Hálózattudományi Kutatóműhely

A kutatóműhelyek alapításáról és működési rendjéről szóló 33/2019. sz. rektori utasítás rendelkezik a Kutatóműhelyekről, melyek egy része az egyes Karokon működik. Ezek közül kiemelendő a Hálózattudományi Kutatóműhely. A Kutatóműhely adminisztratív hátterét a Kar tudományos dékánhelyettesének stábja biztosította (szerződések, költségvetés és beszerzés előkészítése).

 

A Kutatóműhely kutatási programja a hálózattudomány módszerek alkalmazhatóságát vizsgálja az államtudomány különböző területein. A Kutatóműhely az elérhető nemzetközi tudás értékelését és fejlesztését tűzte ki célul, amelyet elsősorban minőségi, nemzetközi publikációk megjelentésével ér el. A kutatás során együttműködésre törekszik a hazai közigazgatási szervekkel, valamint kutatóhelyekkel. A Hálózattudományi Kutatóműhely az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karon működik. A Kutatóműhely célja a hálózattudományi eszköztár, a hálózatos gondolkodás megismertetése az államtudományi területen, a hálózattudományi módszerekkel kurrens államtudományi kérdések vizsgálata. A Kutatóműhely közvetlen előzménye az Egyetemen korábban működő kutatócsoport, mely 2018-2019-ben közreműködött a Digitális Jólét Program által koordinált Hálózatkutatási Stratégia kidolgozásában, valamint a közigazgatáshoz kapcsolódó pilot kutatásokat folytatott. 2020 júliusában a korábban megkezdett munkát folytatja a Kutatóműhely. A Kutatóműhely jelenleg a precedens-hatás az Alkotmánybíróság gyakorlatában, információbiztonsági kihívások, álhír-terjedés a COVID-19 idején és tudományos kiválóság a felsőoktatásban témájú projektekben kutat.

 

Az egyes kutatási területek eredményei

 

a)   A magyar Alkotmánybíróság gyakorlatának hálózattudományi vizsgálata (Dr. Auer Ádám)

A nemzetközi szakirodalomban több kísérlet is volt egyes bírói fórumok (Supreme Court, Nemzetközi Büntetőbíróság) ítélkezési gyakorlatának hálózatos vizsgálatára. Ezek a kísérletek az idézési kapcsolódások vizsgálatával tártak fel törvényszerűségeket és mintázatokat.

A kutatás célja ehhez hasonlóan a magyar Alkotmánybíróság döntéseinek elemzése. Mely határozatok képezik az AB-gyakorlat magját, melyek az idézési láncok, ezeknek milyen kapcsolata van egymással. A kutatás eddigi eredményei arra irányultak, hogy az elsődlegesen a nemzetközi gyakorlatnak megfelelő idézési kapcsolódások mit mutatnak a magyar AB gyakorlatban. Emellett megvizsgálták a különböző döntési formák (határozat-végzés) különböző kapcsolódásait, egymásra gyakorolt hatását. A másik érdekes kérdés, hogy az Alaptörvény Negyedik módosítása ugyan hatályon kívül helyezte a korábbi alkotmánybírósági határozatokat, de vajon ezek eltűntek ténylegesen a gyakorlatból, vagy megmaradtak valamilyen formában. A kutatás jelenlegi fázisában az látszik, hogy törést okozott a hivatkozásokban, de ténylegesen nem szakadtak meg korábbi gyakorlatok, hanem kimutatható a változatlansága a hivatkozásoknak. A kutatás a továbbiakban ennek az igazolásához szöveges összehasonlítással vizsgálja ezt a kérdést.

 

b)   Információbiztonság (Dr. Szádeczky Tamás)

Az információbiztonsági incidensek körében végzett kutatások kiterjedtek a botnet hálózatokra, a nemzetközi szintű incidensekre, az IT hálózatok modellezésére és a humán kockázatok elemzésére. A hálózattudomány ezen a területen az összetett támadási motívumok, valamint a fertőzés-gyanús gépek azonosításában lehet segítségünkre.

A kutatás eredményeiről online workshop került megrendezésre 2020. november 30-án, melyet mintegy 120 fő követett végig élőben.

A kutatás eredményi elkészültek tudományos publikáció formájában is. Bederna Zsolt, Szádeczky Tamás: Modeling computer network for further social research. Folyóirat: International Journal of Networking and Virtual Organisations. A folyóirat Q3 rangsorolású.

 

c)   COVD-hírek terjedése (Dr. Bányász Péter)

A kutatás az új típusú koronavírus hálózatalapú vizsgálatára fókuszál. A kutatás fő iránya az álhírek vizsgálata, azon belül is az áltudományos tartalmak vizsgálata jelentette idáig szentiment analízis és hálózatelmélet segítségével. Ennek eredményeképpen 2019. december 1. és 2020 május 30. között kulcsszavas, nyílt forrású információgyűjtés segítségével kutatták, ami a vizsgált időszakban 66857 posztot jelentett. A kutatás alapját az adta, hogy az első hullám idején elterjedt összeesküvés-elmélet szerint a koronavírus terjedését az 5G technológia segíti, ami egy globális hatalmi elit céljait szolgálja az Új Világrend kiépítését elősegítve. Ennek következtében több helyen a kiépített 5G-tornyokat támadták meg, gyújtották fel (az adatokból egyértelműen Nagy-Britannia dominált, ahol a támadások nagy számban megvalósultak).

Sajnos azonban a témával kapcsolatos összeesküvés-elméletek szintetizálódtak egyéb vírustagadó elméletekkel (többek között oltás-ellenes témákban), amelyek hozzájárultak feltételezésem szerint a második hullám idején tapasztalt növekvő vírus-szkeptikus attitűdhöz, ami jelentősen csökkentette a járványügyi-intézkedések hatását. A kutatás második fázisa a két hullám ez irányú összehasonlítása.

 

d)   Tudományos kiválóság (Dr. Sasvári Péter-Urbanovics Anna)

A kutatás negyedik szegmense a tudományos kiválóság vizsgálata. A hálózatok által kínált nézőpont nélkülözhetetlen azoknak, akik szeretnék megérteni napjaink összekapcsolt világát. A hálózattudomány úgy kapcsolódik a rendszerszemlélethez, hogy abból indul ki, minden rendszer elképzelhető hálózatnak, vagyis gráfnak. Ennek a jól leírható gráfnak az ismerete által pedig sok mindent megállapíthatunk a rendszer egészéről.

Az Európai Kutatási Tanács (European Research Council- ERC) működteti az Európai Unió legnagyobb felfedező kutatásokat támogató pályázati rendszerét. Az ERC feladata, hogy hosszútávra vonzó finanszírozást nyújtson az úttörő, magas kockázattal járó, de magas megtérülést is ígérő kutatások támogatására. Vizsgáljuk az ERC tudományos kiválósági pályázati rendszerét tudománymetriai és hálózattudományi szempontból. Adatbázisépítés egyetemi rangsorokból.