A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar (ÁNTK) Európai Köz- és Magánjogi Tanszéke az Európai Unió Bíróságának (EUB) múltjáról, jelenéről és jövőjéről tartott egész napos szakmai konferenciát az egyetem Széchenyi Dísztermében, november 27-én.
Deli Gergely, az NKE rektora megnyitóbeszédében kiemelte, hogy az EU integrációjában a jogegység megteremtésének jelentősége kiemelten fontos, és hangsúlyozta a bírósági gyakorlat kulcsszerepét a közös jogrend fenntartásában. Hozzátette, hogy a konferencia jelentős a bírói és az akadémiai nézőpontok találkozásában. Mint fogalmazott: „Az NKE célja olyan szakemberek képzése, akik képesek eligazodni az EU összetett jogi környezetében”.
Tóth Tihamér, az Európai Törvényszék bírája és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Jog-és Államtudományi Kar (JÁK) egyetemi tanára részletesen ismertette az EU korlátozó intézkedéseinek (restrictive measures) rendszerét és azok bírói felülvizsgálatát. Mint kifejtette, a sajtóban elterjedt „szankciók” szó helyett a jogilag helyes kifejezés a
„korlátozó intézkedések”. Ezek a kül- és biztonságpolitikához kapcsolódnak, de hatásuk polgári személyeket és vállalkozásokat érinthet (pl. vagyonbefagyasztás, utazási tilalom). Fontos különbség, hogy nem büntető jellegűek, céljuk nem a megtorlás. Az intézkedések általában hat hónapra szólnak, és rendszeresen meg kell őket újítani.
Varju Márton kutatóprofesszor, a HUN-REN Társadalomtudományi Központ (TK) Jogtudományi Intézet (JTI) Európai Uniós Jogi és Nemzetközi Jogi Osztály osztályvezetőjének előadása azt vizsgálta, hogy mi motiválja az uniós tagállamokat, hogy közvetlen keresetet indítsanak az Európai Unió Bírósága felé, különösen akkor, amikor uniós jogszabályokat (irányelveket, rendeleteket) támadnak meg. Megfigyelhető, hogy a perek sokszor tovább viszik az uniós döntéshozatalban lezárult politikai konfliktusokat.
Kecsmár Krisztián, az Európai Törvényszékének bírája előadásában áttekintést adott az Európai Unió Törvényszékének legfrissebb versenyjogi gyakorlatairól, különös tekintettel a digitális piacokkal kapcsolatos ügyekre. Mint kifejtette, a digitalizáció új kihívásokat hoz a versenyhatósági ellenőrzésekben. Kitért egyebek mellett arra, hogy a sport nem kerülhet külön szabályozási rendszerbe: a nagy sportszövetségek döntései is versenyjogi kontroll alatt állnak (Super League).
Fehér Miklós Zoltán, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának Európai Bírósági Főosztályának vezetője áttekintést adott arról, hogyan alakult Magyarország részvétele az Európai Unió Bírósága előtti eljárásokban az EU-csatlakozás óta. Emlékeztetett, hogy 2004 óta a Bíróság ügyszáma drasztikusan nőtt: az új ügyek száma több mint 500-ről közel 900-ra emelkedett, az előzetes döntéshozatali eljárásoknak a száma kétszeresére nőtt. Ez a növekedés az uniós joganyag bővülésével, a nemzeti bíróságok aktívabb részvételével és a pereskedés szakmai szintjének emelkedésével függ össze. Magyarország többféle minőségben vesz részt az eljárásokban: alperesként az Európai Bizottság által indított kötelezettségszegési ügyekben, amelyek gyakran érzékeny kérdéseket érintenek (hatáskörmegosztás, irányelvek végrehajtása stb.), felperesként uniós jogi aktusok megsemmisítése iránti perekben, ha a kormány úgy látja, hogy az adott uniós jogi aktus túllépi az EU hatásköreit vagy eljárási-anyagjogi hibás. Előzetes döntéshozatali eljárások résztvevőjeként is, ami a leggyakoribb: a magyar kormány minden magyar előzetes döntéshozatali ügyben nyilatkozatot tesz és részt vesz a tárgyaláson. Kiemelt ügycsoportok közé tartozik az adózási ügyek, különösen áfa, valamint a fogyasztóvédelmi ügyek.
Lehóczki Balázs, az Európai Unió Bíróságának Kommunikációs Igazgatóságának tanácsosa előadásában bemutatta, hogyan alakult át az EUB kommunikációja az elmúlt évtizedekben, és milyen irányba fejlődik tovább. A hangsúly három kulcsértéken van: érthetőség, átláthatóság és technológiai megújulás. Korábban a bíróság kommunikációja rendkívül szűk volt, szinte csak az ítéletek közzétételére és néhány sajtóközleményre korlátozódott. A politikai és társadalmi elvárások növekedésével a Bíróság három fő irányban fejleszt: a sajtóközlemények ma már rövidebbek, világosabbak, kevésbé jogásznyelvűek. A jövő az új felületek és digitális ugrás (Web TV) fejlesztés, ahol a cél, hogy az uniós igazságszolgáltatás működését közérthetően és vizuálisan is elérhetővé tegyék.
Villányi József, az Európai Parlament Horvát Fordító Osztály osztályvezetője áttekintette, hogyan fejlődött az Európai Parlament (EP) szerepe és jogállása, és ebben milyen meghatározó szerepet játszik az Európai Unió Bírósága. Az EP és az EUB kapcsolata mára az uniós alkotmányos berendezkedés egyik kulcseleme lett. A jövő az együttműködés és alkotmányos fejlődés fejlesztése: éves párbeszéd a Bíróság és az EP között – 2024-ben indult, 2025-ben már második alkalommal tartották ezt meg. Lehetséges szerződésmódosítási javaslatok közé sorolta az EP jogalkotási kezdeményezési jogának bővítését, a tanácsi szavazási szabályok átalakítását, alkotmányos kontroll erősítését. A bővítés újabb alkotmányos nyomást hoz: tisztázni kell az intézmények szerepét, növelni a Bíróság kapacitását.
Csehi Zoltán, az Európai Unió Bíróságának bírája előadásában bemutatta, milyen jogi és intézményi háttérben született az EUB Kubera-ügyben hozott ítélete (2023). Az előadó a saját bírósági munkája kapcsán szélesebb összefüggésekbe helyezte a kérdést abban az értelemben, hogyan ütközik egymással a tagállami eljárási autonómia és az uniós jog hatékony érvényesülésének követelménye. Mint ismert, a szlovén Kubera-vámügyből, pontosabban az uniós vám- és szellemi tulajdonjogokra vonatkozó szabályok alkalmazásából indult, amely a szlovén Legfelsőbb Bíróság sajátos eljárási gyakorlatát vetette fel. Fő tanulságok közé sorolta az előadó azt, hogy az EUB egyre szigorúbban ellenőrzi, hogy a tagállami bíróságok megfelelően biztosítják-e az uniós jog érvényesülését. Különösen fontos a tisztességes eljáráshoz való jog (Alapjogi Charta 47. cikk), valamint a tagállami eljárási autonómia nem írhatja felül az uniós jogot, de a Bíróság nem zárja ki, hogy bizonyos eljárási korlátok – ha koherensek – fennmaradhassanak.
Somssich Réka, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Állam- és Jogtudományi Kar (ÁJK) egyetemi tanára előadása az úgynevezett CILFIT-kritériumok, az előzetes döntéshozatali kötelezettség, illetve a kötelezettség-szegési eljárások viszonyát értelmezte az Európai Unió Bíróságának joggyakorlatában. Az előadó kifejtette, hogy ugyan a CILFIT kritériumai elméletben léteznek, gyakorlatban azonban sohasem alkalmazták őket teljesen tisztán. Hozzátette, hogy az EUB az úgynevezett Consorzio ítélettel finomította, de nem törölte el a CILFIT-tesztet. Megemlítette, hogy a hangsúly az indokolási kötelezettségre került: makroszinten az uniós jog egysége, mikroszinten az egyéni jogvédelem között folyamatos feszültség van, valamint a tagállamok közti diverzitás egyre nagyobb kihívás.
Gombos Katalin, az NKE ÁNTK Európai Köz- és Magánjogi Tanszék tanszékvezetője, habilitált egyetemi tanára az Európai Unió Bíróságának fejlődése és az előzetes döntéshozatali eljárás átalakulását mutatta be előadásában. Kiemelte, hogy a bíróság és a tagállami bíróságok viszonya folyamatosan alakul, az EUB és az előzetes döntéshozatali eljárás ma történelmi átalakuláson megy keresztül. Kiemelte a 2024-es reformot, amely új hatáskörmegosztást teremtett: gyorsíthatja az ügyintézést, de egyben komoly garanciákat is beépít az uniós jog egységének védelmére. Az előzetes döntéshozatal továbbra is a tagállami és uniós bíróságok közötti közvetlen párbeszéd legfontosabb eszköze.
Az előadások után, panelbeszélgetés keretében bemutatták Orbán Endre: Az uniós jog jogesetalapú áttekintése – Az Európai Unió Bírósága és 120 jelentős döntése című kötetét. Beszélgetésben a szerző mellett Villányi József nyelvi rektor, Gombos Katalin szakmai lektor, Kozák Kornélia, egyetemi tanársegéd (NKE), Szűcs Anikó Edit, egyetemi tanársegéd (NKE), Selnicean László, egyetemi tanársegéd (NKE) vett részt. A szerző elmondta: a könyv célja, hogy strukturáltan, világos dogmatikai alapokra helyezve mutassa be az Európai Unió Bíróságának legfontosabb ítéleteit. A mű felépítése tartalmaz egy bevezető fejezet, amely intézménytörténetével, az előzetes döntéshozatali eljárásokkal és az uniós bíráskodás fejlődésével foglalkozik. Majd következik a 120 jogeset: mindegyikhez rövid tényállás, értékelés tartozik, és ahol releváns, szószerinti bírósági idézet, hogy érzékelhető legyen a bíróság érvelése. A záró fejezet a bíróság szerepének értelmezéséről és a nemzetközi szakirodalomban folyt viták áttekintéséről szól.
A felszólalók hangsúlyozták, hogy a könyv látszólag nagyon sokféle ügyet tartalmaz, de olvasás közben szépen kirajzolódik a koherens koncepció. Hasznos mindazoknak, akik szeretnék megérteni, hogyan csapódik le az uniós jog a mindennapi életben, és milyen metodológiai szemlélet szükséges az esetjog megértéséhez. A többnyelvűség miatt a fordítás kulcskérdés: a szerző több olyan ítéletet is feldolgozott, amelynek nem volt hivatalos magyar változata, ezeket szakértői segítséggel fordították és ellenőrizték. A kötet nagyban segíti a hallgatók jogeset-értelmezési készségeit.
Szöveg: Harangozó Éva
Fotó: Szilágyi Dénes