Első alkalommal rendezték meg a Nizsalovszky Magánjogi Kollokviumot, Nizsalovszky Endre születésének 130. évfordulójának tiszteletére szeptember 25-én, amelyen az előadók egyszerre elemeztek örökérvényű és új témákat, jelenségeket. A hagyományteremtő szándékkal életre hívott tudományos konferencia a Gyulai Törvényszék és az Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar (ÁNTK) Civilisztikai Tanszéke szervezésében a Magyar Jogász Egylet támogatásával valósult meg.
A tudományos tanácskozást Bagdi Árpád Gyula, a Gyulai Törvényszék elnökének, Varga Réka, az ÁNTK dékánja, az Alkotmánybíróság elnökhelyettese, Senyei György Barna, az Országos Bírósági Hivatal elnöke és Auer Ádám, a Civilisztikai Tanszékének vezetője nyitották meg.
Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke nyitóelőadásában kiemelte Nizsalovszky Endre (1894-1976) azon tulajdonságait, amely szerint az életében őt ért számos megpróbáltatás ellenére mindig hű maradt értékeihez, humánus, embertársai iránt mindig mély együttérzést tanúsított; jószándék, empátia, szolidaritás jellemezte. Így vált nagytudású tanárrá, aki odafigyelt tanítványaira, felkarolta őket. Részt vett a Magánjogi Törvényjavaslat (Mtj.), az 1952. évi családjogi törvény és az 1959. évi Polgári Törvénykönyv megalkotásában, ezekkel pedig napjaink jogára is ráhatása van.
Vékás Lajos, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) professor emeritusa elmondta, hogy Nizsalovszky Endre őt személyesen már nem taníthatta az egyetemen, mivel az 1956-os forradalomban szerepet vállalt, ezért katedráját elvesztette, ugyanakkor ő volt Vékás Lajos kandidátusi értekezésének egyik opponense. Hangsúlyozta, Nizsalovszky az új jelenségekre megfelelő alapossággal, felkészültséggel hozzá tudott szólni, kreativitását, szellemi frissességét élete végéig megőrizte.
Trócsányi László, a Károli Gáspár Református Egyetem rektora és a Magyar Jogász Egylet elnöke Nizsalovszky összehasonító jogi kutatásait és szemléletmódját emelte ki, megemlítette azt is, hogy mindig kereste a hallgatóságának tekintetét, papírlapokra felírt kérdésekkel pedig a hallgatók is alakíthatták óráit. Előadásának további részeiben a jogcsaládok közötti hasonlóságokat és eltéréseket, az uniós jogra gyakorolt hatásait, az Európai Unió Bíróságának szerepét, valamint mindezeknek a nemzeti jogokra történő hatását mutatta be.
A történeti kapcsolódású előadásokat követően Nizsalvoszky szellemiségében, a magánjog aktuális kihívásati érintő szakmai előadások következtek. Papp Tekla, a Civilisztikai Tanszék egyetemi tanára az alimentációs kötelmekről tartott előadást. Kifejtette, hogy Nizsalovszky Endre az ellátások családjogi alapjait és a nyugdíjjal összefüggő aspektusait vizsgálta, ő a jogügyleti alapú időskori gondoskodásokra helyezte a hangsúlyt egy komplex elméleti rendszert felvázolva, egyúttal ismertetve azoknak gyakorlati életben betöltött és betölthető szerepét.
Darázs Lénárd, az ELTE egyetemi tanára szerint Nizsalovszky úttörő kérdésekkel foglalkozott, és biztos abban, hogy a fogyasztói szerződések részleges érvénytelensége is érdekelte volna. Tudományos előadásában a Polgári Törvénykönyv 6:114. §-át vizsgálta, az alapos elméleti fejtegetések mellett az uniós jogra és a gyakorlatra is kitért.
Futóné Major Mónika, a Gyulai Törvényszék bírája Nizsalovszky Endre 1942-ben Az alanyi magánjog és a perjog címmel megtartott székfoglalójának gondolatiságát idézve a hatályos jogszabályi környezetet helyezte el a ténybeli és a jogi igazság keresztmetszetében. Többek között az újabb bírói gyakorlatot elemezte az anyagi pervezetés tükrében, ami tulajdonképpen a magánjog és a perjog kapcsolódása.
Kovács Tamás, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Békés Vármegyei Adó- és Vámigazgatóságának igazgatója a NAV által megindított megállapítási és marasztalási perek alapján ismertette a társasági jogbeli, a vezető tisztségviselőket terhelő mögöttes felelősséget. Az irányadó, csődtörvénybeli és cégtörvénybeli tényállások ismertetésén túl kitért azoknak gyakorlati megjelenésére, és kiemelte, hogy a perek előkészítésénél mindig teljes mértékben figyelemmel vannak a jogszerűségi és célszerűségi szempontokra, amit az is bizonyít, hogy a hivatal által megindított perek túlnyomó többségében alapos volt a keresetük, eredményesen érvényesítették a költségvetési érdekeket.
Auer Ádám, a Civilisztikai Tanszék vezetője a 21. századi elvárások tükrében vázolt fel összetett képet a vezető tisztségviselő felelősségéről. Ismertette, miért a vezető tisztségviselőkre helyez hangsúlyt többek között a CSRD és a CS3D is, amelyek tulajdonképpen (a CSR-ral és a corporate governance-szal) külső célokat belső kötelezettséggé tett. A társaságokban számos érdeket kell összehangolni (tagok, hitelezők, vezető tisztségviselők, munkavállalók, stakeholderek), amelyek mellé helyezték el a jogalkotók a fenntarthatóságot az emberi jogok és a környezetvédelmi szempontok behozatalával. Mindezek további elméleti és gyakorlati megoldásokat követelnek többek között a felelősségi tényállások területén.
Szöveg: Dúl János
Fotó: Bartos Gyula (Sándor-palota)