A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar (ÁNTK) Európai Köz- és Magánjogi Tanszékének szervezésében november 17-én megrendezték a Bírói párbeszéd a közép- és kelet-európai régióban című nemzetközi konferenciát.
Az egyetem Széchenyi Dísztermében az NKE rektora nyitotta meg a rendezvényt, beszédében kitért arra, hogy az Európai Unió hivatalos jelmondata, az „Egység a sokféleségben” valójában az egyetem jelmondata is lehetne, hiszen erről szól a koncepciója: jogi oktatás is zajlik, és azt a maga komplexitásában, a jogállamiság iránt elkötelezettség elve mentén ragadja meg az oktatási terv.
Deli Gergely szerint a konferencia témája az egyetem elsődleges szolgálata, a közszolgálat szempontjából is fontos ügy, a közép-európai jogász együttműködés lényeges, a régió országai között a közös történeti tapasztalat és a közös jogfejlődés miatt rokonság van.
Szirbik Miklós, az ÁNTK adjunktusa Varga Réka, az ÁNTK dékánja nevében is köszöntötte az egybegyűlteket, és emlékeztetett, hogy bár a jogi párbeszéd absztrakt koncepciónak tűnik, valójában a napi bírói gyakorlat megvitatása nagyon nagy jelentőséggel bír. Mint mondta, az európai jogot nemcsak elméleti tárgyként kell tanítani, hanem be kell mutatni azt is, miként működik a gyakorlatban. A jog közép-európai dimenziója is fontos, sajátos tapasztalategyüttesével hozzájárul az európai jog fejlődéséhez – tette hozzá az egyetemi oktató.
Ezt követően Szegedi László, az ÁNTK adjunktusa moderálásával egyéni kiselőadások következtek. A sort Petr Angyalossy nyitotta meg, aki a Cseh Köztársaság bírósági gyakorlatáról, a bírósági kommunikációról beszélt.
A cseh Legfelsőbb Bíróság elnöke emlékeztetett: az Európai Bizottság értékelése szerint az elmúlt években a cseh bíróságok függetlensége, pártatlansága vitathatatlan, a döntései átláthatóak, ez pedig azért fontos, mert a közbizalom ezeken a tényezőkön nyugszik.
A közösségi média és a mesterséges intelligencia (MI) korában a közösségi médiás kommunikáció megkerülhetetlen, ezért a cseh bíróságok is használják a social média platformjait. A Legfelsőbb Bíróság kommunikációjának alapja azonban több hagyományos eszköz, így a sajtótájékoztatók, a hivatalos közlemények, a jogi döntések magyarázatai, illetve az a gyakorlat, hogy a jogerős ítéleteket kiteszik a honlapjukra, hogy megismerhetőek legyenek.
Allan F. Tatham, az európai jog szakértője az alkotmánybíróságok párbeszédéről, különösen a magyar és a lengyel gyakorlatról tartott rövid beszédet. Felhívta a figyelmet arra, hogy az EU-ban a két nagy bíróság, az Európai Unió Bírósága és az Emberi Jogok Európai Bírósága egyaránt kapcsolatban állnak a nemzeti, tagállami bíróságokkal, a Velencei Bizottság pedig a demokrácia európai sztenderdjeinek érvényesülését és a jogállamisági állapotot vizsgálja.
Elmondta, hogy történeti okokból a közép- és kelet-európai bíróságok gyakorlatára évszázados német jogi hatás vetül, és szintén a hagyomány az oka annak, hogy a magyar és a lengyel alkotmánybíróság tagjai kapcsolatban állnak és konzultálnak a német és az osztrák bíróságokkal.
Tatham szerint az uniós jogállamisági feltételek és a nemzeti alkotmányos hagyományok között feszültség áll fenn, a lengyel alkotmánybíróságot az említett két európai bíróság nem ismeri el legálisnak, az elmúlt hetek lengyelországi politikai eseményeinek zűrzavarát pedig fokozták a kommunikációs hibák is. Márpedig a bíróságoknak kommunikálniuk kell, meg kell ismertetniük a nyilvánossággal a tevékenységüket – zárta a jogász.
Villányi József az uniós jog jogi szövegeinek hivatalos fordítási gyakorlatáról adott elő. Az Európai Parlament Fordítási Főigazgatóságának osztályvezetője arra mutatott rá, hogy a tagállamok és képviselőik saját nemzeti nyelveiken férnek hozzá a jogi anyagokhoz, és az Európai Parlamentnek van egy sajátos jogi nyelvezete. Az uniós jog nemzeti nyelvekre való fordításában azonban bármilyen kis formai vagy tartalmi eltérés súlyos jogi következményekkel járhat, ezért itt nem szabad tévedni.
Ennek érdekében az uniós intézményekben már évtizedek óta gépi technikával történnek a joganyagok fordításai, a számítástechnikai, digitális technológia folyamatosan fejlődik, így a szövegek egyre pontosabbak. 2014-től már a mesterséges intelligenciát is hasznosítják (Google NMT, DeepL, ChatGPT), és 2024-ben az EU jogszabályban rögzítette a mesterséges intelligencia használatának szabályait.
Az európai jogász előadásának második részében az EU keleti bővítésének folyamatát elemezte. Mint fogalmazott, a bővítés előnyei a nagyobb piac, a közelebbi energetikai utánpótlások, a Balkán stabilitása lehet, a problémái pedig az, hogy tapasztalatok szerint a jogállamiság kritériumok betartatása egy állam csatlakozása után már nehezebb, borul az egy biztos–egy tagállam elv, illetve az EP-képviselők száma is maximalizálva van, ráadásul
államközi viták (bolgár–észak-macedón, koszovói-szerb, montenegrói-horvát, moldovai-transznisztriai) nehezítik a csatlakozási tárgyalások menetét.
F. Rozsnyai Krisztina a közigazgatási jogra ható alkotmányjogi, nemzetközi jogi, európai jogi és egyéb, más államok közigazgatási jogából származó behatásokról tartott előadást. Az ELTE ÁJK Közigazgatási Jogi Tanszékének egyetemi tanára elmondta, hogy a nemzeti jogok és a közös uniós jog kölcsönhatásban vannak, ennek következtében a nemzeti jogok „európaizálódnak”, a közigazgatási bíróságok gyakorlatába az uniós elvek és jogelvek beépülnek, átalakíthatják a hatásköröket, az eljárásrendet.
A konferencia délutáni paneljében Simonné Gombos Katalin, az Európai Köz- és Magánjogi Tanszék tanszékvezető egyetemi tanárának moderálásában ismét rövid előadásokra került sor. Lehóczki Balázs, az Európai Unió Bírósága Kommunikációs Igazgatóságának munkatársa a közép- és kelet-európai tagállamokból érkezett előzetes döntéshozatal iránti kérelmekről, Futóné Major Mónika, a Gyulai Törvényszék bírája a magyar bíróságok és az Európai Unió Bírósága közötti versenyjogi témájú együttműködésről, Simon Károly László, az Európai Köz- és Magánjogi Tanszék adjunktusa pedig a házassági vagyonjog nemzetközi magánjogi problémáiról beszélt.
A konferencia végén az Európai Köz- és Magánjogi Tanszék oktatóinak 2026-ban megjelent könyveiről tartottak kerekasztal-beszélgetést.
Szöveg: Maráczi Tamás
Fotó: Szilágyi Dénes