A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Kormányzástani és Közpolitikai Tanszéke 2025. június 17-én harmadik alkalommal rendezte meg a Nemzetközi közpolitikai műhelyt, melynek témája az e-kormányzás új korszakára való felkészülés volt. Az online rendezvényen az illinois-i Governors State University, a pennsylvaniabeli Penn State University, továbbá az amerikai szövetségi adóhatóság, az IRS jogtanácsosa képviseltette magát előadóként az NKE kutatóin kívül. Továbbá a University of Alabama, valamint a Roma Tre és az Universitá di Napolil l’Orientale kutatói is bekapcsolódtak hallgatóként, illetve hozzászólóként a műhely munkájába. A rendezvény az NKE hallgatóinak tehetséggondozását szem előtt tartva az NKE-n kutató PhD hallgató, Isabella Capone is előadta kutatásai összefoglalását.
A szervező Gellén Márton köszöntötte a résztvevőket, kifejtette, hogy ez már a harmadik rendezvény, amelynek célja, hogy földrajzi határokra tekintet nélkül, egy-egy kormányzástani és közpolitikai téma köré gyűjtse a téma kutatóit úgy, hogy legyen lehetőség kérdések, észrevételek megvitatására is. Magyarországon bevezetésre került a digitális állampolgárság, jelentős kormányzati adatvagyon halmozódott fel, a következő lépés az adatalapú kormányzás egyes aspektusainak kidolgozása lehet. Younhee Kim (Associate Professor of Public Administration, School of Public Affairs, Penn State, Harrisburg, editor of „The Art of Digital Governance”) kifejtette, hogy a digitális kormányzás koncepciója az újabb, az e-kormányzás inkább szolgáltatás-centrikus volt, a digitális kormányzás pedig ismét a technológiára, ezúttal a big data feldolgozásra és a mesterséges intelligencia technológia beépítésére összpontosít. A digitális állampolgárság az USA-ban az egyik vezető kutatási téma, akárcsak Magyarországon. A korábbi digital divide gondolata folytatódik, most digitális inkluzivitásnak nevezzük. A Penn State kutatói az elmúlt 20 évben 6 olyan trendet figyeltek meg a területen, amely nagyjából konstans maradt. Ezek közül a teljesítmény-menedzsment a konkrét kutatási terület, amivel Kim Younhee foglalkozik, de valójában a nagy kérdés, hogy az egyes aspektusok hogyan kapcsolódnak be egy lehetőleg harmonikusan működő digitális ökoszisztémába. Laura L. Lynn (IRS, American Bar Association) előadásában kifejtette, hogy az IRS is használ mesterséges intelligenciát, elsősorban az adóvisszatérítések jogosultságának elemzéséhez, azonban kifelé nem ad semmilyen konkrét támpontot, hogy ez hogyan működik vagy mik a prioritásai. Valójában petabájtokról van szó, amely adattömeg méretének folyamatos növekedése mellett egyre csökken az esélye, hogy bármilyen átláthatóság jellemezné a hatóság munkáját. Erica Ceka (Assistant Professor, MPA Program, Governors State University, IL) a belső ellenőrzési tevékenység mesterséges intelligenciával való támogathatóságával kapcsolatos attitűdöket vizsgálta. Megállapítása szerint a vizsgált 140 felsőoktatási intézményben általános meggyőződés, hogy a generatív AI elvileg használható a belső ügyviteli, ellenőrzési rendszerekben, de egyelőre mindössze egyetlen olyan intézmény van, ahol ezt be is építették a belső folyamatokba. A gyakorlatban az AI tekintetében a megbízhatósági és biztonsági kifogások felmerülése kezeletlen maradt. Lényegében még arra is alig használják, hogy az űrlapok kitöltésének formai hibáit kiszűrjék vele, ennél magasabb döntéstámogatási szerepe pedig egyáltalán nincs egyelőre.
Horváth Anett az NKE Kormányzástani és Közpolitikai Tanszékének adjunktusa a digitális település és a regionális fejlesztés összefüggéseit mutatta be. A hallgatóság számára értékes információ volt, hogy Magyarországon egész kis települések is önálló digitális jóléti (digitális települési) elképzeléseket valósítanak meg, és igyekeznek közszolgáltatásaikat hozzáférhetőbbekké tenni. Isabella Capone PhD hallgató (témavezető: Tanács-Mandák Fanni, Kormányzástani és Közpolitikai Tanszék) a magyar és az olasz e-kormányzási politikákat hasonlította össze. Megállapítása szerint a digitális fejlődés egyaránt kihívást támaszt mindkét országban. Az összehasonlítás egyik lehetősége a DESI, a digitális gazdasági és társadalmi index adatain keresztül történhet. Az olasz fejlődés a digitálisan támogatott egészségügy területén jelentősen előrehaladt, ezzel szemben Magyarországon jelentős beruházások történtek a konnektivitási infrastruktúra kiépítése és a kormányzati felhőszolgáltatás alkalmazása területén, valamint Magyarország bizonyos mértékig előnyben van a munkatársak képzése területén.
Készítette: Gellén Márton