A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar (ÁNTK) Kiberbiztonsági Kutatóintézete október 26-án a John Lukacs Társalgóban rendezett előadást a kábítószerek illegális online kereskedelmi gyakorlatáról.
A rendező nevében az intézet Kiberbűnözés Kutatócsoportjának vezetője, Kiss Tibor r. alezredes, a Rendészettudományi Kar Kriminológiai Tanszékének vezetője üdvözölte a hallgatóságot, felhívva a figyelmet a téma specialitására.
Az illegális kábítószer-kereskedelem szocio-technikai dinamikái címet adta előadásának a meghívott felszólaló, a Bécsi Közgazdaságtudományi Egyetem (Wirtschaftsuniversität Wien) FWF Elise Richter-ösztöndíjas szenior posztdoktor kutatója, aki arról beszélt, hogy milyen humán és technikai tényezőkön alapul az online kábítószer-kereskedelmi platformok működése.
Az eredetileg politológus végzettségű vendégelőadó azért kezdett évekkel ezelőtt ezzel a speciális kutatási témával foglalkozni, mert nem értette, hogyan lehet a neten úgy drogot rendelni, mintha pizzát vásárolnánk, ha ennek a tevékenységnek minden eleme illegális.
Meropi Tzanetakis azzal kezdte, hogy elöljáróban leszögezte: az internet tartalmainak csupán 10 százaléka ellenőrzött, indexált kontent, a fennmaradó 90 százalék a deep web dimenziója, és ennek a hatalmas, rejtett, anonim világnak is van egy bugyra, amelyet a szakma dark webnek (vagy darknetnek) nevez, ez a deep web rejtett szolgáltatásait takarja.
A darknet tartalmainak többsége lementett fájlokból, mentett adatokból, promóciós anyagokból áll, kisebb hányadát teszik ki a pornográf tartalmak, a tiltott tevékenységek, mint a fegyver- vagy drogkereskedelem oldalai. Ez utóbbi szegmens a darknet csupán 4 százalékát teszi ki, mégis, jelentős bűnözői tevékenység zajlik ott.
A darkneten vannak platformok, például a Tor, az I2P vagy a Freenet szolgáltatók, amelyek segítségével elérhetők a drogkereskedők felületei. Ezeken az oldalakon jellemzően az eladó álnévvel és leírásokkal különbözteti meg magát más terjesztőktől, az oldal tartalmaz egy-két fotót, az árult drogok leírását, a terítés földrajzi helyét, az árat és fizetési módot.
A vevő anonim módon tud keresni a felületek és az áruk között, „a digitális tér hasonló a fizikai piacokhoz: árusok kínálják a termékeiket, a vásárlók válogatnak közülük” – magyarázta a bécsi egyetemi kutató. Mint mondta, a rendelés leadása után a vevők decentralizált blockchain hálózatokon keresztül, banki átutalás nélkül kriptovalutával (bitcoinnal) fizetnek, a drogot pedig postai úton kézbesítik számukra a megadott címre.
A darkneten a vásárlók anonimitása garantált, nem hagynak digitális nyomot, viszont nem tudhatják, kivel lépnek ott kapcsolatba – lehet az egy kereskedő, de lehet egy rendőrségi ügynök is, utóbbi esetben a kommunikáció után néhány napon belül érkeznek is házhoz a nyomozók – tette hozzá az előadó.
Meropi Tzanetakis elmondta: mivel bűncselekményről van szó, a kereskedés mindkét résztvevője a maximális biztonságra törekszik, ezért a deal a bizalomra épül – az eladó részéről az ár, a minőség és a szolgáltatás az ajánlólevél, a vásárló részéről pedig egy harmadik személy ajánlása.
A legnagyobb forgalmú online kereskedelem az észak-amerikai, az európai és az ausztráliai piacon zajlik, de ez nem jelenti azt, hogy itt a legnagyobb a kábítószer-kereskedelem, csak azt, hogy ezen országokban fejlett a technológia, itt férnek hozzá többen a darknethez. A legtöbb digitális drogárus platform átlagosan fél évig működik, utána eltűnik. Az első nagy oldal a Silk Road volt, amely 2011 és 2013 között működött, míg az FBI le nem kapcsolta.
A globális illegális drogkereskedelem értéke évi 360 milliárd dollár, óriási haszonnal jár, hiszen a kokain esetében például a kitermelt kokalevél és az utcán árusított kokain értéke között több százszoros árkülönbség lehet.
Az online rendelésű drogok népszerűségi listáját három kábítószer vezeti: a kannabisz, az ecstasy és a kokain – közölte Meropi Tzanetakis, aki szerint a „digitális drogpiacok szocio-technikai rendszerek”, amelyek folyamatos átalakulásban vannak, olyan hibrid kereskedés ez, amely biztosítja az anonimitást, de valamilyen kontrollt mindig alkalmaz.
Miért vásárolnak drogot az emberek online? Erre több magyarázat van az előadó szerint: minőségi garanciát remélnek az árura, sokféle drog közül válogathatnak, nem kell fizikailag találkozni senkivel, házhoz jön az áru, az anonimitás biztosított, vagyis biztonságos a művelet. Az online rendelt drog azonban drágább, mert általában jobb minőségű kábítószereket árulnak ott – ez természetesen veszélyes is, mert a nem tiszta drogokhoz szokott használók szervezetére a tisztább drogok hatása kiszámíthatatlanabb, extrém esetben túladagolást is okozhatnak.
Végül egy utolsó statisztika: kik a vásárlók? 80 százalékban húszas éveikben járó fiatalemberek, iskolázottságuk szerint minimum középiskolát végzettek, és általában rutinszerű számítógéphasználók – zárta előadását a bécsi egyetem kutatója.
Szöveg: Maráczi Tamás
Fotó: Mészáros Márk Benjámin