Szakmai napot rendezett a Women in IT Security (WITSEC) Egyesület a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Oktatási Központban, október 29-én. A szakmai konferencia az információ- és kiberbiztonság, valamint a mesterséges intelligencia (MI) aktuális kérdéseit tűzte napirendjére.
A WITSEC hagyományos szakmai napját idén először szervezte meg az NKE Kiberbiztonsági Kutatóintézetével együttműködve – mondta el köszöntőjében Biró Gabriella, a WITSEC elnöke, az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Kiberbiztonsági és e-Közigazgatási Tanszékének tanársegéde. Hozzátette, az egyetem kiemelt partnerségének köszönhetően bővülhetett a WITSEC szakmai napja önálló tudományos szekcióval is. Az ott bemutatott kutatásokból várhatóan a jövő év elején születhetnek tudományos publikációk.
Az Oktatási Központ három helyszínén zajló eseményen több mint harminc szakember és kutató szerepelt előadóként vagy kerekasztal-beszélgetések vendégeként. Az előadások mellett húsz standon mutatták be tevékenységüket az egyesület partnerei és támogatói.
A plenáris ülés programjában a kiberbiztonság aktuális kihívásai, a szervezeteket érintő kiberfenyegetések, valamint az MI társadalmi és szakmai hatásai kerültek középpontba. Marsi Tamás, a Nemzeti Kibervédelmi Intézet főosztályvezetője Kicsi hibák, nagy incidensek – így támadnak mostanság című előadásában azt emelte ki, hogy a támadók sem varázslók. Ezért nem minden kibertámadás bonyolult, gyakran fontosabb a praktikus kivitelezhetőség, mint a kifinomultság. Mint elmondta, a rosszindulatú támadók sokszor alkalmaznak régi, már bevált trükköket új köntösben, erre számos példát is mutatott. Ezekből az derült ki, hogy a támadók főként a már ismert támadási technikákhoz keresnek új áldozatot. Odafigyeléssel, együttműködéssel azonban meg lehet nehezíteni a dolgukat.
Mi történik, amikor ugyanarra az emberre két rendszer, a munkahelye és az otthona egyszerre tart igényt? – tette fel a kérdést Az üzletmenet-folytonosságtól a képregényig című előadásában Szolnoki Éva Gabriella, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal biztonsági vezetője. Hozzátette, a vezetők hajlamosak megfeledkezni az emberi élet családi dimenziójáról, ami függőségeket hoz létre. Szerinte a legtöbb rendszer legkevésbé támogatott eleme az ember, főként a kisgyerekes anyuka. Ez a kitettség elsősorban nem technológiai jellegű, sokkal inkább az ember mint erőforrás támogatásáról és megfelelő helyettesítéséről szól. A szervezeteknek érdemes figyelembe venniük, hogy az ellenállóképesség nem ér véget a telephelyek kapuinál. A válságkezelésről pedig érdemes az érintett családtagok életkorának megfelelően kommunikálni.
Ha van kipróbált szervezeti forgatókönyv, akkor nem okoz gondot, hogy a válsághelyzetben kinek kell döntenie hajnali kettőkor – emelte ki a TTX: a válság, amit még az asztal mellett él(het)ünk át című előadásában Novák Anett, az ACPM Zrt. információbiztonsági szakértője. Mindig az éles incidens a legdrágább tréner: éppen ezért érdemes a válságkezelési forgatókönyvet még valódi tét nélkül, az íróasztal mellett elpróbálni, akár csak beszélgetve, akár ténylegesen, az éles rendszereket használva. Az ilyen tesztek ugyanis megmutatják, hogy a papíron kidolgozott forgatókönyvek a gyakorlatban is működnek-e.
Az érdeklődők a NIS2-felkészülés tapasztalatairól, valamint a csalások elleni védekezés lehetőségeiről is hallgathattak előadásokat. Szintén nagy figyelem övezte azokat a programokat, amelyek az MI emberi kapcsolatokra, munkahelyi működésre és társadalmi viszonyokra gyakorolt hatásait vizsgálták. A szekciót a szabad szoftverek közigazgatási alkalmazásáról szóló, majd az MI lehetőségeit és veszélyeit körbejáró kerekasztal-beszélgetés zárta.
A kisteremben főként gyakorlatorientált témákkal várta a résztvevőket az egyesület. A szekcióban egyaránt helyet kaptak az etikus hackeléssel, a fejlesztésbiztonsággal, a dezinformációval és a nagy nyelvi modellek biztonságos használatával foglalkozó előadások. A kiberbiztonsági karrierutat bemutató beszélgetés pedig értékes tapasztalatokat kínált a pályakezdők és a hallgatók számára.
A tudományos szekcióban több doktorandusz, köztük NKE-sek mutathatták be kutatási eredményeiket. Az előadások az MI auditálási kérdéseit, az AI Act által felvetett megfelelőségi kihívásokat, az algoritmikus hatalomgyakorlást, valamint a katonai döntéshozatal és a modern technológiák kapcsolatát vizsgálták.
Szöveg: Sarnyai Tibor
Fotó: Szilágyi Dénes