2024. november 12-én az Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Európai Köz- és Magánjogi Tanszékének szervezésében került sor az „Európai Unió jogának legújabb fejlődési irányai” c. konferenciára.
A tavalyi év után, amelynek keretében az EU belső piacának 30 éves évfordulóját ünnepelték meg a résztvevők az idei évben általános jelleggel a konferencia előadásai az uniós jog legfontosabb újdonságaira reflektált. A délelőtti angol nyelvű szekcióban, amelyet Orbán Endre az NKE adjunktusa vezetett, Pier Paolo Pigozzi, az NKE nemzetközi rektorhelyettese, valamint Váradi Ágnes az NKE közszolgálati egyetemi docense köszöntötték az előadókat és a közönséget.
Villányi József az Európai Parlament Főtitkárságának képviseletében, egyben a Kar tiszteletbeli oktatójaként bevezető előadásában elemezte az Európai Unió zöld átállásának dilemmáit – felvázolva a greenlash, mint a fenntarthatósági prioritások relativizálódásának lehetőségét. Allan F. Tatham a brexit utáni jogi kihívások érdekességeire tért ki az Egyesült Királyság egyedi szabályozástechnikai és bírói jogfejlesztési tendenciáit taglalva. A panelt Koltay András az NKE volt rektora és az Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság vezetőjének, valamint Francesca Tassinari a Bilbaói Egyetem és Annalisa Volpato a Padovai Egyetem kutatóinak előadásai zárták. Ezek témái az online dezinformáció szabályozására tett európai kísérletek, a digitális átállás interoperabilitási kihívásai és a standardizációs szervezetek szabályozási dilemmái voltak.
A délutáni előadások során magyar előadók részvételével további ágazati jogi területek is sorra kerültek. Így az első szekció, amelyet Váradi Ágnes vezetett, a digitalizáció mellett a szociális kérdések uniós kihívásaival is foglalkozott. Király Miklós (ELTE-ÁJTK) nyitotta meg a vitát, aki bemutatta az EU és a mesterséges intelligencia szabályozását. Firniksz Judit (PPKE-JÁK) felhívta a figyelmet az innováció és a jog párbeszédére az uniós szabályozási környezetben. Glavanits Judit (Széchenyi István Egyetem) a mesterséges intelligencia által támogatott döntéshozatallal foglalkozott a bírói esetjog tükrében. Váradi Szilvia (Szegedi Tudományegyetem) az adatvédelmi kihívásokat vizsgálta a feltörekvő technológiák korában. Selnicean László, Orbán Endre (NKE-ÁNTK) a digitális jogérvényesítés kérdéseit vetette fel napjainkban. Egyfajta jogösszehasonlítási megközelítéssel Szirbik Miklós (NKE) a német és magyar gyakorlat alapján elemezte a digitális kihívásokra adott alkotmányjogi válaszokat, míg Kokoly Zsolt (Sapientia Egyetem) kitekintést tett a román médiajog válaszaira a digitális átállás kapcsán. Záró előadóként Lukács Éva és Hoffman István (ELTE-ÁJTK) az egészségügyi területre és az Európai Szociális Pillérre összpontosított az új szabályozási kezdeményezések és az átalakuló szociális kihívások tükrében.
A második magyar szekcióban, amelyet Szirbik Miklós az NKE adjunktusa vezetett, a zöld és energetikai átállás, valamint a pénzügyi terület és az alapjogvédelem uniós vonatkozásai kerültek a középpontba. Mohay Ágoston (Pécsi Tudományegyetem) és Knapp László (Széchenyi István Egyetem) az uniós alapjogvédelem új irányait vizsgálta meg az EU lehetséges csatlakozása tükrében az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez, valamint a közös kül- és biztonságpolitika intézkedései kapcsán. Pánovics Attila (Pécsi Tudományegyetem) az atomenergia felhasználásának szabályozási irányait járta körül. Lovas Dóra (Debreceni Egyetem), Szűcs Anikó Edit (NKE) és Bartha Ildikó (Debreceni Egyetem) a zöld átállás és a folyamatossá váló válságkezelési ciklusok kihívásait mutatták be előadásaikban az energiapolitika, a megújuló energia és a válság idején nyújtott állami támogatások részleteinek ismertetésével. Végül Nagy Zoltán (Miskolci Egyetem) a fiskális politika szabályozási dilemmáit ismertette Közép-Európában.
Szöveg: Szegedi László
Fotó: Szilágyi Dénes