A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kara (ÁNTK) és a Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság szeptember 24-én szervezte meg a Kormányzás és közigazgatás 2026 elnevezésű rendezvényt az egyetem Széchenyi Dísztermében.
Varga Réka, az NKE ÁNTK dékánja köszöntőjében a jelenlegi időszakot a változások koraként jellemezte, amely szerinte közös felelősséget ró a közigazgatás szereplőire és a tudomány képviselőire. Bibó István gondolataira utalva a hatalom, a hivatal és az élet egymáshoz való viszonyát emelte ki. Mint hangsúlyozta, a jó kormányzás e három tényező megfelelő egyensúlyára épül. Varga Réka szerint a magyar közigazgatás „mélyreható változáson megy keresztül”, ezért különösen fontos a tudatos és tudományosan megalapozott gondolkodás. Kiemelte, hogy az NKE ÁNTK ennek megfelelően tudományos partnerként kíván részt venni a folyamatokban: szakértői véleményekkel, kutatásokkal, döntés-előkészítéssel, szakmai párbeszéddel és továbbképzésekkel.
Kiss György, az NKE ÁNTK professor emeritusa, az MTA rendes tagja, a kormányszerkezet és a területi kormányzás kérdéseit állította előadása középpontjába: a kormányzati struktúrával kapcsolatban a prioritások kijelölésének és a tárcák közötti kohézió megteremtésének fontosságát hangsúlyozta. Szerinte a közjog és a magánjog viszonyában olyan harmóniára van szükség, amely egyúttal a versenyképesség szempontjait is figyelembe veszi. Kiss György a területi kormányzás kapcsán az autonómiát nevezte meghatározó szempontnak, és kitért az önkormányzati törvény, valamint a köztes területi közigazgatás kérdésére is. Az egyetemek szerepéről szólva a tudás és a felelősség összekapcsolását hangsúlyozta, és úgy vélte, az egyetemek és a közszolgálat között ma már szorosabb szimbiózisra van szükség.
A Hatékony közigazgatás az új menedzsmentben című panelbeszélgetésben – amelyet Kis Norbert egyetemi tanár, az NKE ÁNTK Lőrincz Lajos Közigazgatási Jogi Tanszék vezetője moderált – Szabó Krisztián, a Miniszterelnökség jogalkotás kormányzati koordinációjáért felelős helyettes államtitkára felszólalásában a minőség, a hatékonyság és az átláthatóság jelentőségéről beszélt. Kiemelte a centralizáció, a decentralizáció és a dekoncentráció közötti egyensúly megtalálásának kérdését, valamint azt, hogy milyen szervezeti struktúrában valósítható meg legeredményesebben a közjó szolgálata.
„A közigazgatás átalakításánál nem célszerű egyik napról a másikra mindent megváltoztatni: fokozatosságra és megfontoltságra van szükség” – emelte ki a helyettes államtitkár. A panelbeszélgetésen, amelyen Szabó Krisztián mellett Szigeti Szabolcs, az NKE ÁNTK Kormányzástani és Közpolitikai Tanszékének egyetemi docense is részt vett, szóba került a centralizáció és decentralizáció viszonya mellett a területi közigazgatás és az önkormányzatiság helyzete is. A résztvevők szerint a szakmai feladatok mentén egyre tagoltabb struktúrák alakultak ki, miközben a stratégiai gondolkodásnak és a támogatási programoknak is fontos szerepük van. Meglátásuk szerint a szabályozottabb struktúrákat kellene előtérbe helyezni. A beszélgetésben az NKE szerepét is érintették: elhangzott, hogy a közigazgatás személyügyi és képzési kérdéseiben kiemelt szerep hárulhat az egyetemre, miközben a közszolgálati pálya vonzerejének egyik fontos feltétele a kiszámítható életpálya.
A versenyképességgel foglalkozó panelben – amelyet Fási Csaba, az NKE ÁNTK Kormányzástani és Közpolitikai Tanszékének tudományos főmunkatársa moderált – Sántha György, a Tudományos és Technológiai Minisztérium közigazgatási államtitkára az integritás és a korrupciómentesség mellett a digitális innováció és a közigazgatási tudás megőrzésének kérdését emelte ki. A digitalizáció kapcsán arra utalt, hogy a teljes papírmentesség nem minden esetben valósítható meg, miközben a kormányzati rendszerek működését nemcsak monitorozni, hanem értékelni is szükséges: úgy látja, a kutatások és programok során ugyanis önmagában az adatgyűjtés nem elegendő, ha az abból származó tudást nem használják fel.
Csath Magdolna, az NKE egyetemi magántanára a versenyképesség humán oldalára hívta fel a figyelmet: meglátása szerint Magyarország nem elsősorban a digitális területen áll rosszul, hanem a humán tényezők terén vannak jelentősebb kihívások. A versenyképességi elemzések alapján szerinte egyre fontosabbá válnak az úgynevezett puha tényezők, amelyek között a kormányzati működés minősége is megjelenik. Kiemelte ugyanakkor az állam értékteremtő és fejlesztő szerepét is. „A digitalizáció önmagában nem jelent automatikus versenyelőnyt, a valódi előnyt az innováció jelentheti” – emelte ki Csath Magdolna.
Kaiser Tamás egyetemi tanár, az NKE ÁNTK Kormányzástani és Közpolitikai Tanszék tanszékvezetőjének moderálásában került sor a következő panelbeszélgetésre, amely a területi közigazgatásról szólt. Hoffmann István, a Vidék-és Településfejlesztési Minisztérium önkormányzati államtitkára felszólalásában a többszintű kormányzás kérdését járta körül: a központi, területi és helyi szintek közötti koordinációt többdimenziós rendszerként mutatta be, amelyben szerinte számos változót, köztük a reziliencia szempontját is figyelembe kell venni. A magyar rendszer kihívásai között a fejlesztéspolitikát és az ágazati szolgáltatások megszervezését emelte ki. „Szküllák és Kharübdiszek között kell megtalálni az utat” – utalt irodalmi példával a rendszer kihívásaira. Gyergyák Ferenc, az NKE Lőrincz Lajos Közigazgatási Jogi Tanszékének mesteroktatója az állami és önkormányzati feladatmegosztás, valamint a költségek meghatározásának kérdését vetette fel. Gyurita Rita, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatal főigazgatója pedig az önkormányzati szervek feladatairól, illetve az elektronikus nyilvántartásoknak a közigazgatási viszonyokat átalakító szerepéről beszélt.
Az egyetemek szerepe a közszolgálat modernizációjában elnevezésű panelbeszélgetésen – amelyet Méhes Tamás, az NKE ÁNTK oktatási dékánhelyettese moderált – Mészáros Gábor, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium vezető kormányfőtanácsosa az adatelemzési kompetenciák jelentőségét emelte ki. Szerinte a közigazgatásban dolgozóknak legalább bizonyos szinten ismerniük kell az adatelemzés alapjait, miközben a mesterséges intelligencia nem válthatja ki az emberi szakértelmet. Hozzátette, hogy a folyamatos tudásmegújítás képessége ezért egyre fontosabbá válik.
A panel résztvevői hangsúlyozták az intézmények és a leendő munkáltatók közötti folyamatos párbeszéd szükségességét, valamint a gyakorlati kérdések oktatásban való hangsúlyosabb megjelenítését. Csibor Ferenc, az NKE ÁNTK Civilisztikai Tanszékének tanársegédje, doktorandusz a TDK-rendezvények és a szakkollégiumok szerepét emelte ki, amelyek az autonómiára építve teremthetnek lehetőséget a hallgatók szakmai fejlődésére. E mellett a közszolgálati pályán a szakmai mobilitás erősítését is kiemelték: az ágazatok közötti átjárás révén ugyanis új tudás és tapasztalat kerülhet vissza a közigazgatásba.
Szöveg: Harangozó Éva
Fotó: Szilágyi Dénes