A francia közigazgatási vezetőképző, az Institut national du service public (INSP) ösztöndíj- és képzési lehetőségeit mutatták be a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) október 7-én, az egyetem John Lukacs Társalgójában.
Varga Réka, az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar (ÁNTK) dékánja köszöntő beszédében hangsúlyozta, hogy az NKE és INSP számos közös vonással rendelkező szervezet: mindkettőjük esetében fontos a történelmi örökség megőrzése és egyben annak megújítása. Kiemelte, hogy az intézmények közös meggyőződése szerint a közszolgálat önálló és nemes hivatás, amelyhez magas szintű szakmai tudás, szigorú etikai alapok és erős hivatástudat szükséges. Úgy látja: a francia hagyományok gyökereinek megismerése egyúttal a magyar közigazgatási rendszer mélyebb megértéséhez is hozzájárulhat és a Franciaországban szerzett tapasztalatokkal a hallgatók Magyarországra visszatérve új módszereket, fejlettebb nyelvtudást és olyan nemzetközi ismereteket hozhatnak magukkal, amelyeket a magyar közszolgálatban is hasznosítani tudnak.
Frédéric Rauser, az INSP igazgatója az intézmény történetét, megújulását és nemzetközi képzési lehetőségeit mutatta be a konferencián. Elmondta, hogy az intézmény elődje, az École nationale d’administration (ENA) 1945-ben jött létre, és már 1949-ben megnyitotta kapuit a külföldi hallgatók előtt. Azóta több mint 3500, 130 országból érkező külföldi hallgató tanult az intézményben, köztük több mint 60 magyar. Mint ismert, az INSP jogelődjét, az ENA-át még Charles de Gaulle elnök alapította a második világháborút követően, hogy Franciaország jól képzett, felkészült, hazájához hű tisztviselői karral rendelkezzen.
Az évtizedek során az intézmény nem csak Franciaországban vált referenciává, volt hallgatói Európa- és világszerte is széles körű szakmai hálózattal rendelkeznek, és általában kulcspozíciókat töltenek be a nemzeti közigazgatási intézményekben és nemzetközi szervezetekben. Az INSP vezetője szerint minden hallgatónak – legyen francia vagy külföldi – szakmai gyakorlaton kell részt vennie, amely akár az államigazgatás legmagasabb szintjein is történhet. Példaként említette, hogy egy norvég hallgató az elnöki Élysée-palotában, egy brit hallgató pedig a kairói francia nagykövetségen töltötte szakmai gyakorlatát.
Az előadó kitért arra is, hogy a francia nyelv ismerete alapvető az INSP francia nyelvű képzésein. Külön kiemelte, hogy Franciaország számára egyre fontosabbak az európai partnerek, így a magyar hallgatók jelenléte is. Szerinte a globális kihívások, például a klímaváltozás és az újabb válságok miatt a nemzetek már nem tudnak kizárólag saját határaikon belül megoldásokat keresni. „Nem maradhatunk nemzeti szinten” – jelentette ki. Hozzátette: egymás közigazgatási rendszereinek, reformjainak és gondolkodásának megismerése minden résztvevőt gazdagít, ezért az INSP-nek fontos szerepe van az európai és nemzetközi szakmai tapasztalatok összekapcsolásában.
Az INSP képzésének egyik résztvevője, Tóth Tamás az eseményen arról beszélt, hogy a programot elsősorban pályaváltási szándékkal választotta: nem szeretett volna három évre újra egyetemista lenni, a néhány hónapos képzéseknél ugyanakkor hosszabb időt akart eltölteni az intézményben. Az INSP működését az iskola és a munkahely közötti átmenetként írta le: a hallgatók jellemzően reggeltől délutánig az intézményben vannak, az órákat pedig kijelölik számukra. A mintegy százfős csoportban körülbelül hetven francia és harminc külföldi hallgató tanult, köztük diplomaták és különböző országok közigazgatási szakemberei. A tananyag egyik fontos eleme a gyakorlati készségek fejlesztése, az előadás jellegű képzések mellett nagy hangsúlyt kapnak a kompetenciaalapú foglalkozások, például a nyilvános beszéd, a kommunikáció és a tárgyalástechnika.
A beszélgetés végén Kovács Gábor, az NKE Nemeskürty István Tanárképző Kar tudományos dékánhelyettese a kommunikációs kompetenciák szerepére kérdezett rá. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormányzatoknak napjainkban egyre nagyobb szükségük van olyan köztisztviselőkre, akik a társadalom számára érthetően tudnak beszélni különböző, összetett kérdésekről. Frédéric Rauser válaszában két területet emelt ki: egyrészt fontosnak tartja a kutatási együttműködést és a kommunikációs témájú közös előadásokat, másrészt a képzés alapvető kompetenciái között szerepel a vezetés, a menedzsment és egyre hangsúlyosabban a kommunikáció. Mint mondta, a magas rangú állami vezetőknek válsághelyzetben is képesnek kell lenniük a megfelelő kommunikációra, beleértve a közösségi médiát és a sajtóval való kapcsolatot, valamint a saját nyilvános megjelenésük kezelését is. „A kommunikáció ma az egyik legfontosabb dolog” – hangsúlyozta az igazgató.
Szöveg: Harangozó Éva
Fotó: Szilágyi Dénes