2026. május 5-én Szoboszlai-Kiss Katalin tudományos főmunkatárs asszony meghívására a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre látogatott Bibó István fia, aki az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Állam- és Jogtörténeti Tanszék „Mit üzen Bibó István a mának?” szeminárium vendége volt.
Ifj. Bibó István a szeminárium hallgatóinak hosszan beszélt az 1956-os ősz forradalmi napjairól, a Rákosi korszak borzalmairól és az elnémított értelmiségi körök eleinte titkos, majd nyílt összejöveteleiről. Elbeszélése alapján Bibó István a forradalom kitörésének pillanatától egy feljegyzésen dolgozott, amelyben a kialakult történelmi helyzetet elemezte. Ez a kézirat az idők során elveszett, de feltételezések szerint a november 4-ei Nyilatkozat alapját éppen ez a munka adhatta. A komplex előadásból megtudtuk, hogy az államminiszteri felkérést Illyés Gyula lakásán tartott gyűlések előzték meg, s a vita a delegáltak számát is érintette. A parlamentben viszont már csak Bibó István és Tildy Zoltán jelent meg, így ketten már kevésnek bizonyultak a minisztertanácsban. Végül Bibó István egyedül maradt a parlamentben és megfogalmazta a magyarokhoz címzett híres nyilatkozatát.
Ifj. Bibó István az érdeklődő hallgatók minden kérdésére választ adott. Elmondta, hogy édesapjával szeretetteljes kapcsolatot ápolt, akit mindig példaképének tekintett. Kötelességtudó, erkölcsi tartással bíró ember volt, elképzelhetetlen lett volna, hogy miután elvállalta a miniszteri posztot, a veszélyekre hivatkozva távol maradjon a parlamenttől. A börtönévek alatt ugyan alig láthatta, de a figyelő atyai jelenlétét mindig érzékelte, szigorú keretek között, de tudták tartani levelekkel és ritka látogatásokkal a kapcsolatot. A börtönből való szabadulását követően ott folytatták életüket, ahol 1957-ben kényszerűen megszakadt, a legnagyobb szeretetben és tiszteletben. Bibó fia, Bibó István Erdei Ferenchez fűződő barátságáról is tett említést. Elmondása szerint egyetemi évei alatt nagyon szoros barátja volt apjának – akárcsak Ortutay Gyula –, ám a Rákosi korszak idején ez a barátság némiképp meglazult. Erdei a távolból figyelte a Bibó gyermekeket, hasonlóan a baráti kör többi tagjához, mint például Borsos Miklóshoz, vagy Sárközi Mártához.
A közös szemináriumi beszélgetés egy jó hangulatú ebéddel zárult, ahol Bibó István fia elmondta, hogy a jövőben is nagy örömmel tesz eleget a Nemzeti Közszolgálati Egyetem meghívásának.
Várjuk vissza sok szeretettel!
Szöveg: Dr. habil. Szoboszlai-Kiss Katalin
Fotó: Szabó András