Harmadik alkalommal rendezték meg a Nizsalovszky Magánjogi Kollokviumot szeptember 25-én a Gyulai Törvényszék, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar (ÁNTK) Civilisztikai Tanszékének és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Békés Vármegyei Igazgatóságának szervezésében, az Országos Bírósági Hivatal támogatásával.
A konferencia amellett, hogy névadójának munkássága előtt állít emléket, fórumot teremt a magánjog legfrissebb kihívásainak elemzésére, megvitatására is. Az esemény idén ősszel ismét szakmai hátteret biztosított a jogtudomány és a jogalkalmazás képviselőinek ahhoz, hogy megvitassák az egyes kérdésköröket, új kutatási irányokat tárjanak fel, és közösen értelmezzék a gyakorlatban felmerülő polgári jogi dilemmákat.
A rendezvényt a szervezők, Bagdi Árpád, a Gyulai Törvényszék elnöke, Kovács Tamás, a NAV Békés Vármegyei Adó- és Vámigazgatóságának igazgatója és Auer Ádám tanszékvezető egyetemi docens nyitották meg. Köszöntőikben hangsúlyozták: a Kollokvium egy hagyományőrző szakmai műhely, amely a társadalmi stabilitáshoz nélkülözhetetlen magánjog kérdéseivel foglalkozik. Rámutattak arra is, hogy Nizsalovszky Endre öröksége szerint az elmélyült tudás mellett az emberi értékek megőrzése a jogászi hivatás legfőbb alappillére.
Vékás Lajos, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának professor emeritusa, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja Grosschmid Béni magánjogi munkásságát és annak a korabeli jogtudományra gyakorolt hatását vizsgálta. Részletesen bemutatta Grosschmid tudományos hatását, Nizsalovszky dologi jogi és kereskedelmi jogi munkáira fókuszálva. Kiemelten foglalkozott a fogyatékos jogügyletekkel és az érvénytelen szerződésekkel, különösen az eredeti állapot helyreállításának dologi jogi aspektusaival. Végül szemléltette Grosschmid intellektuális kisugárzását a polgári jog tudományának későbbi meghatározó művelőire.
Patyi András alkotmánybíró, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karának egyetemi tanára előadásában rámutatott a közjog és a magánjog szoros kapcsolatára, hangsúlyozva, hogy a jogágak merev elválasztása ma már tarthatatlan, és figyelmet fordított a jogalkalmazás során érvényesítendő szempontokra is. Informatív összefoglalót nyújtott a közigazgatási perrendtartáshoz kapcsolódó kodifikációs folyamatokról és kezdeményezésekről, kitérve a legutóbbi jogszabályi módosításokra is.
Gellén Klára egyetemi tanár, a Szegedi Tudományegyetem rektorhelyettese a digitális fogyasztóvédelem és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok uniós szabályozását vizsgálta. Kitért az online manipulatív felületekre („sötét mintázatok” / dark patterns), a fogyasztói passzivitásra és az egyértelmű tájékoztatás jelentőségére, emellett ismertette az AI Act garanciáit, különösen a manipuláció tilalmát, a sérülékeny csoportok védelmét és a tájékoztatási kötelezettséget.
Vida-Sós Tünde, a Szegedi Törvényszék elnöke előadásában az Alaptörvény 28. cikkének bírósági jogalkalmazásban és a polgári ítélkezésben betöltött szerepét, valamint az alkotmányos szempontok magánjogi érvényesülését vizsgálta a joggyakorlatelemző csoport összefoglaló véleményét alapul véve. Az előadás a kapcsolattartás végrehajtása iránti nemperes eljárások alapjogi összefüggéseire, valamint a vonatkozó alkotmánybírósági határozatok joggyakorlatformáló hatására fókuszált. Emellett kiemelt hangsúlyt kaptak a személyiségvédelmi igények és a sajtóhelyreigazítási perek, különös tekintettel az alapjogi kollíziók feloldására, a bizonyíthatósági teszt alkalmazására és a bírósági eseti döntések tanulságaira.
Szikora Veronika egyetemi tanár, a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja a fenntarthatóság kihívásait a 100 évvel ezelőtti válságokkal és Nizsalovszky Endre valorizációhoz kapcsolódó munkásságával állította párhuzamba. Előadásában vizsgálta, hogy a jog kikényszerítheti-e a fenntartható piaci döntéseket, a vállalati felelősségvállalás mellett érintve a túlszabályozás veszélyeit (például „stop the clock”), végül felvázolta a fenntarthatósági jog négy pillérét: az értékvédelmet, az időfaktort, a kohéziót és az alkalmazkodást.
Veress Emőd, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának és a Sapientia EMTE egyetemi tanárának előadása a politikai totalitárius rendszerek, kiemelten a nemzetiszocializmus magánjogra gyakorolt torzító hatásait és dogmatikai következményeit elemezte. Rámutatott arra, hogy miként épültek be a faji alapú és ideológiai megfontolások például a jogképesség korlátozásába, a vállalkozások és a földtulajdon szabályozásába, valamint a részvénytársasági jogba a faji törvények és a nürnbergi jogszabályok révén. Emellett részletesen foglalkozott a német generálklauzulák átértelmezésével Carl Schmitt és Karl Larenz elméletei nyomán, párhuzamba állítva ezt a magyar magánjogi reakciókkal, Szladits Károly kodifikációs vitájával, valamint Nizsalovszky Endre bátor szakmai fellépésével.
Tóth Tünde Borbála bíró az Országos Bírósági Hivatal képviseletében a polgári peres eljárások – különösen a vállalkozási szerződéses jogviták – részét képező szakértői bizonyítást elemezte. Rávilágított, hogy a szakértő feladata kizárólag a tényállás szakmai feltárása, míg a bizonyítékok mérlegelése és a döntéshozatal a bíró kizárólagos hatásköre. Részletesen kitért a szakvéleményekkel szembeni követelményekre, az aggályos szakértői vélemények korrekciójára és az eltérő szakvélemények közötti feszültség bírói feloldására.
Villám Krisztián, az Alkotmánybíróság főtanácsadója a jogalkotói mulasztással vagy alaptörvényellenes jogszabállyal okozott károkért való állami kártérítési felelősség dogmatikáját és ennek hazai bírósági gyakorlatát vizsgálta. Az előadás áttekintette a jogintézmény történeti fejlődését, bemutatva a jogalkotói kárfelelősség önálló, illetve az általános deliktuális alakzatban való megjelenésének jellegét. Emellett foglalkozott a Kúria és az Alkotmánybíróság vonatkozó döntéseivel, elemezve a jogellenesség megállapíthatóságát a generálklauzulákon keresztül, a károsulti közrehatás kérdését, valamint a jogszabálymegsemmisítés időbeli hatályának kártérítési kihatásait.
A terveke szerint a konferenciasorozat következő állomását 2027. szeptember 24-én tartják meg.
Szöveg: Kelemen Liza Fanni – Képes Kíra Viktória
Fotó: Auer Ádám