Küldetésünk

NKE-CESCI Határmenti Együttműködések Kutatóműhely

Küldetési nyilatkozat

 

A határokkal foglalkozó tudományos írások a XIX. század végén jelentek meg a nemzetközi földrajzi (Ratzel), politikatudományi (Kjellén) és szociológiai (Simmel) irodalomban. A XX. században elsősorban a politikai földrajzosok vizsgálták az államhatárok szerepét és alakulását, különösen az első világháborút lezáró békék következtében előállt új határok kapcsán. E tekintetben a Teleki Pál nevével fémjelzett magyar tudományos műhely európai jelentőségű műveket alkotott.

A második világháború során a határok kutatása több okból is diszkreditálódott. Egyrészt a korszak legjelentősebb (német) tudósai szerepet vállaltak a náci terjeszkedés előkészítésében; másrészt a határok kérdése az egész világon összekapcsolódott a pusztító háborús konfliktusok tapasztalatával; végül, a második világháború után kialakuló új, bipoláris világrenden belül politikai kockázattal járt a kialakított határok ügyének feszegetése. Ezért a határtani kutatások csak az európai integráció előrehaladásával, a kommunista rendszerek össze-, illetve a Vasfüggöny és a Berlini Fal leomlásával párhuzamosan kerültek újra előtérbe. Részben a tértudományokban bekövetkezett forradalmi változásoknak köszönhetően az 1990-es évek óta valóságos diszciplínává kezd fejlődni a Border Studies (magyarul: határtan) névre keresztelt tudományterület, amely számos tudományágat érint a politikai földrajztól a humán geográfián, kormányzáselméleten és tervezéselméleten keresztül az uniós szakpolitikai kutatásokig, a várostervezésig vagy a genderelméletig. A határok kutatása divattá vált, számos értelmezési mezővel és színes elméleti háttérrel.

Magyar szempontból különös jelentősége van a határokkal kapcsolatos kutatásoknak, hiszen bár relatíve kis országról van szó, a nagy államokhoz hasonlóan hét szomszédunk van, és a hét határ státusza uniós szempontból eltérő. A magyar gazdaság nyitottsága, a szomszédokkal folytatott élénk áruforgalom és a határ túlsó oldalán élő több mint egymillió magyar nemzetiségű lakos egyaránt aláhúzza a kérdés fontosságát. Nem véletlen, hogy a rendszerváltást követően a közép-európai térségben éppen Magyarországon alakult ki a legélénkebb diskurzus a témában, amelynek eredményeként nemzetközileg is jegyzett kutatói munka indult, Horváth Gyula, Süli-Zakar János, Baranyi Béla, Hajdu Zoltán, Rechnitzer János és mások munkásságának köszönhetően.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálata (CESCI) által közösen létrehozott kutatóműhely ezeket a jeles hagyományokat szeretné megőrizni és tovább vinni. A kutatóintézetté fejleszteni szándékozott kutatóműhely, amely az NKE 37/2001. sz. rektori utasításának megfelelően jött létre, szeretne a határtan nemzetközileg elismert multidiszciplináris regionális központja lenni, és ennek érdekében

  • egyesíteni kívánja mindazon különböző tudományterületekhez tartozó tudásokat, amelyek Magyarországon és a közép-európai térségben elérhetőek;
  • ezt a tudást alkalmazni kívánja a határon átnyúló együttműködések, fejlesztések, kormányzás és a vonatkozó szakpolitikák alakításánál, és viszont:
  • a tudományos kutatások során hasznosítani szeretné azokat a gyakorlati ismereteket, amelyek akár a rend- és határvédelmi, akár az önkormányzati, akár a civil szféra szereplőinél felhalmozódtak, és ennek érdekében
  • stratégiai szintű együttműködést törekszik kialakítani a közép-európai régióban működő egyetemekkel, kutatóintézetekkel, kormányzati szereplőkkel, valamint az Európai Unió intézményeivel;
  • a multidiszciplináris megközelítésnek megfelelően a kutatóműhelynek nincs tematikus fókusza: a határtanhoz kapcsolódó minden területtel foglalkozni kíván, keresve az eredmények alkalmazhatóságának a lehetőségét is, kihasználva az egyes tudományterületek módszertani, megközelítésbeli és tartalmi különbségeiben rejlő potenciált és szinergiákat;
  • egy nemzetközileg jegyzett folyóirat, tudományos szimpóziumok és konferenciák, előadás-sorozatok és az egyetemi oktatás révén megteremteni a regionális tudásmegosztás rendszeres platformjait.

 

A fenti célok érdekében a kutatóműhely nyitott minden külső szereplővel történő együttműködésre, és felajánlja kapacitásait a határon átnyúló együttműködéseket segítő szakpolitikai diskurzus alakításához nemzeti, közép-európai és uniós szinten egyaránt.