How Emerging Tech Reshapes Communication and Society címmel tartott konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Tudomány és Társadalom Kutatóműhelye a Tudománystratégia Iroda közreműködésével november 14-én. A konferencia célja az volt, hogy bemutassa a feltörekvő technológiák, mint a mesterséges intelligencia (MI) hatását a tudományra és a tudománykommunikációra – szélesebb értelemben a társadalmi átalakító folyamatokkal.
Falyuna Nóra, az NKE Tudomány és Társadalom Kutatóműhelyének és a Társadalmi Kommunikáció Tanszékének adjunktusa vezetője megnyitóbeszédében kiemelte, hogy az NKE élen jár a digitális technológiákkal foglalkozó kutatásokban, amelyekhez kapcsolódva a Kutatóműhely olyan kérdésekre fókuszál, mint hogy milyen kihívásokat és lehetőségeket jelentenek az új technológiák a tudományos munka, a tudástermelés és a tudománykommunikáció számára.
Tomasz Gackowski, a Varsói Egyetem professzora előadásában betekintést nyújtott az MI-technológiák fejleményeibe, kifejtve, hogy folyamatos vitát képez a mesterséges intelligencia hasznossága és alkalmazhatósága. A tudományos és felsőoktatási intézmények is érdeklődéssel fordulnak az MI-hez mind a kutatás, mind az alkalmazás terén, ugyanakkor olyan alapvető kihívásokat szükséges azonosítani az MI használata kapcsán, mint a bizalom és az etika kérdésköre, a magánélet védelme és a mesterséges intelligencia ökoszisztémáinak fenntarthatósága. Ugyanakkor a technológiák folyamatos fejlődésével az innovatív, többdimenziós kutatási módszerek iránti igény egyre növekszik.
Gackowski szerint a biometrikus eszközök és az olyan diszruptív technológiák, mint a virtuális valóság (VR), a mesterséges intelligencia és a játékplatformok kombinálása a hagyományos kvalitatív és kvantitatív technikákkal mélyebb betekintést nyújt a társadalomtudományok által vizsgált jelenségekbe. A mesterséges intelligencia által generált szintetikus média iránti növekvő érdeklődés kapcsán hangsúlyozta, hogy – a többi között – a médiaingerekre történő reakciók vizsgálata ilyen megközelítéssel és eszközökkel megalapozottabb eredményekkel szolgálhat, mivel a biometrikus adatok objektív, valós idejű betekintést nyújtanak a fiziológiai válaszokba, amelyek tükrözik az érzelmi reakciókat és a kognitív feldolgozást, holisztikusabb képet adva az emberi viselkedésről.
Az előadást panelbeszélgetés követte Falyuna Nóra, Ződi Zsolt, az NKE EJKK Információs Társadalom Kutatóintézet tudományos főmunkatársa, Fehér Katalin, az egyetem Társadalmi Kommunikáció Tanszék docense, a Tudománystratégiai Iroda munkatársa, Tóth Tamás, az NKE Társadalmi Kommunikáció Tanszék adjunktusa, a Tudománystratégiai Iroda vezetőhelyettese és Tomasz Gackowski részvételével. A beszélgetés során elhangzott egyebek mellett, hogy jelenleg az adatvezérelt tudomány felé történő elmozdulás figyelhető meg, így a társadalomtudományok és humántudományok gyakran háttérbe szorulnak a kutatásfinanszírozás esetén, holott a társadalomtudományoknak és humántudományoknak éppen egyensúlyt kell találniuk a kvantitatív szigor és a kvalitatív mélységű tudás között, hogy a társadalmi-tudományos alapértékekkel kezeljék az alapvető technológiai bizonytalanságokat.
A panelbeszélgetés alapvető konklúziói voltak, hogy a generatív mesterséges intelligencia és a kvantumtechnológia intenzív változást hoz a közeljövőben, kiemelten is a szintetikus adatok növekedésével. A tömegmédia és a sci-fi narratívák is kulcsszerepet játszanak a jövőképek formálásában és a diszinformáció terjedésében, különösen olyan területeken, mint a biometria, ahol a társadalmi következmények mélyrehatók lehetnek.
Az előadók kiemelték, hogy nagyon óvatosnak kell lenni a generatív MI használata során, mivel a megbízhatósága néha súlyos hibákba ütközik. Ugyanakkor az óvatosság mellett a multidiszciplináris megközelítés is megkerülhetetlenné válik a tudomány eredményes művelésében és kommunikációjában.
Szöveg: Bazsó-Vigh Vivien, Fehér Katalin
Fotó: Szilágyi Dénes