A montenegrói székhelyű Regional School of Public Administration (ReSPA) szervezésében húsz, regionális szakpolitika-fejlesztéssel és -koordinációval foglalkozó nyugat-balkáni szakemberből álló csoport tett látogatást a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. A tanulmányút egyik kiemelt célja volt, hogy a résztvevők betekintést kapjanak az Egyetem közigazgatási képzéseibe, a magyar államigazgatásban betöltött kapacitásépítési szerepébe, valamint a közszolgálati továbbképzés rendszerébe.
A program során a szakemberek megismerkedtek többek között a magyar közigazgatás EU-tagságból fakadó és a magyar EU-elnökségre felkészítő tapasztalataival-, a magyar köztisztviselők képzési programjaival-, a közigazgatási képzések szervezeti kultúrával, döntéshozatallal-, a közkapcsolatokkal, a stratégiai védelmi kutatásokkal, valamint a kiberbiztonsággal összefüggő szakmai képzések tartalmi elemeivel.
A látogatás kezdeményezője és lebonyolítója a ReSPA volt, amely a nyugat-balkáni államok kormányai által alapított és az Európai Unió pénzügyi támogatásában részesülő regionális továbbképző szervezet. Küldetése, a Nyugat-Balkán országainak támogatása az átlátható, elszámoltatható és professzionális közigazgatás megteremtésében, annak érdekében, hogy teljes mértékben készen álljanak bekapcsolódni a további EU-integráció felé vezető folyamatokba.
A háromnapos tanulmányút során a résztvevők amellett, hogy megismerhették a Nemzeti Közszolgálati Egyetem felépítését és működését, találkoztak a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium és az Európai Uniós Ügyek Minisztérium képviselőivel. Az előadások révén nemcsak a magyar közigazgatás működésével kapcsolatos és az EU tagállami léthez fűződő kérdéskörök kerültek a beszélgetések középpontjába, de egyben lehetőség nyílt a hazai sikerek és a közalkalmazotti képzésben alkalmazott jó gyakorlatok átadására is.
A képzésben résztvevők mélyreható betekintést kaptak a magyar közigazgatás működési mechanizmusaiba, valamint a magyar köztisztviselők szakmai fejlődésének modelljébe, a számukra különösen fontos EU-tagságból fakadó tapasztalatokba és egyben az előttünk álló uniós elnökség adminisztratív kérdésköreibe.
Mindezek lehetővé tették számukra, hogy megismerjék a szakpolitikai fejlesztések és a szabályozási reformok legjobb gyakorlatait, amelyek végrehajthatók a nyugat-balkáni régióban.