A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kara (ÁNTK), valamint a Nemzetközi Szervezetek Kutatóműhelye „Európai Stratégiai Autonómia és az Egyesült Államok” címmel kerekasztal-beszélgetést szervezett május 15-én, az egyetem John Lukacs Társalgójában. Az eseményre Matthew G. Boyse professzor, korábbi amerikai külügyi helyettes államtitkár magyarországi látogatása alkalmából került sor. A szakmai beszélgetésen a résztvevők több oldalról megvitatták az európai stratégiai autonómiát, illetve annak amerikai megítélését, amely kérdés meghatározó jelentőségű a 2024. júniusi európai parlamenti választások, továbbá a 2024. második félévi magyar EU-elnökség szempontjából is.
Zalai Csaba, az NKE Európa-tanulmányok Tanszék egyetemi tanára, korábbi helyettes államtitkár az esemény moderátoraként felvezetőjében úgy fogalmazott: egy hónapon belül az európaiak az urnákhoz járulnak a június 6. és 9. között zajló európai parlamenti választásokon. Úgy látja, az európaiakat foglalkoztató kérdések között szerepel a szegénység, a társadalmi kirekesztés, valamint a migráció és a menekültügy, az ukrajnai háború és Európa jövője. Szerinte mindezek valamilyen módon kapcsolódnak a biztonság gondolatához. Hozzátette: mivel két éve tart a háború Ukrajnában, a stratégiai autonómia kontextusának van egy globális dimenziója, ezért a változó geopolitikai, geobiztonsági környezet alapvetően arra késztetett bennünket Európában, hogy a kérdést horizontálisabban határozzuk meg.
Matthew G. Boyse professzor, korábbi amerikai külügyi helyettes államtitkár hozzászólásában azt fejtette ki, hogy szerinte az európai stratégiai autonómia egy olyan koncepció, amely már 30 éve létezik, ám 2016/2017 óta nagyobb jelentőséget kapott. Emlékeztetett: a fogalomra az amerikai politikai körökben akkor kapták fel a fejüket, amikor Frederica Mogherini, aki 2014 és 2019 között az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője volt, elkezdte az európai érdekeket az Amerikai Egyesült Államok érdekeitől eltérőnek definiálni és arról beszélt, hogy az EU globális stratégiájának középpontjában az Egyesült Államoktól jövő valódi autonómia áll. A professzor szerint ugyanakkor az USA és Európa között ebben a kérdésben sokkal több a hasonlóság, mint a különbség. „Ezért az alapértelmezett álláspontunk általában az EU-val való együttműködés, nem pedig az EU-val szembeni meghatározás” – hangsúlyozta Boyse. Ezzel kapcsolatban említette meg Emmanuel Macron 2017-es Sorbonne-i beszédét, ahol a francia elnök szintén a stratégiai autonómia gondolatát fejtette ki, valamint kijelentette, hogy Európának sokkal nagyobb függetlenséget kell kialakítania saját képességeiben. Matthew G. Boyse hangsúlyozta, hogy a NATO ma is ugyanolyan fontos, mint valaha, ugyanakkor az európai stratégiai autonómiával kapcsolatban sok mindent nem tettek meg az európai vezetők. Megemlítette azt is, hogy a hidegháború vége után az európai védelmi kiadások észrevehetően csökkentek.
Csiki Varga Tamás, az NKE John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa úgy fogalmazott: nyilvánvaló, hogy a biztonság és a védelem területén – különösen most, hogy Ukrajnában háború dúl – láthatjuk, hogy az európai stratégiai autonómia egy illúzió. Úgy látja, hogy amikor ez a fogalmom szóba kerül, az valamilyen válságnak a tüneteként jelentkezik, amit az európai országok és intézmények képtelenek hatékonyan kezelni, példának említve a délszláv háborút. „Az európai országok nagyon korlátozottan képesek önállóan cselekedni” – vélekedett Csiki Varga Tamás. Kiemelte ugyanakkor, hogy az autonómiáról való párbeszéd legitim, és az európai országoknak nagyon is igazuk van abban, hogy ezt a vitát lefolytatják, ugyanakkor ennek a diskurzusnak szerves fejlődéssel kell járnia.
Ugrósdy Márton, a Miniszterelnöki Kabinetiroda Politikai Igazgatói Iroda helyettes államtitkára a kerekasztal-beszélgetésen kifejtette: érdemes feltenni azt a kérdést, hogy ha stratégiai autonómiáról beszélünk, mire is használnánk azt. „Most mégis stratégiai autonómiáról beszélünk anélkül, hogy ennek eléréséhez utakat és eszközöket kellene találni” – fogalmazott a helyettes államtitkár. Úgy látja: az ukrajnai háború 2022 kitörése óta világossá vált, hogy nincsenek fegyvereink, nincsenek lőszereink, nincsenek katonáink, és szerinte még annyi felszerelést sem vagyunk képesek beszerezni, hogy megvédjük magunkat. Emlékeztetett, hogy 2022 előtt olyan fenyegetettségekkel számoltunk, mint a szervezett bűnözés, az illegális migráció, a kábítószer- és emberkereskedelem. Ugyanakkor már akkor nagyon erős érv szólt amellett, hogy Európának meg kell határoznia közvetlen biztonsági érdekeit. Megemlítette azt a statisztikát is, amely alapján a németek kevesebb, mint egyötöde lenne hajlandó háborúba menni, hogy megvédje a saját országát. A közép-európai országokban sem látni jobb statisztikákat. „Tehát ha komolyan gondoljuk az európai stratégiai autonómiát, akkor foglalkoznunk kell ezekkel a kérdésekkel” – emelte ki Ugrósdy Márton. Az eseményen a résztvevők kitértek arra is, hogy az USA és Kína nyilvánvalóan sokkal jobban képviseli az érdekeit, mint Európa, ám a stratégiai autonómia szempontjából jelentős, hogy az öreg kontinens hogyan tudja a legjobban szolgálni a saját érdekeit.
Szerző: Harangozó Éva
Fotó: Szilágyi Dénes