Megtartotta első ülését az újonnan megalakult Kormányzat, kormányzás és közpolitikai rendszerek Kutatóműhely a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE). Az eseményt a kutatóműhely az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar (ÁNTK) Kormányzástani és Közpolitikai Tanszékkel közösen szervezte meg június 5-én, az egyetem John Lukacs Társalgójában. A konferencia az állam- és kormányzáselméleti alapkutatás kérdéseit állította a középpontba.
Kaiser Tamás professzor, egyetemi tanár, a Kormányzástani és Közpolitikai Tanszék vezetője köszöntő beszédében felidézte az egyetemen több mint egy évtizede működő állam- és kormányzáskutatások legfontosabb mérföldköveit, Kiemelve, hogy az elméleti keretek bázisán egyre a kutatásoknak változó, gyakran bizonytalan környezetben, egyre komplexebb problémákkal kell szembenéznie, ami megköveteli újabb tudományterületek, valamint azok specializált alterületeinek bevonását.
Az újonnan megalakult kutatóműhely vezetője, Frivaldszky János egyetemi tanár, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) és az NKE ÁNTK kutatóprofesszora előadásában rámutatott arra, hogy a nemzetközi szakirodalomban az utóbbi évtizedekben a politikai hatalom megszerzése és megtartása és annak államgyakorlási módjainak elemzése mellett, vagy egyre inkább ezek helyett az állami kormányzással kezelhető társadalmi problémák és azok változásainak problematikája felé terelődött a figyelem. Mint fogalmazott, a korábban az államra, s az állami hatalom szerveződésére koncentráló felfogás a politikai közösség céljainak, közjavának formálását és gyakorlati megvalósíthatóságának vizsgálatát célul tűzve az államot képviselő kormányzat kormányzási módjainak, képességeinek és kapacitásainak, valamint a kormányzati teljesítmény mérhetőségének vizsgálata felé kezdett fordulni. „A kormányzás célja és tartalma szemszögéből szükséges tehát az állam létének értelmét és annak szerveződése helyességét megítélni” – emelte ki a professzor, aki kiemelte azt is, hogy a tanszéken a kormányzáselmélet és a közpolitika nemcsak szakterületeket, tantárgyakat fednek le, hanem egyszersmind a politikatudomány vezető ágait is jelentik jelenleg külföldön, amelyekre épül a közpolitikai szakemberképzés nemcsak graduális, hanem a doktori képzés szintjén is. „Ez is indokolta egy önálló, ilyen tematikájú kutatóműhely létrehozatalát” – tette hozzá Frivaldszky János.
Gellén Márton, az NKE ÁNTK Kormányzástani és Közpolitikai Tanszékének egyetemi docense előadásában arra mutatott rá, hogy egy reflexív államelmélet elemeként ki kell dolgozni a mai kor körülményei között érvényes antropológiai államelméletet. Megfogalmazása szerint a mai államnak törvényszerűen állást kell foglalnia a humán prezerváció és dekonstrukció kérdésében, ami Joseph Ratzinger kifejezésével elvezet a "relativizmus diktatúrájához”. Az előadásban számos aktuális példát hozott fel az előadó az ember-gép, az ember-állat, az ember-ökoszisztéma, az ember-termék, az ember-árucikk határok közpolitikai intézkedések és jogrendszerek által támogatott felszámolására, amelyek kapcsán szerinte logikus következtetésként merül fel a kérdés, hogy a mai állam emberhez való viszonya meghatározza az állam alapvető milyenségét. Hozzátette, hogy a relativizmus diktatúrája az ember ellen fordul, nem az embert kell felszámolni, hanem a relativizmust.
Pongrácz Alex kutató felszólalásában az államelmélettel szembeni kihívások természetéről osztotta meg gondolatait. Leszögezte, hogy bár az állam létezése objektív társadalmi szükségletnek számít, a szervezett közhatalommal szemben mégis időről-időre támadásokat intéznek egyes eszmék képviselői. Kiemelte, hogy a 2008-ban kitört globális gazdasági és pénzügyi válság nyomán azonban a gyakorlat olyan irányt vett, hogy egyre több állam igyekezett visszavenni korábbi pozícióit a transznacionális hátterű gazdasági erőközpontoktól. Szerinte mindez szükségszerűen vezetett az erős állam – alkotmányos korlátok formula kimondásához és érvényesítéséhez.
Cs. Kiss Lajos, az NKE ÁNTK professor emeritusa előadásában kiemelte a vallomás-műfaj klasszikus szövegeinek központját képező „eredetélmény” (megvilágosodás-megtérés) fogalmát, amely egyfajta kiegészítésként Polányi Mihály „személyes-hallgatólagos tudásról” kialakított elméletéhez kapcsolható. Az „eredetélmény” Szent Ágoston, Descartes, Rousseau, Karl Popper, Horváth Barna filozófiai életrajzaiban elbeszélt komplex élmény-tapasztalat általánosítása, amely az élettörténet, a személyiségfejlődés részévé válik, egzisztenciális jelentőséggel bír, hosszú távon meghatározza a tudományt művelők hivatásfelfogását, megismerési érdekét. Az előadás példaként Michail Romm Hétköznapi fasizmus című filmjét említette, amely a megismerési érdeklődést a totalitarizmusjelenség értelmezésére (Weber-kutatás: értékracionális legitimitáson alapuló uralomtípus konstrukciója), majd ehhez kapcsolódva 1993-94-ben, Henning Ottmann javaslatára, a Carl Schmitt életművére irányította.
A konferencia második felében a Cs. Kiss Lajos által szerkesztett Reflexív államelmélet I. Tudományelmélet című kötet fejezeteinek, valamint az államelmélet lehetséges alkalmazását vitatták meg a szerkesztő, valamint Szigeti Péter egyetemi tanár, a Széchenyi István Egyetem professor emeritusa, Szilágyi Péter egyetemi tanár, az Eötvös Loránt Tudományegyetem (ELTE) Állam- és Jogtudományi Kar (ÁJK) professor emeritusa, Könczöl Miklós, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) egyetemi docense és Tattay Szilárd, a PPKE egyetemi docense részvételével. A „reflexív” és „szinoptikus” jelzőkkel azonosított, négy kötetre tervezett vállalkozás (I. Tudományelmélet; II. Tárgyelmélet 1. Államszemantika: Euroatlanti államelméletek; III. Tárgyelmélet 2. Államszemantika: Magyar államelméletek; IV. Tárgyelmélet 3. Szinoptikus államelmélet) az Egyetemen 2016-2017 óta folyamatban levő államelméleti alapkutatás első szakaszának a lezárását jelenti. A kötet második részét idén ősszel mutatják be.
A beszélgetésen felvetődött az állam történetfilozófiai problematikája, szó volt az ökonómiai szempontok jelentőségéről az államfejlődésben, különösen a jóléti államok gazdasági alapozásában. Felmerült az államelmélet oktatásának problémái a jogi karokon, kiemelve az angol nyelvű kurzusokat és a megfelelő tankönyvek hiányát és felmerült az az igény, hogy az államelmélet oktatása többet és mást nyújtson a joghallgatóknak, figyelembe véve a politológiai ismereteket is. E mellett a résztvevők az államelméleti kutatások itthoni és nemzetközi helyzetét is értékelték, kitérve a nyugati mainstream gondolkodás kritikájára és a nemzetállam fontosságára a világ különböző részein. Végül szó volt arról is, hogy a kutatóműhely az őszi szemeszterben folytatja munkáját, amelynek első nagy témája a kormányzás emberi életminőségre gyakorolt hatásának elméleti és gyakorlati szempontú vizsgálata lesz.
Szöveg: Kaiser Tamás professzor, az NKE ÁNTK Kormányzástani és Közpolitikai Tanszék vezetője és Harangozó Éva
Fotó: Szilágyi Dénes