„A jövőt az a nemzet nyeri, amely megérti, hogy a fiatalok támogatása, azaz a tanulás, az életkezdés, a család és a gyermekvállalás támogatása, az nem költségvetési tétel, hanem a legjobb befektetés” – fogalmazott Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar (ÁNTK) Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézete (GVKI) által Diploma és gyermekvállalás címmel rendezett konferencián április 24-én, az egyetem Széchenyi Dísztermében. Az esemény résztvevői a diplomaszerzés időszakában tervezett családalapítás és gyermekvállalás támogatásának lehetőségeit vizsgálták, különös hangsúlyt fektetve a diplomás szülők gyermekvállalási szokásaira és a támogató rendszerek fejlesztésének fontosságára.
Deli Gergely, az NKE rektora köszöntőjében kiemelte, az egyetem küldetése, hogy a mai kor kihívásaira reagálva olyan oktatási és kutatási tevékenységet folytasson, amely a közjót szolgálja, miközben összhangban áll a társadalmi és nemzetstratégiai célokkal. A demográfiai válság kapcsán rámutatott, hogy Európa példátlan kihívással szembesül, amit Mario Draghi jelentése is aláhúzott, hangsúlyozva, hogy a kontinens versenyképességének növeléséhez elengedhetetlen a demográfiai hanyatlás megállítása. A rektor emlékeztetett: „Hazánkban a termékenység a 2011-es valaha mért legalacsonyabb szintről, 1,23-ról 2021-ig folyamatosan javult 1,61-re, majd 2022-től három éven át a gyermekvállalási kedv csökkenését tapasztalhattuk. A legfrissebb Eurostat adatok szerint 2023-ban hazánkban 1,55 volt a termékenységi ráta, amivel a harmadik legjobbak lettünk úgy, hogy 23 országban nagyobb mértékű volt a hanyatlás. Az unió átlaga a valaha mért legrosszabb, 1,38 volt” – fogalmazott.
Deli Gergely kitért a felsőfokú végzettségű fiatalok családalapítási trendjeire, hangsúlyozva, hogy a 20–40 éves nők körében minden harmadik diplomás, Budapesten pedig a gyermeket vállaló anyák több mint fele rendelkezik felsőfokú végzettséggel. Az NKE Diploma és gyermekvállalás című kutatása éppen ennek a csoportnak a családalapítási terveit vizsgálja, mivel a hallgatók az egyetemi évek alatt formálják meg ezekre vonatkozó elképzeléseiket. Deli Gergely szólt a Generációs kihívások a magyar közszolgálatban projektről is, amely a Z generációs közszolgálati munkavállalók helyzetét elemezte, és amelynek eredményeit a konferencia panelbeszélgetései során mutatták be. A rektor továbbá hangsúlyozta a támogató rendszerek jelentőségét, különösen azok számára, akik gyermekvállalás mellett kívánnak továbbtanulni vagy újabb végzettséget szerezni.
Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter előadásában a magyar felsőoktatás nemzetközi versenyképességét és családbarát átalakítását helyezte a középpontba. Kiemelte, hogy a magyar egyetemek jelentős előrelépést tettek a globális rangsorokban: „Büszkén mondhatjuk, hogy tizenkét egyetemünk a világ legjobb 5 százalékában, három a legjobb 2 százalékában, egy pedig az 1 százalékában van. Vannak szakjaink, amelyek a top 10-ben, top 20-ban, top 50-ben helyezkednek el a világon” – fogalmazott. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a felsőoktatás hozzáférhetősége is jelentősen nőtt, hiszen ma közel 330 ezer hallgató tanul a magyar egyetemeken, az idei felvételi jelentkezők száma pedig 129 730 volt. Különösen fontos eredmény, hogy minden második jelentkező vidéki egyetemre jelentkezett, és a hátrányos helyzetű jelentkezők száma 50 százalékkal emelkedett az elmúlt években.
Hankó Balázs a diploma gazdasági előnyeire is kitért, hangsúlyozva, hogy „a magyar diploma másfélszeres bérszorzót jelent átlagosan, és azonnali elhelyezkedést biztosít”. A családbarát intézkedések közül kiemelte az állami ösztöndíjas helyek magas arányát: „Egyedülálló Európában, hogy tízből közel nyolc fiatal állami ösztöndíjas támogatással kezdi meg tanulmányait.” Kiemelte, hogy a diákhitel-konstrukciók is a gyermekvállalást ösztönzik: az első gyermek születésekor három év szüneteltetés, a másodiknál 50 százalékos, a harmadiknál teljes hitel-elengedés jár, míg a 30 év alatti anyák teljes diákhitel-elengedésre jogosultak. „Az elmúlt években huszonhatezer esetben történt ilyen kedvezmény” – mondta a miniszter. További intézkedés, hogy a 30 év alatti szülők állami ösztöndíjas képzésre sorolhatók át, a tizennégy év alatti gyermeket nevelő hallgatók pedig egyéni tanrendet kaphatnak, hogy a tanulás és a családi élet összeegyeztethető legyen – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a kormány célja a fiatalok szabad döntésének támogatása. Hankó Balázs szerint a felsőoktatás értékalapú megújítása nemcsak a nemzetközi versenyképességet szolgálja, hanem a magyar családok és a nemzet jövőjét is erősíti.
Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, valamint fiatalokért felelős államtitkára a nők felsőoktatási részvételéről és a családbarát intézkedések fontosságáról beszélt. Elmondta, hogy a felsőoktatásban a nők aránya 55 százalék, míg a férfiaké 45 százalék, de a szakképzésben ez az arány fordított, ahol a férfiak vannak felülreprezentálva. „A nők különösen a pedagógus-, bölcsész- és egészségtudományi képzéseken erősek, míg a műszaki és informatikai területeken alulreprezentáltak” – magyarázta. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a szakképzésben erősíteni kell a nők részvételét ezeken a területeken, amihez már az általános iskolában pályaorientációs programokat kell indítani. „A szakképzés a műszaki felsőoktatás előszobája, ezért toborzási rendszert kell kialakítani, amely a lányokat is motiválja ezekre a területekre” – fogalmazott.
Varga-Bajusz Veronika hozzátette, a rugalmas tanulási lehetőségek, például az online platformok és az egyéni tanrend kulcsfontosságúak a szülő hallgatók számára, hozzátéve, hogy a családbarát felsőoktatás nemcsak a hallgatókat, hanem az egyetemi közösségeket is erősíti. Példaként említette a gyermekmegőrzési lehetőségeket, például az egyetemi bölcsődéket és óvodákat, amelyek lehetővé teszik, hogy a szülők nyugodtan koncentrálhassanak tanulmányaikra. „A cél, hogy ne kelljen választani a tanulás és a családalapítás között – zárta előadását, hangsúlyozva, hogy a családbarát felsőoktatás nem politikai, hanem nemzetstratégiai kérdés.
Szalai Piroska miniszterelnöki főtanácsadó és az ÁNTK GVKI munkatársa a termékenységi adatok és a családpolitika összefüggéseit elemezte részletesen. Kiemelte, hogy a termékenység prociklikus változó, vagyis a családok biztonságérzete meghatározza a gyermekvállalási kedvet. „Ha olyan intézkedések születnek, amelyek erősítik a családok biztonságérzetét, akkor kilenc hónap múlva a születésszámok emelkednek” – emelte ki, példaként említve a 2013-as GYED Extra bevezetését, amely után 2014 februárjában nőtt a születésszám. Hangsúlyozta, hogy a 2010-es kormányváltás óta jelentős eredményeket értek el: „2010-ben az EU utolsó helyén álltunk a termékenységi arányszámban, ma a harmadikok vagyunk. A házasságok száma 31 százalékkal nőtt, a válásoké 29 százalékkal, az abortuszoké pedig 50 százalékkal csökkent” – részletezte.
Szalai Piroska részletesen bemutatta a diplomás nők foglalkoztatási adatait, kiemelve, hogy „a negyven év alatti diplomás nők foglalkoztatási rátája 90,5 százalék, ezzel első helyen állunk az EU-ban”. A termékenységi adatok kapcsán rámutatott, hogy a diplomás nők körében a születésszámok stabilabbak, mint a középfokú végzettségűeknél, de a gyermekvállalás csúcsa a 30-35 éves korosztályban van. „A diplomás anyák szüléseinek háromnegyede 30 éves kor felett történik, ezért fontos, hogy a családalapítást támogató környezetet teremtsünk” – hangsúlyozta.
A főtanácsadó kiemelte, hogy a termékenység és a gazdasági mutatók szorosan összefüggenek. „Negatív korreláció van a termékenység és a munkanélküliségi ráta, valamint a szegénységi kockázat között. Ha csökken a gyermekes családok szegénysége, nő a termékenység” – magyarázta. Szalai Piroska szerint az 1995-ös Bokros-csomag súlyos hatással volt a termékenységre, de a 2010 utáni intézkedések, például a családi adókedvezmények és a GYED Extra, jelentős javulást hoztak. „Ha a 2010-es termékenységi szinten maradtunk volna, 200 ezerrel kevesebben lennénk. A mai 1,6-os ráta a COVID és a háború bizonytalanságai miatt csökkent, de még így is dobogósok vagyunk” – mondta, hozzátéve, hogy a családpolitika sikere a magyar családok szabad döntésein alapul.
Koncz Zsófia, a Kulturális és Innovációs Minisztérium családokért felelős államtitkára a magyar családpolitika három pillérét – anyagi biztonság, munka és család egyensúlya, otthonteremtés – mutatta be, hangsúlyozva, hogy a rendszer a világon egyedülálló. „Körülbelül harmincféle intézkedés szolgálja a magyar családokat, ilyen komplex rendszer sehol nincs” – hívta fel a figyelmet.
Az otthonteremtési támogatások közül a CSOK, a falusi CSOK és a babaváró támogatás jelentőségét emelte ki, amelyek több mint 200 ezer, illetve 60 ezer családot segítettek. „A babaváró támogatás több mint 50 százalékát otthonteremtésre fordítják a fiatalok” – ismertette. Koncz Zsófia hangsúlyozta, hogy ezek az intézkedések nemzetközi figyelmet is kiváltottak: „Az EU-ban soha nem született ilyen kevés gyermek, mint ma. Mi magyarok elsőként vettük napirendre a demográfiai kihívásokat az uniós elnökség alatt.
A családokért felelős államtitkár bemutatta a 2025-től induló adócsökkentési programot is, amely a CSOK és GYED SZJA-mentességét, valamint a háromgyermekes anyák élethosszig tartó SZJA-mentességét tartalmazza. „Egy háromgyermekes család évente 3,7 millió, egy kétgyermekes 2,2 millió forintot takaríthat meg” – hangsúlyozta. A CSOK Extra bevezetése pedig azoknak az édesanyáknak segít, akik a gyermek három hónapos korától dolgoznának, például egyéni vállalkozóként. „A CSOK Extra lehetőséget ad arra, hogy az édesanya részmunkaidőben dolgozzon, miközben a CSOK 70 százalékát megkapja” – magyarázta.
Az előadásokat kerekasztal-beszélgetések követték. Az első panel a diploma, pályakezdés és család témáját járta körül Szajlai Csaba moderálásával. A résztvevők között szerepelt Uzsák Katalin, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium területi közigazgatás működtetéséért felelős helyettes államtitkára, Szemereyné Pataki Klaudia, Kecskemét város polgármestere, valamint Kajtár Edit, az NKE ÁNTK Emberi Erőforrás Tanszékének egyetemi docense.
A második kerekasztal-beszélgetésen Dörstelmann-Fodor Kinga, a Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgató-helyettese, Rosonczy Kovács Mihály, a Nézőpont Intézet külügyi igazgatója, Fejérdy Gergely, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója és a PPKE BTK egyetemi docense, valamint Szalai Piroska nyújtottak nemzetközi kitekintést a témában, szintén Szajlai Csaba vezetésével.
Szöveg: Sallai Zsófia
Fotó: Szilágyi Dénes