NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM
Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar

„Ha akarat lesz rá, mindig lesz jogi formula is”

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karának (ÁNTK) szervezésében A kiberműveletek és a mesterséges intelligencia a jogszabályok árnyékában címmel műhelybeszélgetést tartottak a jogalkotás és a kibertér kapcsolatáról május 24-én, az egyetem John Lukacs Társalgójában.

Kovács László vezérőrnagy, az NKE tudományos rektorhelyettese megnyitóbeszédében hangsúlyozta, hogy az NKE Kiberbiztonsági Kutatóintézet (KBKI) intézetvezetőjeként vesz részt az eseményen. Emlékeztetett, hogy amikor a Magyar Honvédség Kiberműveleti Parancsnokságán dolgozott, látta, hogy a kibertérben a jogi szabályozásra van szükség.  Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az új honvédelmi törvény 2022 óta egy egész szakaszt szentel a katonai kibertéri műveleteknek.

Szólt arról is, hogy ahány szakértő szólal fel a kiberbiztonság és szabályozás témájában, annyiféle vélemény van arról, hogy tiltani vagy támogatni kell azt az oktatásban. Meglátása szerint a kibertérre alapozott nemzetbiztonsági eszközök sokkal nagyobb fejtörést fognak okozni az országok egymás közti konfliktusában, például egy háború esetén. Kovács László úgy látja, rengeteg kérdést felvet a kérdés jogi szabályozása, a többi közt azt, hogy lehet meghúzni a kiberműveletek és a kiberbűnözés közötti határvonalat.

Varga Réka, az NKE ÁNTK dékánja a mesterséges intelligencia és a hadijog kapcsolatát fejtette ki előadásában. Mint mondta, a 21. századi konfliktusok a modern hadviselésben kihívásokkal járnak, egyebek mellett felvetődik az, hogy a korábban elfogadott nemzetközi konszenzusokat már manapság nem nagyon lehet alkalmazni. Az új kihívások közé sorolta a városi hadviselést, ahol sűrűn lakott területeken folynak a harcok és megemlítette az úgynevezett CNN-hatást, vagyis a hadviselő felek leginkább azt nézik, hogyan reagál a média a történésekre.

Varga Réka szerint a téma olyan kérdéseket is felvet, mint hogy egy kibertámadás mikortól minősül agressziónak, az lehet-e háborús bűncselekmény. Megemlítette, hogy az információs hadviselés és az álhírek terjedésében az ukrajnai háború vízválasztó volt.

Farkas Ádám őrnagy, az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar (HHK) Nemzetbiztonsági Intézet (NBI) Katonai Nemzetbiztonsági Tanszékének tudományos főmunkatársa, valamint a SZE Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar (DFK) Nemzetközi és Európai Jogi Tanszékének tudományos főmunkatársa felszólalásában azt fejtette ki, hogy manapság már nemcsak a nyugati értelmezésnek van jelentősége a kiberbiztonság témájában, hiszen olyan felek kerültek fel a porondra, ahol a szabályozást eszközként és célpontként használják. Úgy látja, hogy a komplexitásra kell építkezni a műveletek szabályozásánál.

Felhívta a figyelmet, hogy a kibertérműveletek nem önállóan valósulnak meg, azok általában beépülnek más katonai vagy hírszerzési tevékenységekbe is, ami bonyolulttá teszi az értékelést. Meglátása szerint az ukrán-orosz háború példája annak, hogy már fizikai támadások párosulnak kibertér műveletekkel. Hozzátette: a védelmi ágazatok szabályozásának fejlesztése és az erőforrások korlátozottsága mellett kiemelt kérdést jelent egyebek mellett a kooperáció és a kiberbiztonsági intézmények önállósodása. Mint mondta, új elemként jelenik meg a kihíváshoz igazodó fúziós jelleg és a váltott jogi keretrendszer.

Az ezt követő kerekasztal-beszélgetésen, amelyet Nyáry Gábor, a KBKI kutatója vezetett, a panelisták a mesterséges intelligencia milyen jövőt vetít elénk. A magánélet fenyegetettségével kapcsolatban Kovács László vezérőrnagy arra hívta fel a figyelmet, hogy különbséget kell tenni algoritmusok és mesterséges intelligencia (MI) között, hiszen utóbbi képes az önálló tanulásra, előbbi viszont nem. Hozzátette, hogy az emberi gondolkodás nem mindig tudja követni ezt a technológiát. Varga Réka úgy látja, hogy a jog sem tud lépést tartani ezzel a technológiával, és így a humán kontroll terén szükséges a fejlődés. Farkas Ádám szerint a magánszféra megvédésében az egyénnek is felelőssége van. A résztvevők egyet értettek abban, hogy ha van rá akarat, mindig lesz jogi formula is a szabályozásra.

 

Szöveg: Harangozó Éva

Fotó: Szilágyi Dénes