A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar (ÁNTK) Kiberbiztonsági Kutatóintézete (KBKI) A közösségi média kiberbiztonság-tudatos felhasználása című kutatás bemutató eseményét rendezte meg az egyetem Zrínyi Termében, október 30-án.
Kovács László vezérőrnagy, az NKE tudományos rektorhelyettese, az ÁNTK KBKI intézetvezetője megnyitóbeszédében hangsúlyozta, hogy az egyetem a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósággal (NMHH) együttműködve olyan kutatást végez, amely a közösségi oldalak befolyásoló képességét vizsgálja. A felmérés jelenlegi szakaszában a hallgatók megkérdezésével a mesterséges intelligencia (AI) és a fake news-ok hatását elemzik. A korábbi tapasztalatok alapján ez a kutatás nem csupán egyszeri vizsgálat lesz; egy reprezentatív országos kutatást is terveznek, amelyben több ezer ember véleménye válik mérhetővé. A kutatás célja, hogy hozzájáruljon az egyetem széles körű oktatási portfóliójához, és a gyakorlatba integrálja az elnyert tapasztalatokat. Mostani kutatásuk céljaaz NMHH segítségével, hogy feltárják a magyar társadalom közösségi médiával való interakcióját.
Nyáry Gábor, az NKE ÁNTK KBKI tudományos munkatársa az emergens technológiák és online platformok, a kiber- és információs terek új biztonsági kihívásairól tartott előadást. Elmondta, hogy sok minden tartozik ebbe a témakörbe, beleértve a generatív rendszereket is. Felhívta a figyelmet arra, hogy az online platformok tekintetében érdemes a felhasználói közegre is fókuszálni, különösen az illegális piacokon cserélődő áruk és információk kapcsán, amelyeket sok esetben jelentős anyagi tranzakciók öveznek. Továbbá említette, hogy a technológiai mamutcégek egyre nagyobb szerepet kapnak a közbeszédben, ami nemcsak nemzeti, hanem nemzetközi szabályozási kérdéseket is felvet.
Bányász Péter, az NKE ÁNTK Kiberbiztonsági Tanszék egyetemi docense arra figyelmeztetett, hogy a mesterséges intelligencia nem újkeletű jelenség a kiberbiztonság területén; már régóta jelen van, és jelentős átalakulásokat hozott az internet világában. Hozzátette, hogy az anonimitást és a magánszférát ezen a területen már a múlté. Számos fenyegetettség tűnt fel, amelyek komoly társadalmi változásokat generáltak. Az oktatás terén nehézségek adódnak a generációs különbségekből, hiszen a digitális bevándorlók nincsenek megfelelően felkészítve az új típusú fenyegetésekre. Bányász Péter megemlítette az úgynevezett halott internet teóriát is, amely szerint 2016 óta a valós interakciók száma drámaian csökkent, a tartalom többsége automatizált botok által generálódik. A kutatás célja az, hogy felmérjék, mennyire tudatosak a hallgatók e téren.
Veszelszki Ágnes, az NKE Nemeskürty István Tanári Karának (NITK) dékánja bemutatta a kutatás részleteit, kitérve arra, hogy milyen fenyegetettségi modellek léteznek, és miként befolyásolja egyebek mellett az arcgeneráló applikációk használata a felismerési képességeket. A magyarázhatóság kérdése is kiemelt szerepet kapott: a „Mi volt a gyanús?” kérdés feltevése által például arra voltak kíváncsiak, hogy a résztvevők hogyan ismerik fel a mesterséges intelligencia kihívásait. Kovács Gábor, a NITK tudományos dékánhelyettese az aktív védekezési viselkedések elemzésével foglalkozott, megemlítve a kiberpszichológia fontosságát: „Meg kell mutatnunk, hogy képesek vagyunk védekezni!” – fogalmazta meg az üzenetét a dékánhelyettes.
Szigeti Ákos, az NKE ÁNTK KBKI tudományos segédmunkatársa előadásában az illegális kábítószerpiac platformosodását tárgyalta. Ez egy folyamatban lévő empirikus kutatás része, amely a dark webbel foglalkozik: olyan internetes területekkel, amelyek titkosított csatornákon érhetők el, és ahol „dark marketek” működnek, kifejezetten illegális kereskedelemre specializálódva. Az anonimitás itt kulcsfontosságú.
Az előadásokat követő kerekasztal-beszélgetés során felmerült a kérdés, hogy miként tarthat lépést az ember ezekkel a jelenségekkel. Veszelszki Ágnes szerint nem naiv feltételezés az, hogy fel tudjuk vértezni magunkat, főként, ha felkészítjük az embereket a megfelelő módszerekre. Megemlítette, hogy itthon már léteznek deepfake detektálási technikák, de fontos, hogy a legitim információk megkérdőjelezése ne váljon túlságosan elterjedtté – ez ugyanis a kétely-kétely paradoxonához vezethet. Bányász Péter az adathalászattal és a valós képek, valamint AI-generált képek azonosításával kapcsolatos tapasztalataira hívta fel a figyelmet, amely szerint a technológia olyan gyorsan változik, hogy szinte lehetetlen lépést tartani vele, mivel a támadók szintén tudatában vannak a detektáló eszközöknek. Kovács Gábor hozzáfűzte, hogy az AI nem a főellenség, hanem inkább egy segédlet lehet a különböző bűnözői csoportok leleplezésében.
Kovács László záró gondolataiban inspirálónak nevezte a konferenciát, kijelentve, hogy a bizalom kiépítése az edukációval kezdődik. „Hozzájárulhatunk ahhoz, hogy biztonságosabbá tegyük a világot a rendelkezésünkre álló eszközökkel” – fogalmazott a rektorhelyettes.
Szöveg: Harangozó Éva
Fotó: Szilágyi Dénes