi kereteiről.

A harmadik panelben Pilar Morales-Giner és Carolina Rebollo-Díaz, a Granadai Egyetem posztdoktori kutatói az éghajlatváltozás és a migráció spanyol médiában való ábrázolását elemezték. Kalmár Ádám, a Magyar Rendőr-főkapitányság Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság Határ- és Idegenrendészeti Osztályának osztályvezető-helyettese, az NKE-CESCI közös kutatóműhely tagja beszélt Magyarország schengeni belső és külső határainak védelméről. Soós Edit, a Szegedi Tudományegyetem docense, az NKE-CESCI közös kutatóműhely tagja a visegrádi országok együttműködése keretében tárgyalta az európai integrációt.

Az előadásokat Andrea Barrientos-Soto moderálta.

Gazsó Dániel záróüzenetében reményét fejezte ki, hogy a rendezvény csak a kezdete lesz a két egyetem további együttműködésének. Hozzátette: „Kapcsolatunkat akár olyan kapcsolati hálóvá is bővíthetjük, amely a békés párbeszéd és tapasztalatcsere jegyében összeköti a Földközi-tengert Közép- és Kelet-Európával.”

A konferencia szervezőbizottságában Gazsó Dániel mellett Fejes Zsuzsanna, Istenes-Benczi Melinda, a Granadai Egyetemről Barrientos-Soto Andrea és Francisco Jiménez Bautista is helyet kapott.

 

Egy Interreg nélküli világ?

 2024. november 18.

Az európai kohéziós politika jövőjét növekvő bizonytalanság övezi. A Transfrontier Euro-Institut Network (TEIN) – melynek tagja a NKE-CESCI Határmenti Együttműködések Kutatóműhely is – ezért tanulmányt írt „Costs of non-Interreg” címmel hozzájárulva a folyamatban lévő diskurzushoz.

Az Interreg több mint 35 éve kulcsfontosságú eszköz a szolidaritás, a megbékélés, a bizalomépítés és a stratégiai együttműködés előmozdításában, különösen a határon átnyúló régiókban. Kulcsszerepet játszott a határok megosztó hatásainak csökkentésében és a határ menti térségek helyi gazdaságának fellendítésében.

Ma azonban egyre növekvő bizalmatlanságot, elégedetlenséget és diszharmóniát tapasztalunk az EU-tagállamok között. A TEIN tagjai egységesek abban a hitben, hogy most minden eddiginél nagyobb szükség van a szolidaritás és az együttműködés szellemének megerősítésére. Az európai területi együttműködés, különösen az Interreg révén, továbbra is a legjobb eszköz az európai integráció alapvető értékeinek és vívmányainak megőrzésére.

Röviden, az Interreg nélkül nehéz elképzelni, hogy az EU egységes maradjon a mai válságokkal szemben. A hosszabb érvelés pedig itt olvasható el.

 

Beszámoló a kutatóműhely konferenciájáról: A határon átnyúló együttműködés és kormányzás újragondolása a transzformatív folyamatok korában

 2024. október 31.

A Ludovika Közszolgálati Egyetem Közigazgatási és Nemzetközi Tanulmányok Karának Kormányzás és Közpolitika Tanszéke a LUPS-CESCI Határmenti Együttműködések Kutatóműhellyel együttműködve nemzetközi konferenciát szervezett Rethinking Cross-Border Cooperation and Governance in the Era of Transformative Processes címmel 2024. október 16-án . A konferenciának a budapesti Ludovika Főépület Szent Lajos kápolnája adott otthont.

A konferenciát Deli Gergely, a Ludovika Közszolgálati Egyetem rektora nyitotta meg, aki köszöntőjében kiemelte a területi együttműködések jelentős szerepét a tagállamok számára hozzáadott érték megteremtésében. Az Európai Unió és tagjai azonban többrétegű válságokkal néznek szembe, többek között a migrációs válsággal, a Brexittel, a világjárvánnyal, a társadalmi-gazdasági kihívásokkal és az Oroszország és Ukrajna közötti háborúval. Ezek a válságok vitákat váltottak ki az államhatárok és a határellenőrzés újbóli bevezetéséről, amely fejlemények eredményeként a határon átnyúló együttműködés értékes és fontos eszközként jelenik meg az Európai Unión belüli újbóli határrendezési folyamatok negatív hatásainak enyhítésére.

A konferencia első részében előadások hangzottak el. Kiss-Parciu Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium helyettes államtitkára az Európai Területi Társulás (ETT) eszközének pozitív szerepét emelte ki. Ez egy olyan jogi eszköz, amely jogi személyiséget és keretet biztosít az európai önkormányzatok és régiók együttműködéséhez, lehetővé téve az uniós források hatékony felhasználását. Magyarország huszonöt ETT létrehozásában vett részt, amelyek közül huszonegy magyar székhellyel jött létre; jelenleg további két ETT megalakulása van folyamatban. A helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy vannak olyan érett ETT-k, amelyek nemcsak a különböző pályázatokon való részvételre, hanem a pénzeszközök kezelésére és a programkeretek megvalósítására is képesek, így támogatva az önkormányzatokat és a kisebb civil szervezeteket. Mindazonáltal a határon átnyúló együttműködés területén jelenleg némi stagnálás tapasztalható a többszörösen összekapcsolódó válságok miatt. Az előadó örömét fejezte ki, hogy ez a konferencia megfelelő teret biztosított a téma és a határon átnyúló együttműködés jövőbeli kilátásainak megvitatására.

Ricardo Ferreira, az Európai Bizottság Regionális Politikai Főigazgatóságának munkatársa hangsúlyozta, hogy az EU határ menti régiói azok a területek, ahol az európai projekt a legkézzelfoghatóbban megtapasztalható. Ezekben a régiókban él az EU lakosságának 30%-a, azonban ezek a régiók jelentős diszkriminatív elemeket tapasztalnak. Az egyes határrégiók közötti adminisztratív, jogi és egyéb akadályok komoly hatással vannak, nevezetesen megakadályozzák, hogy ezek a régiók teljes mértékben kihasználják fejlődési potenciáljukat, ami miatt gyakran alulteljesítenek. Ezen akadályok csupán egyötödének megszüntetése azonban 2%-os GDP-növekedést eredményezhetne a határ menti régiókban és 1 millió új munkahely létrehozását jelentené. Ferreira kiemelte továbbá a b-solutions kezdeményezés fontos szerepét, amelyet az Európai Bizottság az Európai Határrégiók Szövetségével (AEBR) együttműködésben indított az Európai Unión belüli határon átnyúló együttműködést akadályozó jogi és adminisztratív akadályok felszámolása érdekében. A fő cél az, hogy azonosítsák és megoldják azokat a konkrét problémákat, amelyek akadályozzák a régiók közötti hatékony, határon átnyúló együttműködést, ezáltal javítva a határ menti régiók mindennapi életét, és biztosítva, hogy az emberek és a vállalkozások teljes mértékben élvezhessék az egységes piac előnyeit, annak ellenére, hogy az országhatárok mentén helyezkednek el.

Daniel Klimovsky, a Comenius Egyetem Politikatudományi Tanszékének munkatársa arról beszélt, hogy újra kell gondolni a határon átnyúló együttműködés elemeit. Előadásában megvizsgálta e kezdeményezések céljait és tényleges igényeit. Kutatásában hangsúlyozta, hogy a  projektek ritkán foglalkoznak valódi helyi igényekkel, és ritkán támogatják a működő helyi közösségeket. Következésképpen sürgősen újra kell gondolni a településközi együttműködést, és a bevett együttműködési kliséken túlmutató valódi igényeket kell azonosítani.

A konferencia második részében egy panelbeszélgetésen a határon átnyúló együttműködés a gyakorlatban került górcső alá Közép- és Kelet-Európában. Martin Lačný, a Prešovi Egyetem Politikatudományi Intézetének munkatársa a szlovák és ukrán határ menti együttműködés gyakorlatáról beszélt. Bemutatta egy olyan új kutatási eszköz tervezését, amely képes információt nyújtani a határ menti régiók stabilitásának, biztonságának és regionális fejlődésének humán aspektusairól. Megemlített egy érdekes mérőszámot is, nevezetesen az ok-okozati életelégedettségi indexet, amely a határ menti régiókhoz igazítva számszerűsíti a jelenlegi helyzetet, miközben megfelelő összehasonlítási alapként szolgál az ismételt értékelésekhez. Előadásában kiemelte a határon átnyúló együttműködés legjelentősebb akadályait, mint például a korrupció, a bürokratikus eljárások, a vámtisztviselők hozzáállása, a nemzeti kormányok nem megfelelő támogatása a határon átnyúló együttműködéshez, valamint a nem megfelelő vasúti összeköttetés. Emellett a határon átnyúló együttműködés jövőbeli kilátásait is elemezte, beleértve az ukrán jogszabályok szükséges módosításainak gyors és hatékony végrehajtását, a vállalkozások védelmére vonatkozó elégtelen jogi szabályozás optimalizálását, az intézményi környezet és a közigazgatás javítását, az ukrán-szlovák határigazgatás ésszerűsítését, valamint a szlovákiai szervezetek bevonását az ukrán újjáépítési terv végrehajtásába.

Újvári-Tămaș Enya, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Európai Paradigma Doktori Iskola, Európai Tanulmányok Karának doktorandusza a határon átnyúló együttműködési gyakorlatokról beszélt a román és magyar határ menti területeken. Előadása a jelenlegi határon átnyúló együttműködéseket a határok történelmi kontextusában (trianoni szerződés, zárt határok szigorú ellenőrzéssel és minimális/helyi határforgalom) igyekezett keretbe foglalni. Emellett hangsúlyozta a schengeni kérdés fontosságát Románia számára, megjegyezve, hogy Románia 2011 óta megfelel a technikai kritériumoknak.

Yuliia Fetko, az Ungvári Egyetem Nemzetközi Jogi Tanszékének munkatársa az ukrajnai helyi és regionális hatóságok közötti határon átnyúló együttműködésről beszélt. Bemutatta a határon átnyúló együttműködés elemeit (közös projektek megvalósítása, megállapodások és az együttműködés intézményi keretei) az ukrán-magyar, ukrán-szlovák, ukrán-román és ukrán-lengyel határokon. Ezen túlmenően felvázolta a határon átnyúló együttműködés erősítésének több irányát, mint például a különböző akadályok leküzdésére irányuló erőfeszítések folytatása, az európai és ukrán helyi és regionális hatóságok közötti meglévő megállapodások újraaktiválása, új megállapodások megkötésének megkönnyítése és/vagy új ETT-k létrehozásának előmozdítása Ukrajna határain, egyéb javaslatok mellett.

Ocskay Gyula, a CESCI főtitkára és a magyarországi határon átnyúló együttműködéssel foglalkozó LUPS-CESCI kutatóműhely tagja a szlovák-magyar határon átnyúló kormányzásról tartott előadást. Felvázolta az átjárhatóság és a határigazgatás változásait 1920-tól (a határkijelölés idejétől) napjainkig, a személyek szabad mozgását biztosító schengeni térség működésére összpontosítva. Előadása a témák széles skáláját ölelte fel, különös tekintettel a közúti határátkelők számának változásaira, a szomszédos országokkal folytatott külkereskedelem változásaira, a határon átnyúló együttműködés fejlődésére, az együttműködési eszközökre (mint például a kétoldalú megállapodások és a vegyes bizottságok), az eurorégiók és az ETT-k működésére. Végezetül egy fontos üzenetet hangsúlyozott, nevezetesen azt, hogy a meglévő akadályok, kihívások és a határok újrarajzolásának és az újraállamosítás irányába mutató tendenciák ellenére sem szabad feladni.

A konferencia élénk vitával zárult, amelyet Dr. Istenes-Benczi Melinda, a kutatóműhely egyik tagja vezetett. A részt vevő diákok lehetőséget kaptak arra, hogy kérdéseket tegyenek fel az előadóknak, aminek eredményeképpen a határon átnyúló együttműködés jogi aspektusaitól kezdve a határokat érintő aktuális geopolitikai kérdésekig számos témát érintettek a résztvevők. A konferenciát hivatalosan Dr. Fejes Zsuzsanna, a kutatóműhely vezetője zárta, aki zárszavában összegezte a nap tanulságait és vitás kérdéseit.

 

A határmenti együttműködések jövője - Fejes Zsuzsanna a Magyar Regionális Tudományi Társaság vándorgyűlésen

2024. október 22.

Fejes Zsuzsanna, az NKE-CESCI Határmenti Együttműködések Kutatóműhely vezetője részt vett a Magyar Regionális Tudományi Társaság „20 éve az Európai Unióban: Felzárkózás, területi politika és egyenlőtlenségek” címmel megrendezett, XXII. vándorgyűlésén Szegeden 2024. október 17-18-án.

A SZTE Gazdaságtudományi Karával társrendezésben lezajlott konferencián három plenáris ülés, egy kerekasztal-beszélgetés és 24 szekcióülés került megszervezésre.

A csütörtök délelőtti plenáris ülés előadásai angol nyelven zajlottak, három kiemelt előadóval: Simona Iammarino a Cagliari Egyetemről, Jiri Blazek a prágai Charles University-ről és Valentina Ivanić a belgrádi Közgazdasági Intézettől tartottak prezentációt. A plenáris előadások az EU régióinak és területi politikáinak jövőjét, a regionális kormányzás lehetőségeit járták körül, kitérve Szerbia és a Balkán területi felzárkózásának lehetőségeire és esélyeire is.

Fejes Zsuzsanna október 17-én délután, az „Államhatárok, integráció és területi politikák” tematikus szekcióban tartott előadást „A határon átnyúló együttműködések jövője az Európai Unió szabályozásának tükrében – különös tekintettel a magyar határrégiókra” címmel, amelyben a határmenti együttműködések jogi kereteinek vizsgálatra fókuszált. Az előadás célja volt, hogy megvizsgálja és bemutassa a határon átnyúló területi együttműködéseket érintő jogi akadályok felszámolásának, és a határon átnyúló intézményépítési folyamatoknak a lehetőségeit, megoldásait és jó gyakorlatait az Európai Unióban, különös tekintettel Magyarországra. Kiemelte, hogy az Európai Bizottság már 2021-ben jelentést tett közzé „Az EU határrégiói: Az európai integráció élő laboratóriumai” címmel, amely bemutatta a határokon átnyúló akadályok kezelésének pozitív hatásait mind a határ menti régiókra, mind az Unió egészére nézve, kitérve a Covid19-világjárványból levont egyes tanulságokra.

Az Európai Parlament a tavalyi évben újra elővette a kezdeményezést, és az Európai Bizottság 2023. december 12-én publikálta egy a korábbinál egyszerűbb, alapvetően önkéntes jellegű, de a jogi akadálymentesítésnek állandó kereteket biztosító megoldásra vonatkozó jogalkotási javaslatát. A Bizottság célja olyan minimum feltételek rendeleti szintű elfogadása, melyek alkalmassá teszik a felmerülő akadályok rövidtávú kezelését, egy európai hálózatosodás elindítását.

A szekcióban tartalmas szakmai diskurzus bontakozott ki a résztvevők között, különös figyelemmel arra, hogy mi lehet az EU területi kohéziójának és a határmenti együttműködéseknek a jövője, ezt hogyan lehet összeegyeztetni azokkal a folyamatokkal, amelyekben az európai diskurzus alapvetően megváltozott: a határok és határakadályok felszámolása és az együttműködés helyett a biztonság kérdése került előtérbe, ami a határok újbóli lezárását, új határok építését és szigorúbb határellenőrzés alkalmazását eredményezte.

 

Konferencia: A határon átnyúló együttműködés és kormányzás újragondolása a transzformációs folyamatok korában

2024. október 14.

Az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Kormányzástani és Közpolitikai Tanszéke, valamint az NKE-CESCI Határmenti Együttműködések Kutatóműhelye konferenciát szervez „A határon átnyúló együttműködés és kormányzás újragondolása a transzformációs folyamatok korszakában” címmel.

2024. október 16. (szerda), 09.30-16.00
Ludovika Közszolgálati Egyetem | Főépület, Szent László-kápolna (1082 Budapest, Ludovika tér 2.)

09.30-10.00 Regisztráció és fogadás

10.00-10.10 Köszöntő beszéd Dr. Deli Gergely, rektor | Ludovika Közszolgálati Egyetem, Budapest, Magyarország

10.10-11.50 Vitaindító beszédek

• Moderátor: Dr. Gazsó Dániel, tudományos munkatárs, Kormányzási és Közpolitikai Osztály, az NKE-CESCI Határmenti Együttműködések Kutatóműhely tagja, Budapest, Magyarország
• Ricardo Ferreira, DG Regio, Európai Bizottság
• Kiss-Parciu Péter, A Külgazdasági és Külügyminisztérium helyettes államtitkára, Magyarország
• Dr. Daniel Klimovsky, egyetemi docens, Politikatudományi Tanszék, Comenius Egyetem, Pozsony, Szlovákia

11.50-12.00 Kérdések és válaszok

12.00-13.30 Ebédszünet

13.30-15.00 Határon átnyúló együttműködés a gyakorlatban: Határon átnyúló kormányzás Közép- és Kelet-Európában

• Moderátor: Dr. Istenes-Benczi Melinda, nemzetközi kapcsolatok referens, CESCI, az NKE-CESCI Határmenti Együttműködések Kutatóműhely tagja, Budapest, Magyarország
• Dr. Julia Fetko, egyetemi docens, Nemzetközi Jogi Tanszék, Ungvári Nemzeti Egyetem, Ukrajna
• Újvári-Tămaș Enya, PhD hallgató, Európai Paradigma Doktori Iskola, Európai Tanulmányok Kar, Babes-Bolyai Tudományegyetem Kolozsvár, Románia
• Dr. Martin Lačný, egyetemi docens, Politikatudományi Intézet, Eperjesi Egyetem, Szlovákia
• Dr. Ocskay Gyula, főtitkár, CESCI, az NKE-CESCI Határmenti Együttműködések Kutatóműhely tagja, Budapest, Magyarország

15.00-15.15 Zárszó: Dr. Fejes Zsuzsanna, egyetemi docens, Kormányzástani és Közpolitikai Tanszék, az NKE-CESCI Határmenti Együttműködések Kutatóműhely vezetője, Ludovika Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapest, Magyarország

15.15-16.00 Kávészünet

 

A határkutatók első lengyel kongresszusa Wrocławban és Opolében

2024. október 09.

A wrocławi és az opolei egyetem, a poznańi, białystoki és gdański egyetemekkel együttműködésben szeptember 16. és 18. között rendezte meg a határkutatók első nemzetközi kongresszusát Wrocławban és Opolében. A sokszínű esemény, amely a világ különböző részeiről vonzotta a kutatókat, többek között látványos összképet nyújtott a lengyel akadémiai szféra kutatási tevékenységeiről. Az NKE-CESCI Határon Átnyúló Együttműködések Kutatóműhelyt Fejes Zsuzsanna, a csoport vezetője és Ocskay Gyula kutató képviselték.

A háromnapos rendezvény a wrocławi egyetemen kezdődött, ahol Patrycja Matusz és Daniel Pietrek, a két szervező intézmény rektorhelyettesei, Magdalena Ratajczak, a Szociológiai Kar dékánja (Wrocław) és Leszek Buller, a varsói Európai Projektek Központjának vezetője köszöntötte a hallgatóságot. Az ezt követő plenáris előadásokat Dorte Jagetic Andersen (Dél-Dániai Egyetem) és James W. Scott (Kelet-Finnországi Egyetem) tartották a változó geopolitikai környezetről, amelynek hatása van a határokra és a határon átnyúló integrációra. Szeptember 18-án két további plenáris előadó, Lidia Zessin-Jurek (Varsói Egyetem) és Michał Buchowski (Adam Mickiewicz Egyetem, Poznań) beszélt a Fehéroroszország felől érkező migránsokat érintő lengyel állami politikákról, illetve a politikai és társadalmi határok közötti összefüggésekről.

A plenáris előadásokon kívül 24 panelre került sor, részben Wrocławban (szeptember 16. és 17.), részben Opoléban (szeptember 17. és 18.), amelyen 15 országból több mint 70 előadó vett részt – a tágabb régióban uralkodó extrém áradás ellenére. Magyarországot négy kutató képviselte, akik közül az NKE-CESCI Határmenti Együttműködések Kutatóműhely részéről Fejes Zsuzsanna a magyar határok mentén megfigyelhető intézményesített együttműködések jogi kereteiről tartott előadást, míg Ocskay Gyula (Emmanual Brunet-Jaillyval, a Victoria Egyetem, Birte Wassenberg, a Strasbourgi Egyetem és Martin van Der Velde, a Radboud Egyetem professzorával együtt) a Laurie Trautman (Nyugat-Washingtoni Egyetem) moderálásával lezajlott kerekasztal-beszélgetésben vett részt, amelynek célja a Borders in Globalization (BIG) projekt eredményeinek és jövőbeli kilátásainak összegzése volt.

A programot tovább színesítette két kerekasztal-beszélgetés: az egyik Lengyelország EU-tagságának 20. évfordulójáról, a másik a lengyel határtani kutatási programokról, amely jól illusztrálta a gazdag és eltérő módszereket és megközelítéseket, amelyeket a különböző lengyel iskolák követnek, mint amilyen az antropológia, a kulturális tanulmányok, a közgazdaságtan, a földrajz, a történelem, a jog, az irodalmi tanulmányok, a filozófia, a politikatudomány, a szociológia és a művészetek. Az utóbbi aspektust tovább színesítette a lengyel Kasia Smutniak színésznő dokumentumfilmjének, a ’Falak’-nak (Mur) a levetítése, amely a lengyel-fehérorosz határtérség migrációs helyzetét mutatja be.

A kétnyelvű (lengyel és angol) interdiszciplináris kongresszus hasznosan telt, és sikerét könnyen igazolhatjuk a szervezők bejelentésével, miszerint a következő kongresszusra 2026-ban vagy 2027-ben kerül sor, Białystokban.

 

Tudományos támogatás az európai területi együttműködéshez. A TEIN maastrichti éves közgyűléséről

2024. október 09.

A Határon Átnyúló Euro-Intézeti Hálózat (TEIN) szeptember 25-én tartotta éves közgyűlését, Maastrichtban. Az NKE-CESCI Határmenti Együttműködések Kutatóműhelyt Fejes Zsuzsanna és Ocskay Gyula képviselte.

A hálózat 13 tagja volt személyesen jelen a közgyűlésen, amelyet Anne Thevenet, a kehli Euro-Intézet igazgatóhelyettes, a hálózat koordinátora moderált. További két tag online követte a közgyűlést. A résztvevők elfogadták a 2023-as és 2024-es pénzügyi jelentést, a 2025-ös költségvetést és az eupeni műhelyről készített beszámolót.

A közgyűlési tagok több projektet is bemutattak. A Gironai Egyetem az ACROSS projektet menedzseli, amely kilenc, főként periférikus helyzetű régióban található egyetemet egyesít, ahol a határkutatás új terület. A paui, pamplonai és san sebastian-i egyetemek egy euro-intézet felállítását tervezik a határon átnyúló Baszkföldön. A Kaiserslauterni Műszaki Egyetem a Nagy Régióban működő egyetemekkel együtt olyan projektet készít elő, amely a harmonizált határon átnyúló térségi tervezés feltételeit hivatott megteremteni.

Az Eupenben felmerült kérdések újra terítékre kerültek. A résztvevők megegyeztek a közös kutatásokat koordináló munkacsoport felállításáról, és megvitattak egy, az Interreg hiányának költségeiről szóló közös dokumentumjavaslatot, amelyet Ocskay Gyula mutatott be, és amelyet október végéig fognak közösen véglegesíteni. A találkozó fontos hozadéka volt, hogy fejleszteni kell a tagok közötti belső kommunikációt a koordináció és a hatékonyság javítása érdekében.

A következő közgyűlésre 2025-ben Gironában kerül sor.

 

Könyvajánló: Frontières en mouvement (Frontem): Milyen modelljei vannak a határon átnyúló együttműködésnek az EU-ban?

2024. október 08.

2024 szeptemberében megjelent egy új könyv, amely azt tűzte ki célul, hogy átfogóan feltárja a határon átnyúló együttműködési modelleket a különböző európai régiókban, különös tekintettel arra, hogy hogyan érzékelik és kezelik a határokat a különböző kontextusokban. A munka a Frontem hálózaton beül készült el, amely tudományos szemináriumokat és fókuszcsoportokat szervezett Európa kulcsfontosságú határrégióiban a határon átnyúló dinamikák (különösen válságos időszakokban, mint amilyen a Covid-19 világjárvány volt) alaposabb megértése érdekében. A kiadvány hat részből áll, mindegyik különböző regionális példákat mutat be, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy egyetlen modell sem alkalmazható egységesen Európa-szerte. Az egyes régiók sajátos körülményei kulcsszerepet játszanak a határon átnyúló együttműködés jellegének és sikerének formálásában.

Az első, a francia-német együttműködésről szóló rész a Nagy Régiót és a francia-német-svájci Felső-Rajna régiót vizsgálja, bemutatva a kormányzás és a területi együttműködés terén elért előrehaladásukat. E szakasz cikkei – például Reine Wakote és Nora Crossey tollából – hangsúlyozzák az olyan keretek fontosságát, mint a határon átnyúló európai mechanizmus (ECBM) a helyi önkormányzatok szerepvállalásának növelésében, valamint azt, hogy a határon átnyúló városmenedzsment hogyan alakult a világjárvány alatt. Emellett a Covid-19 e régiókra gyakorolt hatásai nemcsak a határlezárások által okozott holtpontokat tárták fel, hanem újjáélesztették a határon átnyúló párbeszédet és együttműködést is, tükrözve e területek rezilienciáját és kölcsönös függőségét.

A második rész a francia-belga határon átnyúló együttműködést vizsgálja, amely megkérdőjelezi a schengeni térségen belüli teljesen nyitott határok ideáját. Míg egyes területek, például a Lille-Kortrijk-Tournai Eurometropolisz még mindig látható határhatásokat mutatnak, az Európai Természeti Park (ENPPSS) példái sikeres együttműködést mutatnak olyan területeken, mint például a vízgazdálkodás. A történelmi kollektív emlékekre és örökségre való összpontosítás, ahogyan azt Fabienne Leloup feltárta, rávilágít a kulturális kontextus fontosságára az együttműködés elősegítésében, még akkor is, ha a fizikai határok nem láthatók.

A harmadik rész az Írország és Észak-Írország közötti határt tárgyalja a nagypénteki megállapodás és a brexit okozta bonyodalmak fényében. Milena Komavora, Katy Hayward és Anthony Soares reflektálnak ennek a határnak a változó természetére, amely a kemény határtól egy „láthatatlanabb” határ felé mozdult el. A Brexit azonban újra felébresztette a feszültségeket, és társadalmilag és politikailag is újra láthatóvá tette az egykor láthatatlan határt. A tanulmányok hangsúlyozzák a határon átnyúló kezdeményezések fontosságát az oktatásban, mint például az SCoTENS projekt, amely a politikai bizonytalanságok ellenére is elősegíti a tanárképzésben az együttműködést.

A dán-német együttműködésről szóló negyedik szakasz a régió kisebbségkezelési modelljét vizsgálja, különös tekintettel a dán-német-fríz régióra. Az olyan szerzők, mint Martin Klatt megállapításai azt sugallják, hogy bár a kisebbségi együttműködés jelenlegi status quo-ja a legjobb gyakorlat példája, még mindig vannak kihívások, különösen a kevésbé látható kisebbségek, például a szintik és a romák számára. Ezenkívül a COVID-19 világjárvány idején a határkorlátozások feszültségeket tártak fel a mobilitás és reziliencia jelentése körül, amint arról Dorte J. Andersen és Ingo Winklershow is írt, jelezve, hogy a határ menti régiókban a reziliencia gyakran sokrétű és kontextusfüggő.

Az ötödik részben a magyar-román határt elemzik a szerzők, különös tekintettel arra, ahogyan a szocialista korszak kemény határából a modern időkben együttműködőbb és integráltabb térré fejlődött. Sallai János történelmi kontextust kínál, míg Nicolae Păun és Tămaș Enya-Andrea hozzászólása rávilágít e határrégió folyamatban lévő átalakulására a határon átnyúló együttműködés modelljévé. Benczi Melinda, a CESCI munkatársa és az NKE-CESCI Határmenti Együttműködések Kutatóműhely alapító tagja a magyar-román határszakasz vonatkozásában a percepciókat vizsgálja és megállapítja, hogy bár az e határrégióban élő polgárok nem ellenségesek egymással, az együttműködési szellemet néha beárnyékolja a versengés. Elemzésében arra a következtetésre jut, hogy az átjárhatóság javítása, a baráti politika előmozdítása és a történelmi narratívák átkeretezése fokozhatná az együttműködést.

Az utolsó szakasz euroatlanti összehasonlítást kínál, amely azt vizsgálja, hogy a határon átnyúló európai együttműködés hogyan szolgálhat modellként a világ más részei számára, különösen az olyan válságok fényében, mint a Covid-19 világjárvány. Jean Peyrony áttekinti a határigazgatásból a világjárvány során levont tanulságokat, hangsúlyozva a régiók közötti kölcsönös függőségek elismerésének és a többszintű kormányzás támogatásának fontosságát. Ez a szakasz összeveti továbbá az EU határon átnyúló rezilienciáját az Egyesült Államok és Kanada határvidékein tapasztalt megközelítéssel, amelyet Emmanuel Brunet-Jailly és Tatsiana Shaban tárt fel, kiemelve azokat a különböző kihívásokat, amelyek akkor merülnek fel, amikor a határokat különböző kulturális és politikai lencséken keresztül szemlélik.

Összességében a kiadvány bemutatja, hogy az európai határrégiók hogyan alkalmazkodtak a változó körülményekhez, különösen a válságokra adott válaszként, miközben bemutatja a határon átnyúló együttműködés modelljeinek és megközelítéseinek sokféleségét. Megerősíti annak fontosságát, hogy a határokat ne csak fizikai akadályokként értelmezzük, hanem olyan terekként is, ahol Európa-szerte lehetőség nyílik a mélyebb együttműködésre, a rezilienciára és a regionális identitásépítésre.

 

A határon átnyúló együttműködés és mobilitás jövője. Horizontális integráció - és azon túl

2024. október 07.

A Határon Átnyúló Euro-intézeti Hálózat (TEIN) idei éves konferenciáját 2024. szeptember 26-án és 27-én a Borders in Globalization (BIG) című projekt támogatásával az Európai Közigazgatási Intézet (EIPA) maastrichti központjában tartotta. A konferencia témáját Joachim Becknek az európai kohézió megoldásaként felvázolt, a horizontális integrációról szóló koncepciója adta.

A résztvevőket Wim Hillenaar, Maastricht polgármestere, Marco Ongaro, az EIPA igazgatója, Anne Thevenet, a TEIN hálózat koordinátora, Emmanuelle Brunet Jailly, a kanadai Victoria Egyetem professzora (a BIG projekt koordinátora), valamint Anouk Bollen, a rendező intézmény, a Maastrichti Egyetem Transznacionális és Euroregionális Határon Átnyúló Együttműködési és Mobilitási Intézetének (ITEM) igazgatója köszöntötte. A plenáris előadást Ricardo Ferreira, az Európai Bizottság képviselője tartotta, aki összegezte, amit a kohéziós politika jövőjéről a több éves pénzügyi keret tervezésének jelenlegi állása szerint tudni lehet.

A következő panel résztvevői, Karl-Heinz Lambertz, az Európai Határrégiók Egyesületének (AEBR) elnöke, Bram de Kort, a Flandria-Hollandia Interreg program menedzsere, valamint Emmanuel Brunet-Jailly, a Ferreira úr által megrajzolt képet különböző nézőpontokból árnyalták. Karl-Heinz Lambertz a kohéziós politika jövőjének megtervezésére létrehozott magas szintű munkacsoport tevékenységét és eredményeit ismertette, aláhúzva, hogy a Helyreállítási és Rugalmassági Eszköz (RRF) logikáját nem lehet a kohéziós politikára alkalmazni, mert az előbbi egy válságra adott válaszként született. Emmanuel Brunet-Jailly támogatta ezt a nézőpontot, mivel az ő véleménye szerint nem az a fontos, hogy látványos eredményeket kapcsolhassunk a kohéziós politikához: a legfontosabb az, hogy az létezik. Bram de Koort sürgette a határon átnyúló akadályokat megszüntető eljárások és eszközök alkalmazását a kohézió erősítése érdekében.

A következő panel éppen a Bizottság által a határon átnyúló jogi és adminisztratív akadályok megszüntetésére javasolt megoldásról (az ún. FCBS javaslatról) szólt, amely az ITEM idei területi hatáselemzésének témája. A panel résztvevői (Ocskay Gyula, a CESCI főtitkára és a Határmenti Együttműködések Kutatóműhely alapítótagja, Joanna Kurowska-Pysz, a WSB egyetem kutatója és Clarisse Klauber, a kehli Euro-Institut szakértője) a tervezett eszköz lehetséges hozzáadott értékéről beszéltek, eltérő határ menti (a pozsonyi határon átnyúló szuburbán térség, a lengyel-cseh-német és a francia-német határrégiók) kontextusokban. Közös üzenetük volt, hogy a tervezett új intézmények (az úgy nevezett Határmenti Koordinációs Pontok) megfelelő felhatalmazása, valamint a nemzeti hatóságok nyitottsága nélkül nem lehet megszüntetni az akadályokat.

Gennard Stulens, a belgiumi limbourgi Eurorégiós Információs és Szaktanácsadói Központ irodájától és Vincent Pijnenburg a holland Venlói Egyetem részéről gyakorlati szempontokat tárgyaltak a határon átnyúló kohézió szempontjából. Birte Wassenberg (Strasbourgi Egyetem), Bernard Reitel (Artois Egyetem) és Pim Mertens (ITEM) a változó európai diskurzusnak a határon átnyúló integrációra gyakorolt hatásaira fókuszáló B-Shapes című projekt első eredményeit mutatták be.

A második nap Hildegard Schneider professzornak az egykor ketté osztott Maastricht történetéről szóló beszédével kezdődött, majd a Német Szövetségi Külügyminisztérium osztályvezetőjének, Sebastien Gröning-von Thünának a plenáris előadásával folytatódott, aki a határon átnyúló integrációt elősegítő legfrissebb német eredményekről beszélt.

A második napi program 10 különböző országból érkezett előadói négy műhelyen vitattak meg eltérő témákat, mint amilyen a határon átnyúló egészségügy, kultúra, válságmenedzsment, kormányzás, akadálykezelés stb. Az NKE-CESCI Határon Átnyúló Együttműködések Kutatóműhely részéről Fejes Zsuzsanna, a Ludovika Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense és a CESCI elnöke mutatta be a magyarországi határon átnyúló együttműködések jogi kereteit, a kormányzás különböző szintjeihez igazodva. Az előadásokat élénk vita és eszmecsere követte.

A következő TEIN-konferenciára 2025-ben Katalóniában, a Gironai Egyetemen kerül sor, amely biztosan számos kutatót fog vonzani a maastrichti esemény sikere nyomán.

 

A szimbólumoktól a történetekig: A határőrizeti szolgálat gazdag kultúrája

A „Szervezeti kultúra – Villanások a határőrizeti szervezetek életéből” című tudományos konferencia rövid összefoglalója

2024. május 27.

2024. április 29-én rendezték meg a II. Határőrizeti történeti-tudományos konferenciát „Szervezeti kultúra – Villanások a határőrizeti szervek életéből” címmel a budapesti Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Az idei konferencia közel 70 résztvevőt vonzott, ami tükrözi a téma iránti jelentős érdeklődést. A szervezők és a résztvevők között egyaránt képviseltették magukat az NKE-CESCI Határmenti Együttműködések Kutatóműhely tagjai.

A sokszínű hallgatóságot aktív és leszerelt (ma már többségében nyugdíjas) határőrök, egyetemi vezetők, oktatók, végzős hallgatók, határrendészeti hivatásos tagok, valamint különböző határőr egyesületek és szervezetek képviselői tették ki. Jelen voltak olyan prominens személyek is, mint a Határvadász Ezred parancsnok-helyettese és az Országgyűlési Őrség parancsnoka, kiemelve a konferencia fontosságát.

A rendezvény előadásai a határőrség szervezeti kultúrájának gazdag, több nézőpontból való feltárását tették lehetővé. Dr. Varga János előadása a határőr kultúra jelentőségét és fejlődését már a 10. századtól górcső alá vette, hangsúlyozva mély társadalmi gyökereit, valamint a szervezeti értékekkel való érzelmi és intellektuális azonosulását. Kiemelte azt is, hogy ez a kultúra a nemzeti kultúra jelentős része, hozzájárulva a határőrök identitástudatának és a folytonosságnak az erősödéséhez, még jóval a szolgálat befejezése után is.

Dr. Vedó Attila a határőrségi szervezeteken belüli szimbólumokban mélyült el, elmagyarázva azok jelentését és szerepét az egységesség előmozdításában. Előadásában különösen érdekes volt az ún. „leszerelő zászlókra” festett sajátos szimbólumok változatossága és jelentése. Ezeket a tárgyakat a szolgálatukat befejező sorkatonák készítették, hogy megemlékezzenek sorkatonai szolgálatukról, és rögzítsék azon katonatársaik nevét, akikkel egy egységben szolgáltak. Amint az a bemutatón is látható volt, ezek a zászlók – bár tulajdonosaik egyedi személyiségét is kifejezik – egy sor olyan ismétlődő elemet is tartalmaznak, mint a határ, az ikonikus zöld vállhajtóka, hölgyek képei és fegyverek reprezentációi.

Dr. Sallai János a határőrizet gyakorlatiasabb aspektusaiba nyújtott betekintést, megemlítve olyan történelmi módszereket, mint például a határ menti tövisbokrok telepítése és a 9,2 km hosszú elektromos megfigyelőrendszer kiépítése az 1960-as években. Kiemelte az 1950-es, 1960-as évek jelentős eseményeit, köztük az aknamezők létesítését és a határprovokációkra adott stratégiai válaszokat. Dr. Fórizs Sándor innen folytatva elmélyült az 1950-es és 1960-as évek határincidenseinek vizsgálatában és megoldásában, és feltárta, hogy ebben az időszakban számos határsértési esetet rögzítettek, köztük 19 határon átnyúló lövöldözést és 87 provokációt csak 1957-ben. A konferencia rámutatott a humánusabb határbiztonsági intézkedések bevezetésére is, mint például az aknamezők elektronikus megfigyelőrendszerekkel való felváltására az 1960-as évek végén.

Emellett a konferencián bemutattak egy új folyóiratot is, „Határőr Füzetek – Visszaemlékezések” címmel, amely egykori határőrök személyes történeteit osztja meg (hamarosan online is elérhető lesz). Az esemény rávilágított a határőri kultúra maradandóságára, az idők során történő alkalmazkodásra, valamint a határőrségi szervezetek identitásának és kohéziójának kialakításában betöltött kritikus szerepére. Kiemelte ezen egyedülálló kultúra megőrzésének és népszerűsítésének fontosságát, amely továbbra is rezonál a jelenlegi és a volt határőrök körében. További információk és a képek forrása itt érhető el.

 

Dr. Istenes-Benczi Melinda előadása a Határmenti Együttműködések Kutatóműhely keretében

Dr. Istenes-Benczi Melinda előadása a Határmenti Együttműködések Kutatóműhely keretében

2024. május 22.

A Határmenti Együttműködések Kutatóműhely 2023-ban előadás-sorozatot indított, egyrészt a Kutatóműhely tagjainak bemutatkozására, másrészt pedig a kutatási témák kölcsönös és alapos megismerésére. 

Az idei év második előadását Dr. Istenes-Benczi Melinda a határon átnyúló gazdaságfejlesztési eredmények mérésének módszertani lehetőségeiről tartotta 2024. június 12-én.

Az előadás itt nézhető vissza:

 

Vájlok László előadása a Határmenti Együttműködések Kutatóműhely keretében

Vájlok László előadása a Határmenti Együttműködések Kutatóműhely keretében

2024. május 22.

A Határmenti Együttműködések Kutatóműhely 2023-ban előadás-sorozatot indított, egyrészt a Kutatóműhely tagjainak bemutatkozására, másrészt pedig a kutatási témák kölcsönös és alapos megismerésére. 

A negyedik előadást Vájlok László a schengeni rendszerről tartotta 2024. június 5-én.

Az előadás itt nézhető vissza:

 

Milyen jövője van a határok nélküli Európa koncepciójának?

Nemzetközi konferencia a határpolitikák és a területi együttműködés perspektíváiról a többszörös válságok korában

Dátum: 2025. május 13-14.

Helyszín: Budapest

Miután a vasfüggöny leomlott, és a volt kommunista blokkban a Maastrichti Szerződés elfogadásának korában beindult a demokratizálódási folyamat, a „Határtalan Európa” és az „egyre szorosabb Unió” koncepciója megvalósíthatónak tűnt a közeljövőben. A schengeni övezeten belüli szabad mozgás  hozzájárult ahhoz, hogy Európa jövőjéről egy meglehetősen optimista nézet alakuljon ki, ahol a közigazgatási határok fokozatosan elvesztik jelentőségüket, vagy akár el is tűnnek.

2015 óta a fenti várakozásokkal ellentétes folyamatnak lehetünk tanúi: a migrációs válság és a terrortámadások 2015-ben és 2016-ban, a Brexit 2020-ban, a COVID-19 válság 2020-ban és 2021-ben, a független Ukrajna elleni orosz invázió 2022-ben, és mindezen válságok társadalmi-gazdasági hatásai a határok újbóli felfedezéséhez vezettek. Ez azt jelenti, hogy e válságok minden egyes összetevője erősítette az EU-n belüli renacionalizáló, deglobalizálódó tendenciákat, amelyeknek legszembetűnőbb eredménye az államhatárok visszaállítása, a határellenőrzési intézkedések és a korábbinál jóval szigorúbb határigazgatás volt.

A fiatal generáció életében először szembesült zárt határokkal a járvány idején. 2 millió határon túli ingázó (sokukat a járvány által leginkább érintett szociális és egészségügyi szektorban foglalkoztatták), több tízezer diák (az úgynevezett „Erasmus babák” is), és több mint 150 millió határ menti ember találta magát egy teljesen új valóságban, amikor a nemzeti kormányok egyik napról a másikra lezárták a határokat.

Ráadásul a 2015-ös migránsválság során nem csak néhány határt zártak le, hanem még új kerítéseket is emeltek, ami az ukrajnai háború miatt folytatódni látszik. Ezek az új tendenciák a schengeni rendszert is megrázták: egyes országok kihasználták a Schengeni Kódexben foglalt idevágó derogációkat, hogy tartósan meghosszabbítsák a adott válság idején visszaállított ellenőrzést. Napjainkban élénk viták zajlanak a tagállamok között a schengeni övezet szigorú szabályainak további enyhítése kapcsán.
Ennek következtében az európai diskurzus alapvetően megváltozott: a határok és határakadályok felszámolása helyett a biztonság kérdése került előtérbe; a határ menti területek további integrációja helyett az új ECBM (Európai Határon Átnyúló Mechanizmus) révén a tagállamok a schengeni szabályok szigorítása mellett döntöttek; az egységes piac további erősítése helyett a nemzeti autarkia ismét lehetőséggé vált…

A fenti jelenségek mindegyike megkérdőjelezi a határok nélküli Európa optimista koncepcióját. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy nyitott belső határok, az emberek, az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgásának biztosítása, a határon átnyúló együttműködés előmozdítása nélkül az európai projekt elveszti értelmét és lendületét. Egyszerűen fogalmazva: az EU jövője határainak jövőjétől függ.

A konferencia célja, hogy rámutasson az európai határon átnyúló együttműködés főbb vívmányaira és eredményeire, valamint az együttműködő partnerek mai kihívásaira, nevezetesen a migrációra, az etnikai és fegyveres konfliktusokra, a schengeni rendszerrel való visszaélésekre stb. Az előadások a tervek szerint megjelennek a 2024-ben induló Journal of Advanced Studies on Borders, Cooperation and Development (ABCD Journal) folyóiratban.

A kétnapos rendezvény kiemelt programjai:

• Plenáris ülés

• 1. panel: A határ - mint a (területi) identitás szimbóluma és forrása

  A panel célja az adminisztratív határok identitásteremtő és exkluzív narratívák szerepének megvitatása; valamint az etnikai kisebbségek és az interkulturális tanulás szerepe az e narratívák által generált akadályok leküzdésében. A témát történelmi, antropológiai és szociológiai szempontból is vizsgáljuk.

• 2. panel: ÚJ FÖLDRAJZI TERÜLETEK PERSPEKTÍVÁJA – A FUNKCIONALITÁS FELÜLÍRJA AZ ADMINISZTRATÍV TÉRFELOSZTÁST

  A panel célja, hogy elemezze a határon átnyúló funkcionális és lakóterületeket, valamint ezek szerepét a határzárak lebontásában és a határok elválasztó hatásának csökkentésében. Az előadók a funkcionalitásra, a kormányzásra és a határon átnyúló integrációt elősegítő jogi keretekre összpontosítanak.

• 3. panel: Határon átnyúló állampolgárok az EU-ban

  A panel célja a nemzetállami paradigmát és a nemzeti korlátokat megkérdőjelező társadalmi jelenségek elemzése, nevezetesen a határon átnyúló mobilitás, a több állampolgárság, a határon átnyúló közösségi hálózatok és az állampolgárok határon átnyúló fejlesztésekben való részvétele.

• 4. panel: A terrorizmus elleni küzdelem és a határok

  A panel témája a nemzetközi terrorizmus legújabb jelenségei, mai formái, a nemzetközi együttműködés szerepe a terrorizmus elleni küzdelemben, valamint a határrendszerekre és a schengeni övezetre gyakorolt ​​hatása.

• Párhuzamos panelek

  5. panel: A HATÁROK NÉLKÜLI EURÓPA ÚJRATÖLTÉSE: EU-POLITIKÁK ÉS HELYI PÉLDÁK

  Ebben a panelben a hangsúlyt a határon átnyúló jelenségeket megkérdőjelező és a határon átnyúló integrációt fizikai, kormányzási és jogi vonatkozásaiban elősegítő uniós szakpolitikák és helyi kezdeményezések kapják.

  6. panel: KÖRNYEZETI TUDATOSSÁG ÉS FENNTARTHATÓSÁG – KLÍMA-SEMLEGES NEMZETKÖZI GYAKORLATOK A VÉDELMBEN, KATONASÁGBAN ÉS KÖZIGAZGATÁSBAN

  Az előadók bemutatják és elemzik a környezetbarát bűnüldözést elősegítő megoldásokat, eszközöket.

• PhD szeminárium: Milyen jövője van a határok nélküli Európa koncepciójának?

• TEIN stratégiai műhely

• Egyetemi előadások a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen

 

Az NKE-CESCI kutatóműhely a TEIN stratégiai műhelyén

2024. május 13.

2024. május 3-4-én a belgiumi német közösség fővárosában, Eupenben rendezett szemináriumot és stratégiai műhelyt az európai határmentiséggel foglalkozó kutatóintézeteket és képző intézményeket tömörítő TEIN (Transfrontier Euro-Institute Network). Az NKE-CESCI kutatóműhelyt Fejes Zsuzsanna és Ocskay Gyula képviselte a rendezvényen, amelyen a hálózat jövőjét meghatározó javaslatok születtek.

A 12 országból 20 partnert egyesítő TEIN-hálózatot 2010-ben alapították azzal a céllal, hogy a határtérségekben zajló fejlesztő munkához kutatásokkal és kapacitásépítő tevékenységekkel nyújtson segítséget. A partnerek számára a kehli Euro-Institut biztosítja a hálózat működtetését biztosító adminisztratív, koordináló hátteret. Az együttműködés legutóbbi közgyűlésein felmerült a hálózat továbbfejlesztésének igénye, amelyet tovább katalizált az Európai Bizottság részéről több rendezvényen megismételt szándék a tudományos szféra bevonására szakpolitika alakításába. Karl-Heinz Lambertz, az Európai Határrégiók Egyesülete (AEBR) elnökének meghívására a TEIN 11 tagjának képviselői május 3-án és 4-én Eupenben gyűltek össze, hogy ezeket a fejlesztési lehetőségeket megvitassák.

A kétnapos program egy szemináriummal kezdődött, amelynek témáját a határtérségek válságellenálló képességének interkulturális dimenziója adta. Ezt a témát járták körül a Strasbourgi Egyetem Jean Monnet Kiválósági Központja által felkért előadók, kiemelve az eltérő adminisztratív, jogi, nyelvi és kulturális keretrendszerek találkozási helyéül szolgáló határtérségek sajátosságait.

A stratégiai tervezési műhelyre ún. „world café” modell szerint a második napon került sor, ahol a jelenlévők három csoportban cserélték ki a hálózat pozícionálására, működtetésére és szervezeti hátterére, valamint finanszírozására vonatkozó elképzeléseiket. A tanulságokat a TEIN következő közgyűlésén vitatják meg a teljes tagság részvételével, de az már most látszik, hogy a partnerek egyelőre nem szeretnének változtatni a hálózat laza együttműködési keretein, ugyanakkor a tagok által képviselt sokszínűséget és tudást alkalmasnak ítélik arra, hogy az Európai Unió „think-and-do-tank”-jeként működjenek a határmenti együttműködés témájában. Komoly az igény továbbá arra, hogy egymás tevékenységét, eredményeit jobban megismerjék, és ez alapján kezdeményezzenek közös rendezvényeket, kutatásokat, projekteket.

A 2028 utáni többéves pénzügyi keret tervezése kapcsán megegyezés született arról is, hogy a TEIN egy manifesztum és egy szakmai háttéranyag elkészítésével fog hozzájárulni az Interreg eredményeit és értékeit népszerűsítő uniós diskurzushoz. Előbbi összeállítását az AEBR főtitkára, Martín Guillermo-Ramírez, utóbbiét az NKE-CESCI kutatóműhely képviseletében Ocskay Gyula fogja koordinálni.

A stratégiai kérdések további megvitatására a TEIN-hálózat éves konferenciájának és közgyűlésének keretében idén szeptemberben Maastrichtban kerülhet sor.

 

Szervezeti kultúra - villanások a határőrizeti szervek életéből

 

Együttműködési megállapodást írt alá a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-Európai Segítő Szolgálata

2024. március 26.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) és a Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-Európai Segítő Szolgálata (CESCI) intézményi megállapodást írt alá 2024. március 25-én a Nemzeti Közszolgálati Egyetem épületében. A megállapodást Dr. Bartóki-Gönczy Balázs, egyetemi docens, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem dékánhelyettese, valamint Ocskay Gyula, a Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-Európai Segítő Szolgálatának főtitkára, írták alá.

Az együttműködés célja, hogy a közép-európai térségben Budapesten jöjjön létre a legjelentősebb határtannal (Border Studies) foglalkozó műhely, ezzel egyszersmind betöltve a jelenlegi hiátust és vezető szerepet vállalva Közép-Európában. Az NKE multidiszciplináris jellege biztosítja a határkutatás széles körű elméleti hátterét és egyben az egyetemi oktatásba is be tudja építeni a határtani képzést. Ehhez a CESCI egyrészt a gyakorlatban szerzett tudást és tapasztalatot tudja biztosítani, másrészt pedig a kapcsolatrendszerén keresztül az európai, de akár észak-amerikai és ázsiai vezető kutatókat is meg tudja nyerni előadónak, kutatónak.

Az aláírás előtti beszédében Dr. Bartóki-Gönczy Balázs hangsúlyozta a nyitott határok kettős jellegének jelentőségét. Egyik oldalon potenciális kockázatokat jelenthetnek, olyan esetekben, mint amilyen az ellenőrizetlen migráció és a terrorizmus. Azonban, a nyitott határok témája fontos európai integrációs és nemzetpolitikai kérdésként is megjelenik, mivel jelentős magyar nemzeti kisebbségek élnek a szomszédos országokban. Következésképpen, a nyitott vagy zárt határok alapvető kapcsolódási kereteket határoznak meg Magyarország és a szomszédos országok között.

A megállapodás keretei között a felek célul tűzik ki a szoros szakmai együttműködés és támogatás kiépítését és fenntartását, a Kutatóműhely megjelenésének és külső kapcsolatainak fejlesztését, szakmai rendezvények szervezését. A felek támogatják egymás publikációs munkáját, a Kutatóműhely saját periodikájának elindítását, fejlesztését, hazai és nemzetközi pályázatok összeállítását és megvalósítását. A CESCI nemzetközi szakmai kapcsolatrendszere lehetőséget biztosít arra is, hogy a felek rendszeresen részt vehessenek jelentősebb méretű nemzetközi kutatási projektekben, hálózatokban.

Ocskay Gyula beszédében elmondta, hogy az együttműködés aláírását egy alapos előkészítőmunka előzte meg, így nem lesz nehéz tartalommal megtölteni azt. Az NKE partnersége azért evidencia, mert a határok kérdéskörével ezen az egyetemen foglalkoznak a legátfogóbb módon, a jogi és közpolitikai vonatkozásoktól az európai tanulmányokon és közigazgatási kérdéseken át a biztonság- és geopolitikáig. Kiemelte, hogy egy új, nemzetközileg is jegyzett tudományos és szakmai folyóirat elindításának munkálatai is már folyamatban vannak, a Kelet-Finnországi Egyetemmel partnerségben. A Journal of Advanced Studies on Borders, Cooperation & Development (the ABCD Journal) pályázata már benyújtásra került az Elsevier kiadóhoz. A folyóirat szerkesztőségébe sikerült a téma nemzetközi hírű kutatóit megnyerni, a főszerkesztői feladatokat James Wesley Scott professzor, a Magyar Tudományos Akadémia IX. Osztályának tiszteleti tagja vállalta magára.

Az aláírást követően a felek a kutatócsoport vezetőjével, Dr. Fejes Zsuzsannával, Szarvas Márkkal, dékáni hivatalvezetővel, Fási Csaba a fejlesztési osztály vezetőjével és a kutatócsoport jelenlévő tagjaival átbeszélték az együttműködés néhány pragmatikus és aktuális kérdését.

A Határmenti Együttműködések Kutatóműhely legfrissebb hírei itt olvashatók: https://research.cesci-net.eu/

 

Együttműködés és konfliktusok a bizonytalanság korában konferencia

2024. március 19.

A Granadai Egyetem Béke és Konfliktusok Intézete és a Budapesti Közszolgálati Egyetem a Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálatával együttműködve nemzetközi konferenciát szervez. A rendezvény célja az intézményközi együttműködés erősítése az alábbiakban részletezett három, egymással összefüggő tudományterület szakmai tapasztalatcseréjével. A konferencián elhangzott előadások számára publikálási lehetőség biztosított.

A konferencia középpontjában a határok és a kormányzás határon átnyúló vonatkozásai állnak. Az elmúlt néhány évben a 2015-ös migrációs válság, a COVID-19 világjárvány, az orosz-ukrán háború és a közel-keleti konfliktus, valamint mindezen válságok társadalmi-gazdasági hatásai a határok újrafelfedezését eredményezték. Alapvetően megváltozott az európai diskurzus: a határok és határakadályok felszámolása helyett a biztonság kérdése került előtérbe, ami határok visszazárását, új határok kiépítését és szigorúbb határellenőrzés bevezetését eredményezte. Ezekre a tapasztalatokra alapozva hirdetjük meg a pályázati felhívást, amely az alábbi témákat tartalmazza:

Békekutatás:

• Erőszakok és konfliktusok típusai változó tájakon
• Hibrid háborúk és fegyveres konfliktusok
• Nemzetközi konfliktusok
• Környezeti konfliktusok és határközösségek
• Transcend Method a bevándorlók ügyében
• Békére nevelés és multi-interkulturalizmus
• Oktatás, iskoláztatás és új bevándorlók
• Békeoktatás és bevándorló családok
• Rasszizmus és kirekesztés a bevándorlók kérdésében
• Konfliktuselmélet és bevándorlás

Határtan: 

• Határok és határvidékek, szomszédsági politika
• Európaizálódás és határok nélküli Európa
• A határ mint az identitás szimbóluma
• A határon átnyúló együttműködés intézményei és jogi keretei
• Határon átnyúló mobilitás az EU-ban
• Határgazdaság és kohéziós politika
• Határok újrahatárolási tendenciái a 21. században
• A határ menti régiók ellenálló képessége
• Határbiztonság és schengeni vívmányok

Kisebbségtudomány:

• Interetnikus kapcsolatok
• Kulturális sokszínűség
• Identitások és önmeghatározások
• Etnikai és nemzeti kisebbségi kérdések
• Romanisztika
• Migráció, etnikai hovatartozás és transznacionalitás
• A kisebbségek kulturális és politikai képviselete
• Kisebbségi jogok
• Diaszpóra közösségek és szervezetek
• A rokonállamokra és a diaszpórára vonatkozó politikák

A konferencia hibrid formátumú, munkanyelve az angol lesz. Absztrakt beküldéséhez (200-300 szó) kérjük, csatoljon egy rövid szakmai önéletrajzot (100-150 szó), beleértve a tudományos/intézményi hovatartozását is a következő e-mail címre: Conferencecc2024@gmail.com 

 

Megtartotta idei első ülését a Határmenti Együttműködések Kutatóműhelye

2024. február 09.

A Határmenti Együttműködések Kutatóműhelye, amelyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) és a Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálata (CESCI) hozott létre, 2024. február 22-én tartotta meg idei első rendes ülését. Az ülésen dr. Fejes Zsuzsanna elnök a 2023-as tevékenységekről számolt be, kiemelve, hogy pénzügyi források hiányában is számos fontos eredményt sikerült elérni a kutatás, publikáció és oktatás területén. Ezenkívül a tagok megbeszélték a 2024-es terveket.

2023-ban a Határmenti Együttműködések Kutatóműhelye jelentős eredményeket ért el, különösen a nemzetköziesítés területén. A tudományos közösség előtt nyolc publikációt mutattak be, és további négy munka megjelenése volt folyamatban, amelyek a határmenti együttműködések széles spektrumát ölelték fel. A kutatócsoport tagjai aktív résztvevői voltak számos nemzetközi konferenciának, többek között az odera-frankfurti Viadrina Egyetem által rendezett eseményen, ahol a kutatóműhely vezetője, Fejes Zsuzsanna prezentációt tartott.

Ezen felül a CESCI tagjai, Ocskay Gyula és Istenes-Benczi Melinda, az NKE ÁNTK nemzetközi tanulmányok képzésében két kurzus oktatásába kapcsolódtak be, ezzel is szélesítve a hallgatók látókörét a kormányzás intézményi alapjairól és a kormányzati rendszerek összehasonlító elemzéséről. Emellett a Kutatóműhely egy nemzetközi konzorciumi pályázatot is benyújtott, valamint a 2023-as év folyamán egy nemzetközileg is jegyzett folyóirat elindítása érdekében is jelentős lépéseket sikerült tenni: a Journal of Advanced Studies on Borders, Cooperation and Development, (ABCD Journal) a tervek szerint az NKE, a CESCI és a Kelet-Finnországi Egyetem szerkesztésében jelenne meg, amelyhez a szerkesztőségbe a tudományág neves nemzetközi kutatóit és gyakorlati szakembereit sikerült megnyerni.

A 2024-es évben számos konferencián és workshopon igyekszik a Kutatóműhely képviseltetni magát, ahol a kutatócsoport tagjai nemcsak bemutathatják a kutatási eredményeiket, de további szakmai kapcsolatokat is építhetnek. A tervek között szerepel egy hibrid konferencia szervezése a Granadai Egyetemmel, amelynek fő témái a békekutatás, határon átnyúló kutatás és kisebbségkutatás lesznek, valamint folytatódik a tavaly elkezdett online előadás-sorozat is.

Az ülés előtt a kutatóműhely néhány tagja meglátogatta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Határrendészeti Tanszékén, a Határőr Kultúráért Alapítvány által gondozott Határőr Emlékszobát. Az Emlékszoba, mely a határőrség közel 65 éves szakmai kultúráját és történelmét mutatja be, 2022 szeptemberében nyitotta meg kapuit, és azóta is fontos szerepet tölt be az oktatásban, különösen a határrendészeti szakirányú hallgatók számára. Vájlok László r. alezredes, oktató, aki maga is hozzájárult az Emlékszoba létrehozásához, vezette körbe a látogatókat, értékes információkat és személyes történeteket is megosztva az érdeklődőkkel.

 

Dr. Sallai János előadása a Határmenti Együttműködések Kutatóműhely keretében

Dr. Sallai János előadása a Határmenti Együttműködések Kutatóműhely keretében

2023. október 19.

A Határmenti Együttműködések Kutatóműhely 2023-ban előadás-sorozatot indított, egyrészt a Kutatóműhely tagjainak bemutatkozására, másrészt pedig a kutatási témák kölcsönös és alapos megismerésére. 

A harmadik előadást Dr. Sallai János az államhatár-történet forrásairól online tartotta 2023. december 4-én.

Az előadás itt nézhető vissza:

 

Dr. Gazsó Dániel előadása a Határmenti Együttműködések Kutatóműhely keretében

Dr. Gazsó Dániel előadása a Határmenti Együttműködések Kutatóműhely keretében

2023. október 19.

A Határmenti Együttműködések Kutatóműhely 2023-ban előadás-sorozatot indított, egyrészt a Kutatóműhely tagjainak bemutatkozására, másrészt pedig a kutatási témák kölcsönös és alapos megismerésére. 

A második előadást Dr. Gazsó Dániel a magyar diaszpóra-közösségek intézményesüléséről és anyaországi kapcsolatairól online tartotta 2023. november 30-án.

Az előadás itt nézhető vissza:

 

Kutatóműhely képviselete a TEIN Közgyűlésen

2023. október 04.

A TEIN közgyűlésére 2023. szeptember 6-án került sor a német-lengyel határon fekvő Viadrina Európai Egyetemen, ahol az NKE-CESCI Határmenti Együttműködések Kutatóműhelyet a TEIN tagjaként Dr. Fejes Zsuzsanna képviselte. Az éves összejövetel lehetőséget adott jövőbeli együttműködések kialakítására, valamint a tudáscserére, különösen mivel az esemény részét képezte a „Contesting 21st Century B/Orders” konferenciának.

Az összejövetelen a résztvevőknek lehetőségük volt bemutatni a határ menti régiójukban folyamatban lévő vagy nemrégiben befejezett projektjeiket, elősegítve a párbeszédet az aktuális kihívásokról és a jövőbeli projektötletekről. Az egyik kiemelt projekt az EU által finanszírozott Jean-Monnet-Network FRONTEM (Frontières en mouvement: quels modèles pour l’UE?) volt, amely a közelmúltban zárult le, és több TEIN-partnerrel, köztük a CESCI-vel együttműködve valósult meg. A projekt időtartama alatt a TEIN tagjai összegyűjtötték a különböző európai határok kezelésével és érzékelésével kapcsolatos főbb tudnivalókat és tapasztalatokat, amely alapján létrejött egy platform és egy eszköztár, amely átfogó betekintést nyújt öt különböző határrégióba és azok egyedi kihívásaiba és jó gyakorlataiba.

Emellett a TEIN hálózat üdvözölte új tagját, az Ungvári Egyetem Európai Területi Együttműködési Kutatóintézetét, amely a szlovák-ukrán határon található.

 

Polikrízis előtt álló határvidékek a 21. században, A határon átnyúló kapcsolatok ellenálló képessége és jövőbeli perspektívái

2023. szeptember 22.

Istenes-Benczi Melinda és Gyelník Teodor, a kutatóműhely két tagja, részt vett és előadást tartott a „Polikrízis előtt álló határvidékek a 21. században. A határon átnyúló kapcsolatok ellenálló képessége és jövőbeli perspektívái” című nemzetközi tudományos konferencián. A konferenciát két lengyelországi helyszínen rendezték meg: Wrocławban szeptember 10-én és 11-én, valamint Opoléban szeptember 12-én. 

A konferencia fő célja a polikrízis, a tűrőképesség, a határon átnyúló kapcsolatok és a határon átnyúló együttműködés témaköreinek tudományos megvitatása volt. A polikrízis kérdését Hynek Böhm és Shlomo Hosson egyértelműen meghatározta, miszerint olyan folyamatról van szó, amikor a funkcionális régiók egyszerre néznek szembe párhuzamos kihívásokkal. Napjainkban ezek a kihívások többértékű polimorf formákat ölthetnek, mint például a geopolitikai rivalizálás az egész világon; gazdasági válság; munkanélküliség és társadalmi zavargások; egészségügyi válság, covid-járvány és lezárások; illegális és szabályozatlan migráció; biztonsági kihívások és terrorizmus; a határzárak válsága, a schengeni rendszer gyengülése és az új jelenség, az úgynevezett „Európa erőd” és/vagy a Brexit megjelenése, és ennek az Európai Unióra gyakorolt hatásai. Ezek a többértékű polimorf válságok felerősítik egymást, így mélyebb hatást gyakorolnak a társadalmakra és intézményekre.

A konferencia előadói hangsúlyozták a rugalmasság fontosságát. Ez azt jelenti, hogy a terek specifikusan képesek ellenállni a többértékű „polikrízis” negatív hatásainak. Ezen a ponton több stratégia is szóba került a kihívásokkal való szembenézés érdekében, mint a régiók és intézmények prevenciós intézkedéseinek növelése, a terek közötti hálózati kapcsolatok elmélyítése, tudásátadás vagy válságkezelési stratégiák elsajátítása az üzleti környezetből.

A polikrízis és a reziliencia kutatása rendkívül fontos a határtudomány szempontjából, mivel óriási hatást gyakorolnak a határátjárhatóságra, a határon átnyúló együttműködésre és kapcsolatokra. A cél, hogy megakadályozzuk a válság átgyűrűző hatását a határstruktúrákra, és megakadályozzuk az esetleges válságok miatti határzárakat vagy határkorlátozásokat. A határon átnyúló kapcsolatok, valamint a határon átnyúló nyitott és szabad mozgás számos okból fontosak, például az egészségügyi dolgozók határon átnyúló mozgása számos állam egészségügyi rendszerének lényeges eleme, és egy határzár könnyen veszélybe sodorhatja az egészségügy működése. Sőt, a gyakran ünnepelt európai béke is a szomszédos nemzetállamok közötti nyugodt határviszonyokra épül, így a határvidékek nem csak konfliktusok lehetséges forrásai, hanem béketeremtő terek is, amelyek alkalmasak a kölcsönös bizalom előmozdítására.

Szóba került továbbá a legveszélyesebb határgátlási folyamat, a „mentális határképzés” (mental bordering). Ez azt jelenti, hogy a határok nem csak fizikai formákban öltenek testet, mint például a határzárak vagy a határellenőrzések formájában, hanem az emberek mentális terében, gondolkodásában és képzeletében is könnyen meghúzhatók a határok. A mentális határvonal e formája a legidőtlenebb és legnehezebben dekonstruálható, hiszen el kell távolítani a negatív előítéleteket, a gyűlöletet, a transzgenerációs sebeket és/vagy módosítani kell az adott nemzet identitáskeretét. Ez a dekonstrukció rendkívül energiaigényes, mert az „Én” identitáskerete gyakran a szomszédos „Másik” ellenében épül fel, ahogy ezt Jean-Paul Sartre is megjegyzi írásaiban: „Megszáll a Másik; a Másik tekintete formálja testemet meztelenségében, megszületésre készteti, megformázza, olyannak állítja, amilyen, olyannak látja, amilyennek soha nem fogom látni. A Másik titkot rejt – annak a titkát, ami én vagyok.”

A kutatóműhely tagjai 2023. szeptember 12-én tartottak előadást Opole-ban, a „Határok diskurzusai és narratívái” című panelben. Kutatásukat „W/ordering in the EU. Changes of European discourse on migration” címmel mutatták be. Az előadás a migrációs válság biztonságpolitikai szempontú vizsgálatára fókuszált szoros összefüggésben a b/ordering-borderism jelenséggel. A kutatás során alkalmazott módszertan bemutatása mellett, a hallgatóság megismerhette egyrészt az Európai Bizottság elnökeinek beszédeiben megjelenő narratívák változásait, illetve a narratívák és a szóhasználat változásait az Európai Unió államaiban a 2015 és 2022 közötti uniós dokumentumokat alapul véve. Az eredményeket SpeakAI (hangulatelemzés) és MAXQDA (szófelhő, interaktív szó fa stb.) szoftwerek használatával előállított grafikonok illusztrálták.

A konferencia az említett témákon túlmenően olyan témák széles skálájára reflektált, mint az időskori migráció, identitásstruktúrák, biztonságpolitika az orosz és fehérorosz határon, az ukrajnai háború következményei, euroszkepticizmus, biopolitika, geopolitika, migráció , derridi „feltétel nélküli vendégszeretet” és sok más határtéma.

 

Dr. Fejes Zsuzsanna előadása a Határmenti Együttműködések Kutatúműhely keretében

Dr. Fejes Zsuzsanna előadása a Határmenti Együttműködések Kutatóműhely keretében

2023. május 11.

A Határmenti Együttműködések Kutatóműhely 2023-ban előadássorozatot indított, egyrészt a Kutatóműhely tagjainak bemutatkozására, másrészt pedig a kutatási témák kölcsönös és alapos megismerésére. 

Az első előadást a Kutatóműhely vezetője, Dr. Fejes Zsuzsanna online tartotta 2023. május 17-én.

Az előadás itt nézhető vissza:

 

Idei első ülését tartotta a Határmenti Együttműködések Kutatóműhely

2023. március 22.

2023. március 2-án ülésezett a Határmenti Együttműködések Kutatóműhely a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. A találkozó kettős célt szolgált, egyrészt a 2022. évi eredmények összegzésére, másrészt az idei év terveinek egyeztetésére került sor. A Kutatóműhely ülésén az alapító tagok mellett részt vettek a 2022-ben bekapcsolódó Rendészettudományi Kar kollégái és külsős tag is a Szegedi Tudományegyetemről.

Az első napirendi pontban Fejes Zsuzsanna, a kutatóműhely vezetője ismertette a Kutatóműhely 2022. évi eredményeit. A Kutatóműhely létrehozásának céljai között szerepelt a pályázati képességek növelése, amelyet a műhely már működésének első évében igyekezett kihasználni, két pályázatot nyújtott be. A Horizont Europe Twinning felhívásra írt „Peripatein 3.0” című pályázat célja az új (widening) tagállamok kutatóintézeteinek erősítése volt a hálózati tevékenységeken keresztül, a kutatásirányítási és kutatási adminisztrációs kapacitásokra fókuszálva (a tudományos rés csökkentése érdekében). A szintén a Horizont Europe program felhívására készült másik pályázatban a Kutatóműhely elsődleges szerepe a Román Tudományos Akadémiával közösen a magyar-román határtérség katasztrófakezelési rendszerének esettanulmány szintű bemutatása, valamint a technológiai háttér vizsgálatának koordinációja lesz, amennyiben a pályázatot támogatásra kiválasztják.

2022-ben a Kutatóműhely tagjai konferenciákon és workshopokon is jelen voltak. Az MRTT jubileumi XX. köz- és vándorgyűlésén az MTA KRTK-val közös szekciót, a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében pedig vendégelőadást szervezett. 2022. december 14-én Fejes Zsuzsanna, a Kutatóműhely vezetője részt vett a TEIN Közgyűlésén, a Luxembourgi Egyetemen. A Kutatóműhely teljes jogú tagságra nyújtott be pályázatot, amelyet a Közgyűlés egyhangú támogatással elfogadott. Az év során kutatóműhelyi affiliációval egy publikáció jelent meg, valamint nyolc további publikáció készült el, amelyek jelenleg megjelenés alatt állnak.

A Kutatóműhely oktatási tevékenységet is végzett, a CESCI tagjai 2 kurzus oktatásába kapcsolódtak be, valamint szakmai gyakorlati lehetőséget biztosítottak az érdeklődő hallgatók számára; a Közigazgatástudományi Doktori Iskola Államtudomány és kormányzástan c. doktori programjában pedig egy témakiírás történt. A Kutatóműhely emellett összegyűjtötte azon kurzusok listáját, amelyekbe vendégoktatók előadásai illeszthetők, a potenciálisan felkérhető előadó megnevezésével együtt.

Az előző évben a Kutatóműhely kétszer ülésezett, illetve a láthatóság növelése érdekében elkészítette a magyar és angol nyelvű honlapját, amelyen az alapdokumentumokon és a kutatók bemutatásán túl az eseményekről és az eredményekről naprakész tájékoztatást ad.

A tavaszi ülés második napirendi pontjában jelentős hangsúlyt kapott a Kutatóműhely 2023. évi tevékenységének megtervezése, amely 4 pillérre épül. A kutatási pillérben pályázatok, projektek elindításának lehetőségeit térképezték fel a jelenlevők, valamint összegezték a konkrét lehetőségeket közös szakmai projektek indítására. A második pillért a tudományos előadások képezik: a tervek szerint a Kutatóműhely online bemutatkozó workshopsorozatot indít, amelyet a CESCI Youtube csatornáján keresztül lehet majd megtekinteni a Kutatóműhely honlapjába ágyazva. További négy konferencia került megnevezésre, ahol a Kutatóműhely előadóként tervez megjelenni, és továbbra is segíti a külföldi vendégelőadók fogadását a Ludovika Fellowship program keretében.

A harmadik pillért a minőségi publikációk készítésének ösztönzése tölti ki, amelyekhez az egyetem Tudománystratégiai Osztálya szisztematikus és hatékony támogatást nyújt. Javaslat érkezett egy határemlékezeti füzetsorozat megjelentetésére is, amely a kommunizmus korszakának határrezsimjét mutatná be, kezdve a 2024-ben 35 éves pán-európai piknik eseménysorozatával.

Végül az oktatási pillér került megtárgyalásra, amelynek keretében a tagoknak lehetősége nyílik doktori hallgatók témavezetésére, valamint közös kurzusok kidolgozására. A CESCI továbbra is lehetővé teszi a hallgatók számára a szakmai gyakorlatuk elvégzését.

 

Az NKE és a CESCI kutatóműhelye rangos nemzetközi tudományos kutatóhálózat tagjává vált

2022. december 19.

A 2022 márciusában a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a CESCI által alapított Határon Átnyúló Együttműködések Kutatóműhely (HEK) a TEIN teljes jogú tagja lett. 

A TEIN-t (Transfrontier Euro-Institute Network) olyan egyetemek, kutatóintézetek és a határon átnyúló együttműködést gyakorlati szinten támogató szervezetek alapították 2005-ben, amelyek fő célja, hogy az EU-n belüli határmenti fejlesztéseket tudományos megalapozottsággal végezzék. A kehli Euro-Institut által koordinált hálózat folyamatosan bővül, ma olyan egyetemek a tagjai, mint a strasbourgi, a gironai, a ljubljanai, a karintiai vagy a maastrichti. A hálózat 2022. december 14-i éves közgyűlésén vette fel teljes jogú tagjai sorába az NKE-CESCI HEK-et, mint a szervezet első magyarországi (és egyben legkeletibb) képviselőjét.

A TEIN Közgyűlését december 15-16 között annak éves konferenciája követte “Borders In Flux and Border Temporalities In and Beyond Europe”, amelyről részletesebben a rendezvény honlapján lehet tájékozódni: https://transfrontier.eu/invitation-to-the-tein-annual-conference-on-15-and-16-december/

 

A budapesti Andrássy Egyetemen szervezett "Határon átnyúló együttműködés - válság idején" konferencián adott elő a kutatóműhely tagja

2022. december 12.

A kétnapos műhely a budapesti Andrássy Egyetemen került megrendezésre 2022. október 21 és 22-én, és a koronavírus-járvány EU-n belüli határon átnyúló együttműködésre gyakorolt hatását vitatták meg. Az eseményen a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a CESCI közös határtani kutatócsoportja (HEK) is képviseltette magát.

A 2001-ben alapított budapesti Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetem (Andrássy Egyetem) többek között nemzetközi kapcsolatok és európai tanulmányok képzéseket is indít, amelyek jó lehetőséget biztosítanak a határtanulmányok területén folytatott kutatásokhoz. Ennek jegyében az egyetem 2021-ben tudományos konferenciát szervezett a határon átnyúló együttműködés témájában, egy esztergomi és párkányi tanulmányúttal egybekötve. A 2022-es műhelybeszélgetés témája a COVID-19 világjárvány volt, amely gyökeresen megváltoztatta a határon átnyúló együttműködés feltételeit.

A tudományos rendezvényt Martina Eckardt és Stefan Okruch (Andrássy Egyetem) illetve Annika Jaansoo (Twente Egyetem) szervezte és bonyolította le. A műhelytalálkozó fő kérdése az volt, hogy a határon átnyúló együttműködés intézményesítése pozitív hatással volt-e a határon átnyúló válságkezelésre. A felszólalók nagyrésze egy óvatos igennel válaszolt erre a kérdésre.

Az elméleti hátteret Annika Jaansoo és Sebastien Gschrey (Twente Egyetem) mutatta be, Florian Bucher és Martina Eckardt (Andrássy Egyetem) pedig az ETT-k sikertényezőit értékelő térbeli ökonometriai modelljüket ismertették. Továbbá, a Spatial Foresight tanácsadó cégtől Sabine Zillmer beszélt a világjárvány határon átnyúló közszolgáltatásokra gyakorolt hatásairól.

Ezután további előadók mutattak be esettanulmányokat a koronavírus határon átnyúló kezeléséről. A Tirol-Dél-Tirol-Trentino ETT példáját Alice Engl (bolzanói EURAC Kutatóintézet) elemezte, a felső-rajnai együttműködési térség esetét a Michael Frey és Rahal Alia Müller (Kehli Műegyetem), a PAMINA ETT bevált gyakorlatait pedig Fiona Faas és Nadine Hügler (szintén a Kehli Műegyetemről) ismertették.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a CESCI által létrehozott Határmenti Együttműködések Kutatóműhelyet (HEK) Ocskay Gyula, a CESCI főtitkára képviselte, aki a világjárvány hatásainak kezelésében – az intézményesített struktúrák helyett – a személyközi kapcsolatok szerepét emelte ki. Az előadásokat a szervezők 2023-ban külön kötetben tervezik kiadni.

 

Gyakorlat és elmélet találkozása: a CESCI munkatársai is bekapcsolódtak az NKE kormányzáselméleti és nemzetközi kapcsolatok tárgyú oktatásába

2022. december 08.

A 2022/23-as tanév első félévében az NKE-CESCI Határmenti Együttműködések Kutatóműhely kezdeményezésére Benczi Melinda és Ocskay Gyula is tartottak órákat a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatóinak annak érdekében, hogy az elméleti oktatás mellett a gyakorlati tapasztalatok is hangsúlyosan megjelenjenek a képzés során. A tanórák változatos tematikát követtek, de minden esetben a határtan valamely aspektusát dolgozták fel.

2022. október 17-én a dr. Fejes Zsuzsanna A kormányzás intézményi alapjai és folyamata című tömbösített órájának vendégelőadója Benczi Melinda, a kutatóműhely tagja és a CESCI munkatársa volt. Az órán a határon átnyúló projektfejlesztésről szóló elméleti bevezető után a hallgatóknak lehetőségük nyílt a csoport igényeire szabott szimulációs játék kipróbálására, amelyen keresztül proaktívan gyakorolhatták a határon átnyúló projektfejlesztés folyamatát és alaposabban megismerhették a helyi intézményeknek a területfejlesztésben betöltött szerepeit. A játék során mindenki egyéni szerepkártyákat kapott, amelyek felvázolták az adott intézmény fő erőforrásait és prioritásait, amelyeket – illetve a teremben kihelyezett “országhatárokat” – figyelembe véve kellett projektpartnereket keresniük, majd közösen koherens projektjavaslatokat tenniük, úgy, hogy azok megfelelő választ adjanak valamely konkrét kihívásra. Az óra a tapasztalatok közös átbeszélésével és a tanulságok levonásával zárult. 

Ocskay Gyula, a CESCI főtitkára, a kutatóműhely munkatársa november 30-án ugyanezen csoport számára magyarul, majd december 5-én a Nemzetközi kapcsolatok képzés hallgatói számára angolul tartott előadást a határon átnyúló kormányzás európai uniós gyakorlatáról, kialakulásának történetéről és jelenkori kihívásairól. Mindkét előadás során számos konkrét példa ismertetésével próbálta könnyen értelmezhetővé tenni a hálózati kormányzásnak ezeket a formáit és jelentőségét az európai integráció szempontjából.

 

A Bonum Publicum interjúja Dr. Fejes Zsuzsannával

Az interjú itt tekinthető meg: https://antk.uni-nke.hu/document/akk-copy-uni-nke-hu/Bonum_interj%C3%BA.pdf

 

Covid-19, határok nélküli Európa és határon átnyúló kormányzás az EU-ban

Prof. dr Jarosław Jańczak vendégelőadása az NKE-CESCI Határmenti Együttműködések Kutatóműhely szervezésében

2022. december 07.

A 2022/23-as tanév őszi félévében a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a CESCI által alapított Határmenti Együttműködések Kutatóműhely lehetőséget biztosít az egyetem hallgatóinak, hogy részt vegyenek Prof. dr. Jarosław Jańczak előadássorozatán, amely különböző határtudományi témákat dolgoz fel. A lengyel professzor a Tudomány Hónapja rendezvényeihez kapcsolódva 2022. november 21-én tartott előadásában a járvány utáni világban elemezte a határok nélküli Európa és a határon átnyúló kormányzás témakörét.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem épületében tartott előadást a rektor köszöntő beszéde vezette be. Dr. Deli Gergely üdvözölte a nemrég megalakult Kutatóműhelyt, kijelentve, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a CESCI kiváló munkát végez a határtudományokhoz kapcsolódóan elmélet és gyakorlat egyesítése terén. Ezután röviden kitért a határok összekötő és elválasztó hatásaira, arra ösztönözve a többnyire hallgatókból álló hallgatóságot, hogy tanulmányaik során e témák mélyebb feltárására törekedjenek.

Ezután dr. Fejes Zsuzsanna a kutatóműhely vezetője felkérte Jarosław Jańczak politológust és határkutatót, hogy tartsa meg előadását. Az előadó 2016 óta egyetemi docens a poznańi Adam Mickiewicz Egyetem Politikatudományi és Újságírási Karának Nemzetközi Kapcsolatok Tanszékén, Lengyelországban, valamint a Társadalom- és Kultúratudományi Kar Európai Tanulmányok Tanszékén az odera-frankfurti Viadrina Európai Egyetemen, Németországban. Tudományos érdeklődési köre a határok és határ menti területek témái köré összpontosul az európai integrációs folyamatok összefüggésében, különös tekintettel a határon átnyúló kormányzásra, az európai integráció mikroszintű megvalósulására, valamint a határon átnyúló együttműködésre. Több mint nyolcvan tudományos cikk szerzője, hasonló számú tudományos konferencián vett részt, és több mint egy tucat európai egyetemen volt vendégelőadó.

Az előadás kapcsán az NKE tudományos platformján megjelent cikk ide kattintva olvasható

Jańczak professzor elsőként rávilágított arra, hogy a határok hogyan váltak ismét fontossá és vitaponttá a közbeszédben. A 2015-ös migrációs válság, a COVID-19 világjárvány és az ennek következtében lezárt határok, a Brexit és most az orosz agresszió miatt úgy tűnik, hogy a határok nélküli világ gondolata politikai mítosszá válik.

Előadásában arra kereste a választ, hogy a jelenlegi tendenciák hogyan befolyásolják a határdinamika új paradigmáit a kortárs Európában. Az európai történelem a határok változásának története, jelenleg pedig a határ értelmezésének megváltozása figyelhető meg. A korábban a hatalmi viszonyok eszközeinek vagy akadályoknak tekintett határokat ma normákon, értékeken és identitásokon alapuló társadalmi konstrukcióknak tekintik. Az 1975-ben aláírt Helsinki Egyezmény óta általánosan elfogadott elv, hogy a határokat földrajzi elhelyezkedésükben erőszakosan nem lehet megváltoztatni, ugyanakkor tény, hogy jellemzőik, funkcióik, átjárhatóságuk és működési rendjük folyamatosan átalakul.

Az európaizálódás során az Európai Unió politikai és gazdasági alapelvei a nemzeti politika és politikaalkotás logikájának részeivé váltak, a belső határok szerepének csökkentését ezzel párhuzamosan részben a schengeni egyezmény tette lehetővé. A COVID-19 világjárvány az európai integráció egyik legértékesebb vívmányát kérdőjelezte meg, miszerint az uniós polgárok szabadon mozoghatnak az EU-n belül: a vírus terjedésének megállítása érdekében a tagállamok hirtelen lezárták a belső határokat, ami nem csak a turizmust, hanem a határon át ingázó munkavállalókat is ellehetetlenítette, számos ágazatra gyakorolva negatív hatást. Az előadó azt is elmondta, hogy minden eddigi bővítés (kivéve valószínűleg az Egyesült Királyságot) sikeres volt abban az értelemben, hogy békét és jólétet, valamint a területi viták enyhülését hozta magával. Az EU-nak ugyanakkor politikailag is be kell bizonyítania, hogy sikeres.

Az előadást követően Ocskay Gyula, a CESCI főtitkára mondott néhány záró gondolatot, amelyben kiemelte, hogy az előadás átfogó képet adott a határokon zajló folyamatokról. Elmondta azt is, hogy a schengeni határkódex módosításáról zajló vita is mutatja, hogy ezek a témák jelenleg mennyire időszerűek. Az esemény azzal zárult, hogy Prof. Jańczak válaszolt a hallgatóság kérdéseire.

 

Az NKE-CESCI Határmenti Együttműködések Kutatóműhely szekciója a XX. MRTT konferencián

2022. október 15.

A Magyar Regionális Tudományi Társaság jubileumi XX. köz- és vándorgyűlése Budapesten került megrendezésre. A rendezvényen a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a CESCI közös Határmenti Együttműködések Kutatatóműhelye külön szekciót szervezett Állam-határ-politika címmel, amiben összesen 16 előadásra került sor. A CESCI főtitkára, Ocskay Gyula, az integrációs folyamatokról beszélt a magyar-szlovák határ mentén, míg Benczi Melinda a nemzeti kisebbségek szerepét tárgyalta a magyar–román határon átnyúló gazdasági együttműködésben a 2007–2020 között megvalósult Interreg projektek tükrében.

Az MRTT jubileumi XX. köz- és vándorgyűlése Budapesten került megrendezésre, mintegy 240 fő részvételével. A rendezvény házigazdája a Nemzeti Közszolgálati Egyetem volt. Három plenáris tömb, egy kerekasztal-beszélgetés és 24 tematikus szekció szerveződött, ahol mintegy 200 előadást hallgathattak meg az érdeklődők.

A hagyományokat megőrizve az első nap délelőttjén a társaság közgyűlése zajlott. Az elnöki beszámolóból a tagság megismerhette az MRTT előző évi tevékenységét és jövőbeli terveit, míg a Számvizsgáló Bizottság jelentése a társaság pénzügyi helyzetét mutatta be. Ezt követően a jelen lévő tagság a Regionális Tudományért Díj odaítéléséről szavazott. A vándorgyűlés központi témája a Tér és állam kapcsolata volt.

A csütörtök délelőtti plenáris előadásokat a társaság elnöke nyitotta meg, a magyar fejlesztés- és területpolitika kihívásait ismertetve. Ezt követte az újonnan az MTA tiszteleti tagjává választott James W. Scott előadása, aki angol nyelven mutatta be az innovatív területi együttműködés tanulságait. Hajdú Zoltán gondolatébresztő előadása az államosodási folyamatok kérdőjeleire helyezte a hangsúlyt.

Délután kilenc párhuzamos szekcióülést szerveztek az MRTT tagozatvezetői. A délutáni plenáris előadáson a hatalom és a tér jogi narratíváit ismerhettük meg, Pálné Kovács Ilona, Hoffman István és Kaiser Tamás előadásaiból. A 20 éves MRTT kerekasztalbeszélgetésben Regionális Tudományért Díjas professzorokkal beszélgetett a Társaság elnöke és titkára.

Az est további részében került sor a díjátadókra: Faragó László Regionális Tudományért Díjat, Horeczki Réka Kiváló Ifjú Regionalist Díjat vehetett át, majd az MTA RTB publikációs díjai kerültek átadásra.

A második napon délelőtt további kilenc szekcióban folytatódott a tanácskozás. A pénteki plenáris előadásokat Benedek József nyitotta, majd a 2018-ban és 2021-ben Kiváló Ifjú Regionalista Díjat elnyert kutatók Lipták Katalin és Páger Balázs mutatták be legfrissebb tudományos eredményeiket. Késő délután nyolc párhuzamos szekció előadásaiba lehetett bekapcsolódni.

További információ és a részletes program a konferencia honlapján olvasható.

 

Ülésezett a Határmenti Együttműködések Kutatóműhely

2022. június 28.

A 2022. március 24-én a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) és a Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálata (CESCI) együttműködésében megalakult Határmenti Együttműködések Kutatóműhely (HEK) 2022. június 27-én tartotta soron következő ülését, amelyen a célkitűzéseken túl a konkrét tevékenységek ütemezését és a további tennivalókat beszélték át a kutatóműhely tagjai. 

Az egyeztetést Dr. Fejes Zsuzsanna és Ocskay Gyula közösen vezették le, amely során elmondták, hogy a hosszútávú terv a műhely kutatóintézetté való fejlesztése, amelynek érdekében a konkrét kutatási témák kijelölésén és elvégzésén túl pályázatok benyújtása, nemzetközi tudományos együttműködések kialakítása, valamint publikációs tevékenységek elvégzése is a műhely fókuszában állnak. Az idei évben a csoport egy belső szakmai workshop megszervezését, egy évkönyv kiadását, valamint az MRTT Vándorgyűlésen szekció jelenlétet vállal, valamint a 2023-as oktatási együttműködés és a tervezett önálló nemzetközi konferencia megszervezésének előkészítését.

 

Megalakult a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a CESCI közös határtani kutatóműhelye

2022. március 24.

2022. március 24-én tartotta alakuló ülését a Határmenti Együttműködések Kutatóműhely (HEK), amely az NKE tizennegyedik tudományos és szakmai kutatóműhelyeként jött létre. A kutatóműhely olyan intézményi keretet jelent a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) és a Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálata (CESCI) együttműködésében, amely képes összekapcsolni a civil és az akadémiai szférát, ötvözni az elméleti kutatásokat a gyakorlati megvalósítással. A közös munka során a CESCI elismert nemzetközi szakértő szervezetként kiterjedt tudományos kapcsolatokkal és sok éves kiváló szakmai múlttal, míg az NKE az akadémiai kutatóhálózattal és kiterjedt felsőoktatási kapacitásokkal járul hozzá az eredményes működéshez.

Kis Norbert, a kutatóműhely felügyeletét ellátó rektorhelyettes az alakuló ülésen elmondta, hogy valódi partnerségként tekint az együttműködésre, és bízik benne, hogy a Kutatóműhely a határtani kutatások országos szintű központjává válhat.

Fejes Zsuzsanna, a kutatóműhely vezetője, aki egyben a CESCI alelnöke, kiemelte, hogy a határtani kutatások interdiszciplináris jellegéből, összetettségéből fakadóan az NKE kiváló akadémiai környezetet biztosít az együttműködés számára, és lehetőséget teremt az eredmények nemzetközi színtéren történő tudományos és szakmai megismertetésére, hálózatépítésre is.  A CESCI, valamint az Egyetem kutatóinak együttműködése jelentős eredményeket hozhat az elméleti kutatások gyakorlatba történő átültetése terén is.

Ocskay Gyula, a CESCI főtitkára örömmel és nagy várakozásokkal üdvözölte a HEK megalakulását, és kiemelte, hogy az NKE-t tekinti a legfontosabb akadémiai partnernek a határtani kutatásokkal kapcsolatban, hiszen az Egyetemen megtalálható számos olyan képzés és kutatási terület, amely szorosan kötődik a kutatóműhely tematikájához.

A kutatási program átfogóan fedi le a kortárs határtan tématerületeit és aldiszciplínáit, a geopolitikai, jogi, kormányzási, biztonságpolitikai kérdésektől kezdve a nemzetközi, uniós és Közép-Európa tanulmányokon keresztül a politikaelméleti, kritikai-történelmi, földrajzi és szociológiai vonatkozásokig. Az NKE oktatási és kutatási profiljai miatt a legmegfelelőbb intézményi keretet jelenti a határtani kutatások interdiszciplináris megalapozásához, és egy határtani képzés egyetemi oktatásba történő beépítéséhez.

A felek a Kutatóműhely keretében az idei év elején három külföldi egyetemmel [(Kelet-Finnországi Egyetem, Karélia Intézet (Joensuu); European Academy, EURAC (Bolzano); Lisbon University Institute (Lisszabon)] közös pályázatot nyújtottak be az Európai Unió Horizon Twinning programjának kiírására, melynek legfőbb célja a tudományos és adminisztratív kapacitások erősítése.