Hogyan válhat gyümölcsözőbbé a közép-európai országok együttműködése? Miként befolyásolja életünket a gázai vagy éppen a távolinak tűnő tajvani konfliktus? E témákról folytattak nemzetközi eszmecserét a téma szakértői az egyetemen.
Az intézményközi és a hallgatók közötti együttműködés erősítésére indított kezdeményezést tavaly a pozsonyi Bratislava International School of Liberal Arts (BISLA) hallgatói közössége és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar (ÁNTK) Nemzetközi és Európai Szakkollégiuma. Utóbbi meghívására érkeztek a legutóbbi pozsonyi látogatás viszonzására idén a BISLA oktatói és diákjai február 17–19. között a Ludovika Campusra, hogy együtt gondolkodjanak az átalakuló világrend kihívásairól egy háromnapos intenzív közös workshopon. Ennek részeként az ÁNTK oktatói vezetésével a világ aktuális geopolitikai kihívásairól is beszélgettek a résztvevők február 18-án, kedden az Oktatási Központban.
Térségünk ma komplex kihívásokkal szembesül, ezért is fontos az akadémiai szintű együttműködés az országok között – emelte ki bevezető előadásában Zachar Péter Krisztián nemzetközi dékánhelyettes, az NKE ÁNTK Nemzetközi Kapcsolatok és Diplomácia Tanszék (NKDT) tanszékvezető habilitált egyetemi docense.
„Németország hazánk első számú kereskedelmi partnere, így egyetlen apró tüsszentésük nyomán ágynak eshet a magyar gazdaság” – ezt már Speck Gyula, az NKE ÁNTK NKDT tanársegéde hangsúlyozta a Mi várható Németországban? Németország európai szerepe a szövetségi választások után című előadásában.
Varga Réka dékán, az NKE ÁNTK Nemzetközi Jogi Tanszék tanszékvezető egyetemi docense a Humanitárius jogok: múltbéli tanulságok és jövőbeli kihívások című előadásában azt emelte ki, hogy a konfliktusok gyökeresen megváltoztak a kilencvenes évek óta, hiszen a harcoló felek kevésbé felismerhetők, civilek közé rejtőznek.
Tajvan közelebb van hozzánk, mint azt a térképről gondolnánk – mondta Bartók András, az NKDT tanársegéde A Tajvani-szoros esetleges konfliktusának geostratégiai következményei című előadásában –, hiszen az onnan származó technológiai eszközök mindannyiunk mindennapjait érintik.
„Az utóbbi szűk egy hónapban Trumpnak még nem volt afrikai területi követelése” – kezdte tréfásan Perifériából perifériára: változások az USA Afrika-politikájában című előadását Marsai Viktor, az NKDT habilitált egyetemi docense. Így, ha a kontinensnek szerencséje van, nem politikai vezetők, hanem a szakértők hajtják végre az USA Afrika-politikáját. Mikor kezdődött a gázai konfliktus? Mi a célja? Mit jelent a terrorista szervezet kifejezés? Lehet-e tartós megoldása a gázai krízisnek? – e kérdéseket járta körül Nagyné Rózsa Erzsébet, az NKDT egyetemi tanára Milyen kérdései vannak a gázai háborúnak? című előadása.
A háromnapos eseményen szimulációs gyakorlatot is tartottak Bartók András tanársegéd vezetésével, ami egy képzeletbeli konfliktus Európára gyakorolt hatásait modellezte. A látogatás zárásaként Novák-Varró Virág, az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszékének tanársegéde vezetésével tudományos írásbeliségre fókuszáló felkészítésen és műhelymunkán vettek részt a magyar és vendég hallgatók.
A workshopról bővebben is olvashat az egyetem tudományos portálja, a ludovika.hu cikkében.
Szöveg: Sarnyai Tibor
Fotó: Szilágyi Dénes