Az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar (ÁNTK) Emberi Erőforrás Tanszékének szervezésében második alakalommal rendeztek konferenciát a közbeszerzés és az integritás kapcsolatáról a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) május 23-án. Az eseményen a témával foglalkozó szervezetek képviselő osztották meg tapasztalataikat egymással.
„Az Európai Unió által elindított kondicionalitási eljárás részeként a magyar kormány vállalásokat tett a többi között annak érdekében, hogy a közbeszerzési versenyt fokozza” – emlékeztetett megnyitóbeszédében Bartóki-Gönczy Balázs. Az ÁNTK tudományos dékánhelyettese kifejtette: az NKE is kiveszi a részét a feladatokból úgy, hogy különböző képzéseket és szakmai rendezvényeket szervez a témában. A 2024-2026 között megvalósuló programterv azt irányozza elő, hogy minden évben egy-egy nagyobb konferenciát, workshopokat és pódiumbeszélgetéseket tartsanak, valamint podcasteket készítsenek – részletezte.
„A legbüszkébbek a Védendő adat, elérhető információ, feddhetetlenség – Az adatvédelem, információszabadság és az integritás összefüggései című továbbképzésünkre vagyunk, amit már több csoport végzett el” – emelte ki Bartóki-Gönczy Balázs.
A közbeszerzések integritása fejlesztése területének aktualitásairól Kovács László beszélt előadásban, amit statisztikai adatokkal támasztott alá. A Közbeszerzési Hatóság elnöke felidézte, hogy korábban az egyajánlatos közbeszerzési eljárások aránya 40 százalék körül volt Magyarországon, jelenleg 26 százalék, de az EU által indított kondicionalitási eljárásban hazánk vállalta, hogy 15 százalékra szorítja ezt. Hangsúlyozta: az uniós átlag 20 százalék. Példaként említette Lengyelországot, ahol 52 százalék ez az arány, míg Csehországban 42, Görögországban pedig 40 százalék. Hozzátette: a 15 százalékos határt a tagállamok közül csak Svédország érte el, illetve Norvégia és Izland, amelyek nem tagjai az Európai Uniónak.
Kovács László a hirdetményellenőrzést nevezte a Közbeszerzési Hatóság legfontosabb feladatának, de nagy figyelmet fordítanak arra is, hogy a szerződések megkötése után a kivitelezést is monitorozzák. Példaként említette, hogy tavaly a 24 ezer közzétett hirdetményhez több mint 26 ezer hiánypótlást küldtek ki. Beszélt arról is, hogy az elmúlt évben több mint 173 millió forint bírságot szabtak ki.
A Közbeszerzési Hatóság elnöke kitért még a minősített ajánlattevő rendszer átalakítására, amellyel kapcsolatban kifejtette: a jövőben bronz, ezüst és arany fokozatú pályázatokat írnak ki. Hozzátette: a zöld, kiegészítő fokozattal azt a vállalkozást díjazzák majd, amely elkötelezett a környezettudatosság mellett.
A közbeszerzésekkel kapcsolatos aktualitásokról Pfund Erik számolt be. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) Felderítő Irodájának vezetője részletesen beszélt a kartellekről és a közbeszerzési kartellekről. Kifejtette, hogy a kartell olyan, versenytársak közötti megállapodás, vagy összehangolt magatartás, amelynek célja a verseny korlátozása vagy torzítása, míg közbeszerzési kartellnek azt nevezik, amikor a kartellezésre egy közbeszerzési eljárásban kerül sor. Rámutatott: a közbeszerzési kartellek célja a nyertes vállalkozás és az ár meghatározása.
Pfund Erik kitért a GVH Felderítő Irodájának feladatára is, amely egyebek mellett a kartellekkel kapcsolatos információgyűjtésből, a felderítésből és az elemzésből áll. Példaként említette az ajánlatok egyező hibáit, a költségvetések készítőinek gyakori együttindulását, egymás alvállalkozóiként történő bevonását, a hiánypótlás nem teljesítését, illetve a visszalépéseket.
A Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetségének (KÖSZ) aktuális szakmai tevékenységét a szervezet elnöke, Polgár Adrienn mutatta be. Emlékeztetett: a KÖSZ azután alakult meg, hogy hazánk 2004-ben az Európai Unió tagja lett és életbe lépett az új közbeszerzési törvény. Kifejtette, hogy az egyesület összefogja a hazánkban közbeszerzéssel foglalkozókat, és olyan tevékenységet folytat, amely hozzájárul a megfelelő, szabályos, minőségi és etikus közbeszerzések lefolytatásához.
Polgár Adrienn kiemelte, hogy a KÖSZ 2016 óta működik együtt a Közbeszerzési Hatósággal, emellett hivatalos delegáltként részt vesz a Közbeszerzési Tanácsadók Szakmai Testületének és a korrupcióellenes munkacsoport munkájában, valamint a MAHOP Plusz Monitoring Bizottság tevékenységében.
Virágh Norbert, a Közbeszerzési Döntőbizottság elnökhelyettese a szervezet és a bíróság aktuális döntéseinek tapasztalatait részletezte. Ambrusné Tóth Éva a Nemzeti Adatvédelem és Információszabadság Hatóság Átláthatósági Hatóság Osztály vezetője a közbeszerzés és átláthatóság kapcsolatát elemezte.
A konferencia délutáni részében az összeférhetetlenség szabályozásának és gyakorlatának kérdéseiről tartott előadást Dúl János. Az ÁNTK Civilisztikai Tanszékének adjunktusa a közbeszerzési törvénnyel kapcsolatban egyebek mellett az ajánlattevő összeférhetetlenséggel kapcsolatos kötelezettségét emelte ki. Fontosnak nevezte ugyanakkor a közpénzek hatékony felhasználást.
A közbeszerzések integritásának védelméről OECD-ajánlások felhasználásával Nagy-Fribiczer Gabriella, az Integritás Hatóság szakértője számolt be. Felidézte, hogy az OECD szerint közbeszerzési szempontból az integritás a pénzeszközök, a források, az aktívák és a hatalom hivatalos céloknak megfelelő, a közérdekkel összhangban való felhasználása. Kitért egyebek mellett azokra a fogalmakra is, amelyek közbeszerzési szempontból nem minősülnek integráns megoldásnak, mint például a korrupció, a megvesztegetés, a kenőpénzek elfogadása, vagy a kliensrendszer kialakítása.
Az esemény végén a meghívott szervezetek képviselői kerekasztal-beszélgetést folytattak Gulyás Attila, az ÁNTK Emberi Erőforrás Tanszék mesteroktatójának vezetésével.
Szöveg: Szabó Réka Zsuzsanna
Fotó: Szilágyi Dénes