Klasszikus tudásunk szerint az alapvető jogok az egyént jogosítják, az államot pedig kötelezik. Változik-e bármi e téren a digitális platformok korában? Hogyan érinti a digitalizáció a készpénzzel történő fizetést vagy az állami szolgáltatásokat? Termék-e a mesterséges intelligencia (MI)? A többi között erről cseréltek eszmét társadalomtudósok az egyetemen.
Az új gyönyörű digitális világ címmel szervezett nemzetközi konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar (ÁNTK) Alkotmányjogi és Összehasonlító Közjogi Tanszéke (AÖKT) az Oktatási Központban, október 17-én.
A konferencia témái, de a Ludovika Campuson kialakított nemzetközi kapcsolatok óriási jelentőséggel bírnak a kar oktatási és kutatási kezdeményezései szempontjából – emelte ki megnyitójában Zachar Péter Krisztián, az ÁNTK nemzetközi dékánhelyettese. Közép-Európa jelenlegi mélyreható kihívásai közepette a tudományos és szakmai hálózatok megerősítése soha nem volt még ennyire létfontosságú, hiszen az egyetemek közötti párbeszédek és a személyes tudományos kapcsolatok keretében érhetünk el együtt valódi előrelépést – tette hozzá.
Mi történt a szólásszabadsággal? Olyan alapjoggá vált, amelynek releváns horizontális hatása lett, azaz nem csak az államot kötelezi, de a magánszereplők közötti kapcsolatokban is fontossá vált – emelte ki a Szólásszabadság a digitális platformokon A digitális szolgáltatásokról szóló EU-rendelet alatt című előadásában Török Bernát, az NKE Eötvös József Kutatóközpont (EJKK) Információs Társadalom Kutatóintézetének (ITKI) főigazgatója.
Vajon valódi problémára mutat rá az a követelés, hogy legyen jogunk offline életet élni? – tette fel a kérdést Marek Antoš, a prágai Károly Egyetem Jogi Karának dékánhelyettese A jog az offline élethez vagy az „ódivatú” élethez való jog? Gondolatok a csehországi Alapvető Jogok és Szabadságok Chartája módosítási törekvéseiről című előadásában.
A biometrikus azonosító rendszerek, mint például az arcfelismerés, érintik az emberi jogot, a legnagyobb kihívás a technológia emberközpontú és etikus használata – mondta el a Megfigyelés, algoritmusok és igazságosság című előadásában Mezei Kitti, a HUNR–REN TK JI tudományos munkatársa, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Üzleti Jog Tanszékének egyetemi adjunktusa.
Az EU mesterségesintelligencia-rendelete kvázi egy fizikai termék megfelelőségét vizsgálja elsődlegesen, miközben az alapjogok egy nagyon más megközelítést igényelnének – tette szóvá a Termékmegfelelés és alapvető jogok az MI törvényben című előadásában Ződi Zsolt, az ITKI tudományos főmunkatársa.
A konferenciáról bővebben az egyetem tudományos platformjában, a ludovika.hu cikkében olvashat.
Szöveg: Sarnyai Tibor
Fotó: Szilágyi Dénes