A muhi csata és a tatár kivonulás – ahogy a tatárok látták címmel tartott tudományos előadást a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen 2024. szeptember 18-án P. Szabó Sándor sinológus, az NKE ÁNTK Kína-tanulmányok Tanszék tanszékvezető egyetemi docense. A rendezvény a Magyar Hadtudományi Társaság és az NKE ÁNTK Kína-tanulmányok Tanszék közös szervezésében valósult meg, a Kiss Károly Hadtudományi Klub Mindenki hadtudománya című előadássorozatának részeként. P. Szabó Sándor előadásában a magyar történelemkutatás szempontjából rendkívüli jelentőségű új tudományos kutatási eredményeket mutatott be a rendezvényen résztvevő hadtudományi és egyéb szakemberek, egyetemi hallgatók és más érdeklődők számára.
A szakmai programot Hegedűs Henrik, a Magyar Hadtudományi Társaság elnökhelyettese, a Kiss Károly Hadtudományi Klub elnöke nyitotta meg, de jelenlétével megtisztelte az előadást Szenes Zoltán, a Magyar Hadtudományi Társaság elnöke, ny. vezérezredes, volt vezérkari főnök, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professor emeritusa is.
P. Szabó Sándor előadásának első részében áttekintette, hogy milyen több éves, komplex kutatási folyamat révén születtek meg azok – az immár tudományos publikációkban is megjelent – eredmények, melyek azután bemutatásra kerültek ezen az estén a megjelentek előtt. Hangsúlyozta, hogy kutatásai során olyan kiváló hadtörténészek, csata- és hadszíntér kutatók segítették és támogatták szakmai munkáját, mint Prof. Padányi József ny. vezérőrnagy, egyetemi tanár és Négyesi Lajos ezredes, egyetemi docens.
P. Szabó Sándor kutatásainak elsődleges forrását az 1200-as években keletkezett, kínai nyelvű mongol szövegek adják (az ún. Yuanshi történeti gyűjtemény egyes tekercsei, valamint egy templomi kőtábla vésett felirata). Ezen szövegek kivételes jelentősége abban áll, hogy első kézből származó, bennfentes információkat tartalmaznak a muhi csatáról és a magyarországi tatárjárásról, ezen belül a tatárok kivonulásának eseményeiről is. Ezek a mongol szövegek azért kínai nyelven íródtak, mert ebben az időszakban a kínai nyelv volt Kelet-Ázsia „latin”-ja. Ráadásul az 1200-as évek második felétől a Kínai Birodalom trónján egy mongol dinasztia ült. A Mongol Birodalom hatalma tehát Kínától Európáig terjedt, a történeti dokumentumgyűjtemények pedig megőrizték a hadjáratokról szóló beszámolókat.
Az 1240-es évek elején a magyar haderőnek a világ legjobban képzett és leghatalmasabb hadseregével kellett szembeszállnia, amit ráadásul Batu kán oldalán a világtörténelem egyik legsikeresebb hadvezére, Szübeetej irányított.
P. Szabó Sándor előadásában – a feldolgozott forrásanyagokra építve – részletesen bemutatta, hogy a tatárok beszámolói alapján milyen haditervekkel készültek a támadók, miért és miként zajlottak végül a konkrét hadi események a muhi csata során, milyen sikereket értek el a magyar erők, továbbá mi okból és végül hogyan következett be mégis a magyar vereség.
P. Szabó Sándor egyebek mellett rámutatott arra is, hogy hozzávetőleg 150 éve keresik a magyar történészek és régészek a muhi csata pontos helyszínét, de korábban nem sikerült ezt megtalálni. A kínai nyelvű mongol források feldolgozásának egyik kiemelkedő hozadéka éppen az, hogy általuk beazonosíthatóvá vált a Sajó folyó és a Hejő térségében az a konkrét földrajzi terület, ahol a tatárok beszámolói szerint a csata zajlott.
A tudományos program következő blokkját a tatárjárás további eseményeinek áttekintése adta, különös tekintettel a mongol haderő kivonulásának okaira és lezajlására. Miként a muhi csata pontos helyszínét, úgy a tatárok Magyarországról való kivonulásának folyamatát is számos kérdés övezi hosszú ideje. Magyar és külföldi kutatók számos elméletet alkottak azzal kapcsolatban, hogy mi vezetett a tatárok 1242-ben történt kivonulásához.
P. Szabó Sándor beszámolt arról, hogy a kínai nyelvű mongol források világosan leírják azt a döntéshozatali folyamatot, melynek során a magyarországi hadjáratot vezető Batu kán és Szübeetej hadvezér, továbbá a hadjáratban résztvevő mongol kánok a Magyarországról való kivonulásról határoztak.
P. Szabó Sándor előadásának záró részében a korabeli kínai nyelvű mongol hadi beszámolók alapján bemutatta, hogy milyen okokból és milyen módon, milyen hadászati lépések révén történt meg a tatárok kivonulása Magyarországról.
Az 1241-42-es magyarországi tatárjárás, illetőleg annak részeként a muhi csata, nem csak a magyar történelem meghatározó eseményei, hanem világtörténelmi szempontból is nagy jelentőséggel bírnak. A témakör ezért világszerte intenzíven kutatott, és számottevő, folyamatosan fejlődő tudományos szakirodalom kapcsolódik hozzá.
Szöveg: Horváthné Varga Polyák Csilla
Fotó: Szilágyi Dénes