A Bibó István Kutatócsoport meghívására 2026. március 10-én a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre látogatott Tegzesné Bibó Borbála. Szoboszlai-Kiss Katalin tudományos főmunkatárs asszony "Mit üzen Bibó a mának" szemináriumára látogatott el. A szeminárium hallgatói nagy érdeklődéssel hallgatták Bibó Borbála emlékezéseit az 1956-os forradalomról, Bibó István börtönéveiről, az elnyomásban élő család napjairól a kommunizmusban. A rendhagyó órán részt vettek a kutatócsoport munkatársai is, Kukorelli István professzor emeritus, Németh Gabriella adjunktus asszony és Szerényi Gábor grafikusművész. A felvezető referátumot Járóka Attila hallgató tartotta, aki Bibó Borbála életrajzi filmjéből, az "’56 gyerekszemmel" című dokumentumfilmből készült előadásával indította el a beszélgetést. Bibó Borbála a filmet elsősorban azzal a céllal vállalta, hogy a fiatalabb generációk számára is elérhető legyen Bibó István 1956-os forradalomban való szerepvállalása és az azt követő megtorlás, amely a család életét súlyosan érintette. Bibó Borbála hosszan mesélt számunkra Bibó István börtönben töltött napjairól, és a kint maradt, de ugyanúgy büntetéssel sújtott család nehéz életéről. Édesanyja, Ravasz Boriska szigorúan és fegyelmezetten őrizte a család épségét, a rendszer által követelt abszurd szabályok tartását a túlélés érdekében vállalva számos megalázó helyzetet kellett elviselniük. Bibó Istvánt váci fogsága idején meglátogató törékeny asszony gyerekeivel fél órát kapott beszélgetésre, amit egy hatalmas teremben több elítélt, azok családjai és az őrök jelenlétében bonyolítottak le, ahol leginkább egymás látásába tudtak bizakodón kapaszkodni, mivel diszkrét beszédre a hangos kiabálások a környezetükben valódi kommunikációra nem adhattak esélyt. Borbála édesapjával való kapcsolatáról is mesélt, aki a börtönéveket követően a Statisztikai Hivatalban kapott munkát és ekkor őt már mint fiatal felnőtett terelgette. A rendszer nem csupán Bibót, hanem a gyerekeit is büntette. Érettségi után nem nyerhettek felvételt az egyetemre, évekbe és engedélyek sokaságának bürokratikus kijárásába került mire végül tovább tanulhattak. Külföldre nem utazhattak, folyamatos lehallgatásoknak voltak kitéve, az ügynökök mindenhová kísérték őket. Bibó István egész életében független gondolkodó volt, nem kötött kompromisszumot a jobb életminőségért az elnyomó pártállami diktatúrával. Gerinces kiállása és elveihez, hitéhez való hűsége ritka és példamutató.
A Bibó István Kutatócsoport a rendhagyó óra végén köszönete jeleként Tegzesné Bibó Borbálának átadta a Bibó Örökség Díjat, amelyet Bibó István életművének tudományos igényű ápolása miatt vehetett át.
Köszönjük munkáját és sok szeretettel várjuk újra a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre az 1956-os forradalomról és Bibó Istvánról beszélgetni.
Szöveg és fotó: Szoboszlai-Kiss Katalin
NKE ÁNTK tudományos főmunkatárs, a Bibó István Kutatócsoport vezetője
Fotó: Szilágyi Dénes