A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kara (ÁNTK) konferenciát szervezett Üzleti és emberi jogi cselekvési tervet megalapozó szakértői elemzés bemutatása címmel október 13-án , az egyetem Széchenyi Díszteremében. A rendezvény célja az említett tanulmány ismertetése, valamint a további lépések és együttműködések kijelölése volt.
Varga Réka, az ÁNTK dékánja köszöntő beszédében felidézte az egyetem és a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közötti együttműködés kezdetét, amely az elemzés kapcsán jött létre és amely – meglátása szerint – példaértékű mintája az államigazgatás, valamint a tudományos szféra partnerségének. Hangsúlyozta, hogy az NKE egyik fő küldetése a közigazgatás szakmai támogatása és kutatási hátterének erősítése. Mint ismertette, a munkában 35 kutató vett részt: a 330 oldalas tanulmány konkrét szakpolitikai javaslatokat és ajánlásokat is tartalmaz. A projekt előzményeire utalva hozzátette, hogy a cselekvési terv kidolgozásának gondolata több mint tíz éve merült fel, de sokáig adminisztratív akadályok hátráltatták a megvalósítást. Varga Réka köszönetet mondott a munkában részt vevő kutatóknak és szakértőknek.
Jánszky Ágnes, az NGM főosztályvezetője az eseményen üdvözölte a résztvevőket és megerősítette Magyarország elkötelezettségét az emberi jogi normák és a felelős vállalati működés mellett. Ismertette a Nemzeti Kapcsolattartó Pont szerepét a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development – OECD) irányelveinek hazai terjesztésében, a vállalatok tájékoztatásában, valamint a panaszok mediációjában. Kiemelte, hogy a fentebb említett nemzeti cselekvési terv hozzájárul Magyarország nemzetközi együttműködéseinek erősítéséhez. Mint mondta, a konferencia célja egyrészt a szakértői tanulmány eredményeinek bemutatása, valamint a további lépések és partnerségek kijelölése.
Az OECD tagországok cselekvési terveiről Inmaculada Valencia, az OECD szakértője tartott előadást. Mint kiemelte, az OECD több kulcsfontosságú dokumentumot dolgozott ki a felelős üzleti magatartás (Responsible Business Conduct - RBC) előmozdítására: ilyen egyebek mellett az OECD irányelvek multinacionális vállalatok számára a legátfogóbb nemzetközi standard a felelős üzleti működésről, ajánlások a kormányok részéről a vállalatok számára olyan területeken, mint az emberi jogok, munkaügy, környezetvédelem, korrupcióellenes intézkedések. Kiemelte, hogy jelenleg 52 ország, köztük Magyarország is csatlakozott az OECD irányelveihez, és mindegyik létrehozta saját Nemzeti Kapcsolattartó Pontját, amely előmozdítja az irányelvek alkalmazását és segíti a panaszmechanizmusok kiépítését.
A hazai kutatásról szóló előadást Strihó Krisztina, az ÁNTK tudományos munkatársa és a kutatás szakmai vezető ismertette. Kiemelte, hogy a tanulmányt a minisztérium és az egyetem közös megállapodásának keretében készítették, széles körű szakértői csapat bevonásával. Célja az emberi jogok és a vállalati felelősség magyarországi helyzetének feltérképezése, valamint ajánlások megfogalmazása a kormányzati és vállalati szereplők számára. A munka három pillérre épült, követve az ENSZ Üzleti és Emberi Jogok irányelveinek szerkezetét. Ezek: az állam felelőssége, a vállalkozások felelőssége és a jogorvoslat (mediáció) tématerületei. Hangsúlyozta, hogy a tanulmány megállapította, a magyar állam jelentős lépéseket tett az emberi jogok érvényesüléséért, a magánszféra elkötelezettsége is erősödik, a magyar nyelvű iránymutatások ugyanakkor hiánya lassítja a folyamatokat. Strihó Krisztina kiemelte, hogy a jövő generációk felkészítése kulcsfontosságú. Mint fogalmazott: „A társadalmat megfelelően fel kell készíteni.”
Az előadásokat követő panelbeszélgetés az üzleti és emberi jogi nemzeti cselekvési terv és a felelős üzleti magatartás (RBC) aktuális kérdéseiről szólt, amelyet Szirbik Miklós, az NKE ÁNTK Európai Köz- és Magánjogi Tanszék adjunktusa moderált. A résztvevők – Pásztor Szabolcs, az NKE ÁNTK egyetemi adjunktusa, Kun Attila, az OECD Magyar Nemzeti Kapcsolattartó Pont tanácsadó testületi tagja, Inmaculada Valencia, az OECD szakértője és Lejo Sibbel, az ENSZ nemzetközi és munkajogi szervezet (ILO) munkajogi és társadalmi párbeszéd szakértője – a felelős üzleti magatartás nemzetközi és hazai fejleményeit járták körül, különös tekintettel az új szabályozási trendekre, a kormányzati és vállalati szereplők közötti együttműködésre, valamint a nemzeti sajátosságokhoz igazított gyakorlati megvalósításra. Pásztor Szabolcs megemlítette, hogy az RBC korábban önkéntes vállalás volt, ma viszont egyre inkább jogilag kötelező elvárás. Figyelmeztetett: a túl gyors vagy túlszabályozó folyamat fékezheti az innovációt és a gazdasági növekedést. Hozzátette: a magyar vállalatok sokszor kockázatkerülők, a munkavállalók pedig még nem élnek a részvétel és beleszólás lehetőségével, ami kulturális sajátosságokra vezethető vissza.
Kun Attila hangsúlyozta, hogy az RBC-t érintő trendekben „keményedés” figyelhető meg – a soft law helyét fokozatosan átveszi a hard law, azaz a kötelező szabályozás. Inmaculada Valencia szerint a felelős üzleti magatartás ma már a globális befektetési megállapodások 70 százalékában megjelenik. Lejo Sibbel a munkavállalói jogok és a vállalati felelősség kapcsolatáról beszélt: felhívta a figyelmet a kényszermunka világszintű növekedésére, ami új kihívásokat teremt. A résztvevők kitértek a nemzeti és regionális különbségek szerepének elemzésére is: megállapodtak abban, hogy a nemzetközi modellek (pl. német, belga) nem másolhatók automatikusan, ugyanis a magyar társadalom hierarchikusabb szerkezete és kockázatkerülése miatt kulturálisan érzékeny adaptációra van szükség. Közép-Európában (pl. Magyarország, Szlovákia) ugyanakkor a hasonló történelmi háttér megkönnyíti a szakpolitikai együttműködést, míg más régiós országokkal eltérő megközelítésre van szükség. Megállapodtak abban, hogy a végső cél egy olyan gazdasági kultúra kialakítása, ahol az átláthatóság, felelősség és társadalmi bizalom a növekedés természetes alapjai.
Szöveg: Harangozó Éva
Fotó: Szilágyi Dénes