Véget ért a II. Nemzetközi Kapcsolatok és Diplomácia Konferencia
Az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karának Nemzetközi Kapcsolatok és Diplomácia Tanszéke immár második alkalommal rendezte meg éves hibrid (online és jelenléti) konferenciáját 2026. október 1. és 3. között. Az idei, „Kihívások, együttműködés és multilateralizmus a változó globális rendben" alcímű eseményre rekordszámú, 233 absztraktot nyújtottak be kutatók, oktatók, doktoranduszok és kutatócsoportok 44 országból és öt kontinensről. A konferencia célja, hogy tudományos és szakmai párbeszédet segítsen elő a nemzetközi válságok természetéről, a világpolitika új kihívásairól, valamint a stabilitást és biztonságot erősítő együttműködési formákról.
A nyitónapon két aktuális kerekasztal-beszélgetésre is sor került. Az első, „Perspektívák, dinamikák és regionális együttműködés. Eljött-e a V4+ ideje? Nézőpontok belülről és kívülről” című panel a regionális együttműködést vizsgálta. Gyurcsik Iván nyugalmazott nagykövet, az NKE oktatója moderálásával Mészáros Krisztián, a Külügyminisztérium multilaterális ügyekért felelős államtitkára, Michael Zimmermann nyugalmazott nagykövet (Andrássy Egyetem), Jarosław Bajaczyk, a Budapesti Lengyel Intézet igazgatója és Gabriel Szőke, a Szlovák Köztársaság budapesti nagykövetségének politikai osztályvezetője egyetértett abban, hogy a regionális együttműködésnek rugalmasnak kell maradnia, és a V4-nek úgy kell hozzájárulnia Európa egészéhez, hogy közben megőrzi a kezdeményezés közép-európai jellegét. A beszélgetés érintette az energiabiztonságot, a stratégiai infrastruktúra védelmét, a Visegrádi Alap szerepét és a Három Tenger Kezdeményezés jelentőségét is.
A második panel Egyiptom regionális szerepét tárgyalta. N. Rózsa Erzsébet (NKE) szerint az ország a „közép-hatalom" kategóriájába tartozik, és az arab tavasz után új nemzeti identitást alakított ki. Csicsmann László (BCE, Külügyi Intézet) a kairói külpolitika el nem kötelezettségét és közvetítő szerepét emelte ki, amelynek jegyében Egyiptom nem csatlakozott a Szaúd-Arábia, Törökország és Pakisztán által aláírt mekkai védelmi megállapodáshoz. Aida Abd El Rehim (Galala Egyetem) a kínai–egyiptomi stratégiai partnerséget elemezte, kiemelve, hogy a kapcsolat nem kiegyensúlyozott, mert abból Kína profitál többet.
A háromnyelvű (angol, magyar és spanyol) konferencián 173 előadás hangzott el 41 szekcióban. A konferencia jelenléti részére az európai országokon túl, többek között Brazíliából, Chiléből, Indiából, Egyiptomból és Sri Lankáról is érkeztek előadók a Ludovikára. Az angol nyelvű szekciók legfontosabb témája a mesterséges intelligencia volt: több szekció foglalkozott az MI külpolitikai és biztonságpolitikai alkalmazásával, többek között azzal, hogy a középhatalmak milyen stratégiákkal őrizhetik meg mozgásterüket az amerikai és kínai MI-versenyben, illetve hogyan alakítja át az MI a diplomáciai döntéshozatalt. További szekciók foglalkoztak a hibrid fenyegetésekkel, a kritikus ásványi nyersanyagok geopolitikájával, az indo-csendes-óceáni térséggel, a Közel-Kelettel és Afrikával, valamint a közép-európai kamarák intézményi átalakulásával.
A spanyol nyelvű szekciók súlypontja Latin-Amerika és a spanyol nyelvű világ biztonsági és geopolitikai kihívásai volt. Szó esett az Egyesült Államok és Kína latin-amerikai stratégiai versengéséről, a „Donroe-doktrína" és a kritikus ásványi nyersanyagok összefüggéséről, a Litium-háromszög (Argentína, Bolívia, Chile) és az Európai Unió kapcsolatáról, valamint a csendes-óceáni térség felemelkedéséről és Latin-Amerika pozíciójáról. További előadások foglalkoztak a drónok és az új biztonsági kockázatok kérdésével, a hibrid fenyegetésekre adandó uniós válaszokkal, a szervezett bűnözéssel, a migrációs politikák és a biztonságosítás közép-európai és dél-amerikai összehasonlításával. Mindez jól mutatja, hogy a konferencia hidat képez Közép-Európa és az iberoamerikai tudományos közösség között.
Az előadásokat több mint 50 szekcióvezető segítette, akik az NKE, valamint számos külföldi, illetve hazai egyetem oktatói, kutatói és doktoranduszai közül kerültek ki. A konferencia - segítve a tudományos munkát - három folyóiratba nyújt lehetőséget a publikálásra. Két hazai kiadvány mellett (Pólusok, Hadtudomány), egy lengyel folyóirat (Ameryka Łacińska) várja a konferencián elhangzott előadások publikáció formájában megírt változatát.
A háromnapos konferencia két főszervezője Zachar Péter Krisztián nemzetközi dékánhelyettes, tanszékvezető és Thomázy Gabriella adjunktus, már most a 2027-es konferenciára készülnek. A jelentkezések száma és a visszajelzések is azt igazolják, hogy szükség van az ilyen fórumokra, amelyek a szakmai viták mellett a nemzetközi kapcsolatokat is erősítik, és lehetőséget kínálnak a kutatók közötti elmélyültebb hálózatépítésre.
A konferencia részletes programja itt, míg az absztraktkötet itt elérhető.
Szöveg: Thomázy Gabriella
Fotó: Szilágyi Dénes, Zachar Péter