„A nemzetközi szintű feszültségek felértékelték a nemzetbiztonsági szempontokat” – emelte ki Szőcs Gábor, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára az Ágyú vagy vaj – a 2024-es fegyverkezési verseny fiskális és jóléti hatása című, 6. Budapesti Közpénzügyi Konferencián a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE), május 16-án. Az eseményt az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar (ÁNTK) Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézete (GVKI) szervezte meg május 16-án, által szervezett konferencia előadói között szerepeltek egyebek mellett a Bedfordshire University, a Brnói Védelmi Egyetem, a lengyel Katonai Műszaki Egyetem és az NKE kutatói.
Kemény Gábor, az NKE fejlesztési rektorhelyettese megnyitóbeszédében úgy fogalmazott: a tudomány és a kutatás pragmatikus megközelítése különösen összhangban van a Nemzeti Közszolgálati Egyetem küldetésével, amely a közszolgálat és számos más társadalmi és gazdasági terület vezető felsőoktatási intézménye, tudásközpontja. A Ludovika elsődleges küldetése, hogy stratégiai oktatást és kutatást biztosítson korunk kihívásaira adott válaszokkal. Kiemelte, hogy az orosz-ukrán háború az energiapiacokra gyakorolt negatív hatásai mellett rávilágít az európai védelmi erő elégtelenségére, köszönhetően annak, hogy közel nyolc évtizede béke és erőegyensúly uralkodott a kontinensen.
„A kormánynak költségvetési oldalon is fontos az ország védelme, ezért elkötelezett a védelmi kiadások emelése iránt a NATO elvárásainak megfelelő mértékben – emelte ki a Pénzügyminisztérium (PM) makrogazdasági és európai ügyekért felelős helyettes államtitkára előadásában. Szőcs Gábor szerint az európai országoknak nehéz körülmények között kell gondoskodniuk a biztonságukról, hiszen a digitális átállás, valamint a klímacélok teljesítése egyaránt jelentős összegeket köt le a beruházásaikból, és az idősödő népesség miatt az egészségügyi ráfordításokat is emelni kell a nyugati társadalmakban. Úgy fogalmazott: Brüsszel eközben a tagállami költségvetések egyensúlya érdekében szigorú fiskális fegyelmet vár el a kormányoktól, amelyeknek nem csupán a gazdasági növekedés mértékét, hanem annak fenntarthatóságát is szem előtt kell tartaniuk. Magyarországon 2022-ben jelentősen, az előző évhez viszonyítva 0,6 százalékponttal nőttek a védelmi kiadások, hazánk ezzel az EU-tagállamok rangsorának első negyedébe került.
Ourania Dimitraki, az angliai Bedfordshire University oktatója a katonai és a szociális jóléti kiadások összefüggésével kapcsolatban olyan témákra tért ki, mint a védelem és biztonság alapfogalmainak megértése, valamint a katonai kiadások koncepcióinak és csatornáinak bemutatását részletezte.
Jakub Odehnal, a Brnói Védelmi Egyetem oktatója a pénzkezelőkről és az államháztartásról tartott előadást. Kiemelte, hogy a katonai kiadások összességében 2022-ben a becslések szerint elérték a 2240 milliárd dollárt, a Stockholm International Peace Research Institute (SIPRI) által valaha mért legmagasabb szintet. Kiemelte, hogy az orosz-ukrán háború jelentős hatást gyakorol a katonai kiadásokra. Részletezte továbbá a NATO-tagállamok védelmi terheit kutatásokkal alátámasztva, valamint a katonai kiadások és a gazdaság összefüggéseiről is szólt.
Grzegorz Waszkiewicz, a lengyel Katonai Műszaki Egyetem oktatója arra tért ki Lengyelország esetét példának hozva, hogy milyen költségvetési dilemmák és bizonytalanság jelentkeznek fenyegetés idején. Úgy látja, hogy a külső fenyegetések félelmet keltenek a társadalomban, ugyanakkor a védelmi képesség növelése egyesíti a felszerelés, a munkaerő és az infrastruktúra költségeit, a védelmi kiadások katonai potenciált építenek fel, és megakadályozzák a félelmek fokozódását.
Kutasi Gábor, a GVKI intézetvezetője felvázolta, hogy milyen adóügyi felkészültséggel járnának az esetleges európai háborúk. A többi között beszélt arról, hogy mit jelent a katonai felkészültség és elkötelezettség a közkiadásokban, és milyen költségvetési mozgásteret jelent a jóléti vagy védelmi kiadások fenntartására az adósságfinanszírozáson keresztül. Részletezte ugyanakkor azt is, hogy az ukrán-orosz háború földrajzi súlyossága egy adott országra nézve mit jelent a háborús fenyegetettség szintjének mutatóján keresztül.
Marton Ádám, az NKE Közgazdaságtani és Nemzetközi Gazdaságtani Tanszék adjunktusa elméleti síkon vezette le, hogyan lehet megközelíteni az orosz-ukrán háború és a jóléti kompromisszum közötti kapcsolatot az EU-tagállamokban: mik a közvetlen és közvetett, valamint a beruházási megközelítések.
Az ezt követő kerekasztal-beszélgetésen Ourania Dimitraki, Jakub Odehnal és Grzegorz Waszkiewicz Kutasi Gábor moderálásában olyan témákat fejtettek ki, mint hogy az amerikai védelemtől való nagyobb függetlenség mennyire motivál néhány európai országot a védelmi költségvetés emelésére, és mik az egyes országok nemzeti érdekei ezzel kapcsolatban. Mindemellett kitértek az európai gazdák tiltakozási hullámának hatásaira is.
Szöveg: Harangozó Éva
Fotó: Szilágyi Dénes