2026. június 11–13. között a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) munkatársai részt vettek a hetedik „Siena Conference on the Europe of the Future” című nemzetközi rendezvényen, amelyet a Siena melletti Certosa di Pontignano kolostorban tartottak Olaszországban. A konferenciát a Vision Think Tank szervezte az Európai Egyetemi Intézet, a Sienai Egyetem, a LUISS Egyetem, a Bocconi Egyetem és az NKE együttműködésével. A rendezvény több mint száz résztvevőt hozott össze az akadémiai szférából, a magánszektorból és az európai intézményekből. A kiemelt előadók között volt Romano Prodi és Paolo Gentiloni korábbi olasz miniszterelnökök, akik hozzájárultak a viták stratégiai kereteinek meghatározásához. A konferencia célja konkrét, multidiszciplináris javaslatok kidolgozása volt Európa védelmi, energetikai, digitális, demográfiai ellenálló képességének erősítésére, valamint az ezekhez kapcsolódó intézményi reformokra, amely a „Pontignanoi Nyilatkozat” elkészítésében csúcsosodott ki.
Az európai védelem munkacsoport keretében Molnár Anna egyetemi tanár (NKE) és Zalai Csaba közszolgálati egyetemi tanár (NKE) együtt készítették el és mutatták be a „How Much Does Defending Ourselves Really Cost?” című koncepciótanulmányukat. A konferencia első napján ismertették elemzésük fő megállapításait, hangsúlyozva, hogy Európa egyszerre szembesül katonai, gazdasági és technológiai kihívásokkal, továbbá erőforrás‑alapú sérülékenységekkel, ezért a legfőbb kihívás nem csupán a védelmi kiadások növelése, hanem azok jobb, gyorsabb és összehangoltabb európai szintű felhasználása. Az NKE részéről Liliana Śmiech főigazgató és Vargha Márk tanácsadó is közreműködött a munkacsoport vitájának moderálásában, amelynek során értékes visszajelzések születtek a végső ajánlások finomításához.
A konferencia második napján Zalai Csaba részt vett a „New Priorities for the EU Budget: Redesign Cohesion Policies around Social Infrastructure and Demography” című tematikus panelbeszélgetésen, amelynek nyitóelőadását Raffaele Fitto, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke tartotta. Hozzászólásában Zalai Csaba rámutatott, hogy a népességfogyás és a humán erőforrás elvándorlása erősíti a regionális különbségeket, ez pedig hosszú távon aláássa az EU versenyképességét és kohézióját. Hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy a demográfiai kihívásokat stratégiai kérdésként kezelje az Unió, ezért a következő többéves pénzügyi keretnek, valamint a kohéziós politikának rendszerszinten kell integrálnia a demográfiai szempontokat, többek között Enrico Letta „freedom to stay” koncepcióján keresztül.
Molnár Anna ezzel párhuzamosan részt vett a „European Security Council for a European Security Strategy” című tematikus panelbeszélgetésen, amelyen a résztvevők az uniós válságkezelés gyorsításának intézményi feltételeiről és döntéshozatal reformjáról folytattak átfogó eszmecserét. A panel kiemelten foglalkozott azzal is, hogy egy új európai biztonsági testület miként járulhatna hozzá az EU stratégiai autonómiájának megerősítéséhez és a tagállamok közötti együttműködés hatékonyabb koordinálásához.
A konferencia zárónapján Molnár Anna és Zalai Csaba a védelmi munkacsoport raportőreiként vettek részt a plenáris ülésen. Bemutatták a munkacsoport közösen véglegesített ajánlásait, amelyek között szerepelt a transzatlanti szövetség megerősítése a kritikus függőségek csökkentése mellett, a NATO-n belüli európai pillér megerősítése, rugalmas európai biztonsági formátumok kialakítása, az európai források fókuszálása a védelmipari együttműködések elősegítésére, valamint annak biztosítása, hogy a növekvő védelmi kiadások valós, bevethető képességekké váljanak.
Összességében a konferencia kiváló lehetőséget biztosított a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szakmai kompetenciáinak bemutatására, az európai szintű szakpolitikai párbeszédbe való bekapcsolódásra, valamint olyan előremutató javaslatok formálására, amelyek hozzájárulnak egy ellenállóbb és stratégiailag autonómabb Európa kialakításához, figyelembe véve a magyar szempontokat is. A rendezvény egyúttal megerősítette az NKE növekvő nemzetközi szerepvállalásának jelentőségét, mind az akadémiai hozzájárulások, mind a multidiszciplináris szakpolitikai vitákban való aktív részvétel révén. A jövőben kiemelt cél marad az Egyetem intézményi jelenlétének további erősítése a Siena Conference és más hasonló rangos fórumok következő kiadásaiban.