NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM
Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar

Regionális-nemzeti identitásképződés és az állam

 

A személyes, regionális, nemzeti, állami identitás, nacionalizmus fogalmakkal jelzett problémákat vitattak meg a filozófia és az államtudomány művelői a Regionális-nemzeti identitásképződés és az állam címmel, az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karának Kormányzástani és Közpolitikai Tanszéke és az ELTE BTK Filozófia Intézete által szervezett konferencián. Az államelméleti alapkutatás rendezvénysorozatának (Az államelmélet alapkérdési XI.) keretében szervezett konferencia témája Olay Csaba Regionális és nemzeti identitás. Egy hermeneutikai megközelítés címmel a L’Harmattan Kiadó gondozásában megjelent könyvének bemutatása és megvitatása.

A könyvbemutató konferenciát Deli Gergely rektor úr nyitotta meg, aki bevezető előadásában hangsúlyozta, hogy az NKE az alapítók szándéka szerint az „tudományos világra nyitottság és együttműködés egyetemeként” jött létre. Az államtudomány helyzetével, értelmével, feladataival kapcsolatos vitákban ennek az alapítói szándéknak a kifejezéseként és igazolásaként fogalmazódott meg a „reflexív államtudomány” vezéreszméje, amely meghatározza meg az egyetemen folyó kutatások irányultságát, kifejezi az alapítók azon törekvését, hogy egy átfogó, közös értelmezési horizontot teremtsenek az államjelenség tudományos vizsgálata számára, hogy az államot közvetlenül vagy közvetve kutató valamennyi tudományágat – ideértve természetesen a filozófiát is – egy közös államdiskurzusban egyesítsék. Deli Gergely, eddigi vezetői tapasztalataira hivatkozva megerősítette, hogy az NKE hazai és nemzetközi tudományos kapcsolatrendszere, az egyetemen folyó kutatások a nyitottság és együttműködés szellemének egyértelmű bizonyítékai; így az együttműködést illetően maximálisan nyitott a filozófia irányába, művelik is a filozófiát az államtudományok tudományelméleti-módszertani megalapozásában, az államelmélet oktatásában és kutatásában. Kiemelte, hogy Olay Csaba könyvének témája és javasolt elméleti megoldása belép abba a diskurzusba, amely az NKE küldetését, hivatását értelmezi. Az NKE hivatása, mint az elnevezés is jelzi, a magyar nemzet közjavának szolgálata; az egyetem hivatása ezért csak a nemzeti és az állami identitás egységének az összefüggésében értelmezhető.

Cs. Kiss Lajos előadásában (A modern állam identitása: az államelmélet provokációja) kiemelte, hogy a bemutatásra, megvitatásra kerülő kötet filozófus szerzőjét a közös problémafelvetések és kutatások közvetlenül kapcsolják az egyetemen folyó államelméleti alapkutatáshoz. A könyv csatlakozóképességét illetően hangsúlyozta, hogy az nemcsak a politika- és államelmélethez kapcsolódik, hanem az államjelenség történelmi-szociológiai nézőpontú leírásaihoz is, amelyek kifejezetten az államtudományok megismerési körébe tartoznak. Olay Csaba könyve a személyes és kollektív (regionális-nemzeti) identitást, illetve annak képződését komplex – a világ természeti létezésének időbeliségétől radikálisan különböző – történelmi folyamatként fogja fel, amely egyének és csoportok történetmondásaiból, azaz egyének és csoportok narratív ön- és idegenértelmezéseiből épül fel; a nemzeti identitás szerkezete kielégítően azonban csak „az adott nemzeti közösséghez tartozó egyén nemzeti identitása felől”, azaz a személyes identitásképződés belső nézőpontból írható le. Ez párhozamos az államjelenség teljes leírására törekvő reflexív államelmélet megközelítésével; eszerint minden állam, konkrét létezésében, történelmi individuum, s minden államindividuum a saját történelmi önazonosságát – az egyéni-személyes identitásképződéssel analóg módon – narratív módon hozza létre.

Kiss Lajos András előadásában (Változatok a kollektív identitásra: etnopluralizmus versus multikulturalizmus) amellett érvelt, hogy a politikatudomány, az államtudományok, a szociológia, a filozófia és a pedagógia különféle területein dolgozó szakemberek számára alapvető feladat, hogy szembesüljenek a sokszínűvé és sokkultúrájúvá lett világ tényével, továbbá állást kell foglalniuk, illetve megoldási javaslatokat kell megfogalmazniuk az összefoglalóan multikulturalizmusnak nevezett jelenséghez köthető problémák sokaságával kapcsolatban. A feladat nehéz, a multikulturalizmust elsőként el kell tudni határolni az interkulturalitás, hibridkultúra, esetleg hibridkulturalitás vagy transzkultúra kifejezésekkel összefüggésektől. A legizgalmasabb kérdés az általában baloldalinak tekintett multikulturalizmus és az általában jobboldalinak tekintett etnopluralizmus egymástól radikálisan eltérő identitásfelfogásainak szembesítése. Az előadás azt tekinti legfontosabb feladatának, hogy árnyalja ezt leegyszerűsítő „baloldali/jobboldali” oppozícióra összpontosító interpretációt, s a bemutatásra kerülő kötethez kapcsolódva és az utóbbi két évtized releváns szakirodalmára támaszkodva hitelesebb képpel szolgáljon a multikulturalizmus és/vagy etnopluralizmus problematikához kapcsolódó vitákról.

Az előadásokról bővebben itt olvashat. 

 

Szöveg és fotó: Cs. Kiss Lajos


Címkék: identitás